Zalavármegyére vonatkozó irodalom
Halis-kötetek.
1. Színes mozaik
Nagykanizsa történetéből
Írta: Halis István, városi tanácsos
A mű tartalma: Nyári éjjel.
Kanizsa a török világ után.
Az irgalmatlan szerződés.
Juventus ventus.
Kanizsai élet.
Leányvár.
A forradalom alatt.
Ezek volnának a mozaik főbb s valóban színes kövei. Az érdeklődő nagyközönségnek teljesen szórakoztató formában mutatja be a munka Nagykanizsát a XVII. század végétől a XIX. század közepéig.
A kutatónak, a tanulmányozónak, főleg a historikusnak rengeteg adatot, és pedig hiteles, főképp levéltári iratok, okmányok alapján leszűrt és kibányászott státumokat szolgáltat e mű.
Az első cím a tartalomban a bevezetést rejti magában. Mint született meg a munka megteremtésének gondolata valóságos Tinódi szerű hangulatban. S mindjárt a tárgyalás első fejezeténél előttünk áll az 1690-i Kanizsa.
A mozaiknak e keleti fényben ragyogó darabja a minarettes, félholdas város képét varázsolja elénk, midőn Musztafa feladta Kanizsa várát kilenc évtizedes török uralom után. S a szabaddá lett 42 ezer holdas nagyváros alig lélegzett fel az idegen iga lerázásakor: kezdődik még nagyobb kálváriája a fiscussal s ha eddig sok földje és szabadalmai voltak, e harcokban volt idő, mikor csaknem mindent elvesztett a védtelen város. A következő fejezet: Az irgalmatlan szerződés a legtypusosabb képet tárja elénk Kanizsa hősi korának - legnagyobb elnyomatásinak (főleg a nádor részéről) a nehéz napjaiból.
Mikor teljhatalmú királyi biztossal (Balogh László) valóságos rablóhadjárat indul Kanizsa ellen a legtörvénytelenebb módon. (1773. márc.)
Juventus ventus címen látjuk az örökvidám diákéletet Kanizsán a Halis műben oly eleven erővel megfestve, hogy a munka szinte drámai hatású e mozaikdarabjában. Mintegy összefoglaló, áttekintő képet ad a köv. fejezet. Ebben főkép társadalmi rajz domborodik elénk Nagykanizsának a XIX. sz. beli (első harmada) - életéből. Az erkölcsi oldalát a város életének különösen megfesti. Leányvár c. fejezete rövidebb s még mindig a város harcaihoz tér vissza. Bár itt már egy győzelem csillan föl. Úgy, hogy a mozaiknak elevenebb kövei közé tartozik e részlet.
A forradalom alatt című utolsó, - mondjuk befejező mozaik-kő a 48-as időkben Kanizsa szerepét mutatja be. Főleg a horvátországi hadak átvonulási idejéből mesél el epizódokat. Igazi befejezése nincs is a műnek, mert egy ily epizóddal, mintegy megtöri a fonalat. Azonban a Színesmozaik-kertnek ez így is megfelelő.
Számos értékes gondolatot is rejt mélyén e mozaikcsoport, nemcsak töméntelen jó adatot. Pl. A gyermekek, főleg a diákok, s még inkább az iparos tanoncok nevelésére vonatkozó eszmék. A céheknek nagy-nagy nevelő hatása az iparostanulók testi lelki fejlődésére.
Szinte úgy éreztem itt-ott e mű olvasása közben, hogy ez a céhrendszer sokban jobb, rendszeresebb, fegyelemkeltőbb, értékesebb volt nemcsak szakmabélileg, nemcsak általános paedagogiailag ifjainkra, hanem főképp ethikailag. Tessék csak forgatni e lapokat, kiérződik ez több helyről a mozaik-kövek közül.
Részemre főleg a településtörténet és a településgeographia terén szolgáltatnak a Halis-művek megbecsülhetetlen adatokat. - Nem tudom elégszer említeni, hogy ezen szomorú - csaknem állandón borús komor tavaszban a Színes mozaik felejthetlenül kedves humorával számtalanszor - mindig, ha hozzáfordultam - jókedvre derített.
Tóth Ferenc tkpző tanár
A város rendkívüli közgyűlése
A városi vadászterület bérét bíróság fogja megállapítani - Kétezer aranykoronát szavazott meg a közgyűlés a polgármester reprezentációs költségeire - A végelbánás alá vont tisztviselők nyugdíjügye
Nagykanizsa, június 30.
(Saját tudósítónktól)
Tegnap délután 1/4 5 órakor nyitotta meg dr. Sabján Gyula polgármester a városi képviselőtestület rendkívüli közgyűlését. A jobboldalon mindössze 2-3 kiskanizsai városatya jelent meg s a baloldal széksorai is csak jóval később teltek meg.
Rövid napirendi vita után áttértek a tárgysorozat új napirend szerinti első pontjára, a város tulajdonát képező vadászterület bérlete ügyében javasolt per-indítás tárgyalására. A város ugyanis a területet 1920-ban 12 évre 3000 K-tól 7450 K-ig progresszíve emelkedő bér fejében kiadta a Nagykanizsai Vadász Társaságnak azzal a szerződéses kötelezettséggel, hogy a társaság tartozik a vadállományt a bérletidő alatt hatszor mesterséges bebocsátással felfrissíteni és szaporítani, azonkívül vadőrt tartani. A társaság csak egyszer bocsátott be 26 darab fácánt, vadőrt pedig csak legutóbb alkalmazott, bért pedig még mindig a szerződéses összeg alapján fizet a területért. Ezért a városi tanács javasolta, hogy a képviselőtestület járuljon hozzá a társaság ellen szerződéses kötelezettségek részbeni elmulasztása miatt peres eljárás megindításához s így a szerződés megszüntetéséhez. A tanács máris bírósághoz fordult, hogy a társaság a szerződésben kikötött béreket miniszterelnöki rendelet alapján valorizálva fizesse.
Dr. Balázs Zsigmond indítványozza, hogy mivel a társaság a város régi, úri, patrícius családjaiból rekrutálódott, társaság, mely nem haszonért, csak sportszerűleg folytatta a vadászatot, a mai viszonyok miatt képtelen megfelelni a vad szaporítást illetőleg vállalt kötelezettségeinek, vállalja a friss vadak beszerzését és bebocsátását a város s a társaság annak minden költségét meg fogja téríteni.
Dr. Weisz Lajos kijelenti, hogy a viszonyok által a társaságra kényszerített vis major sem erkölcsi, sem jogi alapot nem nyújt a városnak ahhoz, hogy a bérlet megszüntetéséért pereljen egy ilyen tiszteletreméltó társulatot. A per úgyis csak a város elveszített pereinek számát szaporítaná. Szólítsák fel először a társulatot vállalt kötelezettségei teljesítésére.
Dr. Sabján Gyula: Az olcsó bér megszűnik az egyéb kötelezettségek nem teljesítése esetén. Másfél éve tárgyal a tanács a társasággal a bér felemelése iránt, de a kért 15 métermázsa búza, békebeli 600 korona helyett 6 métermázsát ajánlottak fel, holott békében 2000 koronát fizettek érte. Fizetni sem tudnak, kötelezettségeiket sem tudják teljesíteni, ha a képviselőtestület megszavazza, adjuk át ingyen, de a város közönségének jogos méltatlankodásával szemben én mosom kezemet. Én köteles vagyok megvédeni a város érdekeit. Adjon felhatalmazást a közgyűlés, hogy újabb tárgyalások réven barátságos megegyezésre juthassunk, ellenkező esetben pedig perre vigyük a dolgot.
Dr. Hajdú Gyula: Olyan határozatot nem lehet hozni, mely a magasabb bér ellenében a vad szaporításra vonatkozó kikötést elengedi. Az rabló vadászat lenne. Akkor vadírtók veszik meg búzáért a területet a legközelebbi árverésen.
Dr. Rotschild Jakab: A kötelezettségek teljesítésére haladékot kell adni, a bért pedig bíróságra kell bízni.
Dr. Fried Ödön: Le kell venni ezt a kérdést a napirendről.
Dr. Halphen Jenő csatlakozik Rotschild dr. indítványához.
Dr. Weisz Lajos: Nem adhatunk a tanácsnak felhatalmazást a per megindításához. A napirendről levenni nem lehet. A bérfelemelést a bíróságnál ki kell sürgetni.
A közgyűlés ezt az indítványt magáévá tette. Ezután dr. Krátky István főjegyző vette át az elnöklést.
A polgármester reprezentációs költségei
A közgyűlés a polgármesternek egyhangúlag július 7-től kezdődő 6 heti szabadságot szavazott meg.
Hemmert Alajos főszámvevő előterjesztette a polgármester pótlékának felemelése iránt beadott kérvényét. A polgármester reprezentációs költségeinek fedezésére a békében volt 2000 koronát kéri egy évre. A polgármester fizetése béke-viszonylatban 11 milliót tenne ki, holott e hónapban csak 3.390.000 koronát kapott s az új rendezés alapján is a békebeli ötszázzal szemben csak 280 aranykoronát kap, mihez a reprezentációs kiadásokat szolgáló pótlékon kívül egyéb pótlékot nem kaphat. A város első polgára 280 aranykoronából, mikor eddig is csak a létminimumot kapta, állásához s a város tekintélyéhez méltóan megélni s a várost képviselni nem tudja. A pénzügyi bizottság évi 1500 aranykoronát javasol január 1-ig visszamenőleg, a tanács pedig a békebeli járandóságot, 2000 aranykoronát.
Dr. Hajdú Gyula méltatta ezután a polgármesternek a város fejlesztése körül a legnehezebb időkben kifejtett munkásságát, fáradhatatlan agilitását és tisztakezűségét; ismertette a rengeteg reprezentációs, költségekkel járó kötelezettséget és ajánlotta elfogadásra a tanács javaslatát.
Dr. Balázs Zsigmond: A város jutalmat nem adhat a polgármesternek sem. Ha sincs elég jövedelme, a városnak erkölcsi kötelessége első emberének méltó megélhetését biztosítani. A pénzügyi bizottság indítványát ajánlja.
Dr. Bród Tivadar hasonló értelmű felszólalása után dr. Tamás János a 2000 aranykoronának a tisztviselői fizetésrendezés szerinti 56 százalékát javasolja, de nem visszamenőleg.
Hemmert Alajos: 1120 aranykorona már fedezve van a költségvetésben, a többi a városgazdaság múlt évi megtakarításában.
Dr. Rotschild Jakab: Az aranyhegyek ideje elmúlt. A polgárság teherviselő-képességét, a többi tisztviselő fizetésének emelkedését kell szem előtt tartani.
Dr. Weisz Lajos a pénzügyi bizottság javaslatát fogadja el. A város vezetői is hozzanak áldozatot, mikor senkinek a bevételei nem érték még el az aranyparitást.
Dr. Krátky István: A polgármester nemcsak tisztviselő, hanem a város feje. A város egyetemét képviselni s a polgárság érdekeiért tántoríthatatlanul dolgozni csak akkor tud, ha anyagi gondokkal nem kell küzdenie.
Végül is névszerinti szavazás során 37 szavazattal 31 ellen a közgyűlés a tanács javaslatát, tehát évi 2000 aranykoronát szavazott meg a polgármester reprezentációs költségeire.
Ezután a polgármester újra átvette az elnöklést. Midőn köszönetet mond, kijelenti, hogy itt csak a járulék címének megváltoztatásáról volt szó, mert az eddigi személyi pótlék címen az új rendezés folytán nem kaphatna semmit. - Ezért jogfosztás lett volna a reprezentációs költség címen kapott összeget kevesebbre szabni, mint amekkora volt a tulajdonképpeni személyi pótlék is.
A városszabályozási tervezet
Király Sándor műszaki tanácsos előadásában tárgyalták ezután a városi szabályozási-tervezet elkészítésével megbízott Varga László nyug. fővárosi műszaki tanácsos díjazásának megállapítását. Az országos nevű szaktekintély ugyanis az általános tervek elkészítéséért 10.000 aranykoronát kért, minek 20%-a előre, többi két év múlva, a tervek elkészültekor lenne fizetendő.
Székely Nándor: Szabályozási tervezetek tömkelegét dolgozta ki a mérnöki hivatal, mégsem lett egyikből sem semmi. Száz évre előre terveket felesleges csináltatni, mert sokkal előbb úgysem kerülhet sor rájuk. Nyolc pályadíjjal pályázatot kell kitűzni a tervek elkészítésére, az nem kerül annyiba. Inkább javítsák ki azon a pénzen az életveszélyes járdákat.
Király Sándor: Hogy eddig nem történt építkezés, annak is nagy oka, hogy nem voltak meg a szükséges előmunkálatok.
Dr. Sabján Gyula több, a kiadást ellenző felszólalásra válaszolva kijelenti, hogy Magyarországon nincs még egy ilyen elmaradott város e téren, mint Nagykanizsa. Pedig határváros Nagykanizsa igen nagyfokú fejlődés elé néz, mihelyt a gazdasági lehetőségek meglesznek ehhez. És ennek az időnek nem szabad Nagykanizsát készületlenül találnia, mert Nagykanizsa akkor megint elmarad. Tervezésre éppen ez az átmeneti idő a legmegfelelőbb. Pályázatot már nem lehet kiírni, mert a képviselőtestület korábbi határozattal Varga Lászlót már megbízta a tervek elkészítésével. A költségekre megvan a fedezet a közellátási üzemek 100 millió feleslegében.
Weisz Lajos dr. felveti a kérdést, egyáltalán időszerű-e a városrendezés. Székely főmérnök nem tartja időszerűnek. Dr. Sabján hosszabban reflektál Székely felszólalására. Szükség van a városszabályozási tervezetre, helyteleníti, hogy csak részlet és nem általános városrendezési tervet akar. Végül is a tanács javaslatát elfogadja a közgyűlés és 2000 aranykorona előleges költséget szavaz meg.
A Központi Szeszfőzde
intézőbizottsági elnöke Szommer Ignác lemondott, Szamvéber bizottsági tag pedig elköltözött. Szommer elnök helyébe Ötvös Emilt nyug. állampénztári főigazgatót nevezi ki a közgyűlés az intéző-bizottság elnökévé, míg a megüresedett tagságot Eperjesy Gáborral tölti be. Ezután
dr. Nisponszky nyugdíjügye
kerül tárgyalás alá. Hemmert főszámvevő előterjeszti dr. Nisponszky Béla végelbánás alá vont kórházi osztályfőorvos nyugdíjaztatása iránti kérvényét. Miután dr. Nisponszkynak nincsen jogosultsága nyugdíjra - mondja Hemmert főszámvevő - a városi tanács azt javasolja a közgyűlésnek, utasítsa el dr. Nisponszky kérvényét és adjanak neki két évi fizetésnek megfelelő végkielégítést. A közgyűlés rövid vita után ily értelemben határoz.
A többi nyugdíjügyek
Elutasítja a városi tanács Csányi Elek végelbánás alá vont városi díjnoknak nyugdíjállományba helyezés iránti kérvényét, mivel állandó nyugdíjra nincs jogosultsága. Hosszú és heves vitát provokál dr. Szabó Zsigmond kórházi osztályfőorvos ügye. Dr. Szabó több mint negyven éve szolgált. Végelbánás alá került. Meghalt. Halála előtt bejelentette, hogy nyugdíj helyett végkielégítést kér. Örökösei most kérvényt adtak be a városhoz, hogy dr. Szabó igényét mint hagyatékot állapítsa meg és adja ki nekik. A városi tanács a kérelem elutasítását javasolja, mivel dr. Szabó személyes jogait nem lehet másra ruházni. Dr. Sabján polgármester dr. Szabó Margit leánya részére a követelt összegnek egyharmad részét kívánja kifizetni. - Dr. Balázs Zsigmond készséggel konstatálja, hogy a tanács a tárgynál a város érdekeit tartotta szem előtt, de vannak erkölcsi érdekek is és nem szeretné ha a bíróság kimondaná azt, hogy a város tisztviselőjével szemben nem tette meg kötelességét. Vitán felül áll. hogy a Szabó örökösöket a követelés megilleti. És itt felolvassa dr. Balázs a törvény erre vonatkozó rendelkezéseit. Ettől a jogtól nem lehet Dr. Szabó örököseit megfosztani. De egyébként is - egy negyven évig szolgáló tisztviselővel nem lehet így elbánni. Ne hozzák a város közönségét abba a helyzetbe, hogy a bíróság kimondja, hogy a városnak nincs igaza. Maradjon a város a törvény és jog mellett és adja meg Szabó örököseinek, ami őket megilleti.
Weisz Lajos dr. csatlakozik dr. Balázs fejtegetéseinek jogi részéhez. Dr. Sabján Gyula válasza után a közgyűlés úgy határoz, hogy elutasítja az örökösök kérelmét, azonban méltányosságból - a jog elismerése nélkül - Szabó Margitnak megfelelő özvegyi segélyt ad, mely a követelés kb. egyharmad részét fogja kitenni.
Székely Nándor főmérnök
nyugdíjaztatási ügye kerül azután sorra. Székely főmérnök a mai nappal a létszámcsökkentés folytán el lett bocsátva. A városi tanács javasolja, hogy helyezze Székely főmérnököt nyugdíjállományba. A közgyűlés a VIII. fizetési osztály .(?) fokozatának 86 százalékát állapítja meg részére nyugdíjul. Dr. Koch(?) Oszkár indítványára a közgyűlés Székely főmérnöknek elismerését fejezi ki buzgó szolgálatáért.
Jutassy Istvánt 40 évi hűséges és becsületes szolgálat után a város teljes illetményei mellett nyugdíjazta.
Kucséber Imre hivatalszolgát, aki ...9(?) évig szolgálta ritka hűséggel a várost, a közgyűlés teljes illetményeivel nyugállományba helyezi.
Dr. Sabján: A legderekabb szolga volt, hűséges és becsületes. Végül
Halis István városi tanácsnokot teljes illetményeivel nyugállományba helyezik.
A tiszti beszállásolások
tárgyalásánál az előadó ismerteti, hogy a kincstár 82 fillért, a város pedig 1000 K-t térített meg eddig naponta a szállodásoknak egy tiszt szoba után. A szállodások a beszállásolási díj felemelését kérik. A tanács javaslata - hogy május elsejétől kezdődő hatállyal napi 5000 K-ra emelje fel a város a beszállásolási díjat. Dr. Sabján napi 10.000 K-ra javasolja felemelni, majd azt mondja, hogy úgy is át kell térni arra a rendszerre, hogy csak a legrövidebb időn át tartózkodó tiszt után fizessen a város beszállásolási díjat, a hosszabban itt tartózkodót magán-lakásokba kell utalni.
A közgyűlés napi 5000 K-ra emeli fel egyelőre a beszállásolási díjat.
A kéményseprési díjak
felemelését dr. Kaufmann Lajos aljegyző terjeszti elő. A kéményseprőmesterek a seprési díjaknak április 1-től aranyparitásra való felemelését kérik. A tanács javallatára a közgyűlés ezt elutasítja, azonban április 15-től 1200 koronáról 1600 koronára emeli fel a seprési díjakat, ami a békebeli díjnak 50%-át jelenti.
A villamosáram díj
felemelését kéri a Transdanubia. Dr. Prack István előadó jelenti, hogy felülvizsgálták a Transdanubia üzleti könyveit és megállapították, hogy 180 millió korona vesztesége volt. Méltányos a díjfelemelés, mely elől elzárkózni nem lehet. A döntőbizottság hosszas tárgyalás és megfontolás után úgy határozott, hogy átmenetileg - augusztus 30-ig - a világítási áram díjánál a békebeli díjnak 10.000-res szorzó számát, (600 K-át) a közfogyasztásnál is 10.000-res szorzó számát, az ipari áramnál 20.000-res szorzó számát (400 K-át) kéri megállapítani. Havi átalánynál 16.000 koronát. A közgyűlés elfogadja. A tárgysorozat utolsó pontjaként Reisinger Rezső főmérnököt a város kötelékébe felvették.
A közgyűlés este 8 órakor ért véget.