1900

Zalai Közlöny 1900.03.31. 4. oldal Árverési hirdetés.
Néhai Magyar Lajos örökösei tulajdonát képező nagykanizsai 3622. sz. tjkvben 384/a. hrsz. alatt felvett ingatlan a rajta épült 1014. népsorszámú Petőfi-utcában fekvő házzal együtt nyilvános önkénytes árverésen
1900. április 5. napján délelőtt
10 órakor
N. K. város árvaszékének hivatalos helyiségében (városháza II. emelet, 2. ajtó alatt) gyámhatósági jóváhagyás fönntartása mellett eladatik.
Kikiáltási, ár 4600 korona, melynek 10%-át, vagyis 460 koronát a venni szándékozók bánatpénz gyanánt letenni tartoznak. Az árverési föltételek az árvaszéknél a hivatalos órák alatt megtekinthetők.
HALIS ISTVÁN.
Árvaszéki ülnök.

Zalai Közlöny 1900.06.23. 2. oldal HÍREK.
- 25 évvel ezelőtt. Azon férfiak, kik ezelőtt 25 évvel a nagykanizsai főgimnáziumban érettségi Vizsgát tettek, ifjúkori emlékeiket és az ifjúkorban kötött barátságukat megújítandó, f. évi augusztus 18-án találkoznak városunkban. A helyi bizottság ez ügyben a következő felhívást bocsátotta ki: Kedves Régi Barátunk! Negyedszázada, hogy elhagytuk a gimnáziumot. Ez a huszonöt esztendő egy egész ember-élet. E hosszú idő alatt az örök pihenés hazájába költöztek osztályos társaink sorából: Csizmadia Mátyás, Csoknyay Gyula, Gaál György, Havlicsek Ambrus, Petrekovics Ferenc, Scholz Győző, Tárnok Alajos és Vizer István. Az életben maradottak pedig férfiakká lettek a sorssal való küzdelemben. Szívünk óhajtása, hogy a letűnő század utólján, 25 év előtti tanulótársainkkal az életben még egyszer kezet szorítsunk. Negyedszázad munkája után szenteljünk néhány órát az emlékezésnek és barátságnak! Régi, változatlan szeretettel fölkérünk tehát kedves barátunk, hogy diákkorbeli emlékeink helyén, Nagy-Kanizsán, szíveskedjél az érintett célból megjelenni 1900. évi augusztus 18-ik napján. Találkozás délután 3 órakor a Szarvas vendéglőben. Röviden megemlítjük, hogy augusztus 18-án este a Szarvasban társasvacsora, - másnap délelőtt pedig a gimnáziumban látogatás és emlék fénykép készítés leszen; de gondoskodtunk több napi szórakozásról is. Szíves értesítésedet (Halis Istvánnak Nagy-Kanizsán a városházán) kérik Nagy-Kanizsán, 1900. évi pünkösd napján, az egykori iskolatársak nevében: Halis István v. tanácsos, Neusiedler Antal dr. kir. törvényszéki bíró, Rothschild Jakab dr. ügyvéd, Rothschild Samu dr. ügyvéd, Schuch Lajos posta-főtiszt.

Zalai Közlöny 1900.07.07. 1-2. oldal
Még egy különvélemény.
"Már csak ezért is érdemes lenne városunk monográfiáját megíratni, hogy áttekinthessük a múltnak és jelennek állapotait, erőt nyerjünk a múltból és irányító elveket a jövőre nézve a jelen viszonyokból, fonák, visszás, avagy hát kikerülhetetlen s elháríthatatlan állapotainkból."
(Ms. Bg.) Csatlakozva "Dr. Cz. G." föntebbi szavaihoz, szeretném a kővetkezőkben elmondani, ami a lelkemen fekszik ennek a fölvetett témának ügyében, mely remélhetőleg túl hágta az újsághasábok határait és némileg visszhangot keltett azok lelkében is, akiknek voltaképen szánva vala.
Halis István urat, helyi történetünk hivatott kutatójának és finomtollú ismertetőjének tudjuk, s épp ezért emlékezetébe idézzük városunk történetének azon időpontját, amelytől fogva a város mint ilyen, fönnállását számíthatja. 1701-ben tétetett a kanizsai vár a föld színével egyenlővé, és evvel megszűnt a katonai prestige, s kezdődik a helységi élet fejlődése. - Mindezt azért említjük a tárgy kapcsolatában, mert a jövő esztendő volna ezen történelmi esemény kétszázadik fordulója.
Nem volna-e kívánatos alkalom némi jubileum ünneplésére, történeti visszapillantásokra és hasonló, komolyabb természetű megemlékezések rendezésére?
Vegye tollát tisztelt Halis uram, (kivel kollégák vagyunk a helyi lapokban,) írja meg amúgy borsosan, paprikásan, mit műveltek, mit mulasztottak eleink és kortársaink ebben a 200 esztendőben; - vegye számra nemzeti nagylétünk és városi kislétünk egymáshoz való viszonyát. Tekintse a lakosság néprajzi összetételét, s - ha van kedve hozzá - ókumlálja ki a matézis segítségével, mennyire vittük az Úr kegyelméből maiglan? - Érdemes volt e a kétszáz évet átélnünk azért, hogy a jelen viszonyoknál állapodjunk meg?
Tekintsük az "Egylet" összezsugorodását olyan jelenségnek, mint az orvostanár a sorvadásos beteg testi tüneményeit: vagyis, ne elégedjünk meg a konstatálással, hanem ismerjük föl ezen jelenségben a nagyobb, a mélyebbreható betegséget, mely tovább fejlődvén, fölemészti az élő test sejtjét - velejét. Vagyis más szóval, ne sajnálkozzunk, ne parentáljunk, (ámbátor olyan szép modorban is, mint H. I. úr,) hanem elő avval a boncoló késsel, messük ki a sebet!
Ehhez volna néhány szerény szóm.
Egy nagy szociális alapelv megvalósulását vélem én ebben a szétmállásban fölismerni, oly alapelvet, melyre a modern társadalmi tudomány egész rendszereket épített. - És ez: a polgárság (szociálisan szólva a "bourgeoisie") elgyengülése és kimerülése. - Ezen folyamatot a maga összes tüneményeivel észlelhetjük Kanizsán és végzetes önámítás volna, ha nem lenne elég bátorságunk ezt magunknak bevallani- Ha valahol elgyöngül a polgárság, ott kész tere van egy új nemzedék fölvirágzásának. Ily értelemben mondja a költő is: "...und neues Leben blüht aus den Ruinen." De kevésbé költői a szociológia fönt írt tétele, midőn saját testünkön kell annak beigazolását megéreznünk. Minek bővebben bizonyítanunk, hogy ez nálunk így van? Eleget hallani erről az élemedettebb polgárok visszaemlékezéseiben és hosszú éveken át fönnállt intézmények összeroskadásában (lásd a Polg. Egyl. esetét). De aki csak tegnap jött is e városba, az is megláthatja, minő végzetes csönd honol határainkon, mennyire őrli a visszavonás, közömbösség férge e város életfáját, amelyből alig alig hajt ki valamelyes zöld gallyacska. Mint az öreg fűzfa, - még a meglévő gyér ágait is szomorúan lógatja.
Hiába szorul összébb a "kinézett" polgár más egyesületbe, - olyan ez, mint mikor egy vert sereg egyes töredékei újból csapatot formálnak, mely számra nagyobb, de erőre jóval gyöngébb, mint egy rendes hadtest. - És fölösleges arról vitatkoznunk, urak vagyunk-e, vagy polgárok. - mert ebben az esetben igazán difficile est satyram non scribere, (meg is irta jó H. I.!) Annyi bizonyos, hogy se urasan, se polgáriasan sokáig nem húzzuk!
Egy erőteljes mozgalom, mely nemcsak sportból indíttatik meg - ez kellene nekünk. - Ébredjünk annak a tudatára, hogy az idegenek és a közel-távol vidék városai valósággal kigúnyolnak bennünket, annyira látszik már tehetetlenségünk minden téren. - Minek tervekkel állni elő? Tegyünk úgy, mint a magábatért bűnös, lássuk be vétkeinket és javuljunk meg. Vagy tán annyira megcsontosodott már a rossz állapotunk, hogy nem használ a bűnbánat?
Én csak akkor látom majd a város fölújulásának kezdődését, ha előáll egy vagy több valaki és bátran kimondja, hogy: "íme uraim, (vagy polgártársaim) nagyon silányak vagyunk mi az Úr színe előtt, vessünk magunkra új mezet, nehogy unokáink is még a régi rongyukban szégyenkezzenek. - Szóval kezdjünk már egyszer el modern városnak lenni, mert különben - nem kell hozzá újra kétszáz év, és a földdel egyenlők leszünk, mint a hajdani vár. - És a modern város megalakítását ne kezdjük azzal, hogy vitatkozunk, vajjon urak vagyunk-e, vagy polgárok? - Több munka kellene nekünk, több dolgot kellene keresnünk, mert nyugodni szép dolog, de csak akkor, ha megdolgoztunk érte. - Ez a város pedig egy olyan beteges nyugalom képét mutatja, mint egy törődött aggastyán. Hát ezért volt érdemes városi létünk kétszázadik fordulóját megérni?

Zalai Közlöny 1900.12.08. 2-3. oldal
Az esküdtek.
Ács József városi aljegyző
Antanovics József mészáros Csáktor.
Baán Barnabás ur. erd. Nagy-Récse
Baudis Ernő nyug. tisztartó Keszthely
Baumann Zsigmond takarékp. könyvelő Csáktornya
Beck Miksa segélyegy. igazgató
Belus Lajos gyógyszerész
Bence Ferenc földműves
Benkő Ferenc magánzó
Blankenberg Vilmos kereskedő
Bozzai Pál földbirtokos Keszthely
Bronner Herman kávés "
Burkovics Lajos főg. tanár "
Csakathurner Hermán kereskedő Csáktornya
Csepregi Henrik vasúti mérnök
Csorba Gusztáv intéző Keszthely
Dervarics Ákos fölbirt. Kilimán
Dervarics Imre " "
Deutsch Lajos " Bocska
Dezső Béla bizt. int. titkár
dr. Dick József ügyvéd
Eisinger Henrik takarékp. pénztár.
Eperjessy Gábor " "
Farkas Sebesty. főkertész Keszthely
Fejér József mérnök Csáktornya
Fischl Lajos könyvkereskedő
Freijler Adolf ügyvéd
dr. Fried Ödön "
Geleta István ispán Kis-Komárom
Geisl Viktor építő mester
Gógl Lajos bizt. becslő és felügyelő
Graner Miksa kereskedő Csáktonya
Grohmann Károly ny. gazdatiszt Keszthely
Grünhut Henrik kereskedő
Győrfi János ügyvéd
Hajdinyák János földmíves Perlak
dr. Hajós Ferenc ügyvéd Csáktornya
Halis István városi tanácsos
Halvax Frigyes kalapos
Harkányi Ede építk. vállalkozó
ifj. Hegedűs László földm. K.-Kanizsa
Hertelendy Béla ügyvéd
Hettyei Géza nyug. isp. Keszthely
Hirschler Miksa nagykereskedő Alsó-Domboru
Hirschler Ödön nyug. számtiszt Alsó-Domboru
Hoffmann Soma ügyvéd Keszthely
Honerla Herman földbir. Palin
dr. Hochstädter Sándor Ügyvéd Keszthely
Horváth Antal takarékp pénztárnok
Horváth János nyug. államgépgyári igazgató
Jerffy Adolf nagybérlő Nagy-Récse
Jeszenszky Árpád irod. intéző Palin
Joós Lajos Csizmadia Keszthely
Josifovics Milivoj magán hivat.
Kálóczy János gymn. rajztanár
Keizer Lajos gazdatiszt Csáktornya
Keller Ignác cipész mester
dr. Kemény Fülöp ügyvéd Perlak
Kenyeres István birt. Keszthely
Kőmives Izidor magánzó
Király Sándor városi mérnök
Kondor József háztulajdonos Keszthely-Polgárváros
Kottler Gusztáv adótiszt
Kovács Emil gazdatiszt Csáktornya
Köhler Antal vas-kereskedő
Köhler Gyula "
Kramarics Viktor kereskedő Perlak
Laskovich József esztergályos
Laskai Emil építőmester Keszthely
Lasky Ferenc magánzó
Lendvay József ny. pénzügyi főbiztos Keszthely
Lendvay Samu könyvelő
Lenk József városi könyvelő
Linzer Béla bérlő,
Lodner Ferenc sütő-mester
Logár Ferenc magánzó
dr. Löke Emil ügyvéd
Lőwy Adolf kereskedő
Magics Ferenc bizt. int. könyvelő
Major Ferenc földműves
Malovec Gyula vendéglős
Marton Ignác kereskedő
Matea Károly fényképész
Mátyás István csizmadia
Mátyás István bérkocsis
Mayer Károly kelme-festő
Mesteri Ferenc szatócs
Mihályi István sütő-mester
Miltényi Sándor cipész-mester
Móger Károly szabó
Molnár Gáspár iparos Csáktornya
Morandini Román építő mester
Nagy Dezső v. tanácsos
Németh János magánzó
ifj. Neumann Miksa keresk. Csáktor.
dr. Ollop Mór ügyvéd
Oroszvári Gyula ügyvéd
Österreicher Bernát kereskedő
Oszman Pál kereskedő Keszthely
Pállfy Alajos főerdész
Párkányi József könyvtárnok Keszthely
ifj. Péceli László gazdász Kis-Komárom
ör. Péceli László magánzó Kis-Komárom
Perzsa Nándor bizt. hivatalnok
dr. Plosszer István ügyvéd
Próbáld Károly magánzó
Pimmer Imre mérnök
Rapoch Gyula ügyvéd
Reick Gyula gyógyszerész
Reinic József takarékpénzt. főkönyvelő
Remete Géza ügyvéd
Reischl Imre serfőző Keszthely
Reischl Vendel birtokos "
Riedlmayer Károly ny. körjegyző
Rosenberg Manó kereskedő Keszthely
dr. Rosenberg Mór ügyvéd
Rosenberg Richárd kereskedő
Rosenfeld Adolf, kereskedő
dr. Rotschild Jakab ügyvéd
Rutisch Béla Kasznár Kis-Komárom
Sebestyén Lajos ügyvéd
Séllyey Pál földbirtokos Gelse
Sebestyén József földbirtokos Gelse
Simon Gábor ügyvéd
Sipos Károly gyógyszerész Perlak
Soós Pongrác anyakönyvi felügyelő
Somogyi Elek kereskedő Keszthely
Sommer Sándor magánzó
Spitzer József földbirtokos Perlak
Stefaics Miksa gazdatiszt Csáktornya
Stefics Imre földbirtokos Alsó-Domboru
Stern Sándor tégla-gyáros
Stieder Kálmán magánzó Keszthely
Stirling Sándor nyug. őrnagy
Strahia Károly Keresk. Csáktornya
Strém Tivadar "
Sável János lakatos
Scherz Richárd kereskedő
Scleiffer Izidor kereskedő Keszthely
Schmal János ny. tanító "
Szabó István magánzó
Szabó József lakatos
Szabó Pál ügyvéd Keszthely
dr. Szabó Zsigmond orvos
Szalay Lajos ügyvéd
Szeles János gazdatiszt Keszthely-polgárváros
Szerdahelyi Jenő gépész Keszthely
Szmodics pongrác Vendel földmíves
Szokoly János földmíves
Takács Péter magánzó
dr. Tamás János ügyvéd Perlak
Thassy Miklós ny. árvaszéki elnök
Tinágl Lajos szállodás
Tivolt János Kávés
Tollé Gyula számtartó Kis-Komárom
Tóth Sándor isk. igazgató Perlak
Török Ambrus magánzó
Tretter Mihály ny. c. őrnagy
Tripammer Gyula tkpénzt. igazgató
dr. Tripammer Rezső ügyvéd
Tuboly Gyula ügyvéd
Unger Ulmann Elek vaskereskedő
Vadalma Pál kereskedő Légrád
Wajdits József könyvkereskedő
Vamberger Sándor ügynök
Vasvada János kasznár Komáromv.
Verli Ernő tkpt. igazgató Perlak
Weiser József vaskereskedő
Weisz Emil kereskedő
Weisz József papírkereskedő
Weisz Tivadar gabonakereskedő
Weismajer Márkus borkereskedő
Vidos József bizt. int. hivatalnok
Vidosfaly Ernő számtartó Keszthely
Wilde Ferenc pénztárnok
Wittenberg Ignác füttőházi főnök
Wollák Rezső ügyvéd Csáktornya
Wusztl Lajos ny. pénztárnok
dr. Zakál Lajos ügyvéd Csáktornya
Zerkovitz Lajos borkereskedő.
Az alaplajstomokból kiválasztott és az 1901. évre szükséges esküdtek évi főlajstroma a bizottságnak mai napon tartott zárt ülésében hitelesíttetett.
Nagy-Kanizsán 1900. évi nov. 25-én.
Tóth László s. k.
kir. törvényszéki elnök
Szenes Dezső s. k.
jegyző.
Csesznák Miklás s. k.
kir. törvényszéki bíró
mint a bizottság tagja.
Dr. Rotschild Samu
s. k. bizalmi férfiú.
Tripammer Gyula s. k.
bizalmi férfiú.
Dr. Fábián Zsigmond
bizalmi férfiú.

Zalai Közlöny 1900.12.08. 3. oldal
Meg van a Kölcsey-utca. Eddig nem tudtuk merre van, csak Kaschmetter levélhordó tudta. Ezentúl azonban minden kételyt kizárólag a IV. kerületben leledzik. Ezt pedig onnan tudjuk, hogy mostanában szögezik fel az utcajelző táblákat meg a házszámokat. Rá se ismerünk szülőföldünkre, olyan nagyvárosias jellege van! Utcajelző tábláink betűi karcsúak mint a zsiraff nyaka és azt mondják, hogy Halis István tanácsos, a mi jeles történészünk, el se tudja olvasni a neveket, de vajon ki kérdezi, hogy a betű karcsú-e vagy kövér? Örül mindenki, hogy már van, tíz évig tarló epedés után.