A polgármester betegsége. Sabján Gyula dr. polgármester néhány napja gyöngélkedik s kénytelen az ágyat őrizni. Betegsége alatt Halis István tanácsnok helyettesíti.
Turóczi-krónika Nagykanizsán.
Mátyás király kézírása.
(Saját tudósítónktól.) Turóczi János képes krónikája, amely Mátyás királyunk életének utolsó két évtizedében került nyomtatás alá Budán, majd Augsburgban és Velencében, a magyarok történetét tárgyalja a regés hősmondák korától a tatárhordák pusztításáig. Ebből az értékes, drága inkunabulumból mindössze négy-öt példány maradt fenn s ezek közül az egyik Halis István városi tanácsos tulajdona.
Ez a példány Agsburgban nyomatott, az Úrnak 1488-ik esztendejében, Fégner Theobaldus betűivel és fametsző sajtóival, mint azt a históriát megelőző bevezetés ékes latin nyelven elmondja. A könyvet, (Historia gentis clarae fortisque Hungarorum) Turóczi János a budai főiskola magistere Mátyás király parancsára és megbízásából, az uralkodó költségén nyomatta ki, a főiskolai tanulók okulására. A drága és féltett munkát mindössze húsz példányban nyomták s ezek közül kettő került a főiskolára, ahol az akkori híres magisterek e Kézai Simon és Anonymusz följegyzései nyomán íródott históriából praelegáltak a tudomány szomjas diákságnak. A testes és rendkívül tetszetősen díszített könyv lapjait számos művészi kivitelű nyomtatott fametszet illusztrálja, amelyeket Mátyás király legkiválóbb kódexfestői színeztek, mindegyiket külön, külön. Főképp ez tette különösen értékessé Turóczy munkáját, amelyből egynek, egynek az árán uradalmat lehetett volna vásárolni abban az időben. A könyv csak a tatárok kitakarodásáig tárgyalja az ország történetét, de a befejező latin vers sejteti, hogy Turóczi folytatni akarta megkezdett munkáját s ebben valószínűleg korai halála gátolta meg. Külön érdekessége a könyvnek a függelék. Ebben maradt fönn az utókorra Rogerius mester híres siralmas krónikája, amely a tatárok pusztítását és az ország romlását ecseteli megrázó, borzalmas színekkel. Mindennél értékesebbé teszik azonban a könyvet azok a sűrű és terjedelmes széljegyzetek, glosszák, amelyeket a budai főiskola tudós tanárai róttak a lapok margóira. - Ezek a széljegyzetek, amelyek csodálatos épségben maradtak fenn és aránylag könnyen olvashatók, sok olyan hagyományt őriztek meg, melyeket a történetírás eddig nem jegyzett föl. Egyes széljegyzetek arra engednek következtetni, hogy Csezmicei János, (Janus Pannonius) a "világ dédelgett dicsősége", sőt maga Mátyás király is széljegyzetekkel reflektált a könyv egyes szakaszaira. Miután pedig Janus Pannonius után semmi kézirat nem maradt hátra, nagy nyeresége volna a magyar irodalom történetének, ha e valószínű föltevés teljes bizonyítást nyerne. A könyv különben az egyetlen Turóczy krónika, amely a széljegyzetekkel együtt maradt fönn.
Mindez azért aktuális most, mert egy nagy régikönyvkereskedő cég a napokban igen előnyös ajánlatot tett Halis tanácsosnak a könyv megvételére. így megtörténhetik, hogy a nagy értékű és nagy múltú ritkaság elkerül Nagykanizsáról s ezzel a város egy értékes műkinccsel lesz szegényebb.
A Gótai Almanach és Nagykanizsa.
- Érdekes tévedés. -
(Saját tudósítónktól.) Ha az ember az igazi pontosságról, lelkiismeretességről, az adatoknak csalhatatlan hűségéről példát akar venni, akkor csak a Gótai Almanach-ot lapozza át. A történelmi családok névsorába még tévedésből se juthat be olyasvalaki, akinek családfáján valami kis hiba esett. A legféltékenyebb gonddal, fáradságot, költséget nem kímélő utánjárással gyűjtik össze az anyagot s a poros levéltárakból kikotornak minden penészes aktát, amelyre a bizonyosság okából szükség van. Az Almanch legújabb kiadásába mégis tévedés csúszott be. Talán először, mióta ez a könyv megjelenik. S ami a dolgot még érdekesebbé teszi, a hiba egy nagykanizsai vonatkozásnak téves fölhasználásával történt.
Az Almanach legfrissebb példánya ugyanis özvegy gróf Maldeghem Arturnéről azt állítja, hogy kanizsai birtokos. Valakinek föltűnt ez a tévedés s Halis István polgármester-helyetteshez fordult fölvilágosításért, mint aki legjobban ismeri a nagykanizsai és zalamegyei mágnáscsaládokat. Természetesen a polgármester-helyettes se mondhatott mást, minthogy a Maldeghem grófi családnak soha se Nagykanizsán, se Zalában birtokai nem voltak. Erről írást is kértek tőle, amelyek alapján valószínűleg már a legközelebbi kiadásban jóváteszik a tévedést. Íme tenát még a Gótai Almanach is tévedhet. Érdekes, hogy Magyarországon még négy Kanizsa nevű helység van, de Maldeghem grófoknak egyik helyen sincsenek birtokaik.
Az iskolai naplókat lepecsételték. A helybeli állami elemi népiskolánál a választói jogosultsággal bírók naplóját 1863. évtől kezdődőleg Dr. Krátky István főjegyző, az izraelita iskolánál pedig Halis István község bíró 1840-tól kezdődőleg lepecsételték.
A választók vizsgája.
Öt vizsgázó elbukott.
(Saját tudósítónktól.) Eddig csak szórványosan jelentkeztek azok, akik egyéb kellék hiányában az írni-olvasni tudás bizonyításával akarták elnyerni a választói jogosultságot. Tegnap azonban hetvenkilencre szökött a jelentkezők száma s így két vizsgáztató-bizottságot kellett alakítani. Az egyik Halis István h. polgármester elnökletével a tanácstermében, a másik Krátky István főjegyző vezetésével az iktatóhivatalban működött. A vizsga lassú tempóban folyt, mert bizony a szegény munkásemberek, ha ismerik is a betűvetést, - de nehéz, reszkető kezekkel róják egymás alá a kiszabott sorokat. A bizottság tagjai azonban nagy türelmet s még több elnézést tanúsítanak valamennyi jelentkezővel szemben. A hetvenkilenc vizsgázóból mégis el kellett buktatni öt embert, mert ezek a legtöbb betűt föl se ismerték s olvasni még jóakaratú segítség mellett se tudtak. Ezeket azzal vigasztalták meg, hogy csak gyakorolják magukat, jövőre újra jelentkezhetnek. A helyesírástól teljesen eltekint a bizottság. Sőt az írásbeli járatlanságot is szívesen elnézik, ha a jelölt valamennyire tud olvasni. A két bizottság ma is folytatja működését s körülbelül száz jelentkezőt várnak.
Az Irodalmi és Művészeti Kör közgyűlése.
(saját tudósítónktól) A Nagykanizsai Irodalmi és Művészeti Kör vasárnap délelőtt tartotta évi rendes közgyűlését a városház tanácstermében, a tagok szép érdeklődése mellett Horváth György főgimnáziumi igazgató elnöklete alatt. Az elnök üdvözlő szavai után Gürtler Ferenc titkár olvasta fel terjedelmes jelentését a Kör működéséről s egyúttal tüzetesen fölsorolta mindazon nehézségeket és akadályokat, melyekkel a vezetőségnek kellett folytonosan megküzdeni. A nagy tetszéssel fogadott jelentést a közgyűlés tudomásul vette s a titkárnak nagy gonddal végzett munkájáért jegyzőkönyvi köszönetet mondott. Ezután a Kör pénztárosa, Haffner János terjesztette elő a pénztári számadásokat és a jövő évi költségelőirányzatot, melyet a közgyűlés szintén helyeslőleg elfogadott. A pénztári jelentés szerint a Kör összvagyona a dalárda értékes hangjegy-anyagával együtt 2486 K 33 fillér.
Ezután a Kör tisztviselőit és választmányi tagjait választották meg újabbi három évre egyhangúlag. Az üresedésben levő helyek betöltése folytán a következők kerültek ez igazgató-tanácsba: Gáspár Béla mint II. titkár; dr. Sabján Gyula, Róth Miksa, dr. Krátky István, Lendvai Vilmos, Kálmán Leó, Pfeifer Elek, Tóth Zoltán, Halis István, dr. Szabó Zsigmond, Büchler Mór mint választmányi tagok.
Végül Barta Lajos indítványára a közgyűlés a Kör mindhárom elnökének: Horváth Györgynek, dr. Neumann Edének te Lajpcig Antalnak az egyesület érdekében kifejtett nehéz munkájukért jegyzőkönyvi köszönetet mondott.
Az Irod. és Műv. Kör közgyűlése. Tegnap délelőtt tartotta meg az Irod. és Műv. Kör közgyűlését, amelyen a titkár és pénztárnak tartalmas jelentése után az Irodalmi és Művészeti Kör tisztviselői és igazgató-tanácsát választották meg. - Elnök lett: Horváth György. Irodalmi szakosztályi elnök: Dr. Neumann Ede. Művészeti szakosztályi elnök: Laipczig Antal. I. titkár: Gürtler Ferenc, II. titkár: Gáspár Béla, ügyész: Dr. Ollop Mór, pénztáros: Haffner János, ellenőr: Orbán János, gazda: Irmler József.
Igazgató tanács: Blumenschein Vilmosné, Kövesdi Boer Gusztávné, Csizmadia Vilma, Farkas Vilma, Hofrichter Emma, Laipczig Antalné, Dr Rothschild Samuné, Dr. Szekeres Józsefné, Vidor Samuné, Barta Lajos, Ujnépi Elek Ernő, Eperjesy Gábor, Kádár Lajos, Kertész József, Knortzer György, Lendvai Samu, Lukács József, Nith Norbert, Sáfrány Károly, Sauermann Mihály, Szalay Sándor, Sterneck Zsigmond, Unger Ullmann Elek, Vidos József, Dr. Krátky István, Kálmán Leo, Lendvai Vilmos, Dr. Sabján Gyula. Róth Miksa, Tóth Zoltán, Dr. Szabó Zsigmond, Büehler Mór, Pfeiffer Elek, Halis István.
A polgármester szabadsága. Sabján Gyula dr. polgármester július elején hat heti szabadságra megy s ezt az időt vidéken fogja tölteni. Távollétében Halis István h. polgármester és Krátky István dr. főjegyző helyettesítik. Az utóbbit a szombati közgyűlés fogja megbízni a polgármesteri teendők végzésével.
A polgármester szabadsága. Sabján Gyula dr. polgármester ma kezdte meg hat heti szabadságidejét. A polgármester egyelőre még Nagykanizsán marad, azután Hévíz-fürdőre fog utazni. A polgármestert távolléte alatt Halis István helyettes polgármester, illetve Krátky István dr. főjegyző fogja helyettesíteni.
A zalamegyei kultúrházak
(Saját tudósítónktól.) Zalamegye négy legjelentősebb városában, Nagykanizsán, Zalaegerszegen, Keszthelyen és Sümegen mostanában erősen aktuálissá vált a kultúrházak kérdése. Zalaegerszegen egyelőre csak múzeum és könyvtár létesítésén fáradoznak, amit idővel kultúrházzá akarnak fejleszteni. Sümegen már van múzeum, az országos hírű Darnay-múzeum, amelyet néhány évvel ezelőtt az állam megvásárolt az előbbi tulajdonostól, Darnay Kálmántól. Sümegen most ugyancsak azzal a gondolattal foglalkoznak, hogy a múzeum mellé kultúrházat létesítenek. A megvalósulásnak jóval előrehaladottabb stádiumában van a keszthelyi Balaton-múzeum és kultúrház. Keszthelyen már körülbelül húszéves az a mozgalom, amely a Balaton-múzeum nagy és értékes anyaga részére kultúrházzal kapcsolatos állandó otthont akar szerezni. Az Országos Közművelődési Tanács, amelynek hatásköre alá tartoznak a kultúrházak, a megállapított 150,000 koronás államsegélyből 50,000 koronát már kiutalt a Balaton-múzeum céljaira. Ezt az összeget egyelőre takarékpénztárban helyezték el, a múzeum anyagának elhelyezésére pedig a régi városi kórház épületét bérelték ki. A bérösszeget az államsegély kamataiból fedezték. A közelmúltban a múzeum-egyesület megvásárolta a régi kórház telkét, mert azt szemelték ki a múzeum helyéül. Az ódon épületet kitatarozták s egy részét bérbe adták, hogy így pótolják a kamatát annak az összegnek, amelyet a telekvételre fordítottak. A gyűjtések, a városi hozzájárulás és az államsegély évenkinti fokozatos emelkedése egyre közelebb hozzák azt az időpontot, amikor a keszthelyi kultúrház építkezését meg lehet kezdeni.
Nagykanizsán egészen a közelmúlt időkig szintén csak múzeum és könyvtár létesítéséről volt szó. A közgyűlés még a múlt hónapban döntött a berendezésre beérkezett ajánlatok fölött. A döntés már fölment a vármegyéhez jóváhagyás végett. Ez ugyan erősen késlelteti a megvalósulást, de most már így is csak rövid időről lehet szó. A kiszemelt helyiségek átalakításával már elkészültek, a szükséges 10000 korona államsegély már biztosítva van s így a megvalósulás már nem késhet sokáig. A kultúrház tervét néhány héttel ezelőtt tették szóvá hivatalos helyről is, amikor Halis István, helyettes polgármester azt az indítványt terjesztette a tanács elé, hogy lépjen a város érintkezésbe az Országos Közművelődési Tanáccsal kultúrház létesítése iránt. A kultúrházat úgy tervezik, hogy fölolvasó, hangversenyterem, múzeum, nyilvános könyvtár, zenede, néprajzi osztály, képtár és az Irodalmi és Művészeti Kör helyisége is elhelyezést nyerjen. Ehhez körülbelül 300,000 koronás államsegélyre lenne szükség, amit telek megváltás és építkezési hozzájárulás címén kellene megkapnunk. Az előterjesztés már fönt van az Országos Tanács előtt. Döntés egyelőre még nem történt, de értesülésünk szerint a tanács a legteljesebb jóindulattal kezeli a nagykanizsai kultúrház ügyét. E hónapban vagy a jövő hó elején az Országos Tanács egy megbízott tanácstag útján személyesen is érintkezésbe lép a várossal, hogy az államsegély módozatait megbeszéljék. Wlasics Gyula valóságos belsőtitkos tanácsos az Országos Közművelődési Tanács elnöke, aki Nagykanizsa iránti rokonszenvének már sok értékes tanújelét adta, - a múltkorában levéllel tisztelte meg a Zala szerkesztőségét, amelyben kijelentette, hogy Nagykanizsával nagy tervei vannak. Ez a kijelentés csak a kultúrpalotára vonatkozhatott. Ha a város hatósága személyesen is közbejárna dr. Wlasics Gyulánál, - a kultúrház megvalósítására sok üdvös, hasznos tanácsot, útbaigazítást kaphatna.
- A választó-összeíró bizottságok esküje. Megírtuk, hogy a központi választmány a három nagykanizsai szavazókörbe egy-egy bizottságot küldött ki, a szavazásra jogosult polgárok összeírására. A bizottság tagjai szerdán teszik le a hivatalos esküt Halis István helyettes polgármester előtt és azonnal megkezdik működésüket, amelyet a belügyminiszter rendelete szerint legkésőbb aug. 10-ig be kell fejezniök.
- A jövő évi esküdtek. A képviselőtestület legutóbb bizottságot alakított, hogy az 1915. évre összeírják az esküdtszéki szolgálatra képesített férfiak lajstromát. A bizottság elnöke Sabján Gyula dr. polgármester, helyettes elnöke Halis István helyettes polgármester, tagjai Scherz Richard, Viola József városi képviselők és jegyzője Polai József városi tisztviselő. A bizottság kedden kezdi meg működését és előreláthatólag még e hónapban befejezi az összeírást.
FÓRUM.
Panaszos levél: Igen tisztelt Szerkesztő Úr! Én az esti órákban kis gyermekeimmel az Egylet-kertben szoktam szórakozni. Háztartásbeli elfoglaltságom miatt, sajnos, csak hét óra után jut időm arra, hogy a bájos kis park pompás fái alatt üdülést keressek. Azonban erre alig jut néhány percnyi időm, mert amint a felsőtemplom órája méla kongással elveri a nyolcat, - zordon külsejű bácsi jelenik meg s mindenkit kiutasít a parkból. Ennek oka pedig az, hogy valami érthetetlen indokolású határozat következtében a kertajtókat minden este nyolc órakor bezárják. Igazán nem tudom fölfogni, hogy a hatóság miért zárja el a közönség elöl az ózonos levegőt, mikor az esti órákban a környékbeliek máshol igazán nem kereshetnek üdülést. A sétakert messze esik. Vagy a Fő térre menjünk apró gyermekeinkkel, ahol a fölnőttek is állandó életveszedelemben forognak az őrülten vágtató kocsik miatt? Kérem a Szerkesztő urat, legyen szíves panaszomra fölhívni Halis helyettes-polgármester úr figyelmét. Az ő modern gondolkozása meg fogja érteni, hogy a sétatér elrekesztés mennyire mucsaias intézkedés. Ha már annyira féltik a parkot, zárják el, de olyan időben, amikor a nagyközönségnek nincs szüksége rá. Tisztelettel: Egy családanya.