1915

Zalai Közlöny 1915.01.11. 3. oldal
A koldusasszony kenyere. Hangos zokogással tipegett hazafelé a Hunyadi-utca sarában egy szegény koldus asszony, fején kenyér-szakasztó kosárban, valami az utca sarának színével megegyező kenyérnek csúfolt öt darabra repedt fakéreg keménységűre összepörkölt tényleg koldus kenyeret vitt. Hogy melyik lelketlen pék kemencéjéből került ki, nem kutattuk, de elfacsarodott szívvel gondolunk ama szegény fogatlan koldus asszonyra, ki ajtóról ajtóra járva fillérenként kaparta össze amaz ízetlen szégyen kosztnak árát, melytől kenyerét összehozta s amelyen hazánkban a spekulánsok meggazdagodnak, az élelmiszerárusok meghíznak addig, - amíg, - akiknek vérei a harcmezőn életüket áldozzák, - itthon koplalnak.
Kedves Halis Úr!
Azokból a helyes kis miniatűr, mikroskop alá való zsemlyék és kiflikből s azokból az édes kicsi kis virslikből tétessen néhányat a város múzeumába s jegyezzen fel néhányat azok nevéből, kik azokat előállították. Hadd lássa az utókor a jelenlegi élelmiszerek árát olvasva, hogy mi vár azokra, kik véreiket a harcba küldik s lássák meg, hogy a legnagyobb ellenséggel nem ott a tűzvonalban, hanem itthon állunk szemben, - azokkal, kik a hadvezetőség minden lépését lekritizálva a kávéházi asztalok mellett rémképeket látva, az itthonmaradottak bőrére spekulálnak s a háború lezajlása után, mint győztes felek, duzzadt zsebekkel minden jó hazafit, nyomorultat, bénát kiröhögnek majdan.

Zalai Közlöny 1915.08.21. 2. oldal
HÍREK
Hoffmann Mór.
A Zala lapkiadó-vállalat őszinte, mély részvéttel jelenti, hogy a Zala politikai lap egykori szerkesztője, Hoffmann Mór nyugalmazott polgári iskolai igazgató Budapesten jobblétre szenderült. Hoffmann Mór hosszú időn át egyik legkimagaslóbb, legmarkánsabb egyénisége volt a város társadalmi életének. Mint fiatal pedagógus került Nagykanizsára, de rövidesen teljesen "kanizsaivá" vált. Kiváló munkatársaival, társadalmunknak ma is oszlopos tagjaival, Szalay Sándorral és Halis István szenátorral vállvetve valóságos irodalmi gócpontot teremtett Nagykanizsán, amelynek működését még a főváros irodalmi köreiben is észrevették és méltányolták. A Művészeti és Irodalmi Kör megalapításában is tevékeny részt vett. Általában az összes kulturális mozgalmakra hatással volt az ő kiváló képzettsége, nagy tudása, bámulatos kezdeményező- és szervező képessége, lankadatlan agilitása. Az irodalom berkeiben is tisztelt nevet vívott ki magának. A Zala hasábjain megjelent politikai cikkei, karcolatai különösen népszerűek voltak. Halis István szenátorral együtt Zalamegyéről ismertető kötetet adott ki, amely megbecsülhetetlen anyagot foglal magában Zalamegye jövendőbeli monográfiája számára. - Hoffmann Mórt minden tekintetben tiszteletre méltó hely illeti meg Nagykanizsa város fejlődéstörténetében. Amikor, mint tanár nyugalomba vonult és Budapestre költözött, - távozását az egész város veszteségnek tekintette Nagykanizsára. A nyugalom csendes éveit fiánál, Hevesy Sándornál, a m. kir. Opera főrendezőjénél töltötte. Néhány évig még lejárt Nagykanizsára, az utóbbi esztendőkben azonban ezek a jóleső visszaemlékezéssel fűszerezett kirándulások is elmaradtak. Talán már nem is érezte jól magát a megifjodott Nagykanizsán, amelynek fiatalabb generációja ismeretlenül haladt el mellette. Pedig a megifjodott, az alkotó életre ébredt Nagykanizsának egyik legkimagaslóbb alakja volt ő. Aki az ő nagykanizsai szereplését megírja, értékes, nagybecsű korrajzot ír meg. A Zala lapvállalat mindenkor kegyelttel fogja hajdani szerkesztőjének emlékét megőrizni.

Zalai Közlöny 1915.08.25. 2. oldal
Szerkesztői üzenetek.
Olvasó. A Zalai Krónikára Halis István városi tanácsos úrnál fizethet elő.

Zalai Közlöny 1915.10.27. 2. oldal
- Halis tanácsos - nyugalomban. A város egyik legrégibb és legérdemesebb főtisztviselője, Halis István városi tanácsos, árvaszéki ülnök benyújtotta nyugdíjazási kérelmét. Régebbi tervét valósította meg ezáltal. Már a múlt évben nyugalomba készült, de a világháború az ő tervét is megmásította. Dacára megrongált egészségi állapotának, a tanács kérelmére szívesen maradt továbbra is hivatalában, csupán helyettes-polgármesteri tisztségéről mondott le. Sajnos, egészségi állapota időközben sem javult meg s orvosai sürgetésének tett most elege, amikor megmásíthatlan szándékként nyújtotta be nyugdíj-kérelmét. A városnak ez a legrégibb főtisztviselője a legmodernebb elveket vallotta hivatalában. A bürokratizmus az ő ügyosztályában nem tudott gyökeret verni. Asztalán megelevenedtek az akták; a betűk beszédesekké váltak. Emberek, események, életviszonyok életre keltek Halis István hivatali kerek pápaszemében. A paragrafusok, hivatali copfok fölött a belátás és szív lett úrrá. Az árvák dolgának ilyen megértő intézője aligha lesz többet. Nagyon, nagyon sajnálnók Halis szenátor kivonulását a kanizsai városházáról, ha nem tudnánk, hogy nyugalomba vonulásával az ő szintén régi, sikerekben gazdag írói pályája nyer tágabb teret. A kérelmet tegnap este tárgyalta a nyugdíjbizottság s akként döntött, hogy a legközelebb összeülő közgyűlésen annak teljesítését fogja javasolni.

Zalai Közlöny 1915.10.28. 2. oldal
Vita egy nyugdíjaztatás körül.
A Zala tegnapi száma jelentette már, hogy Halis István városi tanácsos, volt helyettes polgármester nyugdíjaztatását kérte. A nyugdíjbizottság tegnapelőtt este tárgyalta a kérelmet s akként határozott, hogy annak teljesítését fogja javasolni a közgyűlésnek. Eddig rendben volna a dolog. Ellenben ami a nyugdíjkérvény további tárgyalásánál történt, azt igazán sajnálatosnak tartjuk. - A bizottsági ülésen ugyanis az az aggály merült föl, hogy Halis Istvánt a meglévő jogi kvalifikája nem a magasabb, hanem az alacsonyabb nyugdíjfokozat élvezésére jogosítja föl s így őt valószínűleg 400 koronával kevesebb nyugdíj illeti meg, mint amennyit igényel, illetve mint amennyi abban az esetben járna neki, ha az újabb rendelkezéseknek megfelelő teljes jogi kvalifikációval rendelkezne. A bizottság a nyugdíj mérvére nem is döntött, hanem előbb meg fogja vizsgálni, hogy a derék szenátornak a magasabb, vagy az alacsonyabb nyugdíjhoz van-e joga.
Afölött ezúttal nem kívánunk vitát provokálni, hogy Halis tanácsost jogvégzettsége melyik nyugdíjfokozatra kvalifikálja. Az ő kiválósága, buzgó, odaadó hivatali működése megtilt minden ilyen vitát. Ezúttal csak azt kívánjuk megjegyezni, hogy a bizottságnak még abban az esetben sem lett volna szabad az érdemes főtisztviselővel szemben a garasoskodás álláspontjára helyezkedni, ha jogvégzettsége nem nyújtana is alapot a magasabb nyugdíjhoz. Halis István az ő országosan megbecsült írói tevékenységével, Nagykanizsára és Zalavármegyére vonatkozó történeti műveivel és búvárkodásával olyan becses szolgálatokat tett a városnak, amelyeknek méltó honorálására nem is gondolhatunk a mi szűkkeblű szűkebb pátriánkban.
Ellenben szégyenteljes dolog volna az ő kiváló hivatali túlbuzgalmáért is olyan szőrszálhasogató kicsinyeskedéssel fizetni, amint a nyugdíjbizottság cselekedte. Halis a tanácsosi fizetés fejében esztendőkön keresztül négy állást töltött be lelkes buzgalommal, korrektséggel. Mint egyszemélyben városi tanácsos, helyettes polgármester, árvaszéki ülnök és községi bíró úgy a város, mint a közönség igaz elismerését vívta ki.
És bokros teendői mellett még olyan szolgálatot is tett a városnak, amelyet csak későbbi generációk fognak kellően méltányolni. Megvetette az alapját a városi múzeumnak s azt lankadatlan buzgalmával anyagban a Dunántúl egyik legértékesebb régiségtárává fejlesztette. Hogy megfelelő hely hiányában a múzeum még ma sem nyílt meg, igazán nem az ő vétke.
Nála érdemesebb munkása nincs a zalai kultúrának. Nagykanizsa városára mindenkor díszt, tekintélyt hozott az ő munkássága s méltón vagyunk büszkék Halis Istvánra. Ezért tekinti az egész város helytelennek a nyugdíjbizottság ingadozását, ezért kívánja a város egész közönsége, hogy ezt a súlyos hibát maga a bizottság reperálja, mégpedig sürgősen. A közgyűlés bizonyára amúgy is megtalálja a módját, hogy a város legkiválóbb főtisztviselőjétől méltóképpen vegyen búcsút.

Zalai Közlöny 1915.11.06. 2. oldal
Halis szenátor nyugdíjaztatása. A nyugdíjbizottság tegnap este tárgyalta újra Halis István városi tanácsos nyugdíjaztatási kérvényét. A bizottság megállapította, hogy Halis törvényszerű kvalifikációval (jogvégzettséggel) rendelkezik s ezért őt a magasabb nyugdíj élvezete illeti meg. A nyugdíjaztatás ügye legközelebb a közgyűlés elé kerül. Reméljük, hogy a város módot fog találni Halis István rendkívüli érdemeinek jutalmazására is.

Zalai Közlöny 1915.11.17. 2. oldal
Városi közgyűlés. Nagykanizsa város képviselőtestülete holnap csütörtökön f. hó 18-án délután közgyűlést tart, melyre a meghívókat ma fogják kézbesíteni. A közgyűlés fontosabb tárgyai a város 200 ezer koronás harmadik hadikölcsönjegyzés bejelentése jóváhagyás végett; - az épülő kaszárnya és járványkórház területeinek kiegészítéséhez megvett telkek bejelentése; - a Mercur vasművek r. t. ajánlata gyártelepének kártalanítás ellenében leendő áthelyezése tárgyában; - tanácsi javaslat az általános tisztújítás elhalasztása tárgyában; - Halis István v. tanácsos, árvaszéki ülnök nyugdíjazása; az árvaszéki előadói teendők ellátása tárgyában tanácsi javaslat; - az elpusztított kárpáti falvak újraépítésére 3000 korona adományozására tanácsi javaslat és több folyó ügy.

Zalai Közlöny 1915.11.18. 2. oldal
NAGYKANIZSA VÁROS ÜGYEI.
- A mai közgyűlés. -
A hadikölcsön. - A közkórház költségvetése. - Tartunk-e tisztújítást? - Helyettes ülnöki megbízatás. - Ingatlant vesz a város. - A kárpáti falvaknak.
A város képviselőtestülete - amint már megírtuk - ma délután 3 órakor rendkívüli közgyűlést tart. A városi képviselők tájékoztatására most röviden megemlítjük azt is, hogy a tárgyalásra kerülő ügyek milyen stádiumban vannak, illetve azokat milyen javaslattal terjeszti elő a tanács.
A harmadik hadikölcsönből a tanács és a pénzügyi bizottság 200,000 koronát javasol jegyeztetni. A közgyűlés hozzájárulásának reményében a jegyzés már meg is történt s remélhetőleg a képviselőtestület egyhangú hozzájárulását sem fogják zavarni dissonáns hangok. Annak azonban csak örülni tudna a város egész közönsége, ha a közgyűlés módját találná, hogy Nagykanizsa jegyzése a javasoltnál magasabb legyen.
A közkórház 1916-ik évi költségvetése is a mai közgyűlés elé kerül. A jövő évi szükségletet 147046 koronában irányozták elő. A tanács javasolni fogja a közgyűlésnek, hogy a belügyminisztertől kérje az ápolási díjak fölemelését. Tavasszal 206 fillérre emelték föl az ápolási díjakat, de a folyton fokozódó drágaság miatt ez az összeg sem elegendő. A minisztertől 88 filléres emelést fognak kérni.
Az alispán leírt Nagykanizsa város tanácsához, hogy a városi tisztújítás dolgában hozasson a képviselőtestülettel határozatot. A. tanács azt fogja javasolni, hogy a közgyűlés a tisztújítást halassza el háború utánra, mert részben még az új szervezeti szabályrendeletet sem lehet életbe léptetni (amely több új állást kreál), részben a pályázni szándékozók nagy része katonai szolgálatot teljesít. Igen valószínű, hogy a közgyűlés vita nélkül járul hozzá a javaslathoz.
A rendőrség ebben az évben 9000 korona államsegélyben részesült. Dr. Krátky István h. főkapitány fölosztási tervezete alapján a tanács javasolja, hogy a segélyt a rendőrségi alkalmazottak helyzetének javítására fordítsák. Az összeg egy részét családi pótlék, más részét a ruházati illeték fölemelésére szánta a h. főkapitány. Mivel a kormány intenciójának is teljesen megfelel a fölosztási tervezet, - hihető, hogy a közgyűlés azt magáévá teszi.
Halis István tanácsos nyugdíjaztatási ügyében is ma határoz a közgyűlés. Hisszük, hogy ez alkalommal különösebb melegséggel fogja méltányolni a közgyűlés a nyugalomra vágyó főtisztviselő rendkívüli érdemeit. Halis István távozásával vezető nélkül marad az árvaszék. A tanács azt javasolja, hogy a tisztújításig pótülnököt bízzanak meg a hivatal vezetésével, aki munkásságáért szerényebb tiszteletdíjban részesülne. A tanácsnak az a javaslata, hogy a közgyűlés ez ideiglenes megbízatást a nagykanizsai ügyvédi kar egyik legkomolyabb, legbecsültebb tagjára, dr. Bród Tivadarra ruházza, aki hosszabb ideje működött tiszteletbeli állásban az árvaszéknél s így megfelelő gyakorlattal és szakképzettséggel rendelkezik.
A tanács javasolja, hogy a város helyes fejlesztése érdekében 25000 koronáért vegyék meg azt a 2000 négyszögöl területű ingatlant, amely a József főherceg-út és récsei országút sarkain fekszik és amely jelenleg Haba Pál és Zsohár Beatrix tulajdona.
Végül: a kárpáti falvak segélyezésére 3000 koronát javasol a tanács megszavaztatni.

Zalai Közlöny 1915.11.19. 2. oldal
A város közgyűlése.
A hadikölcsön. - A kórházi költségvetés. - Dr. Bród Tivadar az árvaszék vezetője. - A város legújabb ingatlana. - A jótékony város. - A rendőrkapitányi állás betöltése.
A képviselőtestület rendkívüli közgyűlését dr. Sabján Gyula polgármester Orbán István városi képviselő elparentálásával nyitja meg. Indítványozza, hogy az érdemes, derék férfiú emlékét jegyzőkönyvileg örökítsék meg, megürült képviselői székébe pedig a soron levő póttagot hívják be. A képviselőtestület az indítványt egyhangúlag elfogadja.
Dr. Krátky István főjegyző lendületes beszéd keretében jelentette be a tanács azon indítványát, hogy a harmadik hadikölcsönből 200 000 koronát jegyezzen a város a főgimnáziumi alapból. A főjegyző bejelentette, hogy célszerűségi okokból a jegyzés már meg is történt.
A közgyűlés az indítványt névszerinti szavazás útján egyhangúlag elfogadja.
A Mercur-ügyet, amellyel a Zala számtalanszor foglalkozott már, - Székely Nándor városi főmérnök ismertette. A tanács javasolja, hogy a város vegye meg a Mercur-gyár Csengeri-utcai telkét és épületeit városrendezési célokra 50.000 koronáért, s engedje át a város a Mercur-gyár részvénytársaságnak a Sörgyár mellett elterülő 5000 négyszögöl területű ingatlant gyárépítés céljára. Mivel pedig ez az ingatlan magánosok kezén van, indítványozza a tanács, vegye meg a város a 14072 négyszögöl területű ingatlant négyszögölenkint 3 és fél koronáért s ebből engedje át a gyárnak az 5000 négyszögöl területet azzal a kikötéssel, hogy a cég azt el nem adhatja s ha az üzem megszűnne, a telket a város megválthatja. Az új gyárat a részvénytársaság 1916. november 1-re köteles megnyitni. Az üzemnek legkevesebb 50 munkást kell foglalkoztatni. A cégnek joga van a telepen tisztviselői és szakmunkások részére lakásokat építeni. A város tizenkét évre pótadómentességet ad a Mercurnak.
Dr. Villányi Henrik az iránt érdeklődik, hogy a városnak milyen terve van a Mercur-gyár mostani telkével?
Sabján polgármester: A közönség nyugalma és egészségügyi szempontok is szükségessé teszik a gyár kitelepítését. A gyárépületet ideiglenesen használható állapotba helyezik katonai beszállásolási célokra.
Eperjesy Gábor: A gyár kitelepítését örömmel látja, mert az a helyes várospolitika, ha a gyárak lehetőleg a városon kívül s egy helyre kerülnek. Örvendetes a kitelepítés azért is, mert a gyár régi telkét a sétatér kibővítésére is föl lehet használni.
Halvax Frigyes kérdi, miféle termelőképességgel rendelkezik a gyár? A nagy kedvezmények indokoltak-e? Ismeri a gyár működését s tudja, hogy apróbb javítási munkálatokkal is foglalkozik, amelyekkel a kisiparosoknak árt.
Sabján polgármester fölteszi s kérdést, elfogadja-e a közgyűlés a tanács javaslatát? A közgyűlés egyhangúlag hozzájárul a javaslathoz. A határozat csak elvi jelentőségű. A tanács ezzel csak arra nyert megbízást, hogy a 14072 négyszögöl területű ingatlan megvételére kössön szerződést s a gyárral véglegezze a megállapodást a közgyűlési határozat értelmében. Ha mindez meglesz, az ügy újra a közgyűlés elé kerül.
Székely mérnök kedves humorral fűszerezett előadásban ismertette az új gyalogsági laktanya artézi-kút fúrásának odisszeáját. Elmondta, hogy a város kötelezettséget vállalt a hadvezetőséggel szemben, hogy vízzel látja el az új laktanyát. Fúrtak-fúrtak, de vízre nem akadtak. Addig fúrtak, míg a költségeket fölfúrták. Kéri, hogy az eddigi költségeket a laktanya-alapból födözzék. Valószínű, hogy a katonaság megmenti a várost a további költségektől s átvállalja a kútfúrás munkálatait. A katonaság lehívat egy országos nevű geológust, aki majd megmondja, hol kell fúrni a kutat. Ha esetleg a főgeológus azt véleményezi, hogy a Szabadhegyen folytassák a fúrást, akkor ott létesül az artézi-kút s ott a katonaság víztornyot létesít. Most 122 méternél tartanak a város fúrási munkálatainál, de a katonaság 300 méterig is hajlandó a fúrást folytatni.
A közgyűlés az előterjesztéshez hozzájárul.
A kórházi költségvetés tárgyalásánál a főjegyző javasolja, hogy az igazgató főorvos a VIII-ik fizetési osztályba, az osztály főorvos a IX-ik fizetési osztályba léptettessék elő, a kórházi gondnok részére pedig két kiskorú gyermeke után 400 korona családi pótlék utaltassék ki, a mosónők és szolgák fizetését pedig 300 K-ról 360 koronára emeljék föl. Javasolja a tanács, hogy a közgyűlés a 147 046 korona évi szükséglet födözésére az ápolási díjat 2 kor. fillérben való megállapítását kérje a kormánytól.
A közgyűlés az indítványt elfogadja.
A főjegyző ezután bejelenti, hogy a belügyminiszter a rendőrségi államsegélyből Nagykanizsa részére 9000 koronát kiutalt azzal a kikötéssel, hogy ebből lehetőleg a rendőrségi személyzet fizetését javítsák meg, tekintettel a nagy drágaságra. A tanács így iparkodott a fölosztási tervezetei elkészíteni. Kéri a tanács a közgyűlést, mondja ki, hogy a rendőrlegénység részére családi pótlékot rendszeresít (minden gyerek után 100 korona) a csizmapénzt pedig 60 koronával fölemeli. A közgyűlés ezt a javaslatot is elfogadja.
A főjegyző bejelenti, hogy a tisztújítást már a múlt év decemberében meg kellett volna tartani, de a világháború ezt a tervet is hátráltatta, mert a pályázatra jogosultak közül sokan hadbavonultak. De nem lehetett volna Nagykanizsán a tisztújítást azért sem megtartani, mert a szervezeti szabályrendelet, mely több állást eltöröl és többet létesít, még nem léphetett életbe. Tehát a tanácsnak az a javaslata, mondja ki a közgyűlés, hogy mindezekre való tekintettel az általános tisztújításnak a háború alatt való megtartását nem találja célszerűnek s fölkéri az alispánt, hogy a tisztújítást halassza el. Mivel azonban a rendőrségnél nagy a tisztviselőhiány s mivel arra Kiss Lajos törvényszéki jegyző személyében megfelelő pályázó volna, - a rendőrség ügymenetére való tekintettel kérjék meg az alispánt, hogy a rendőralkapitányi állásra tűzze ki a pályázatot.
Eperjesy Gábor szerint ezen indokok alapján az aljegyzői állást is be kellene tölteni.
Sabján polgármester szerint is szükség volna az aljegyzői és a többi megüresedett állás betöltésére, de ezt csak akkor kérhetnék az alispántól, ha megfelelő pályázó jelentkezésére volna kilátás. A polgármester javasolja, mondja ki a közgyűlés, hogy az általános tisztújítás megtartását nem tartja kívánatosnak, az egyes megüresedett állások betöltéséről pedig esetről-esetre dönt.
Szabó Zsigmond dr. szintén sürgeti a rendőralkapitányi állás sürgős betöltését.
A képviselőtestület a városi tanács javaslatát fogadja el. Tehát az alispánt kérni fogják, hogy az egyik rendőralkapitányi állásra írja ki a pályázatot.
A városi tanács javasolja, hogy Halis István városi tanácsost saját kérelmére a közgyűlésig nyugdíjazza.
Eperjesy Gábor meleg szavakban indítványozza, hogy a közgyűlés Halis Istvánnak - működéséért - fejezze ki köszönetét.
Sabján polgármester szintén lelkes szavakban fejtegette a távozó főtisztviselő érdemeit s azon kívánságának adott kifejezést, hogy a nyugalom éveiben is folytassa értékes irodalmi és történetírói működését.
Ezután a tanács javasolja, hogy a közgyűlés ideiglenesen dr. Bród Tivadar ügyvédet, pótülnököt bízza meg havi 100 kor. tiszteletdíjjal a helyettes árvaszéki teendők ellátásával.
Egyhangúlag elfogadták.
Az árvaszék új vezetője a közgyűlés végén a hivatali esküt letette.
A József főherceg-út és a récsei út melletti 2000 négyszögöl telket a közgyűlés 25000 koronáért városfejlesztési célokra megveszi.