A felső templom.
Városunk kath. hívőinek mozgalma, mint már jeleztük, a felső templom újjáépítése tárgyában mind nagyobb mérveket ölt. A mozgalom élén álló lelkes hívők most adták ki a fölhívást, melyet a nemes ügyért leginkább buzgó főgimn. igazgató dr. Pachinger Alajos szerkesztett, s melyet egész terjedelmében itt közlünk:
Fölhívás és kérelem a nagykanizsai felső templom újjáépítése ügyében.
A nagykanizsai piac egyik legszebb pontján emelkedik egy sugártornyú ügyes koncepciójú kis templom, mely felső róm. kath. templomnak neveztetik, melyet jelenlegi elhagyatott állapotában szégyen és pirulás nélkül tovább is magunkénak nem nevezhetünk, és melynek, legnagyobb fájdalmunkra, sem a városban, sem a gazdag Zalamegyében, sem egyházi, sem világi patrónusa nincsen. De ezen templomocska szánalomra méltó külseje és belseje vádolja mégis első sorban a mi lelkiismeretünkét!
Kedves hitsorsosok! Ezen templomról, a neve napján mondatni szokott sz. mise introitusában a pap igazán mondhatja: "Terrtbilis est locus iste." - Rettenetes hely ez - és a további szavak olvasásánál: "Hic locus Dei est et porta coeli: et vocabitur aula Dei" - Isten háza ez és a mennyország kapuja: és Isten csarnokának neveztetik, - egész valójában megrendül, ha gondol a gyászos valóságra. - A torony rozsdás és lyukas, a tető rozzant, a falak repedésesek és a vakolattól nagyobbrészt megvedlettek, itt-ott már az alap is meg van támadva, a párkányzat lassan, de következetesen a földre ereszkedik, az ajtók dísztelenek és repedezettek, az ablakrámák az eléjök alkalmazott és inkább börtönre illő sodronyháló dacára egészen korhadtak, miért is a netaláni nagyobb bajok elkerülése végett roppant kímélésben részesülnek. A mindig szaporodó lyukas ablakok által gondoskodva van a friss, de télen nagyon is friss levegőről és arról, hogy a 300 róm kath. gimnazista-tanuló buzgó fohászai a magasba minden akadály nélkül szállhassanak. Míg a körüllevő privát házak környéke mindennap söpörtetik, addig a szegény kis templom hátulsó részén uralkodó tisztátalanság senkit sem botránkoztat meg. stb.
De tekintsünk csak ezen sz. Refugium belsejébe. "Quam deserta (non dilecta) tabernacula tua. Domine virtutum." - Mennyire elhagyottak (nem kedvesek) a Te hajlékaid, óh erények Ura! - Még a más vallásúnak lelke is gyászba borul, látván mindenütt a teljes elhagyatottság, a pusztulás nyomait, és megfoghatatlannak tartja a megszokottságot, a rezignálást, itt hallgatni a sz. misét és sz. vallásunk magasztos szertartásait itt végeztetni a pappal. Távol lakó, szeretett hitsorsosok, szíveteket a fájdalom alapjáig fölrepesztené, ha valaki képes volna az Őseink buzgó imái által fölszentelt falaknak, a még be nem zúzott ablakoknak, a néhány oltárnak, a kevés egyházi ruhának és eszköznek szánalomra méltó állapotát leírni! Évezredek örök Ura, milyen hajlékod van Neked ezen templomban! Az embernek nem kell papnak lenni, nem róm. katholikusnak, nem is kereszténynek, akármely istenfélő szív is megindul, és mély fájdalmat kell hogy érezzen, egy, a város kellő közepén lévő, és róm. kath templomnak ilyen botrányos állapota fölött. Kedves hitsorsosok, nem elég csak szóval dicsérni az Urat. Az Úr nevének dicsőítésére, sz. vallásunk külső fényének emelésére tenni is kell valamit. Bizonyára nem egy jómódú hitsorsosúnak, saját házának építésénél, lakásának berendezésénél a legfinomabb ízlést, a legnagyobb fényűzést és eleganciát fejti ki, és az Ur házának ezen dezolált állapota nem bántja lelkiismeretét? Fölöslegéből nem tudna áldozni ezen szégyenfoltunk eltüntetésére ? Hiszen izraelita polgártársaink is örömmel üdvözlik ezen, az ő vallásos érzületöket is mélyen sértő állapot megszüntetésére indított mozgalmat.
A nagyszáma főgimn. róm. kath. ifjúság számára, melynek lelkét és szívét is kell képeznünk, itt tartatik az isteni tisztelet. Vasár- és ünnepnapon a polgári osztály ezen kis templom minden zugát foglalja le, mert Nagy-Kanizsán a róm. kath. hívők száma 17,000. és a helybeli sz. ferencrendi plébánia-templomba, mely különben a város végén is fekszik, legföljebb csak 3000 ember fér. Nagy-Kanizsán tehát a felső róm. kath. templomra égető szükség van, mely szükségletnek ugy vélünk eleget tenni, hogy a szóban lévőnek helyére, ha Isten is ugy akarja, egy nagyobbat és díszeset emelni szándékozunk.
Azért szeretett hitsorsosok és polgártársak, jóllehet tudjuk, hogy szegények vagytok, és vállaitok a most is számos, de azért még mindig szaporítandó, és évről évre mindig nagyobb és nagyobb igényeket támasztó iskola adójával annyira meg vannak terhelve, hogy a városi lakóknak u. sz. minden kényelmét kénytelenek vagytok nélkülözni, mégis, sz. ügyünk és nemes célunk kivehetősége végett első sorban hozzátok kell fordulni azután pedig a megyében és szép hazánk minden részében lévő hitsorsosainkhoz, - hiszen N.-Kanizsának a kereszténység megvédése körül a múltban elfelejthetetlen érdemei vannak és hitbuzgósága napjainkban is páratlan, - nem különben mind azokhoz, kik oly boldogok, hogy bírnak oly templommal, mely lelköket és minden érzéköket megragadja, és egész valójukat az Istenhez közelebb hozza, - végre szabadjon számítani a más vallásúakra is, kikben vallásos érzület, hitbuzgalom, igazi szeretet és jótékony szív lakozik, - járuljatok akármilyen csekélységgel és akármily módon szent tervük kiviteléhez. "Et dixit. qui sedebat in throno: Ecce, nova facio omnia." - És mondá, ki ülé a trónuson: íme, mindent meg fogok újítani."
Joh. Apoc.
Nagy-Kanizsán, 1897. március hó 10-én.
A róm. kath. hívők nevében közrebocsátják: Dr. Bencik Ferenc városi ügyész, Eperjesy Gábor takarék-pénztárnok, dr. Fülöp Kázmér ügyvéd, Halis István városi tanácsos, Hertelendy Bélaügyvéd, dr. Kiss Ernő főgimn. tanár, Knortzer György takarékpénzt. főellenőr, Mikoss Géza kir. tábla bíró, Nith Norbert sz. ferencr. tartom főnök, dr. Pachinger Alajos főgimn. igazgató, Plihál Ferenc kir. közjegyző, Sebestény Lajos ügyvéd, Stirling Sándor ny. cs. és kir. őrnagy, Szalay Lajos ügyvéd, Szalay Sándor elemi isk. tanitó, Szücs Miklós kir. törv. biró, dr. Tripammer Rezső ügyvéd, Tuboly Gyula ügyvéd. Varga Lajos ügyvéd, Weber Vince h. plébános.
Alapkő letétel.
A községi polgárleányiskola alapkövét e hó 1-én tették le. - fényes ünnepségek között a városi hatóságok és az intelligencia jelenlétében - Ez alkalommal szépen feldíszítették a falakat, gerendákat, zászlókkal és gallyakkal és a kőmíves munkások jellemzetes csoport képet alkotva álltak körben, alattuk pedig a kultura munkásai beszéltek szebbnélszebb nyelven jó erkölcsöt, tudományt hazaszeretet hirdetve e nemzet követendő útja gyanánt. Az alapkő letételi ünnepélynél megjelentek: Vécsey Zsigmond polgármester, Lengyel Lajos főjegyző. Deák Péter rfőkapitány, Bay, Farkas alkapitányok, Lillik főpénztáros, Juhász tanácsos, Németh Ignác népiskolai, dr. Barta Lajos polgári iskolai igazgatók, Eperjessy Sándor iskolaszéki elnök, Faícs Lajos iskolaszéki gondnok stb. stb., szóval az intelligencia. Az egyházi szertartást Véber Vince plébános látta el; ezt megelőzőleg azonban Vécsey Zsigmond polgármester lendületes beszédében, hazaszeretet és erényt kívánt az iskolától, mint a melyek e hont annyi évszázadokon át megtartották. - Ezután Lengyel Lajos főjegyző felolvasta az iskola alapkő okmányát, mely következőleg szól:
Mi alulírottak Nagy-Kanizsa város rendezett tanácsa részéről adjuk tudtára mindeneknek örök emlékezetül, hogy az egyezer nyolcszáz kilencvenkettedik évben Babochay György polgármestersége és iskolaszéki elnöksége alatt megindult mozgalom folytán hazánk ezredéves fennállása emlékére a városi képviselőtestületnek egyezer nyolcszáz kilencvenhat évi május hó tizenhetedik napján tartott díszközgyűlésében egy polgári leányiskolának a város nagylelkű közönsége költségén leendő felépítése elhatároztatván, - majd pedig a városi képviselőtestületnek az egyezer nyolcszáz kilencvenhat évi július hó tizenhatodik napján tartott közgyűlésében hozott határozatával annak a város költségén egyezer nyolcszáz hetvenkilencedik évben épült polgári fiú iskola szomszédságában ezen helyen való felépítése elrendeltetvén, a hol Nagy-Kanizsa város polgárainak áldozatkészségéből ezen század első negyedében emelt nemzeti-iskola, később állami tanítóképző intézet, legutóbb pedig községi népiskola, épület állott mostanáig, a mikor is az lebontatván, a polgári leányiskola építése
Ő Felsége I-ső Ferenc József apostoli m. király dicső uralkodása
Br. Bánffy Dezső m. kir. ministerelnök
Dr. Wlassics Gyula m. kir. vallás és közoktatásügyi minister kormányzata
Dr. gróf Jankovics László vármegyei főispánsága
Csertán Károly vármegyei alispánsága
Vécsey Zsigmond v. polgármestersége
Lengyel Lajos v. főjegyző,
Deák Péter v. rendőrfőkapitány,
Halis István v. árvaszéki előadó tanácsos,
Nagy Dezső v. közigazgatási előadó tanácsos,
Thomka Endre, Csóka Nándor, Faics József, Szedlmayer Ferenc, Varga Ferenc, ifj. Hegedüs György kültanácsosok,
Ifj. Ács József v. aljegyző,
Dr. Bentzik Ferenc v. tiszti-ügyész,
Plosszer Ignác v. mérnök hivataloskodása,
Eperjessy Sándor községi iskolaszéki elnöksége idejében,
Plosszer Ignác v. mérnök terve szerint,
Bachrach Gyula vállalkozó által,
Henc Antal építőmester művezetése és Vécsey Zsigmond v. polgármester,
Plosszer Ignác v. mérnök,
Eperjessy Sándor elnök,
Hertelendy Béla,
Vidor Samu,
Dr. Tripammer Rezsó,
Bogenrieder József,
Faícs Lajos iskolaszéki gondnok,
Morandini Román,
Sallér Lajos,
Unger Ullmann Elek,
Sommer Náthán,
Idősb. Hegedüs László építési ellenőrző bizottsági tagok felügyelete alatt megkezdetvén és a mai napon annak alapköve miután a főtiszt. Wéber Vince szent Ferencrendű zárdafőnök h. plébános által megáldatott és megszenteltetett, alulírottak jelenlétében e helyre letétetett, kérvén a Mindenhatót, hogy árassza áldását e műre, hogy az hivatásának megfelelve, mint az erény és tudomány csarnoka sokáig álljon fenn a haza javára.
Minek emlékére beadtuk és az alapkőhöz letettük ezen leveleinket, sajátkezű aláírásunkkal és pecsétünkkel megerősítve.
Kelt Nagy-Kanizsán, ezer nyolcszáz kilencvenhét évi július 1-én.
Vécsey Zsigmond
polgármester.
Lengyel Lajos
főjegyző.
Az alapkő letételi okmány felolvasása után kezdődött az ünnepi szertartás melyet Véber Vince h. plébános pontifikált fényes segédlettel; a városi kántor egy ez alkalomra szerzett verset énekelt, mely a helyi viszonyokra való vonatkozásánál fogva jó benyomást is keltett. Az alapkőre most sorban megtették a szokásos kalapácsütéseket: Vécsey polgármester, Eperjessy iskolaszéki elnök, Deák Péter főkapitány, Faics Lajos iskolaszéki gondnok, Németh Ignác igazgató, stb. stb.. mire a szép ünnepély a jelenvoltak lelkes és kitörő éljenzésével véget ért.
A polgári leányiskola. Az iskolaszék legújabb határozata szerint a polgári leányiskola a jövő hó elején megnyílik. Az első napokban lesznek a beíratások, melyek végeztével az előadást is meglehet kezdeni a már akkora szárazzá tett termekben. - Még valószínűleg a jövő hó első felében lesz az új épület ünnepies felavatása is. Ez alkalomra írta meg Halis István, városunk történésze, az új iskola történetét melyet mai számunkban közlünk.
Az új leányiskola felavatása. Az új épületben megkezdődtek immár az előadások, de a díszes épület felavatása csak most fog megtörténni. E felavatási Ünnepély egyik kimagasló pontja az a történet lesz, melyet lapunk Halis István avatott tollából megírva a már régebben közölt. A felavatás f. hó 21-én d. e fél 10 órakor kezdődik, s részt vesz rajta megyénk szeretett főispánja, dr. Jankovich László és köztiszteletű alispánja, Csertán Károly is. Ez ünnepre a következő meghívót adta ki a városi tanács: Meghívó: A nagy-kanizsai községi polgári és népiskolai leányiskola új épületének f. évi november hó 21-én délelőtt fél 10 órakor a polgári fiúiskola rajztermében tartandó felavatási ünnepélyére. Az ünnepélyt megelőzőleg d. e. fél 9 órakor a helybeli róm. kath. plébánia templomban hálaadó istenitisztelet fog tartatni. Az ünnepélyt délután 1 órakor a Szarvas szálló termeiben társas ebéd követi. Egy teríték ára 2 frt 50 kr. Felkéretnek mindazok, a kik a társas-ebéden résztvenni kívánnak, hogy f. é november hó 20-ik napjának déli 12 órájáig Halvax Gyula v. levéltárnok úrnál jelentkezni szíveskedjenek.