Felolvasó-est az Irodalmi Körben. Az Irodalmi Kör vasárnap este sikeresnek ígérkező felolvasó-estet rendez, melynek műsorából ez alkalommal csupán a következő számokat említjük fel: A katonai főreáliskola növendékeinek és a főiskolai hallgatóknak egyesített, mintegy 40 tagból álló zenekara elő fogja adni Offenbachnak "Orpheus az Alvilágban" c. operájához írt nyitányát, továbbá egy gyönyörű részletet Balfe "Cigánynő" c. operájából. Az ipartestületi dalárda Szabolcska "Grand Cafée"-ban c. költeményét fogja énekelni. Az estélynek egyik legérdekesebb száma lesz Halis Istvánnak Zrínyi Miklósról, a költőről szóló értekezése, melyet valószínűleg a Kör titkára fog felolvasni. A tudós szerző főképpen Zrínyi kanizsai vonatkozásaival foglalkozik értekezésében, melyet az Irodalmi Kör felkérésére készített. A gazdag műsort még több programpont egészíti ki, melyekről legközelebbi számunkban fogunk beszámolni.
Az Irodalmi Kör hangversenye. A nagykanizsai Irodalmi és Művészeti Kör vasárnap esti hangversenye iránt városszerte nagy érdeklődés mutatkozik. A nagyarányúnak ígérkező hangverseny főbb programpontjai a következők lesznek: I. Offenbach: Nyitány Orpheus az alvilágban c. operához. Előadja a főiskolai hallgatók és a főreáliskolai növendékek egyesített zenekara. 2. Halis István: Zrínyi Miklós, a költő. Felolvassa a Kör titkára. 3. Szerdahelyi Laci hegedűszólója. 4. Az ipartestületi dalárda énekszáma. 5. Szavalat. 6. Balfe: Részlet a Cigánynő c. operából. Előadja a főiskolai hallgatók és a főreáliskolai növendékek zenekara. Ezeket a programszámokat még néhány újabb szám fogja kiegészíteni. A teljes műsort csak a holnapi számunkban közölhetjük. A hangverseny a városháza nagytermében vasárnap este pontban 8 órakor kezdődik. A kör vezetősége minden érdeklődőt szívesen lát. Jegyek előre válthatók a Mair és a Fischel-féle könyvkereskedésekben. Tekintettel arra, hogy a számozott ülőhelyek csak korlátolt mennyiségben állanak rendelkezésre, célszerű a jegyeket még a mai napon megváltani.
Az Irodalmi Kör hangversenye. Az Irodalmi Kör mai hangversenyét nem a városházán, hanem a Kaszinó dísztermében fogja megtartani, mivel a főreáliskolai növendékek és a főiskolai hallgatók hatalmas zenekarát a városháza nagytermében sehogyan sem lehetett elhelyezni. A hangverseny műsora a következő: l . Offenbach : Nyitány Orpheusz az alvilágban c. operához. Előadja a Peschek vezénylése alatt álló zenekar. 2. Halis István értekezése Zrínyi Miklós kanizsai szerepéről. Felolvassa s kör titkára. 3 Bériot: Scéne de ballet. Hegedűn előadja: Szerdahelyi Laci. 4. A Grand Café-ban. Énekli az Ipartestület dalárdája. 5. Párisban. Alkalmi költemény. Írta és szavalja : Vulkán. 6. Balfe. Részlet a Cigánynő c. operából. Előadja a Pesek vezetése alatt álló főreáliskolai és főiskolai hallgatók zenekara. 7. Sarasate: Spanyol tánc. Hegedűn előadja Szerdahelyi Laci. 8. Szemző István szavalata. 9. Rákóczi-induló. Jegyet váltani lehet a Kaszinóban d. e. 10-12-ig és délután 3-6-ig, valamint közvetlenül a hangverseny előtt. Első helyre szóló jegy ára 15 korona. Belépőjegy 8 korona, karzati jegy 5 korona. A kör elnöksége külön meghívót nem bocsát ki, de minden érdeklődőt szívesen lát. - Akik az Irodalmi Kör régebben hirdetett Zrínyi ünnepélyére jegyüket már megváltották, szíveskedjenek jegyük becseréléséről lehetőleg ma délelőtt gondoskodni.
A Magyar Haladás megjelent bő tartalommal s kitűnő aktualitásokkal. Szenzációs cikket közöl a lap a nagykanizsai kultúrbotrányról. Felhívjuk olvasóink figyelmét a nívós újságra, amelyben cikket közöl a vezető helyen Halis István Zrínyiről, a költőről.
Az Irodalmi Kör, amint már jeleztük, vasárnap este ritka nívós hangversenyt rendezett, amelynek méltatását lapunk terjedelme miatt nem tudjuk kellőleg megadni. Ezúttal csak az erkölcsi sikerét emeljük ki, amelyik szinte példátlanul áll az eddigi kanizsai hangversenyek között. Az est fénypontját a főreáliskola és a főiskolai hallgatók egyesített zenekara szolgáltatta, amelyet Pesek Ignác, városunk többszörösen ünnepelt művésze vezetett biztos kézzel és nagy művészi lélekkel. Nyilvánvaló, hogy a katonai főreáliskolával városunk határozott lendületet vett. Az ifjú katonákkal már találkoztunk hellyel-közzel, de most mutatták meg valójában, hogy nagyszerű vezetés és irányítás alatt állanak. Nyilvánvaló, hogy a főreálban nemcsak a katonai, hanem a múzsai nevelésre is nagy gondot fordítanak. Amikor a katonadiákokat dicsérjük, tesszük ezt derék parancsnokuk és fáradhatatlan tanáraikon keresztül. Mindenkinek a szeme Wieblinger alezredest, a főreáliskola parancsnokát kereste tekintetével, de sajnos őt a magasabb beosztása elszólította városunkból. Az előadott darabokkal helyszűke miatt nem foglalkozhatunk. Szerdahelyi Lacika, a kis csodagyerek határozottan meglepte a hallgatóságot precíz játékával s bámulatos technikájával, amit olykor olyan érzéssel csecsebecsézett fel, hogy becsületére vált volna egy kiforrott művésznek is. A kilenc éves fiúcska apjától örökölte kiváló tehetségét, aki Hubay tanítványa, s a kisfiút is hamarosan a nagy művész kezeire fogja bízni. Majtényi Károly a Kör titkára és lelke, aki fáradtságot nem ismerve, gáncvetésekkel nem törődve, egy értékes, történelmi eredetiségekkel dús felolvasást tartott, városunk nagy történészének, Halis Istvánnak a tollából, Zrínyi a költő címmel. A felolvasás mindvégig lebilincselő volt, nagyobbrészt lelki vonatkozásaival. A két lelkes szavalat (Vulkán és Szemző István) vigasz volt keserű napjainkban. Vulkán ismert energiája s a most feltűnt Szemző érzése a miénk lett az estélyen. Mar az estélyen elhangzott több oldalról az az óhaj, hogy a hangversenyt meg kell ismételni. A Kör vezetősége ez elől, értesülésünk szerint, nem fog elzárkózni. (Pesek ignác hegedűművész és Szerdahelyi Lacika a hangversenyen gyönyörű babérkoszorút kaptak.) gk.
Megkezdődött a tisztító munka. A kormány az egész országban feloszlatta a szabadkőműves páholyokat és elkobozta a vagyonukat, amelyeket keresztény kulturális célokra fordít. Budapesten kitűnt, hogy a legmagasabb állásban levő fővárosi tisztviselők, köztük dr. Bárczy István volt főpolgármester is szabadkőműves. A budai páholyban lefoglaltak 6000 kötetből álló könyvtárt csupa szemita, kereszténygyűlölő és kicsúfoló zsidó szemétirodalmat, továbbá egy a kereszténységet kicsúfoló képet, mely római pápát recsegő trónon ülve ábrázolja. Találtak a fekete kamrákban fekete koporsókat és emberi csontvázakat is. Itt Nagykanizsán a kültagokkal együtt 78 szabadkőműves volt a helybeli páholynak tagja és pedig a következő nagykanizsai lakosok: Szommer Náthán volt postafőnök (40 év óta), dr. Fried Ödön ügyvéd (20 év óta), Halis István, Stern Sándor, Blau Lajos, Szalay Sándor, Tibold Boldizsár, Poredus Antal, Kertész József, Almási János, dr. Havas Hugó, Gärtner Antal, dr. Rotschild Jakab, Weiser János, Neuman Aladár, dr. Schwarz Károly, Schwarz Ottó, Lendvai Vilmos, Bettelheim Győző, Rotschild Samu, dr. Goda Lipót, Fleischner Miksa, Aczél Pál, Földes Miklós, Reinitz József takarékp. igazg. és Fischer Gyula délivasúti főmérnök. Az elhaltak között vannak Sartory Oszkár, Ledofsky Ernő, dr. Rotschild Samu, dr. Lőke Emil, Heltai József stb. Vannak azután inasok is, akik azonban még a törzskönyvbe felvéve nincsenek, mert három évig maradtak titkos társaságok inasai. A szabad kőművesek a jótékonyság leple alatt egy titkos önsegélyző érdekszövetkezetet képeztek. Tagjaik részére más emberek rovására előmenetelt és a legnagyobb előnyöket eszközöltek ki. Állambontó, rend, fegyelem, hatalom és törvényellenes működést fejtettek ki; főcéljuk a keresztény vallás, különösen pedig a katholikus vallás gyengítése és letörése volt. Aknamunkát végeztek a keresztény erkölcsök és kultúra ellen, bűzt és rothadást terjesztő hóhérai voltak mindannak, ami keresztény. A háborút a külföldön is, nálunk is a szabadkőművesek okozták; ők züllesztették szét a hadsereget, csinálták a forradalmat, utána a kommunizmust és ezzel megölték, kirabolták és eladták az országot az ellenségnek. Minden jóravaló és önérzetes keresztény tartsa első kötelességének, hogy a szabadkőművesekkel mindenféle összeköttetést megszakít, azokat megveti és bojkottálja, a társas egyletekből kizárja és a haza ellenségeinek tekinti. Kolozsváry Ödön.