1999. október 4. folytatólagos

 

Jegyzőkönyv

Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1999. október 4-én (hétfő) 14.30 órakor tartott folytatólagos üléséről.

 

Az ülés helye: Hevesi Sándor Művelődési Központ Kamaraterme

(Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-7.)

Jelen vannak: Antalics Dezső, Balogh László, Bicsák Miklós, Birkner Zoltán, Budai István, Dr. Fodor Csaba, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Kalmár Béla, Kelemen Z. Pál, Kiss László, Marton István, Röst János, Tarnóczky Attila, Tóth László, Tóth Zsuzsanna, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők.

Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Tuboly Marianna jegyző, Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Beznicza Miklós osztályvezető, Karmazin József főépítész, Imre Béla, Partiné Dr. Szmodics Györgyi, Szabó Lászlóné osztályvezetők, Kálócziné Éberling Márta, Kápolnás Zoltán irodavezetők, Bodzai Tiborné személyzeti vezető, Dr. Nemesné Dr. Nagy Gabriella hivatalvezető, Kámán László IKI vezető.

Megjelentek: Nagy Judit a Zala Rádió munkatársa, Szalabán Attila a Zalai Hírlap munkatársa.

Tüttő István: Köszöntöm képviselőtársaimat, megjelent vendégeinket és az apparátus tagjait.

Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen van, ezért az ülés határozatképes, azt megnyitom. A folytatólagos közgyűlés napirendi pontjait ugye nem kell elfogadni, de szeretném jelezni, hogy mivel előterjesztője vagyok a 8. számú napirendi pontnak, elnapolását javaslom. A 10. napirendi pontra vonatkozó javaslatomat pedig most visszavonom, mert erre vonatkozóan nekem más elképzelésem is van, de azt még egyeztetnem kellene. Aki az elnapolással egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja, és a következő határozatot hozza:

301/1999.(X.4.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Javaslat a közgyűlés hivatalának belső szervezeti tagozódására és a létszám csökkentésének I. ütemére című napirendi pontot elnapolja.

Határidő: 1999. október 12.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: Szeretném jelezni, hogy közben két olyan témakör vetődött fel, amelynek megtárgyalása a mai nap szükséges. Előre jelezném, hogy soron kívüli közgyűlésre kerülne sor, amint befejeztük a mostani folytatólagos közgyűlésünket. Az egyik egy határozat módosítása, a Ryno Kft-vel kötendő szerződés miatt, a másik pedig – azt hiszem Önök megkapták a Javaslat a prevenciót szolgáló bűnmegelőzési akadályverseny programjára és részletes költségigényére. Ez pedig azért válik szükségessé, mert az idő miatt. Erre vonatkozóan majd a döntésüket meghozzák, bár 8-an már aláírták. Kérem, hogy erre készüljünk fel, tehát ne menjünk el. Később lesz kiosztva, most nyomtatják az anyagot, mert ez ma reggel kaptunk jelzést, hogy ezt meg kellene ma tárgyalni, ha Önök is hozzájárulnak.

 

 

Napirendi pontok:

  1. Marton István önálló képviselői indítványa (írásban)
  2. Dr. Baranyi Enikő és Tóth László önálló képviselői indítványa (írásban)
  3. Antalics Dezső önálló képviselői indítványa (írásban)
  4. Tóth László önálló képviselői indítványai (írásban)
  5. Györek László önálló képviselői indítványa az adatvédelemről (írásban)
  6. Előadó: Tüttő István polgármester

  7. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 30/1999.(VI.22.) számú és 11/1999.(III.23.) számú rendeletével módosított 43/1995.(XII.20.) számú belterületi határvonal megállapítására és módosítására vonatkozó rendeletek módosítására (írásban)
  8. Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök

  9. Javaslat a 11/1994.(V.2.) számú önkormányzati rendelet módosítására (írásban)
  10. Előadó: Kámán László IKI vezetője

  11. Javaslat a 05 hrsz-ú út részbeni megszüntetésére (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

 

  1. Marton István önálló képviselői indítványa (írásban)
  2.  

    Tüttő István: Kérdezem Marton urat, hogy az indítványával kapcsolatban, amely rendelkezésünkre áll, van-e esetleg még kiegészítenivalója?

    Marton István: Ismertetem azt az apró változtatást, amit javasoltam a korábbi rendeltben, bár képviselőtársaim megkapták az eredeti rendeletnek a külkapcsolati terv című fejezetét. Az eredeti és az én általam között eltérés, - amit a bizottságok egyébként megvitattak és támogattak – a 4. § (3) bekezdésében az utolsó fél mondatba két szó beszúrása. Az eredeti, “melyet a költségvetésben garantálni kell” helyett, közbeszúrva, “melyet a költségvetésben az éves keretösszegig”. Azt hiszem ezt nem kell különösebben magyaráznom, hogy mi ennek a jelentősége. Mondjuk, ha x Ft volt az éves keretösszeg, és elfogyott félévkor, akkor nem lehet szó arról, hogy mondjuk 2x-ra emeljék föl, és akkor az garantálva van, hanem az éves költségvetésben elfogadottig kell garantálni. Azon kívül, hogy lesz-e valami és ha lesz, az mi lesz, az egy másik téma. Az igazi változtatás a 4. § (4) bekezdésének - ami azt kell, hogy mondjam meglehetősen érthetetlen, sőt értelmetlen volt - a kétfelé vétele. Eredetileg így hangzott, hogy a “külkapcsolatok összeállítását és pénzügyi tervezését a rendezvények (utazások, fogadások) időtartamának költségelőirányzatának és a résztvevők körének megjelölésével kell előkészíteni, és azt a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel hagyja jóvá”. Ez meglehetősen bonyolult, sőt tényleg, ahogy említettem eléggé értelmezhetetlen mondat. Pontosabban, ebbe mindenki azt értelmez bele, amit akar, és ez egy nagy veszély. Ezt úgy javaslom kétfelé választani, világos két bővített összetett magyar mondattá, hogy “a külkapcsolati tervnek a rendezvények (utazások, fogadások) időtartamának, költségelőirányzatának és a résztvevők körének megjelölését kell tartalmaznia”.

    A másik fele szintén lényegesen érthetőbb: “a delegációkban közpénzen résztvevőket – és itt a közpénzen van a hangsúly kérem tisztelt hölgyeim és uraim – az utazás megkezdése előtt a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel jelöli ki”. Ennek a mikéntjét is többféleképpen lehet elképzelni. Én ebbe most nem akarok részletesen belemenni, de ez a dolognak a lényege, hogy a közgyűlésnek tudni kell róla.

    A szakbizottsági meghallgatások során az egyik bizottság – most hirtelen nem mondom meg pontosan, hogy melyik – de javasolt még egy mondatot ehhez az 5.§-hoz, amit én el tudok fogadni. Ez így hangzik, hogy “a nem önkormányzati utazók névsorát a delegáció vezetője a közgyűlésen ismerteti”. Ennek egyszerűen az a jelentősége érzésem szerint, hogy így tudják a képviselők, hogy az önkormányzati delegáció nem közpénzen utazó tagjai kicsodák, és talán a város minket néző tisztelt közönsége is megtudhatja.

    Tüttő István: Erre is van mindig példa.

    Marton István: És erre is van mindig példa, és értelemszerűen az eddigi 5. pont lenne a 6. és semmi eltérés nincsen.

    Kelemen Z. Pál: Szeretnék észrevételt tenni ehhez a javaslathoz, az 5. ponthoz. Az már egy kicsit pongyola megfogalmazás, hogy közpénzen, mert sokféle közpénz létezik. A költségvetést terhelőt még érteném is, az értelmezhető lenne. Alapítványi pénzek, kormánypénzek, megyei közgyűlés pénzei stb. hadd nem mondjam, hogy mi minden még a közpénz a világon. A közpénz túl tág fogalom, a költségvetés terhelő. Másrészt, ha ez a megfogalmazás megvan, akkor nem a delegáció vezetője jelöli ki a delegáció tagjait, hanem mint valaha a kiváló dolgozói címeket a munkásgyűlésen adták oda, hogy ő még nem utazott, meg nem volt kiváló dolgozó, akkor most ő menjen. Ez enyhén szólva vicc lenne. Képzeljék el, hogy Orbán Viktor utazik Ausztriába, és a Parlament dönti el, hogy kiket vihet magával. Azt hiszem, hogy a delegációvezető jelöli ki a delegáció tagjait, és ezt az 5. pontot éppen ezért nem javaslom elfogadni. Kérem, vegyék fontolóra észrevételemet. Amennyiben elfogadást nyerne, költségvetést terhelő címszó legyen a közpénz helyett. A város költségvetését terhelő.

    Tarnóczky Attila: Jelezni szeretném, hogy valakinek bizottságnak, vagy a képviselő úrnak meg kellene fogalmaznia a rendelettervezetnek a rendelet, tervezetszerű formáját, mert ez nyilvánvalóan nem az pillanatnyilag még. Azt is meg kellene fontolni, hogy az (5) bekezdés szerinti igény mire vonatkozik, ugyanis a 4.§, amit módosít az (5) bekezdésben többek között, az a külkapcsolati tervről szól egészében. A mostani fogalmazás azt jelenti, hogy a külkapcsolati tervben szereplő rendezvények esetén igaz ez, talán még azt is jelenti, hogy a külkapcsolati tervben gyakorlatilag egy évre előzőleg rögzíteni kellene, hogy ki utazik, és ilyen módon a dolog eléggé nehézkessé teszi az életünket. Még egyszer jelzem, hogy a 4.§, amit módosít, az egészében a külkapcsolati tervet boncolgatja.

    Marton István: Először Kelemen képviselőtársamnak annyit azért közölni kell, hogy az Önkormányzat nem kis parlament így indításként, a másik pedig közpénz alatt értelemszerűen nem érthető más, mint amit Te is említettél, hogy a költségvetést terhelő pénzekről van szó. Nem ragaszkodom egyik kifejezéshez sem, de énnekem egyértelmű, hogy közpénz, ide nyugodtam lehet költségvetést terhelő összeget is írni, hogy jelöli ki, de ahelyett is énnekem megfelel a hagyja jóvá, de azért ezt a nyilvánosság kizárásával nem lehet csinálni, és itt ez a szándék vezérelt engemet, amikor ezt a javaslatot letettem. Tarnóczky alpolgármester úrnak pedig azt tudom mondani, hogy ha ez nem is meríti ki a határozati javaslat fogalmát, akkor az anyagban a 4.§ elé oda kell írni, hogy határozati javaslat-tervezet természetesen addig, amíg nem kerül elfogadásra, és akkor rögtön kimeríti. A 4.§ (4) azért van kétfelé szedve 4. és 5.-re mert az egyik az a résztvevők körét jelöli meg, a másik pedig a konkrét személyek kijelölésével foglalkozik, és ezt igenis kétfelé kell mély meggyőződésem választani. A jelöli ki helyett felőlem a hagyja jóvá is ugyanolyan tökéletesen, azon pedig én nem nyitok vitát, hogy közpénzen, vagy költségvetést terhelő pénzen, mert ez az én megítélésem szerint ugyanaz, és szerintem is ennek ugyanannak kell lenni. Bármelyik kifejezést el tudom fogadni természetesen.

    Tarnóczky Attila: Az első felvetésemre adott válaszra reagálnék. Ez egy rendelettervezet, nem határozati javaslat, és ennek megfelelően kell rendelkezni egy bevezető résszel, rendelkezni kell arról, hogy a régi rendeletnek mely pakszusait hogyan módosítja, és egy hatályba léptető résszel is rendelkeznie kell.

    Dr. Fodor Csaba: Amikor túlzott bátorsággal a múlt közgyűlésen azt javasoltam, illetőleg az ezt megelőző előző közgyűlésen azt mertem javasolni, hogy ezt többek között vegyük le napirendről, mert a Gazdasági Bizottság nem tárgyalta, akkor Marton képviselő és Baranyi képviselőasszony azt mondták, hogy nem is kell, mert ez visszakerül bizottsági szakaszba, most meg döbbenten tapasztalom, hogy nem erről szól a történet, hanem arról, hogy már tárgyalja tartalmában a közgyűlés. Akkor itt valaki valakiket félrevezetett, félreértés történt, és ezt le sem vettük napirendről. Így hangzott el alpolgármester úr, de ez lényegtelen most már, ha már bent vagyunk a vita kellős közepében, csak megjegyeztem. Álláspontom szerint ez a módosított 4. szakasz új (5) bekezdés módosítás egy kicsit aggályos lehet így, én azt gondolom, hogy a polgármester és az alpolgármester urak éppen aki a delegációvezető, az ő felelőssége, hogy kikkel kíván külföldre utazni, adott esetben milyen delegáció-összetételre van szükség, tehát gazdasági, környezetvédelmi, oktatási, vagy sorolhatnám azokat a tevékenységeket, amelyekben igen egy oldalról. Más oldalról viszont ez az előzetes jóváhagyás igény, visszacsöppentene bennünket egy pár esztendővel ezelőtti eljárási rendbe, amit az élet igazolt, hogy nem követhető, hiszen vannak olyan megkeresések, amelyek egy napos ilyen megkeresések és éppen az, hogy pár nap alatt kell eldönteni éppen, hogy ki ér rá az adott szakterületről a képviselők közül, aki tud menni, ugye legutoljára talán ha mindenkinek az emlékezetébe idézem azt az ominózus ausztriai egy napos utat, amin a Gazdasági Bizottság két tagja részt tudott venni az elektromos rendszernek a felülvizsgálatával kapcsolatos. A közgyűlés döntött is erről. Ha most ebben mindig közgyűléseket kellene dönteni, hát megbolondulna a közgyűlés én azt gondolom. Abban viszont teljesen egyetértek Marton képviselő úrral, a nyilvánosság fontos kérdés, a nyilvánosságot tájékoztatni kell, mert azért itt a nyilvánosság más szerepet nem kap, mert a többi az már demagógia, mert hiszen a nyilvánosság arról szól, hogy megkapja a kellő tájékoztatást. Most az a kérdés, hogy ezt előtte kapja meg az utazás előtt, vagy az utazás után. Azt gondolom, az eddigi gyakorlat helyes a polgármesteri beszámolóban pontosan kell megjelölni, hogy ki, miért, hol volt, és mellé kell csatolni a szokásoknak megfelelően az útijelentéseket is. Azt hiszem, hogy a nyilvánosság igénye, ami nagyon helyes követelmény, ezt így mindenképpen tudjuk tartani. Azt mondom, hogy az (5) bekezdése ennek a módosításnak így aggályos, és ellehetetlenítené az egészet.

    Marton István: Amit Fodor képviselőtársam említett, ez a bizottsági viták során is felmerült, én erre azt tudom most is mondani, amit akkor mondtam, hogy vis major esetek most eddig is voltak, és ezután is lesznek, a szabályozás soha nem azokra vonatkozik. Természetesen, ha van egy ilyen, egy nap alatt dönteni kell, egy napos dolog, akkor az utána visszajön a polgármesteri beszámolóban, és akkor azt tudomásul veszi a közgyűlés. Úgy gondolom, hogy ebben nincs közöttünk vita. A közgyűlés ugye kijelölheti úgy is a delegációt, hogy azt mondja, hogy Dr. Fodor Csaba vezet egy háromfős delegációt, és vagy hozza vissza ki a másik kettő, vagy majd számoljon be a következő közgyűlésen, de ekkor már valamit tudnak róla úgy a testületi tagok, mint például a város polgárai. Én úgy gondolom, hogy ebben hatalmas nagy a szabadságfok, és nem nagyon értem egyeseknek az aggódását.

    A másik, és ezt Tarnóczky alpolgármester úrnak szól, hogy én nagyon örülök kedves alpolgármester úr, hogy a régi formáját kezdi visszanyerni, már ami a dolgok pontosságára való törekvését jelenti, ezt a nélkül mondom, hogy most konkrét példákat mondanék arra, amikor ezek fölött hanyag eleganciával átlépett. Ha ez folytatódik, akkor kénytelen leszek példákat is mondani.

    Tüttő István: Tarnóczky úr válaszol, utána pedig javaslatot teszek az elnapolására, és közben a bizottságok majd megtárgyalják.

    Tarnóczky Attila: Emlékeim szerint ilyen példát Marton képviselő már tett, de hát szíve joga, hogy tegyen ahányszor csak akar, ettől függetlenül egy rendelettervezet szövege az egy rendelettervezet szövege, nem pedig egy szépirodalmi dolgozat.

    Dr. Fodor Csaba: Azt gondolom, hogy azért is ezt az (5) bekezdést talán ebben a formában nem kellene elfogadnunk, mert a közpénzeken nem csak képviselők hála Istennek utaznak, már amikor utaznak, hanem a Hivatal dolgozói intéznek innen, onnan, amonnan, volt rá példa, és lehet is rá példa. Azt gondolom, hogy az pedig munkáltató döntés kérdése kell, hogy legyen, ne hogy a közgyűlésen szavazgassunk még ezekről is. Azt javaslom, hogy valóban a célszerűség okán ezek maradjanak az eddigi helyükön, tehát polgármester, alpolgármester, és jegyzői hatáskörben, mert különben nehézkessé válik a rendszer, de ha Marton képviselőnek az az óhaja, hogy ez kerüljön be, amit elmondott, és ez a veszélye az ügynek mert ha a vis major lép föl, vis majorról, mint olyanról vagy sürgős, rendkívüli esetről maga a rendelettervezet nem beszél, de éppen ezért, ha föllép egy ilyen eset, és netán ilyen eljárás történik, akkor a következő közgyűléseken ismételten a volt delegáció vezetőt, a polgármestert, vagy bármelyik alpolgármestert kényelmesen meg lehet támadni, hogy megszegte a rendeletet, hiszen felhatalmazás híján olyan magatartást tanúsított, amire csak az előterjesztő szóban célzott, de hát leírva viszont nincs. Én azt gondolom, hogy így ez nem fogadható el.

    Marton István: Én nem nagyon látom ezt a gondot, amit Fodor képviselőtársam mond, mert itt a munkáltató jog nem csorbul, főleg nem csorbul akkor, ha mondjuk egy képviselő a delegáció vezetője, amire számtalan példa volt a közelmúltban is. A másik pedig alpolgármester úrnak azt mondom, hogy hát ha valaki egy szépirodalmi alkotást vél felfedezni, akkor az gyengén áll a szépirodalom ismeretében. Ez egyszerűen egy rendelet módosítása, tehát nem egy alapvető rendelettervezet, hanem egy több oldalas rendeletben két apró pontocskán való módosítás, és ha én tudtam volna a szándék kialakulásakor, hogy ebből a pici kis ügyből ekkora vita lesz, akkor komolyan mondom, be sem adom, de hát most már akkor végigcsináljuk.

    Tüttő István: Engem az tévesztett meg, hogy az Ügyrendi és Jogi Bizottság megtárgyalta, és ennek következtében úgy gondoltam, hogy a rendeletmódosítási feltételeken túl vagyunk, de látom, hogy érdemes tovább gondolni, mert néhány pontban pontosításra szorul. Javaslom, vegyük le a napirendről, bizottsági szakaszba utalom. Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon.

     

    A közgyűlés 10 szavazattal, 8 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

     

    Tüttő István: Akkor tárgyaljuk tovább. Mivel több hozzászólás nincs, a vitát lezárom. Szavazzunk róla. Módosító indítványok is hangzottak el. Fodor úr javasolta az 5. pont elhagyását. Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon.

     

    A közgyűlés 9 szavazattal, 8 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

     

    Tüttő István: Ezt követően még Marton úr felolvasta egy bizottságnak – pontosan most nem tudom melyik bizottságnak – egy mondatát, amivel kiegészül. Ha Te el tudod fogadni, akkor azt úgy kell értenem, hogy a rendeletmódosítás része. Tessék felolvasni.

    Marton István: Ez az egyszerű mondat a következő: A nem önkormányzati utazók névsorát a delegáció vezetője a közgyűléssel ismerteti. Tehát tudják azt, hogy ki az a két busznyi ember, aki mondjuk megy Kovásznára, ha nem is mind név szerint, de mondjuk bemondják, hogy ilyen együttes, olyan együttes és amolyan együttes. Nem értem itt a fölvetődő aggályokat, mert ezt a kását messze nem eszik olyan forrón tisztelt hölgyeim és uraim, mint amilyen forróra itt fel van festve.

    Dr. Tuboly Marianna: Akkor nyilván a rendelet címe megfelelően Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának x/1999. számú rendelete az Önkormányzati külkapcsolatok szabályozásának egyes kérdéseiről szóló 19/1997.(IV.22.) számú rendelet módosításáról. A bevezető mondatot nem olvasnám, ami arról szól, hogy az Önkormányzat a külkapcsolatok szabályozásának módosítására az alábbi rendeletet alkotja. 1.§ a rendelet 4 szakasz (3-5) bekezdése helyére az alábbi, (3-6) bekezdés lép. Akkor itt az Önök előtt levő szöveg lesz a (3-6.) bekezdésig.

    Tüttő István: A jelöli helyett hagyja jóvá. A 6. nem jó, mert a korábbi 5. az értelemszerűen kimarad.

    Dr. Tuboly Mariann: A korábbi 5. marad. Úgy értelmeztem, hogy az marad. Ezért lesz (3-6) bekezdés. Akkor a 2. szakasz ezen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

    Tüttő István: Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon.

     

    A közgyűlés 14 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a jegyző által tett kiegészítéssel egyetért és a következő határozatot hozza:

     

     

     

    302/1999.(X.4.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az önkormányzati külkapcsolatok szabályozásának egyes kérdéseiről szóló 19/1997.(IV.22.) számú rendelete módosítása tárgyában a jegyző által tett kiegészítéssel egyetért.

     

    Dr. Fodor Csaba: De a tartalmát nem.

    Tüttő István: Akkor szavaztassam meg pontonként? Igaza van Fodor úrnak, mert ugye a rendeletet részleteiben.

    Dr. Fodor Csaba: Elhangzott egy módosítás is, ami az eredetihez képest mégiscsak az utolsó mondat. Arról külön kell szavazni. Gondolom én.

    Tüttő István: Marton úr olvassa fel azt a mondatot, azzal kezdjük a szavazást.

    Marton István: Az általam javasolt 5. pontot ugye?

    Tüttő István: Úgy van. A hagyja jóvá az rendbe van, és ahhoz jön még egy mondat bizottsági javaslat.

    Marton István: A delegációkban közpénzen résztvevőket az utazás megkezdése előtt a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel – itt a módosítás benn – hagyja jóvá. A nem önkormányzati utazók névsorát a delegáció vezetője a közgyűléssel ismerteti.

    Tüttő István: Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon.

     

    A közgyűlés 12 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

     

    Tüttő István: Aki a 4.§ (3), amely …..rangsorát, melyet költségvetésben - az éves keretösszegig - garantálni kell. Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon.

     

    A közgyűlés 13 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

     

    Tüttő István: Ezt követően a 4. pont. A külkapcsolati tervnek a rendezvények (utazások, fogadások) időtartamának, költségelőirányzatának és a résztvevők körének megjelölését kell tartalmaznia.

    Marton István: Bocsánat, de ennek önmagában már nincs értelme, úgyhogy nem tudom, hogy miről szavazunk.

    Tüttő István: Akkor befejeztük, tehát nem fogadtuk el ezt a módosítást, azért javasoltam én, hogy dolgozzuk át. De hát akkor értelemszerűen ezt lezártuk, mivel nem módosítjuk a korábbi rendeletünket.

     

    303/1999.(X.4.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az önkormányzati külkapcsolatok szabályozásának egyes kérdéseiről szóló 19/1997.(IV.22.) számú rendeletének módosításával nem ért egyet.

     

     

  3. Dr. Baranyi Enikő és Tóth László önálló képviselői indítványa (írásban)
  4.  

    Tüttő István: Kérdésem, hogy a bizottság tárgyalta?

    Tóth László: Bizottsági szakaszba kérem utalni.

    Tüttő István: Akkor bizottsági szakaszba utalnánk. Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon.

     

    A közgyűlés 19 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja, és a következő határozatot hozza:

     

    304/1999.(X.4.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Dr. Baranyi Enikő és Tóth László képviselők polgármesteri rezidencia létrehozására vonatkozó önálló indítványának megtárgyalására felkéri a közgyűlés valamennyi bizottságát.

    Határidő: 1999. október 28.

    Felelős : valamennyi bizottság elnöke

     

  5. Antalics Dezső önálló képviselői indítványa (írásban)
  6.  

    Tüttő István: A jelenlegi sétakert, vagy a millenniumi parknak a kérdésével foglalkozik. Bizottsági szakaszba kérném, hogy döntésükkel utalják bizottsági szakaszba. Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon.

     

    A közgyűlés 19 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja, és a következő határozatot hozza:

     

    305/1999.(X.4.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Antalics Dezső képviselőnek a Sétakert felújítására vonatkozó önálló indítványának megtárgyalására felkéri a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságot, valamint a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságot.

    Határidő: 1999. október 30.

    Felelős : Antalics Dezső bizottsági elnök

    Dr. Fodor Csaba bizottsági elnök

     

     

  7. Tóth László önálló képviselői indítványai (írásban)

a.) Városi emlékhely, valamint emlékmű létrehozása

Tüttő István: Az indítvány a magyar államiság 1100 éves történetét, illetve az emlékhely és emlékmű avatással kapcsolatos javaslattal foglalkozik. Itt hasonló a kérés ugye, hogy bizottsági szakaszba utaljuk?

Tóth László: Nem, már volt.

Tüttő István: Bocsánat, igen itt van a bizottsági döntés. Kérem erről az előterjesztő úrnak kiegészíteni valója van-e?

Tóth László: 8 percben szeretném indokolni az önálló képviselői indítványomat.

Tüttő István: Mennyi, 8? Miért otthon elmondtad már?

Tóth László: Lemértem.

Tüttő István: Egy kérésünk lenne. Ha lehetne, kevesebb idő alatt meghatározni, de figyelünk.

Tóth László: Tisztelt Közgyűlés, kedves nagykanizsaiak! Ha ma végigsétálunk a világ bármely nagyvárosának utcáin, terein, lépten-nyomon szobrokra, emlékművekre bukkanunk, de nem mindig volt így. Az emlékművek tömeges megjelenése a köztereken egybeesik, hogy nagyirányú társadalmi átrendeződéssel a tömegek megjelenésével, a politikában az állami politika ezzel párhuzamos változásával. A köztereken elhelyezett műalkotásoknak két fő típusa különböztethető meg: az egyik csoportba a díszítőszobrok tartoznak, ezek között csupán egy adott hely díszítése, humanizálása ….léptékűvé tétele ebből eredően méretükkel, formájukkal a környezetükhöz alkalmazkodnak. A köztéri alkotások másik csoportját az emlékművek képezik. A szakirodalom, és a jelenlegi emlékmű állítási gyakorlat két altípusukat különbözteti meg: emlékmegőrző alkotások, és politikai emlékműveket. Emlékmegőrző a kompozíciók, mellyel önálló képviselői indítványom újszerű megközelítéssel vonatkozik, tulajdonképpen nemzeti emlékművet, átmeneti típust képeznek a díszítőszobrok, és a politikai emlékművek között. Miért emlékmű felállítását javasoltam, mivel tud hatni egy emlékmű? Egy társadalom történeti tudatának formálásában évezredek óta köztudottan nagy jelentőségük van a múltat idéző szimbólumoknak, jelképeknek, emlékműveknek. Az emlékmű állandó jelenlétével a mindennapi még ha látszólag tudatlan szembesülés révén az általa hordozott tartalmat rögzíti a köztudatban. A maradandó anyagból az állandóság igényével elhelyezett közösségi, rendeletetési alkotások révén szó, nem lehet kizárólagos szándék a történések megörökítései. Allegorikus, szimbolikus, vagy jelszerű megnyilatkozásként általános érvényű mondandót, jelentést hordoznak. Tudom, és elfogadom, hogy a vezércikkek, szónoklatok, ünnepségsorozatok sokkal hajlékonyabb, sokkal gazdagabb tudattartalmak megjelenítésére alkalmasak, de a pillanatnak szólnak. Az emlékmű mondanivalója ehhez képest kevésbé árnyalt, elnagyoltnak tűnhet, de elsősorban gyermekeink, unokáink, a jövő nemzedéke számára kell, hogy szóljon, a ma üzenetét hordozva.

Tisztelt Közgyűlés, kedves nagykanizsaiak!

Vajon mit üzen a mának 1000 esztendős államiságunk? Vajon csupán az-e a magyar államalapítás üzenete, hogy a térségben sok más nálunk korábban ideérkezett néppel ellentétben éppen mi voltunk képesek maradandó államot alapítani, méghozzá olyat, amelynek védelme alatt az évszázadok során több nem magyar nép is nemzetté válhatott? A nemzetönérzetnek az a sajátossága, hogy kedve, érzelme szerint válogat a történelmi tények közül, s természetének megfelelően általában a dicsőt, a számára kedvezőt választja. Éppen ezért először arra kell rákérdeznünk, hogy vajon az az uralmi, hatalmi keret, amelyben a magyarság István királlyá koronázásáig elhelyezkedett, nem állam volt-e maga is? De bizony mondja erre számos történész. Ezer esztendővel ezelőtt tehát inkább ….következményekkel. A magyar nép államot, életmódot és hitet változtatott, illetve cserélt. Az állam, az életmód és a hit megváltoztatása a korábbi hazánkba hozott szabadságjogok elvesztésével és feladásával járt, a nagy többség számára. István halála után súlyos áldozatokat követelő trónviszályok, testvérháborúk, lázadások következtek. De az ezer esztendő igazolta Szent Istvánt, és a nála semmivel sem kisebb államférfit, az apa, Géza fejedelem állam, életmód, és hitváltoztató törekvéseit. Ritkán esik szó arról, hogy István király annak idején azért ajánlotta fel Magyarországot Szűz Máriának, azért tette meg Jézus anyját a magyarok patrónájának, hogy biztosíthassa az ország szuverenitását a római pápa ellenében. De az sem feledhető, hogy ezekben az évtizedekben senkinek sem lehetett fogalma arról, hogy mindaz, ami vele megesik, hova fog vezetni. Úgy célszerű a történelmi tűnődést a mához kapcsolni. Aligha erőltethető a párhuzam, hogy az ezer esztendővel ezelőtt történteket ahhoz hasonlítjuk, ami mostanában történik meg velünk. A legújabb rendszerváltás kitüntetett céljainak egyike a szuverenitás, vajon mennyiben, és milyen formában áll összhangban korunk követelményeivel? Éppoly kevésbé tudjuk erre a választ, mint Géza és István a saját céljaikkal kapcsolatban. Ámbár az is lehetséges, hogy még kevésbé.

Tisztelt Közgyűlés, kedves nagykanizsaiak!

Az évfordulók megmerevedett hősöket, hiba nélküli szoborszerű jellemeket, a történelmi események beállításában fekete fehér színeket alkalmazó publicisztikai megemlékezéseket hívnak életre, torzulást hoznak a társadalmat, magunkat, történelmünket érintő látásmódunkban. Vajon mi lehet azoknak a történelmi eseményeknek, hagyományoknak a sorsa, amely nem köthető születéshez, győzelemhez, vereséghez, vagy egyéb politikai eseményhez, mely mégis a legszorosabban hozzátartozik a modern magyar társadalom társadalmi, politikai egészének megteremtéséhez.

Tisztelt képviselőtársaim! A történelem nagy ajándéka, hogy nekünk, a 3. Önkormányzat képviselő-testületének adatott meg a sors kegyelméből az a soha vissza nem térő lehetőség, hogy városunk életében először összefogással állíthatunk emlékművet az utókor számára. Nem csak vétek, hanem megbocsáthatatlan bűn lenne nem élni, e történelem adta lehetőséggel.

Befejezésül. Egyetértve napjaink legeredetibb, megkockáztatom legnagyobb hazai szobrászával Melokkó Miklós gondolatait idézem: “A szobor, és elhelyezése az egész látvány, egy új gondolat. Magasabb rendű műveltség szükséges ahhoz, művelten megrendelő, hogy a szobrászat újra az emberi kultúrához tartozzék. Úgy gondolom, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának képviselő-testülete megfelel az előzőleg említett ismérvnek. A fentiekre figyelemmel a nemzeti emlékmű elkészítésére, felállítására vonatkozó önálló képviselői indítványom érdekében kérem a közgyűlést, képviselőtársaim támogatását, valamint a név szerinti szavazást.

Antalics Dezső: A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság az önálló képviselői indítványt megtárgyalta, és egyhangúlag támogatta.

Tarnóczky Attila: Megelőzve a név szerinti szavazás várható traumáját, szeretném közölni a véleményemet, ami egyértelmű nem, nem és nem. Annál inkább szeretném ezt közölni, mert Tóth László képviselőúr volt olyan kedves, és kinevezett az egész elképzelés felelőseként. Jeleznem kell, hogyha a közgyűlés ezt megszavazza, akkor én ennek a feladatnak nem fogok tudni eleget tenni minden bizonnyal. Nem hiszem alapjában véve, hogy ezer év mindenféle áldozatainak kell egy közös emlékművet állítani. Hadd olvassam fel az előterjesztésből, hogy kik mindennek, de nem biztos, hogy teljes a felsorolás: honfoglalás és államalapítás, pogánylázadások, pártütések, tatárjárás, törökdúlás, parasztfelkelések, lázadások, reformáció és ellenreformáció, inkvizíció, Habsburg uralom, felkelések és szabadságharcok, forradalmak és ellenforradalmak, világháborúk és megszállások. Eleve úgy gondolom, hogy egy emlékmű, amely mindenkié olyan értelemben, hogy mindegy, hogy ki gyilkolt adott esetben kicsodát, a senkié egyben. De ráadásul az a véleményem, hogy elindult ebben a városban egy nem igazán kedvező folyamat. Ennek a folyamatnak a lényege az, hogy városszépítés ürügyén emlékműveket potyogtatunk – már elnézést kérek – egyes tereinkre egyre többet és többet. Sajnos azt kell mondjam, hogy a Városvédő Egyesület e vonatkozásban kicsit tévútra került, amikor a kezdeti nagyon hasznos tevékenységét ebbe az irányba módosította. Nem kellene ezt tovább folytatni, hanem a pénzünket, a város pénzét, és a mecénások pénzét annak az ápolására, rendbetételére kellene elsősorban fordítani, ami már megvan ebben a városban. Nem pedig emlékművekre. Így is ugye két emlékmű erre az évre még függőben van. Egyik a kiskanizsai emlékmű, másik az aradi vértanúk emlékműve. Ajánlatos lenne egyet pihegni mindezek után, és mással foglalkozni. Ráadásul a határozati javaslat igazából értelmezhetetlen számomra, mert fogalmam nincs, hogy a Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottságnak és a főépítésznek, meg hát nekem is, miféle emlékművet kellene ezen az alapon megterveztetni. Emléktáblától a szoborkompozícióig minden belefér, de ha már Önök úgy döntenek, hogy ezt támogatni is kell, akkor legyenek szívesek egy keretösszeget is megjelölni hozzá, amiből ki lehet indulni, hogy emléktábla lesz ez vajon a rá szánt pénz függvényében, vagy valami egész hatalmas alkotás. Magam részéről nem tudom támogatni az elképzelést.

Röst János: Nem vitatom Tóth László úr jó szándékú véleményalkotását, és javaslatát, de úgy gondolom, hogy Tarnóczky Attila véleményét kell, hogy elfogadjam, majdnem szó szerint. Bevallom őszintén, Nagykanizsán én fákat, bokrot, virágot és szökőkutat kívánok látni, nem pedig emlékművet. Semmilyen módon. Kérném azt, hogy a jelenlegi állapotban ne támogassa, a város költségvetése se teszi lehetővé egyébként ennek az emlékműnek a költségeit. Gondolom, jövőre sem leszünk gazdagabbak, és ha egy tölgyfát javasol valahova emlékhelyként, azt támogatni fogom.

Kelemen Z. Pál: Amit Tóth László úr javasol, az nem egy emlékmű, az az emlékmű. Tudniillik minden emlékmű konkrét dolgokhoz kötődik, minden emlékmű megossza a társadalmat valamiféleképpen. Az emlékmű egységgé kovácsolja a társadalmat, és egységgé kovácsolja az emlékezést abban a kontinuitásban, ami a magyar államiság ezer éve. Jó ötletnek tartom. Eszembe jut 1995-ben Finnországban jártam, és a saloi temetőben a ’17-es vörös felkelés áldozatai vannak eltemetve. Egyik oldalon a vörösök, a másik oldalon a fehérek, és középen egy hatalmas gömbölyű márvány van, nincs rajta egyetlen szó sem, az az elesettek emlékműve, és mind a két sírt ápolják. Egy nemzeti megbékélés, a múltunkkal való megbékélés, valamiféle ilyesmi, valami ilyen megoldást kívánna, és próbáljunk ebben együtt gondolkodni.

Tóth László: Meg kell, hogy mondjam, nem először döbbenek meg Tarnóczky Attila alpolgármester úr szemléletén, világmódján. Szíve lelke, ő el tudja magát helyezni ebben a mostani világban, nem kívánok vele foglalkozni. Ez is egy vélemény. Nagyon megkönnyítette Kelemen Z. képviselőtársam a mondanivalómat. Igenis ez az emlékmű. Ilyen még Nagykanizsán nem volt. Teljesen rosszul fogja meg alpolgármester úr az önálló képviselői indítványom mondanivalóját, lényegét, és éreztem, hogy valószínűleg lesznek, akik nem értik meg az üzenetét, ezért egy kicsikét hosszabbra, 7,5 percben sikeredett kiegészítésben próbáltam indokolni, hogy mire vonatkozik ez az emlékmű. Azért nem írtam bele keretösszeget, mert ez tulajdonképpen gyakorlat is. Nem akarok a millenniumi városnapra, meg egyéb városnapi rendezvényekre célozgatni kedves alpolgármester úr, mikor több ízben tettem szóvá közgyűlésen, hogy határozzunk meg ezekre összeget. Ez elmaradt. Nem valami nagy emlékműre, hatalmas nagy szoborra gondoltam. Lehet az 3 db tölgyfa, vagy kis oszlop, bármi lehet, csak hogy örökítsük meg az utókor számára, hogy volt egy második évezred, és erre vonatkozott az indítványom, amiben nem csak dicső múlt képeire kell emlékezni, hanem voltak igen is ártatlan áldozatok is. Erre vonatkozik az indítványom. Kérem képviselőtársaimat, hogy ne vegyék figyelembe Tarnóczky alpolgármester úr véleményét, mert úgy gondolom, hogy nem helyes, hogyha most ebben észrevételét magukévá teszik.

Tüttő István: Úgy látom nincs több észrevétel. Szeretném emlékezetükbe idézni a 209/2/1999. számú határozatot, mely a városi emlékhely emlékmű létesítésére vonatkozik a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság részéről, amely így szól: “Az Erzsébet tér rendezésének részeként a lehetőségek figyelembevételével a teret utcabútorokkal kellene megtölteni. A bizottság a millenniumi évfordulóhoz kapcsolódóan egy városi emlékhely létesítésének elvi lehetőségét támogatja”.

Itt kérdésem is lenne, hogy ez egyben az Erzsébet tér rendezését is jelentené, tehát hogy ez az emlékhely egyben az lenne, vagy csak ez egy gondolat, amely része a város ilyen jellegű fejlesztésének.

Antalics Dezső: A bizottságunk részletesen megtárgyalta ezt az önálló képviselői indítványt, és akkor merült fel, hogy miután a bizottságunk előtt már többször szerepelt az Erzsébet tér élettel való megtöltése, ezt ütemezni kell, és ennek részeként – nem egy horribilis összegről van szó, ahogy Tóth képviselő úr mondta – hanem meg kellene tervezni egy olyan méltó emlékhelyet, ami az élettel való megtöltés mellett egy ilyen emlékmű is belefér. Tehát gyakorlatilag nem egy új rendezési tervről van szó, hanem egy egyszerű, viszonylag költségkímélő, de mégis az Erzsébet tér élettel való megtöltése, amibe belefér a szökőkút stb. és a zöldek is, és ahogy a korábbiakban megfogalmazták képviselőtársaim.

Tarnóczky Attila: Megint az Erzsébet tér rekonstrukciójánál vagyunk. Az Erzsébet térnek a kisköltségi rekonstrukciója, ami élettel tölti meg, az egy nem létező elképzelés véleményem szerint. Ilyen nincs. Azt nagy költségen esetleg élettel meg lehet tölteni, de a költség az biztosan igen komoly költség, mondjuk 50 millió Ft. Mondtam egy számot. Most hogyha az Erzsébet térben gondolkodunk ráadásul, akkor az Erzsébet tér közepére már elnézést kérek, kis emlékoszlopot állítani jó szívvel megint csak nem tudnék, mert egyszerűen nincs összhangban a tér hatalmas méreteivel. Oda valami nagyobb szabású kellene. Azt hiszem, hogy a jövő évben nem leszünk abban a helyzetben, hogy sem egy nagyobb szabású emlékművet létrehozzunk, sem hogy a viszonylag jó állapotban lévő Erzsébet térre – kivétel a közepe, ahol van az a volt talapzat – érdemben foglalkozzunk, és oda nagy pénzeket költsünk. Egyébként is képviselőúr egyik interpellációjában mindenkit ledorombol azzal, hogy szórjuk a város pénzét, közben egymás után jönnek az indítványai, - van itt másik példa is említhetném – amelyek viszont viszik a város pénzét kisebb, vagy nagyobb mértékben, mint polgármesteri rezidencia. Ezeket én nem tudom egyszerűen összegezni.

Tüttő István: A vitát lezárom, nincs több jelentkező. Elhangzottak az észrevételek, vélemények, kiegészítések. Határozati javaslat csak egy van, legalábbis előttem, és van egy határozat már, az pedig a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság határozata. Kérdezném az előterjesztő urat, hogy melyiket szavaztassuk?

Tarnóczky Attila: A Városfejlesztési Bizottság határozata nem része az előterjesztésnek, az csak egy tájékoztató anyag. Az nem egy határozati javaslat véleményem szerint.

Tüttő István: Nem, ők így határoztak.

Tarnóczky Attila: Az saját határozata a bizottságnak. Nem küldte ide elénk.

Tüttő István: A határozati javaslat előttünk van. Tarnóczky úr jelezte, hogy nem kíván részt venni ennek az ápolásában. Jelöljünk ki más felelőst. Polgármestert lehet még. Akkor előbb döntsük el, hogy kell-e felelős. Szeretném a következőt feltenni kérdésképpen, ugyanis ebben döntünk arról, hogy 2001-ben ezt az emlékművet már fel is avatjuk. Ez pedig bizonyos értelemben biankó csekk, mert tudni kellene, hogy ez milyen lesz, mekkora lesz, mennyibe fog kerülni, mennyi idő alatt készíthető el? A következőt javasolnám: elviekben, ha meg is szavazzák, ezzel az ún. továbbmunkálással együtt szabadna csak a költségvetés előtt még visszahozni, amelyben már valamilyen információnk van erre vonatkozóan is, mert most ha eldöntjük, akkor azt hiszem, hogy erkölcsileg mindenki arra adja a szavazatát, hogy ezt meg kell csinálni. Függetlenül attól, hogy tudnánk, hogy mit és milyen költséggel. Ez pedig saját felelősségünk, hogy ebben inkább még egy közbülső, illetve folyamatos gondolkodást kell azt hiszem közösen végezni. Éppen ezért én megkérdezném Tóth urat, hogy az avatásra vonatkozó határidőt fenntartja-e, mert akkor elvi kérdéssé válik a dolog, hogy elviekben támogatjuk-e? Ezt kérdezem Tóth úrtól.

Tóth László: Átgondolva a dolgot úgy gondolom, hogy mindenféleképpen valamilyen határidőt meg kell jelölni, mert hogyha nem jelölünk meg határidőt, csak elviekben támogatjuk, akkor tulajdonképpen nem csinálunk semmit. Javaslom, a Horváth György képviselőtársam által felállított Emlékbizottságnak a megnevezését a munkák koordinálásával kapcsolatban. Valóban lehet, hogy nem kellőképpen precízen fogalmaztam meg határozati javaslatot, ezért nem is tettem semmilyen konkrét emlékműállításra javaslatot, csakhogy foglalkozzunk ezzel a kérdéssel, hogy lássuk meg, hogy mennyibe kerülhet egy akármilyen, de időtálló emlékmű, de nem akármilyen, tehát egy tisztességes emlékmű létrehozása a városnak.

Tüttő István: Azért kérdeztem én rá, hogyha most azt is eldöntjük, hogy mikor legyen az avatása, akkor ugye már azt eldöntöttük, hogy meg kell csinálni, és akkor avatni kell anélkül, hogy tudnánk. Ezt a kérdést tettem fel.

Tóth László: Lehet október 23., vagy 2002, de még a harmadik évezred első évében, vagy a második évében lenne ezt célszerű megvalósítani, vagy augusztus 20.

Tüttő István: Vagy a lehetőségekkel összhangban.

Tóth László: A lehetőségekkel összhangban.

Kelemen Z. Pál: Van az Emlékbizottságunk, amelyik az államalapítás 1000 éves évfordulójával foglalkozik. Ez része lenne, lehetne annak. Azt javasolnám, hogy határozati javaslatban kérjük fel az Emlékbizottságot, hogy bizonyos határidőn belül – 40 napon belül, 30 napon belül – juttasson el egy javaslatot a közgyűléshez egy ilyen emlékművel kapcsolatban.

Tüttő István: Akkor ez lenne a módosítás. Erről szavaznánk, mert azt követően tényleg dönteni tudunk, hogy lehet-e ilyet felvállalni, mikorra. Én szeretném, ha a Tóth úr ezt elfogadná. Akkor 40 napon belül. Aki az előbb elhangzott javaslatot elfogadja, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 8 szavazattal, 7 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

Tüttő István: Az eredeti határozati javaslatot teszem fel szavazásra. Aki a név szerinti szavazással egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 9 szavazattal, 10 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

(A név szerinti szavazásról készült jegyzőkönyvhöz mellékelve.)

 

A közgyűlés 8 szavazattal, 10 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el és a következő határozatot hozza:

 

306/1999.(X.4.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése nem ért egyet Tóth László önkormányzati képviselő indítványával a városi emlékmű és emlékhely létrehozására.

 

b.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város rangjához méltó megjelenítésére az Interneten (honlap)

 

Tóth László: Ehhez tulajdonképpen nem kívánok semmit sem hozzáfűzni.

Tüttő István: Magam részéről annyit tennék hozzá, hogy feltétlen szüksége van a városnak ennek a honlapnak a megindítására. Kérem a véleményüket.

Tarnóczky Attila: Tóth László képviselőúrnak ezt az indítványát magam is támogatom, viszont arra emlékeztetném tisztelt képviselőtársaimat, hogy a múltkori polgármesteri beszámolóban volt egy anyagban, amelyben a Mátrix Kft. jelezte, hogy ő is szívesen végezné ezt a fajta munkát, amit itt a második bekezdésben a Kanizsa Újságra akarunk bízni. Lehet, hogy más cégek is harmadik, negyedik, vagy mit tudom én hány cég létezik, azt a kérdést vetném fel, hogy nem lenne-e célszerűbb ezt a munkát megpályáztatni?

Györek László: Remélhetőleg még az idén tárgyalni fogja az Önkormányzat Tóth Lászlóval közös indítványunkat, amely egy kft-t hozna létre az Önkormányzat az informatikai hálózat karbantartására, működtetésére. Én úgy gondolom, hogy ez a feladat – amint az szerepel is abban az előterjesztésben – tulajdonképpen teljesen lefedi azt, amit Tóth László képviselőtársam most indítványozott. Ebben az esetben nyilvánvalóan nincs értelme annak a kérdésnek sem, hogy ezt a munkát megpályáztatni, vagy nem pályáztatni meg. Az előterjesztéssel egyébként teljesen egyetértek, de úgy gondolom, hogy amennyiben abban az ügyben pozitív döntés születik, ez a kérdés megoldódik.

Tarnóczky Attila: Akkor nem tudom. Tóth László képviselő urat kérdezem, hogy nem tudja-e elképzelni, hogy a második bekezdés kimaradna a mostani határozati javaslatból, ha létrejönne az Önök által indítványozott kft. – akkor ezek szerint ez végezné a munkát, ha jól értem – ha meg nem jönne létre, akkor még mindig lehetne dönteni arról, hogy ki végezze ezt a munkát, mert akkor a két indítvány ezek szerint bizonyos mértékben üti egymást, hiszen létrehozunk egy kft-t, előtte meg a Kanizsa Újságnak odaadjuk ezt a munkát.

Marton István: Érdekelne a Tarnóczky és a Györek urak által elmondott felvetéssel kapcsolatban Tóth úrnak a véleménye, de ha tovább megyek azon, amit Tarnóczky alpolgármester úr mondott, akkor nemcsak a 2-et kell kihagyni, hanem a 3-ban a határidőt is módosítani kell december 31-ig. Azzal szinkronba, amit Györek úr mondott, hogy várhatóan az év végéig megtárgyaljuk, de nekem kialakult véleményem akkor lesz, hogyha látom a különbséget az Önök kettőjüknek, tehát Tóth úrnak és Györek úrnak a közös indítványa illetve e között. Én tudom, hogy ez egy sokkal komplexebb, nagyobb dolog, ez annak egy kis szegmense, csak nem látom be, hogyha ez ez év végéig elfogadásra kerülhet, akkor egy hónappal korábban ezt miért kell megcsinálnunk, de lehet, hogy azért ez az álláspontom, mert nem vagyok a szükséges ismeretek birtokában.

Dr. Fodor Csaba: Elsősorban eldöntendő kérdés, hogy mennyire tartjuk mi fontosnak, hogy a honlapon megjelenjen Nagykanizsa. Ha azt gondoljuk, hogy igen, és azt gondoljuk, hogy ennek a határideje igen rövid kell, hogy legyen, akkor bizony erről a kérdésről ma tartalmában döntenünk kell. Ha elfogadnánk azt, amit Györek képviselő mondott, akkor az idén ebből nem lenne semmi. Figyelemmel arra, hogy Marton képviselőnek teljesen igaza van, ahhoz egy nagyon korrekt, pontos előterjesztés kell, hogy mi legyen egy újonnan alakuló gazdasági társasággal, ugye annak az előterjesztésnek lesznek gazdasági, szervezeti, egyéb kritériumai, amit bizottságokon meg kell tárgyalni, utána közgyűlés elé kell hozni, és ha első körben simán átcsúszik az ügy, ebben az évben nem sok esély van arra, hogy abból a kft-ből lesz valami.

Tüttő István: Meg is kell alapítani.

Dr. Fodor Csaba: Igazából a honlap meg csak csúszik. Én azt gondolom, hogy erre a mezsgyére most ne térjünk rá. Ha lesz olyan kft. majd meglátjuk, hogy mit csinál, ha viszont ez annyira fontos, hogy ez mihamarabb meg kell hogy valósuljon, akkor valamilyen megoldást kell találni, hogy ez most minél gyorsabban megindulhasson. Az, hogy a Kanizsa Újság Kft. vagy nem Kanizsa Újság Kft., ez kihagyható kérdés innen, de ha kihagyjuk, akkor is határidőt kell oda tenni, és ezt sürgősen el kell indítani én azt gondolom. Arra most ne térjünk rá, amit a Györek úr mondott, az elhúzza az egész ügyet.

Tüttő István: Egy kérdés azért felvetődik bennem. A Kanizsa Újság Kft-t megbízzuk, és ő ezt ingyen és bérmentve egyéb forrásigény nélkül elvégzi, vagy pedig valamilyen ellenszolgáltatás fejében? Erről azért ismeretünknek kellene lenni.

Györek László: Tulajdonképpen helyt is adnék Fodor képviselőtársam véleményének, mert való igaz, sürgősen és gyorsan szükség van Nagykanizsa városának az Interneten való megjelenésre, de nem tudom, hogy a képviselőtársaim közül ki készített már ilyen honlapot? Ki tartott már karban ilyen honlapot? Tudja-e hogy ez mivel jár, mit kell itt tenni, milyen eszközök kellenek hozzá stb.? Mert úgy gondolom, hogy ha ez nyilvánvaló lenne, akkor az is nyilvánvaló lenne, hogy ezt nem lehet egyik napról a másikra létrehozni. Létrehozni még csak lehet, de az olyan lesz, azt nem érdemes létrehozni. Működtetni pedig megint egy külön feladat, az emberpróbáló dolog, az információigényes dolog. Kell hozzá háttérszolgáltató – az Önkormányzat lenne ez – de még nem tudja ezt csinálni, hiszen ilyenje még nem volt. Pontosan többek között ezért is szerettük volna, vagy szeretnénk Tóth Lászlóval közös indítványomban ezt az ügyet is rendezni, de hát ez nem megy egy héten belül. Azt meg lehet tenni, erre mód van, hogy valaki összeüt gyorsan egy vázat, kiírja, hogy Nagykanizsa város stb. Ehhez nem kell semmi, ezt megcsinálja a Hivatal informatikusa, vagy akárki én is. De hát itt azért még sem erről lenne szó úgy gondolom, és Tóth László is gondolom úgy gondolta, hogy ez egy tényleg komoly megjelenés, ahogy az egy megyei jogú városhoz illik és illendő.

Tüttő István: Györek úr most nem ezt tárgyaljuk. Nem ezt a fontos és komoly ügyet tárgyaljuk, hanem a honlap-kérdést tárgyaljuk.

Tóth László: Úgy látom, hogy csak a második pontról folyik a vita. Polgármester úrnak a figyelmét felhívnám, hogy odaírtam, hogy szerződéses jogviszony keretében, természetesen senkitől sem várható el, hogy ingyen dolgozzon. Miért pont a Kanizsa Újság Kft-re esett a választásom? Mert önkormányzati tulajdonú kft., úgy gondoltam, hogy a pénzek maradjanak az Önkormányzat keretén belül. Természetesen bárkivel meg lehet ezt csináltatni, de pontosan azért vonatkozott az indítványom a Kanizsa Újságra, hogy a mi kutyánk kölykét tápláljuk már elnézést, hogy ezt a hasonlatot hozom elő. Hogy milyen összefüggés van a július 2-án önálló képviselői indítványom és a … Egyértelmű, hogy ha az megvalósul akkor a most tárgyalt napirendet valószínűleg annulálni kell, de nem tudjuk, hogy mikor lesz belőle valami, lesz e egyáltalán belőle valami, nem tudjuk, hogy, hogy fog az működni. Most az a feladat nagyon gyors feladat, hogy azonnal holnap kezdődjön meg az a munka, hogy lássák, hogy Nagykanizsa él a számítógépes világhálózat ugyanis most nincs fönn semmi Nagykanizsa Megye Jogú Város Önkormányzatáról, erre vonatkozott június 9-én az önálló képviselői indítványom és sajnos azt kell, hogy mondjam nincs a mai napi egy akkut probléma, és erre kérem képviselő társaimat, hogy ezt így szavazzunk meg, azon lehet morfondírozni, hogy most a Kanizsa Újság vagy más szervezet kapja meg, de úgy gondoltam, hogy ha a Kanizsa Újság írja meg Kanizsa életével kapcsolatos írásokat akkor úgy is számítógépen történik az adatrögzítés akkor simán át lehet venni egy háttér információnak formátumban és akkor egy csapásra két legyet ütünk. Ez volt bent, köszönöm.

Marton István: Most már kezdem érteni a kérdéskört és az a vélemény alakult ki bennem, ha nekem valaki azt tudja mondani, hogy a két dolog megvalósulása között van mondjuk fél év eltérés, akkor igenis meg kellett csinálni, ha nincs fél év akkor nem érdemes vele foglalkozni. Hát úgy gondolom, az egy akkora időtartalom, hogy ez a kérdést el tudja dönteni. A telek függvényében mondok igent vagy nemet, hogy, hogy tartható ez az idő.

Tüttő István: Egy biztos, hogy most egy Kft alakítsunk, ahhoz minimum 2 millió Ft-t le kell tenni,és utána jövőre egyet az már hármat. Ez az alapkérdés azt jelenti, hogy idén ezt nem tudjuk megcsinálni, ez valószínű. Hozzátesszük még a megalakulásig pár hetes vagy hónapos idő tartalmat, fél év valószínűleg beleszaladunk. Ezt a választ adnám nagy valószínűséggel ez az idő kifutás.

Tarnóczky Attila: Nem tudom, hogy az a változat megfelelne e, hogy kerülne a második bekezdés és a harmadik úgy módosulna, hogy a munka vállalkozásba adását, koordinálását, és ellenőrzését a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság hatáskörébe utalja mert úgy gondolom, hogy legalább is le kéne ülni, ha másnak nem egy bizottságnak azokkal a jelentkezőkkel, akik valamit mondanak, hogy mit tudnak csinálni hogy fog kinézni a elképzelésük szerint ez a holnap. Hiszen úgy gondolom, hogy a tartalma azért elég fontos kérdés. Ez ügyben nem csak nyerni lehet, ha nem veszteni is, ha színvonaltalan.

Tüttő István: Van e valami észrevétel? Megkérdezem az előterjesztő urat, hogy amit Tarnóczky úr javasolt azt elfogadja-e?

Marton István: Nem.

Kelemen Z. Pál: Kérlek szépen csak egy kérdésem van, egyébként jó az a bizottság. Milyen megfontolásból annak a bizottságnak. Szeretném megkérdezni Tarnóczky urat, hogy miért éppen Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságnak, mert már ott fű, fa, lomb, virág van, gondolom ez is odatartozik.

Tarnóczky Attila: Kelemen képviselő úr én felhívom a figyelmét, hogy ezt a bizottságot nem én említem az előterjesztésben Tóth képviselő úr. Én csak nem akartam újabb bonyodalmakat kelteni arra, hogy még egy bizottságot bevonunk ebbe a munkába. Nekem tökéletesen mindegy, hogy melyik bizottságé.

Györek László: Kiegészíteni akarom Tarnóczky alpolgármester urat. Van egy úgynevezett Informatikai Bizottság, amelyet a Közgyűlés hozott létre, pont ilyen célokra a javaslom ezt

Dr. Fodor Csaba: Én azt gondolom, annak a bizottságnak ilyen jellegű hatáskört nem lehet adni amit itt Györek képviselő úr elmondott. Tehát ez felejthető ebből a szempontból, el is kell felejteni.

Tüttő István: Szakmai véleményt ad.

Dr. Fodor Csaba: Szakmai véleményt azt adhat, csak döntést nem hozhat az a bizottság. Hát azért vannak rendeletink, amelyek fölállítanak idézőjelbe tett ad hoc bizottságokat vagyoni ügyekben, beruházási ügyekben döntéseket hozhatnak. Tehát azokat a döntéseket ott kell meghozni, és azt gondolom, hogy azért nem kellene egyetlen egy állandó bizottságnak ezt a feladatot adni. Az természetes, hogy szakmai véleményt valakiknek kell adni ebben az ügyben. Egy oldalról a hivatal az informatikus szakembereinek, más oldalról pedig ennek a bizottságnak, amit Györek képviselő úr említett, mert az oda tartozik valóban nem a Városfejlesztési Bizottsághoz.

Tüttő István: Bennem az a kérdés is felvetődik, ha marketinggel foglalkozó szakemberek is vannak már a hivatalban, hát akkor nekik lenne az alapvető feladta, hogy ezzel foglakozzanak például. Na jó akkor a vitát lezárom.

Tarnóczky úr módosító javaslatát teszem fel szavazásra, bár hallottuk, hogy Tóth úr nem fogadta el, visszavonod?

Tóth László: Igen.

Tüttő István: Kérem, akkor döntsünk a javaslatról. A lényege az, hogy 1. határozati javaslat NMJV. Közgyűlése egyetért azzal, hogy a város rangjához méltó tartalommal és kivitelezéssel készüljön a várost hűen reprezentáló honlap, vagyis a weblap címért. Kérem, aki ezzel egyetért vagy nem ért. Kérem szavazzunk.

 

A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) elfogadta a javaslatot.

 

Tüttő István: Ebben szerepel az, hogy szerződéses jogviszony kertében a Kanizsa Újság Kft., Sienet Kft. kapna megbízást ennek a munkálatoknak az végzésére.

Kérem, szavazzunk.

A közgyűlés 16 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadta.

 

Tüttő István: A harmadik, a koordinálással pedig a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság hatáskörébe utaljuk, de felhívnám a figyelmet a marketing csoportra. Nem, nem módosítottunk csak felhívtam a figyelmet A harmadikról szavazunk.

 

A közgyűlés 15 szavazattal, 4 tartózkodással elfogadta a javaslatot.

 

Tüttő István: A határidő 1999. november 30. maradhatna, Marton úr javasolta a december 31-et, de hogyha minél előbb szeretnénk, akkor kérem a határidőt is fogadjuk el, november 30.

 

A közgyűlés 18 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

 

307/1999.(X.4.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. egyetért azzal, hogy a város rangjához méltó tartalommal és kivitelezéssel készüljön el a várost hűen reprezentáló honlap.
    2. Honlap címe: WWW.NAGYKANIZSA.HU

    3. egyetért azzal, hogy a városi honlap szerkesztési munkálataira a Kanizsa Újság Kft.-t a számítástechnikai munkálatok elvégzésére a Sienet Kft-t – szerződéses jogviszony keretében - megbízza.
    4. a munka koordinálását és ellenőrzését a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság hatáskörébe utalja.

Határidő: 1999. november 30.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

5.) Györek László önálló képviselői indítványa az adatvédelemről (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: Kérdésem lenne az előterjesztő úrhoz, hogy van-e kiegészíteni valója.

Györek László: Igen lenne. Az iménti eljárás már jelezte, hogy az emberek milyen fontosságot tulajdonítanak az adatvédelemnek. Már eleve kihúzzák, de én úgy gondolom, hogy ma amikor és remélhetőleg egyre inkább diplomáciai fejlesztések Nagykanizsa városát is eléri, és a különféle adataink is gyűlnek egyre csak gyűlnek az önkormányzatnál is többek között, akkor az adatvédelem egyre fontosabb kérdéssé válik. Minden nyilvántartónak ugyanis rólunk nem tudom, hogy mennyire nyilvánvaló ez. Hol születtünk, mennyi pénzt keresünk, mennyi adót fizettünk, tavaly, tavaly előtt, illetve idén mennyit fogunk majd, gyermekeink számát, és így tovább, és így tovább, mint nézünk a tv-ben. Az persze egy bizonyos pontig szükséges dolog, de én úgy gondolom, hogy az állampolgároknak joga az hogy adataikat csak ott, és csak azok használhassák fel, akik erre illetékesek és valamilyen céllal teszik mindezt. Természetesen az általam előterjesztett rendelet tervezet az alapoz adatvédelmi törvényre is. Anyagban a második számú melléklet, amit hivatal nem tudom milyen megfontolásból fűzött az én javaslatomhoz. Mindezeket én tulajdonképpen egy kicsit, hogy mondjam, hogy a lényegét kiszedve tartalmazza. Két dologra hívnám fel a figyelmet, az egyik az, hogy az adatvédelemhez, véleményem szerint hozzátartozik, hogy az én adataimmal, hogy bánnak az adatgazdák, hogy szakkifejezést használjak. A negyedik szakasz, harmadik bekezdésében szerepel az én javaslatom szerint egy ilyen pont, hogy a polgárok személyi adatai lakcíme üzleti célokra nem adhatók tovább. Erre azt írja a hivatal, hogy ezt sajnos nem lehet megvalósítani, hiszen ez ellent mond a törvény megfelelő szakaszában. Hát én nem tudom, olvastam a törvény megfelelő szakaszát, előtte is meg most is elolvastam, még egyszer elolvastam. Lassan már kívülről tudom, de én sehol nem látom a törvényben megfogalmazva azt, hogy kötelező nekem mint önkormányzatnak adatot szolgáltatni XY-nak mondjuk, aki valami féle kereskedelmi célokra akarja felhasználni, mondjuk reklám célokra szeretné a 30-40 éves korosztályt megkeresni. Én nem látok ilyet a törvényben, ugyanakkor pontosan szabályozza azt, hogy, hogy lehet azt tovább adni, és tovább lehet adni természetesen, de ahhoz azonban szeretnék ragaszkodni, hogy önkormányzat a saját polgárai adataival ne üzleteljen. Úgy gondolom, hogy erre mód és lehetőség van, a törtvény ilyet nem szab. Magán véleményem szerint, ez a törvény teljes félreértésén alapul a törvény célja ugyanis nem az, hogy biztosítsa az adatok forgalmát, hanem, hogy védje az állampolgároknak jogait. A másik pedig az, hogy az én tervezetemben az első számú mellékletben szerepel egy ilyen, hogy a részletszabályozást a jegyző által kiadott az a bizonyos szabályzat tartalmazza., az ugye nyilvánvalóan a második számú határozatban nem szerepel . Nem is tudom miért, pedig hát ez egy természetes dolog lenne, hogy tulajdonképpen a jegyző csinálja és úgy tudom, hogy készül is egy ilyen szabályzat. Ennek megfelelően ragaszkodnék az első számú mellékletben általam megfogalmazottakhoz, azzal a kitétellel, hogy a 3.§ 2.-3. bekezdése az természetesen átkerülhet tehát nem fontos, hogy itt megjelenjék hiszen a jegyző belső szabályzatában ezek szerepelhetnek. Annyi lenne a kiegészítésem, tehát nem támogatom a megváltoztatott második számú mellékletet, ragaszkodnék az elsőhöz azzal, hogy a harmadik szakaszban a 2-3 bekezdést azt elhagyni javaslom.

Kelemen Z. Pál: Csákai Iván bizottságunk elnöke nincs itt, engedjék meg, hogy elmondjam, bizottságunk megtárgyalta és egyhangúlag elfogadásra javasolt Györek László képviselő úr indítványát, ami pedig a negyedik szakasz 3. bekezdését illeti, én úgy vélem, hogy jogi akadálya nincs ki fog derülni, a Közigazgatási Hivatal mérlegén, ha ilyen fajta aggályosság van.

Tüttő István: Szeretném jelezni, hogy Ügyrendi és Jogi Bizottság is megtárgyalta, és a második szerinti szűkített változatot támogatta. Jól emlékszem Tóth úr?

Partiné Dr. Szmodics Györgyi: A rendelet tervezettel kapcsolatosan el kell azt még mondani. Főleg ez az ominózus 4.§ (3) bekezdés, hogy az állampolgárok adata üzleti célra nem adható ki. Az állampolgárok személyes adataira vonatkozó törvény 17. szakasza és a 19. szakasza szabályozza, hogy milyen célokra, milyen feltétellel lehet kiadni az adatokat. Amennyiben az állampolgár nem akarja, hogy marketing üzleti célokra az ő adata kikerüljön akkor az állampolgárnak ez lehetősége és a joga meg van, azon az útón módon, hogy letiltja az adatának a kiadását. Ezt az állampolgárnak egy külön kérelem alapján kell kérni a nyilvántartótól, aki ezt követően az egész központi nyilvántartáson keresztül átvezetik. Tehát ez a rendeletnek ez a szakaszának ilyen módon történő megfogalmazása ellentétes a törvénnyel és azt mondom, hogy így kategorikusan nem jelenthetjük ki. Én személy szerint ezzel nem értek egyet. Vannak a rendeletnek olyan szabályozásai is, amelyek szerintem célszerűen az adatvédelmi szabályzatba kell, hogy beleépüljenek és ezek be is épülnek és nem rendeleti szintű szabályozást igényelnek, mivel nem állampolgár és hatóság közötti jogviszonyra vonatkoznak. Én továbbra is azt mondom, hogy a szűkített forma fogadható el, ez a szűkített forma nem ütközik a jogszabályba.

Tüttő István: Én nem vagyok jogász, de számomra elég aggályos az a törvény, amely úgy forgalmaz, legalább is, ahogy idézték, hogy nem adható ki, ha én előre jelzem, hogy nem adható ki. Hát én pedig úgy fogom fel mivel rendelkeznek az adatommal, engem meg kéne kérdezni, hogy hozzájárulok-e. Itt van a bukfenc szerintem, de hát én ehhez nem értek.

Györek László: Teljesen egyetértek az előttem elmondottakkal, sajnos a törvény nem így fogalmaz, de ennek ellenére kérem az Osztályvezető Asszonyt, olvassa fel azt a törvényi részt, amely megtiltja azt, hogy én ne adhassak ki üzleti célokra adatokat, amelyik kifejezetten azt mondja, hogy ha valaki kéri, én köteles vagyok kiadni üzleti célokra. Kérem, szépen ezt legyen szíves felolvasni.

Partiné Dr. Szmodics Györgyi: Tehát a törvény 19 § /1/ bekezdése felsorolja, hogy milyen célokra lehet felhasználni az adatokat és a c) és a d) pontja közvetlen üzletszerzés célját szolgáló lista összeállításához. A következő szakaszokban 3 bekezdésben 4 bekezdésben szabályozza azt, hogy ez a kérelem milyen feltétel esetén tagadható meg illetve teljesíthető. Tehát itt a törvény ezt az adatszolgáltatást részletesen leszabályozza a kiadás és megtagadás feltételeit is, és ezekben a szakaszokban nem hatalmazza fel az önkormányzatot, hogy részletszabályozást iktasson be. És a törvény elején rendelkezik arról, hogy milyen módon, milyen formába tilthatja le az állampolgár az adatát.

Tüttő István: Én azt hiszem, hogy jogi értelmezésbe most nehéz belemenni,

Röst János: Egy kérdést szeretnék feltenni a polgármester úrhoz, hogy törvényes-e az, hogyha az átvilágító cég egy kanizsai Kft-nek vagy intézménynek a dolgozói személyi adatait megkapja. Kap mondjuk egy munkaszerződést, amibe lényegébe olyan adatok is bent vannak, amik gondolók a saját érdekében nem kiadható, és nem kérdezték meg a dolgozókat úgy tudom.

Tüttő István: Nem tudok válaszolni, mivel az előbbi okfejtésben is én úgy éreztem, hogy a törvény az a logika szerint működik, mint ahogy én elképzeltem. Nem tudok rá, de hát majd kérjük rá a jogi vonalat, hogy ezt próbáljuk meg.

Kelemen Z. Pál: Lehet, hogy én is naiv vagyok a polgármesterrel úrral és Györek képviselő társammal együtt. Az abszurdum elképzelhető, hogy 54 000 kanizsai állampolgár - mondjuk a gyámokat meg a kiskorúakat tekintettel - bejön a hivatalba és azt mondja, hogy na én letiltom, hogy nekem üzleti adataim legyenek. Ki nem kivitelezhető. Kérem, én az első számú mellékletben foglaltakat fogom, támogatom és a többi képviselőtársamat is erre szólítom fel.

Tüttő István: Jó csak ugye a ezzel kapcsolatban, pedig az a szakvélemény, hogy mi nem szűkíthetjük a törvényt, mert ez már szűkítése lenne. Magyarul szorosabb.

Tarnókczky Attila: Hát Tisztelt Közgyűlés, arra lehet sorsunkat, hogy a Közigazgatási Hivatal elolvassa a rendelet tervezetünket, figyelembe vesz minket vagy sem, de az biztos, hogy a törvény által szabott határokat nem léphetjük át ez 100%-ig biztos. Ha nem tetszik a törvény, akkor tehetünk kezdeményezéseket, hogy módosítsák, de egyszerűen nem léphetünk túl. Lehet, hogy nem fogják egyébként észrevenni. Majd adott esetben feljelent bennünket egy cég, aki szembesül a mi rendeletünkkel. Nehéz helyzetbe kerültünk, mert itt van két rendelet tervezet. Én annak idején úgy tudtam, hogy Györek képviselő úr elfogadta ezt a szűkített változatot. Már az is bizonytalan, hogy melyikről kellene szavazni.

Györek László: Utoljára szeretnék szólni elnézést.

Tüttő István: A vitát lezárom.

Györek László: Nem értek egyet a törvény ezen értelmezésével, a törvény szellemével tökéletesen ellentmondó dolog lenne az, hogyha én nem mondhatnám azt, igenis nem fogom tovább adni az adataimat, amikkel én rendelkezem, amelyeket kötelezően kikérek bárki mástól. Ha ez mégis így lenne és a Közigazgatási Hivatal ezt mondjuk úgy elutasítaná amiben nem hiszek egyébként, akkor viszont én úgy gondolom, hogy kötelessége a városnak az és ezzel majd ki kell egészíteni akkor ezt a rendeletet, hogy minden egyes adatszolgáltatásnál apró betűvel, vagy inkább nagy betűvel hívja fel az adatszolgáltató figyelmét, pontosabban az állampolgár figyelmét arra, hogy letilthatja az adatainak üzleti célokra történő továbbadását.

Tüttő István: Hátha ez nem így van, akkor érdemes. Van-e még kérdés.

Úgy látom nincsen az Ügyrendi és Jogi Bizottság a kettes számú melléklet szerintit támogatja. Az előterjesztő az önálló képviselői indítvány készítője pedig az egyes verziót, azzal a kikötéssel, hogy a hármasból a 2-3-as elhagyásával egyetért. Fodor úr szeretne kiegészítést tenni, tessék.

Dr. Fodor Csaba: Csak annyit kívántam hozzászólni, hogyha előterjesztő visszavonja a 2 bekezdést, akkor a 4 szakasz 2 bekezdése is, ami jelszó tulajdonosáról szól, ami 3 szakasz 2 bekezdése határozza meg, akkor azzal csinálni kéne valamit.

Tüttő István: A 4 szakaszból akkor más nem, nem esik ki. Jó. Hát először rendeleti javaslat lesz. Nagykanizsa Megye Jogú Város Közgyűlése megalkotja ilyen és ilyen számú rendeletét a személyes adatok szolgáltatásáról lesz majd a végén, de először szavazzunk a 2-es számú mellékletről, mert azt bizottság is tárgyalta és azt javasolta, hogy azt támogassák. természetesen egy utána, amennyiben nem azt fogadják el utána megyünk az egyes számúra. Kérem erről szavazni.

 

A közgyűlés 9 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

 

Tüttő István: Kérem szépen azzal a kiegészítéssel, illetve azzal a visszavont paragrafus alpontokkal, a 3.§ 2-3 és értelemszerűen és a 4.§ (2) bekezdésének elhagyásával az egyes számú mellékletről döntünk, most kérem, szavazzanak.

 

A közgyűlés10 szavazattal, 5 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el és a következő határozatot hozza:

 

308/1999.(X.4.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az adatvédelemről szóló rendelet megalkotásával nem ért egyet.

 

 

6.) Javaslat Nagykanizsa Megye Jogú Város Közgyűlésének 30/1999.es számú és a 11/1999. számú rendeletével módosított 43/1995. belterületi határvonal megállapítására és módosítására vonatkozó rendeletek módosítására (írásban)

Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök

 

Tüttő István: Antalics Dezsőt úr bizottság elnökét kérdezném, mint előterjesztőt, hogy van-e a napirendi ponttal kapcsolatban észrevétele, illetve kiegészíteni valója. A belterületi határvonal módosításával kapcsolatosan.

Antalics Dezső: Miután a jogszabályoknak megfelelően a belterület bevonási kérelmeket két bizottság is megtárgyalta és elfogadásra javasolta kérem a közgyűlést, hogy támogassa a határozat elfogadását.

Marton István: Már azt sem nagyon értettem, hogy ez az anyag néhány hónap után, hogy került ide ismét vissza. Az anyagban írva vagyon, hogy a bizottságban én képviseltem a kisebbségi véleményt azzal az indoklással, hogy a 7-es úttól északra lévő területek belterületbe vonása során, ne keletkezzen zárvány külterület. Igen ez volt az én kisebbségi véleményem most. Egyébként felhívnám a figyelmet arra, hogy pár hónappal ezelőtt ez volt a hivatalnak a hivatalos álláspontja is. Azért sem értem, hogy most ez ide került, mert az első oldal utolsó mondatát nézzük, hogy a megjelölt iratok közöl 03/1-es és a 05/32 helyrajzi számú ingatlanok tulajdonosai a kérelem szerinti szándékukat megváltoztatják ingatlanjaikat nem kívánják belterületbe vonni ezek nagyon jelentős belterületi ingatlanok, tehát ezek visszaálltak az eredeti szándéktól, nem kérik. A döntés előkészítése során a 03/4-es helyrajzi számú is jelezte, hogy azon szándékát, tehát is jelezte azon szándékát, amely szerint ingatlanát a belterülethez kívánja csatolni. Na most a 0364-es, aki megnézi a térképet az mindössze néhány négyzetméter, tehát én egyszerűen nem értem azt, hogy több 10 ezer négyzetméter visszaáll, néhány négyzetméter meg hozzátevődik és akkor a hivatal mindjárt új előterjesztést készített, illetve valamelyik bizottság kezdeményezésére, új előkészítés, új előterjesztés készül. Úgy gondolom, hogy az azóta bekövetkezett változások pontosan ellene kellene, hogy hassanak annak, hogy ez megtörténjen. Igenis nagyon nem szerencsés dolog, ha ilyen zárvány területek képződnek sajnálatos módon. Tehát a belterületbe beékelt zárvány külterület lesz. Egyszerűen nem értem, hogy hogy, kerülhetett ez ide az elsőt az ugye arról szó sem eset, de ezt a másodikat mindenkinek javaslom, hogy ne szavazza meg.

Tüttő István: Van-e még észrevétel. Antalics úr erre vonatkozóan tudna-e erre valamit mondani.

Antalics Dezső: Tudomásom szerint a kérelem elutasításának nincs jogi alapja, ezt a tájékoztatást kaptam a főépítész úrtól éppen ezért javaslom a közgyűlésnek az Ügyrendi és Jogi Bizottság, illetőleg a mi bizottságunk állásfoglalásának megfelelően a szavazást.

Kelemen Z. Pál: Mindnyájan tudjuk, hogy a nagykanizsai vasút villamosítás akkor fog befejeződni, ha megépül a 120/2 x25 KW–os alállomás, ez egy ilyen egy lábon álló gyenge villamosítás. Ez a rendelet elősegíti ezt, hogy megépülhessen ez az alállomás és a VIACOM, illetve Siemens megépíthesse a teljes energia betáplálást, ezért kérem az eredeti határozat szerinti megszavazást.

Tarnóczky Attila: Kelemen képviselő gondolatával egyetértek természetesen, de hát az igazából két rendelet tartalmát tekintve, hiszen két teljesen különböző helyen van. Nyilván egy külterületet belterületté. Így hát akkor inkább azt javasolnám Marton képviselő úrnak, hogy egyetért, amit elmondott legyen módosító indítvány. A 2.§ maradjon ki ebből a rendeletből és akkor előbb szavazzunk. A transzformátor állomásnak az űgyét senki kétségbe nem vonta.

Tüttő István: Van-e még észrevétel, úgy látom nincs, akkor zárjuk le.

A rendeletünkbe kettő olyan terület van megjelölve módosítási javaslatban, amely az előbb elhangzott. Természetesen a Nagykanizsa, úgynevezett Kanizsa Vár transzformátor állomás kialakítására vonatkozó részt teszem fel először szavazásra, teljesen város érdek és térség érdeke is, hogy ez megvalósuljon kérem, erről szavazzunk.

 

A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) elfogadta a javaslatot.

 

Tüttő István: A következő pedig a 7-es főút Petőfi út csomóponttól északkeletre gazdasági terület céljára. Egy kérdést azért feltennék a vagyongazdálkodás felé, hogy van-e ezzel kapcsolatban olyan, ami mellette vagy ellene szólna.

Kálócziné Éberling Márta: Igazából nem tudok rá mit válaszolni, illetőleg, ha most a nagy nyilvánosság előtt elmondom, hogy az önkormányzat számára hosszútávon mi lenne a jó, akkor nem hiszem, hogy az önkormányzatnak jót tennék vele.

Tüttő István: Én tudom, mi lenne a jó. Köszönjük. Ebből nem nehéz kitalálni, hogy mi a jó. Marton úr azt javasolja, hogy ne menjünk bele ilyen úgynevezett szakaszokba, hanem várjuk meg, amíg Európa uniós árakon majd megvehetjük. Kérem, szavazzunk. Tehát, aki igent nyom az egyetért e rendelettel, de akkor újra szavazzunk. Akkor most Marton úr javaslatáról szavazzunk, mert nem értelmeztük egyformán. Kérem elindítani, tehát aki, igent nyom az azzal ért egyet, amit Marton úr javasolt, hogy ezt töröljük. Nem vonjuk be.

 

A közgyűlés 10 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

Tüttő István: Felteszem szavazásra, az eredeti javaslatot. Szavazzunk.

 

A közgyűlés 5 szavazattal, 9 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

 

Tüttő István: Most pedig a rendeleti javaslatra, az egészére teszem fel. Kérem, szavazzunk. Tehát azzal a kiegészítéssel, hogy már egyik pontját elutasítottuk. Tehát a többit egybe, igen.

 

A közgyűlés 17 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a rendelettervezetet elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő rendeletet alkotja:

 

49/1999.(X.5.) számú rendelet

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 49/1999.(X.5.) számú rendelete a belterületi határvonal megállapítására és módosítására vonatkozó többszörösen módosított 43/1995.(XII.20.) számú rendelet módosítására

(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)

 

7.) Javaslat 11/1994.(V.2.) számú önkormányzati rendelet módosítására (írásban)

Előadó: Kámán László IKI vezetője

 

Tüttő István: Az Ingatlankezelési Intézmény Vezetőjét kérdezem, a téma végül is a lakások és helyiségek bérletéről szóló rendelet, és lakásbérlet megszűnéséről és módosításáról van szó. Kérem Kámán úr van-e kiegészíteni való.

Kámán László: Nincs.

Tüttő István: Kérdezem önöket van-e észrevétel? Úgy látom nincsen, a vitát lezárom. Rendeletmódosításról van szó, szintén minősített többség szükséges. Kérem szépen második paragrafusként beléptetjük, hogy mikor lép életbe, de nem október 1-jével mert az ma már elmúlt, a kihirdetés napján ez a 2.§. Kérem, ez alapján döntsünk.

 

A közgyűlés 18 szavazattal, (egyhangúlag) a rendelettervezetet elfogadja és a következő rendeletet hozza:

 

 

 

 

50/1999.(X.5.) számú rendelet

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 50/1999.(X.5.) számú rendelete a lakások és helyiségek bérletéről szóló többször módosított 11/1994.(V.2.) számú rendelet módosítására

(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)

 

 

Tüttő István: Végül is egy Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány bérlőkijelölési jogáról döntöttünk, mert szeretné a város az egyik elismert művészét a Jókai utcai Alkotóházba elhelyezni, de mivel a művészeti alapnak van erre jogosítványa, hát ezeket a lépéseket meg kell tenni, hogy reményeink szerint ki is jelölje az illetőt. Köszönöm.

 

 

8.) Javaslat a 05 helyrajzi számú út részbeni megszüntetésére (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

 

Tüttő István: Önök előtt van ez a határozati javaslat és egyben a rövid előterjesztés. Az önkormányzat érdeke, hogy ezt a döntést meghozza a hulladéklerakóval kapcsolatos engedély megszerzése érdekében. Kérem, határozati javaslat 1. pontjáról döntünk, kérem, szavazzunk.

 

A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Itt felvetődik a kérdés, mivel vagyonról döntünk, kell e minősített többség, de meg van csak, hogy a következőnél kérdezem a kettesnél. Kérem, szavazzunk.

 

A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

 

 

309/1999.(X.4.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. a mellékelt vázrajz szerint a 05 hrsz-ú út területéből 3131 m2 nagyságú területrész leválasztásával egyetért. Hozzájárul, hogy a leválasztott területre vonatkozóan a 931 m2 út művelési ág törlésre kerüljön és a terület a telekhatárok rendezésével a hulladéklerakó területéhez tartozzon.
    2. Utasítja a polgármestert, hogy a telekhatár rendezését és az út megszüntetésének hatósági engedélyezését rendezze.

       

       

    3. a mellékelt vázrajz szerint a 05 hrsz-ú út területének 931m2 út részét a forgalomképtelen vagyontárgyak köréből kiveszi és a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak köré sorolja.

Határidő: 1999. október 15.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

Tüttő István polgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén az ülést 16.50 órakor bezárta. (Az ülésről készült hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza.)

 

 

Kmf.

 

 

Dr. Tuboly Marianna
Tüttő István
jegyző
polgármester

 

 

1999. október 4. soron kívüli

 

Jegyzőkönyv

Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1999. október 4-én (hétfő) 17.00 órakor tartott soron kívüli üléséről.

Az ülés helye: Hevesi Sándor Művelődési Központ Kamaraterme

(Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-7.)

Jelen vannak: Antalics Dezső, Balogh László, Bicsák Miklós, Birkner Zoltán, Budai István, Dr. Fodor Csaba, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Kalmár Béla, Kelemen Z. Pál, Kiss László, Marton István, Röst János, Tarnóczky Attila, Tóth László, Tóth Zsuzsanna, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők.

Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Tuboly Marianna jegyző, Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Beznicza Miklós osztályvezető, Karmazin József főépítész, Imre Béla, Partiné Dr. Szmodics Györgyi, Szabó Lászlóné osztályvezetők, Kálócziné Éberling Márta, Kápolnás Zoltán irodavezetők, Bodzai Tiborné személyzeti vezető, Dr. Nemesné Dr. Nagy Gabriella hivatalvezető, Kámán László IKI vezető.

Megjelentek: Nagy Judit a Zala Rádió munkatársa, Szalabán Attila a Zalai Hírlap munkatársa.

 

 

Tüttő István: Köszöntöm képviselőtársaimat, megjelent vendégeinket és az apparátus tagjait.

Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen van, ezért az ülés határozatképes, azt megnyitom.

Szeretném jelezni önöknek, hogy 8 képviselőtársam aláírásával - de 9 mert én is aláírtam - kéri, hogy tűzzük napirendre a RYNO Kft. Téglagyári úti telephelyének értékesítésével kapcsolatos határozatmódosítását. A másik javaslat a prevenciót szolgáló bűnmegelőzési akadályverseny programjára és részletes költség igényére vonatkozó napirendre. Először döntsünk a napirendekről, először kérdezem, hogy megkívánják-e tárgyalni a 232/1998. számú határozatmódosítását. Kérem, szavazatukat, különben nem tudjuk aláírni a szerződést.

A közgyűlés 13 szavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

 

Tüttő István: Következő javaslat a prevenciót szolgáló bűnmegelőzést szolgáló akadályversennyel kapcsolatos. Kérem szavazzunk.

 

A közgyűlés15 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontot tárgyalja:

 

1.) Javaslat a prevenciót szolgáló bűnmegelőzési akadályverseny programjára és részletes költségigényére (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: Szeretném ezt a napirendet önökkel megtárgyaltatni. Önök előtt van az írásos anyag. Gyakorlatilag arról, van szó, hogy döntöttünk korábban a Gyermekjóléti Szolgálat és a prevenciót szolgáló akadályverseny programját és részletes költségigényét terjessze a közgyűlés elé. Önök előtt van ez az anyag.

Összesen 70 osztály kb.2450 gyereket vonna be ebbe az akcióba ez az akadályverseny. Egyben ez az akadályverseny szellemi és nagymértékben fel kell készülni a diákoknak ebben a témakörben. A program önök előtt található, azt is szeretném jelezni, hogy 150eFt ennek a költség igénye, tehát forrásigénye. Önök azt is láthatják, hogy budapesti székhelyű, Karvaly Bt. eléggé nomen et omen az ügy 250eFt–ért tudná, szerencsére itt nem a Karvaly Bt. működik. Kérem a közgyűlést, hogy fogadja el a határozati javaslatot, de hát önöké a szó.

Marton István: Nagyon jó dolognak tartom, és nagyon szerencsésnek, hogy ez az árajánlat lényegesen kedvezőbb, mint a nevében is Karvaly Bt-nek az ajánlata, aki lehet, hogy túl sokat akart hasítani, de hát azt hiszem, hogy nekünk bőven megteszi ez a 150 eFt-os ajánlat. Ha tényleg ennyi diákot megmozgató rendezvény azt kell mondjam, hogy szinte ingyen van ezért a pénzért.

Antalics Dezső: Maximálisan egyetértek a programmal, azzal viszont mélységesen nem tudok egyetérteni, hogy a környezetvédelmi mérések, tanulmányok című céltartalékot használják fel erre. Nevezetesen, amikor volt Finnországi út, amikor 600 eFt ment el a céltartalékból, most 150 eFt. Ha így megy tovább, akkor az a szerződés, amit kötött a város ezekre a mérésekre nem fog realizálódni, úgy, hogy azt kérném, hogy programhoz a céltartalék helyett más forrást jelöljön meg a közgyűlés.

Tüttő István: Olyan információm van, nem tudom megcáfolni a nemzetközi kapcsolatok területén is van tartalék, és van a polgármesternek is önök szavazták meg, van tartalék. Engedjék meg, hogy rám bízzák, valamelyikből megoldjuk, ha lehet akkor a nemzetközi kapcsolatokból. Ha nincs, akkor a polgármesteri céltartalékból fogjuk megoldani a 150 eFt-t. Kérem, ezek alapján szavazzunk.

 

A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

310/1999.(X.4.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a prevenciót szolgáló bűnmegelőzési akadályverseny programját és részletes költségigényét elfogadja.

Felkéri a polgármestert, hogy a költségigény finanszírozására szolgáló 150.000 Ft pénzösszeg HUMÁN GESZ-hez történő átcsoportosításáról 1999. október 11-ig gondoskodjon.

Határidő: 1999. október 15.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

 

Tüttő István polgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén az ülést 16.50 órakor bezárta. (Az ülésről készült hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza.)

 

 

Kmf.

 

 

Dr. Tuboly Marianna
Tüttő István
jegyző
polgármester

 

 

1999. október 12. soron kívüli

 

Jegyzőkönyv

Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1999. október 12-én (kedd) 14.00 órakor tartott soron kívüli üléséről.

Az ülés helye: Hevesi Sándor Művelődési Központ

(Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-7.)

Jelen vannak: Antalics Dezső, Balogh László, Dr. Baranyi Enikő, Bicsák Miklós, Birkner Zoltán, Böröcz Zoltán, Budai István, Dr. Csákai Iván, Cserti Tibor, Dr. Fodor Csaba, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Horváth György, Dr. Kalmár Béla Kelemen Z. Pál, Kiss László, Marton István, Mayer Ferenc, Röst János, Tarnóczky Attila, Teleki László, Tóth László, Tóth Zsuzsanna, Törőcsik Pál, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők.

Tanácskozási joggal megjelent: Dr.Tuboly Marianna jegyző, Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Karmazin József városi főépítész, Simonka Lászlóné osztályvezető helyettes, Partiné Dr. Szmodics Györgyi, Szabó Lászlóné osztályvezetők, Kálócziné Éberling Márta, Kápolnás Zoltán irodavezetők, Bodzai Tiborné személyzeti vezető, Dr. Nemesné Dr. Nagy Gabriella hivatalvezető, Kalmár István tanácsadó, S. Zlamál Ilona a VÁTI vezető tervezője, Kovács Zoltán a Ryno Kft ügyvezetője, Czoma Péter az Uszoda Kft. ügyvezetője, Maros Sándor a Városi TV ügyvezetője.

Megjelentek: Lukács Ibolya a Kanizsa Újság főszerkesztője, Szalabán Attila a Zalai Hírlap munkatársa, Nagy Judit a Zala Rádió munkatársa.

 

Tüttő István: Tisztelettel köszöntöm képviselőtársaimat, kedves vendégeinket, az apparátus megjelent tagjait.

Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen van, ezért az ülés határozatképes, azt megnyitom.

Tóth és Baranyi képviselők a közelmúltban a polgármesteri rezidencia létrehozásával kapcsolatosan nyújtottak be önálló indítványt. amelyek gyakorlatilag jó szándékról szólnak. Szeretném azt azonban jelezni, hogy addig, amíg Tüttő Istvánnak hívják Nagykanizsa Megyei Jogú Város polgármesterét, ilyen rezidencia üresen fog állni. Én a magam részéről sem a családommal, sem magam nem kívánok ebben sem lakni, sem élni, sem az Önkormányzat pénzét fogyasztani. Amennyiben a bizottságok úgy döntenének, hogy mégis javasolják a létrehozását, akkor azt tanácsolnám, hogy ennek csak egy későbbi, a második évezred nem a második felére, hanem egy későbbi időszakára jelöljék meg célként. Én ezzel nem a tisztelt két előterjesztőnek kívántam az előterjesztését megbírálni, csak szerettem volna a magam véleményét előre közölni, és azt a körülményt, hogy a jelen helyzetben arra kérem Önöket, hogy éppen az az épület, amely megjelölésre került az Önkormányzat érdekeivel jobban összhangban álló feladatok, illetve hasznosítás céljára legyen majd kijelölve. Köszönöm, erről ennyit szerettem volna mondani.

Dr. Baranyi Enikő: Elöljáróban megköszönöm polgármester úrnak, mert olyan formában és tartalommal reagálta le ezt a dolgot, minthogyha a város érdekében nem kívánna ebbe a lakásba beköltözni. Szeretném tehát tisztázni eleve a képviselői indítványunk nem Tüttő István polgármester úr számára és részére, hanem a város által választott mindenkori polgármester úr számára majdan egyszer kialakítandó polgármesteri lakás, csatlakozó melléképületekkel, illetve funkciókkal kerül beépítésre a javaslatunkra. Másrészt el szeretném mondani azt is, hogy a Kanizsa Újságnak az önálló képviselői indítványunkat célszerű és kívánatos lett volna teljes terjedelmében és korrekt módon az eredeti formátum szerint megjeleníteni, hisz azt hiszem ettől a pillanattól kezdve polgármester úrnak az az észrevétele, hogy a város mostani költségvetési helyzete nem ad erre módot, akkor nem kellett volna, hogy elmondja, hiszen a határidő megjelölése azt is kifejezte, hogy mi magunk is úgy gondoljuk, hogy a város pillanatnyi helyzete nem engedi meg egy-két, akár talán három éven belül sem egy ilyen lakás, vagy otthon kialakítását. Másrészt a célt, mint ilyet meg lehet vitatni. Harmadsorban pedig nem tudom, hogy képviselőtársam kapcsolódik-e ehhez az észrevételemhez, és kijelentésemhez is, mi szerint lehet, hogy ez két képviselőnek pontosan egy óvó javaslattétele volt a célból, hogy ezt a nagy értékű, központban lévő építményt ne pocsékoljuk el, ne fecséreljük el, és nem kívánom megjelölni, és megnevezni, hogy milyen célzatú félelmek voltak, amelyek erre az épületre tették meg most konkrétan a javaslatot.

Tüttő István: Szeretném - nem tudom látták-e Önök – az RTL Klub-on is volt egy riport, én úgy érzem, hogy a város számára rendkívül hátrányos beállításban jelent meg, ugyanis a városról úgy szóltak, hogy itt a képviselők egy ilyen palotát akarnak építetni ahelyett, hogy a munkanélküliséget mérsékelnék. Azt hiszem, hogy ez volt a legnagyobb problémája ennek, hogy még nem is született döntés, de már olyan felhangokat kapott a javaslat, amely mindenképp elkerülendő.

Tóth László: Tisztelt Közgyűlés, tisztelt nagykanizsaiak! Minden szavával egyetértek Baranyi képviselőtársam mondanivalójával, ugyanis az önálló képviselői indítványunk 2002. december 31-re szól, nem mostanról. Én akkor megnevezem, hogy miért tettük, ugyanis nyílt titok, hogy az Alapítványi Főiskola leendő igazgatójának próbálják megszerezni ezt az ingatlant, nem csak ezt. Úgy gondoltuk, hogy ennél sokkal jobb célra is lehetne hasznosítani azt az ingatlant.

Tüttő István: Szeretném megismételni, hogy nem a jó szándékot vitattam, csak én úgy érzem, hogy ezt a címet megjelölni erre a programra most nem lenne ésszerű. Az, hogy a következő polgármesterek hol fognak lakni, az természetesen már az ő ügyük lesz. Én a magam részéről fejeztem ki. Ha előrehozott építkezésbe kezdenénk, azt vegyük úgy, hogy kárt volt tenni. Tarnóczky úr szeretne néhány fontos kérdésről tájékoztatást adni, és tájékoztatja Önöket a Sapard-dal kapcsolatos feladatokról, és egyben a lakossághoz is fordulunk.

Tarnóczky Attila: Nem szóltam volna az előző vitához, de annyit meg kell jegyeznem, hogy az sem igaz, hogy a leendő főiskola igazgató kapja azt a palotát. Ennek sincs alapja, abban kb. 4 lakást ki lehet alakítani kedves képviselőtársaim, maradjunk ebben. Amiről igazából beszélni szeretnék, az a Sapard program, mert a program kiírása kötelezi az önkormányzatokat, illetve a polgármestert, alpolgármestereket, hogy egy tájékoztató erejéig erről helyben szóljanak. Ugye tudják, hogy a Sapard program vidék- és mezőgazdaság-fejlesztési program. Gyakorlatilag 2000-től 2007-ig dönti el a megszerezhető pályázatok körét. Ezt a programot itt kistérségi szinten ki kell dolgoznunk. Az elképzelés szerint – én nem akarom most vitatni ennek a megalapozottságát – ez egy alulról felfelé építkező program lenne, tehát a lakossági vélemények, szakemberek, de hát egyszerű állampolgárok véleményeinek begyűjtésével építkezne a program. Kanizsát érinti részben a mezőgazdaság révén, részben pedig ennek a vidéknek a részeként a vidékfejlesztés révén. Fontos hírről van szó, mert minden bizonnyal, ami ebben a programban nem kerül be, arra a későbbiekben pályázni is lehet. És nem is elsősorban az Önkormányzatról van szó, hanem pl. mezőgazdasági vállalkozókról. Ebben a program-összeállításban kérném mindannyiunk segítségét, és a városlakók segítségét is. A mai napra már összehívtam mezőgazdasági vállalkozók, nagyüzemi szakembereknek a beszélgetését e témában egy tucatnyian összejöttek, és nagy segítőkészséggel, örömmel vették a lehetőséget a kidolgozásra. De az eljárás egy falu esetében legalábbis az, hogy falugyűlésen kérik ki a lakosság véleményét, hát az Erzsébet térre valami hasonlót Nagykanizsán nehéz lenne, úgyhogy elsősorban az egyéni kerületben megválasztott képviselőtársaimat kérem arra, hogy amennyiben van hozzá ambíciójuk, hogy a jövő héten mondjuk egy ilyen lakossági fórumot ebben a témában saját kerületükben tartsanak, akkor legyenek szívesek jelezni. A szakemberek közül segítséget adnánk, jegyzőkönyvvezetőt adnánk, mert minden nagyon természetesen dokumentálni kell. Esetleg az azt követő hét is jó lenne, de azt jelezném, hogy december közepéig ennek a programnak el kellene készülni. A TV-n keresztül arra kérném a kanizsai polgárokat, hogy akit érdekel a téma, van felvetése ezeken a leendő főrumokon, ami ezen kívül is szervezve lesz, legyenek szívesek részt venni, elmondani ötleteiket.

Tüttő István: Szeretném annyival kiegészíteni, hogy a Sapard programnak van egy különleges elvárása még, és a mi térségünkben ez rendkívül fontos. A hatékonyság növelését támogatja a működő szférában, tehát mondjuk a gazdaságban, de egyben a foglalkoztatottság növelését is. A kettőnek együtt kell megjelennie, csak olyan programot támogat. Ez pedig rendkívül nehezen oldható meg, hiszen a rendkívül korszerű technológia az a hatékonyságot növeli, de a tapasztalatok ugye azt mutatják, hogy egyben a létszám leépítéssel is együtt jár. Olyasmiben kell gondolkodnunk, amely a hatékonyság növelése mellett még a munkahelyek számának növelését is biztosítja többek között, hiszen – amiről Tarnóczky úr szólt – a Sapard rendkívül széleskörű támogatást biztosít. Többek között még abban is lehet gondolkodni, hogy az informatikai hálózatunk, a nyilvántartásunk, a különböző éppen általunk megcélzott térinformatika, és a vagyonnyilvántartás terén is adhat támogatást. A legfontosabb, amit támogat, a munkahelyteremtés, de úgy, hogy közben a hatékonyság is nő. Ez a program pedig úgy érzem, hogy rendkívül fontos célként megjelenik Nagykanizsa és környezetében.

Ezek után rátérnénk a napirendi pontok elfogadására. Szeretném mindjárt bejelenteni, hogy az 5. számú napirendi pontot nem kívánom előterjeszteni a következő okok miatt: a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság nem támogatta, a Szociális és Egészségügyi Bizottság nem tárgyalta az egészet, hanem csak a rá vonatkozó szakmai kitételekkel foglalkozott, de nem támogatta. Közben szeretném jelezni, hogy soros ülésen Birkner úr fordult hozzám azzal a kéréssel és jegyzőnő is, hogy vegyük le a napirendről. Egyik indokaként én meg is jelöltem, hogy azért vegyük le, hogy azért vegyük le, hogy még tovább gondolásra, és módosításra tegyük meg. Kérem szépen. Ennek az eredményét Önök nem látják az Önök előtt lévő iratokból, hiszen a régi iratokat kellett magukkal hozni. A következő, amit még szintén ellenvetésképp említek, hogy miért vonom vissza, és nem terjesztem elő: azért sem, mert arról volt szó, hogy a frakciók egyeztetnek. Erről azt hiszem nem fog megcáfolni az elnök úr sem, hogy ezt meg is ígérték. Nem került rá sor. Én úgy ítélem meg, hogy többségi konszenzus szükséges egy ilyen fontos kérdésben. Igaz, hogy a törvény nem írja elő, hogy kérdezzük meg a véleményét az érdekvédelmi szervezeteknek, de ez csak az első szakasza ennek az ügynek, a második és a harmadik szakaszban már mindenképp el fogjuk érni azt a határt, amely az érdekvédelmi és érdekegyeztető szervezetek számára már kritikus a törvény szerint is. Én éppen ezért azt kérem, és javaslom, hogy az érdekvédelmi szervezetek véleményét is hivatalosan kérjük ki. Nem arról van szó, hogy nem támogatom magam részéről, hiszen alá is írtam, és tárgyalásra alkalmasnak tartom, de ezen kiegészítésekkel. Pontosan azt kérném, hogy hétfőn találkozunk, meghívó fog menni a frakcióvezetőknek, a bizottsági elnököknek, egy egyeztetésen. És külön lehetőség nyílik a frakcióegyeztetésre. Kérem Önöket, hogy ezt tegyük meg, hisz olyan fontos ügyről van szó, amely egzisztenciákat érint és a legfontosabb szervet, ami az Önkormányzat által irányított, a Hivatalt érinti. Kérem a belátásukat, hogy ez nem egy olyan ügy, amely most éppen gyorsan eldöntenivaló, hanem inkább jó megfontolást igényel, éppen ezért ezt nem teszem fel javaslatként.

Törőcsik Pál: Szeretném elmondani, hogy e tekintetben a frakciók között valóban nem volt egyeztetés. Szeretnék azonban egy félreértést eloszlatni. Ehhez nem szükséges, és nincs is semmiféle ilyen kötelezettség, hogy ilyen ügyekben konszenzust kell, hogy kialakítsunk és csak akkor lehet közgyűlés elé vinni. A közgyűlés összetétele adott, frakcióegyeztetést fogunk tartani, hiszen ez természetes, utána pedig a közgyűlés dönt, függetlenül a frakcióegyeztetés eredményétől.

Tüttő István: Azt hiszem, hogy Törőcsik úr nem cáfolt engem, mert én nem mondtam, hogy nem a közgyűlés fog dönteni.

Röst János: Szeretném megkérni a polgármester urat, hogy pár gondolatban ismertesse az Alfától Omegáig Kft. végelszámolásával kapcsolatosan eddigi történteket. Én úgy gondolom, hogy mind a nyilvánosságot, mind pedig a testület tagjait érdeklik, a teljesség igénye nélkül természetesen.

Tüttő István: Szeretném Önöket tájékoztatni, hogy ma készült el az a végleges jegyzőkönyv, amely már a javításokkal, tehát az ellenőrzés után van. Postázzuk Önöknek a jegyzőkönyvet, de ha úgy óhajtja, röviden összefoglalnám. Sor került a taggyűlésre második alkalommal, hiszen arról tájékoztatást kaptak, hogy az első alkalommal mivel szóbeli megállapodás történt a tulajdonosok és a végelszámoló között, a kisebbségi tulajdonos távolmaradása miatt a törvény nem tette lehetővé – ellentétben Marton úr véleményével – nincs arra lehetőség, hogy fél óra múlva összehívjuk, hanem utána be kell tartani a 15 napos határidőt. Marton úr hiába mondja, jogászok bizonyára meg fogják cáfolni amit állít, mert nem így van, amit mondott múltkor, csak hát nem voltam itt, nem tudtam megcáfolni. Nem vagyok jogász, de így van.

Törőcsik Pál: Én is mondtam.

Tüttő István: A hivatalosan összehívott taggyűlésen már részt vettek az érintettek. A döntés a következő volt, és érdekesség. Önök a jegyzőkönyvből el fogják olvasni, és tapasztalni fogják, nem sikerült meggyőznöm a végelszámolót arról, hogy a tulajdonosnak joga van ahhoz, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontokra. Nem volt hajlandó. Ennek az lett a végső következménye, hogy megtárgyaltuk azt, amit a végelszámoló előterjesztett. Ezt követően ismét javaslatba hoztuk a mi általunk képviselt dolgokat. A végelszámoló úr, és a vele együttlévő jogtanácsosa, vagy védője, vagy tanácsadója elhagyták a termet, mi pedig folytattuk a taggyűlést, azon a jogon, hogy a tulajdonosoknak joga van folytatni. Ezen a taggyűlésen a másik tulajdonos is ott volt, ezen a taggyűlésen pedig felmentettem – szavazás útján természetesen – a végelszámolót, és kijelöltük az új végelszámolót, egy zalaegerszegi céget, a képviselőjét is megjelöltük, mert név szerint is meg kell jelölni. Megállapítottuk a díjazását, amely az Önök által meghatározott díjazással összhangban van, és most pedig elkészült jegyzőkönyvek és levelek kapcsán az történik, hogy holnap elküldjük, illetve lehet, hogy már úton is van a Cégbírósághoz. A Cégbíróság pedig ezeknek a dokumentumoknak az ismeretében dönteni fog. Szeretném azt is jelezni, hogy sem a mérleget, sem a zárójelentést, sem pedig a végelszámolásban tett vagyonmegosztási javaslatot nem fogadtam el. Ez pedig azt jelenti, hogy az új végelszámoló feladata lesz, amelyről természetesen Önöket tájékoztatom. Röviden ennyit.

Birkner Zoltán: Őszintén szólva egy kicsit meglepett polgármester úrnak a javaslata az 5. napirendi pont levételéről, de azt gondolom, hogy polgármester úrnak abban, amit mondott, nagyon sok mindenben teljesen igaza van, csak egy kicsi veszélyre hívnám fel a figyelmüket uraim, - és tényleg azért majd így döntsünk ebben a kérdésben – hogy azért ez a harmadik levétel lesz, tehát lassan most már odáig jutunk, hogy ez lesz a folyamatosan visszatérő és levevő napirendi pont. Persze, ami megtörténhetett – most ne értsenek félre – csak én azért talán nem is tudom, hogy kezdeményezzem-e vagy sem, most ezen tűnődöm közben, hogy gondoljuk azt meg, hogy esetleg egy beszélgetést nem érne meg, hiszen azért ez már járt néhány fórumon. A Gazdasági Bizottságot megjárta, a Pénzügyi Bizottságot megjárta, a bizottságokat megjárta, tehát azért azt gondolom, mindenkiben kialakult egy álláspont. Én talán amellett lennék, hogy próbáljuk meg e mellett is még így ahogy most van lehet, hogy nincs igen döntés mellette, vagy nincs sok igen döntés mellette, azért tárgyaljunk erről az ügyről.

Marton István: Nem kérnék azért szót, ha csak a Tüttő úr által mondottakat óhajtanám cáfolni. Azért kérek elsősorban szót, mert nem szeretném, hogyha a minket néző tisztelt publikum gazdaságilag félre lenne tájékoztatva, ugyanis ha bármilyen gazdasági társaság közgyűlésére, taggyűlésére idejében kiküldik a meghívót, és abban szerepeltetik, hogy a meghiúsulás esetén a megjelentek számától függetlenül fél vagy egy óra múlva újból összehívják, akkor az bizony teljességgel szabályos. Lehet, hogy az első kiírás nem történt meg szabályosan, és abból adódott ez a helyzet, de jogilag az a helyzet, bármelyik jogász bármit mondott polgármester úrnak.

Tüttő István: Marton úr amit elmondtál, most ezt teljesen így van. Ha ezt mondtad, akkor nem is vitatom, de nem így történt a meghívás, hanem szóban állapodott meg, és ezt nem tiltja semmi. Megállapodtak a tulajdonosok szóban, tehát nem hivatalosan.

Törőcsik Pál: A közgyűlésen történt.

Tüttő István: A közgyűlésen be is lett jelentve, csak a másik nem állta a szavát. És mivel nem volt hivatalosan írásos meghívó, ezért nem lett. De Marton úrnak abban nem volt igaza, hogy jelen esetben, ebben a szituációban nem lehetett alkalmazni azt, hogy fél óra múlva összehívjuk.

Kelemen Z. Pál: Miután Marton képviselőtársam megvédte replikációját, engedje meg, hogy figyelmeztessem polgármester urat, hogy az Alfa Omega nem tárgya a mai közgyűlésnek, soron kívüli közgyűlésen nem lehet új napirendi pontra javaslatot tenni. Azt kell tárgyalnunk, ami a soron kívüli napirendek között van.

Tüttő István: Úgy tekintjük, hogy még nem döntöttük el a napirendi pontokat. Tájékoztattam Önöket még a közgyűlés megkezdése előtt erről a dologról. Azt hiszem, hogy ezzel semmilyen szabályt nem sértettünk. Majd ha megszavazzák a napirendet, akkor a közgyűlés hivatalosan is elkezdődött.

Röst János: Kisegítem Kelemen képviselőtársamat, nem kértem a napirendre vételét, csak egy tájékoztatást kértem, ahhoz pedig képviselőnek joga van.

Tüttő István: Szavazzuk a napirendi pontokról. Tehát 1-2-3-4, és a 6. helyett lesz az 5. Aki az 1. napirendi ponttal egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Aki a 2. napirendi ponttal egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Aki a 3. napirendi ponttal egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Aki a 4. napirendi ponttal egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 23 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Aki az 5. napirendi ponttal egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 18 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Aki egyetért azzal, hogy az 5. napirendi pontot zárt ülésen tárgyaljuk meg, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 16 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja, és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő napirendi pontokat tárgyalja:

 

Napirendi pontok:

 

  1. Javaslat Nagykanizsa, volt Thury Gy. Laktanya és környéke szabályozási terve és helyi építési szabályzata megállapítására (írásban)
  2. Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök

  3. Javaslat Nagykanizsa, Északkeleti Városrész szabályozási terve és helyi építési szabályzata megállapítására (írásban)
  4. Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök

  5. Zakó László felkérése (írásban)
  6. Előadó: Tüttő István polgármester

  7. Előterjesztés a 232/1998. számú határozat módosítására (írásban)
  8. Előadó: Tüttő István polgármester

  9. Javaslat az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok működésének póttámogatására (írásban)
  10. Előadó: Tüttő István polgármester

    Zárt ülés

     

  11. Javaslat a Nagykanizsa Olajbányász Sportegyesület gázdíj hátralékának rendezésére (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

 

  1. Javaslat Nagykanizsa, volt Thury Gy. Laktanya és környéke szabályozási terve és helyi építési szabályzata megállapítására (írásban)

Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök

 

Antalics Dezső: A napirendi pontot bizottságunk két alkalommal tárgyalta, először október 5-én, és akkor egy érdemi változtatás, illetőleg módosítás érkezett a Szociális Osztály részéről. Nevezetesen a Szociális Otthon funkcióhoz nagyobb területigénnyel jelentkeztek, és megkérte a bizottság a tervezőt, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy az ő elképzelésüket hogy lehetne realizálni a szabályozási tervben. Ezen kívül ma egy rendkívüli bizottsági ülésen ismét foglalkozott a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság a rendezési tervvel. Alapvetően a tervet elfogadja, és jóváhagyásra javasolja a bizottságunk. Ami problémaként merült fel az, hogy mi legyen a nem önkormányzati, tehát állami tulajdonú rész rendezési tervével kapcsolatosan, ugyanis itt bizonyos önkormányzati vagyongazdálkodási érdekekről volt komoly vita. Én, mivel ebben nem született konszenzus a bizottságban, én azt kérem, hogy a szakemberek, tehát a Hivatal szakemberei fejtsék ki azt a véleményüket, amelyet a bizottságunk előtt kifejtettek és képviselőtársaimat kérem arra, hogy ennek megfelelően mérlegeljenek, hogy mi a város érdeke. Ez karakterisztikusan a véleményekből ki fog derülni. Előzetesen felhívom mindenkinek a véleményét arra, hogy ez az anyag június 15-én már előttünk volt, és a mi közgyűlésünk a teljes rendezési tervre tette le a voksát. Magam részéről, - hogyha most a személyes véleményemet mondom – én semmiképpen sem támogatom azt, hogy kiemeljük az állami tulajdon részt, és csak az önkormányzati tulajdonú részre hozzuk meg a döntésünket. Viszont amennyiben a tisztelt közgyűlés úgy döntene, hogy emeljük ki, feltétlenül javaslom az önkormányzati rendezési tervnek a jóváhagyását, hiszen ez nagyon komoly városgazdálkodási érdek a jövőt illetően. Szeretném, hogyha a szakértőket is meghallgathatnánk.

Dr. Tuboly Marianna: Az iménti zárt ülés elrendelésével kapcsolatban szeretném a törvényességi aggályomat jelezni, mi szerint ebben az ügyben álláspontom szerint zárt ülés tartása törvénysértő. Figyelemmel arra, hogy költségvetési támogatásról szól az előterjesztés, és ez üzleti érdeket nem sérthet, hiszen közpénzről van szó.

Kelemen Z. Pál: Hasonló kérdésben már egyszer hagytam magamat lebeszélni a jegyzőnőtől, amikor többségi szavazással átment a javaslatom. Meggyőződésem, hogy tévesen értelmezi jegyzőnő, mint ahogy akkor is tévesen értelmezte, csak nem akartam vitát kezdeményezni. Amennyiben a jegyzőnőnek nem felel meg ez a döntés, fellebbezhet a Megyei Hivatalhoz.

Györek László: Úgy gondolom, hogy a lényeg, amit jegyzőnő elmondott az volt, hogy közpénz. Közpénzekről dönteni véleményem szerint erkölcstelen zárt ülésen.

Tüttő István: Ebben azt hiszem órákig lehetne vitatkozni, mert közpénzekről döntünk, és zárt ülést tartunk sokszor.

Dr. Fodor Csaba: Én is azt gondolom, hogy a közpénz önmagában nem alapozza meg azt, hogy nyílt ülésen kell, hogy tárgyaljunk a kérdésekről, mert az önkormányzat vagyonával való gazdálkodás is közpénz, és mint olyant, arról viszont lehet dönteni zárt ülésen, mert ez bent van az Önkormányzati Törvényben is és az SZMSZ-ben is. Egyébként azt gondolom, hogy ebben az ügyben azért fontos zárt ülést tartani és nagyon bölcsen döntött a közgyűlés, mert szóba fog kerülni más is ezen a zárt ülésen, és éppen e miatt kérte vagy kértük azt, hogy ez zárt ülésen történjen. Én azt hiszem, hogy éppen ezért indokolt a zárt ülés tartása, és utána azt hiszem a zárt ülés napirendi pont után a jegyzőnő is az itt elhangzottak alapján úgy fogja gondolni, hogy ez valóban méltó volt zárt ülés tárgyalására.

Tarnóczky Attila: Magam ugyan nem szavaztam meg a zárt ülési indítványt, mert úgy érzem, hogy üzleti érdekeinket sem sérti az előterjesztés. Vitában én nem akarok részt venni, hogy kinek van igaza, azt azonban Kelemen képviselőúrnak jelezném, hogy nagyon nem tetszik, ahogy reagál, ugyanis a közgyűlés nevében elküldeni a jegyzőt a sóhivatalba, amikor teszi a törvényes kötelességét, nem illik. Nem a véleményével van gondom, hanem azzal a stílussal, ahogy azt szíveskedett előadni.

Tüttő István: Szeretném jelezni, hogy a sóhivatal alatt nem a megyei Közigazgatási Hivatalt értettük.

Dr. Tuboly Marianna: Úgy látom, hogy több képviselő számára nem volt egészen érthető amit mondtam. Az SZMSZ a következőt rendeli a zárt ülés tartásáról: “zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés, és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.” Nem vagyonnal való rendelkezésről szól az előterjesztés. Amennyiben valamely önkormányzatú tulajdonú ingatlanról vagy valamely gazdasági társaságban meglévő üzleti érdekről lenne szó, az természetesen zárt ülésen tárgyalandó téma lehet, de egy önkormányzati támogatás nem lehet az. Fodor úr személyi témájú dolgokra utalhatott, az viszont arra az időre személyiségi jog sérelemre való hivatkozással arra a kifejezett részre rendelhető el zárt ülés. Akkor pontosan meg kell jelölni, hogy milyen témában, és arra az időre, de az egész napirendi pontot erre való hivatkozással törvénytelen zárt ülésként kezelni.

Zsoldos Ferenc: Azt hiszem, és a jegyzőnőhöz is szeretném a gondolataimat továbbítani, nem tételezem fel, hogy nem látta a mai soron kívüli közgyűlés összehívására vonatkozó első oldalt, ami a napirendeket tartalmazza, ahol eleve zárójelben szerepel “javaslat zárt ülésre”. A jegyzőnőnek előzetesen már jelezni kellett volna, mielőtt a képviselő-testület döntött. Már ebben a kérdésben döntöttünk. Hogy a napirendi ponttal kapcsolatosan vannak aggályai és előtte volna a közgyűlés figyelmét felhívni. A másik dolog, amikor megszületik már a szavazás, egyértelműen úgy döntöttünk, hogy zárt ülést tartunk, utána ez az SZMSZ-szel egyáltalán nem hozható összhangba, hogy hosszú időn keresztül a döntés után kezdünk vitázni és polémizálni olyan kérdésről, ami tulajdonképpen véleményem szerint lezártnak tekinthető. Tehát végeredményben véleményem szerint két oldalról is hiba történt. Azt javaslom, hogy zárjuk le ezt a felesleges vitát, és a döntésünknek megfelelően járjunk el az adott napirendi ponttal kapcsolatosan.

Dr. Fodor Csaba: Nem személyi kérdésekről kívánok szót váltani, egy mukk sem lesz itt személyes dolog. Gazdasági kérdésekről.

Kelemen Z. Pál: Bátorkodom megjegyezni, hogy csak azt akartam mondani, hogy a jegyző nem jogforrás. Nem kívántam személyeskedni. Ha ilyen éle volt, elnézést kérek érte. Másrészt, amit a jegyzőnő mondott a pénzvagyon is vagyon, és ma abban döntünk. Ebben az értelemben tehát elrendelhető zárt ülés.

Dr. Tuboly Marianna: Elnézést kérek, de ezen utolsó mondatot nem hagyhatom szó nélkül. Képviselőúr szeretném közölni Önnel, hogy a költségvetés is vagyon, és gondolom nem kívánja Nagykanizsa Megyei Jogú Város költségvetését zárt ülésen tárgyalni.

Tüttő István: Azt hiszem ezt a vitát lezárjuk. Elkezdjük a naprendi pontot. Elnök úr elmondta a bevezetőjében, hogy mi az a napirendi pont, mi az amit még hozzá kíván tenni. Kérem az Önök véleményét a volt Thury Laktanyával kapcsolatos rendezési terv módosításról.

Mielőtt Önök még jelentkeznének, és a gondolataikat összpontosítják elmondom, Marton úr keresett meg engem az elmúlt nap, és arra kért, és javaslatot tett, hogy az Önök elé letett határozati javaslat, amely össze is függ egyben az itt tárgyalandó 1. és 2. napirendi ponttal, amely úgy szól, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri Zakó László országgyűlési képviselőt, hogy Nagykanizsa laktanyáinak a város számára az Ipari Park és Logisztikai Központ kialakítása érdekében – és természetesen lehetne még folytatni, hogy minek az érdekében – történő megszerzését szíveskedjék elősegíteni.

Szeretném jelezni, hogy Zakó úr és a többi országgyűlési képviselő úr is megválasztásuk óta munkálkodnak ezen. Munkálkodunk mindannyian, aki ebben valamit tehet. Szeretném jelezni, hogy erre a határozati javaslatra egyéb ok miatt is szükség van, hogy azokon a helyeken, ahol esetleg megjelenik Zakó úr, prezentálni tudja az Önkormányzat ilyen jellegű megbízását, határozatát is. Lehet, hogy túlbiztosítjuk a dolgot, de szerintem nagyot nem ártunk vele, ha ebben is döntünk.

Röst János: Szeretném kérni a polgármestert, hogy ne engedjen vitát semmilyen témakörben. Jelenleg tárgyalunk egy rendezési tervnek a programját, az 1. pontot, és most már a második olyan témakör kezd belőle, ami nem ide illő.

Tüttő István: Melyik az?

Röst János: Az a kérésem, hogyha be lett volna jelentve az 1. napirendi pont.

Tüttő István: Úgy tudom, hogy a Thury Laktanya és a laktanyák között nem tettünk különbséget. Ebben a határozati javaslatban is bent vannak a laktanyák szó. Azért hoztam most elő, hogy ezt a javaslatot majd határozati javaslatot meg fogom szavaztatni. De most Önöké a szó.

Törőcsik Pál: Én azt gondolom erről, hogy két esetben lenne szükség erre a felkérésre. Akkor, hogyha úgy láttuk volna, hogy eddig a városunk képviselője nem exponálta volna magát kellő súllyal ebben a dologban. A másik eset arra vonatkozik, amikor külön jogosítvány kellene számára ahhoz, hogy a város érdekében a várost érintő nagyon fontos ügyekben, mint a város képviselője eljárjon. Véleményem szerint jelen esetben egyikről sincs szó. Konkrétan tudom azt, hiszen nem egyszer együtt voltunk laktanya ügyben a minisztériumokat nem akarom most felsorolni már csak azért sem, mert nehogy félreértés essen, hogy a saját személyemet akarom exponálni, csak tudom azt, hogy mióta őt megválasztották, ezen az ügyön gőzerővel dolgozik. Szerintem az ő számára külön meghatalmazás, felkérés nem szükséges ahhoz, hogy ebben az ügyben mellszélességgel eljárjon. Jogosítványokra sincs szüksége, hiszen több joga van ilyen szempontból bármelyik minisztériumhoz, bármelyik közhivatalhoz bejutni, és ott erről tárgyalásokat folytatni, mint akár a mi közgyűlésünknek. A magam részéről ezt nem tartom külön szükséges meghatalmazásnak, vagy felkérésnek. Még esetenként talán egy kicsit a képviselőúr felé olyan noszogatásnak tűnhetne, minthogyha nem lennénk megelégedve azzal, amit eddig ez ügyben kifejtett.

Marton István: Mint polgármester úr említette, én kerestem meg őt ezzel, és természetesen azért, mert én a hétvégén Zakó országgyűlési képviselőúrral egyeztettem ebben a kérdésben, ezért én a tisztelt testület tagjait arra kérem, hogy amiket az alpolgármester úr említett, azt hagyják figyelmen kívül a döntés meghozatalánál.

Kelemen Z. Pál: Ne hagyjuk figyelmen kívül. Szóval azért illetlenség egy országgyűlési képviselővel szemben egy ilyenfajta beterjesztés, hogy tessék már csinálni azt, ami a dolga. Ez enyhén szólva vicces. Én nem támogatom Marton úr javaslatát.

Tüttő István: Meg kell mondjam, hogy én támogatom annak ellenére, hogy nem arról van szó, hogy nem működünk együtt. Ennek van egy oka, amit most nem kívánok elmondani. Mondtam azért burkoltan, hogy van olyan hely, ahol ezt be kellene mutatni.

Cserti Tibor: Elnézést az okvetlenkedésért, de tudomásom szerint jóváhagytunk egy napirendi pont sorozatot. 1. napirendi pont címe Thury György Laktanya és környéke szabályozási terve. Ettől eltérően én csak kapkodom a fejemet, értem egyébként a szándékot, de nem értem, hogy miért tárgyalunk a témáról. Kérem szépen polgármester úr, hogy az 1. napirendi pont tárgyalását tessék elővezetni. Nem tudom bizottsági elnök úrnak is ez-e a véleménye.

Tüttő István: Mivel nincs hozzászóló, ezért a vitát lezárom. Szavazás következik. Rendeleti javaslat van, és van egy rendeletmódosítás. A szakértőket még meghallgatjuk. Nem tudom ki kíván a képviseletükben szólni?

Karmazin József: A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság, mint ahogy itt elhangzott a közgyűlés előtt is ülést tartott, és ott olyan észrevételek, vélemények merültek fel, amelyek feltétlenül a kérdések megvitatását, illetve döntést igényel tekintettel arra, hogy az itt kifüggesztett terv is már tartalmaz olyan részletalternatívákat, amely az írásos előterjesztés készítése időszakában még nem volt így ismert. Tájékoztatom a közgyűlést, hogy a Területi Tervtanács ma délelőtt megtárgyalta a dokumentációt, és azt szakmailag nagyon jónak ítélte. Úgy határozták meg a terv értékelése összefoglalásában, hogy az jól illeszkedik a város szerkezetéhez, és olyan terület-felhasználási célokat fogalmaz meg, amely a város fejlődését ezen a területi egységben is szolgálja. Szeretném elmondani, hogy véleményem szerint tulajdonképpen 4 dologban kellene a közgyűlésnek állást foglalni. Egyszer kardinális kérdéssé vált, hogy a Szociális Otthon területe illeszthető-e a korábban elhatározott területhez, vagy annál nagyobb alapterületű telket kell biztosítani, erre a tervező hozott egy tervrészlet változatot, amely jobb oldalon a színes alsó terven van feltűntetve. Ez volna az egyik kérdés, amiben állást kellene foglalni. A másik a plusz áruház, amely a körforgalomnál a sarkon helyezkedik el, ott a tervező a szakmai szempontok figyelembe vételével adott egy szabályozást tekintettel a különféle szakmai előírásokra, a favédelemre, és egyéb szempontokra. Ugyanakkor ennek a tervnek a kiviteli építési engedélyezési terve előre haladott stádiumban van, és ennek az illeszthetőségét is szavazással kellene megerősíteni, valamint a módosított szerkezeti tervet határozattal elfogadni, és végül megalkotni a rendeletet. Javasolnám még, hogy a tervezőt hallgassuk meg, aki mindezeket röviden szakmai szempontból is megerősítené.

S. Zlamál Ilona: Önök előtt már többször is tárgyalt témának a tervi fázisához jutottunk. Tulajdonképpen én most a tervi anyagot mutatom be, amit eddig nem láttak, csak a szerkezeti vázlatot. Az a felkérés jött felénk Karmazin József főépítész úr tolmácsolásában, hogy foglalkozzunk egy kicsit másképp is esetleg az alsó, önkormányzati tulajdonban lévő zónával mégpedig amiatt, hogy a Szociális Otthon nehezményezte, hogy kicsit szűknek bizonyul a telek, illetve a telek elhelyezkedése nem jó pozíciójú. Számításokat végeztem, és az első jóváhagyott alternatíva szerint is 6000 m2-es a telke, 5000 m2 volna szükséges 100 férőhelyig a Szociális Otthonnak, tehát nem a teleknagysággal van a gond, inkább talán a telek pozíciójával, hogy kicsit túlzottan elhúzódik a Teleki utca mentén. Sajnálattal, de foglalkoztam egy másfajta diszpozícióval, amit az alsó ábrán ábrázoltam. Hangsúlyoznám, hogy amennyiben az az utóbbi diszpozíció lenne az Önök által támogatott, valamilyen értéket elvesztenénk. Mégpedig annak az alsó térrendszernek, térelemnek az építészeti értékét, hiszen Önök előtt amikor korábban már ismertettem az alapelveinket, hangsúlyoztam, hogy ahhoz, hogy ezt a Thury Laktanyát Thury városrésszé tegyük, egy fontos térszerkezeti rendszert új tereket, és térrendszert kell létrehozni ezen. Ahogy az észak-déli középső súlyvonalba vezetett főgyalogos látszik is, ha Önök az ábrára néznek, ez megvalósult egy hármas térrendszerben. Az alsó terünk volna ez az alakuló tér nyugati felét elfoglaló új tér, amely építészetileg is egy szép eleme lenne a városnak és a városszerkezetnek is egy ízes eleme lenne. Most ezt elvesztjük az által, hogy a most általam kidolgozott és egy kompromisszumokat tartalmazva a felkérésnek megfelelően elkészítettem. Elmondanám, hogy így 8000m2-es Szociális Otthon telket tudok kialakítani, ez túl sok is tulajdonképpen az alakuló tér rovására, az így megmaradó alsó tömbben lévő területre már a főiskola nem tudna rákapcsolódni, tehát oda egy egyéb funkciónak kellene bejönni, ami településközpont vegyes területi minősítéssel lehet ugyan, de már nem az, amit eddig akartunk, és a főiskola területe egy kicsit csökkenne. A vázlatom pontosan azt – kimunkálta a négyzetmétereket – azt jelenti, hogy egy 8000 m2-rel a Szociális Otthon, fölötte egy idegen intézmény, ami lehetne egy egészségügyi, oktatási, de már nem a főiskola része, és maradna egy 6000 m2 a nagycsaládosok telke. Ez a variáció. Amennyiben további részletet kívánnak, még majd folytatom.

Tüttő István: Élek azzal a jogommal, hogy bizonyára az elhangzott szakvélemények után még lehet kérdés, meg a feltett probléma esetleg indukálhat felvetést, akár Csákai úr is, mint a bizottság elnöke és egyben a bizottságuk vetette fel ezt a gondot megkérdezem, hogy van-e észrevétel, és a módosítás milyen módon befolyásolja a véleményüket?

Csákai Iván: Elhiszem, hogy jól éreznék magukat egymás mellett a fiatalok és az öregek, csak az a terület, ami jelenleg megmaradna a főtervvel, az a terület – itt beszélgettünk – egy tekepályának jó lenne a kerítés és az épület között, de az intézményből kilépve az öregek egy járdára lépnének, és a járdán túl már kezdődne a főiskola épülete. Tudomásul kell venni, hogy őnekik is kell tér valami tér, ahol ők le tudnak ülni, és tudnak mozogni, és ezért a B variációt, amit a hölgy azt mondja, hogy elvesz valamennyit a leendő főiskolából, a B tervet javasoljuk mi, hisz ez volt az alku alapja annak idején a bejáráskor is, hogy ott egy nagyobb tér lesz a Szociális Otthonnak. Az, hogy egy hosszú keskeny rész és ezzel 8000m2 lesz, hát az egy dolog.

Tarnóczky Attila: Először is a saját véleményemet hadd jelezzem, hogy a főiskola területe csökkenni ugyan nem fog, tekintettel arra, hogy ott sohasem lesz főiskola – jelzem én. Úgy gondolom, és remélem pontosabban, hogy a leendő Szociális Otthon a csapatrendelő szükséges területkialakításon konszenzus van. Nagyon meglepődnék, hogyha nem ez lenne a helyzet, tehát magam is azt várom, hogy a B változatot fogjuk megszavazni, és ugyanakkor javasolnám a második felvetett problémában a Plusz Áruháznak a kialakításához szükséges feltételek megteremtését. Én úgy gondolom, hogy a tervek azért készülnek, hogy aztán időnként az élethez alakítsuk őket, és nem fordítva, hogy az életet a tervekhez.

Antalics Dezső: Mint a bizottság elnöke, sajnos ezt így ilyen formában a bizottságunk nem tudta tárgyalni, viszont azzal egyetértett az október 5-i ülésen, hogy ezt a változatot a tervező vizsgálja meg. Magam részéről én is a B változat mellett voksolok.

Karmazin József: Határozati javaslatok első pontja a településszerkezeti terv jóváhagyására vonatkozik. 1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a VÁTI által készített volt Thury György Laktanya és környéke módosított településszerkezeti tervét jóváhagyja. Ezt a tervi tartalmat kell a továbbiakban e városszerkezeti egységre készülő szabályozási tervek és helyi építési szabályzat megállapításakor alkalmazni. Felelős: Tüttő István polgármester. Határidő: folyamatos.

Tüttő István: Aki a határozati javaslat 1. pontját elfogadja, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 21 szavazattal és 3 tartózkodással a határozati javaslat 1. pontját elfogadja.

 

Karmazin József: A közgyűlés a megnövelt Szociális Otthon területet fogadja el a szabályozási terv alapjául.

 

Tüttő István: Aki a határozati javaslat 2. pontját elfogadja, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 20 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslat 2. pontját elfogadja.

 

Karmazin József: A közgyűlés a PLUSZ Áruház helyszínrajza alapján határozza meg a szabályozási terv egyes szabályozási elemeit.

Tüttő István: Aki a határozati javaslat 3. pontját elfogadja, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 22 szavazattal és 2 tartózkodással a határozati javaslat 3. pontját elfogadja, és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

 

311/1999.(X.12.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. a VÁTI által készített volt Thury György Laktanya és környéke módosított településszerkezeti tervét jóváhagyja. Ezt a tervi tartalmat kell a továbbiakban e városszerkezeti egységre készülő szabályozási tervek és helyi építési szabályzat megállapításakor alkalmazni.
    2. Határidő: folyamatos

      Felelős : Tüttő István polgármester

    3. a megnövelt Szociális Otthon területet fogadja el a szabályozási terv alapjául.
    4. a PLUSZ Áruház helyszínrajza alapján határozza meg a szabályozási terv egyes szabályozási elemeit.

 

Tüttő István: Aki a rendeleti javaslattal egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 21 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a rendeleti javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

 

51/1999.(X.13.) számú rendelet

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 51/1999.(X.13.) számú rendelete Nagykanizsa, volt Thury Gy. Laktanya és környéke szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról

(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)

 

  1. Javaslat Nagykanizsa, Északkeleti Városrész szabályozási terve és helyi építési szabályzata megállapítására (írásban)

Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök

 

Antalics Dezső: Tekintettel arra, hogy az északkeleti városrész szabályozási terve tulajdonképpen a jelenlegi törvényi előírásoknak megfelelő átfordítás, tehát érdemi változást nem tartalmaz, a bizottságunk egyhangúlag támogatta. Kérem a közgyűlést, hogy fogadja el a tervet.

Cserti Tibor: A magam részéről az északkeleti városrészt mindig egy olyan területnek tartottam, ahol a lakásépítési funkció, a vállalkozási, ipari szolgáltató zónával együtt helyezkedik el. Nyilvánvaló, eltérő térszerkezetben. Gyakorlatilag potenciálisan a városnak egyetlen olyan területe volt, ahol a régi és új 7-es által határolt tömbbelsőből kifelé haladva igazán klasszikus Ipari Park telepítésre alkalmas terület lett volna. Gyakorlatilag amennyire én ismerem a történelmet, 4-szer vagy 5-ször került áttervezésre, nyilvánvalóan a gazdasági igényekhez igazodva, és az élet az mindig igazolja bizonyos feltevéseket, gyakorlatilag a Városkapu körúton keletre eső területen ma is kereskedelmi és szolgáltató és ipari funkció együttesen elhelyezkedik, illetve megtelepült. Aggályaim gyakorlatilag egyrészt ezzel a területtel vannak, a területnek az egyes részein ma is lakó funkció jelenik meg és a rendezési terv is ezt javasolja. Igaz, hogy most már picit tisztább változatban próbálja elhatárolni, hogy annak a déli oldalán jelenjenek meg a lakóépületek, északi oldalán továbbiakban. Azok a területek egyébként egy rövid távú akcióterületek, amelyek potenciálisan rövid távon értékesítésre és már megjelennek az egyéb anyagok kapcsán. Javaslatom az lenne, hogy a vegyes felhasználást továbbra is lehetővé kellene tenni, azt a mozgásterét a város számára meg kellene adni, ami esetlegesen egy további beépítést egy vegyes hasznosítású, kereskedelmi szolgáltatók települését lehetővé tenné az északkeleti városrészben. Egy konkrét aggályom van, ez pedig konkrétan a 9. tömbre vonatkozik. Ott a korábbiakból tudjuk, hogy anno a régi beépítésű tervben ugye egy 16 tantermes iskola, óvoda, bölcsődei funkció együtt helyezkedett el. Természetesen az akkori lakásszámnak és városrendezési beépítési elképzeléseknek megfelelően. Ez a beépítési elképzelés már idejét múlta, az élet megint csak bizonyított. Azt tudjuk, hogy 10 évig az egyik építőipari cégnek itt ideiglenes felvonulási terület volt biztosítva. Ez a szerződés időtartama lejárt, gyakorlatilag a funkció továbbra is tipikusan intézményi terület. Kérem szépen ha van rövid távon beépített és célirányosan gazdasági célra alkalmazható, akkor azt hiszem, hogy ez. Közvetlenül a közművesített terület határán van, tehát a 9. tömbnek legalább a vegyes funkciójának a megtartását feltétlenül javasolnám.

Tüttő István: Úgy látom nincs több észrevétel. Kérdezném, hogy szakértők ehhez a témához kívánnak-e szólni?

Karmazin József: Tekintettel arra, hogy annak is szintén a VÁTI volt a tervezője, megkérném a kolléganőt, hogy erre a tartalék intézményterületre vonatkozó rugalmasabb szabályozás lehetőségéről szóljon.

S. Zlamál Ilona: Amikor ezt a feladatot megkaptam, nekem nem volt városrendezési tervezési feladatom, csupán egy OTÉK nyelvről átfordítás. Adott volt egy korábbi szabályozási terv, és nem lehetett most újból elkezdeni az egyeztetéseket, hogy jobb volna ezt vagy azt. Így is egy-egy dolog azért be van csempészve elsősorban ott a Téglagyári lakótelep kapcsán, de én ezzel nem kellett, hogy foglalkozzam, miután ezt egy minimális órabérért csak átfordítottuk OTÉK nyelvre. Lehet róla szó, ha most felvetődik, hogy módosítsuk ezt a részletes szabályozás tervet, nézzük meg az új szempontokat. Ehhez meg kell határozni egy új programot. Nekem nem volt jogom bírálni az addig elfogadott előzményeket, csak azt kellett átvetítenem az új törvényi környezetbe.

Tüttő István: Úgy látom nincs több észrevétel, a vitát lezárom. Aki a határozati javaslattal egyetért, kérem szavazzon.

Cserti Tibor: Konkrét javaslatom volt a két területre vonatkozóan. Úgy tudom ügyrend szerint a módosító javaslatokat kell először megszavaztatni. Nem öntöttem konkrét formába, de javasoltam.

Tüttő István: Erre én megkérdezem, hogy ennek van-e olyan vonzata, amit javasolt a Cserti úr, hogy ismét át kellene gondolni szakmai oldalról?

Karmazin József: Természetesen a terv és a rendelet módosítására így most nincs mód, ellenben arra lehetőség van, hogy a Cserti úr kezdeményezésére a Városfejlesztési Bizottság megvizsgálja ennek a javaslatnak a kimenetelét, és programozza, tehát gyakorlatilag egy rendezési tervi felülvizsgálatot kezdeményezhet.

Tüttő István: Azt tenném fel szavazásra, hogy Cserti úr ezen felvetése ebbe a stádiumba kerülve egy további rendezési terv módosítás jövőképét vázolja fel.

Cserti Tibor: Alapvetően egyetértek. Nekem olyan aggályom van, hogy rövid távon is már gyakorlatilag az Északkeleti városrészben a Városkapu Krt-tól keletre eső területet – ugye ami a konkrét megbízás tárgya volt – most egyfajta terület-felhasználási és funkcionális viszonyok közé helyezünk nagyon konkrétan. Én ezzel nem értek egyet. Meg is indokoltam, hogy miért. Alapvetően erre vonatkozóan én nemmel fogok biztos, hogy szavazni, másik vonatkozásban volt egy a város mozgásterét tényleg tágító javaslatom, ami szerintem megérne mindenféleképpen egy olyan további tervrészt, amit a tisztelt tervezőnő javasol, tehát ilyen értelemben javasolnám kiegészíteni a további fázist, vagy pedig most pillanatnyilag azt üresen hagyni, tehát kivenni belőle azt a funkciót, amennyiben mondjuk erre a lépés lehetőséget ad azzal, hogy egy későbbi tervfázisban ráerősítenénk. Azt hiszem, hogy az a szándék, ami a tulajdonosi pozícióból ered, részemről megfogalmazta, hogy mit kell csinálni. Ezek után várom a további javaslatokat.

Tüttő István: Megkérdezem a szakértő hölgyet, hogy ez most ebben a szituációban így kezelhető-e?

S. Zlamál Ilona: Az építési törvény együtt kezeli a szabályzatot és a szabályozási tervet. A szabályzatból nem tudjuk most leválasztani, mert ki kellene azt is választani. Ez egy hosszabb munka, tehát az néhány napot kíván, amíg kettébontjuk, hogy ezt a területet kiemelem. A szabályozási tervből le lehet takarni egy foltot, de ez nem törvényes szerintem elválasztva. Elfogadjuk a szabályzatot egy csonka szabályozási tervvel. Pillanatnyilag a szabályozat a teljes tervre vonatkozik. Ezen lehet gondolkodni. Én szakmailag nem ajánlom így kettébontani most ebben a pillanatban. Az két külön csomag lesz akkor majd szabályzatban is.

Tarnóczky Attila: Nem könnyű tudomásul venni, de tudomásul kellene venni, hogy ezek a rendezési, szabályozási tervek tárgyalásai technikailag mások, mint mondjuk a költségvetés, ahol jöhet az ötletparádé és egy szavazással tételek megjelennek, illetve mások eltűnnek. Itt minden itt felmerülő új igény újabb folyamatokat indít be, újabb egyeztetési kötelezettségekkel, tehát azt kellene megfontolni, hogy az elénk terjesztett változat elfogadható. Meg kell fontolni, hogy e miatt érdemes-e, amit Cserti képviselőúr egy újabb folyamatot beindítani. Mennyibe kerül az, erről sem hoznék határozatot, legfeljebb olyan szinten, hogy a Városfejlesztési Bizottságot bízzuk meg, hogy állapítsa meg célszerű-e ezt a folyamatot elindítani, amit képviselőúr javasol. De úgy ne piszkáljunk a rendszerbe bele, hogy amit eddig csináltunk, az értelmét veszti.

Antalics Dezső: Csak megerősíteni tudom a szakértő előbbi megjegyzését, illetőleg Tarnóczky úrnak a kérését, ugyanis messzemenőkig egyetértek Cserti úr felvetésével. Teljesen jogos, de én úgy gondolom, hogy miután a bevezetőmben is azt fogalmaztam meg, amit a szakértő is illetőleg a tervező megerősített, hogy egy OTÉK nyelvre való átfogalmazás történt egy jelenleg hatályos rendezési tervnél, ebből adódik, hogy teljes körűen kellene akkor megvizsgálni, és akkor hogyha módosító javaslatokat összegyűjteni, és elindítani egy folyamatot. Ezt a Környezetvédelmi Bizottság elé lehet hozni, de most tulajdonképpen ezt a kész és az OTÉK-nak megfelelő nyelvezetű rendeletünket én azt kérem, hogy fogadja el a tisztelt testület, és utána a Cserti úr felvetésén kívül nyilvánvalóan lesznek még felvetések, és akkor egy csomagban dönt majd a bizottság, és a közgyűlés elé hozza a módosítást.

Cserti Tibor: Én hajlok arra a szép meggyőző szóra, amit felém testálnak. Nevezetesen, ne dobjuk az ablakon az eddig elvégzett munkát. Meggyőződésem egyébként, hogy a munka kiadása nem volt teljes körű, az általam eddig elmondottak alapján azt hiszem, hogy könnyen meggyőződhetünk róla. Gyakorlatilag, ha ezt a tervfázist megszavazzuk, ám legyen, de mindenféleképpen a gyakorlatban alkalmazhatónak kell lennie. Uraim, ha jön hozzám - ugye tudott, városi pozícióból adódóan - befektető egyszerűen a befektetők számára nem tudnak területet felajánlani. Itt a holdba vannak bizonyos kérdéseket illetően és nem akarom citálni. Az én javaslatom pontosan erre vonatkozott, és ennek a rendes idei megalapozására. Akkor a felvetésem módosító javaslatom a következő, hogy ezt a tervrészt elfogadása mellett azonnali hatállyal igen. Fogadjunk el egy másik határozatot is ami a szükséges munkák elvégzésére vonatkozik. A rendezési terv felülvizsgálatára, akkor ez annak a felülvizsgálatára. Köszönöm szépen.

Tüttő István: Köszönöm, elhangzott a módosító indítvány. Én azzal egészíteném ki, hogy mégiscsak először a bizottság vizsgálja meg, és ha lehet azt kérném a Tisztelt Képviselőtársaimtól, hogy az ilyen jellegű, vagy erre vonatkozó, vagy ehhez hasonló javaslataikat gyűjtsük össze, és ezt juttassuk el Antalics Dezső úrnak, adunk rá két hetet. Két héten belül azok a javaslatok, amik beérkeznek, azokkal foglalkozik a bizottság azt kővetően pedig tovább nem várunk. Kérem, így elfogadja Cserti úr a javaslatot.

Cserti Tibor: Igen.

Tüttő István: Akkor erről szavazunk.

 

A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Most pedig a rendeleti javaslatról döntünk, bocsánat határozati javaslatot csak föl akartam tenni szavazásra, de eszembe jutott, hogy Cserti úr javasolt valamit.

Akkor először a határozati javaslatról döntsünk, egyszerű szótöbbséggel.

A közgyűlés 24 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

312/1999.(X.12.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. a VÁTI 125/1992 törzsszámú tervlapján eltérő színnel lehatárolt, Északkeleti városrész területére vonatkozó tervrészlet a továbbiakban a településszerkezeti terv funkcióját tölti be. Ezt a tervi tartalmat kell a továbbiakban e városszerkezeti egységre készülő szabályozási tervek és helyi építési szabályzat megállapításakor alkalmazni.
    2. utasítja a polgármestert, hogy gondoskodjon a Nagykanizsa, Északkeleti városrész szabályozási terv 9. tömbjének szükség szerinti módosításáról, a terület vegyes funkciójú felhasználhatósága érdekében. A rendezési tervvel kapcsolatos egyéb módosító javaslatokat Antalics Dezső bizottsági elnökhöz lehet eljuttatni a közgyűlést követő két héten belül. A javaslatokat a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság tárgyalja meg.

Határidő: 1999. december 31.

Felelős : Tüttő István polgármester

Antalics Dezső bizottsági elnök

 

Tüttő István: Most a rendeleti javaslatról szavazunk minősített többség szükséges.

 

A közgyűlés 24 szavazattal, 1 tartózkodással a rendeleti javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

 

52/1999.(X.13.) számú rendelet

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 52/1999.(X.13.) számú rendelete Nagykanizsa Északkeleti városrész szabályozási tervéről

(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)

  1. Zakó László felkérése (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: Egy szavazást még megejtenék, mert Marton úr javaslatát, határozati javaslatáról döntsük, amely Zakó úrnak a megbízását is jelenti, írásos megerősítése. Kérem, ne támasszunk aggályokat, ellenvéleményeket erősítsük meg, szavazzunk.

A közgyűlés 21 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

313/1999.(X.12.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri Zakó László országgyűlési képviselőt, hogy Nagykanizsa Laktanyáinak a város számára – az Ipari Park és Logisztikai Központ kialakítása érdekében – történő megszerzését szíveskedjék elősegíteni.

4.) Előterjesztés a 232/1998. számú határozat módosítására (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

Tüttő István: Ez az az előterjesztés, amelyet a múltkor nem vettünk fel a soron kívüli ülésünkre.

Én úgy gondolom, hogy ahhoz, hogy realizálni tudjunk egy korábbi döntésünket ahhoz a RYNO Kft. Téglagyári úti telephelyének megvásárlásról szóló határozatunk módosítására szükség van. Kérdezem Önöket, hogy van-e hozzáfűzni valójuk az előterjesztéshez.

Dr. Fodor Csaba: A Gazdasági Bizottság a közgyűlés előtti rendkívüli ülésén megtárgyalta ezt a napirendi pontot is. Azzal a módosítással javasolja elfogadni, egyhangú határozatával a Tisztelt Közgyűlésnek két egyenlő részlet maradjon azzal, hogy első részletet köteles befizetni a vevő a számla kézhezvételét követő 15 napon belül. Erre a társaság ügyvezetője, aki jelen volt a Gazdasági Bizottság ülésén azt a választ adta, ennek nincs akadálya, tehát ez így fog történni. Van egy másik módosító javaslatom, ami viszont nem a Gazdasági Bizottság javaslata, hanem az enyém és az pedig úgy szóljon: a vevő a vásárló két egyenlő részletben fizethesse meg a vételárat úgy, hogy az a. pont megegyezne a Gazdasági Bizottság javaslatával, tehát a számla kézhezvételétől számított 15 napon belül az első felét .A további vételárhátralékot a b. pont szerint pedig legkésőbb 2000. október 30-ig szintén számla alapján természetesen.

Marton István: Nagyon örülök annak, hogy azért kijött az igazság, hogy népiesen szóljak, mert ugye a 232/1998-as határozat az kerek perec kategorikusan kettő hektárról szól. És a múltkor, amikor tárgyalta a közgyűlés, akkor ez kb. 2 hektárra módosult, hát ez meg inkább kb. 3 hektár, mert 110 m2 híján pontosan 30 ezer m2. Tehát gyakorlatilag a múltkori tárgyalásunknak nem volt meg jogalapja, amely sérelem most áll helyre, ha ezt a módosítást a közgyűlés elfogadja. Talán a határozati javaslatban szerencsésebb lett volna, ha az utolsó mondat helyett ami, így hangzik, hogy a határozat egyéb rendelkezései változatlanok maradnak, ha ezek a rendelkezések fel lettek volna sorolva, mert nem biztos, hogy mindenki ismeri őket, de egyébként azok korrektek, azzal kapcsolatban nekem soha semmilyen aggályom nem volt. Hát ezzel volt, meg azzal, de ugye ami lezajlott a vita során, hogy bérleti díjat elengedni én azt mondom, hogy amíg a bérleti jogviszony fönnáll, addig bérleti díjat elengedni, még sokkal jobb helyzetben lévő önkormányzatoknak sem ildomos, mint amilyenben a miénk van, de ez a vita szerencsésen eldőlt. A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság módosító javaslatával is, és személy szerint a másodikkal, amit Fodor képviselőtáram nyújtott be azzal is egyetértek.

Kiss László A témához kapcsolódva csak annyit szeretnék elmondani, hogy Marton úrnak tökéletesen igaza van. Itt a változásokkal, és csatlakoznék Fodor Csaba képviselőtársamnak a javaslatához annyival módosítva, hogy ezen az áron a megadott 400 ,- Ft/m2–es áron a közgyűlés adja el a RYNO Kft-nek azt a telephelyet, azzal a feltétellel, ha most egy összegben kifizeti. A városnak a gazdasági helyzete szükségessé tenné a minél előbbi bevételt. Ez a teljes vételár mindössze 12 millió forint. Azt hiszem, …

Marton István: Az épületekkel együtt 20 meg egy kicsi.

Kiss László: Én a 3 hektárral számoltam. Akkor végül is 20 millió forint is, nem egy olyan nagy tétel szerintem, amit egy akkora cég, mint a RYNO ne tudna megfizetni. A városnak viszont sürgősen szüksége lenne ezekre a pénzekre. Én azt mondom, hogy ilyen feltételek mellett adjuk el és ez egy módosító javaslat, kérem megszavaztatni azt.

Tüttő István: Szeretném Kovács urat megkérdezni, én nem tudok a nevében nyilatkozni, hogy ez a 20 millió könnyen megfizethető vagy sem, de amennyiben azt mondja holnap átutalja biztos nem fogunk ellenkezni.

Kovács Zoltán: Ez egy becsült érték volt, de a tavaly 1998. novemberében aláírt előszerződésben már 2 hektár 9.800m2 szerepel, tehát a testületnek kellett róla tudni, hiszen megjárta a Gazdasági Bizottságot, megjárta a Jogi és Ügyrendi Bizottságot, tehát ez igazából nem képezhette titok tárgyát. Azonkívül a vételár ez alapján lett megállapítva tehát, amit a közgyűlés meghatározott m2 árat ez a négyzetméter lett felszorozva azokkal az egységárakkal. Tehát itt semmiféle érzésem szerint jogsértés nem történt. Kiss úrnak szeretném válaszolni nem tudjuk a vételárat egy összegben megfizetni, tehát ez nekünk akkora pénz ez a huszonegy-két millió forint, amit egy összegben nem tudunk kifizetni illetve, ha megtennék, akkor a további fejlesztési lehetőségeinktől esnénk el. Van előttünk egy tél is, ami hát lehet, hogy a havat is nekünk kell takarítani a havat is, szeretnénk ott is fejleszteni, valamilyen technikával. Így azt tudjuk csinálni, hogy az első féléves részletet azt megfizetjük illetve az 50%-ot azt kifizetjük és a 1 éven belül tudjuk vállalni a másik 50%-át.

Tüttő István: Végül is itt már előre lépés annyi 2 évi halasztott fizetést határozott meg először az önkormányzat.

Röst János: Ennek a témakörnek az ügye lényegében tavaly tavasszal kezdődött. Akkor közel 6 hónapig a vizsgálta a Gazdasági Bizottság a közgyűlés. Én úgy gondolom, hogy elég körültekintően körbejártuk akkor az ügyet tavaly szeptemberében. Tehát Közgyűlési döntés. Kérném egy kicsit figyelni, Marton úrtól is. – Én úgy gondolom, hogy abban a döntésben benne volt az akkori közgyűlésnek konszenzusa és egy elfogadható előszerződést kötött akkor Nagykanizsa város a RYNO Kft-vel. Azt hiszem, hogy több mint egy év után most ezt újra elővenni és ezt újra értékelni, és újra meghatározni szempontokat, nem lenne korrekt egy szerződő féllel. Tehát én javasolnám azt, hogy amit a Gazdasági Bizottság javasolt, azt fogadja el a közgyűlés.

Tüttő István: Úgy látom több észrevétel nincs, ezért a vitát lezárom. Kérem, határozati javaslat, először a módosító indítvány.

Fodor úr 2-es számú javaslata, hogy a vevő két egyelő részletbe fizesse ki, és ennek a határideje: az első részlet, a számla kézhezvételét követő 15 napon belül. A második részlet pedig 2000. október 31–ig. Kérem, először erről szavazunk.

 

A közgyűlés 19 szavazattal, 4 tartózkodással, 4 tartózkodással elfogadtuk.

 

Tüttő István: Most pedig a 1. számú határozati javaslatról kérem a döntésüket, az elfogadott módosításról.

 

A közgyűlés 21 szavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

 

314/1999. (X.12.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 232/1998. számú határozatát a következők szerint módosítja:

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése hozzájárul ahhoz, hogy a Ryno Kft. az általa ténylegesen használt beépített, az önkormányzat tulajdonában lévő Téglagyári u. 20. szám alatti 2 ha 9890 m2 területet telekalakítás után két egyenlő részletben történő fizetési kedvezménnyel megvásárolhassa. A vevő az első részletet a számla kézhezvételétől számított 15 napon belül, a második részletet pedig 2000. október 31-ig köteles megfizetni.

A határozat egyéb rendelkezései változatlanok maradnak.

Határidő: 1999. október 30.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

5.) Javaslat az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok működésének póttámogatására (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

 

Tüttő István: Megtárgyaltuk már a Gazdasági Társaságok I. féléves működéséről szóló tájékoztatót, és a mostani napirendnek az az apropója, hogy a társaságok sajnos, azt lehet mondani, hogy nem egyedi módon, de azt lehetne talán summásan megállapítani, hogy többségük működési problémákkal küszködik. Ennek a problémakörnek van kiemelten kezelendő része, és van egy, ami Önök előtt valószínű, hogy sejthető, illetve ismert, hogy a soros közgyűlésen folytatni kell ezzel kapcsolatos tárgyalásainkat. Én úgy gondolom, hogy a bizottsági döntésekkel összhangban meg kell vizsgálnunk a Via Kanizsa Kht. beszámolójával kapcsoltban majd a jövőben, azt a problémakört, amit már ugye a féléves költségvetés értékeléskor tudomásul kellett vennünk, hogy a működésének bizonyos hiánya van, az átadás nem fedezi, az átadáskor átadott pénz a teljes működés finanszírozását a II. félévben. A Nagykanizsai I. Futball Club Kft. a tartalmazza ez az anyag, ha az I. féléves adatokat ezek elfogadása mellett azonban lesz probléma hiszen, a labdarúgó csapat működése az nem önmagában létezik, hanem egy tárgyi feltételek biztosítása mellett történik. Ezek a tárgyi feltételek pedig egy sport pálya működtetése, és ezzel kapcsolatos költségek, amely jelenleg külön választva működik az Olajbányász SE a kezelője a pályának. A labdarúgó club pedig, hát ezen a pályán a többi sportegyesülettel játszik. Ahhoz, hogy a játszani tudjon szükség van vízre, villanyra, gázra és egyéb szolgáltatásra, amelyekre a sport egyesület, mint megbízott, illetve aki ezt felvállalta nem képes. Kanizsa TV sikeres pályázat utján elnyerte az ORTT-től jogosultságot szerzett a sugárzára. Szeretném jelezni, hogy éppen ma tudtunk meg egy kellemetlen hírt, hogy a 6,5 Mhz hangfrekvencia sáv most módosult 5,5–re tehát eleve azon a rendszeren amink van, nem fog működni a hang. Hát ennek most fogjuk megvizsgálni, hogy ennek, milyen egyéb kihatásai lesznek technikai oldalról, a technikai rész mellett, valószínű pénzügyi kihatásai is lesznek, de erről később majd tájékoztatjuk Önöket, mert még ha jól tudom a televízió vezetői sem tudják pontosan, hogy ez milyen költséget igényel. E mellett szükséges már most ismert, hogy az idei évben még 5 millió forint körüli támogatásra lenne szükség a televízió működtetéséhez.

A Kanizsa Uszoda Kft. működési támogatását normálisan sem tudtuk az előző évi szinten tartani, tehát nominálisan sem tudtuk. Tehát itt is a lehetőségeinket meg kell vizsgálni, tudunk-e segíteni. Bár azt előre bocsátom, és Önök is ismerik, hogy forrásaink nincsenek különösebben a felmerült igények kimerítésére.

A Kanizsa Uszoda Kft. pl. november hónapra forráshiányossá válhat. Itt komoly gépészeti felújítási igény van, energia tarifa változás. De most ugyan átugorhatunk más intézményeinkre, ahol szintén az energia árak változása jelentős terheket róhat ránk. A biztonságos működéshez az uszodánál mintegy 4 millió Ft-ra lenne szükség. A Kanizsa Újság szerkesztősége az igények szerint várhatóan új helyre fog költözni. Ennek a költségeit fedezni kellene és annak a mértéke, hogy ez most mennyit igényel még az sem dőlt el pontosan, hogy ez hova kerülne át. Épp azért az itt meghatározott összeg még változhat is. Azt jeleztem, hogy a felsorolt igények maradéktalan teljesítéséhez a költségvetés pillanatnyi helyzetében nincs lehetőség és nincs is fedezet.

A Kanizsa TV Kft részére Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság is javasolt 2.500eFt támogatás az finanszírozható, a további igényekről pedig a III. negyedévi költségvetés módosítás során a lehetőségek ismeretében kell dönteni.

Szeretném azt is jelezni, hogy előzetes felmérést végeztettem már a labdarúgással kapcsolatos várható költségekről. Ugye azon kívül lesz még vízdíj, elektromos díj és még néhány tétel, amelynek az összege sajnos megközelíti a 10 millió Ft-ot. Emellett számolni kell azzal a körülménnyel, hogy a hátralévő IV. negyedévben szintén költségek merülnek fel. Kérem, nem szeretnék népszerűtlen lenni, de Knézy Jenőt szeretném idézni, aki legutóbb labdarúgó mérkőzés kapcsán megjegyezte, hogy “Semmilyen pénzt nem szabad adni ilyen területre. Dolgozni kell és szólni a gyerekeknek foci, délután ötkor” és akkor jönnek labdarúgók, de ez csak a válogatottra vonatkozik. Jönnek a labdarúgók és lejátsszák a mérkőzést. Legalább olyan teljesítményre lennének képesek, mint amilyen teljesítményt láttunk a tv-ben. Hát reméljük, hogy ez a Kanizsára nem vonatkozik .

Dr. Fodor Csaba: A Gazdasági Bizottság én azt gondolom, hogy kellő alapossággal és részletességgel áttanulmányozta a beszámolókat, és nagyjából egészéből ezeket a határozati javaslatokat fogadta el, amelyek Önök előtt fekszenek. Tisztelettel kérem Önöket, ezeket a határozati javaslatokat így, ebben a formájában fogadják el, és akkor biztosíthatónak látjuk a gazdasági társaságok ez évi működését.

Tarnóczky Attila: A mai határozati javaslatok különösebb megrázkódtatás nélkül megszavazhattuk, bár megjegyzem, hogy a bennük szereplő előrejelzések már nagyobb falatot fognak jelentani és nagyobb gondot. És azt is jelezném, hogy másfajta gondok is jelentkeztek intézményi szinten. Két iskola tornaterme balesetveszélyessé, életveszélyessé vált. Bolyai iskolában le lett állítva pl. a tornaterem használata, azt hiszem beszakadt a padló.

Így tehát elégé végigtekinthetetlen probléma sor előtt állunk év végén. Nem tudom, hogy fogjuk megoldani és akkor még nem beszéltem a sport támogatásokról. Erről hadd ejtsek néhány szót. A költségvetésből fölfelé kerekítve fejenként 600 Ft-t kap a város igazgatási, kommunális és sport feladataink támogatására. Ebből kellene a hivatal működtetését támogatni. Tessék megítélni, hogy összesen 33 millió Ft-ból erre mennyit kell fordítani. Az út híd fenntartás mennyi jutna ebből a 33 millió Ft-ból erre. A település üzemeltetés, ott a hó eltakarítás szemétgyűjtés és így tovább, kérem ezt is levonni a 33 millió Ft-ból. Ha mindezek után a levonások után ha marad valami ebből , akkor kb. az amit sport támogatásra az állam egy ilyen városnak mint Nagykanizsa tud juttatni.

Tüttő István: Persze attól függ milyen sorrendbe.

Tarnóczky Attila: Ezt kéne ugye figyelembe venni, hogy mekkora ez az összeg. Nem ekkorát fordítunk erre a célra, nagyságrenddel többet, de hogy nagyságrendekkel többet fordítsunk rá úgy érzem, hogy nem engedhetjük meg magunknak anyagilag.

Budai István: A Pénzügyi Bizottság is megtárgyalta a témát és nagyjából a Gazdasági Bizottság döntésével azonos döntést hozott azzal a különbséggel, hogy valamilyen megoldást találni kellene a Kanizsa Újság pénzügyi helyzetének rendezésére is. Ugyanis ott elhangzott, hogy október november hónap folyamán komoly pénzügyi problémákkal küzd az újság. Nekünk az volt a véleményünk, hogy a televízióhoz hasonlóan itt is valamilyen megoldást kellene találni.

Tüttő István: Én megoldásért pénzt szeretnék találni.

Dr. Gőgös Péter: Átolvasva az Uszoda Kft. 1999. évi I félévi beszámolóját, hát egy kicsit mellbevágott ez az érték, amikor kifejtette a Kft. igazgatója, hogy a vendégek több mint a fele nem fizetővendég. Érdemes lenne talán mérlegelni, hogy valami méltányos jelképes összeget ezektől az ingyen belépőktől is, beszedni. Nem tudom, hogy ezt a taktikát érdemes-e folytatni, amit eddig csináltunk, hogy folyton csak adunk, inkább a mondással jövők, tanítsuk meg őket horgászni, adjunk a kezükbe egy kis lehetőséget, hogy több pénzt szedjenek be.

Tüttő István: Nem tudom, hogy azt Gőgös úr tudja-e kik nem fizetnek.

Mert ugye az iskolák, nem tudom, hogy beletartózik-e abba a körbe akikre gondoltál Péter, hogy kik nem fizetnek. Mert ugye….

Dr. Gőgös Péter : Így van, tehát én arra gondoltam, hogy az iskolák. Tudom, hogy van erre egy központi támogatás, illetve az önkormányzat is nyújt támogatást, de ehhez a támogatás egyrészt a megállapított értéke most már a harmadát éri, mint mondjuk annak idején, kb. 10 évvel ez előtt megállapították. Talán azért mérlegelni kellene, hogy esetleg egy minimális szülői hozzájárulás. Az uszodának tényleg itt a deficitjei csak nőnek, nőnek. Valahogy ezt liberalizálni kellene esetleg, egy az igazgató előállhatna egy javaslattal, hogy lehetne ezeket a tételeket egy kicsit humánusan korrigálni.

Tüttő István: Szeretném azért jelezni, hogy nem foglakozunk azzal a gondolattal, hogy a szülőkre terheljünk most különböző terheket. Ez egy felvetés volt, gondolatébresztés, de megoldást valószínű más módon kell keresnünk az uszoda működtetésével. Reméljük, hogy a új vezetés talál néhány olyan megoldást, ami az eddigiektől eltérően több bevételre is lehetőséget ad. Én inkább azt mondanám, hogy azokon a területeken megszigorítani a bevételt, ahol esetleg nem egészen jogos a méltányolt korábban adott díjkedvezmény. Ha van ilyen, pontosan nem ismerem, de van ilyen, ezeket felül kéne bírálni.

Dr. Baranyi Enikő: Szeretnék érdeklődni az iránt, hogy a Kanizsa Újságnál ez a fajta deficit vagy számítás ez miből adódik, hisz úgy emlékszem, hogy a pályázat kapcsán egy költségvetést is kellett egy gazdasági számítást is a pályázónak beadni. Netán a nyomdaköltségek változása vagy valami tétel kimaradt ami ezt a fajta hiányt megjelenítette és eredményezte.

Tüttő István: Én azt hiszem, hogy megadnám szót a vezető hölgynek. Én azt kérném, hogy pár szóval jelezzük azt is, hogy korábban nyolc oldalasként jelzett úgynevezett, hirdetési rovat csak én szemembe látszik nagyon kevésnek vagy, pedig mi az oka annak, hogy nem sikerül mert hiszen, amikor itt tárgyaltunk arról volt szó kb. fele bevételt ebből lehet biztosítani. Hogyan látja ennek az elmaradását, illetve miben látja? És mit kéne tenni azért, hogy ez változzék? Öné a szó.

Lukács Ibolya: A féléves beszámolóban én kitértem arra a deficitre, amire Dr. Baranyi Enikő képviselő asszony kérdezett rá. Az üzleti terv elfogadásakor nettó értékben nettó számokat közöltem és véleményem szerint, ha bruttó értékben kaptuk volna meg ezt az költségvetési támogatást, akkor feszültség nem keletkezett volna, legalább is ekkora . Ezt a beszámolóban leírtam, hogy ebből ered véleményem szerint ez a deficit. Polgármester úr kérdésére válaszolva elmondanám, hogy az üzleti tervben maximum nyolc oldal hirdetésről volt szó, tehát nem kifejezetten arról, hogy nyolc oldal hetente megtelik. És ha utalhatok szintén a beszámolómra, időközben hirdetési árat, díjat növeltünk. Tehát ebből adódóan nincsen kiesése a Kft.-nek. Ahogy szintén a beszámolómban leírtam júliusban és augusztusban a lekötött szerződéseinken felül sajnos újabb szerződéseket újabb hirdetéseket nem sikerült szerveznünk. De hát a nyárra tekintettel ez nem is meglepő, úgyhogy igazából nekünk más bevétel kiesésünk nincsen. Amikor az üzleti tervet Önök elfogadták, akkor eléggé feszített gazdálkodásra alapozott üzleti terv került elfogadásra, tehát ilyen hiányosságok vannak csak, hogyha ez nem tudom, kielégíti-e a kérdésre adott választ amire Ön kíváncsi volt. Ennyit tudok elmondani azt nem tudom, hogy a polgármester úr mire alapozza, hogy kevésnek tűnik a hirdetés.

Tüttő István. Én arra alapozom, mert ha nyolc oldal lenne, akkor most nem kéne arról beszélni, hogy az ÁFA-t miért nem adtuk oda.

Lukács Iboilya: Így, van. Üzleti tervemben, illetve a költségvetés elfogadása előtt minden beadványomban azt írtam le, hogy maximum nyolc oldalt tudok elképzelni.

Tüttő István. Én most nem akarok ironizálni, de az 1/8 ad részével is elégedett lennék már. Én úgy érzem, hogy ebben vannak azok lehetőségek, ezen a területen, amelynek a fokozása mindenképp az anyagi kondíciókat javíthatja.

Én most nem azt mondtam, hogy Önök rosszul dolgoztak, de meg kellene találni annak a módját, hogy a Kanizsa Újság éppen olyan preferált hirdető bázis legyen, mint mondjuk egy Kanizsa Extra, Zalai Hírlap vagy a többi. Keresni kell a … ..

Lukács Ibolya: Én tudok mondani a Polgármester úrnak adatokat arra, vonatkozóan, hogy a mai napig, hogy állunk a lekötött szerződésekkel illetve a befolyt hirdetési bevételekkel, de ezeket az adatokat én itt nyílt ülésen nem nagyon szívesen mondanám el.

Tüttő István: Úgyis találkozunk, rövidesen akkor nekem elmondhatja.

Lukács Ibolya: Ezen felül még annyi tájékoztatást adnék a Tisztelt Közgyűlésnek, hogy áttekintettem a kint levőségeinket és a tartózásainkat, tehát friss adatokat mondok, hogy ……..ezért mondtam Baranyi képviselő asszonynak azt hogyha a bruttó támogatásunkat kapnák meg a költségvetésből, akkor az én véleményem szerint decemberig rendesen tudnánk gazdálkodni, tehát rentábilis lenne ebbe az évbe a Kft.

Röst János : A Gazdasági Bizottság megtárgyalta a napirendi pontokat és, úgy gondolom, hogy amit javasolt az a közgyűlés számára elfogadható kezdeném az Olajbányász SE-vel. Itt én úgy érzem, hogy rendezettebb viszonyokat, kellene teremteni, ugyanis az Olajbányász SE működtetése, illetve labdarugó csapat Kft-ként való működtetésében félreértések, illetve működési problémák lehetnek anyagilag is és egyébként is. Tehát mindenképpen fontosnak tartanám, hogyha ezt az ügyet valamilyen módon gazdasági, társaság jellegénél fogva tárgyalná a közgyűlés, illetve a döntéseit amennyiben pénzügyről van szó szintén, ezt venné figyelembe. A Kanizsa Újság és a Kanizsa TV esetében annyit mondanék, hogy a közgyűlés a költségvetés vitájánál én úgy gondolom, hogy nagyon nyomott áron fogadta el a költségvetés beterjesztését, mind a két kft. esetébe. A közgyűlés tagjai pontosan tudták ezekből az összegekből 12 havi finanszírozást nem lehet megoldani. A Kanizsa Újságnál követte még el azt a hibát még a közgyűlés, hogy ÁFA tartalmát 2,5 millió körüli összeget céltartalékba helyezett és erre már más témakörnél felhasználást javasolt és kivonta a költségvetésből.

Én úgy gondolom, hogy ezt az összeget a kft. megkapja, akkor rendben és probléma nélkül tudja ezt az évet átvészelni.

Tarnóczky Attila: Annak a meggyőződésemnek szeretnék hangot adni, hogy a Kanizsa Újság új formátumú működése egy sikertörténet. Nem a belső tartalmáról beszélek ez egy másik kérdés az esetek egy részében, de azt hiszem az alap konstrukció, hogy betörve a hirdetési piacra egy elképesztően nagy példány számban, hiszen országos napilapoknak napilapok példány számával vetekszik ez a hetilap példányszámát tekintve minden háztartásba eljuthat, ez a konstrukció bevált. Valóban a hirdetési piacon van még mit keresnivalónk ebben, egyetértek polgármester úrral. Tehát még tovább javítható a működés ezen a téren és talán, hogyha igazán rendbe tevődik gazdaságilag az újság, akkor a munkatársainak is többet tud fizetni.

Marton István: A Nagykanizsai Futball Club Kft. egyszerűsített éves beszámoló mérlegével kapcsolatban van egy megállapításom, amit azért úgy óhajtok megtenni, hogy csak azok értsék pontosan, akik előtt ott a papír. Ugye ott az első sorban a saját tőke rovatában vagy sorában az előző év oszlopában van egy szám, és a tárgyévben is van egy hasonló előjelű szám. Ha én jól emlékszem.

Tüttő István: Nem hasonló, azonos.

Marton István: Az előjele hasonló.

Tüttő István: Nem az előjele azonos, a nagysága hasonló.

Marton István: A nagyság meg kétszeres, de most nem akarok belemenni részletekbe igyekszem rébuszokban beszélni és itt elsősorban nem is a képviselőtestület tagjainak hívnám fel a figyelmét erre, hanem a két szakbizottságra látom az elnökök mosolyognak, a Gazdasági és Városüzemeltetési, illetve a Pénzügyre, mert ha jól emlékszem, akkor bizonyos törvényi kötelem van az ilyen előjelek eltüntetésére és ahhoz, hogy én most üzem biztosan tudjak valamit mondani kellene az egy évvel korábbi is. De hát én ebbe most nem akarok részletekbe menni, de felhívom a két bizottság, illetve azok elnökeinek a figyelmét, hogy ezt a kérdést járják körül záros határidőn belül, nyilván ők majd eldöntik, hogy mi legyen az a határidő. Nem hiszem, hogy a közgyűlésnek őket erre kötelezni kéne, és ha van valami törvényi gond, akkor azt meg kellene, hogy szüntessük rövid időn belül.

Budai István: Marton úr hozzászólása késztetett arra, hogy foglalkozzak ilyen mérleg kérdésekkel . én átadom majd ezt a mindegyik mérleget és a gazdasági bizottság ülésen úgy gondolom ,hogy elég részletesen kivitatjuk ezt, azért nem gondoltam, hogy itt is a nyilvánosság előtt elmondjam. De ténylegesen ugye az a helyzet, hogy egy Kft. kivételével, ami előttünk van, összes többinek a romjai fölött ítélkezünk Most. Hiszen majdnem mindegyik olyan helyzetben van, hogy vagy elfogyott a törzs tőkéje, vagy nagyon mínuszba van, vagy nagyon határeset. Tehát valahol, valamilyen intézkedést követel .Az én alapállásom általában az, hogy támogassunk, olyan kft-ket amelyek nem szolgáltak rá. Ugye normális esetben akkor alapítunk kft-t vagy gazdasági társaságot, ha attól valamilyen gazdasági előnyt várunk, ha nem gazdasági előnyt, akkor valamilyen más előnyt, de mindenképpen valamit elvárunk. Tehát én arra gondolok, hogy egy Kanizsa újságtól azt várom el, hogy népszerűsítse a várost, segítse a működését, végső soron valamit elvárok tőle és ugye azért azt nem támogatásnak nevezném, itt ezért én pénzt fizetek. Én úgy képzelem el, hogy a keletkezett veszteséget a tulajdonosoknak mindig rendezni kell, és vissza kell pótolni, és ha így van, akkor meg kell várni az éves mérleg eredményeket, akkor veszteség rendezés címén rendezzük a vesztséget, ha az olyan. Vagy ha nem rendezzük, illetve rendezzük de, akkor olyan szankciókkal akkor ugye felül kelleme vizsgálni azt a helyzetet, hogy ennyi sok Kft-t létrehoztunk azért, hogy utána pumpálhatjuk bele a pénzünket nem onnan várunk vissza valamit. Most ezt csak azért mondtam el, hogy ez normális körülmények között van így nálunk nem mindig vannak normális körülmények. Ezért én azt mondom, hogy ezek a negatív előjelű vagyon saját vagyon vagy saját tőke szám ok ezek riasztóak, de a Marton úrnak mondom, hogy az a szabály, hogyha 2 éven belül, mind a két évben egymás után negatív előjelű, tehát feléli a vagyonát, akkor kell szankcionálni ezt, illetve a tulajdonosoknak levonni a következtetést. Én a egyes számú a Futball Klubnál ugye 10 millió forintos veszteség körüli veszteséget látok. És olyan ígéretet, amelyben ugye azt látjuk, hogy év végére ez helyre áll. Hát én remélem, hogy ez így lesz és akkor nekünk talán nem lesz vele dolgunk, de majd meglátjuk. Én arra kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a Pénzügyi Bizottság és a Gazdasági Bizottság javaslatát azért így együtt lássuk és az a 2,4 milliós ÁFA visszatartás, azt azért egy kicsit jogtalannak tartom, mert üzleti tervében 2,4 millióval számolt. És ha most ugye ezt megvonjuk tőle, akkor neki lehetnek pénzügyi zavarai. De én most is azt mondom, olyan feltételekkel nyújtsunk mindenféle pénzt mindenféle Kft-nek, hogy ettől mi valamit igenis elvárunk. És ezt tessék a jövőben is szem előtt tartani.

Tüttő István: Van-e még észre vétel. Nincs. Akkor a vitát lezárom. Kérném a határozati javaslatokról döntsünk.

Kérem az egyes számú határozati javaslatról a döntésüket.

 

A közgyűlés 25 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: 2. számú határozati javaslat, amely a Kanizsa TV Kft. részére 2.500 eFt pótlólagos működési támogatást biztosít. A támogatás a céltartalékban Phare program pályázatra elkülönített összeg. Kérem a minősített többség kell most is, de hát reméljük, hogy ez nem lesz gond, mert költségvetést érintő kérdésről van szó.

 

A közgyűlés 24 szavazattal, 2 tartózkodással elfogadta a javaslatot.

 

Tüttő István: Kérem a 3-ról a döntésüket. Ebben pedig azon Kft-k vannak felsorolva, akikre vissza kell térni a III. negyedéves értékeléskor.

 

A közgyűlés 25 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

 

 

315/1999.(X.12.) számú határozat

Nagykanizsa Megye Jogú Város Közgyűlése

1.) a Via Kanizsa Kht, a Nagykanizsa I. Futball Club Kft, a Kanizsa TV Kft., a Kanizsa Uszoda Kft. és a Kanizsa Újság Kft. 1999. I. félévi beszámolóját elfogadja.

2.) a Kanizsa TV Kft részére 2.500 eFt pótlólagos működési támogatást biztosít. A támogatás forrása a céltartalékban Phare program pályázatra elkülönített összeg.

Határidő: 1999. október 15.

Felelős : Tüttő István polgármester

    1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a polgármestert, hogy a Kanizsa Uszoda Kft., a Kanizsa Újság Kft. és a Kanizsa TV Kft. 1999.évi póttámogatására költségvetés III. negyedévi felülvizsgálatát követően tegyen javaslatot.

Határidő: 1999. november 30.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

 

6.) Javaslat a Nagykanizsa Olajbányász Sportegyesület gázdíj hátralékának rendezésére (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Zárt ülés

A zárt ülésen elhangzott hozzászólásokat, javaslatokat és döntéseket a zárt ülésről készült külön jegyzőkönyv tartalmazza.

 

 

Tüttő István polgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén az ülést 16.25 órakor bezárta. (Az ülésről készített hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza.)

 

 

Kmf.

 

 

Dr. Tuboly Marianna
Tüttő István
jegyző
polgármester

 

 

1999. október 19. soron kívüli

 

Jegyzőkönyv

 

Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1999. október 19-én (kedd) 16.00 órakor tartott soron kívüli üléséről.

Az ülés helye: Hevesi Sándor Művelődési Központ Kamaraterme

(Nagykanizsa, Erzsébet tér 5-9.)

Jelen vannak: Antalics Dezső, Balogh László, Dr. Baranyi Enikő, Birkner Zoltán, Böröcz Zoltán, Dr. Csákai Iván, Dr. Fodor Csaba, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Horváth György, Dr. Kalmár Béla, Kelemen Z. Pál, Kiss László, Marton István, Mayer Ferenc, Röst János, Tarnóczky Attila, Teleki László, Tóth László, Tóth Zsuzsanna, Törőcsik Pál, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők.

Tanácskozási joggal megjelentek: Dr. Tuboly Marianna jegyző, Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Dr. Nemesvári Márta, Partiné Dr. Szmodics Györgyi, Szabó Lászlóné osztályvezetők, Kápolnás Zoltán irodavezető, Bodzai Tiborné személyzeti vezető, Megyesi Tiborné Gyámhivatal vezető helyettes, Rodek Györgyné, Horváthné Plánder Júlia.

Megjelentek: Lukács Ibolya, a Kanizsa Újság főszerkesztője, Szalabán Attila a Zalai Hírlap munkatársa, Nagy Judit a Zala Rádió munkatársa.

 

Tüttő István: Tisztelettel köszöntöm Önöket. Megállapítom, hogy a képviselőknek több, mint a fele jelen van, ezért az ülés határozatképes, azt megnyitom.

Szeretném bejelenteni, hogy két hölgy Kiskanizsáról, akiknek jelentős érdeme van a kiskanizsai emlékmű megalkotásában, létrehozásában, szeretnének a közgyűléshez még a mai közgyűlés előtt pár szót szólni. Mivel nem nyitjuk meg még a közgyűlést, hiszen a napirendi pontot előbb el kellene fogadni, én azért kérem Önöket, hogy hallgassuk meg, hiszen szombaton kerül sor erre a nagy eseményre Kiskanizsán, és ezzel kapcsolatban néhány olyan bejelentésük és tájékoztatásuk lenne, amely mindannyiunk számára fontos. Megkérem a hölgyeket, illetve a képviselőjüket, hogy fáradjon ide a mikrofonhoz, és meghallgatjuk.

Rodek Györgyné: Szeretném megköszönni, hogy annyit segítettek nekünk ebben a szép ünnepségsorozat megrendezésében, és hadd hívjam meg Önöket szombaton, október 23-án 13 órakor a kiskanizsai Sarlós Boldogasszony Templomban tartandó püspöki szentmisére, majd az azt követő emlékműavatásra. Még egyszer nagyon köszönöm Kiskanizsa nevében és most szeretném az egyik rendezőtársamat idehívni, hogy hallgassák meg. Szeretnénk Önökkel nagy örömünket megosztani.

Horváthné Plander Júlia: Én is csatlakozom Erzsi szavaihoz, és köszönöm a kiskanizsaiak nevében a polgármesteri segítséget és az Önök által nyújtott 300.000 Ft-ot, amivel hozzájárultak az emlékmű megvalósításához. 23-án – ahogy Erzsi mondta – lesz ennek az ünnepélyes avatása. Vendégeink lesznek Budapestről a Honvédelmi Minisztérium Hadisírgondozó Iroda vezetője Erdős László honvédezredes. Ő fogja mondani az ünnepi beszédet, és a leleplezést is ő végzi. Előtte 1 órakor pedig a templomban a hősöknek az emlékére szentmisét celebrál Gyűrű Géza pápai prelátus érseki elnök. Ezzel kapcsolatban szeretnénk átnyújtani a meghívásunkat és a meghívóinkat.

Annyit szeretnék még hozzáfűzni, hogy mi egy hároméves ünnepségsorozatban gondolkodtunk. Ez lenne a nyitánya. A következő évben szeretnénk avatni, amennyiben terveink sikerülnek a millenniumi emlékkövet és az emléktáblát. Ezzel kapcsolatban pályázatokat írtunk. A tegnapi nap bontottam ezt a borítékot, amelyet a Magyar Millennium Kormány Biztosi Hivatalától kaptunk, és amelyben értesítettek engem, hogy 600.000 Ft-tal hozzájárulnak a terveink megvalósításához. Mivel Kiskanizsán egyelőre még hozzáteszem nincs egyesület, és nem vagyunk jogi személy, ezért a lebonyolítás módja ugyanúgy, ahogy a Hadisírgondozó Iroda esetében történt, a Polgármesteri Hivatalon keresztül fog történni, és erről beszéltünk az ülés megkezdése előtt Tüttő István polgármester úrral. És ő említette, hogy ezt most Önöknek is mondjuk el Innentől fogva, tehát 23-ával nem szűnik meg számunkra a munka, hanem folytatódik tovább. Ezt szerettük volna elmondani, és további jó munkát kívánunk. Köszönjük, hogy meghallgattak bennünket, és szeretettel várjuk Önöket szombati rendezvényünkre.

Tüttő István: Mindannyiunk nevében megköszönöm a meghívást, bízom benne, hogy minél többen ott lehetünk ezen a szép ünnepségen. Természetesen az Ön által jelzett ún. nyilatkozatot a formanyomtatványon az Önkormányzat felvállalhatja, hiszen a millenniumi emlékre a bejelentett 600.000 Ft mellé nem kell részünkről pénzt, tehát ilyen értelemben felvállalhatjuk, és meg is oldhatjuk, és segíthetjük, hogy tovább fejlesszük Kiskanizsán éppen az emlékhelyek számát és az aktualitása is megvan, az ezredforduló, és egy olyan programmal bővülhet a város 2000. évének ünnepségsorozata, amelyről az előbb hallottunk, és megköszönjük, hogy ebben a szervezésben ilyen aktívan részt vettek. További jó munkát, és eredményes együttműködést kívánok mindannyiunk nevében.

Szeretném jelezni, hogy az előbb elmondottak, és ez a kis előzetes a televízióban nem lett sugározva, direkt kérték, hogy erre ne kerüljön sor. Most azonban rátérnénk a mai napra összehívott közgyűlés napirendi pontjának eldöntésére. 13 fő aláírásával kezdeményezés történt, soron kívüli közgyűlés összehívására. Aki a javasolt napirendi ponttal egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 22 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja, és a következő napirendi pontot tárgyalja:

 

 

  1. Javaslat a közgyűlés hivatalának belső szervezeti tagozódására és a létszám csökkentésének I. ütemére (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: Azt hiszem Önök előtt most egy olyan anyag van, amely ha nem is teljes mértékben, de néhány jelentős részében eltér a korábbiaktól. Szeretném arról is tájékoztatni Önöket, hogy a konszenzus teremtése érdekében sor került egyeztetésre is a frakciók és a képviselők – ha nem is teljes számban, de részt vettek ennek a megbeszélésén. Erre tegnap került sor elég későn 18.00 órától, 1 nem is emlékszem pontosan már, hogy hány óráig tartott, de rendesen kitartott egy közgyűlés 1 napirendjét bőven kitette időtartamban, kivétel amikor a soros közgyűlésen egy polgármesteri tájékoztatót tárgyalunk, akkor az lehet, hogy megdönti ennek az időtartamát. Célunk az volt, hogy egy minőségjavulást érjünk el a Polgármesteri Hivatal működésében. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy a jelenlegi anyag érdemben hol tér el, és miben tér el a korábban kiküldötthöz képest. Az új szervezeti struktúrában most pontosításra került a polgármesternek közvetlenül alárendelt munkatársak. Pontosan meghatározásra került, hogy polgármesteri kabinet fog működni, jegyzői kabinet fog működni, és ezen belül pedig az a tartalmi változás történt, hogy a polgármesteri kabinetnél a belső ellenőr – amit a törvény előír – megjelenik, és természetesen az ügyrend kidolgozásakor ennek a pontos meghatározására sor kerül, tehát belső ellenőr. Korábban a Gazdasági Osztályhoz volt írva, illetve oda volt tervezve a gazdasági társaságokkal kapcsolatos feladat. Ez a polgármesteri kabinet feladatai közé sorolódott. Ha Önök elolvassák, látni fogják, hogy ezekkel mely munkatársak fognak foglalkozni. Az természetes, hogy a polgármester irányításával. Ez is a törvénnyel összhangban kerül most meghatározásra. A jegyzői kabinet kialakításában ugyancsak megmarad, illetve megjelenik az ellenőrzés, ez az ellenőrzés azonban az intézményi, illetve a hivatali ellenőrzésnek a gyakorlata, de szeretném jelezni, hogy nem szeretnénk olyan egymás mellett kialakítandó ún. belső ellenőri és ellenőri rendszert kialakítani, mely feleslegesen létszámnöveléssel járna. Éppen ezért, ez a két terület szorosan együttműködve, előre meghatározott program szerint és megfelelő célfeladatok ellátásával fogja ezt a munkát megoldani. Ami változás még: a Szociális és Egészségügyi Osztály nevet javasoljuk a korábban feltűntetett Népjóléti Osztály helyett. Ez egy általános akarat, vélemény nyilvánult meg ezen osztály megnevezés mögött, és a Művelődési és Sportosztály pedig akár a Szociális és Egészség, és a Művelődési és Sportosztálynál szeretném jelezni, hogy a tovább bontására is sor kerül, ennek eredményeképpen a 2. számú mellékletben látható, hogy Oktatási és Kulturális Iroda, és Sportiroda működését javasoljuk most a korábbi Művelődési és Sportosztály egységes megjelenítése helyett. Úgy érezzük, - és a hozzánk érkezett vélemények és levelek is azt igazolják – hogy szükséges a Sportiroda Oktatási és Kulturális Iroda külön-külön működtetése. Vita alakult ki, és igazán nem sikerült eldönteni, illetve megállapodni, hogy a Szociális és Egészségügyi Osztályon belül a Gyámhivatal valóban oda való-e, de szeretném jelezni, hogy azt azonban mindenki elismerte, hogy nem volt olyan megoldás, egyetlen javaslat sem tudott olyan érveket felhozni, amely 100%-osan azt igazolta volna, hogy a Gyámhivatal valóban ide, vagy oda tartozik, hiszen oly széleskörű tevékenységet folytat. A jegyzőnő kérését akceptálva, mert ő alá is támasztotta, hogy miért ide sorolná a javaslatunk első lépésben a Szociális és Egészségügyi Osztályhoz rendelné a Gyámhivatal tevékenységét, illetve irányítását, illetve ellenőrzését.

Hatálybalépés kapcsán ugye az előző anyagunk a kihirdetés napját jelölte meg, aztán elhangzott olyan javaslat, hogy várjuk meg az átvilágítást, és csak 2000. január 1-től foglalkozzunk érdemben ennek a bevezetésével. Itt egy kompromisszumos megállapodásra született javaslat, természetesen döntés nem, hiszen azt majd a közgyűlés dönti el, így december 1. lett megjelölve. Ennek pedig az az oka, illetve logikája, hogy ez a hátralévő idő elegendőnek tűnik arra, hogy pályázat útján be tudjuk tölteni mindazon beosztásokat, amely az átalakítás kapcsán szükséges, és megfelelő szakemberekkel betöltsük ezeket a helyeket. Azt is szeretném jelezni, hogy nincsen igazán ez a folyamat ezzel a rendeletmódosítással lezárva, mert eleve foglalkozunk mi azzal a kérdéssel, hogy hogyan tovább. Tehát a második szakasza, és a harmadik szakasza is a programunkban szerepel. Természetesen a második szakasz előkészítésével már foglalkozunk, és rövidesen egy hasonló egyeztetést fogunk összehívni, amely ennek a második szakasznak a részleteivel is foglalkozik. Úgy tűnik, hogy az ilyen jellegű átalakítás megkívánja egy előzetes egyeztetést, mert a vélemények cseréje az tisztázza is a problémákat. Én úgy gondolom, hogy a mostani anyag megtárgyalható, a döntésük meghozható, és szeretném azt is kiegészítésképpen még hozzátenni, hogy azért is szükséges, hogy döntsünk, mert azok az ún. létszámváltozások mindenféle átvilágítás nélkül is rendezhetők, hiszen nem teszünk mást, mint ésszerűen eldöntjük, hogy nem kívánjuk feltölteni azokat a státuszokat, amelyek ma sem voltak, de gyakorlatilag ilyen módon nem voltak korlátozva, és ami még fontos, hogy szeretnénk minél előbb elindítani azt az ún. ISO 9001-es minőségbiztosítási rendszert, amellyel Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala egy magasabb minőségi osztályba léphet, és ennek a munkának időigényessége, és az előre meghatározott programja szükséges, hogy minél előbb biztosítsa azt a szervezetet, amelyhez kapcsolódva ezt a programot ki lehet dolgozni. Én azért kérem, hogy ezt követően szíveskedjenek Önök véleményüket elmondani. Megkérem az elnökurakat, hogy ezzel kapcsolatos véleményüket esetleg összegezve, ha szükséges mondják el, és természetesen mindenkit, aki ezzel kapcsolatban kíván szólni.

Szeretnék még egy hozzáfűznivalót tenni. Én Mátyás úrral konzultáltam, ő a szakszervezetnek az elnöke, és ő a maga részéről nem emelt kifogást azon változtatások ellen. Természetesen a szakszervezet véleményét Mátyás úr szintén el fogja mondani, egy biztos, hogy ezek az intézkedések valóban egzisztenciákat is érinthetnek. Mi azon leszünk, hogy ez a lehető legkisebb sérüléssel járjon, és a törvény szerint járjunk el. A célunk az, hogy egy racionálisabb, és a feladatokra orientált, és ezzel összhangban működő szervezetet hozzunk létre.

Dr. Csákai Iván: Mint bizottsági elnök szerettem volna hozzászólni az egészhez. Következő a helyzet. Tudvalevő, hogy a Szociális és Egészségügyi Bizottság a Gyámhivatalnak az ezen osztályhoz való csatolását nem tartotta szakmailag indokoltnak. Én hosszú vitát nem akarok itt ebből folytatni, egyetlen egyet, hogy az utolsó mondatot kérem kijavítani, mert “indokolt”-at azt nem fogom megszavazni, mert nem tartjuk indokoltnak a Szociális és Egészségügyi Bizottság tagjai, hogy ide kerüljön. A szakmai munka kapcsolódása okán a Gyámhivatal is ezen osztály keretében kerül elhelyezésre. Ezt meg tudjuk szavazni, de indokoltnak nem tartjuk.

Tüttő István: Módosító indítványként be is írtam. Mint előterjesztő azonnal akceptáltam, átírtam.

Balogh László: Mint bizottsági elnök, a bizottság véleményét fogalmaznám meg, amely még ugyan a módosítás előtti, de azt hiszem, hogy a mai helyzetre is vonatkoztatható. Az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság a Polgármesteri Hivatal belső struktúrájának megváltoztatására vonatkozó javaslatot kellő körültekintéssel megtárgyalta. Természetesen elsősorban a hozzánk tartozó területtel, a Művelődési és Sportosztály létrehozásával foglalkoztunk. A változtatási igénnyel, és a minőségjavulási céllal egyetértettünk, így a javaslatot egyhangúlag elfogadtuk. Ez a lényeg, de a néhányak részéről elhangzott kritikai észrevételt és kérelmet is muszáj megfogalmaznom, mely még az előterjesztés módosítása előtt született, de nem haszontalan a jövőbeni tanulságok érdekében. Tulajdonképpen az OKSB munkáját képezi le az újonnan létesülő Művelődési és Sportosztály. Ezért ez így logikus lépés, de ez amúgy nagyon komplex terület: oktatás, kultúra, sport, mely költségvetési szinten, és az intézményeink száma szintjén is az Önkormányzat munkájának meghatározó része, jó lenne, ha nem válna vízfejjé, és kellő hangsúlyt kapna benne minden terület így a sport is, mely az önkormányzati törvénynek megfelelően az önkormányzat különösen fontos, önként vállalt feladata közéletformáló társadalmi funkciókkal. A testnevelés és a sport önmagát nem predesztinálja sem a jóra, sem a rosszra, milyensége mindenekelőtt attól függ, hogy a társadalom, így az önkormányzat milyen célokat választ vele szemben, általa. Ezt kell, hogy kifejezze a most készülő városi sportkoncepció felülvizsgálata és benne lényeges elemként az új sporttámogatási rendszer. A sporttörvény rövidesen várható módosítása is valószínűleg alátámasztja a sportigazgatás fontosságát, ezért reméljük, hogy a közgyűlés hivatalának belső szervezeti tagozódására javasolt új struktúrában a sportfeladatok ellátása nem fog csorbulni, a szervezeti egységen belül a feladatok ellátása nem lesz másodrangú kérdés. Megmarad a sport érdekeinek megfelelő szintű képviselete. Hosszabb távon gondolkodva nem vethetjük el a részint önállóan működő Sportiroda létesítését, amely az önkormányzati, sportigazgatási feladatokon túl egyelőre felvállalná a városi sportlétesítmények üzemeltetését, a városi szakszövetségek működtetését, a diák-, szabadidő-, és versenysport szervezését, az ezekkel kapcsolatos feladatokat. Jelzem, hogy a sportlétesítményeinkkel kapcsolatban a közeljövő sürgősséggel egy új struktúrájú átgondolást igényel. Mindezeket el kellett mondanom a mintegy 4 ezer diáksportoló, a több mint 2 ezer versenyszerűen sportoló, a több ezres szabadidősportos, a 14 sportági szakbizottság, és a közel 150 társadalmi sportmunkás, sportszakember és a magunk érdekében, mindannyiunk okulására. Megjegyzem, hogy a megyei jogú városokban mindenütt működik némineműleg önálló sportiroda, vagy sportcsoport. Egyébként véleményem szerint ez a döntés a jegyzői kompetencia körébe tartozik, ezért nem keresnék a kákán csomót. Örülök, hogy a Művelődési és Sportosztályon belül helye van az Oktatási és Kulturális Irodának, illetve a Sportirodának.

Antalics Dezső: A bizottságunk az eredeti anyagot tárgyalta természetesen, hiszen ez az anyag tegnap került módosításra. A mi hatáskörünkbe tartozó területeket a módosítás nem érintette, így mondhatom azt, hogy ezt az előterjesztést a bizottságunk egyhangúlag támogatta, tehát elfogadásra javasolja.

Dr. Fodor Csaba: A Gazdasági Bizottság az eredeti javaslatot nem támogatta a közgyűlésnek elfogadásra. Elhangzott Gazdasági Bizottságon több olyan érdemi észrevétel, javaslat, amely az új módosításban már szerepel, de még így sem tudom azt mondani, hogy ezzel támogatta volna a Gazdasági Bizottság már csak azért sem, mert utánam Röst János fog szólni.

Böröcz Zoltán: A Pénzügyi Bizottság az első alternatívát, tehát az eredeti előterjesztést tárgyalta, és nem támogatta. 4-5 olyan apróbb javaslata volt a Pénzügyi Bizottságnak akkor, amit szükségesnek tartott megváltoztatni. Ezeknek egy részét a mostani előterjesztés már kezeli. A legfontosabb, és a Pénzügyi Bizottság úgy érezte kompetenciájába tartozó kérdés valamilyen mértékben, az a Gazdálkodási Osztályt érintette. A jelenlegi előterjesztést ez szintén kezeli. A lényege az volt a Pénzügyi Bizottság álláspontjának, hogy a gazdasági vállalkozások, önkormányzat vállalkozásainak beszámoltatásával, ellenőrzésével kapcsolatos tulajdonosi feladatok ellátását nem rendelhetjük a Gazdasági Osztály alá, vagy kompetenciájába, polgármester úrhoz kell rendelni, a polgármesteri kabinethez. Ez, ami a legfőbb szakmai indok volt, ami miatt a Pénzügyi Bizottság a korábbi előterjesztést nem támogatta, mostanra megváltozott. Meggyőződésem, ha most a Pénzügyi Bizottság újratárgyalná ezt az alternatívát, nagy valószínűséggel támogatná, és elfogadásra javasolná.

Röst János: Úgy gondolom minden képviselőtársam most látja ezt először az asztalán. Nagy valószínűséggel, hogyha ezt korábban így tárgyaltuk volna bizottsági szakaszokban, akkor kevesebb észrevétel lett volna, illetve több támogatottságot kapott volna az előterjesztés. Mielőtt a testület meghozza a döntését, tisztelettel kérném a jegyzőasszonyt, illetve a két alpolgármester urat, hogy fejtsék ki a véleményüket a beterjesztéssel kapcsolatosan, ugyanis a munka rendje kapcsán legtöbbször a polgármester úr mellett ők találkoznak a hivatal dolgozóival, illetve a hivatal szerezésében ők működnek legjobban közre. Szeretnék elmondani két észrevételt.A bizottsági szakaszban jeleztem, és kértem, hogy épüljön be az oktatási osztály kebelén belül külön irodaként a sportiroda. Ez megtörtént, és köszönöm a támogatását. Volt egy másik javaslatom, amelyik pedig a Beruházási Osztály és Vagyongazdálkodási Osztály keretén belül kértem egy fő státuszt energetikus munkakörre. Volt ez év januárjában egy interpellációm ezzel kapcsolatosan, akkor biztató jelzést kaptam a polgármester úrtól, és támogatta az elképzelést. Én úgy gondolom, hogy a költségvetésnek jelentős része tartozik az energiaszektorba. Az intézményeknél általában olyan 20% körüli költségigénye van az összes költségnek, a bérköltségnek teszi ki durván a másik 80%-ot. Az energia-költség kezelésére megmondom őszintén, hogy csak szakembert lehet alkalmazni. Úgy, hogy a hivatalból valakit erre megbíznak, akinek nem ez a végzettsége, vagy nem ért hozzá, úgy gondolom, hogy felelőtlenség lenne. Tudok arról, hogy folynak különböző tárgyalások különböző cégekkel, akik az intézményeknél megvizsgálnák az energia alakulását, illetve tesznek arra javaslatot, hogy hogy lehetne ésszerűen felhasználni az energiákat, de ennek ellenére azt mondom, hogy ez nem váltja ki egy főnek az alkalmazását, aki gyakorlatilag ezt a munkát felügyelné illetve koordinálná. Az a javaslatom konkrétan, hogy egy fő személyt ebben a csoportban alkalmazzon státuszként a Polgármesteri Hivatal.

Egy másik észrevételem lenne, ez pedig az intézményi hatáskörből én javasolnám, hogy polgármesteri kabinet hatáskörébe kerüljön az IKI-nek a jellege, ugyanis az kilóg a sorból az intézményi egységeknél, ugyanis az IKI lényegében nem egy olyan típusú szolgáltató egység, mint egy bölcsőde, óvoda vagy iskola. Ennek nagy része vagyont érintő kérdést takar, illetve költségvetést jelentős mértékben befolyásolhatja az IKI működtetése, a nála jelentkező különböző bérleti díjak és bérlemények működtetése. Ilyen értelemben inkább áll közelebb a gazdasági társaságokhoz a működtetése, működése, mint más típusú intézményekhez. Ennek értelmében javasolnám, hogy az IKI kerüljön át a felügyeleti jogkör gyakorlása szempontjából a polgármester úr kabinet hatáskörébe.

Tóth László: Ismertetni szeretném az Ügyrendi és Jogi Bizottság 264/1999. számú határozatát: Az Ügyrendi és Jogi Bizottság a közgyűlés hivatalának belső szervezeti tagozódásával, és a létszám csökkentésének első ütemével kapcsolatos előterjesztést ellen jogilag nem emel kifogást.

Dr. Fodor Csaba: Van rá mód Baranyi főorvos asszony, mert az előbb mint bizottsági elnök voltam megszólíttatva, úgy volt kötelező, hogy szóljak, így meg most a saját jogomon, ha lehet.

Tüttő István: De kétszer szólhatunk minden témában, de ha megszólíttattunk, akkor 2 percig még beszélhetünk a régi SZMSZ szerint. Az új meg még nincs előttünk.

Dr. Fodor Csaba: Köszönöm szépen polgármester úr. Először van egy kérdésem, ami az előterjesztés 4. oldal utolsó bekezdésében úgy szól: Az új szervezeti változtatás a bevezetéssel igényel 3 osztályvezető, 1 irodavezető. Erre kérnék szépen választ, és akkor folytatnám a számokra természetesen. Addig ki sem kapcsolom a gépet, nehogy újnak számítsak.

Tüttő István: Jogos az észrevétel. Jegyzőnővel mi erről váltottunk szót. Most precíz, pontos választ nem tudunk adni, megvárjuk, hogy a működése ezen formában igényel-e valóban státuszt még, természetesen akkor a második fázisban ezt visszahozzuk, és döntünk benne. Erre most ezt tudom válaszolni.

Dr. Fodor Csaba: Akkor folytatom polgármester úr, mert itt nem erről szól a történet. Ez kiolvasható belőle, csak nem erről szól. Ide nem az van írva, hogy a létszám tekintetében plusz, mert akkor még fel is háborodnék. Mert ide ha az lenne írva, akkor igen, de nem az nem van írva. 4 osztály van, és 3 fő van osztályvezetőnek ideírva. Én meg azt gondolom, hogy ez előrevetíti számomra azt a vagy visszavetíti, ha szabad ezt mondanom azt az előterjesztést, amiben nevek szerepeltek, és elég kellemetlen, nem tisztességes módon egyes helyekre nevek voltak beírva, más helyekre meg kérdőjelek. Ami megjelent egy újságcikk, ami miatt meg is kapta a magáét többek között a főszerkesztő, de ez már nem az én dolgom, evvel én azt mondtam nem egészen pontosa valóban, de azt sugallta számomra, hogy úgy tűnik, hogy a hivatalból nem lehet pályázni ezekre a posztokra, mert hiszen x nevek be voltak írva y helyre már. Éppen ezért én azt gondolom, hogy igen pontosan meg lehet mondani, hogy a létszám vonatkozásában úgy alakul az új szervezet, hogy lesz 4 osztályvezető, 10 irodavezető, és egyébként azt meg le kell vonni a 180 valahány főből, és lesz más ügyviteli, vagy más beosztott ember. Tehát ha korrekten akarom ide tenni, akkor ez így szól az előterjesztés. Ha pedig ez így van, így nem fogom tudni megszavazni, és ezért tartózkodtam, mert ez így félreérthető, nem igaz, és azért ezt mondjuk sajnálom, hogy bent maradt. Tehát a módosítási indítványom az, hogy ott 4 fő osztályvezető szerepeljen, és 10 fő irodavezető. Továbbiakban teljesen egyetértek Csákai képviselőúrral, és a bizottságának az álláspontjával, szerintem sem oda való a Gyámhivatal, ahol van, ez az én személyes, egyedi véleményem, csak éppen társra találtam, de hát nem csinálok belőle kabinetkérdést természetesen. A pályázatokkal kapcsolatosan azt szeretném leírva látni és külön határozati javaslatom van e tekintetben, vagy minden osztályvezetői státuszt pályáztatunk és esetleg irodavezetőit vagy egyet sem, mert az nem igazán tisztességes megoldás, hogy kimazsolázok belőle egyet vagy kettőt azt nem, a másikat meg csak. Vagy mindet pályáztatjuk vagy nem. Én azt javaslom, ha pályáztatás mellett teszi le a voksák a hivatal vezetése, ugye ebben a kérdésben két ember jogosult nyilatkozni, azt pedig úgy hívják, hogy polgármester úr és úgy hívják, hogy jegyző asszony, mert őnekik van együtt döntési joguk, egyetértési joguk a kinevezéseknél ebben az esetben. Kérem szíveskedjenek megfogadni azt a tanácsomat, hogy vagy mindet pályáztatunk vagy egyet sem és ha mindet pályáztatunk, akkor pedig javaslom, hogy a pályázati kiírást, valamint a pályázati kiírásra beérkező pályázatokat előzetes vélemény alapján az Ügyrendi és Jogi Bizottság véleményezhesse, szükség esetén meg is hallgathassa a pályázókat. Ez hivatalból rá van testálva az Ügyrendi Bizottságra ha jegyzői pályázatról van szó, az nagyon fontos a város életében a város életében. Azt gondolom, hogy szintén nagyon fontos, hogy az új hivatali struktúra vezetői státuszait betöltessék, ahhoz az Ügyrendi és Jogi Bizottság valamiféle véleményt formálhasson. Természetesen nem köti ez a polgármester urat és a jegyző asszonyt, de talán célszerű lenne. Azt gondolom, még kell szólnom.

Dr. Tuboly Marianna: A tisztelt közgyűlést szeretném arról biztosítani, hogy valamennyi vezetői álláshely a polgármester úrral egyetértésben, hiszen ketten gyakoroljuk ezen vezetők tekintetében a kinevezési jogot pályáztatásra kerül. Meg kell, hogy mondjam Fodor úr aggodalma részben jogos, hiszen azt előre megmondani, hogy hány új státusz szükségeltetik az új kinevezések függvényében azt hiszem, hogy ebben a fázisban erre senki nem tenne saccolást, vagy valamiféle próbálkozást, ezért ezt a számot itt mindenképpen egy ideiglenességgel kell kezelni, ez így természetes. Ez a pályáztatás illetőleg a kiválasztás függvénye. Azt azonban mégis kérem, hogy így maradjon, hiszen Önök előtt van a létszámleépítés második üteme, annak november 30. a határideje. Elképzelhető, hogy ott kerülnek olyan státuszok üressé vagy kialakításra, amelyeke ehhez szükségeltetnek, illetőleg az sem biztos, hogy valamennyi új vezetői álláshelyhez kívülálló személyek felvételére fog sor kerülni. Ezt előre megmondani nem lehet. Kérem, ezt így szíveskedjék elfogadni.

Mátyás József: Elöljáróban szeretném kihangsúlyozni, hogy ezzel az átszervezéssel kapcsolatban a hivatalvezetésnek egyeztetési kötelezettsége, törvényben előírt egyeztetési kötelezettsége a szakszervezettel nincs. Létszámot nem érint, álláshelyet igen és annak ellenére, hogy nincs egyeztetési kötelezettség mégis egyeztettünk és ez igazolja azt, hogy a hivatalvezetés és a szakszervezet együttműködése és problémák megoldó készsége közösen azért él. Úgy gondolom, hogy a szervezet, ha hatékonyabb az csak úgy lehet, ha kevesebb az irányító, a közvetlen irányító, ez csak úgy lehet, ha az információ rövidebb úton áramlik, könnyebb lesz, kevesebb emberrel kell közvetlen munkakapcsolatot tartania a vezetésnek, viszont a kiválasztott osztályvezetőknek hatalmas feladatot jelent a többi irodavezetővel a feladatot végrehajtatni, beszámoltatni és az információkat szintén továbbítani a vezetésnek. A szakszervezet úgy gondolja, ha az átszervezés a munkát jobbítja, az már nem lehet rossz. És természetes, hogy a hivatal dolgozói, mint ahogy eddig is, ezután is azon lesznek, hogy a hatósági feladataikat gond nélkül a lakosság megelégedésére végrehajtsák és úgy dolgozzanak alá a közgyűlésnek, hogy a közgyűlésnek is határozottabb, jobb legyen a munkája.

Dr. Fodor Csaba: Lehet, hogy nem fogalmaztam világosan. Felolvasom ezért a mondatot, ami ide van írva. Az új szervezeti változtatás a bevezetéssel igénye: 3 osztályvezető, 1 irodavezető passz, nincs utána semmi írásjel. Kérem tisztelettel az előterjesztés mellékletében van 4 osztályvezető és 10 irodavezető. Szíveskedjenek nekem megmagyarázni, hogy mit jelent ez a mondat. Ezt azt jelenti, hogy 4 osztályvezető közül 3-ra lesz szükség vagy azt jelenti, ahogy én értem, hogy a négyből egy fix és három pedig más lesz, a 10 irodavezetőből 9 fix és egy más lesz, mert ezt azért ne szavaztassák meg velünk.

Tüttő István: Értem én Fodor úr, de ezt most nyugodtan mondom én, hogy itt most átjavítjuk négy és tízre, mert ez teljesen logikus, hogy csak így működhet. A jegyzőnő ebben meg is erősít.

Dr. Tuboly Marianna: Igen.

Tüttő István: Jó, csak nem úgy értette ő, de a 2. számú melléklettel összhangban 4, 10.

Györek László: Én csak szívesen meg szerettem volna magyarázni Fodor úrnak, hogy miért került be a 3 és az 1. Ha összeszámolta volna az 1. sz. mellékletben az osztályvezető állások az pontosan 10, a másikban a vezető állás pontosan 14, ez ugye 4 db és mivel az egyik osztály nem változott az eredeti előterjesztésben, ez a Művelődési és Sportosztály lett volna, ami nem változott meg, ezért három osztályvezető és egy irodavezető státusz. Egyszerűen lehet azonosítani, kiszámolni. Matematika.

Dr. Fodor Csaba: Nagyon örülök, hogy a Györek tanár úr meg szerette volna magyarázni. Remélem nem fogok az osztályába járni, hogy nekem kioktatást tartson. Olvasni tudok és még annyira számolni is tudok. De a következő az, akkor világossá teszem. Arról van szó kérem tisztelettel, hogy lehet, hogy Önöknek már megvannak azok a személyek, akiket be akarnak vinni, mert a 4 osztályvezető közül 3 lyuk volt, 1 pedig névvel volt ellátva. Én nem tudom, hogy ki mire gondol, erről szól a történet. Ha 4 osztályvezető van, akkor 4-ről rendelkezzünk, ha meg 10 irodavezető, akkor meg 10-ről és erről szól a történet és köszönöm szépen a kioktatását.

Tüttő István: Én azt tanácsolom, jegyznőnő is egyetért, úgy fogadjuk el, ahogy Fodor úr javasolta, 4 és 10. Ez teljesen összhangban van egyébként a táblázattal is.

Marton István: Nem szeretném, ha a vita eldurvulna, de ennek elősegítése érdekében, hogy partok között maradjon a vita el kívánom mondani, hogy a közgyűlésnek a feladata és a jogosítványa csak a szervezeti felépítésre terjed ki a törvények értelmében. Most ha ezekbe a kockákba megtörténik a személyesítés és odakerülnek az emberek, az már nem ennek a testületnek a kompetenciája. Ezért nem értem, hogy amikor már majdnem lebontják már majdnem x-re meg y-ra, hogy miről folyik a vita.

Dr. Fodor Csaba: Ki bontotta le?

Marton István: Vagy amikor már majdnem lebontják. És itt nem veszem fel a kesztyűt, mert akkor tényleg háború lesz. Azt kell, hogy mondjam és ezt ebben a testületben is többször elmondtam, hogy a hivatal 1991-től napjainkig az 1990. december 31-i szintre burjánzott. Igen, szervezeti egységeit tekintve burjánzott. Mert miről szól a történet? Az itt ülők közül többen tudják, hogy 10 vagy 11 szervezeti egysége volt 90 végéig a hivatalnak, ezt 91-ben az első önkormányzat 6-ra csökkentette. Ebben az anyagban ez a 6-os szám, ami nekem nagyon szimpatikus visszaköszön a két kabinettel és a 4 osztállyal. Tehát eljuthatunk a kor szellemének alakítva természetese megfelelően a 91-ben egyszer már eljutott szintre. Én nagyon nem szeretném, ha ez a munka megállna, mert azt ki kell, hogy mondjam, hogy a Független Kisgazdapárt és az MDF frakciója csak így, a 2. sz. mellékletben rögzített szervezeti sémát hajlandó megszavazni. Mert lehet ennek több sebe, vérezhet ez valóban több sebből, de ez a tegnap esti több mint két órás egyeztetés során alakult ki és úgy gondolom, hogy ha bármelyik eleméhez most hozzányúl a testület minden borul és soha nem lesz belőle második ütem se. Ezt nagyon ajánlom képviselőtársaim figyelmébe. Tehát érheti ezt sok kritika, azt is mondom, hogy jogos is, de Fodor úr sem csak jogtalan kritikát hangoztatott, de így kell elfogadni megítélésünk szerint, ahogy van. És itt kb. a frakcióknak az álláspontja véget ér.

Törőcsik Pál: Röst János képviselőtársam jogos fölvetésére szeretnék elmondani egy gondolatot, nevezetesen az energetikus alkalmazásával kapcsolatos felvetését teljesen indokoltnak tartjuk. Tegnap szóba került az egyeztetés során és olyan elhatározásra jutottunk, amiről a képviselőtársamnak is van információja, hogy több olyan szakvállalat, szakcég is jelentkezett, aki ajánlatokat tenne, illetve konkrét megoldási javaslatokkal áll elő. Pályázatot írnánk ki ennek tető alá hozására fenntartva magunknak azt a jogot, hogy indoklás nélkül érvénytelennek nyilváníthatjuk ezt a pályázatot abban az esetben, ha úgy döntenénk, hogy egy önálló energetikus alkalmazása szakmailag és pénzügyileg az önkormányzat, illetve a városvezetés számára előnyösebbnek tűnne. Ehhez viszont szükségünk van a pályázatra beérkező konkrét ajánlatokra, ezért én úgy érzem, hogy ebbe a dologba így előre tudunk lépni. Egy másik kérdés is felvetődött, aminek a megoldásával szintén foglalkoznunk kell, nevezetesen egy munkavédelmi szakembernek az alkalmazására. Ez hasonló megfontolást igényel, nagyon kényes és nagyon fontos kérdésekről van szó. Ezt együtt kezelve fogunk a jövőbe megoldásokat keresni. Ennyit kívántam elmondani.

Tarnóczky Attila: Röst képviselő úr feltette a kérdést, mi a véleményem az előterjesztésről. Képviselő úr, nekem tetszik, de komolyra fordítva a szót azt még hozzátenném, hogy szerintem egy tisztább, áttekinthetőbb kapcsolatrendszer van ebben a felépítésben a hivatalban, mint eddig volt. Ez a szervezés, információcsere oldaláról valószínűleg előnyös lesz. Hogy aztán a rendszer hogy fog működni az már egy másik kérdés, mert mindenféle rendszert lehet jobban is meg rosszabbul is működni, ez szerintem a téglalapokban üldögélő személyek munkájától függ igen erősen.

Kelemen Z. Pál: Elhangzott egy kijelentés Fodor Csabától, amire azért nem nagyon reagáltunk. Az volt a lényege, ha jól emlékszem, hogy amennyiben megpályáztatásra kerülnének az osztályvezetői állások, akkor abban valamiféle véleményt mondjon az Ügyrendi Bizottság. Én ezt úgy gondolom, vagy úgy látom, hogy polgármesternek egyetértési joga van minden kinevezéssel kapcsolatban, törvény által biztosított joga. Amennyiben ezt a jogát kibővíti és mint tanácsadót megfogadja az Ügyrendi Bizottságot, ez lehetséges, de én az Ügyrendi Bizottság elnökét kérdezném most, hogy ő erről hogyan vélekedik.

Tóth László: A felvetésnek azon valóságtartalmával nem kívánok vitatkozni, egyetértek, mivel polgármester úr irányítja a hivatalt és a polgármester úr a képviselőtestületnek a döntéseit kell közvetve vagy közvetlenül képviselni, ezért úgy gondolom, hogy ha ilyen megbízást kapnak az Ügyrendi és Jogi Bizottság, természetesen nem zárkóznék el a meghallgatás elől. Úgy gondolom, hogy célszerű lenne meghallgatni a pályázókat.

Györek László: Én úgy gondolom, hogy egy ilyen ügyben az önkormányzat feladata, képviselő-testület feladata, hogy a struktúrát meghatározza, eldöntse, vagy valami hasonlót kitaláljon esetleg, elfogadja stb. és semmiképpen nem a személyi kérdésekkel kell, hogy foglalkozzék. Ezt a javaslatot nem tudom értelmezni. Nem is szabad, hogy idekerüljön ilyen javaslat, hogy mi személyi kérdésekben döntsünk, vagy csak javasoljunk.

Tarnóczky Attila: Fel fog merülni az új SZMSZ tárgyalásakor, hogy van-e olyan ügyrendi észrevétel, amihez a végén nem kell szavazás. Szerintem van, most egy példát produkálnék. Én úgy gondolom kedves Tóth képviselő úr, hogy ilyesfajta felkérés az Ügyrendi Bizottsághoz érkezhet a polgármester és a jegyző részére, de fordítva, hogy a testület ilyen kötelességet ró a polgármesterre, az nem megy sajnos, mert itt a törvény adta jogait csorbítaná itt a testületi határozattal.

Dr. Baranyi Enikő: Szégyellem, mert most már ugyanazt a kérdést járjuk nem tudom hanyadjára körbe, mint ahogy úgy került ide ez a javaslat, hogy nem volt törvényi előírás, de a szakszervezettel mégiscsak történt egyeztetés bizonyos, hogy egy vélemény kialakításában segítséget jelenthet a döntési jogkörrel felhatalmazott személyek számára hogyha egy szélesebb körű konszenzus és képviselő-testület véleményének a megjelenítéseként javaslattétel vagy véleményezés formájában az Ügyrendi Bizottság is tárgyalja, ha ezt a polgármester úr, illetve a jegyzőnő igényli. És szerintem ezek után, most már úgy láttam, hogy mindenki e kérdés körül mocorog csak. Ebben nem fogunk előbbre jutni, hiszen a testület nem kötelezheti ugyanakkor erre sem a polgármesterét sem pedig a jegyző asszonyt, úgyhogy én azt hiszem, hogy már csak szavaznunk kéne a javaslatról, vagy az előterjesztésről.

Tüttő István: Szeretném megnyugtatni a jelenlévőket, igényelni fogom és akkor ezután erről már nem kell több vitát folytatni.

Budai István: Én egy mondatot szeretnék mondani. Én megfontolás tárgyává tenném, hogy Költségvetési Iroda 11 fős státuszlétszámán belül egy adótanácsadót foglalkoztatnék a hivatalon belül.

Tüttő István: Megfontoljuk, mert fontos kérdés, de azt most nem állítom, hogy úgy oldjuk meg, hogy növeljük a számokat. Majd megoldjuk. Röst úrnak volt két felvetése, szeretnék reagálni rá. Nem szavazás formájában még. Az energetikus részre kitért Törőcsik úr és ő az IKI-re vonatkozó javaslatát tette meg. Engedje meg Röst úr, hogy most kapásból ne válaszoljuk, meggondoljuk a javaslatát és a 2. fázisban kezelni fogjuk a kérdést. Én erre most többet azért sem válaszolnék, mert ha egyeztetést azért igényel a szükséges bizottságok véleményét is kikérjük. Most nem tudok érdemben úgy válaszolni, hogy azt a javaslatát, amit megtett, ezt szavazásra tenném fel. És előterjesztés is, ha úgy gondolja, indítvány formájában is megteheti és indokolná részleteiben, hogy ez miért szükséges.

Röst János: Visszavonnám akkor ezt a javaslatomat a polgármester úr véleménye alapján, de örömmel venném, ha a következő fázisban valóban ezt megtárgyalnánk és elfogadásra kerülne. Az energetikussal kapcsolatosan azért kérnék egy szavazást, hogy ha legalább üresen is hagyjuk a státuszát legyen meg, mert később nem lehet korrigálni. Ha most nem döntünk róla, akkor később nem lehet betöltetni, ha viszont később van rá szükség, akkor megint vissza kéne hozni SZMSZ módosítással, ide. Én azt javaslom, hogy most fogadjuk el és legfeljebb addig maradjon üresen, amíg nem dől el az energetikusi kérdés. Amennyiben a pályáztatás más eredményt hoz, egyébként én kétlem, mert nem helyettesíti egyébként a jelenlegi rac. program energetikusnak a munkakörét. Teljesen mást csinál jelenleg az energia rac. program. Lényegében az egy fűtési energiát kezel, de ezenkívül még van elektromos, tehát villany, víz és egyéb energia is az intézményeknél. Tehát mindenképpen fontosnak tartanám, ha legalább egy személy ezt kézben tartaná és kezelné.

Törőcsik Pál: Egy kérdésre még nem válaszoltam. Nevezetesen az átszervezéssel kapcsolatos, Röst képviselőtársam által feltett kérdésre. Röviden ebbe a 2. sz. mellékletbe javasolt formával egyetértek azzal a kiegészítéssel, amit Tarnóczky alpolgármester úr is mondott, hogy nagyon hangsúlyosan szerepel és nagyon fontos szempont lesz az és a működést majd az fogja igazándiból tartalommal megtölteni, hogy ezekbe a kockákba, ezekben a kis rublikákban milyen személyek fognak tevékenykedni. De maga a modell ez mindenképpen előrelépést jelenthet, ez egy jó megoldásnak mutatkozik. Ennyit kívántam mondani. A másik, kérdésem lenne a Röst úrhoz, hogy az energetikust, milyen szervezeti formába, illetve milyen ebbe a 2. sz. táblázatba hova javasolja elhelyezni.

Tüttő István: Adott javaslatot, de ha megerősítené.

Röst János: Természetesen a Vagyongazdálkodási és Beruházási Osztályhoz.

Tarnóczky Attila: Elnézést kérek, de én szándékosan és tüzetesen sokkal óvatosabban fogalmaztam, mint ahogy itt most megismételték. Én azt mondtam, hogy attól függ a munka, hogy posztokra kerülő személyek milyen munkát végeznek.

Tüttő István: Pontosan nem így hangzott el, hanem hogy milyenek ülnek ebbe a kockába.

Tóth László: A rendelet módosítás első §-a és 2. sz. melléklet szervezeti ábrája nincs összhangba, ugyanis az 1.§ Polgármesteri Kabinetet említ a 2. sz. mellékletben pedig a polgármester közvetlen alárendeltségében, tehát a vonalak azok két kockát takarnak.

Tüttő István: Szeretném jelezni, hogy nem értek vele egyet, ugyanis le van írva, hogy polgármester közvetlen irányítása alá tartozik a főépítész és munkatársai, a szöveges részben is így van leírva és a Kabinet az egy külön és a rajz teljesen összhangban van.

Tóth László: A rendelet arról szól polgármester úr, hogy van egy Polgármesteri Kabinet, itt nincsen feltüntetve ilyen, a rendeletmódosításban tételesen, hogy polgármester közvetlen irányítása alá tartozik a főépítész és munkatársai.

Tüttő István: Végül is az aggály lehet, hogy jogos.

Dr. Tuboly Marianna: A törvénnyel azért van összhangban, mert a rendeletnek tartalmaznia kell a hivatal szervezeti felépítését. A szervezeti felépítésnek a tagolása pedig a szervezeti egységek felsorolását jelenti, hogy bármennyire szeretnénk, hogy ez világosan megjeleníthető legyen, de nem tudjuk megjeleníteni a szervezeti egység nélkül megjelenített egyes dolgozókat, akik közül a főépítész és munkatársai szerepelnek. Tehát azért, mert ők nincsenek külön szervezeti egységben külön alsóbb szintű vezető irányítása alatt. Ez a válasz, ezt nem lehet másként áthidalni.

Tüttő István: Szeretném jelezni, hogy a főépítészi konferencia, amelyen már többen részt vette, mindegyik foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy a főépítészetet idővel szeretnék olyan formában működtetni a településeken, hát a nagyobb településeken, hogy teljes mértékben kikerülne az önkormányzatoktól, mint mondjuk egy ÁNTSZ, tehát a főépítész rendszer egy független, szakértői társasággá változna és a javaslata az volt a főépítészi konferenciának, amelyet már nagyon sok város gyakorlata is megjelenít, hogy közvetlen polgármesterhez tegyék át a főépítészeket, illetve ezt az irodát, mert jobban megfelel annak az elvnek, ami a függetlenséget jelenti. Bár teljesen ez nem felel meg, de a hatóságtól, a jegyzői irányítástól elválasztva mégiscsak jobban megfelel annak a függetlenségnek, mely itt ellenkező esetben bizonyos kifogás tárgyát képezi. Nem tökéletes megoldás, a jövő útja az, hogy teljesen elválik majd, ha úgy döntenek a főépítészet az önkormányzatoktól és önálló városi státuszú, de nem az önkormányzattól függő rendszerré válhat. Ez a jövő elképzelése.

Mivel több észrevétel nincs a vitát lezártam. Módosító indítvány volt, hogy az energetikus státuszát mindenképp hagyjuk meg. Ez volt egyszer Röst úrnak a kérdése. Én a magam részéről most nem tartom szükségesnek, mert mindenképp kezelhető kérdésnek tekintem, amennyiben a pályázatokra a válaszok megérkeznek Önöket tájékoztatjuk és ha úgy látjuk, hogy a külső vállalkozásba adás nem éri, akkor mindenképp ide tudjuk hozni és Önökkel eldöntjük, hogy egy státuszt hozunk létre. Ezek után kérem a döntésüket, tehát aki igennel szavaz, az Röst úr javaslatával ért egyet, aki nem vagy tartózkodik, az másképp.

 

A közgyűlés 9 szavazattal, 5 ellenszavazattal, 10 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

 

Tüttő István: Aki IKI-re vonatkozó választ azt megkaptuk, hogy most nem tartja szükségesnek. Fodor úr javasolta, hogy a 4, 10-es számot vegyük figyelembe. Én eleve aszerint szeretném megszavaztatni és természetes volt az az észrevétel is, ami elhangzott a Csákai úr részéről, azt eleve jeleztem, hogy azon mondat kiegészítéssel akkor felteszem szavazásra Önöknek a rendeletet.

Dr. Fodor Csaba: Az a javaslatom, amely a pályázat elbírálására egy előzetes véleményt kért ezt visszavonom. Mivel mégiscsak én tette, tehát azt gondolom, hogy én rendelkezhetek felőle, de számomra ér annyit a polgármester úr ígérete, mint a közgyűlés határozata, ezért visszavonom az előterjesztést.

Tüttő István: Én megígértem, hogy felkérem majd a bizottságot, ez másokkal…A határozati javaslatot teszem fel először szavazásra és azt követően a rendeletmódosítást. Először a határozati javaslatról szavazzunk.

 

A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

317/1999.(X.19.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Polgármesteri Hivatal I. ütemű létszámcsökkentése keretében 16 státusz megszüntetéséről határoz.

Egyúttal felkéri a Polgármestert, hogy a további létszámleépítési javaslatot november 30-ig terjessze a közgyűlés elé.

Határidő: 1999. november 30.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: Most pedig a rendeleti javaslatra kérem a szavazásukat. Az elsőre.

 

A közgyűlés 23 szavazattal, 1 tartózkodással a rendeleti javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

 

53/1999.(X.19.) számú rendelet

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 53/1999.(X.19.) számú rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 23/1999.(V.20.) számú rendelettel módosított 18/1999.(VI.30.) számú rendelet módosítására

(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)

 

Tüttő István: Kérném a második rendeleti javaslatról a szavazásukat.

 

A közgyűlés 23 szavazattal, 1 ellenszavazattal a rendeleti javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

 

54/1999.(X.19.) számú rendelet

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 54/1999.(X.19.) számú rendelete a Polgármesteri Hivatalban dolgozók közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről szóló 18/1997.(IV.5.) számú rendelettel, 17/1998.(VI.9.) számú rendelettel, 17/1999.(IV.30.) számú rendelettel módosított 7/1996.(III.5.) számú rendelet módosítására

(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)

 

Tüttő István polgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén az ülést 17.30 órakor bezárta. (Az ülésről készített hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza.)

 

 

Kmf.

 

 

Dr. Tuboly Marianna
Tüttő István
jegyző
polgármester

 

 

1999. október 26. soros

 

Jegyzőkönyv

Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 1999. október 26-án (kedd) 14.00 órakor tartott soros üléséről.

Az ülés helye: Hevesi Sándor Művelődési Központ Kamaraterme

(Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-7.)

Jelen vannak: Antalics Dezső, Balogh László, Dr. Baranyi Enikő, Bicsák Miklós, Birkner Zoltán, Böröcz Zoltán, Budai István, Dr. Csákai Iván, Cserti Tibor, Dr. Fodor Csaba, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Dr. Horváth György, Dr, Kalmár Béla, Kelemen Z. Pál, Kiss László, Marton István, Mayer Ferenc, Röst János, Tarnóczky Attila, Teleki László, Tóth László, Tóth Zsuzsa, Törőcsik Pál, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők.

Tanácskozási joggal megjelentek: Dr. Tuboly Marianna jegyző, Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Beznicza Miklós, Imre Béla, Dr. Nemesvári Márta, Dr. Pintérné Grundmann Frida, Partiné Dr. Szmodics Györgyi osztályvezetők, Kálócziné Éberling Márta, Kápolnás Zoltán irodavezetők, Bodzai Tiborné személyzeti vezető, Dr. Nemesné Dr. Nagy Gabriella a Gyámhivatal vezetője, Kámán László az IKI vezetője, Izsák Csaba elnök, Dr. Tolnai Sándor tűzoltóparancsnok, Horváth Zsolt a CIB Bank képviselője, Magyar István és Sass Gyula az ERSTE Bank képviselői, Dr. László Levente az Ausztria Bank képviselője, Gresa István az OTP Bank képviselője, Körmendi Lajos a Raiffeisen Bank képviselője, Kámán Vilmos a Postabank képviselője, Ferincz Jenő állampolgár.

Megjelentek: Marton Györgyi a Zalai Hírlap nagykanizsai szerkesztőségének vezetője, Lukács Ibolya a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap ügyvezető-főszerkesztője, Nagy Judit a Zala Rádió munkatársa.

Tüttő István: Köszöntöm a képviselőket, a kedves vendégeket, a média képviselőit, a Polgármesteri Hivatal vezetőit. Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen van, ezért az ülés határozatképes, azt megnyitom.

Szeretném tájékoztatni Önöket, mielőtt még megkezdjük a közgyűlésünket, hogy Fericz Jenő úr az elmúlt alkalommal kérte, hogy általa sérelmesnek vélt jogi ügyben engedjünk neki pár szót szólni. Ferincz úr megadom a szót, mielőtt még a közgyűlés elkezdődne.

Ferincz Jenő: Tisztelt hölgyeim és uraim! Köszönöm tisztelettel a szót. Amit szeretnék elmondani az egy témakörbe foglalható. Az önkormányzati képviselőtestület sorozatos törvénysértéseket követ el, illetve törvénysértéses magatartásban van, és ezekre szeretném felhívni a figyelmet, illetve kérni, hogy ezeket a törvénysértéseket pótolják, és mulasszák. Három jellegű lenne, ezt nagyon röviden szeretném elmondani, de egyébként többről van szó, amit az idő rövidsége miatt nem tudok mind végigsorolni. Az egyik pl.

Tüttő István: Ferincz úr azt szeretném kérni, hogy 5 percen belül próbálja elmondani.

Ferincz Jenő: Igyekszem betartani polgármester úr, köszönöm szépen.

Tüttő István: Bármennyire is törvénysértőek vagyunk.

Ferincz Jenő: Igyekszem betartani még egyszer köszönöm. Szóval ez a testület megalkotta a helyi tömegközlekedés díjainak és utazási feltételeinek megállapításáról szóló 32/1998. december 15. számú önkormányzati rendeletét, ami tartalmazza többek között, hogy pótdíjat köteles fizetni, aki hamis bérlettel utazik, jegy nélkül utazik stb. stb. amellyel az utas ügyek utólag fizeti meg, akkor mennyi pótdíjat köteles fizetni. Erre vonatkozóan van egy érvényes Alkotmánybírósági Határozat, - megmondom őszintén ez Kaposvár vonatkozására van – ami nagyon hasonlított a nagykanizsaira, de ez már akkor hatályban volt, mikor a nagykanizsai önkormányzat megalkotta a saját rendeletét és úgy gondolom, hogy mivel ezt a hatályos jogforrást elmulasztották figyelemmel kísérni, illetve figyelembe venni, ezért a nagykanizsai önkormányzat is alkotmánysértő magatartást tanúsított, ugyanis az Alkotmánybíróság azt mondta ki a rendeletében többek között, hogy amikor a helyi önkormányzat ármegállapítási jogkörre kap felhatalmazást, tehát valamely szolgáltatás díját megállapíthatja, akkor ennek a szolgáltatási szerződés megszegésének következményeit nem jogosult a rendelet feltételei között felsorolni. Pl. itt a tömegközlekedésnél – ugye ha valaki érvénytelen jeggyel utazik, vagy bérlettel, akkor utazási szerződésszegést követ el, és azzal szemben a szolgáltatónak kötelessége fellépni bíróságon a hatályos jogszabályok szerint. Ezt az önkormányzat rendeletben nem szabályozhatja. Kizárólag arra kapott felhatalmazást, hogy a díjakat állapítsa meg. Ugyanez vonatkozik a hulladékszállítás tekintetében, ahol szintén ugye 22.§-ban 15 pontban szabálysértést ír elő a helyi rendelet, és erre az Alkotmánybíróság ugyancsak azt mondta, hogy ez alkotmányellenes. A szabálysértésekről szóló törvény azt mondja ki, hogy bár az önkormányzat megállapíthat szabálysértési feltételeket, de csak ott, ahol erre külön törvény felhatalmazza, általános jelleggel nem. Ott, ahol árhatósági jogkört …. ott egyidejűleg jobb hatósági jogkört nem tölthet be, a kettő egymással ellentétes. A másik szempont a gépjárműadóról szóló törvény vonatkozásában van egy törvényellenes mulasztás. Végignéztem a hatályos jogszabályokat. 19 törvény, 19 kormányrendelet, és 22 miniszteri rendelet foglalkozik a gépjárműadóval, de ebből egyetlen egy sem mondja ki azt, hogy az önkormányzatot megillet 50%-on felül a másik 50%-nak mi a sorsa. Tehát másképp fogalmazva semmilyen jogszabály nem tartalmazza azt, hogy a gépjárműadóból akár egy fillér is megilletné az állami költségvetést. Ez alapján szeretném megkérdezni tisztelettel, hogy a nagykanizsai önkormányzat milyen törvényes jogcímet fizet a költségvetés felé a befolyt gépjárműadóból, ha ezt törvény nem tartalmazza. Szeretném felhívni a figyelmüket arra, hogy nem értelmezésről van szó, mert lehet így értelmezni, de taxatíve ezt így nem írja elő a törvény. A helyi önkormányzat meg ugye nem jogosított a törvényt értelmezni, csak végrehajtani. Ha ez így nem szerepel benne, akkor nem tudom, hogy milyen alapon hajtották ezt végre, ha ennek nincs így jogszabályi alapja. És végül a harmadik. A helyi adók vonatkozásában ugye a helyi adókról szóló rendeletben az önkormányzat kimondta azt is, hogy aki az adófizetési kötelezettségének nem tud időben eleget tenni, akkor milyen adóbírság, mulasztás terheli, vagy milyen részletekben fizetheti meg. Erre vonatkozóan az Alkotmánybíróság viszont azt mondta ki, hogy az önkormányzat csak olyat szabályozhat rendeletben, amire szintén felhatalmazása van, ami a törvényalkotónak a feladat- és hatásköre, azt önkormányzat nem teheti meg. Tehát ebben az esetben a nagykanizsai önkormányzat szintén túllépte a hatáskörét, amikor olyat állapított meg rendeletben, amire van törvényi szabályozás. Ezért kérem tisztelettel a polgármester urat, hogy a jegyzőnővel egyetemben szíveskedjen törvényességi szempontból a jelenleg hatályos összes rendeletet felülvizsgálni, mert többen vannak törvénysértő megfogalmazások, amik a hatályos törvénynek és így az Alkotmánynak sem felelnek meg.

Tájékoztatom arról, hogy a Zala Megyei Közigazgatási Hivatalt is megkerestem ez ügyben, és őket is felszólítottam, hogy ezt a törvénysértő mulasztásokat pótolják, ugyanis nekik már akkor szintén észrevételezni kellett volna, de sajnos ezt nem tették meg, így ők is mulasztást, vagy törvénysértést követtek el. Azt hiszem az 5 percet nem léptem túl, köszönöm megtisztelő figyelmüket.

Tüttő István: 4,5 perc volt. Magnetofonra vettük, amit elmondott, azt pontosan fogjuk majd elemezni, de amennyiben írásban is rendelkezésre állna amit most elmondott, azt szívesen fogadjuk. Köszönöm szépen.

Meg kell határoznunk a mai közgyűlésünk napirendi pontjait. Szeretném Önöket megkérdezni, hogy van-e a napirendi pontokkal kapcsolatban észrevételük, mert én fogok még előterjeszteni, illetve javasolni, hogy tárgyaljunk meg napirendeket. Szeretném kérni, hogy a Nagykanizsai Sörgyár megszűnésével kapcsolatosan váltsunk néhány szót, és határozati javaslat is van ennek az ügynek a továbbvitelével kapcsolatban.

Csak jelezném, hogy előterjesztés a megyei kitűntetésekhez személyi ajánlások összegyűjtése tárgyában szükség van, hogy ma döntsünk ebben, mert el kell küldenünk a felhívásnak megfelelően a javaslatunkat.

Most kérdezem Önöket, hogy van-e?

Kelemen Z. Pál: Napirend előtt szeretnék szót kérni. A napirendhez pedig a következő módosító javaslataim vannak. Az 5. és a 17. pont – amelyet egyébként mind a kettőt zárt ülésben tárgyalnánk, ha úgy dönt a közgyűlés – kerüljön előrébb. Azon egyszerű oknál fogva, hogy ne várakoztassuk a jelenlevőket. Az interpellációk és kérdések mögé a 3. pontra.

Marton István: Tökéletesen egyetértek az előttem szóló képviselőtársammal, hogy kerüljön ez a két napirend előbbre. Én úgy gondolom, hogy ezzel kéne kezdeni technikai okok miatt, mert a zárt üléssel kezdünk, akkor utána megy nyilvánosan és megy végig nyilvánosan, tehát nem kellene megszakítani az 1. napirend után zárt üléssel, ezért javaslom, hogy a két első napirendnek vegyük ezt.

Tüttő István: Egy olyan ellenvetésem van csupán, hogy kiküldtük a meghívót a banki vezetőknek, illetve a bankoknak, és nem vagyok benn biztos, hogy mindenkinek a képviselője itt van, és nehogy e miatt hozzuk hátrányos helyzetbe. Az 5. helyen szereplő napirend nem olyan távolinak tűnik, én pontosan a miatt, hogy az első két napirendi pont megtárgyalása után tegyük harmadiknak az alatt esetleg aki még nincs itt, megérkezik. És én így egy kompromisszumos javaslatnak tartom ezt, amit a Kelemen Z. Pál úr javasolt. Ez csak az én véleményem, majd Önök eldöntik.

Bicsák Miklós: Napirend előtt szeretnék szót kérni. Nagyon röviden egy köszönetemet szeretném kifejezni, és a kérdéseknél pedig három rövid kérdést szeretnék kérdezni.

Tüttő István: Az után is érdeklődhetünk, hogy milyen témában?

Bicsák Miklós: A köszönetnél és a napirend előtt? Igen, ott szeretném megköszönni a városszéli temetőknek a tisztántartásával munkálatokkal végzett. A kérdéseknél pedig a palini háziorvosi rendelő tetejével kapcsolatban a cserép problémát. Ugyancsak a palini új iskolánál egy 50 éve még jómagam is fürödtem abban az uszodában az uszoda sorsával kapcsolatban.

Tüttő István: 50 éve.

Bicsák Miklós: 50 éve épült medence, úszómedence sorsával. És a harmadik pedig ugyancsak a lakóterületemen és a városban is több helyen tapasztaljuk a falragaszokkal a buszmegállók tele vannak ragasztva, és így könnyedén a kirúgott ablakok, meg egyéb buszmegállók sorsával.

Röst János: Támogatnám Marton képviselőtársam javaslatát. Én is azt javasolnám, hogy a bankokkal kezdjük az első napirendi pontot. És szeretnék kérni két percet a kérdések során. A kérdésem témája lakásrendelettel kapcsolatos.

Tóth László: A napirend előtt szeretnék 1 percet fiatalkorúak az éjszakában címmel, és a kérdések napirendi pontnál pedig két kérdést szeretnék feltenni a szennyvízcsatorna helyzettel az Arany János utcában és a Teleki utcában, valamint bizonyos honvédségi földterületi ingatlanok további sorsát firtatnám.

Dr. Gőgös Péter: A kérdések napirendi pontnál szeretnék három Kiskanizsát érintő kérdést felvetni.

Tóth Zsuzsanna: Napirend előtt kérnék három percet, a Hubertus étterem ellen lefolytatott eljárással kapcsolatban.

Tarnóczky Attila: A 9. napirendi pontnak lenni az viszonylag előkelő sorsot jelent, mégis azt kérném, mivel kiszámíthatatlan meddig jutunk, és milyen átrendeződések történnek, hogy a két használhatatlanná vált tornaterem ügyét a mai napon tárgyaljuk meg, mert nem hiszem, hogy akár egy hétig is kellene ezt az átmeneti állapotot halasztani, amelyben nem tudjuk használni ezeket a termeket.

Tüttő István: Szeretném javasolni, hogy minden napirendet tárgyaljunk ma meg, ha egy mód van rá. Tarnóczky urat csak erősítem.

Kelemen Z. Pál: Elnézést, hogy másodszor is hozzászólok, de az előbb nem említettem meg, hogy mi a napirend előtti hozzászólásom tárgya. Az a Nagykanizsai Sörgyár megszűnésével kapcsolatos, és elfelejtettem mondani, hogy szeretnék egy kérdést feltenni, az 50%-kal leértékelt pedagógusokról.

Tüttő István: Név szerint?

Kelemen Z. Pál: Sokan vannak.

Balogh László: A Corvin utcai keleti garázssor negyedévszázados problémái címmel szeretnék szóban interpellálni, amelynek azonban írásban is nyoma van mindannyiunk előtt.

Cserti Tibor: Az interpellációk között az önkormányzati tulajdon állagvédelme témában kérek egyetlen egy percet.

Mayer Ferenc: Napirend előtt szeretnék szót kérni. Rövid tájékoztatást kívánok adni a Zala Megyei Közoktatási Közalapítvány döntéseiről.

Budai István: Egy kérdést szeretnék feltenni az egyes területek gondozottságát illetően.

Kiss László: Ugyancsak a kérdések kapcsán szeretnék tájékoztatást adni egy elképzelt intézkedésről, a Sörgyár sorsával kapcsolatban.

Tüttő István: Úgy látom több jelentkező nincsen, sem kérdésre, sem napirenddel kapcsolatban. Bocsánat, az előbb nem láttam.

Dr. Baranyi Enikő: 4 db kérdésem, és egy köszönetet szeretnék 5-ként elmondani. Tehát a VIA Kanizsa Kht. irányában a Batthyány utcával kapcsolatban. Kérdésem kosaras piac licitálásával kapcsolatos. A másik jogi tanácsadó igénybevételének gyakorisága és indoka kiváltképp az oktatási, illetve Művelődési Osztály irányában tenném fel ezt a kérdést. Harmadik kérdésem az utazások, és a munkahelyteremtés van-e valamilyen kapcsolatban a nagykanizsai önkormányzat és a két képviselőtestület részvételével. A következő pedig a Sugár utcai három épülettel kapcsolatos kérdés.

Tüttő István: Úgy látom több észrevétel, és napirend előtti, vagy kérdésre való jelentkezés nincsen, úgyhogy ezt a részt lezártam.

Tóth László: Megértem Marton képviselőtársam indítványának lényegét, de van egy Szervezeti és Működési Szabályzatunk, ami előírja, hogy milyen napirendi pontokat kell megtárgyalni kötelező jelleggel. Ez az SZMSZ-szel ellentétes.

Tüttő István: Szeretném a figyelmükbe ajánlani, hogy logikátlan az a megfogalmazás, hogy napirend előtt szeretnék hozzászólni, hogyha a napirend előtt nem adhatunk, hiszen a napirend után fogunk hozzászólni. Én azt tanácsolom, hogy a napirend előtti hozzászólásokkal mindenképp foglalkozzunk, a kérdések meg eleve oda kerülnek majd az interpellációhoz, de most majd el fogjuk dönteni, hiszen még nem szavaztuk meg a napirendeket, hogy melyik javaslatot ki hogy támogat. Először a napirendekről döntenénk. Önök előtt van az írásos javaslat. Én felolvastam még, de szeretném megismételni, tehát a Nagykanizsai Sörgyár megszűnésével kapcsolatban határozati javaslat lenne, és természetesen Önök módosíthatják. Megfelelőképpen szeretnénk valamit tenni annak érdekében, hogy ez az ügy ne így záródjon, ha lehet nem tudom, majd elmondjuk.

Aki egyetért azzal, hogy a Nagykanizsai Sörgyárral kapcsolatos kérdést ma tárgyalja a közgyűlés, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 25 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Előterjesztés a megyei kitűntetésekhez személyi ajánlások összegyűjtése tárgyában. Ezt is jeleztem, hogy miért válik szükségessé. Aki egyetért azzal, hogy az előterjesztést a közgyűlés ma megtárgyalja, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 25 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Most pedig kérem Önöket, hogy az írásban kiküldött javaslatokról döntsünk. Most nem a sorrendről döntünk, azt majd külön megszavaztatom még.

 

A közgyűlés 21 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Most volt olyan javaslat, hogy ezen belül a sorrendet is jelöljük meg. Elhangzott módosító indítványa először Kelemen Z. Pál úrnak, hogy a 3. napirendi pontként tárgyaljuk az 5. és 17-et. Az előbb jeleztük, hogy az érintett személy még nem érkezett meg, garantáltan nem tudjuk ezt most megmondani, hogy itt lesz-e. De én ugyanúgy jeleztem, hogy a banknál sem tudom biztosan. Most nem tartottunk névsorolvasást. De ez a javaslat megegyezik az enyémmel is, tehát ez volt a javaslata Kelemen Z. Pál úrnak, hogy zárt ülésen tárgyaljuk, és az 5. számút hozzuk előbbre. Erről szavazzunk. Most először, hogy a 3-ként tárgyaljuk. A zárt ülésről pedig akkor döntünk majd, amikor tárgyaljuk. Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 13 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 9 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: A következő javaslat jött még. Tarnóczky úr kérte, hogy mindenképp tárgyaljuk meg a tornatermi felújítás kérdését, tehát én erre azt mondtam, hogy ebben foglaljunk állást, hogy mindenképp ezt a napirendi pontot megtárgyaljuk. Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. De én szeretném, ha mindet megtárgyalnánk.

 

A közgyűlés 23 szavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Úgy látom több ilyen javaslat nem érkezett. Most pedig érkezett egy olyan javaslat Marton úr részéről, hogy elsőként tárgyaljuk a pénzintézetekkel kapcsolatos napirendet. Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. Aki igent nyom, az azzal ért egyet, amit Marton úr javasolt, hogy elsőként tárgyaljuk. Aki igent nyom, az elsőként. Kérem újraindítani a gépet, mert a Marton úr javaslatát teszem fel szavazásra. Aki pedig úgy gondolja, hogy nem, akkor mást.

 

A közgyűlés 15 szavazattal, 7 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontokat tárgyalja:

Napirendi pontok:

Zárt ülés

  1. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának, intézményeinek és vállalkozásainak számlavezetői és hitelezői tevékenységére (írásban)
  2. Előadó: Tüttő István polgármester

    Nyílt ülés

  3. Polgármesteri tájékoztató (írásban)
  4. Előadó: Tüttő István polgármester

  5. Interpellációk, kérdések
  6. Marton István önálló képviselői indítványai (írásban)
  7. Előterjesztés a játéktermek működésének és létesítésének feltételeiről (írásban)
  8. Előadó: Dr. Tuboly Marianna jegyző

  9. Javaslat a Nagykanizsai Olajbányász sportlétesítmények működési költségeinek támogatására (írásban)
  10. Előadó: Tüttő István polgármester

  11. Tájékoztató a MÁV Nagykanizsai Torna Egylet munkájáról (írásban)
  12. Előadó: Izsák Csaba elnök

    Javaslat a MÁV Nagykanizsai Torna Egylet támogatására (írásban)

    Előadó: Balogh László bizottsági elnök

  13. Javaslat tornatermek balesetveszély elhárítására (írásban)
  14. Előadó: Tüttő István polgármester

  15. Előterjesztés az Ingatlankezelési Intézmény 1999. évi felújítási címjegyzékének módosítására, illetve az intézmény 1999. évi költségvetésének módosítására (írásban)
  16. Előadó: Kámán László Intézményvezető

  17. Javaslat a nagykanizsai tűzoltó laktanya tetőfelújítására (írásban)
  18. Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester

  19. Előterjesztés a Király u. 47. szám alatti épület hasznosításáról (írásban)
  20. Előadó: Tüttő István polgármester

  21. Előterjesztés a Zrínyi u. 31. szám alatti volt PIÉRT raktár hasznosításáról (írásban)
  22. Előadó: Tüttő István polgármester

  23. Előterjesztés a Nagykanizsa észak-keleti városrészben található 18. számú tömb egy részének értékesítéséről (írásban)
  24. Előadó: Tüttő István polgármester

  25. Előterjesztés az észak-keleti városrészben található 27. és 29. számú tömbök értékesítéséről (írásban)
  26. Előadó: Tüttő István polgármester

  27. Tájékoztató a VIA Kanizsa Kht. átalakulásának tapasztalatairól (írásban)
  28. Előadó: Gáspár András ügyvezető

  29. Matrix Marketing Műhely tájékoztatója (írásban)
  30. Előadó: Milassin Tamás ügyvezető

    Zárt ülés

  31. Javaslat fegyelmi eljárás indítására (írásban)
  32. Eőadó: Tüttő István polgármester

  33. Kiegészítés a nagykanizsai sörgyár megszűnésével kapcsolatos tájékoztató anyaghoz (írásban)
  34. Előadő: Tüttő István polgármester

  35. Előterjesztés megyei kitüntetésekhez személyi ajánlások összegyűjtése tárgyában (írásban)

Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester

 

Tüttő István: Szíves elnézésüket kérem, napirend előtti hozzászólások nem lesznek, csak napirend megkezdése után. Azért szeretném, ha a logikát is betartanánk, tehát a napirend előtti kéréseknek eleget teszünk. Mivel a napirend egyes, azért az meglesz akkor, ahogy döntöttek.

 

 

Napirend előtt

 

Kelemen Z. Pál: Megkaptunk egy napirendet Nagykanizsai Sörgyár megszűnésével kapcsolatban. Talán ráerősít erre a mondanivalóm. Ez még akkor készült, mikor ez a határozati javaslat nem volt kikézbesítve, illetve nem kaptuk meg itt. Megdöbbenéssel, és felháborodással értesültem, és értesültünk arról, hogy a Dreher cég bezárja, végleg bezárja a Nagykanizsai Sörgyárat, és elbocsát több mint 100 dolgozót. A döntéssel megszűnik Nagykanizsán egy 107 éves gyár, amely valaha az ország második legnagyobb sörgyára volt. A döntéssel megszűnik Nagykanizsán egy munkakultúra, melynek évszázados hagyománya van. A döntéssel Nagykanizsán utcára kerülnek munkavállalók, jól képzett szakmunkások és tisztviselők. A döntéssel Nagykanizsán nő a munkanélküliek száma. Tisztelt közgyűlés! Ezzel a bejelentéssel véget ért egy folyamat, amely a ’90-es évek elején indult meg a sörgyár liviszekciójával, élve boncolásával, és úgy néz ki, hogy a gyár ebbe belehal. Véleményem szerint a kialakult helyzetért sok mindenkit terhel felelősség. Elsősorban a gyár akkori menedzsmentjét, amely leváltva az elismert és kiváló igazgatót – aki talán ebbe is halt bele – kalandor módon hajtott végre egy privatizációt. Felelősség terheli az akkor újonnan alakult alternatív szakszervezetet, amely szétverte az érdekvédelmet és nem volt, aki ennek a privatizációnak az útjába álljon. Felelősség terheli az akkori kormányzatot, a Parlamentet, amely államigazgatási jogkörbe vonta a sörgyárat, és megakadályozták azt, hogy a többi sörgyárhoz hasonló módon sikeresen lehessen privatizálni a Nagykanizsai Sörgyárat. És ha már a felelősségnél tartunk, akkor nem ártana egy kiadós lelkiismeretvizsgálat az akkori országgyűlési képviselőnek sem. Véleményem szerint múlhatatlan érdeme van abban, hogy ez a helyzet alakult ki, ami kialakult ma Nagykanizsán.

Tisztelt közgyűlés, tisztelt kanizsaiak! A sörgyárunk az egyetlen olyan nagy sörgyár Magyarországon, amelyet tönkretettek, és leépítettek. Ezért nem tudom elfogadni a Dreher indoklását, mert a Dreher nem sörgyárat vett, hanem piacot. Nem üzemeltetni akart, hanem bezárni. Nem fejleszteni akar, hanem leszerelni, lebontani, rombolni. Rombolni a mi sörgyárunkat.

Tüttő István: Egyébként óvatosan fogalmazzunk a nevekkel, mert a történet ennél bonyolultabb.

Kelemen Z. Pál: Tisztelettel felkérem a polgármester urat, országgyűlési képviselőinket, a közgyűlés tagjait, és minden kanizsait, aki ebben az ügyben tenni tud, és tenni akar, tegyen. És próbáljuk megmenteni ezt a 107 éves sörgyárat. Van még remény, mert az hal meg utoljára. Véleményem szerint még esély is van. És akkor talán-talán még kortyolgathatjuk a hűsítő Balatoni világost, a Platánt, a Paracelsiust. Elnézést kérek, hogy mondanivalóm még egy kicsit érzelmesre sikeredett, de hát én így gondolom.

Tüttő István: Tarnóczky úr válaszolni kíván, bár ugye nem lehet másképp venni, mint hogy megszólíttatott, bár név szerint nem lett említve.

Tarnóczky Attila: Tisztelt Kelemen képviselőúr, tisztelt MSZP frakció! Rövid az emlékezetük. Valóban a Kanizsa Sörgyárnak a vesszőfutása azzal kezdődött, hogy államigazgatási felügyelet alá vonta a német kormány ezt a sörgyárat, és a német kormány, és az akkori vezetés segítségével egy ausztrál – amúgy egyébként magyar származású szélhámos – megpróbálta privatizálni, akinek voltak elképzelései, pénze nem. Magyar bankoktól felvett hitelekből óhajtotta megvenni a sörgyárat, és abból kigazdálkodni a kölcsönöket. Abban valóban részem, és erős részem van, hogy ez a fajta privatizáció nem valósult meg. Minden továbbit viszont visszautasítok. Én nem adtam senkinek a sörgyárat, nem én adtam a dolgozóknak, menedzsmentnek, nem én akadályoztam meg ’89 után másodszor, hogy abba a sörgyárba szakmai befektető érkezzen, hanem először az eredeti vezetés, amelyet most meg tetszett könnyezni, aztán a menedzsment, amely a privatizáció révén hozzájutott, és adta tovább, miután sikeresen tönkrement ez a sörgyár. Épp azért, mert nem érkezett ide szakmai befektető a Bankár Kft-nek kedves képviselőtársaim. És a Bankár Kft. mögött ugye megint nem MDF-es, MDNP-s és FIDESZ-es neveket keres az ember, mert ha keres, akkor MSZP-s neveket talál. A Bankár Kft. pedig ki tudja miért, egy olyan sörgyárnak adta megint csak tovább, amelynek sajnos Magyarországon, Kőbányán már megint csak volt egy sörgyára. Ez kb. a történet a magam felelősségét vállalom, de megbánást nem nagyon akarok tanúsítani a magam részét illetően.

Bicsák Miklós: Napirendi felszólalásomban szeretnék köszönetet mondani azért a munkáért, amit most mióta képviselő vagyok, tapasztaltam a lakossággal, illetve a városszéli településeknek az ott élő embereknek a véleményét meghallgatva, hogy közeledvén a november 1-je a Mindenszentek, a nagykanizsai Polgármesteri Hivatal, valamint a VIA Kanizsa vezetése és dolgozóinak megköszönve azt a munkát, amit a temetőkben elvégeztek úgy a településen is, ahol képviselő vagyok az 1. számú település Palin, Korpavár részén olyan munkát végeztek, ami az ottan lakó emberek elmondása szerint amióta a Városi Tanács, Önkormányzat létezik, még ez évben nem voltak kitisztítva, vagy elvégezte úgy a temetőknek a gondozása, ahogy ez megtörtént. De ezt hallottam a másik képviselőtársaimtól is, hogy ugyancsak a város másik részein is hasonló munkát végeztek. Külön még egyszer nagyon köszönöm a VIA vezetésének, dolgozóinak és az Önkormányzat műszaki, vagy egyéb más dolgozóinak.

Kelemen Z. Pál: Nem vitatom, hogy amit elmondtam, abban lehetett tévedés, de én egy másik forgatókönyvet ismerek, amelynek nincsen pártpolitikai vonzata, és én nem is pengettem ilyen hangokat. Ha egyeztetjük ezt, majd ennek a napirendnek a tárgyalása során, akkor elő fogom vezetni az én verziómat.

Tüttő István: Bízom benne, hogy nem politika alapon erjed a sör, hanem egyéb okai vannak.

Tóth László: Sajnálattal és megdöbbenéssel kellett értesülnöm arról, hogy a 4. számú választókörzet fiatalkorú sérelemért elkövetett erőszakos bűncselekmény színhelye volt. Az utóbbi időben magam is tapasztaltam több esetben, hogy késő éjszaka ez leginkább péntek és szombat éjszakára vonatkozik. Nagyon sok gyermek és fiatalkorú van az utcán az éjszakában. Nem jelentéktelen, ha …..bizonyos szerek befolyásoltsága jellemezzük. Ezúton kezdeményezem, hogy a Városi Rendőrkapitányság bevonásával a törvényi keretek maximális kihasználásával a helyi viszonyaink rendezését.

Tüttő István: Gondolom a Rendőrség volt. El is fogták?

Tóth Zsuzsanna: Lakossági megkeresés, és aláírásgyűjtés alapján vizsgálatot indítványoztam városunk jegyzőjénél a Hubertus Étterem környékén lakók nyugalmát zavaró és állításuk szerint elviselhetetlenné váló csendháborítás miatt. Röviden szeretném ismertetni az október 4-i dátummal kiküldött és kézhez kapott jegyzőkönyvnek a lényegét, illetve a határozat lényegét, mivel tudtommal az érintettek a környékbeli lakosok a mai napig sem értik, hogy miért van még mindig kellemetlen zaj éjszakánként. A bizonyítási eljárás során az alábbiak kerültek megállapításra – mondja ezt Gál Mónika Szepetnek község jegyzője -. Nagykanizsán az Ady út 7. szám alatt nem csak a Hubertus Étterem működik, hanem az emeleten Honvéd Kaszinó is, amely hasonlóan az étteremhez, szintén rendez éjszakába nyúló, jelentősebb zajjal járó rendezvényt. A Hubertus Éttermet üzemeltető vállalkozó Novák Ildikó, valamint a környéken lakók meghallgatása során egyértelműen bizonyítást nyert, hogy több esetben az Ady út 7. szám alatti épület emeletéről szűrődtek ki zajok. Különös tekintettel ’99. szeptember 11-én tartott lakodalommal járt lárma. Az éttermet üzemeltető vállalkozó állítása szerint ’99. július 5-től ’99. szeptember 1-ig az étterem pénteken esténként, illetve szombatonként nem is volt nyitva, ezen kívül a Hubertus Étterem ablakaiba 5 cm vastagságú hungarocel lapokat helyeztek, amely alkalmas a szintetizátorozással járó zenélés kiszűrődésének hangszigetelésére. Az üzemeltető vállalkozó közölte továbbá, hogy zenés rendezvényeit minden esetben bejelenti a Rendőrkapitányságon, illetve a jegyzőnek. Megállapítottam, hogy a jegyzőnek való bejelentési kötelezettségének a vállalkozó eleget tett. A lakók meghallgatása során bizonyítást nyert továbbá, hogy hétköznaponként egy gyülekezet is rendezvényt tart a Honvéd Kaszinóban, amely szintén zavarja a lakók nyugalmát. A Honvéd Kaszinó ’99. szeptember 16-ai megkeresésemre közölte, hogy éjszakába nyúló rendezvények között lakodalmak, gyülekezeti rendezvények, klubestek, bálok találhatók, amelyek a környék lakóinak nyugalmát zavarhatták. Megállapítottam, hogy az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. kormányrendelet hatálya nem terjed ki a Honvéd Kaszinóra, hanem csak a Hubertus Étteremre. A hivatkozott kormányrendelet 16.§-a alapján a vendéglátó üzletben a vendégek szórakoztatására műsoros előadás, zene, tánc, rendezhető, amelyet a kereskedőnek be kell jelenteni a jegyzőnek, és a területileg illetékes rendőrhatóságnak. A kormányrendelet 17.§-a (4) bekezdése értelmében a jegyző megtiltja a műsoros előadás, zene, tánc, rendezését, ha az jogszabálysértő, vagy a közgyűlést, a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sérti. Tekintettel arra, hogy a Hubertus Éttermet üzemeltető vállalkozó bejelentési kötelezettségének eleget tett, továbbá arra, hogy nem az étterem által rendezett rendezvény sérti a lakosság nyugalmát, a rendelkező részben foglaltak szerint határoztam. Határozatom az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. kormányrendelet 1.§-ának 17. paragrafusán, valamint az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló ’57. évi IV. törvény 26.§-án alapul. Aláírás Gál Mónika jegyző.

Remélem, hogy a környékbeli lakosok ezt a határozatot el tudják fogadni, és tudomásul veszik.

Tüttő István: Bizonyára, amennyiben csend lesz az éjszakában.

Mayer Ferenc: A Zala Megyei Közoktatási Közalapítvány kuratóriuma tegnap délután tartotta soros ülését, ahol döntés született több jelentős pályázat ügyében. Tájékoztatom a tisztelt közgyűlést, hogy 1999-ben a város intézményeiben örvendetesen megnőtt a pályázati kedv, és az előző évekhez képest legalább 100%-kal megnőtt a pályázók száma.

Tüttő István: De nem azért, mert egy volt.

Mayer Ferenc: Nem. A tegnapi és a korábbi döntések alapján egy gyors összegzést készítettem, mi szerint 1999-ben a város közoktatási intézményei pályázat útján 10 millió Ft-ot nyertek, amit eszközfejlesztésre,

Egy hölgy bekiabál, nem lehet érteni.

Tüttő István: Ezt a hangot itt nem tűrhetjük. Kiről van szó? Mert hátha félreértem. A te választókörzetedből van?

Mayer Ferenc: Ebben az évben a város közoktatási intézményei pályázat útján a közalapítványtól mintegy 10 millió Ft-ot nyertek, amit eszközfejlesztésre, illetve tartalmi korszerűsítésre vagy fejlesztésre fordíthatnak. Arról is tájékoztatom Önöket, hogy a megyei arányokat tekintve a 10 millió Ft egy nagyon jónak értékelhető. Ezen pályázatokon túlmenően jelentősnek ítélem azt is, hogy 17 kanizsai középiskolás e tanévre havi 5000 Ft ösztöndíjat kap a Közalapítványtól. Úgy gondolom tehát, hogy érdemes volt az alapítványhoz csatlakoznunk, és nem kidobott pénz a Közalapítvány működéséhez szükséges évi kb. fél millió Ft éves támogatás sem.

Tüttő István: Az én feljegyzéseim szerint más nem jelentkezett napirend előtti hozzászólásra, ezért rátérünk az első napirendi pontra. De mielőtt elnézést kérek ezt megtennénk, én még adós vagyok a médiumok számára ki nem hirdetett határozatok ismertetésével.

Fő út 7. szám alatti irodák kikiáltási árának csökkentése

300/1999.(IX.28.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Fő u. 7 szám alatti irodák 119/1999. számú határozatban megállapított kikiáltási árát 22.000 eFt+ÁFÁ-ra csökkenti.

Határidő: 1999. december 31.

Felelős : Tüttő István polgármester

Javaslat a Nagykanizsa Olajbányász Sportegyesület gázdíj hátralékának rendezésére

316/1999.(X.12.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. a Nagykanizsa Olajbányász Sportegyesület gázdíj hátralékának rendezésére 1.658.000 Ft-ot biztosít, melynek fedezetéül a központosított gazdálkodási feladatok dologi költségei között szereplő külkapcsolatok előirányzatát jelöli meg.
    2. Határidő: 1999. október 13.

      Felelős : Tüttő István polgármester

    3. felkéri az alpolgármestert, hogy 1999. december 31-ig a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság, az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság, valamint a Pénzügyi Bizottság elnökeinek bevonásával dolgozzon ki egy olyan intézkedési tervet, mely lehetővé teszi az Olajbányász SE körül kialakult rendezetlen viszonyok mielőbbi felszámolását.

Felkéri az alpolgármestert, hogy a munka megkezdéséről az 1999. október 26-i közgyűlésen adjon tájékoztatást.

Határidő: 1999. október 26.

Felelős : Törőcsik Pál alpolgármester

 

1.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának intézményeinek és vállalkozásainak számlavezetői, és hitelezői tevékenységére (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: Zárt ülésre teszem fel a javaslatot, de egyébként mivel olyan kondíciókat és olyan ügyet tárgyalnánk, amely esetleg sértheti éppen a pályázaton résztvevők érdekeit is, ezért én zárt ülést javaslok. Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Zárt ülés

A zárt ülésen elhangzott javaslatokat, hozzászólásokat a zárt ülésről készített külön jegyzőkönyv tartalmazza. A napirendi tárgyalása során hozott döntését a közgyűlés már nyílt ülésen hozta meg.

 

Tüttő István: Elhúzódott a döntés előkészítés. A közgyűlés úgy foglalt állást, hogy első körben előminősítésre kerül sor, a döntést pedig név szerinti szavazással fogja meghozni a testület. Az előminősítésnek az a rendje, hogy jegyzőnő felolvassa betűrendi sorrendben a pályázó bankokat, és a képviselők pedig a rendelkezésre álló elektronikus berendezésen leadják a szavazataikat. Minden egyes bankra le fogják adni, kialakul egy sorrend. Az első kettő kerül tovább a végső döntésre. Amennyiben pont, illetve szavazatazonosság jönne ki, akkor nem az első kettő, hanem idézőjelben az első három, vagy hát nem tudom még pontosan hogy fog alakulni, de lényegesen csökkenni fog a 9 pályázó. Várhatóan 2-3 vagy 4 pályázó fog ebbe a körbe bent maradni. Ezt követően a második fordulóban pedig a képviselők név szerinti felolvasás után bejelentik, hogy melyik bankra mit szavaznak, tehát választaniuk kell.

Megkérem jegyzőnőt, hogy szíveskedjék e szerint olvasni a pályázatot benyújtott bankok nevét, és azt követően szavazásra teszem fel.

Dr. Tuboly Marianna: ABN Amro Bank Rt.

 

A közgyűlés 1 szavazattal, 16 ellenszavazattal és 10 tartózkodással az ABN Amro Bank Rt-t támogatja.

 

Dr. Tuboly Marianna: Budapest Bank Rt.

 

A közgyűlés 3 szavazattal, 12 ellenszavazattal és 12 tartózkodással a Budapest Bank Rt-t támogatja.

Dr. Tuboly Marianna: CIB Közép-európai nemzetközi Bank Rt.

 

A közgyűlés 2 szavazattal, 10 ellenszavazattal és 15 tartózkodással a CIB Közép-európai nemzetközi Bank Rt-t támogatja.

 

Dr. Tuboly Marianna: Bank Austria Creditanstalt Hungary Rt.

 

A közgyűlés 2 szavazattal, 10 ellenszavazattal és 15 tartózkodással a Bank Austria Creditanstalt Hungary Rt-t támogatja.

 

Dr. Tuboly Marianna: ERSTE Bank Hungary Rt.

 

A közgyűlés 18 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 7 tartózkodással az ERSTE Bank Hungary Rt-t támogatja.

 

Dr. Tuboly Marianna: Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt.

 

A közgyűlés 11 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 13 tartózkodással az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt-t támogatja.

 

Dr. Tuboly Marianna: Postabank és Takarékpénztár Rt.

 

A közgyűlés 15 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 7 tartózkodással a Postabank és Takarékpénztár Rt-t támogatja.

 

Dr. Tuboly Marianna: Raiffeisen Bank Rt.

 

A közgyűlés 4 szavazattal, 10 ellenszavazattal és 13 tartózkodással a Raiffeisen Bank Rt-t támogatja.

 

Dr. Tuboly Marianna: Magyarországi Volksbank Rt.

 

A közgyűlés 1 szavazattal, 12 ellenszavazattal és 14 tartózkodással a Magyarországi Volksbank Rt-t támogatja.

Tüttő István: Megkérem jegyzőnőt, hogy összesítsék, és azt követően kérem.

Dr. Tuboly Marianna: Az első két továbbjutó az ERSTE Bank Hungary Rt. 18 szavazattal, a második továbbjutó a Postabank és Takarékpénztár Rt. 15 szavazattal.

Tüttő István: Ezt követően név szerinti szavazásra kerül sor. Az első két jelölt között választani kell. Végül is ha az első bank megkapja a szótöbbséget, akkor nem folytatjuk tovább, mivel feltételezzük, hogy mindenki eldöntötte, hogy a két bank közül melyiket választja. Egyszerű szótöbbség szükséges. Kérem jegyzőnőt, olvassa.

 

Dr. Tuboly Marianna: ERSTE Bank-kal kezdünk.

 

(A név szerinti szavazás eredménye a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)

A közgyűlés 18 szavazattal, 6 ellenszavazattal és 2 tartózkodással az ERSTE Bank Rt-t támogatja és a következő határozatot hozza:

 

318/1999.(X.26.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának, intézményeinek és vállalkozásainak pénzintézeti tevékenységével és hitelezői feladataival 2000. január 1-től 2001. december 31-ig az ERSTE Bankot bízza meg.

Határidő: 1999. október 31.

Felelős : Tüttő István polgármester

Tüttő István: Az előbb bejelentettem, hogy a minősített többséget is jóval meghaladóan döntöttek az ERSTE Bank számlavezetése mellett, úgyhogy kihirdettem, és gratulálok a győzteseknek, és bízom abban, hogy az Önkormányzattal való együttműködésben mindazon ígéret és lehetőség, amely a bank részéről elhangzott, a gyakorlatban is megvalósul. Az OTP-nek pedig megköszönjük hosszú évek, vagy évtizedes munkáját, és bízunk abban, hogy az ilyen jellegű pályázatok – nem azt mondom, hogy teljes mértékben a kölcsönös előnyök alapján, hiszen éppen a pályázókat arra késztetjük, hogy a lehető legjobb ajánlattal keressenek meg minket. Én úgy érzem, hogy nemes vetélkedő volt, nagyon szoros volt a verseny, hiszen maga az időtartam, amit ezzel a kérdéssel eltöltöttünk, azt is jelzi, hogy nem volt könnyű, és nem volt igazán egyértelmű a megítélés. Természetesen kérjük a többi bankot is, hogy akik a városban dolgoznak, azzal a szemmel nézzék ezt a döntést, hogy az Önkormányzat nem végleg kötelezte el magát senki mellett. Továbbra is lehetőséget fog kínálni a bankok számára az együttműködésre, és ehhez kívánom az Önök viszont együttműködő szándékát. Megköszönjük a pályázatot. Jó munkát, jó erőt, egészséget kívánunk mindenkinek.

 

2.) Polgármesteri tájékoztató (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: Szeretnék néhány kiegészítést tenni. Én úgy emlékszem nagyon sokan Önök közül részt vettek a jazz-fesztivál rendezvényein, és azt hiszem közösen megállapíthatjuk, hogy ritka közönségsikerrel. Egyébként, ha nem zavarja Önöket, hogy beszélek, akkor folytassák a beszélgetést, vagy hazamegyek. Nem tudok mást csinálni. Azt hiszem az utóbbit fogom választani rövidesen. A jazz-fesztiválról szerettem volna szólni. Dicséret illeti a szervezőket. Dicséret illeti azt a törekvést, hogy Nagykanizsát minél rangosabb rendezvénnyel mutassuk be az országnak, a világnak. Egyetlen egy kérésünk lenne, amit nem csak magam fogalmaztam meg, hanem mások is, hogy azon a fesztiválon, amelyen ki van írva két cégnek a neve, éppen olyan jogosan megkövetelhetné az Önkormányzat, hogy a saját neve is szerepeljen, hiszen ugyan olyan arányban minimum támogatja, hiszen a helyet is Ő biztosítja. Én kérem is, hogy ezt fogalmazzuk meg, hogy ragaszkodunk, hogy az Önkormányzat is a fesztivál névadói között teljesen jogosan és teljesen természetszerűen szerepeljen. Gondolom, hogy ezzel Önök egyetértenek. Szeretném felidézni az október 23-i ünnepséggel kapcsolatban, hogy a Zsigmondy-Winkler Műszaki Középiskola, a Batthyány Lajos Gimnázium, az Állami Zeneiskola - remélem nem felejtettem ki senkit – illetve mindazoknak szeretném köszönetünket kifejezni, akik a műsor elkészítésében, és egyben a műsor bemutatásában részt vettek. Egyetlen egy észrevételem van, hogy a jövő évi rendezvényünkön még jobban figyelmébe ajánlanám a lakosságnak, és mindenkinek, hogy az az érdeklődő szám, az a megjelent nézőszám, vagy hallgatóság, vagy ünneplő közönség ennek az ünnepnek azért mindenképp nagyobb vonzerőt kell biztosítani. Kérem Önöket, hogy október 23-át méltó ünnepléssel úgy tudjuk igazán fogadni vagy köszönteni, hogyha meg is jelenünk ezeken az ünnepségeken. Kérem, hogy ebben kölcsönösen támogassuk egymást.

Sok rendezvényre is sor került aznap. Szeretném kiemelni a kiskanizsai millenniumi emlékmű, és egyben az I. és II. Világháborús jeltelen sírokban nyugvó katonák jelképes sírhelyét, vagy emlékművét, mely nagyon szép, és nagyon méltó ünnepséggel lett felavatva.

Szeretném Önöknek szintén azt is jelezni, hogy a Kanizsa Újság 10 éves. Én úgy hiszem, hogy ez az újság nagykorúvá vált, reméljük, hogy a nagykorúságát a mi támogatásunk egyre csökkenő mértékével és egyre önállóbb munkájával fogja kifejezni. Mert ugye lassan ezt a gyereket majd útjára kell bocsátanunk, de teljesen nem engedhetjük ki azért a látókörünkből. Gratulálunk az újságnak, és kívánjuk, hogy tényleg eredményesen lássa el azt a feladatot, amit ma már úgy érzem megtesz, hiszen minden lakásba eljut, és tájékoztatja a tisztelt kanizsai és lassan azt lehet mondanom, hogy a környékbeli települések lakóit is. Ennek a térségnek a mindennapi életéről, és van egy kellemetlen része is, még a közgyűlésen elhangzottakról is.

A tájékoztatóval kapcsolatban még szeretném jelezni, hogy kiadtunk kiegészítést. Ez pedig a polgármesteri keretből tervezett kifizetésekről szeretném Önöket tájékoztatni. Egy 400 eFt-os Magyar Hírlap megyei melléklet hirdetéséhez kértek támogatást. Ez az a megyei lap, itt van nálam, ennek egy melléklete fog megjelenni, amely Zala megyét propagálja ország, világ előtt, és ebben kerül sor Nagykanizsának a megjelenítésére egy teljes oldalon. Mellékeltem azt a levelet, amelyben egy volt hivatali dolgozó halálával kapcsolatban kaptam én személyesen. És kérem, hogy értsenek ezzel egyet, hogy 10.000 Ft-tal támogassuk a temetést, mert ugye nemrég a rendeletünkben éppen ezen tételt töröltük el, és méltányolva, hogy kiről van szó, ezért bátorkodtam ezt az összeget megajánlani.

Az aradi vértanú emlékmű – igaz, hogy még nem készült el, de elkészültek azok az érmék, melyek ezen alkalomból kerültek kiadásra. A felsorolt éremváltozat és éremszámmal azt a készletet szeretnénk gyarapítani, mely a prominens vendégek ajándékozására használható fel. Megítélésem szerint, ha Önök visszaosztják a darabszámot a bekerülési összeggel, akkor egy nagyon méltányos értékű ajándékról van szó. Maga az emlékérem azonban rendkívül tetszetős.

És szeretném figyelmükbe ajánlani, hogy EKG készülék, sterilizátor, elektroterápiás berendezés, és a járulékos költségek feltűntetésre kerültek. Ezeknek a berendezéseknek a felülvizsgálata kötelező. A felülvizsgálat, vagyis a minősítés kerül ennyibe, és kérném, hogy ezt is szíveskedjenek tudomásul venni, mert ezen készülékek ún. ellenőrző dokumentált vizsgálata nélkül nem használható. Tehát ezek óhatatlanul szükségesek.

Arról is tájékoztatom Önöket, hogy a Kanizsa Újságnak 1 millió Ft hitelt nyújtottam a keretből. Hitelt jól értik. Mert úgy döntött a közgyűlés korábban, hogy a ¾-éves gazdálkodás értékelésekor fogunk visszatérni a gazdasági társaságok esetleges további támogatásával kapcsolatos kérdésre. Ez pedig novemberben kerül majd sorra, az újság pedig – Önök által is ismerten – kéri, hogy az ÁFÁ-t, amit a költségvetés idején nem ítéltünk oda a támogatás részeként, az pont 2,4 millió Ft, ezt kéri. Ennek a 2,4 millió Ft-nak az 1 milliós részét én hitelként megelőlegeztem, ugyanis ha Önök úgy döntenek, hogy nem jár a 2,4 millió Ft, akkor is az újság a visszafizetés kötelezettsége mellett kapta ezt meg. Ha pedig úgy döntünk, hogy a 2,4 ÁFA milliói ára ….melyet kér, de úgy tekintjük, mintha kifizette volna a tartozását. Szeretném Önöket tájékoztatni arról, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Polgármesteri Hivatal több éves hagyományának megfelelően ünnepélyes keretek között adja át a képző intézetek által adományozott díszokleveleket azon pedagógusok részére, akik 50, 60 és 65 éve szerezték diplomájukat. Fenti ünnepségünket összekapcsoljuk a fiatal pedagógusok eskütételével, a nyugdíjba vonuló vezetők búcsúztatásával és az új vezetői megbízások átadásával. Megkérem Önöket, hogy írják fel, hogy ne kelljen mindenkinek külön meghívót is küldeni, hogy az ünnepség ideje 1999. október 27-e, azaz holnap 15 óra. Helye a Thury György Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Iskola Nagykanizsa Kisfaludy u. 2. számú épületében és ha jól tudom annak a gyakorló éttermében kerül sor az ünnepélyre. Tisztelettel meghívjuk Önöket, kérem hogy minél többen tiszteljük meg az ünnepséget, illetve ezt a rendezvényt.

Most a polgármesteri tájékoztatóban néhány kiegészítést, illetve javítást szeretnék bejelenteni. A 4. oldalon a Ford Autó Kanizsa Kft részére területértékesítése csak szeretném Önöknek jelezni, hogy új igény bejelentés érkezett a cégtől, egy viszonylag kisebb területre, de további vásárlásra adott be igényt, tehát nem hiúsult meg teljes mértékben ez a vásárlási szándék, sőt jelezte a levélben a cég, hogy szeretné azért a későbbiekben anyagi helyzetének függvényében további terület vásárlását megtenni. A 7 oldalon a tájékoztató a fontosabb intézkedésekről és eseményekről, szeretnék beszúrni két szót, ugyanis a második francia bekezdés nem egészen érthető. 1999. október 5-én Zalába látogatott Varazsd megye főispánja által vezetett küldöttség és többek között meglátogatott minket is. Ez a két szót, hogy Zalába látogatott. Az utolsó francia bekezdésbe pedig, nem azért, hogy magamat reklámozzam, de a két alpolgármester úr megnyitott két rendezvényt, de én nyitottam meg a kezdő rendezvényt, ami bevezette az egész ünnepség sorozatot, csupán azért, hogy érzékeltessem, hogy mindannyian részt vettünk ezen a jeles eseményen, csak nem ugyanabban az időben. Október 13-án, ez a 8. oldalon az első oldalon, október 13-án ITT Hungary által közvetített könnyűiparban befektetni szándékozó cég képviselőjét fogadtam, tehát nem az ITT Hungarynak a képviselője, hanem egy általa közvetített cég képviselőjét fogadtam. Ugyanezen oldalon visszafelé a 4. francia bekezdésben kiegészítésre szorul a mondat, mert tájékoztatom a közgyűlést, hogy a Zala Megyei Közgyűlés 1 millió Ft-tal több támogatást adott az Ablak Zalára közalapítványnak. Le kell írni, hogy kinél adott többet, sajnos nálunk. Mint a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata. Kérem, ezek után Önöké a szó.

Birkner Zoltán: Kereste a polgármesteri beszámolóban és tájékoztatóban azt a Zalai Hírlapban is napvilágot látott cikknek a tartalmát, amely szerint tisztelt polgármesterünk, akit egyébként valóban nagyra becsülünk a Baloldali Önkormányzatok Közösségének a nevében nyilatkozatot tett, illetve olvashattuk a Zalai Hírlapban ezt a nyilatkozatot. Polgármester úr nem gondolom azt, hogy ezzel sokáig kellene foglalkoznunk, egyszer ez már elhangzott a közgyűlésen, amely szerint megállapítottuk, hogy ez egy nem bal oldali nem jobb oldali, ez egy sima önkormányzat. Éppen ezért a frakciónk véleménye az, hogy meg szeretnénk kérni polgármester urat, hogy ne használja az önkormányzat nevében a bal oldali kifejezést, ugyanis az gondolom, hogy kifelé és ezt most és most Kanizsa közvéleményét értem ez alatt, semmiképpen sem megy ki szerencsésen. És hogy lezárjuk véglegesen ezt a kérdést meg szeretném kérni arra, illetve Önöket is uraim, hogy fogadjanak el egy határozati javaslatot, amely a következőképpen szólna: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése tisztelettel tájékoztatja a város polgárait, hogy a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata nem tagja a Baloldali Önkormányzati Közösségnek.

Tüttő István: Én azt hiszem félreértés van. Én nem baloldali önkormányzatról beszéltem, hanem a Baloldali Önkormányzatok Szövetségének Zala megyei elnöke vagyok és ez egyáltalán nem függ össze ezzel a kérdéssel, ugyanis a Baloldali Önkormányzatok tagjai azok, akik a baloldal tagjai, így eleve nem is lehet az önkormányzatot baloldalinak nevezni ebben a szituációban. Ez a polgármesterekre vonatkozó kitétel, mert a baloldali önkormányzatok valójában a baloldali pártállású polgármestereknek az úgynevezett csoportja. Ezt így lehet tisztázni. Javaslatot teszünk rá, csak nehogy… akkor kérném szavazzuk erről. Ez ügyrendi javaslat volt? Majd a végén. Birkner urat megkérem, hogy a végén ismételje meg.

Kelemen Z. Pál: Először az előbbi megnyilatkozás. Mi tökéletesen tisztában vagyunk azzal, hogy Nagykanizsát egy jobboldali többség igazgatja. Mi ezzel nem kívánunk vitatkozni, tudomásul vesszük Birkner úr álláspontját, a többség dönt, de ettől, mivel a Baloldali Önkormányzatok Szövetségnek személyek a tagjai és nem önkormányzatok ettől ez a határozat teljesen bugyuta. Úgyhogy én ebben nem is kérem, hogy szavazzunk. Visszatérnék a beszámolóhoz, erre nem is érdemes több szót vesztegetni.

Véleményt szeretnék mondani a második oldalon a 17/1999., 209/1999. számú határozatról Györek Róber, Tóth László képviselők önálló képviselő indítványáról. A tájékoztató szerint az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság tárgyalta. A rendelettervezet újabb tárgyalást igényel, itt indoklás nincs, hogy miért volt döntésképtelen az OKSB. Én az OKSB elnökét fogom kérni, de a többit is elmondanám még addig. A múltkori közgyűlésünkön a trianoni emlékműről vitatkoztunk és többször elhangzott a teremben, hogy ez nem egy irredenta emlékmű. Kérem szépen kezembe került egy emlékfüzet, ahol 8 oldalon keresztül minden második sorban mint irredenta emlékművet említik. Lehet, hogy az emlékmű felépül, de akkor ne hívjuk trianoni emlékműnek, hanem hívjuk irredenta emlékműnek, mint ahogy az adott füzetben ez meg van nevezve. A következő. Ez végül a 8. oldal utolsó bekezdése. A beszámolóhoz csatolom a Floreát Kanizsai Alapítvány kuratórium tagjainak megbízása témájában hozott Ügyrendi Bizottsági határozatot, valamint e témában készült levelezések másolatát. Hát én itt nem látok levelezést, annyit látok, hogy a polgármester úr írt egy levelet a Rynonak és utána erre válaszolt a Floreát, de a Ryno nem. És a Floreát Alapítványnak mi megválasztottuk a kuratóriumát, amit a kuratórium elnökének szerencsétlen intézkedése miatt úgy alakult ki, ahogy kialakult. Én úgy vélem, hogy a Közgyűlés tartsa magát ebben a kérdésben a Jogi és Ügyrendi Bizottság álláspontjához, tehát a másik alapítóval, a Rynoval közöljük az álláspontunkat és amennyiben nem fogadja el oszlassuk fel ezt az alapítványt. Kezdeményezzük az alapítvány feloszlatását, ugyanis egy testületből, egy testületi döntésből nem lehet tréfát csinálni még a Floreát alapítvány részéről sem.

Tüttő István: Ebben nincs ellentmondás közöttünk, csak ez a következő lépés. A bizottság döntött, annak értelmében el fogunk járni, most az következik.

Birkner Zoltán: Meg szeretném kérni polgármester urat, hogy Kelemen képviselőtársamat figyelmeztesse arra, hogy minősítéseit azért egy intelligens kereten belül tegye meg, ha minősíti a határozati javaslatomat. Azt megteheti, de legyen kedves azt az udvariassági minimális formát betartani, amit azért eddig beszoktunk.

Tüttő István: Azt hiszem, hogy ezen nem fogunk vitát nyitni, megkérem Önöket, hogy tartózkodjunk az ilyen jellegű kiszólásoktól.

Balogh László: Kelemen Z. Pál tisztelt képviselőtársam megszólítása jogán röviden beszélnék erről a témáról, amit az OKSB nevében hosszan tárgyaltunk, de ez nem szócséplést jelentett, hanem a téma súlyosságát és mélységét. Ezen az október 13-i bizottsági ülésen végre előkerült sportkoncepció felülvizsgálata, annak egy új tervezett változata, amelyre év végéig kaptunk határidőt és úgy gondoljuk és úgy gondoltuk, hogy ennek nagyon lényeges része a város új sporttámogatási rendszere. Mind a két képviselőtársam, tehát Tóth László és Györek László önálló képviselő indítványa erről az új sporttámogatási rendszerről szólt. Azonban a téma bonyolult volta miatt való igaz nem született végleges döntés, nem tudtunk megegyezni jelen pillanatban még abban sem, hogy pontozásos rendszert működtessünk vagy prioritásokat jelöljünk ki. Abban megállapodtunk viszont, hogy kis bizottságot hoztunk létre mind a két téma kapcsán és szeretnék további sport fórumokat is tartani az év hátralévő részében, amely sok lényeges kérdést beszélhet meg az élsport és diáksport összefüggéseit, a helyi iparűzési adó anomáliájának vonatkozásait, a Foci Kft dolgát és így tovább, nem akarom hosszan húzni a témát, ez történt, remélem meggyőző volt.

Kelemen Z. Pál: Amikor azt a szót használtam, hogy bugyuta, akkor nem tisztelt képviselőtársamra használtam, hanem az indítványra. Nem egy szerencsés fogalom, megkövetem Birkner urat, azt fogom mondani, hogy egy szerencsétlen javaslat, tájékozatlanságból adódik.

Tüttő István: Én azt hiszem, most fölöslegesen ne folytassuk.

Marton István: Az idő előrehaladtára tekintettel szokásomtól eltérően, mindössze három témával óhajtok foglalkozni, nem mintha többel éppen nem lenne aktuális, de tényleg ez az első napirendek egyike még és már késő este van. A második oldalon az 5/1999. számú határozat a bagolai hulladéklerakó megvalósítása témában ugye szeptember 30. volt a határidő, de felolvasom, mert nem túl hosszú: Jogerős építész engedély hiányában a tervezett céltámogatási igénybejelentés nem volt lehetséges, így nem kerülhetett sor az önkormányzatok társulásának létrehozására sem. A hulladékdepó építéséhez 2000. évi céltámogatási igénybejelentés tárgyában készülő előterjesztést a közeljövőben kívánjuk a testület elé terjeszteni. Nekem ez a közeljövőben, mivel már elég régi képviselő vagyok nagyon gyanús dátumnak tűnik. Úgy gondolom, hogy ide valami fix időpontot kellene írni és hát nem nagyon értem, amikor ezt tárgyalta a testület akkor is tudni kellett volna, hogy ilyen építési engedély hiánnyal már nem kerülhet sor az önkormányzati társulások létrehozására sem. Itt megint valami előkészítési hiányosságot vélek felfedezni és biztos igazam van. Az 5. oldalon a kiemelt rendőrkapitányság létrehozása határidő 99. szeptember 30., no nem a létrehozásnak ez a határideje természetesen, hanem a lépések megtételének, amit három éve kérek a közgyűléstől. Nagyon örülök, hogy életemben először pozitív válaszokat kaptunk. Annak is örülök, hogy a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke a miskolci polgármester úr a korábbi álláspontját megváltoztatva támogatólag lép fel.

Dr. Kalmár Béla: Az a rendőrkapitány volt.

Marton István: A Szövetségnek és a rendőrkapitány szakvéleménye alapján nemleges volt álláspontja, most viszont pozitív a Szövetség álláspontja, tehát ezt én pontosan idézem. De még jobban örülök a belügyminiszter úrnak a levelének, mert nekem van a birtokomban egy két évvel korábbi belügyminiszteri levél, ahol az ügy nem volt elvetve, de talán az a legjobb kifejezés, ha azt mondom, hogy a lebegtetés stádiumában volt. Ez viszont, amelyben tájékoztatnak bennünket, hogy a Magyar Köztársaság négy megyei jogú nem megyei székhelyű városában működő rendőrkapitányság kiemelt kategóriába sorolásának lehetőségét megvizsgáltatta. Eddig ez még elmenne a korábbi mederbe, de utána jön a lényeg, és nagyon örülök, hogy módom van elmondani a minket figyelő választópolgároknak. A közigazgatási, rendőri és pénzügyi szempontokat, lehetőségeket egyaránt figyelembe vevő, minden részletre kiterjedő elemző munka eredményeként készült javaslatot elfogadta. Eszerint a várható közigazgatási reformmal és a költségvetési lehetőségekkel összhangban Dunaújváros, Hódmezővásárhely, Nagykanizsa és Sopron kiemelt kategóriába sorolását 2001-ben tervezzük, tehát ebben az ügyben három év után az első konkrét, korrekt válasz és én nagyon örülök, hogy Pintér Sándor belügyminiszter úr ezt a levelet megküldte nekünk. Ezek után már csak egy témával szeretnék foglalkozni. Szintén itt az 5. oldalon található a 259/1999.(IX.8.) számú határozat az Alfától az Omegáig Kft végelszámolása témakörben. Nem tudom, hogy aki ezt összeállította, az csak éberségi próbát tartott-e, mert azért rajtam azért nem sikerült kifogni a 9. oldalon szereplő határozati javaslat 1. pontjában 259/1abcd2,3,4,5stb. számok vannak miközben az 5. oldalon az 1 után nem a 2 jön, hanem a három, meg a 4 meg az 5 meg a 6.

Tüttő István: Azért mert a 2-es az az új végelszámolóra vonatkozik és amíg ezt a bíróság nem fogja eldönteni, addig a régi a végelszámoló.

Marton István: Polgármester úr maradjunk annyiban, hogy a darabszám az tökéletesen megegyezik a határozati javaslatban, illetve itt az 5. oldalon, de a számozás rossz. Azt hittem, hogy ezt észreveszik. De ha a számozás jó lenne a kifogásom akkor is él. Az a kérésem, hogy ha ebben a témába a tisztelt testület tartott soron kívüli közgyűlést, akkor bizony vegyük ki innen a mai napról, egy polgármesteri tájékoztató sokadik alpontjaként és vagy a következő, vagy nekem az is jó, ha a karácsony előtti utolsó közgyűlésen ezt érdemben külön napirendként megtárgyaljuk. Ez a kérésem és erről szavaztatást is kérek.

Tüttő István: Én szeretném jelezni, hogy ma abban a helyzetben vagyunk, hogy a cégbíróságnak elküldtük a jegyzőkönyveket, mindent, ami a lezajlott, az általunk hozott döntéseket, de jogi szakértő is egyetért azzal, hogy ennek gyakorlatilag a bíróságnak kell kimondani azt, hogy elfogadta ezt a döntést. Mert addig, amíg a bíróság ebben állást nem foglal, illetve nem dönt, addig a jelenlegi helyzet érvényes. Természetesen visszatérünk rá, csak én azt mondtam, hogy ennek a valószínűsége, hogy addigra a bíróság dönt is ½, mert vagy dönt vagy nem. De visszatérünk rá, majd meg fogjuk szavaztatni.

Röst János: Marton István már elkezdte ezt a témakört, de szeretném kibontani, mert van több olyan információ, amit meg szeretnék osztani a testület tagjaival. A polgármesteri beszámoló valóban közölte ezeket a pontokat, a végrehajtásról próbált bennünket tájékoztatni, de azért egy-két dolgot előzményként elmondanék. A végelszámolásról lényegében született egy döntés annak következtében volt két tagi gyűlés, a legutolsó tagi gyűlésről mindenki megkapta a jegyzőkönyvet képviselőtársaim közül, remélem sokan elolvasták ezt, 34 oldal. Ennek a stílusjegyei, tartalmi elemei lényegében egy kabarénak felelnek meg, ezt túlzás nélkül mondom. Egy pozitívuma van gyakorlatilag ennek a jegyzőkönyvnek, hogy a végelszámolóról döntés született, ami felmentő volt, ilyen értelemben pozitív döntés született. Elmondanám azt is, hogy ebből a jegyzőkönyvből több dolog kiderült, ugyanis ez a végelszámolás most már két éve zajlik. A Tarnóczky Attila barátom nincs itt, őneki ígértem, hogy hozok gyertyát a második születésnapjára a végelszámolásnak, de ezt a mindenszentek miatt nem hozta, de képletesen meg van gyújtva. Én azt hiszem, hogy két év mindenkit minősít aki itt a teremben ül, ugyanis ez a testület is ennek részese volt, a korábbi is és az egyéb szereplői is ennek a döntéssorozatnak. A végelszámolás lényegében, most a utolsó periódusban nem szól másról, mint a pénzről. A két főszereplő, lényegében Stahl György és Palotás Tibor nem csinál semmi egyebet, mint egymásnak kíván pénzt juttatni. Stahl György 3.5 millió forintot kér végelszámolói díjként, Palotás Tibor pedig több mint 1 milliót. El kell, hogy mondjam, a jegyzőkönyvnek szintén része, hogy Palotás Tibor felvett 700 eFt előleget, amiről döntés volt. Felolvasnám: ez pedig a 328/1998. számú határozat- Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. pont Palotás Tibor műszaki munkatárs javadalmazására vonatkozó igény jogosságát nem tartja jogszerűnek Felelős polgármester, 1998. december 31. Tehát lényegében ezt a döntést annulálta a végelszámoló és több mint 500 eFt-ot kifizetett, jobban mondva jóváírt Palotás Tibornak. El kell, hogy mondjam, hogy a végelszámolásnál van tartozásállománya a Kft felé több cégnek, illetve magánszemélynek ha jól tudom, ennek szintén részese Palotás Tibor cége, az Architect Kft. Én úgy gondolom, hogy ez megér egy misét és egyetértek gyakorlatilag Marton István képviselő társammal, ez egy komplex közgyűlésnek legyen az anyaga. Tekintettel arra, hogy a szereplők közszereplők voltak és jelenleg is közöttünk vannak, úgy gondolom, hogy a közélet tisztasága igényli, hogy a teljes körű vizsgálat kapcsán ügyészi eljárás keretén belül legyen a dolog tisztázva. Egyébként, ha nem ez történik, akkor belengi a korrupció gyanúja az egész beruházást és én ezt nem szeretném. A jegyzőkönyvben van utalás egy belső vizsgálatra, amihez a Kft-nek joga van. Erről szeretném kérni a polgármester urat, hogy tájékoztasson bennünket, hogy milyen stádiumban van, mert végül is a végelszámolás kapcsán a végelszámoló fogja elindítani a peres eljárást a korábbi végelszámolóval. Nyilvánvaló, hogy javasolni fogom, hogy ez terjedjen ki a komplex díjazására, amit eddig felvett, az összes költségeire, amiket felvett, ha károkozás történt ezt majd bizonyítani fogja az eljárás, nyilván arra is. Nem akarom megelőlegezni semmiképpen sem. Akkor áttérnék a konkrét pontokra. Én azt szeretném javasolni, hogy ezt a csomagot, amit lényegében Marton István elmondott, több pontból áll, hogy egy az egyben vegyük ki és komplexen kapjon egy december 31-ig határidő módosítást. Erről szavazzunk, ugyanis ennek két eleme valósult meg határidőre. Ha kell, akkor elmondom pontonként. Az 1.a pont lényegében annyiban megtörtént, hogy a végelszámolásra fel lett szólítva Stahl György, de végül is a végelszámolásnak a folyamata nem zárult le, ilyen értelemben az egy folyó ügy, tehát mindenképpen szükséges a határidő módosítás. a 1.b ugyanúgy tartalmazza amit az előbb elmondtam. Az 1.c pont teljesült határidőre. Tovább megyek az 1.d pont szintén kell határidő módosítás, a 2. pont elfogadható, mert az lényegében teljesült és ugyanúgy a 3., 4., és 5. pont, ami valóban rosszul van számozva, ugyanis igazság szerint a 3. pontnak jelölt pont az a 2., a 4.-nek jelölt a 3-as, az 5-nek a 4-es, a 6-nak pedig az 5-ös. Tehát én nem kívánom tovább húzni a szót, illetve a közgyűlésnek a munkáját, azt javaslom, amit Marton István képviselőtársam javasolt, hogy ezt csomagként vegyük ki, közgyűlésbe jöjjön be és az összes pont kapja meg a december 31-i módosított határnapot.

Tüttő István: Szeretném jelezni, hogy lehet, de nem rajtunk múlik ma már. A bíróságnak kell a döntését meghozni. Természetesen megszavazzuk és ha addig nem érkeznek meg ezek az iratok, ismét elő kell venni. Annyit szeretnék szólni még Röst úrnak, hogy gyakorlatilag nem egy belső vizsgálatról van szó csupán, nem a kft vizsgálja ezt az ügyet belülről, hanem megbízást kapott írásban Boa László úr, Dr. Kovács Lóránt úr és Kalmár István úr ennek a kérdéskörnek a vizsgálatával és ez a csapat, illetve ez a “vizsgáló bizottság” megkapta feladatul azt is, hogy ezen kérdéseket is vizsgálja meg. Ez természetesen azért történt mert ők fogják majd azt az anyagot, egy részét készíteni, amelyről Önöket fogom tájékoztatni.

Röst János: Én elfogadom így a válaszát és örülök annak, hogy ez a bizottság létrejött, viszont szeretnék kérni még egyet a polgármester úrtól, hogy jelölje meg azt a személyt a hivatalon belül, aki a végelszámoló által leadott iratanyagot kezeli, illetve kinél lehet ezt megtekinteni. Én nagyon szívesen felajánlom a munkásságomat, hogy átnézzem, hogy melyek azok az iratok, amelyek nem kerültek átadásra, mert úgy gondolom, hogy egy beruházási folyamatban rengeteg olyan iratmennyiség összejöhet, ami hiánycikk úgy gondolom ebben az átadott jegyzékben és nagyon szívesen segítek ebben. Egyébként a másik, amit még szeretnék kérni polgármester úrtól, hogy Stahl úr nem tudom, hogy hol nyilatkozott teljességgel, hogy átadott minden iratot. Szeretném megkérni a polgármester urat, hogy küldjön neki egy felszólítást írásban, hogy adjon egy teljességi nyilatkozatot, hogy büntető felelősségi teljes tudatában, hogy jelenleg nála semminemű irat a beruházás kapcsán tervdokumentáció és egyéb iromány nincsen. Ugyanis ha ez nem történik meg, tekintettel arra, hogy perben áll az önkormányzattal, lehet hogy olyan iratok vannak nála, amik esetlek a perben az ő számára kedvezőtlenek.

Tüttő István: Azt szeretném jelezni, hogy teljességi nyilatkozattal rendelkezünk, most a legutolsó taggyűlésen benyújtotta. Higgyék el, hogy én nem tudom megítélni azt, hogy van-e irat, ami hiányzik, mert én biztosra veszem, hogy senki nem tudja megmondani, hogy mi hiányzik. Nálunk meg lehet tekinteni, leltár szerint megvannak azok az iratok, amelyek átadásra kerültek, felszólítás is megtörtént, a teljességi nyilatkozat is megvan és szeretném jelezni, hogy aljajegyző nőnél van ez az irathalmaz, szegényt be is temetjük lassan vele, de majd gondoskodunk az ellátásáról. Őnála található meg, úgyhogy Röst úr nyugodtan keresse őt.

Dr. Fodor Csaba: Bár nem része ilyen részletességgel a polgármesteri beszámolónak és ennek a napirendi pontnak, amit az előttem szóló képviselő úr, nem mondom ki a nevét, nehogy még egyszer hozzászóljon ebben ügyben tett, de azt tudtuk és ez fontos a tisztánlátás érdekében. Ha egy A betű megjelenik valahol mindjárt ez a fóbia jut eszébe és mindjárt itt különböző neveket emleget és bűncselekmény elkövetésével is meggyanúsítja őket. Én azt gondolom, hogy túlmegy egy kicsit képviselő úr azon a határon, amit megengedhet magának, mert én azt gondolom, hogy a ténykedése ebben az ügyben elég tág határokat vél birtokolni. Tisztelt Polgármester Úr, úgy gondolom, hogy talán rendre kellene utasítani a képviselő urat, hogy szíveskedjen a tárgynál maradni. De ha már ide eljutott az ügy szeretném, ha világos lenne, mert a megszólaltatott képviselő-testület itt lévő tagjait, már mi szerint felelősség terheli őket, hogy ez az ügy itt tart, ahol tart. Vannak bizonyos jogszabályi kötelmek, amelyeket a képviselőnek nem kötelessége ismerni, ha mégis megnyilatkozik, akkor legalább a fáradságot vegye és menjen el egy szakértő jogászhoz és tanácsát kérje ki és utána beszéljen, mert így kellemetlen helyzetbe kerülhet én azt gondolom. Másodsorban amikor elrendelték a végelszámolást, akkor talán el kellett volna hogy baktasson egy közgazdászhoz és megint egy ügyvédhez, aki felvilágosította volna, hogy milyen kockázatokat rejt magában az ügy. De tovább megyek, tudta mindenki nagyon jól, hogy egész Vásárcsarnok ügye problémákat fog felvetni attól a pillanattól kezdve, amikor eldöntötte a város, hogy ebben részt vesz. Pontosabban abból még nem, hanem attól a pillanattól kezdve, mikor tudta, hogy a képviselő úr és a baráti köre, meg a hozzá hű erők nem vesznek részt ebben a munkában, legalábbis mindent megteszünk annak érdekében, hogy ne a Kiskastély, ne a Rozgonyi 1., ne a Nyugdíjas ház, ne a többi sorsára jusson ez az épület, de hát ezért ezt a kockázatot felvállaltuk és lám-lám mi lett a sorsa. De azért én azt gondolom, hogyha ez egy korrekt napirendi pont lesz, márpedig az lesz majd valamikor, mert most még idő előtti, a polgármester beszámolt, hogy miként hajtotta végre a határozatot és innentől kezdve több kérdés ebben az ügyben szerintem most nem merülhet fel, mert hiszen az ügy a cégbíróság előtt van és a cégbíróság, mint olyan azért független és az majd dönteni fog, megfog hozni valamiféle döntést. Az pedig igaz, hogy mindaddig azt kell tekinteni végelszámolónak, függetlenül attól, hogy a tagok, vagy a taggyűlés mit döntött, akit majd a cégbíróság töröl. Pontosabban amíg nem törli a cégbíróság hivatalosan a cégjegyzékből, addig az az XY a végelszámoló, még akkor is, ha az előttem szóló képviselő úrnak ez nagyon fáj, de hát azért őneki ide már nem ér el a keze, én abban bízom.

Röst János: Nem akarok belebonyolódni ilyen vitába, mert úgy gondolom, hogy méltatlan, egy viszont tény, hogy Fodor képviselőtársam egy picit izgalomban jött, amikor ez a vizsgálat a vége felé közeledik, érintettség kapcsán. Úgy gondolom, hogy ő volt ennek a Kft-nek az első vezetője, az első kapavágását gondolom megtette, hogy ez érinti elég érzékenyen.

Dr. Fodor Csaba: Ez megint nem igaz, szóval a Röst képviselő úr nem tudja mit beszél, ugyanis egy darab kapavágás nem történt, mert én arra kaptam felhatalmazást a közgyűléstől, majd a taggyűléstől határozat alapján, hogy a szerződést kössem meg és utána az én megbízatásom megszűnt. Egy fia kapavágás sem történt az ügyben, hála az Istennek, utólag azt mondom, hogy szerencsére, mert hát Röst János képviselőhöz hasonlóan még vannak páran jóindulattal.

Tüttő István: Én úgy gondolom, hogy ezt a témát, lépjük át.

Tóth László: A polgármesteri beszámoló két pontjához szeretnék megjegyzéseket tenni. A 4. oldal 226/1999. számú határozat végre nem hajtása, illetve az önkormányzatot ért 15,2 millió Ft kiesése okán. Úgy gondolom nem lenne helytálló, ha nem tennénk kronológiai sorrendbe, hogy mi juttatta az önkormányzatot 15 millió Ft-os bevételkieséshez. Az előzmények a következők tisztelt uraim, hölgyeim.

Tüttő István: Melyik pontosan?

Tóth László: 226/1999., az a Ford határozat, csak nem akartam kimondani a vállalkozást, mert még azt hiszik, hogy valami averzióm van a céggel kapcsolatban. Ismertetném a 113/1999-es számú Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság határozatát Nagykanizsa 1847/45 hrsz-ú ingatlan értékesítésében született. A bizottság támogatja, hogy az 1847/45 hrsz-ú ingatlan, bocsánat ez a második, maradjunk a kronológiánál. a 92/1999. számú határozat, illetve a 91/1990 számú határozat előterjesztés Nagykanizsa, északkeleti városrészben található 1847/45. hrsz-ú ingatlan egy részének értékesítéséről. A bizottság a határozati javaslat c.) pontja szerinti változatot támogatja, javasolja a terület közvetlen értékesítését a Ford Autó 96 Kft részére. Ezt követően, a bizottsági döntést követően, hogy finoman fogalmazzak erőteljes lobbi érdekek jelentek meg a bizottságban. Ennek kapcsán a következő patthelyzetet hozta a bizottság, ami a 113/1999. számú bizottsági határozatban öltött testet, mely szerint a bizottság támogatja, hogy az 1847/45. hrsz-ú ingatlan a Ford Autó Kanizsa Kft részére kerüljön értékesítésre, amennyiben a Ford Autó 96 Kft az érintett területtől északra levő területet is lehetségesnek tartja lakások építésére. Ennyi hozzátartozik az ügy tisztességes kezeléséhez. Úgy gondolom, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Városának a rendeleteiben nem találok olyan utalást, hogy helyfenntartásra vonatkozik, ugyanis a polgármester úr által elmondottakból is kiderül, hogy nem kívánja ezt a területet megvásárolni, csak egy kisebbet szeretne, de arra nem született szándéknyilatkozat, hogy ezt mikor szeretné megtenni, csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy ha akkor áprilisban ez az első határozat kerül végrehajtásra, Nagykanizsa Megyei Jogú Városát nem éri 15,2 millió Ft bevételkiesés. Ennyit szerettem volna ezzel kapcsolatban mondani.

Tüttő István: Akkor azzal vádoltak volna minket, hogy nem támogatjuk a vállalkozást.

Tóth László: Igen, különféle érdekek mentén. A 8. oldalon, ….kezdeményezte munkahelyteremtés, munkanélküliség csökkentése érdekében bizonyos fajta foglalkoztatási koncepció elkészítését. A polgármesteri beszámoló határozati javaslatában 5. pontja azt mondja, hogy megállapítja, hogy Tóth László képviselő javaslatára munkahelyteremtésről szóló koncepció elkészült. Ez lehet igaz is, de mivel bizottsági szakaszba ez nincs, ezért kérem a határozati javaslat első mondatát törölni és csak a második mondat maradjon bent, a koncepció közgyűlés elé terjesztésének határidejét 99. november 30-ig meghosszabbítja.

Tüttő István: Úgy látom több észrevétel nincs, a vitát lezárom. Marton úrnak szeretnék egy témára válaszolni, ami a hulladéklerakóra vonatkozik. Éppen ma került az asztalomra, ma kell újra aláírni azt az építési engedély kérelmet, amelyet most adunk be, mivel most eljutottunk ismét oda, hogy tisztázódtak a viszonyok és így az építési engedély beadásának ismét megvan a lehetősége, tehát holnap postázzuk, Milyen időpontot javasol?

Marton István: Én milyenféle időpontot elfogadok, ami reális, csak legyen egy időpont. Ha azt mondják, hogy két hónap, akkor azért mindenképpen még ebben az évben tető alá lehet hozni.

Tüttő István: 60 napos a zalaegerszegi hivatalnak, tehát az építéshatóságnak az határidő, ami…

Marton István: Akkor javaslom a január 31-et.

Tüttő István: Akkor tegyük január 31-re, abban azonban eljárunk, hogy lehetőleg ne húzzák annyi ideig, tehát 2000. január 31.

Marton István: Nekem jobb a január 31, mert az reálisabb.

Tüttő István: Jó, maradjunk ebben, ez volt a módosító indítvány, kérem erről szavazzunk.

 

A közgyűlés 23 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Amit Tóth László úr említett, itt van egy hivatalos megkeresés, bizottságok tárgyalni fogják az újabb vásárlási szándékot, majd találkozunk vele. Javaslat hangzott el a 259/1999. számú határozat egységes, esetleg soron kívüli közgyűlésen december vége felé való tárgyalásáról, tehát december 31-ig és akkor majd, amikor közösen eldöntünk egy soron kívüli közgyűlést, illetve csak önálló napirend legyen. Szavazzunk erről a 259, tehát normál közgyűlésen december 31-ig visszatérünk rá. Szavazzunk.

A közgyűlés 21 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Most a határozati javaslatra kérem szavazzunk 1. pont.

A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Az értelem szerűen az 5-ös bele jön, az 5-öst kihúzzuk innen, illetve ennek a határideje változik. A 2-re kérem a szavazatukat.

 

A közgyűlés 25 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: 3.

 

A közgyűlés 25 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: 4-re kérem a szavazatukat.

 

A közgyűlés 25 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Itt Tóth László úr, az 5-nél kérte, hogy a közgyűlés előterjesztésének határidejét meghosszabbítja, ezzel egyet ért, de a bizottsági egyeztetés alatt áll című rész kimarad, így fogadjuk el.

 

A közgyűlés 25 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: A 6-at kérem.

 

A közgyűlés 24 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Birkner Zoltán: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése tisztelettel tájékoztatja a város polgárait, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata nem tagja a Baloldali Önkormányzatok Szövetségének.

Kelemen Z. Pál: Amit Birkner Zoltán képviselőtársam mond, az tárgya lehetett volna egy interpellációnak, tárgya lehetett volna egy kérdésnek, de nem a polgármesteri tájékoztatónak, mert azt a polgármester adja ki és ez nem fogadja el a polgármesteri tájékoztatót. Ez nem is akarom minősíteni, nem mondok semmit, ez a fajta dolog nem tartozik ide és ezért kérem, hogy ne is szavazzunk és ezt ügyrendileg is nézzük meg, mert ez az igazság.

Tüttő István: Bár én bátran kijelentem, hogy nem tartozik ez a közgyűlés a Baloldali Önkormányzatokhoz.

Birkner Zoltán: Tényleg kicsit fáradtak vagyunk már és nem szeretném húzni az időt. Polgármester úr, amikor én ez felvetettem azt mondta, hogy természetesen meg fogja szavaztatni, de most akkor megkérdezem polgármester urat, lévén ő valóban ennek a napirendnek az összeállítója, polgármester úr ha úgy gondolja, hogy nem tartozik ide, természetesen abban a pillanatban visszavontam ezt, csak az előbb már kijelentette, hogy igen.

Tüttő István: Én ebben a leiratban nem jeleztem a Baloldali Önkormányzatokról semmit.

Tarnóczky Attila: Hát reméltem, hogy ebbe a vitába nem keveredek bele, nem szívesen teszem. Lehet a javaslatot minősíteni, akkor hadd minősítsem az elnevezését ennek a társaságnak. Ez egy elmés, jópofa elnevezés, azt a sejtetést teszi, hogy önkormányzatok szövetségéről van szó, miközben önkormányzati képviselők csapatáról van szó és innen származik az a sok vita, ami ebben az ügyben itt folyik és innentől kezdve megítélésem szerint a határozat az nem értelmetlen képviselő.

Tüttő István: Remélem, hogy nem ebből a félreértésből adódik, hogy nekünk néhány pályázatunkat nem fogadják el. Akkor mindenképp szavazzuk. Én a magam részéről el tudom fogadni, szavazzunk egy olyanról, de aki nem érzi magát ebben, az azt fogja nyomni, hogy nem ért vele egyet. Tessék szavazzunk.

 

A közgyűlés 15 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

 

319/1999.(X.26.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. a 281/1996., a 254/1998, a 303/4/1998, a 325/1998, a 66/1999, a 135/1/1999,(V.18.), a 182/a/1999.(VI.15.), a 195/2/1999.(VI.22.), a 199/1999.(VI.22.), a 203/1999.(VI.22), a 226/1999.(VII.9.), a 247/2/b,2/c,3,18,25/1999.(IX.7.), a 250/1999.(IX.7.), a 266/1999.(IX.14.), a 267/1999.(IX.14.), a 269/2/1999.(IX.14.), a 271/1999.(IX.14.), a 273/1999.(IX.14.) és a 275/1999.(IX.14.) számú határozatokról szóló jelentést elfogadja
    2. a 106/1998. számú határozatot hatályon kívül helyezi.
    3. az 5/3/1999. számú határozat végrehajtásának határidejét 2000. január 31-ig meghosszabbítja.
    4. a 178/1999.(VI.15.) és a 209/1999.(VII.9.) számú határozatok végrehajtásának határidejét 1999. december 31-ig meghosszabbítja.
    5. a 189/3/1999.(VI.22.) számú határozat végrehajtásának határidejét 1999. december 31-ig meghosszabbítja.
    6. 259/1999.(IX.8.) számú határozat végrehajtását a decemberi soros közgyűlésig meghosszabbítja azzal, hogy az Alfától az Omegáig Kft végelszámolásával kapcsolatosan önálló előterjesztést kell készíteni.

Határidő: 1999. december 14.

Felelős : Tüttő István polgármester

7. megállapítja, hogy Tóth László képviselő úr javaslatára a munkahelyteremtésről szóló foglalkoztatási koncepció elkészült és közgyűlés elé terjesztésének határidejét 1999. november 30-ig meghosszabbítja.

8. tisztelettel tájékoztatja a város polgárait, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata nem tagja a Baloldali Önkormányzatok Szövetségének

9. a fontosabb intézkedésekről, eseményekről szóló tájékoztató tudomásul veszi.

Felelős: Tüttő István polgármester

 

 

  1. Interpellációk, kérdések

 

Bicsák Miklós: Nagyon rövid leszek, mert ahogy képviselőtársam is jelezte, most már a hangulat is hideg és fáradtak vagyunk. Én röviden tisztelettel kérdezném polgármester urat, már a nyár folyamán is feltettem a kérdésemet, hogy a palini háziorvosi rendelőnek a tetejével, illetve a cserép szerkezettel gondok vannak. Itt a késő ősz, a tél, bizony komoly, a cserép elkezd omladozni, beázások továbbra is. Azt tudni kell, hogy a palini háziorvosi rendelőben két orvos dolgozik és nagy a területük, a beteget létszáma, komoly napi betegmegfordulás van a rendelőben és egy kicsikét ez veszélyezteti is a munkájukat. Tisztelettel kérném, hogy ez évben, ha ideiglenesen is, valami megoldást, tudom, hogy voltak kint helyszínen a műszaki osztály részéről, de nem történt ez ügyben semmi. Ez a első kérdésem.

Második kérdésem a gyönyörű új palini iskola amire büszkék vagyunk mi paliniak, ezt remélem a fórumon is a lakosság részéről is meg fogják erősíteni, hogy végre annak a városszéli településnek egy olyan iskolája ami a városban csodájára fognak járni az emberek. Van kis baki a dolgokban, van egy olyan úszómedence része ennek az iskolának, ami 50 éve épült és ez az úszómedence biztos, hogy anyagi és egyéb gazdasági okokból nem került olyan helyzetbe, hogy azt a diákjaink tudnák használni a megfelelő nyári vagy tavaszi időpontban, amikor úszásra vagy egyéb. A lényeg a kérdésem, hogy ezt az úszómedencét sajnálnánk ott, magam, a szülők és a lakosság részéről is, hogy ez tönkremenne vagy betemetésre kerülne. Kérdezem a polgármestert, hogy milyen segítséget kaphatnának a paliniak.

Harmadik kérdésem, tisztelettel kérdezem, mint városszéli település képviselője.

Tüttő István: Elnézés, hogy közbekérdezek. Tapasztalunk olyan nyomokat, hogy temetik be?

Bicsák Miklós: Jelzés érkezett a lakosság részéről is, hogy egyéb, ilyen építkezésből származó anyagok kerülnek az úszómedencébe és ezt szeretném és sajnálnám megvédeni, mert én még gyerekkoromban fürödtem ott abban a medencében és ez az utókor számára is egy olyan állapotú, egy gyönyörű ideális környezet, be is illene ebbe az új iskola.

Tüttő István: Egy táblát teszünk ki, hogy itt fürdött valaha Bicsák Miklós.

Bicsák Miklós: Nem az, meg lehetne pályáztatni esetleg alapítvány formájában, javasolnám azt helyrehozni, vagy egyéb, kár lenne, hogy elveszne.

Harmadik kérdésem a buszmegállók kérdése, hogy látjuk, hogy tele van falragaszokkal. Ez még talán nem is volna gond, hanem maga a falragaszok alatt Palinban, Korpaváron, az Úrhajós utcában vagy ha megyünk a városban a Teleki utcától kezdve mindenhol meg lehet nézni, hogy be vannak rugdosva a buszmegállók. Kérdésem, hogy valaki felügyel, odafigyel, hogy a buszmegállók milyen állapotban vannak. Azt szeretném kérdezni, hogy ez meddig mehet, hogy megint itt a tél, hova szorulnak be az utasok, csak a buszmegállóba. Huzatos egyéb, ezek gondokat okoznak, kérem ebben az intézkedést. A falragaszok vegyes felragasztásúak, diszkó meg egyéb hasonló feliratú falragaszok, ami esztétikailag is egy kicsit bonyodalmat idéznek.

Tüttő István: Megkérem a Műszaki Osztályt, hogy ezeket vizsgálja ki. A palini iskolánál pedig a volt úszómedence az igazgatónak kell írni egy levelet, amiben felkérjük, hogy állítsa le amennyiben ilyen történt volna, illetve állítsák vissza. Ismereteink szerint ez a folyamat leállt már, mert az iskola igazgatója is tudomást szerzett, mivel a közelben él. Falragaszokkal kapcsolatban pedig meg kell vizsgálni a Műszaki Osztálynak ezt a kérdést.

Röst János: Rövid kérdés lesz és remélem rövid választ kapok. A munkatervben nyár elejére szerepelt a lakásprogram, illetve a lakásrendelet behozatala, ami a mai napig nem történt meg. Tisztelettel kérdezem, hogy ebben az évben még tárgyaljuk-e a lakásrendeletet, egyúttal javasolnám, hogy amennyiben bekerül a közgyűlés elé párhuzamosan kerüljön be a lakásépítési koncepció is, ugyanis a kettő összefügg. Hiába akarunk adni egy támogatási rendszert, ha Nagykanizsán nem épül lakás, lehetőséget sem kapnak az építkezni vágyók arra, hogy lakást építhessenek. Ez a két jelentős rendeletet, illetve koncepciót együtt kell kezelni. Tisztelettel kérném, hogy még ebben az évben próbáljuk ezt megoldani.

Tüttő István: Megkezdeni valószínűleg meg tudjuk, de a következőt kérem. A Kormánynak ismereteim szerint készül egy lakástámogatási koncepciója, amelynek talán ismeretében a lakásépítési koncepciót is ki tudnánk alakítani. Mindenképp elkezdjük, de ha nem köteleznek rá minket, akkor nem ígérem, hogy az idén meglesz. Ennyit tudok most válaszolni.

Tóth László: 1999. október 21-én az Arany János utcai lakók nevében kerestek meg kérve az immár 24 éve tartó kálváriájuk megszüntetését. A 2703/8 ragszámon 1999. július 31-én feladott és mind a mai napig megválaszolatlanul marad a Polgármesteri Hivatalnak címzett levélből idéznék:

Tüttő István: Melyik évben adták fel?

Tóth László: 1999. július 31-én. A szennyvízcsatorna, ami az Arany János utca alatt megy nagy esőzéskor nem képes elvezetni a szennyvizet, ilyenkor az egész utcát, a házunk udvarát, a pincét, műhelyt, garázst elönt a szennyvíz, de ezzel így vannak a többi ház lakói is. A szennyvíz levonulása után a sok szemetet, ürüléket, döglött patkányt és egyéb mocskot nekünk kell eltakarítani, sokszor a szennyvizesek is takarították az utcát, udvart mostak. Ez az első része az első kérdésemnek. Már lassan harmadik éve lakos a Teleki utcában és azóta folyamatosan tapasztalom a Teleki u. 7. szám alatti épület előtti csatornából feltüremkedő penetráns szennyvíz szagát. Ezúton kérem a fenti területekre vonatkozóan a műszaki problémák azonnali megszüntetését. Áttérnék a másik kérdésemre.

A logisztikai központ és az ipari park megvalósíthatóságával kapcsolatban, valamint a város gazdasági helyzetének kapcsán kérdeznék rá az alábbi Honvédségi kezekben lévő földingatlanok további sorsára. Van-e valami rálátásunk. Ezek az ingatlanok a következők. Helyőrségi lőszerraktár és környéke, helyileg a récsei erdőben, helyőrségi lőtér Kiskanizsa és Homokkomárom között, műszaki harckocsi gyakorlótér Kiskanizsa és Homokkomárom között, valamint a gépjárművezetői tanpálya Sánc és a Csó-tó között, ahol a roncs derbit meg egyéb ilyen motorcrosst szoktak rendezni.

Tüttő István: A levélre vonatkozóan utánanézünk, hogy mi volt a története. Természetesen a Műszaki Osztály válaszol ugyanúgy a Teleki utca 7-re pedig fel kell szólítani a Vízművet, hogy szíveskedjék a kérdést megvizsgálni. Én most nem tudom megmondani, hogy műszaki hibáról van szó, vagy egyébről, de mindenképp intézkedés szükséges. Logisztikai központ, ipari park, HM ingatlanok nem tudom, hogy most tudunk-e válaszolni kapásból vagyongazdálkodás, utána nézünk és erre is írásban válaszolunk.

Budai István: Fogadóórámon bejelentés érkezett hozzám a Spar áruház és Ford autószalon közötti területen hatalmas gaz található és a gazban rengeteg szemét. Én tisztelettel kérdezném, hogy kinek a feladata ennek a gondozása. Ez az egyik terület, mivel több területről szóltam a bejelentkezésem során. A másik pedig, már többször interpellált azt hiszem Csákai úr és Kelemen Z. Pál úr is a Laktanya és a garázsok közti terület kérdésében, hogy annyi szemét halmozódott fel, hogy azt már illegális szeméttelepnek lehet nyugodtan minősíteni, különféle gépkocsi alkatrészek, különféle olajos szemetek vannak ott. Ezt én a tavaszi városszemle során a bizottságnak bemutattam, megfelelő helyre föl is jegyezték, azon túl semmi nem történt. Én tisztelettel kérem, hogy amennyire lehetséges, ezt a kérdést megvizsgálni és megszüntetni ezt az állapotot, mert komoly problémák lehetnek belőle. Az egy komoly környezetszennyezést jelent ott az a terület.

Tüttő István: Tudunk erről valamit, hogy kié ez a terület? Úgy emlékszem magánterület, vagy kft., tehát nem önkormányzati. Kérném felszólítani a hatóság részéről, hogy tegye rendbe, vagy meg kell büntetni, bírságolni.

Kiss László: A kérdést talán napirend előtti felszólalásként kellett volna elmondani, mert kapcsolódik a Sörgyár bezárásához, de azt hiszem, hogy most is helyén való. Kelemen Z. Pál képviselőtársam elmondta, hogy látható volt, hogy a Dél-afrikai sörgyárak nem termelő kapacitást, hanem piacot akartak vásárolni. Ennek következtében látható volt, hogy a Sörgyár előbb utóbb arra a sorsa jut, mint aminek most a végkifejletéhez közeledik, hogy bezárják. Ez ellen a látható folyamat ellen se az előző önkormányzat, se ez a jelenlegi önkormányzat egyetlen egy lépést nem tett. Én azt hiszem, hogy mi tarthatunk itt hetente közgyűléseket, és közgyűlésenként százszor elmondhatjuk, hogy munkahelyet akarunk teremteni, ha a meglévő munkahelyek megóvása érdekében egy lépést sem teszünk. Ezt senki nem fogja nekünk elhinni, hogy munkahelyet tudunk teremteni. Én arra kérem polgármester urat és minden tagját a közgyűlésnek, hogy minden lehetséges fórumon tegyen meg mindent a sörgyár és az ott lévő munkahelyek megmentése érdekében. A magam részéről ebben az ügyben felvettem a kapcsolatot Zakó László országgyűlési képviselő úrral, aki felvállalta ezt a témát, és tudom ajánlani mindenkinek, hogy keresse őt, mert ő képviselni fogja az ügyünket.

Tüttő István: Érdekes helyzet, ami most kialakult, ugyanis az önkormányzatnak semmilyen beleszólása nincsen abba a tulajdonosi körbe, aki most ezzel rendelkezik. Államigazgatási hatáskörben lévő cégről volt szó korábban, akkor meg azért nem volt beleszólásunk, mert semmi közünk nem volt hozzá. Aladdin csodalámpájával rendelkező személynek kellett lenni, megdörzsölte és azt mondta a szellemnek, hogy vidd el Kanizsáról képletesen ezt a gyárat. Ez az jelenti, mert a belterületi földérték sem kaptunk pénzt, mintha nem is Kanizsán lenne, ezt így kell érteni. Na most én nem neheztelek senkire. Megkeresett engem a gyár szakszervezeti vezetője, de mikor, amikor már megjelent az újságban, hogy bezárják. Én nem érzékelem, hogy a gyár kollektívája, vagy egyáltalán az érdekvédelme nem tudom, hogy mit tett annak érdekében, hogy ez a helyzet ne álljon elő. Mit tettek közben, miközben az események nem itt tartottak. Nem tudok rá válaszolni, mert az önkormányzatot ilyen szempontból soha nem kérték meg, hogy segítsen ráadásul, ha megkérték volna sem biztos, hogy tudott volna segíteni. Ma azzal a ténnyel kell szembenézni és én javaslom, hogy hiszem lesz egy téma éppen a Sörgyár, kérem megkértük a Zakó urat, Göndör urat, az összes képviselőt, akivel itt találkoztunk éppen tegnap, hogy próbálják nekünk megszerezni, de írnunk kell az ÁPV RT-nek is és mindenkinek, hogy szíveskedjenek nekünk a szerződéseket bemutatni, hogy milyen szerződések alapján került ez az egész privatizációs folyamat ilyen állapotba, ahogy most van. Ezt követően, ha megismerjük a szerződést szakembereket megbízhatunk azzal, hogy ezen szerződések tanulmányozása után mondhassák el, hogy kérem, ebben van esély arra, hogy valami megtámadható benne, mert az, hogy sérelem érte most a város és a köz érdekét, az nem elég. Kérem gondoljanak bele, hogy micsoda nagy cégek mentek tönkre közben amik a mi sörgyárunkhoz képest gigászok voltak, mégse tudtak tenni ellene semmit. Itt lehet azzal vádolni valakit, hogy piacot vásárolt, meg lehet azzal vádolni valakit, hogy kérem, már az elején látszott, na de akkor megkérdezem én, ha az elején látszott, hogy a sörgyár bajban van, akkor a menedzsment miért adta el első lépésként, mikor megszerezte a tulajdont. Eladták a kirendeltségeket. Kérem, aki eladja a kirendeltségeit, miközben termelni akar, a piacát adta el. Tehát akkor ne az önkormányzaton kérjék számon, hogy mi van ezzel a sörgyárral. Akkor kellett volna számon kérni azokon, akik ezt elkövették. Tudomásom szerint nem történt meg. Mi most mondhatjuk, hogy ejnye bejnye, mi meg mondhatjuk, hogy kérem a dél-afrikai tulajdonos legyen szíves eladni, ez nem lesz elég. A tulajdonos azért döntött így, mert számára valószínű üzleti érdeke ezt diktálja. Kérem miért történtek itt olyan gyáreladások, ami említhetjük az Emelőgép Gyárat, mi folyik ott most, mi van a Hidroplasztiknál? Ezek mind ugyanazon körbe tartoznak, csak nem annyira nagy méretűek és nem olyan nagy munkás vagy dolgozói létszámot érint, de egy az egyben beleillik ebbe a képbe, hogy ezek a privatizációs gyakorlatok messze nem azt a célt szolgálták, amiért esetleg annak idején a pályázók, mint ígérvényt beadtak. Mi, én mondanám, hogy én is megbíztunk egy szervezetet, aki mindezen privatizációs kérdésekkel foglalkozik, szakértők. Azt mondták, hogy szinte mindegyik esetében van valamilyen remény egy bizonyos eredmény elérésére. Azt is hozzátették úgy tűnik, hogy kivéve a sörgyár. De ennek ellenére én is azt kérem, hogy határozati javaslatot szavazzunk majd meg a sörgyárral kapcsolatban, de mivel most interpellációról van szó, majd ha odaértünk, akkor már nem kell annyit beszélni róla. Azt hiszem több kérdés nincs, megkérdezem ezek után, mivel a Dr. Baranyi Enikő jelentkezett még kérdésre, de közben ő elment, vagy valakinek átadta? Akkor majd legközelebb.

Balogh László: Interpellációmat szeretném elmondani, mert régóta várok rá és várnak rá. Választókörzetem egy közel harminc éves problémája kapcsán kell kiállnom, 40 Corvin utcai keleti garázstulajdonos érdekében, akik a minap megkerestek. ……..minőségű kavicsos gidres-gödrös út van, melyen szárazságban is nehézkes a közlekedés, de ha esik egy kis eső nem beszélve arról, hogy ha sok áldatlan állapotok alakulnak ki. Ráadásul nem megoldott a vízelvezetés így eső estén a lejtős kiképzés miatt a Corvin utca 3 szám alatti garázsokba egyszerűen befolyik a víz. Ezen kívül nincs tér kivilágítás a garázssoron, nem szokott hó eltakarítás lenni a város részéről. A Kinizsi utca 48. száma alatti garázsok ügye is borzolta a kedélyeket. Így baleset megelőzési, közbiztonsági és hangulatjavítási okokból tisztelettel kérjük a megoldást a közeljövőben. Ez a probléma már többször volt ügy, több ígéret hangzott el. Ezért természetes, hogy a lakosság jogosan elvárja, hogy képviselője, a Műszaki Osztálya a VIA Kanizsa Kht. többet törődjön vele. Véleményem szerint viszonylag kevés pénzzel lehetne nagyot segíteni 40 kanizsai garázstulajdonos régi problémáján. Ennek városnak kellenek a kis üzentek is tisztelettel segítséget rémélve. Köszönöm a figyelmet.

Tüttő István: Elnézést kérek, Dr. Gőgös úr szintén jelentkezett, három kérdést kíván feltenni, csak véletlenül átléptem ezen a soron. Tessék, Öné a szó.

Dr. Gőgös Péter: Kiskanizsa méretét és közel 8000 lakosát tekintve jelentős szegmentjét képezi városunknak. Különös, hogy egy ekkora városrészben nem lehet egyáltalán buszjegyet vagy bérletet kapni. Történtek ugyan erőtlen próbálkozások, de ezek mind a mai napig nem vezettek eredményre. Második felvetésem, hogy akkora területen nincs egyetlen pénzfelvevő automata.

Tüttő István: Pénzfelvevő?

Dr. Gőgös Péter: Igen tehát bankomat. Harmadik felvetésem, hogy kb. egy éve interpellációban jelezetem, hogy a Bajcsy -Zs. úti orvosi rendelők előtt a biztonságos gyalogos átkelés miatt egy kijelölt gyalogátkelőhelyre lenne szükség. Szeretném megkérdezni, hogy a baráti vállveregetések után hol tart jelenleg a kérdés. És az első két kérdésemben kaphatunk-e segítséget.

Tüttő István: Egyébként mindegyikre lehet kapni, de azt most nem tudjuk ígérni, mert ugye a buszjegy értékesítést azt egyeztetnünk kell a Volánnal. Most tudnánk válaszolni?

Imre Béla: Ezt a kérdést már korábban is feltetszett vetni és a Volánnak mi ezt megírtuk a választ ha jól emlékszem, épp a mai postával érkezett meg, úgy hogy ezt megfogjuk küldeni Önnek válaszként, hogy a Volán erre milyen reakciót küldött hozzánk.

Tüttő István: De ha érzékelem nem a megoldásról szól, mert akkor mondta volna, az Osztályvezető úr.

Imre Béla: Igen nem a megoldásról szól tekintettel arra, hogy vállalkozási formában értékesítettek bérletet és jegyet és nincs vállalkozó, aki ezt elvállalná a térségben. Következésképpen mihelyt egy olyan boltos, trafikos, aki ezt elvállalja felelősséggel szigorú nyilvántartási szabályok vezetésével természetesen, akkor ezt vissza tudják állítani, ez van a levélben röviden.

Tüttő István: Ezért közösen keressük majd a megoldást. Köszönöm A másikra pedig írásban válaszolunk. Mivel valóban több kérdés remélem nem kerülte a figyelmemet. Cserti úr kért kérdés? Igen hallgatjuk.

Cserti Tibor: Kemény fajsúlyú javaslataim vannak, egy picit lazítás képen. Azt hiszem, hogy következő napirendi pont. kapcsán itt a VIA Kanizsa Kht. beszámolójánál találkozok közhasznú munkások foglalkoztatásával. Nekem a munkások foglakoztatásával összefüggésben két javaslatom van. Az egyik a nemrég felavatott temető híd vasszerkezetével összefüggő, erősen korrodált állapotban van. Én azt hiszem, hogy most még megelőzhető állapotban van némi kisfestéssel. A másik a Mindenki Sportpálya jelentős igénybevételnek van kitéve, az előtte lévő léckerítés pótlására lenne szükség pár helyen, de mindenféleképen a tél beállta előtt a festésére. Hát ez megint nem nagy fajsúlyos téma. Mindkettő közhasznúmunkások foglakoztatásával még elvégeztethető, egyként nagyobb későbbi kárt váltanánk ki. Jól tudom, hogy a többi önkormányzati intézmény esetében nagyobb állagvédelmi problémák vannak, de szeretnék ebbe gyors előrehaladott állapotot látni.

Tüttő István: Jogos felvetés, oldottunk meg nem egy ilyen problémát, közhasznúmunkásokkal. Az Olajbányász pályának a festése is így történt meg. Reméljük, hogy csak azt kell a szakembereknek megvizsgálni, hogy nehogy az időjárás kedvezőtlen legyen egy festéshez, mert akkor az eredménye nem igazán jó, de meg kéne csinálni még az idén. Kérdésem lenne a jelentés az interpellációk és kérdések intézéséről. Bicsák úrtól kérdezem, hogy elfogadja-e a választ?

Bicsák Miklós: Igen, köszönöm szépen elfogadom.

Tüttő István: Dr. Baranyi Enikő elment közben, így nem tudunk ez ügyben dönteni.

 

4.) Marton István önálló képviselői indítványai (írásban)

a.) Javaslat az önkormányzati külkapcsolatok szabályozásának egyes kérdéseit tartalmazó 19/1997.(IV.22) sz. rendelet módosítására

 

Tüttő István: Marton úr javaslatot tett lehet, hogy rossz sorrendbe van elém téve, de azt hiszem ez nem okoz gondot. Egyik a javaslat az önkormányzati külkapcsolatok szabályozásának egyes kérdéseit tartalmazó 19/1997–es rendelet módosítására. Szeretném, én legalább is úgy emlékszem, hogy a Közgyűlésünk döntött arról, hogy nem kíván ezen rendelet módosításával foglalkozni, hogyha rosszul értelmezném, akkor. Tehát magyarul leszavaztuk, magyarul arról döntött, hogy nem kíván vele foglalkozni, tehát a határozat nem arról szól, hogy nem kíván vele foglalkozni, hanem arról, hogy nem szavazta meg. Kérdésem az, én most nem akarok most durva szót használni, hogy lopakodó módon vissza lehet e hozni ugyanazt a témát rövididőn belül, mert én összehasonlítottam a jelenlegi és az elmúlt alkalommal beadott indítványt, a között két szó különbség van tartalmi különbség nincs.

Marton István: Nem ezzel óhajtottam kezdeni, de ha már a Polgármester úr belekezdett, akkor folytassuk ezzel. Én ezt azért adtam be újból, mert ha valaki megnézi én kikértem itt van a múltkori vitának az anyaga. Ott néhány képviselőtársam rájött arra, hogy mivel 18 szavazó volt, ha obstruál, akkor bármilyen jó dolgot ellehet vágni és ezért történt az, hogy a közgyűlés elutasította. Tehát 18 érvényes szavazó volt a 27 tagú Közgyűlésből, tehát a kétharmada volt jelen, ott pedig minősített többségre jutni manapság ebben a testületben nem lehet. Ez annyiban tér el egyébként nem kettő az a két szó, hanem négy, mert Kelemen képviselőtársam - éppen most ment ki igényeit érvényesítettem benne. Nevezetesen a közpénzen szót Ő nem tudta értelmezni, Ő azt mondta csak a költségvetés terhére kifejezést tudja értelmezni egyáltalán. Hát nekem teljesen mindegy, mert mind a kettő ugyanazt jelenti a mi esetünkben, ezért azt beépítettem, és a jelöli ki ellen is volt kifogás, mert jobban hangzik az, hogy hagyj jóvá. Hát úgy gondolom, hogy tartalmilag ez nem csorbítja az önálló képviselői indítványt, illetve a rendelettervezetet sem. Én úgy gondolom, hogy a mi SZMSZ-ünk nem tiltja azt, hogy egy adott képviselői indítványt annyiszor adjon be valaki, ahányszor csak éppen akarja, amíg meg nem unja. De ha valaki ezt éppen cáfolni tudja én jó néven veszem. Én nem óhajtom azt a múltkori vitát itt lefolytatni, hiszen akkor ugye csak egy felolvasási gyakorlatot kellene tartani, a dolognak az a lényege, hogy van bent egy icipici szigorítás, nevezetesen az, hogy az eredeti rendelet 4.§ (3) bekezdése azt mondja, hogy éves külkapcsolati tervben meg kell határozni a szakmai kapcsolatok adott évre szóló kedvezményezésének rangsorát, melyet a költségvetésben garantálni kell. Ezzel én tökéletesen egyetértek, de bocsánat ez az elfogadott rendelet. Én annyit szúrtam közbe, hogy az éves keretösszegig magyarul, nem lehet parttalanul utazgatni. Akinek ez nem tetszik azt én nagyon sajnálom, de bízom benne, hogy az törpe minoritás ebben a testületben. A másik pedig, hogy ugyanennek a paragrafusnak a (4) bekezdése az tökéletesen értelmetlen, érthetetlen, értelmezhetetlen és ennek meg van az a veszélye, hogy mindenki úgy használja, ahogy akarja. Nem túl sok magyar tanár ül körünkben, de ha van itt ilyen, és azt mondja, hogy amit én szétszedtem két pontba az kevésbé értelmes én akkor rögtön visszavonom a javaslatomat, de nem hiszem, hogy erre sor kerül. Tehát itt egy icipici szigorításról és a kifejezések finomításáról van szó. Köszönöm én mást nem kívánok hozzáfűzni.

Dr. Fodor Csaba: Teljesen igaza van Marton képviselő úrnak bárki, bár hányszor bármikor bármennyiszer behozhatja ugyanazt azt az ötletét, akár rendeletként akár határozatként, amit már egyszer a közgyűlés emlékeim szerint nem támogatott, tehát eljátszhatunk mi ezzel folyamatosan mind addig, amíg nem támogatjuk Marton képviselő ötleteit, akkor napirendi pontonként tárgyalgatjuk, tehát megint elmondom a véleményemet. A módosítás 4 szakasz (3) bekezdésével egyetértek. A 4 szakasz (4) bekezdésével nem tudok egyetérteni, mert a külkapcsolati terv összeállításakor ezt pontosan meghatározni nem lehet. És az 5. szakasz pedig teljes mértékben ellehetetleníti azt a fajta munkát. Én azt gondolom, hogy a most hatályos rendeletet megelőző rendelet szólt kb. hasonlóan így, éppen ezért módosítottuk annak idején, mert követhetetlen gyakorlat volt. Elmondtam múlt közgyűlésen is, most is elmondom, az álláspontom, hogy ezt nem szabd így megszavazni mert, sajnos vannak olyan meghívások, amelyekre szinte pár nap alatt kell reagálni. Nincs idő közgyűlésesdit játszani, azt gondolom, hogy a közgyűlésnek sokkal fontosabb kérdésekkel kellene foglalkozni, mint azzal, hogy éppen egy napos kiküldetésre Ausztriába, vagy ne adj Isten Németországba megy ki, mint ahogy a Polgármester beszámol szerepel, hogy ki menjen el. Én azt hiszem, hogy ezt a delegáció vezetőjének kell eldönteni.

Tüttő István: Most is lesz egy ilyen, el kell mennünk Olaszországba.

Dr. Fodor Csaba: Na most innentől kockázatot jelent. Kockázatot jelent a Polgármester úrnak, az alpolgármester uraknak, mikor melyik a delegáció vezetője, mert ha nem él ezzel a kötelezően előírandó szabállyal, már pedig ugyan nem fogja tudni összehívni a Közgyűlést, mert azért a Közgyűlés nem rángatható össze rendkívüli gyűlések sorozatára, csak azért mert eldöntsünk, hogy X vagy Y utazik valahova és nem tudom, én mit csinál. Így azt a felelősséget veszik magukra, hogy azt követő rendes közgyűlésen napirend előtt vagy interpellációként Marton képviselő úr mindig föl fog állni és a fejére fogja olvasni a polgármesternek, hogy nem tartotta be a rendeletet stb., ezért, meg azért mert volt hajlandó vagy nem tudta összehívni a közgyűlést vagy nem akarta. Én azt gondolom, hogy ez ellehetetleníti a munkát és nem a közgyűlésnek kell ezzel már bocsássanak meg, de kevésbé fontos kérdésekkel foglalkoznia. Tehát a 3 bekezdést támogatom egyedül, az összes többit nem tudom támogatni és azt javaslom a Közgyűlésnek, hogy ismételten hasonlóan a korábbi közgyűlésen okos döntésével ne támogassa ezt e rendeletet. módosítást.

Tüttő István: Kérdésem lenne, bizottságok foglalkoztak vele?

Dr. Fodor Csaba: A Gazdasági Bizottság nem foglalkozott ezzel a kérdéssel szándékosan nem foglalkozott, mert azt gondolom, hogy a Gazdasági Bizottságnak is fontosabb kérdésekkel kellene foglalkozni, mint azzal, hogy Marton képviselő kitalál valamit, és amíg a közgyűlés meg nem szavazgatja, mindannyiszor újból benyújtja csak a dátumot cseréli le rajta, ez felesleges.

Marton István: Fodor úr kijátszotta a múltkori formáját. Azt kell, hogy mondjam, hogy amit Ő Gazdasági Bizottsági elnökként művel ezzel a kérdéskörrel az kimeríti az arcátlanság fogalmát.

Dr. Fodor Csaba: Pofátlanság.

Marton István: Én irodalmian fogalmaztam, ezért nem ezt e kifejezést használtam, de azt is kimeríti Tisztelt Képviselőtársam.

Tüttő István: Irodalom válogatja

Marton István: Igen, hát én nem annak az irodalomnak vagyok a híve, ahol ez nyomdaképes. Az SZMSZ előírja a bizottságoknak, hogy a hozzájuk utalt kérdéseket tárgyalniuk kell. Fodor úr ezt elszabotálta először és elszabotálta másodszor is hiába adtam be kétszer. Tehát ez azt jelenti, hogy Ő ebben bizottsági véleményt nem nagyon tud mondani, mert valóban nem tárgyalták a bizottságban. De kinek a hibájából, ki kell, hogy mondjam az Övéből, mert kimondhatta volna az általa vezetett bizottság 15:0-ra, hogy ez semmit sem ér, de Te egyszerűen a sanszát sem adtad meg ennek. A másik, feleslegesek Fodor úrnak az aggodalmai abban az irányban, hogy majd én akkor azután fölállók és nem lett betartva ez a rendelet. Én úgy gondolom, hogy 4-nek és az 5-nek kétfelé szedése az azért kell, mert az általam javasolt 4-es keretjelleggel nagyvonalúan szabályozza a kérdést ugyanúgy, mint általában a költségvetés egyéb téttelei, amin menetközben lehet finoman változtatni, és hát ugye az 5-ös amitől úgy veszem észre, hogy Fodor képviselőtársam nagyon fél, csak azt nem tudom, hogy miért az hivatott ezt a kérdéskört tisztázni és rögzíteni a játékszabályokat. Én a múltkor is elmondtam, most sem tudok mást mondani nem is akarok. Vis majorok mindig voltak, vannak és lesznek és az ellen még, itt 10 éve ülésezik ez a testület, illetve hát a két elődje, még soha senki nem lépet fel, tehát nem értem. Én úgy gondolom, hogy Fodor képviselőtársam árnyékra ugrik eleve.

Kiss László: Kérdésem lenne Polgármester úr, azt hiszem az önálló képviselői indítványoknak az intézése, úgy történik, hogy közgyűlés bizottsági szakaszba utalja ezeket az indítványokat. Itt most egy új indítványról van szó, még hogyha négy szóban módosul is. Az a javaslatom, ügyrendi javaslat, hogy közgyűlés döntsön, bizottsági szakaszba van utalva az indítvány és később bizottsági szakaszban meg ezt lehet tárgyalni. Ne húzzuk vele az időt feleslegesen. Én azt hiszem, hogy ma rengeteg időt elpazaroltunk. A másik dolog, csak megjegyzés Fodor képviselőtársamhoz. Az előbb kifejtette a feltételezéseit, hogy akkor majd a Marton úr fel fog állni, és mit fog csinálni. Kérem, maradjuk a tárgynál, tényekről beszéljünk ne feltételezésekről.

Tüttő István: A gondolat szabadsága jogán válaszol Dr. Fodor Csaba.

Dr. Fodor Csaba: Marton képviselőtársamnak természetesen ismételten nincs igaza. A közgyűlés nem utalta bizottság elé ezt a napirendi pontot. A közgyűlés egyszerűen nem támogatta, és nem volt az elmúlt közgyűlésen olyan határozati pont, de én azt kérem, hogy cáfoljanak meg. Én úgy emlékszem, hogy egyszerűen nem támogatta, és mint ilyet nem csatolta mellé, de egyébként nem támogatom, hogy vizsgálja meg Gazdasági Bizottság. Tehát nem árnyékra ugrottam, még ha nagyon szeretek ugrálni, akkor is. Kettő nem feltételezéseken alapul, hanem tapasztalati tényeken alapult, amit Marton képviselő úrról mondtam.

Tüttő István: Köszönöm, Marton úr válaszol utána én megszavaztatom az ügyrendet.

Marton István: Én nem tudom, hogy Fodor képviselőtársam milyen tényekről beszél, mert természetesen, olyan tények nincsenek. A másik, én nem keverem össze a dolgokat, ellentétben Tisztelt képviselőtársammal, mert amikor és ezt először beadtam, akkor kellett volna, hogy tárgyalja a Gazdasági Bizottság mint, ahogy tárgyalta az összes többi. Lehet rágni, most már azt kell, hogy higgyem, hogy ez gumicsont lesz, ezt lehet még visszautalni bizottsági szakaszba is én nem vitatom. Valóban abban igaza van, hogy a Fodor úrnak az indítványára, mivel az Ő bizottságuk, ami kétszer egymás után határozatképtelen volt nem tárgyalta, ezért ezt javasolta, hogy vesse el a közgyűlés, és a közgyűlésben a 18 jelenlévő szavazónál csak 13 igent kapott. Tehát sikeres volt a obstrukciója. Ez ellen szeretnék én most tenni és tehetek róla, volt azóta GVB, hiába mosolyog Fodor úr meg kellett volna, hogy tárgyalja, mulasztott az SZMSZ szerint igenis mulasztott, mint a bizottság elnöke.

Tüttő István: Nem akarok most további vitát, ügyrendi javaslatot szavaztatok meg. Nem tudom Cserti úr is ügyrendi gombot nyom, hasonló javaslata van, hogy szavazzunk., akkor. Kérem. A szavazás arról szól, hogy utaljuk bizottsági szakaszba. Ha igent nyomnak, akkor bizottsági szakaszba utaljuk, ha nem akkor, akkor nem.

 

A közgyűlés 10 szavazattal, 7 ellenszavazattal és 5 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

 

Tüttő István: Kérem a rendeletmódosításról szavazzunk.

 

A közgyűlés 12 szavazattal, 7 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a rendeletmódosítást nem fogadja el és a következő határozatot hozza:

 

320/1999.( X.26.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Marton Istvánnak, a Javaslat az önkormányzati külkapcsolatok szabályozásának egyes kérdéseit tartalmazó 19/1997.(IV.22.) sz. rendelet módosítására vonatkozó önálló képviselői indítványával nem ért egyet.

 

 

 

 

b.) Javaslat a 42/1995.(XII.20.) számú rendelet módosítására (írásban)

Tüttő István: Elkövettem egy hibát, megkövetem Marton urat. Volt még egy önálló képviselői indítványa bizottsági szakaszba kéne utalni ebbe döntsünk. Jegyzőnőtől elnézést kérek. Teljesen, egyébként a javaslat nagyon jó ha végre is tudjuk hajtani, ahogy Marton úr minket tájékoztatott. Kérem, döntsünk a bizottsági szakaszba utalásról.

A közgyűlés 23 szavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

321/1999.(X.26) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város közgyűlése Marton István képviselőnek a 42/1995.(XII.20.) sz. rendelet módosítására vonatkozó önálló indítványának megtárgyalására felkéri a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságot.

Határidő: 1999. november 30.

Felelős : Antalics Dezső bizottsági elnök

 

Marton István: Ez volt az az eset, amikor a kordé elkerülte a szamarat, de Polgármester úr valahol menetközbe észrevette és korrigálta.

Tüttő István: Nem, véletlenül fölötte volt ez az irat és, amikor fölemeltem akkor láttam, hogy még van egy képviselői indítvány.

 

5.) Előterjesztés a játéktermek működésének és létesítésének feltételeiről (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: Egyetlen egy dolgot szeretnék feltenni a Jegyzőnőnek, nem is kérdés igazán, hanem most készül a képviselő urakkal tárgyaltunk épp tegnap és említettük, hogy készül nálunk is egy rendelet éppen ennek az ügynek a kapcsán, és azt javasolták, ha nem annyira sürgős a részünkre ennek e megtárgyalása várjuk, meg amíg a parlament dönt éppen a játéktermekkel kapcsolatos, illetve a szerencsejátékkal kapcsolatos törvényről, hogy ezek után átadnám a szót a Jegyzőnőnek, aki egyben előterjesztője is a napirendnek.

Dr. Tuboly Marianna: Tisztelt Közgyűlés azt javaslom, döntsön belátása szerint. Nem szeretném semmilyen irányba terelni a véleményalkotást. A készülő törvénytervezetet szöveges formájában nem láttuk, annyit tudunk róla gyakorlatilag a játékterem belső működéséről, tehát magáról vállalkozás működéséről szól. Tehát nem az annak városban való elhelyezkedéséről illetőleg a melegkonyhás éttermek illetőleg, az oktatási nevelési intézményektől való távolságáról. Tehát mi úgy gondoljuk, hogy a szabályozás tárgya más, ennek ellenére azt mondom, hogy a közgyűlés döntsön belátása szerint, nyilvánvaló, hogy itt idő sürgetéséről itt nincs szó, ez a rendelettervezet a előterjesztésben foglalt szakmai érvek felvetődése alapján készült el. Alkotmánybíróságra két helyen is hivatkoztunk, amely lehetővé teszi a központi jogszabályoknak ilyen módon való önkormányzati rendelettel történő részlet szabályozását. Kérem döntésüket.

Kelemen Z. Pál: Egyetértve az Ön bevezetésével, tudomásom van róla, hogy a parlament előtt van a kormány beterjesztésével, illetve bizottsági szakaszban a szerencsejátékok engedélyezésével kapcsolatos törvény és nagy valószínűséggel még most az őszi ülésrendben, de legkésőbb az év végéig tárgyalni fogja az Országgyűlés. Ahhoz kellene alkalmazkodnunk, mert ebben amennyire én ismerem ehhez képest bizonyos eltéréseket tartalmaz. Célszerűbb lenne, mivelhogy nem vagyunk az idő sürgetésében megvárni a parlament döntését. És ezért kérem az ügyet egyenlőre vegyük le a napirendről. Természetesen fontosnak tartom a megtárgyalását a későbbiekben a megfelelő országgyűlési döntés és törvények szellemében.

Tüttő István: Akkor ügyrendi gomb volt, azt javaslom, hogy szavazzunk arról, hogy támogatjuk azt a javaslatot, hogy a törvénytervezet elfogadásáig elnapoljuk ezt a napirend tárgyalását. Kérem erről szavazzunk, Jegyzőnő egyetértésével történt ez a elővezetés.

 

A közgyűlés 22 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

322/1999. (X.26) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a játéktermek létesítésének és működésének egyes feltételeiről szóló rendelete megalkotását az Országgyűlés e témában a közeljövőben tárgyalandó törvénytervezetének elfogadásáig elnapolja.

Határidő: 2000. február 28.

Felelős : Dr. Tuboly Marianna jegyző

Tüttő István polgármester

 

6.) Javaslat a Nagykanizsai Olajbányász sportlétesítmények működési költségének támogatására (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Tüttö István: Érdekes lesz ez a napirend, mert nem mondhatok semmi olyat, ami a zárt ülésekre jellemző. Kérem szépen Önök előtt van az előterjesztés. Szeretném jelezni, hogy a határozati javaslat olyan megoldást választ, amely nem teljesen felel meg annak a kérésnek, amit az Olajbányász SE fogalmazott meg. Korlátozzuk a kérését a korlátozásnak pedig azt hiszem mindenki tisztába van vele, hogy miért kerül ilyen formában a határozati javaslat előterjesztésre. Kérdezem, kinek van hozzáfűznivalója?

Dr. Fodor Csaba: A Gazdasági Bizottság megtárgyalta ezt az előterjesztést és borzasztó nehéz lesz elmondani virágnyelven azokat a határozati javaslatokat, amelyeket a Gazdasági Bizottság javasol a közgyűlésnek, hogy fontolja meg, és ha egyetért vele úgy szavazza meg. Az előterjesztés határozati javaslatával pontosítások után ért egyet a Gazdasági Bizottság. Hát nem is tudom, hogy ami úgy szól, hogy a bér jellegű kiadásokat. Köszönöm, de itt van megvan nekem minden csak megpróbálom lefordítani úgy, hogy érthető is legyen és még sem. Tehát arról szól a Gazdasági Bizottság egyik javaslata, hogy a eddig felmerült bérjellegű kiadásokat, az eddig felmerült közmű díjakat fizesse ki az önkormányzat az Olajbányász SE helyett. A következő határozati javaslat, pedig arról szól, hogy a IV. negyedévi közmű díj, várható közműdíjakkal pedig tárgyalásokat kell kezdeni, és ezeket ténylegesen felmerülő költség és számla alapján kell rendezni. De ennek a keretbiztosítását, most nem tartja célszerűnek a Gazdasági Bizottság, hogy bekerüljön a határozati javaslatba ez volt a két könnyebbik feladat. Az egyik feladat az arról szól, hiszen Töröcsik Pál alpolgármester urat felkérte már korábban a közgyűlés, hogy egy bizottság élén szíveskedjen megvizsgálni az Olajbányász SE további sorsát, és arra kérjük az alpolgármester urat, hogy ezt a bizottságot szíveskedjen mihamarabb összehívni. Erre a megbeszélésre természetesen az SE képviselőit is meg kell hívni. És ott tudjuk egyeztetni álláspontjainkat, illetőleg a jövőt meghatározni. A Gazdasági Bizottság azt javasolja polgármester úrnak, hogy a KÖGÁZ Rt–vel, mint az ingatlan tulajdonosával, az eddig megkezdett tárgyalásokat szíveskedjen feléleszteni és lehetőség szerint olyan megoldást találni, ami a városnak és a sportnak is hosszútávon megnyugtató megoldás lehet. Azt javasolja a Gazdasági Bizottság, hogy a Közgyűlés kérje fel a polgármestert, mint a tulajdonos képviselőjét, hogy alapítói határozattal utasítsa a Kft. ügyvezetőjét arra, hogy munkálja ki, hogy miként lehet a Kft. által használt és a Kft. működése szempontjából fontos és elengedhetetlen létesítményekre vonatkozóan a közszolgáltató cégekkel közszolgáltatási szerződést kötni. Nagyjából ennyi. A további üzemeletetésre pedig természetesen fel kell kérni az ügyvezetőt, hogy munkálja ki, vagy munkáltassa ki a Kft. adminisztrációs feladatait végző cég bevonásával a működési elképzeléseket. Nagyjából kb. ezek voltak azok.

Balogh László: Mint OKSB elnök muszáj elmondanom ez eggyel… A verseny sporton kívül otthont adnak az utánpótlás nevelésnek, iskolai testnevelésnek a szabadidő sportnak is.

A tévedések elkerülése végett nem csak fociról van szó, hanem, hogy bezárjuk-e most az Olajbányász sportlétesítményeket vagy biztosítjuk tömegek sportolását, szórakozását. Az OKSB 5 igennel, 1 tartózkodással 0 nemmel a sport érdekében úgy döntött, hogy a feltétlenül szükséges bérjellegű kiadásokat és a közműdíj tartózásokat összesen 5.118.000,- Ft erejéig finanszírozza az önkormányzat. Az áldatlan helyzet kapcsán már emlegetett bizottság már elkezdte részben a jövő egy új struktúrájú átgondolását, melynek remélhetőleg eredménye is lesz.

Tüttő István: Köszönöm van-e még kérdés? – Úgy látom nincs a vitát lezárom. Először a módosító indítványokkal, sajnos ki van pontozva a forrása. Az a fejemben is pontok formájában szerepel. Hitelt nem veszünk fel.

Dr. Fodor Csaba: A határozati javaslatban Polgármester úr, szereplő pénzösszeg helyett 4.480.000,- Ft–ot javaslok beírni. A 4.480.000 Ft–ot figyelemmel arra, kérem? 4.208.000, - Ft. Igen, 4.208.000,- Ft tehát ennyit szeretnék pontosításként, ez megfelel egyébként az előbb vázolt és Gazdasági Bizottság által javasolt megoldásnak.

Tüttő István: Kérem a polgármesteri keretből annyi futná erre, hogy még 700.000,- Ft hiányzik. Bízzanak meg azzal, hogy kerítünk rá. Kérem azt nem kérem, hogy dobjuk össze, hanem megkeressük a forrását. Kérem, bízzanak meg vele és akkor a 4.208.000,- Ft szerepel ezen a rovaton.

Dr. Tuboly Marianna: Az nem lehet, hogy megbízzák, az nem törvényes. Most kell keresni a forrást. A Gazdasági Bizottság mondjon forrást, nincs több.

Tüttő Isván: Gazdasági Bizottságnak van ötlete a forrásra?

Dr. Fodor Csaba: Ötlete volt több is, de egyik sem kapta meg a többséget Polgármester úr.

Tüttő István: Jó, csak olyanra kérdezett, ami még nem volt szavazáson.

Dr. Fodor Csaba: Én a Polgármester urat bíznám meg szívem szerint, ha a Közgyűlés egyetért vele, hogy kerítse elő a szükséges pénzösszeget.

Tüttő István: Szavazáson majd.

Tarnóczky Attila: Én nagyon óvnám mindannyiunkat attól, hogy olyasfajta határozatokat hozzunk, amelyben megbízzuk a polgármester urat pénzteremtéssel. Egyrészt, Polgármester úr ez a testületben azt a hitet kelti, hogy csak szándék kérdése. Ami még súlyosabb, azt a hitet kelti a városban, csak szándék kérdéséről van szó. Az egyetlen reális alternatíva, ami itt elhangzott, gusztustalan, de a tényeknek megfelel, a hitelfelvétel. Úgy tessék megszavazni, hogy ennek az indítványnak, de nem csak ennek, nincs fedezete.

Tüttő István: Megkérem a Gazdasági osztályvezető urat, hogy azon hitelkeretből, amely, hát Ő tudja, hogy mire gondolók ez a úgy nevezett 700.000, Ft befér-e? Kérem, én nem tudok pénzt gyártani, és nem is foglalkozom ilyen cselekménnyel, a polgármesteri keret mértékéig tudom támogatni, azon felül valaki megszavaz pénzt az szíveskedjék megjelölni, hogy az miből lesz. De a következőre már most jelezném, hogy elfogyott ez a keret. Kérem, akkor most szavazzunk.

Cserti Tibor: Javaslatom van. Hát az előző napirendi pont kapcsán egy pénzintézeti számlavezető bankot választottunk többségi bizalommal. Úgy tudom, hogy komoly forrástámogatási lehetőséget is körvonalazott a város számára. Én javaslom azonnali leterheltségét, vagy leterhelését, ha ez a szándék egyébként komoly.

Tüttő István: Jó, de erre határozatot nem hozhatok, hogy egy bank adja a pénzt. Kérem, 3,4 millió van a polgármesteri kereten már, tehát tovább romlott a helyzet. Alig, hogy odáig eljutottak már ennyivel csökkent. Következő napirendnél, azt mondom, hogy arra egyáltalán nincs keret.

Kérem, szavazzák meg azt a keretet, amit én mondtam és azon tárgyalást, pedig lefolytatjuk, ami javaslatba került. Ha eredményes lesz természetesen az már nem a mi forrásunk. Hát nem vicc ez tény. Mi nem szavazhatunk a másik félnek a pénzéről. Kérem, szavazzunk.

 

A közgyűlés 14 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 6 tartózkodással a javaslatot elfogadta.

 

Tüttő István: Következő: a KÖGÁZ vezetéssel tárgyaljunk és igyekezzünk kedvező konstrukciót kialakítani. Kérem erről a szavazatukat.

 

A közgyűlés 20 szavazattal és 4 tartózkodással a határozatot elfogadta.

 

Tüttő István: A harmadik javaslat az volt, hogy a Kft. ügyvezetést a polgármester bízza meg, hogy közszolgálatokkal kössön szerződést természetesen az SE helyett. Erről szavazunk.

 

A közgyűlés 19 szavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

323/1999.(X.26.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

1.) az Olajbányász sportlétesítmények támogatására 3.400.000 Ft póttámogatást biztosít, melynek forrása a polgármesteri keret.

Határidő: 1999. november 15.

Felelős : Tüttő István polgármester

    1. felkéri a polgármestert, hogy a KÖGÁZ Rt-vel, mint az Olajbányász SE által használt ingatlanok tulajdonosával folytasson tárgyalásokat annak érdekében, hogy a város és a sport számára is megnyugtató megoldás szülessen.

Határidő: 1999. november 30.

Felelős : Tüttő István polgármester

3.) felkéri a polgármestert, mint a tulajdonos képviselőjét, hogy alapítói határozattal utasítsa a Kft ügyvezetőjét arra, hogy munkálja ki, hogy miként lehet a Kft. által használt és a Kft. működése szempontjából fontos és elengedhetetlen létesítményekre vonatkozóan a közszolgáltató cégekkel közszolgáltatási szerződést kötni.

Határidő: 1999. november 30.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

7.) Tájékoztató a MÁV Nagykanizsai Torna Egylet munkájáról (írásban)

Előadó: Izsák Csaba elnök

Javaslat a MÁV Nagykanizsai Torna Egylet támogatására (írásban)

Előadó: Balogh László bizottsági elnök

Tüttő István: Izsák Csaba urat, kérdezem, van-e még hozzátennivalója és közben felkérem Balogh László bizottsági elnök ura, hogy ketten próbálják a közgyűlést befolyásolni.

Balogh László: Természetesen, köszönöm a szót. Tisztelt Közgyűlés, Tisztelt Polgármester úr, itt és most a 1866 óta működő Nagykanizsai Torna Egylet fölött döntünk arról, hogy támogatjuk-e a patinát a hagyományokat a tömegsportot értve ezen a cselgáncsot a vívást kosárlabdát a sakkot a labdarúgást vagy a támogatásban realista módon visszalépünk. Tavaly 7,4 millióval és az év végén 4 millióval támogattuk a MÁV NTE-t. Az idén 3,8 millióval az első félévre sajnos a MÁV NTE–nek sajnos csak félmillió jött be a helyi iparűzési adón, így a múltkor az OKSB által adható sporttartalékból kapott még 1 milliót is és így ezáltal nehéz súlyos helyzetbe jutottak. Ezért az OKSB 5 szavazattal 1 tartózkodással javasolja a tájékoztató elfogadását, egyben ez része volt a határozati javaslatunknak, egyben elismerésünket fejezzük ki a MÁV NTE-nek a város sportmozgalmában több évtizeden át betöltött kiemelkedő szerepvállalásáért. Éppen ezért az OKSB azt javasolja a kért 6 millió Ft-tal szemben, azért némi-nemű támogatást ez általunk forrás nélkül megjelölt 3 millió Ft volt, tehát, hogy ezzel támogassa az önkormányzat a MÁV NTE-t. Ez azt jelentené, hogy ebben az évben 8,4 milliót adott a város a tavalyi 11,4 millióval szemben. Ezzel együtt lenne kérdésem a tájékoztató kapcsán, ami nálunk bizottsági ülésen elhangzott.

Dr. Fodor Csaba: A Gazdasági Bizottság ezt a napirendet is megtárgyalta, meghallgatta Izsák Csaba urat, mint a MÁV NTE jövő évi vezetőjét, és az ott elhangzottak alapján az eredetileg kért 6 millió Ft helyett 4 millió Ft–ot javasol a közgyűlésnek elfogadásra. Nem fogok újat mondani forrást, megjelölni hozzá nem igen tudtunk. Ha szépen fogalmazok, hogy nem igen tudtunk egyébként nem tudtunk. Még ötletek sem merültek nagyon fel. Ami azért az igazsághoz tartozik és az előbbire is igaz, amire Balogh elnök úr is célzott, hogy mennyire fontos lenne a Gazdasági Bizottsági vitában azért ez kidomborodott. Mennyire fontos lenne, hogy a város rendelkezzen egy normális, korrekt és végrehajtható sportkoncepcióval, aminek nemcsak a sport szakmai tevékenységére kellene, hogy kiterjedjen, hanem bizony-bizony az egész finanszírozásra. Ugye való igaz az 1998. esztendőben 11,4 millió – Ft-ot kapott az ország egyik legidősebb sport egyesülete jelesen a MÁV NTE és a költségvetésben erre az évben mindösszesen 5 millió Ft körüli összeg volt. Azon feladatokra, amit hát én azt gondolom, amiket az egyesület a szakosztályon keresztül folytat és nem is akármilyen színvonalon teszi mindezt. Nagyon alul volt tervezve a költségvetés, nem biztos, hogy kellően meggondoltuk, amikor azt a költségvetést elfogadtuk illetőleg elkészítettük. Ezért nagyon fontosnak tartanám, és Gazdasági Bizottságon ez el is hangzott, hogy a következő esztendő, tehát a 2000-es évi költségvetésnél, igenis nagyon fájdalmas lesz, de a közgyűlésnek döntenie kell, miként kíván, mennyit kíván a mennyit a pénzre is értem és a sportegyesületekre vagy szakosztályokra is értem támogatni. Tehát melyek azok a sportágak, szakosztályok egyesületek, amelyekre azt mondja a közgyűlés, hogy feltétlen érdemes arra, hogy egyfajta kiemelt színtű támogatást kapnak. És a következő körben lévő sportegyesületek, szakosztályok vagy sportágak nem, vagy csak elenyészően kevés támogatást kapnak. Láthatjuk, hogy egyre kevesebb lesz az a pénz, amelyet erre a célra fogunk tudni fordítani, és ezt fontos kidolgozott tényleg szakmai szempontból alátámasztott koncepció nélkül nem nagyon fogjuk megtenni, meg tudni tenni. Ezért a Gazdasági Bizottság figyelemmel 1999-es esztendőben eddig MÁV NTE által igényelt illetőleg kapott 4,8 millió Ft-ra, úgy gondolta, hogy 4 millió Ft az feltétlenül szüksége pénzeszköz, amelyet az önkormányzatnak biztosítani kell ahhoz, hogy tényleg ez a nagyhírű és nagy múltú és tényleg az ország legnagyobb tornaegylete működni tudjon ebben az évben.

Birkner Zoltán: Frakcióvezető minőségemben nem válaszolok, hiszen nem voltam megszólítatva. Tegnap

Tüttő István: A frakcióvezetők előtt is olyan gomb van.

Birkner Zoltán: Szóval a lényeg az, hogy tegnap nagyon sokat beszélgettünk erről, a meg szeretném erősíteni Fodor Csabát és azért kértem szót, hogy azt hiszem, hogy megtörtént a kijózanodás mindannyiunknál. Ez azt jelenti, hogy a jövő év a 2000. év és akkor most két mondatot ejtsünk erről, az egészen más típusú lesz, mint az 1999-es. Történik az átvilágítás, történik a programköltségvetés készítés és ennek bizony szerves része lesz a sport a klubok közül kik azok, mik azok akik feltétlenül a mi támogatásunkra szorulnak érdemes őket továbbra is kiemelten támogatnunk, de döntenünk kell. És valóban Fodor Csaba nagyon jól érzékeltette, hogy hosszas vita volt arról, hogy bizony lehet, hogy hibáztunk akkor, amikor egy kicsit becsukott szemmel engedtük útjára különböző sportlétesítményeket, illetve sport klubokat, amely szerint egy nagyon lefaragott költségvetés és mi becsuktuk a szemünket és akkor innentől kezdve tegyenek azt, amit akarnak. Jövőre ez nem így lesz, jövőre ki kell jelentenünk Uraim és Hölgyeim, hogy ezt és ezt a sportegyesületet ezért és ezért támogatjuk, és tisztelettel felszólítjuk a többieket, hogy gondolják meg hogy indulni tudnak–e, gondolják meg, hogy meg tudják-e teremteni az anyagi bázist. Ha ezt nem vállaljuk fel, akkor 200 év múlva is októberenként, novemberenként arról fogunk dönteni, hogy alulfinanszírozott intézményeknek mit adunk még. Tehát most a frakció nevében jelentem azt ki Uraim, Hölgyeim, hogy mi ennek a szellemében fogunk jövőre dönteni, illetve az idei költségvetés készítésekor és nagyon szépen kérem, hogy csatlakozzanak Önök is, mondjuk erről volt már azért beszélgetés közöttünk, és nagyon komolyan vigyék ezt véghez, különben nem fog ez soha befejeződni.

Tarnóczky Attila: Egyetértek a két előzőleg elhangzott felszólalással, abban a tekintetben, hogy mi a teendőnk, valóban ezt kell tenni. Egy pontosításom lenne. Elnök úr én azért nem emlékszem olyan gazdasági bizottsági ígéretre, hogy azért megmondjuk, hogy kiket fogunk kiemelten támogatni. Úgy gondolom, hogy nyelvbotlás volt. Ez a kiemelt támogatást, amit majd tudunk adni a kiválasztott egyesületeknek sportágaknak, hát az a létfenntartáshoz szükséges támogatás lesz. Valóban lehetőségeinkhez képes kiemelt lesz, de nem egy bőséges támogatás minden bizonnyal.

Bicsák Miklós: Tisztelt Közgyűlés, köszönöm szépen a szót. Én nem kívánok itt az előttem, a két elnök úr és a frakcióvezető és alpolgármester úr ecsetelte a dolgokat, valóban egyetértek. De azért tisztelettel engedélyék meg, mint a sportot szerető városi polgár vagy lakos, polgár. El kell mondani, hogy olyan városi egyesületről van szó, aki valóban a városunkat öregbíti a sportban, az utánpótlás nevelése, hadd ne mondjam, olyan emberek dolgoznak ennél az egyesületnél. Ennél a gyönge anyagi forrással. Ha nem olyan volna a MÁV NTE vezetése rugalmasságban, a piacgazdaságot érzékelve, bizony akkor ma már ez a sportegyesület bezárt volna. Nagyon sok hasznos támogatót igyekeznek szerezni, és ez meglátszik az utánpótlás nevelésükben. Sorolhatnám most, nem akarom kiemelni a kicsi labdarúgóktól kezdve, az egyéb a kosárlabdáig a minden szempontból azok az emberek szívvel - lélekkel dolgoznak. ezt kérem tisztelettel a képviselőtársaimat, hogy ugyan úgy kezeljük, mint a másik sportegyesületet a lehetőségeinkhez képest támogassuk.

Tüttő István: Úgy tűnik, azt tesszük.

Balogh László: Nem húzva az időt, de itt három dologra szeretnék reagálni. Ahogy elhangzott már néhány órával ezelőtt, hogy az új sporttámogatási rendszerről bőven elkezdtünk már gondolkodni, de ugye az csak 2000-re jöhet létre, mert ebben a költségvetési évben még a régiek szerint kell gondolkodni. És itt és most jeleznék lehet, hogy súlyos dolgot, hogyha a helyi iparűzési adó 10%-ából csak a fele lett volna rendelkezési jog és a másik fele maradt volna ugyanebbe a struktúrában, ahogy mi elképzeltük év elején akkor biztos, hogy nem borulna a mostani, az idei sportrendszer. Ez lehet, hogy néhányakat rosszul érint, de én azt kérem, jusson majd eszünkbe az új évre vonatkozóan.

Böröcz Zoltán: Szeretném Önökkel megosztani, azt a véleményemet, hogy ismerem a sportegyesület munkáját, szakosztályainak a tevékenységét, tájékozódva vagyok arról, hogy milyen a helyzete. A Pénzügyi Bizottság nem tárgyalta az előterjesztést. Én személy szerint viszont nagyon támogatom. Hogy is mondjam ma a sport tevékenységet, sportköröket a sportklubokat, futballklubokat és mindent ami e körül van, ilyen homály lengi körül néha közöttünk is, ugye elhangzanak feltételezések és egyebek. Én ismerem ezt az elnökséget és a felsorolt neveket Önök előtt van egyébként, személy szerint garantálom, hogy valamennyien a sportért dolgoznak. Valamennyien rengeteg társadalmi munkát fektetnek abba, hogy ez a sportkör több mint 100 év után is talpon áll. Valóban igaz, hogy a költségvetésünk a korábbi évinek kb. mint egy 75-78%-át tudta biztosítani, erre az évre és akkor is éreztük Birkner úr jól fogta meg ezt a kérdést, amikor azt mondta, hogy valójában október környékén, talán éreztük is meg fog jelenni ez a sportkör. Hiszen jelenni ennél több bevételt, amit realizált, nem tud realizálhatott volna. Egyetlen aspektusra szeretném felhívni a figyelmet és támogatólag szólók mellette. Határozati javaslatba ugye 3 millió Ft szerepel, Gazdasági Bizottsági ülés úgy tudom, hogy 4 millió Ft megítélését javasolja a közgyűlésnek. Egy dologra szeretném felhívni a figyelmet, ami amellett szól, hogy ezt mindenképpen biztosítani kellene. Nevezetesen az, hogy jelenleg az Olajbányász után a MÁV NTE az a sportkör létesítményeivel, pályáival, edzőpályával és mindenévelés és utánpótlásával, amely egészen biztosan hosszú távon is a város sportélete, ha szabad ezt mondanom erre számíthat. Megpróbálók rébuszokban beszélni, amikor azt mondom, hogy ugye itt nincsenek tulajdoni, tulajdonlási és egyéb gondok sem adott esetben a város számára ha szabad azt mondanom, hogy bevethető, létesítményekkel rendelkezik, hiszen, mint tudjuk más terülten ilyen gondokkal is számolnunk kell. Tehát ha hosszú távon gondolkodunk a sportról, akkor azt kell mondanom, hogy legalább is mindaddig , amíg egészen hosszútávon nem rendeződik másik nagy egyesületünk és annak létesítményeivel és környezetével kapcsolatos problémánk, addig akkor is életben kell tartanunk bármennyibe is kerül, ha szabad azt mondanom, mert koncepcionálisan ezzel a létesítményrendszerrel ezzel a szervezettel számolnunk kell. Ezt kellett volna megerősíteni. Sajnálom, hogy a Pénzügyi Bizottság elnökeként sincs javaslatom arra vonatkozóan, hogy ezt a 4 millió Ft-ot miből, milyen keretből és honnét biztosítsuk.

Dr. Horváth György: Azt hiszem, hogy az elhangzottakból úgy néz ki, hogy felesleges még róla beszélgetni is hiszen elhangzott, hogy nincs pénz, az előzőt már kiadtuk. Még a polgármesteri keretet is. Hát én megpróbáltam összehasonlítani, nem mondok számokat a két sportkör támogatási értékét, egy szakosztály támogatási mértékét és ebből az következik, ha itt nem tudunk lehetőséget biztosítani a MÁV NTE meg fogja szüntetni működését. Nem tud működni. Elszomorító egyrészt ugye városi, nagy lokálpatrióták, hazafiak vagyunk, aztán ez a MÁV NTE támogatásában nem mutatkozott meg. Ez vonatkozik az eredményekre is, amit tudtak, amit produkáltak eddig a szakosztályok, illetőleg a sportkör. Sajnos azon túl megy itt nagy hangon kijelentjük, megnézzük, hogy ki a többi elmehet a fenébe. Igen sajnos ez a helyzet, de a fenébe ki megy ki. A gyerek megy ki, az több mint ezer gyerek legalább is, és ezt nem lehet szó nélkül hagyni. Tulajdonképpen azt a módot kéne keresni, azt, hogy, hogy nem lehet az nagyon világos. Nem állok neki nem gondolkodok róla, még 22 féle variációt fel tudnék sorolni. Azon kéne gondolkodni, hogy hogyan miként tudjuk megteremteni azokat a feltételeket az elkövetkezendő évre, hát most adott esetben a MÁV NTE-nek a következő években, valamiféle olyan sportélet legyen létezzen, amely méltó a városhoz. Agyonütni, szétverni nagyon könnyen tudunk, ahhoz nem kell különösebb ész, még csak erő sem kell, csak a kezet föltartani. De, hogy tudjuk a feltételeket megteremteni? Nagyon szomorú és nagyon kilátástalannak látom a helyzetet. Elpusztítani el lehet ám, de nagyon nehéz lesz még egyszer összeszedni azokat szakosztályokat és azokat a gyerekeket is, akik nem a sarokra mennek, hanem esetleg a sportpályára, edzőterembe bemennek. Nem tudok mit mondani, mert forrásba mit lehetne megjelölni, viszont ez a gondolkodás, ami a Balogh László úr ügyelt az a nagyon-nagyon rossz javaslat, illetőleg hát önkormányzati döntés a %-os felosztásról emlékeztetem Kiss Lászlót Ő is segítette azzal, hogy 5%-ot még más hova tett. Ez gyakorlatilag ezt eredményezte, de jó lehet ezt akkoriba mondtuk. Próbálni kéne közösen milyen megoldást, lehetne találni. Az, hogy nem, ez hiszem ez nem megoldás.

Teleki László: Jó magam közel 5 évig sportoltam a MÁV NTE-ben én azt hiszem, hogy, valóban olyan hagyományokra kell visszatekinteni, ami nagyon fontos a város szempontjából, és ha úgy tetszik, akkor határozati javaslatot szeretnék mondani. Az iménti szavazáskor alpolgármester úr javaslatára elgondolkodtunk és azt mondtuk, hogy nem bízzuk meg a polgármester urat. Én ennek ellenére azt kívánnám javasolni, hogy bízzuk meg polgármester urat, hogy 30 napon belül próbáljon valahonnan varázsolni mégis csak egy 4 millió Ft-ot, illetve ha ez nem megy, akkor a hitelfelvételhez kell nyúlni. Ha jól látom, hogy ennek a képviselőtestületnek minden tagja azt akarja, hogy ez a sportegyesület működjön, tehát ennek érdekében én azt hiszem, hogy ez egy közös döntés lehet, hogy 30 napon belül, ha ez nem megy akkor pénzfelvételhez nyúljunk. Jómagam is a város érdekét szolgálom, és gondolom azt, hogy mindegyikünk, aki itt ül, de abban az esetben nagyon nagy múlttal rendelkező sportegyesületről van szó. Nem teheti meg a város azt, hogy most nemet mond és azok az aktivisták, akik most dolgoznak, és dolgoztak nagyon sokat a sportegyesületért, és azt lehet mondani, hogy még bért sem kaptak, megbízási díjakat sem kaptak nagyon sok számos edzővel tartom a mai napig is a kapcsolatot, akik tényleg csak azért járnak be, mert mindig szeretik a sportegyesületet. Tehát ezért indítványozom, hogy 4 millió Ft-ot, igen és azzal a konstellációval, amit felvázoltam.

Cserti Tibor: Összefoglalásként a szakmai indokoltságát a támogatás megadásának azt nem szeretném bővíteni, azt hiszem széles skála hangzott el. Én a magam részéről 4 millió Ft-ot javaslok mindenféleképen a Gazdasági Bizottság tagjaként is. A hitel témájától én azért óva inteném az önkormányzatot, forrás megjelölésben meg profik vagyunk ugyan az a javaslatom. Miért tennék különbséget a két egyesület között, mikor a forrásokat kell megtalálni. Szeretném azonban felhívni a figyelme, hogy valójában tényleg a sport finanszírozás kérdését új alapokra kell helyezni, olyan bölcsek nem hiszem, hogy leszünk egyébként, hogy határtalan forrásokat találhatunk a dolognak. És szeretném ismételten a figyelmükre ajánlani, hogy igen szépszámú egyesületrendszer van a városban és számtalan, olyan sportegyesület működik a városban, aki, a közelmúltban, ha jól tudom éppen világcsúcsokat is döntögetett. Valószínű, hogy nagyon sokan fognak jönni még kéréssel. Bizonyos szempontok alapján rangsorolni is illik és az igényeket kielégíteni, én támogatni fogom mindenképen.

Kiss László: Az előbb személy szerint megszólításra kerültem és ezért kénytelen vagyok a témához hozzászólni, pedig eredetileg nem akartam. Ennek kapcsán lenne egy-két megjegyzésem és kérdésem. Mondjuk megjegyzés Dr. Horváth György képviselőtársam az előbb elmondta, hogy 5 % - és az iparűzési adó felosztása kapcsán a csökkentés kapcsán nekem is szerepem volt ebben, hogy ezek az összegek csökkentek. Igen, mert akkor az önkormányzat úgy gondolta, hogy tán egy újfajta felosztási módszerrel, ahol az egyesületek is tehetnek valamit a bevételért, és nemcsak várják, hogy kapjanak, talán igazságosabban tudjuk elosztani a meglévő pénzeket. Nem így történt. Azt hiszem, aki próbálkozik, az tévedhet is. Engedtessék már meg nekünk, a tévedésnek a joga. Ugyanakkor azt is el lehet mondani, hogy amikor decemberben itt az iparűzési adóról szavaztunk és volt egy olyan szavazás, ami nem tetszet egyeseknek, akkor megszavaztuk, hogy a város nagyvállalatai akik milliós nagyág rendbe fizetik az iparűzési adót, adott esetben 10%-kal kevesebbet fizessenek. Azt hiszem máshol is lehetne ezeket a forráskieséseket keresgélni és nem célszerű, hogyha ilyen személyeskedésbe belemegyünk, mert ez csak az időt húzza az ügyet nem viszi előre, feleslegesen borzolja a kedélyeket és a munkánkat minősíti. Ez az egyik része a személyes része. A kérdés része, amit én el akarok mondani. Itt átnézem a MÁV Nagykanizsai Torna Egylet költségvetését és látom, hogy a nagykanizsai önkormányzat 3,8 eFt–tal támogatta, MÁV Rt. aki ugyan csak névadója az egyesületnek adott 500 eFt támogatást még durván 5 millió Ft támogatással adós, mondjuk így. Akkor megkérdezhetjük, hogy mitől MÁV Nagykanizsai Torna Egylet ez. Én emlékszem a Torna Egylet 100. évfordulójára, amikor a Ferencváros járt itt, egy nagyon régi patinás egyesület valóban támogatnunk kell, eredményeket hoz fel OB I vívó csapatai vannak, eredményeket mutat fel. NB I B kosárlabda csapata van, biztos, hogy támogatni kell, de nincs miből pillanatnyilag. Én azt hiszem, hogy még azt is megkérdezhetném, hogy a sportolók tagdíja. Az előbb Dr. Horváth György képviselőtársam 1000 gyerekről beszélt, aki odajár vívni, vagy egyéb sportokat űzni, hogyha csak havonta 100 Ft-ot fizetnek tagdíjként, és azt hiszem annyi elvárható, az már milliós nagyságrend lenne, de ez nem jelenik meg. Tehát ezeket a dolgokat is meg lehetne azért vizsgálni, hogy a szakosztály mit tesz még a bevételekért. Én látom, hogy vannak szépen bevételek, de még lehetne többet. Röviden csak annyit akarok mondani, úgy látom erre nincs fedezet. Én is támogatnám maximálisan, de nincs fedezet, de felelősséggel nem tudjuk ezt támogatni, az én javaslatom az, próbálja meg a sportegyesület az 5 millió Ft-ot a MÁV-tól behajtani, próbálja meg ezt a két hónapot túlélni, mert erről van szó és januártól a városnak azt hiszem, városnak létkérdés az egész sporttámogatási koncepciónak a támogatása. És ennek kapcsán azokat az egyesületeket, ahol eredményeket tudnak felmutatni, úgy érzem a városnak kötelessége támogatni. Én azt javaslom, hogy az egyesület a MÁV NTE vezetősége ebben bízzon és minél jobb eredményeket próbáljon meg felmutatni.

Dr. Horváth György: Csak annyit mondanék a tagsági díjról, hogy a vívók 130 eFt-t fizettek be a többiek nem…

Marton István: Én megpróbálom kicsit általánosabban megközelíteni ezt a kérdéskört. Sajnos az igaz, hogy riasztóan visszaesett a sport támogatására fordítható összeg városunkban. Én múltkor az egyik közgyűlésen hasonló témáról volt szó én említettem részletezve, hogy mely területek mennyi pénzt kapnak a sport címszó alatt. Száz ember szórakoztatási igénye elvész. És sokkal inkább abban látom, hogy jó néhány száz gyerek esetleg ötszáz vagy ezer gyerek egészsége kerül veszélybe, hasznos időtöltéstől fosztjuk meg őket. Ez egy nagyon lassú, de sajnálatos módon teljesen egyértelmű trendet mutató folyamat, hát uraim, ez vezet oda, hogy ma már a katonakorú ifjaknak több mint a fele nem alkalmas katonának. Mert ugye többet töltenek mással, mint mondjuk a saját testük edzésével. Nem volt róla szó eddig, bár egy kicsit érintették, hogy mennyi tagdíjat kell fizetni, mondjuk egyik-másik sporttorna szakosztálynak, de én mondjuk azért azt kell, hogy mondjam, konkrét példákat tudok erről, most nem óhajtok kitérni, hogy a szülők sok tekintetben már a végletekig terhelve vannak anyagilag, nem ilyenen meditálok, hogy 100 Ft havi tagdíj, hanem sok ezer Ft-ba kerül az, hogy a gyerek sportolhasson. Gondoljunk bele abba, hogyha valakinek el kell utazni, mondjuk akármilyen csapatkörben Pestre, és mondjuk az éjszakai Intercityvel jönnek, hogy a gyerek 10 óra után ágyba kerüljön és ne az éjféli személlyel, mert akkor 350 Ft-ot fizet durván, az Intercityvel pedig egy 1000-est, ha oda vissza is azzal menne, akkor csak egy sima vonatköltség durván 2000 Ft. Akkor még nincsen arról szó, hogy helyi közlekedés is van, hogy enni is kell, tehát itt nagyon sok és nagyon komoly áldozatot vállalnak fel azok a családok, akiknek a kiskorú gyermekei sportolnak. És én ezért nagyon-nagyon sérelmezném, ha egy ilyen azt mondom, hogy nevelő egyesület mint a MÁV NTE, egyébként vannak emellett jó eredményei is, a én szememben hangsúlyozom, ebben a pillanatban másodlagos, ha ellehetetlenülne miattunk. Nem akarok konkrét tételeket felsorolni, de legalább két tucatot tudnék mondani, amire ez a testület adott pénzt és énszerintem sokkal kevésbé fontosabb célokra, mint egy ilyen alapvető, én azt mondom, hogy alapvető emberi igény, és köszönjük meg azoknak, akik időt és fáradságot nem kímélve ezt ingyen, vagy esetleg költségtérítés szintjén hajlandóak összehozni, én mindenképpen a támogatás mellett vagyok.

Tüttő István: Egy kérdésem azért lenne. Itt a Kiss úr említi, hogy öt millió Ft-ot jó lenne, ha behajtaná a MÁV NTE Egyesület, a második félévben szerepel a tervben, ezzel hogy állunk? Tessék, akkor.

Izsák Csaba: Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Én a tájékoztatóhoz nem kívántam hozzászólni, amit a polgármester úr kérdezett, de a támogatáshoz igen. Nem véletlenül kértük mi a 6 millió Ft-ot, hiszen január elsejére, mikor nekünk meg kellett csinálnunk a tervezetet a költségvetésünknek azzal számoltunk, hogy a Nagykanizsa város a MÁV NTE-t legalább 1998. szinten támogatni fogja. Az, hogy ez nem történt meg, az mindannyiunk előtt világos lett, az is, hogy miért nem hiszen az iparűzési adó x %-ának az x %-a nem folyt be mihozzánk, úgy ahogy ezt tervezték vagy gondolták akkor akik ezt javasolták. Mondhatnám azt is, hogy a MÁV Rt. nem fizet iparűzési adót, mivel eleve kevesebb támogatást kap az államtól, a legnagyobb iparűzési adót befizető vállalat, talán nekünk kellett volna a legtöbbet kapnunk a várostól. Két bizottság előtt voltam, ahol tájékoztattam a bizottságot a teljesen ellehetetlenedett helyzetről. Az OKSB tárgyalta először és elmondtam ott a 3 milliós javaslatra, hogy arra elegendő a 3 millió Ft, hogy én decemberben újra itt üljek és újra tárgyaljuk meg az esetet, hiszen számszakilag nem tudjuk kihozni ezt a pénzt. A Gazdasági Bizottság megtárgyalta és 4 millió Ft-ot javasolt, való igaz, hogy 4 millió Ft-tal december 31-ig a számszaki rendszerrel ki lehet húzni. Lehet mondani azt, hiszen a második félévben a MÁV Rt-nek a pénzét hozzuk le, megérkezett ennek a 80%-a, hiszen nem második félév van, hanem a második félév második felén is már lassan túl vagyunk, megérkeztek a pénzek, ki kellett fizetni rengetek dolgot, hát aki tudja, hogy mitől működik egy egyesület öt szakosztállyal, hát a működésre költöttük a pénzt. Hát a tagdíjat, amit hallottam itt felvetni. Hadd mondjam el, hogy az egyesület az egyesületi törvény szerint az ügyészségnek tartozik elszámolni. Mikor engem négy évvel ezelőtt megválasztottak, akkor 5 Ft van az alapszabályba beleírva, 5 Ft jelen pillanatban is, kb. februárban lesz a közgyűlés, én a Marton úrral értek egyet, nem fogom azt indítványozni, az 5 Ft-ot emeljük meg, mert a szülők jóformán a diákok rendszerét látják el cipővel stb. A 4 millió Ft az nem úgy adódik, hogy a ráütöttünk a hasunkra és kb. négy millió Ft, aztán kiérünk a soron és majd január elsején várjuk a csodát, vagy az Önkormányzatnak a bölcs döntését. 4 millió Ft arra elegendő, hogy az elnöki döntésemet szigorúan betartva megszorító intézkedéseket hoztam, hogy mik ezek, hadd mondjam el, hogy a MÁV NTE Labdarúgó Szakosztályánál vagy létesítményénél 40 fokos vízben szabad csak fürödni, kivétel a serdülők, azok melegebbe is fürödhetnek. Hadd mondjam el a csarnokban, ahol sportolnak, tilos befűteni, csak az öltözőkben és a fürdőkben lehet fűteni, hogy ne fázzanak meg a kisgyerekek. A futballpályát továbbra is a Szalai Zoltán edző nyírja és jómagam, vagy másfél éve az NB 3-ban én meszelek. Azt hiszem ez elvárható egy elnöktől, aki ezt társadalmi munkában végzi. És mintegy száz gyerek ott sportol nálunk, ennek okaként csináltunk egy másik futballpályát, aki lejár, hála istennek a jegyző asszonyt láttam ott a futballpályánkon, láthatta, hogy másik labdarúgó pályát csináltunk, és hála istennek elkészült társadalmi munkában, talán azt is mondhatnám, hogy a gépészeti főnökségnek a jóakaratán múlva, hiszen rengeteg anyagi támogatást ad és a MÁV mivel támogat? Hát ez az 5 millió Ft valóban nem nagyon sok, de aki ezelőtt öt éve bement a MÁV NTE csarnokába, és most bemegy a MÁV NTE csarnokába, azt hiszem, hogy meglátja, hogy óriási különbség van. Az különbség az, hogy intelligens, normális helyen várjuk a közönséget, a gyerekeket, hogy sportoljanak, Nagykanizsa város címerét természetesen felfestettük, hiszen fő támogatónk, és a televízióban állandóan lehet látni. Vidékről, akik jönnek, azt látják, hogy egy kultúrált helyen jelentek meg az NB1 “A” csoportos mérkőzésünkön a MÁV Rt jóvoltából a lelátó rendszer előtt megépült, a MÁV Rt. még egy millió Ft-ot adott az “A” csoportos kosárlabdának a névviselése miatt, hogy az országban megjelent a MÁV-nak a neve. Hadd mondjam el, hogy én a négy év alatt kérni nem mentem el nagyon sehova. Azt hiszem nemigen láttak, akár azok, akik újak a tévében, vagy akik már most vannak itt, én kétszer jelentem meg a közgyűlés előtt. Az egyik az volt, amikor az “A” csoportos kosárlabdára kértem egy kis támogatást, akkor a közgyűlés úgy határozott, hogy Nagykanizsának nem kell minőségi kosárlabdasport, ennek ellenére elindultunk és azt hiszem majdhogynem nem is szégyenben maradva indultunk el, hiszen hajszálon múlt, hogy “A” csoportosok ne maradtunk volna, de azt hiszem talán jobb is így, mert az “A” csoportba valószínűleg nem indultunk volna el, mert nem lett volna miből. Most pedig másodszor vagyok itt. Ez az egyesület 1866-ban alakult valóban így van, NTE néven, majd a MÁV-val egyesülve MÁV Nagykanizsa Torna Egylete, ami azt jelenti, hogy a városnak az egyesülete. Jó lenne, ha, és a legnagyobb egyesülete, a legtöbb sportolót foglalkoztató egyesülete, én nagyon szeretném, ha Önök ezt támogatnák, legalább a négy millió Ft-ot, ami mondom azzal lenne elég, hogy kiérnénk december 31-ig valóban a soron és január 1-jén még mi lenne azt nem tudom, mint ahogy nem tudom, hogy a hét végén hogy mennek el a sportolók, a labdarúgók, hogy fogadjuk a bírókat, mintegy 50 ezer Ft a bírói díj, miből fizetjük ki most még halvány gőzöm sincsen, remélem hogy valahogy megoldódik, aztán a forrásoldalát én hogyha a képviselő lennék én is azt mondanám, hogy a polgármester úr teremtse elő, mert valóban alkalmas arra, hogy meg is találja és péntekig meg is érkezzen a számlánkra, hogy valamennyit le tudjunk venni belőle.

Budai István: Nem az időt szeretném húzni, mert elég későn vagyunk, és nem is méltatni akarom a MÁV NTE múltját, mert azt megtették az előttem szólók, hanem én arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a forrást kellene megkeresni, azt gondolom csak az a probléma mindegyikünk fejében, hogy miből fedezzük ezt a négy millió Ft-os Gazdasági Bizottság által megajánlottat. Én az előbb azért mentem oda Beznicza úr, hogy megkérdezzem, hogy kintlévőségeket nem kellene egyszer úgy megnézni, hogy honnan lehetne behajtani esetleg abból a nem tudom mennyi kintlévőségből valamennyit, hogy az ilyen helyzeteket ugye ebből megoldhatnánk. Most ha kérhetem, a Beznicza urat megkérdezem, hogy nincs-e ilyen lehetőség? És ha van akkor mondja el.

Tüttő István: Beznicza úré a szó, hátha itt feleslegesen vitázunk.

Beznicza Miklós: Aranyos a képviselő úr, hogy ilyet mondott, van kintlévőség olyan 25-30 millió Ft, de közben ezek a cégek megszűntek. Nem mondom, igen jó pár cég megszűnt, nem lehet behajtani.

Tarnóczky Attila: Azért szeretnék érthetően beszélni. Ugye itt elhangzik, hogy Zalaegerszeg mennyit fordít a sportra, elhangzik, hogy nem támogatjuk a diákjainkat, az ifjakat, hogy sportolhassanak. Az utóbbival tökéletesen egyetértek, hogy támogatnunk kell. Ez kötelességünk, de hát azért ne beszéljünk a levegőbe csupán, tessenek azért egyszer egy leltárt csinálni, hogy amit sport címszó alatt támogatunk, az mennyiben tekinthető az összeg javarészét illetően diákok, ifjak sportoltatásának. Versenysportról van szó, nem akarok itt sportágakat megnevezni, olyan is tudok mondani, amit abba a kategóriába nem is mernék sorolni, legfeljebb a népszórakoztatás kategóriájába a vendégmunkásokkal. Ameddig erre fogjuk a kevéske pénzünket szórni, addig ilyen esetek fognak előállni, hogy épp azoknak, akiket kötelességünk lenne támogatni abban, hogy egészségesebben éljenek, nem fogunk tudni adni pénzt vagy csak ilyen gyötrelmesen.

Tüttő István: Ki nem találnám miről beszélt.

Röst János: Én nem akarom húzni az időt, egyrészt elfogult vagyok a MÁV-val szemben, hiszen mind a két fiam ott sportolt, ott futballozott, és én is ott sakkoztam egy évet kölcsönjátékosként. Próbálok a helyi forrással törődni, nem a tiszta forrásból, hát lesz egy bevétele a városnak remélhetőleg ebben az évben befejeződik a Vásárcsarnok végelszámolása, ott van pénzmaradvány, költségvetésben nem szerepel, jelöljük meg ezt forrásként, vagy pedig javaslom a helyi adóbevételeknek növekedését vagyis várhatóan túlteljesítjük a helyi adóbevételt. Köszönöm, ha a polgármesternek van jobb ötlete, akkor szívesen fogadom.

Tüttő István: Az osztályvezető úr valószínű, hogy ellent akar szólni. Tessék.

Beznicza Miklós: Csak azért vagyok meglepve, mert ugye ma beszéltem Röst képviselővel, vagy ugye tegnap, bemutattam, hogy jelenleg szeptember 30-ával 170 millió Ft hiányzik a helyi adóbevétel december 31-i egyenlegéhez.

Tüttő István: Nem a Röst úr memóriája a rossz, hanem bízott abban, hogy beérkezett. Mivel több jelentkező nincs, ezért a vitát lezárom. Kérem szépen, nagyon szépen körbejártuk mindenki maximálisan elismerte azt a munkát, ami eddig folyt a MÁV NTE munkájával kapcsolatban az ifjúság nevelésével, nem kívánom ragozni. Senki nem kifogásolja a Gazdasági Bizottság javaslatát, hogy négy millió Ft-tal támogassa, de ráadásul, ami elhangzott Izsák úr részéről, hogy meddig péntekig kellene átutalni a pénzt, ez kimondottan nehéz helyzetet teremt még akkor is, hogyha azt mondanánk, hogy majd keresünk forrást, amelyre szintén azt tudom mondani, hogy nem tudom meghatározni. Én úgy vagyok ezzel, engem meg lehet bízni, hogy szerezzek pénzt hozzá, de nem tudom garantálni. Az a határozat pedig úgy nem jó, hogy nem jelöljük meg a forrását, mert így érdekes lenne. A vezetés idézőjelbe vezetés mindent átnézett, hogy hol van. Nem találtunk, ugyanis a költségvetés pontosan előre elhatározott módon tudja hozzárendelni a pénzeket az igényekhez. Jelenleg ez a mérleg, amit meghúztunk nem tartalmaz már olyan lehetőséget, átcsoportosítási lehetőséget. Mert igaz, hogy ma már nem tárgyaljuk, vagy ha igen, akkor biztos, hogy előkerül, bár abba maradtunk, hogy a tornatermek ügyét még megtárgyaljuk, hát ugye ebben majd látnak forrást, de ebből is kiderül, hogy olyan területekről kell átcsoportosítani pénzt, amelyeket máshova, ha normál menetben mentek volna a dolgok, már el kellett volna költeni. Tehát már arra se lenne idézőjelbe. Egy kérdést újra feltennék, ha a MÁV vezetéssel tárgyalunk, hiszen az állam nagylelkűen 13 milliót elengedett neki nem lát esélyt elnök úr arra, hogy a MÁV Rt finanszírozza áthidaló megoldásként a Sportegyesületet?

Izsák Csaba: Hátha elmondhatnám azt, hogy a MÁV RT mintegy 1,2 milliárd forinttal támogatja a sportot, hát gondoljunk bele, hogy milyen sportegyesületeket tart fenn a BVSC, DVSC a Haladás a BVSK stb. hát a MÁV NTE az kb. a 40. a sorban és jelenleg a BVSC az első ott hogy kéne egy kis pénz, a finanszírozásra, ugyanúgy, mint mi. Hát én a MÁV-tól több pénzt kapni, semmilyen esélyt nem látok, én nagyon örülnék neki, ha a beígért 5 millió Ft-os cash meg fog érkezni hozzánk, a hátralévő része.

Tüttő István: Kérem, nem tudok megjelölni forrást. Az 1.) határozati javaslatot teszem fel szavazásra, amely elismerés.

Cserti Tibor: Polgármester úr, továbblépnék, módosító javaslatom van, nem látok tartalmi különbséget egyébként az első és a tehát a korábbi Olajbányász Egyesülettel kapcsolatos adósságrendezésnél és a MÁV-tól megértnél. Konkrét javaslatom az átvett bevételi előirányzat megemelése. Gyakorlatilag a címzettje polgármester úr lenne tárgyalása kapcsán meg kell kísérelni annak az előbbi ígéretek alapján annak az aprópénzre váltását. Azt hiszem ez olyan konkrét javaslat. Hogy a tisztelt jegyzőnő értse, akkor még egyszer mondom. Az átvett bevételek előirányzatának a megemelését, amelynek a címzettje gyakorlatilag az előbbi bankszámlavezető váltással összefüggő ígéret, aprópénzre váltása. A másik Röst képviselőtársam megjelölte konkrétan, hogy az Alfától az Omegáig Kft-ben van várható pénzmaradvány, de az tartalék forrás, azt most nem kérem, polgármester úr tárgyalási kontumába tartozó, hogy meglegyen a mozgáslehetőség.

Tüttő István: Az Alfától az Omegáig Kft lehet, hogy két év múlva kerül ilyen helyzetbe, hiszen bírósági szakaszban van, arra alapozni a MÁV NTE jövőjét nem lehet. Az átvett bevételi forrás az fiktív dolog, semmi garancia nincs rá.

Budai István: Arra szeretnék reagálni, hogy az Alfától az Omegáig Kft-t emlegetjük, én is úgy érzem, hogy ebből a MÁV NTE nem fog futballozni és nem fog kosárlabdázni mostanában, amilyen gyorsan mi ezt a végelszámolást bonyolítjuk, ez az egyik. Még egyszer mondom, nem véletlenül mondtam azt, amit az előbb mondtam, hogy a kintlévőségeket felül kellene vizsgálni. Azok között vannak olyan adósaink, megítélésem szerint, akik fizethetnének ha akarnának. Elég régi kintlévőségről is tudok, megnevezem a Járgány Kft adósállományát, amelyet a költségvetés vitájában is felvetettem én biztos vagyok benne, hogy az a havi 100-150 ezres résztörlesztés az nem elég arra, hogy jelentős pénzt halmozzunk fel, de hogyha azért odamennénk most és megnéznénk, hogy miért nem fizet és valamilyen szankciót alkalmaznánk vele, igenis ebből a kintlévőségből pénzt lehetne csinálni. Legalább annyit lehetne csinálni, mint amennyi a jelenlegi sportigények. Énnekem csak az a véleményem, hogy szigorítani kellene ezeket a behajtási szankciókat vagy eljárásokat és megítélésem szerint igenis felhasználható forrásként jelenne meg a költségvetésben.

Beznicza Miklós: Gondolhattam volna Budai úr, hogy melyik céget fogja mondani. Ez a Járgányjavító Kft-nek három millió Ft adóssága volt az Önkormányzat felé ezelőtt három éve, magyarul évekig nem fizetett semmit sem és semmi nem is történt az ügy érdekében. Én odáig jutottam el vele, hogy havi 150 ezer Ft-onként hajlandó törleszteni, egyébként futhatnánk a pénzünk után, mert évek óta ezt a pénzt nem lehetett volna behajtani. Most 150 ezer Ft-onként hajlandó fizetni vagy egy bírósági per elé nézünk, ami elhúzódik öt évig. De jó pár ilyen kintlévőség van, amik már nincsenek is meg, vagy amiknek a behajtása teljesen bizonytalan, mert nincs mit tenni.

Tüttő István: Azt hiszem maga a felvetés annyit megér, hogy külön is megvizsgáljuk jogilag is a kérdéseket, Alfától az Omegáig Kft-nél is van ilyen kintlévőség, ezt nem akartam visszapasszolni, kérem az 1. számú határozati javaslatról döntünk.

 

A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

324/1999.(X.26.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a MÁV Nagykanizsai Torna Egylet munkájáról készült tájékoztatót tudomásul veszi.

Elismerését fejezi ki a város sportmozgalmában több évtizeden át betöltött, kiemelkedő szerepvállalásért.

Felkéri a polgármestert, hogy a döntésről a MÁV Nagykanizsai Torna Egylet vezetését értesítse.

Határidő: 1999. november 15.

Felelős : Tüttő István polgármester

Tüttő István: A 2. számúról, igaz, hogy nem lehet megjelölni azt, amit Cserti úr felvetett, de engedjék meg, hogy én tárgyaljak ez ügyben és úgyis lesz folytatólagos közgyűlés, minden jel erre mutat, hacsak nem húzunk bele három perc alatt, akkor a folytatólagosra már tudok jelzést adni, és akkor engedjék meg, hogy ezt a 2.) pontot most így ne szavazzuk meg, hanem visszatérünk rá, a második határozati javaslatra jövő kedden.

 

 

8.) Javaslat tornatermek balesetveszély elhárítására (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

Tüttő István: Van-e kérdés ezzel kapcsolatban?

Tarnóczky Attila: Előttünk van egy valóban igazán tisztán ifjúsági és diáksport ügy. Megkértem igazgató urakat, hogy a termek állapotáról készítsenek felvételeket, hogy mindenki láthassa. Jártam a helyszínen, szereztem mintát a padlóból, a Bolyai Iskola enyvvel ragasztott rétegelt lemez, padlója már ahol megvan, a többi olyan porrá omlott. A másik mintát a Széchenyi Iskolából hoztam, ez tárnafa lenne, legalábbis a Széchenyi tornatermében ezt nevezik itt tárnafának, úgy gondolom mindkét tornaterem, illetve iskola méltányolandó helyzetben van.

Dr. Fodor Csaba: A Gazdasági Bizottság egyetértett a határozati javaslattal és kéri a közgyűlést, hogy ezt a határozati javaslatot egészítse ki mégpedig azzal, hogy kérje fel a közgyűlés a polgármestert, hogy vizsgáltassa ki – akár külső szakértők bevonásával is – és állapítsák meg, hogy a Bolyai Általános Iskola nemrégen épült tornatermében ez a műszaki hiba tervezői és/vagy kivitelezői hiányosság-e? Ha igen, akármelyik is vagy mindkettő, akkor pedig a jogi utat el kell indítani. Tudom, hogy a kivitelező már nem létezik, de elhangzott a bizottsági ülésen olyan információ, igazából ez nem is kivitelezői hiba, hanem inkább tervezői hiányosságokra vezethetők vissza, rossz technológia megválasztás stb. stb. én nem szeretnék prédikálni, én azt gondolom, hogy egy független szakértőt fel kell kérni, ha nincs erre megfelelő szakember és ki kell vizsgálni bizony-bizony ha bizonyítható a károkozás, akkor be kell hajtani azt.

Tüttő István: Reméljük, hogy a szakértői díj nem haladja meg a javítás, a kivitelezés költségeit.

Balogh László: Csak nagyon röviden tisztelt Közgyűlés! Ez a javaslat most még csak két tornateremről szól, de félő, hogy a felújítási sorban még sok hasonló van, lesz a közeljövőben. Remélem, hogy nem szükséges győzködnünk egymást, hogy egy iskola nem lehet meg testnevelés óra nélkül. Így a javaslat természetesen egyértelmű elfogadást igényel, számomra a jövő évi költségvetésben egyértelmű prioritás, hogy sokkal nagyobb összeget kell szánnunk az intézményeink kisebb-nagyobb felújítására, mert lehet, hogy néha késő lesz.

Röst János: Egyetértek Fodor Csaba képviselőtársammal, annyiban kiegészíteném, hogy a felsorolásnál vagy azt tegyük meg, hogy tegyük még mellé a lebonyolítói alapberuházói és üzemeltetői felelősség megállapítását vagy pedig az egészet hagyjuk, elsősorban a felelősség megállapítását fogalmazzuk meg. Tehát így féloldalas az előterjesztés.

Tüttő István: Úgy látom nincs több jelentkező, a vitát lezárom. Módosító indítványok, Dr. Fodor Csaba javasolta, hogy a polgármester vizsgáltassa ki szakértő bevonásával, akár szakértő bevonásával is, hogy a hiba mire vezethető vissza, de gondolom nem mind a két helyen, mert az egyik helyen Bolyai tervezési, kivitelezői és hozzáfűzném Röst úr javaslatát, a lebonyolítás és az alapberuházói feladatot ellátó és vizsgáljuk meg ez ügyben. Erről szavazunk.

 

A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: És kérem akkor a határozati javaslat másik pontjáról a szavazást.

 

A közgyűlés 19 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

325/1999.(X.26.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. a Bolyai Általános Iskola és a Széchenyi SZKI tornaterem padozat felújítási munkák elvégzését 6.450 eFt előirányzati összeggel jóváhagyja.

A munkák forrásaként

- Bolyai Általános Iskola tornaterem eredeti 850 eFt

- út járda építés saját elő (céltartalék) 3.000 eFt

- Aradi Vértanúk emlékpark előkészítése 2.600 eFt

összesen 6.450 eFt

összeget jelöli meg.

 

 

Felhatalmazza a polgármestert, hogy a munkák elvégzésére, valamint a forrás biztosítására a szükséges intézkedéseket tegye meg.

Határidő: 1999. december 31. (munkák kivitelezése)

Felelős : Tüttő István polgármester

2.) felkéri a polgármestert, hogy az szükséges intézkedések megtétele érdekében akár külső szakértő bevonásával vizsgáltass meg, hogy a Bolyai Általános Iskola nemrégen épült tornatermében ez a műszaki hiba tervezői és/vagy kivitelezői hiányosság-e. Az alapberuházó és az üzemeltető felelősségét is vizsgálni kell.

Határidő: 1999. december 31.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: Kérdezem a jelenlévő vezetők közül van-e olyan napirend, amelynek a tárgyalása ma feltétlen szükséges és halasztást nem tűr? Tessék IKI.

Kámán László: Tisztelt közgyűlés, tisztelt polgármester úr. Kérem, hogy a Petőfi u. 5-ről a Fiúkollégiummal kapcsolatos javítási munkálatokról, mivel úgy gondolom, még az idén el kellene kezdeni, legyenek szívesek megtárgyalni. Köszönöm.

 

9.) Előterjesztés az Ingatlankezelési Intézmény 1999. évi felújítási címjegyzékének módosítására, illetve az intézmény 1999. évi költségvetésének módosítására (ír.)

Előadó: Kámán László intézményvezető

 

Tüttő István: Kérem van-e? Nincs. A bizottságok megtárgyalták, egyetértettek, elfogadásra javasolták.

Dr. Csákai Iván: Egyetlenegy problémám van, a visszapótlás elmulasztása ilyenformában jogszerű, nem jogszerű és hogy egy ellenőrzés kapcsán nehogy mi járjunk rosszul, hogy jogtalanul történik ez az egész. Tehát jogilag megtámadható-e?

Tüttő István: Igen értem. Kérdezem osztályvezető urat.

Beznicza Miklós: Képviselő úr jogszerű, mert a címjegyzékes felújítás mehet a bérlakás számlába, csak amikor eredetileg terveztük, akkor nem fért oda már bele, de most úgy néz ki, hogy bele fog férni a bérlakás számlába, ez csak előirányzat átcsoportosítással meg tudjuk oldani.

Kiss László: Köszönöm polgármester úr, időközben felmerült egy kérdés, hogy Kámán László úr mint intézményvezető lehet-e előterjesztője önkormányzati közgyűlési anyagnak?

Tüttő István: A jelenlegi SZMSZ szerint igen, a következőt pedig lehet módosítani. De nincs ellentmondásban, hiszen igazgató is terjeszthet elő. Én azt hiszem, hogy közelebb járunk ahhoz az igazsághoz, egy intézmény vezetője sokkal korrektebbül tud válaszolni a feltett kérdésekre. Teát az intézményével kapcsolat előterjesztés, teljesen jogos, hogy ő teszi meg, ugyanígy a kft-k vezetőjét is vagy kht-k vezetőjét is felkérjük. Nemrég volt előttünk éppen a VIA Kht vezetője, de jogilag is a válasz az, hogy lehetséges, legalábbis a mostani SZMSZ szerint. Kérem döntsünk a határozati javaslatról. Kérem a döntésüket az elsőről.

 

A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Akkor a 2. számú határozati javaslatról a döntésüket kérem.

A közgyűlés 18 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

 

326/1999.(X.26.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. hozzájárul, hogy az Ingatlankezelési Intézmény a felújítási címjegyzékben rögzített keretösszegből (29,9 millió Ft) 3,2 millió Ft-ot a Petőfi u. 5. számú épület a mellékletben felsorolt munkáira fordíthat.
    2. módosítja az Ingatlankezelési Intézmény 1999. évi költségvetését az alábbiak szerint:

Határidő: 1999. december 31.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

10.) Javaslat a nagykanizsai tűzoltó laktanya tetőfelújítására (írásban)

Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester

 

Tüttő István: Kérem Törőcsik Pál úr volt megbízva, de be kell, hogy jelentsem súlyos gondjai támadtak az egészségével, el kellett haza mennie, mert délelőtt is rosszul volt. Veseproblémája van, amit nem nagyon szeretném ha bárki is átélné, jobbulást kívántam neki és elment. Tolnai úr írt hozzánk levelet, természetesen a bizottságok megtárgyalták. Kérem a döntésüket.

Tolnai urat megkérdezem, biztos ismeri ezt a javaslatot, van-e észrevétele? Nincsen.

Dr. Fodor Csaba: A Gazdasági Bizottság egyetértett az előterjesztéssel ilyenformán. Azzal kérjük kiegészíteni a határozati javaslatot, miszerint felkéri a közgyűlés a polgármester urat, hogy a Műszaki Osztály szakembereivel vizsgáltassa meg annak a lehetőségét, hogy tetőtér beépítést, mint műszaki megoldást meg lehetne valósítani, és vizsgáltassa meg annak lehetőségét is, hogy egy esetleges tetőtér-beépítés során létrejövő lakások vagy más jellegű nem lakás céljára szolgáló helyiségek értékesítéséből esetlegesen befolyó pénzből ez a tetőtér beépítés utólag finanszírozható-e, tehát utólag az előfinanszírozásának a költsége visszatérül-e? Ez volt a Gazdasági Bizottság javaslata.

Tarnóczky Attila: Az ötlet nem tudom megvalósítható-e, jó lenne, hogyha az lenne, de akkor viszont felteszem a kérdést, hogy miért kell 5 millió Ft-ért egy teljes szigetelést ezen a tetőn végezni, miért nem elég a beázások megszüntetése, valószínűleg egy jóval kisebb összeg erejéig?

Tüttő István: Én úgy gondolom, hogy ez a kettő csak úgy kezelhető, hogy előbb eldöntjük, hogy érdemes-e foglalkozni a Gazdasági Bizottság javaslatával, addig a tetőszigetelés nem tudom, hogy halasztható-e, hát akkor egymást kizáró dologról van szó, a tetőszigetelés halaszthatatlan, akkor döntsünk abban, hogy támogatjuk.

Röst János: Én javasoltam egyébként a Gazdasági Bizottságon azt a változatot, nincs ellentétbe egyébként Tarnóczky Attila véleményével, ugyanis a beterjesztés 2000. éves költségvetést tartalmaz és céltartalékot jelöl meg, tehát, ha gyakorlatilag úgy döntünk előre, hogy a 2000. költségvetésben céltartalékként szerepeltetjük, akkor azt jelenti, amennyiben lehetőség van beépítésre és üzleti alapon ez megoldható, akkor azt a változatot kell támogatni,

 

 

ha ennek szakmai vagy ennek gazdasági szempontjai nem olyanok, hogy lehetővé teszik, akkor viszont nyilván fel kell újítani a tetőszerkezetet. És az olcsóbb megoldás a tetőszigetelés javítása vagy cseréje.

Tüttő István: Én még a pályázat lehetőségét sem zárnám ki ez ügyben, meg fogjuk vizsgálni, kérem szavazzunk a javaslatról, először a módosítóról, amit a Gazdasági Bizottság javasolt.

 

A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: És most kérném az eredeti határozati javaslatot. Szavazzunk.

 

A közgyűlés 15 szavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

 

327/1999.(X.26.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. a tűzoltó laktanya tetőfelújítására beterjesztett koncepciót megtárgyalta. A három változatú felújítás közül az a) változatú lapostető szigetelést fogadja el 5.000 eFt előirányzattal 2000. évi megvalósítással

Felhatalmazza a polgármestert, hogy a tetőfelújítást a 2000. évi költségvetésben szerepeltesse.

Határidő: 2000. január 31. (költségvetésbe betervezésre)

Felelős : Tüttő István polgármester

2.) felkéri a polgármestert, hogy vizsgáltassa meg a tetőtér beépítés műszaki lehetőségét és annak költségeit, valamint azt, hogy egy esetleges tetőtér-beépítés során létrejövő lakások vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségek értékesítéséből esetlegesen befolyó pénzből ez a tetőtér beépítés utólag finanszírozható-e.

Határidő: 2000. január 31.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

Tarnóczky Attila: Akkor a megyei kitüntetés ügye jövő hétre halasztódik, ebből következően akinek még van javaslata legyen szíves a Polgármesteri Hivatalba eljuttatni.

 

Tüttő István polgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén az ülést 22.00 órakor bezárta. (Az ülésről készített hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza.)

 

 

Kmf.

 

 

Dr. Tuboly Marianna
Tüttő István
jegyző
polgármester

 

 

1999. november 2. folytatólagos

 

Jegyzőkönyv

Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 1999. november 2-án (kedd) 14.00 órakor tartott folytatólagos üléséről.

Az ülés helye: Hevesi Sándor Művelődési Központ Kamaraterme

(Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-7.)

Jelen vannak: Antalics Dezső, Balogh László, Dr. Baranyi Enikő, Birkner Zoltán, Budai István, Dr. Csákai Iván, Dr. Fodor Csaba, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Horváth György, Dr, Kalmár Béla, Kelemen Z. Pál, Kiss László, Mayer Ferenc, Tarnóczky Attila, Tóth László, Tóth Zsuzsa, Törőcsik Pál, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők.

Tanácskozási joggal megjelentek: Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Beznicza Miklós, Dr. Nemesvári Márta, Dr. Pintérné Grundmann Frida osztályvezetők, Kálócziné Éberling Márta, Kápolnás Zoltán irodavezetők, Bodzai Tiborné személyzeti vezető, Milassin Tamás a Mátrix Marketing Műhely ügyvezetője, Gáspár András a VIA Kanizsa Kht. ügyvezetője.

Megjelentek: Marton Györgyi a Zalai Hírlap nagykanizsai szerkesztőségének vezetője, Lukács Ibolya a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap ügyvezető-főszerkesztője, Nagy Judit a Zala Rádió munkatársa.

 

Tüttő István: Köszöntöm a képviselőket, kedves vendégeket, a média képviselőit, a Polgármesteri Hivatal vezetőit. Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen van, ezért az ülés határozatképes, azt megnyitom.

Egy javaslatom van, a Matrix Marketing Műhely arra kért, hogy mindenképp kérjem meg Önöket, hogy az ő tájékoztatóját hozzuk előre, mert nekik ma délután egy fontos üzleti tájékoztatójuk van. Tehát vagy úgy lehetett volna, hogy ma az első napirendként bemutatják a tájékoztatójukat, reprezentálják itt, vagy pedig kérték volna, hogy halasszuk el egy következő közgyűlésre, mert nem tudtak volna részt venni. Én kérem Önöket, hogy szavazzuk meg, hogy hozzuk előre a Matrix-ot, tájékoztatóját tartsa meg az ügyvezető úr és azt követően rátérünk a többi napirendre. Kérem a szavazatukat.

 

A közgyűlés 15 szavazattal és1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Napirendi pontok:

 

  1. Matrix Marketing Műhely tájékoztatója (írásban)
  2. Előadó: Milassin Tamás ügyvezető

  3. Javaslat a MÁV Nagykanizsai Torna Egylet támogatására (írásban)
  4. Előadó: Balogh László bizottsági elnök

  5. Előterjesztés a Király u. 47. szám alatti épület hasznosításáról (írásban)
  6. Előadó: Tüttő István polgármester

  7. Előterjesztés a Zrínyi u. 31. szám alatti volt PIÉRT raktár hasznosításáról (írásban)
  8. Előadó: Tüttő István polgármester

  9. Előterjesztés a Nagykanizsa észak-keleti városrészben található 18. számú tömb egy részének értékesítéséről (írásban)
  10. Előadó: Tüttő István polgármester

  11. Előterjesztés az észak-keleti városrészben található 27. és 29. számú tömbök értékesítéséről (írásban)
  12. Előadó: Tüttő István polgármester

  13. Tájékoztató a VIA Kanizsa Kht. átalakulásának tapasztalatairól (írásban)
  14. Előadó: Gáspár András ügyvezető

     

    Zárt ülés

  15. Javaslat fegyelmi eljárás indítására (írásban)
  16. Előadó: Tüttő István polgármester

  17. Kiegészítés a nagykanizsai Sörgyár megszűnésével kapcsolatos tájékoztató anyaghoz (írásban)
  18. Előadó: Tüttő István polgármester

  19. Előterjesztés a megyei kitüntetésekhez személyi ajánlások összegyűjtése tárgyában (írásban)

Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester

 

 

1.) Matrix Marketing Műhely tájékoztatója (írásban)

Előadó: Milassin Tamás ügyvezető

 

Tüttő István: Akkor megkérem a Matrix vezetőjét, hogy kezdjen hozzá a tájékozatóhoz és a bemutatáshoz. Köszöntjük Milassin urat.

 

Milassin Tamás ügyvezető levetíti a városról készített multimédiás anyagot.

 

Milassin Tamás: Amit most fogok mutatni, az egy multimédia anyag, amit a városnak készítettünk a saloi bemutatkozásra. Amit most látunk ez a multimédiánk fő oldala, ahonnan el lehet ágazni. Ez Saloban automatikusan futott. Ott egy kiállításon szerepelt ez az anyag és az volt a fő szempont, hogy képekben mutassuk be a városunkat.

A másik menüpont a földrajzi helyzetünket igyekszik bemutatni, míg ez az újabb a történetünket mutatja be. A következő menü néhány rövid információt ad a városról, például arról, hogy az V. számú korridoron helyezkedünk el, és célja a befektetők csalogatása is. Felhasználtuk azokat a képeket, amelyeket a várost bemutató kiadványoknál általában használtunk. Ezeket Kotnyek István készített még annak idején a város számára. Ebben az esztendőben újra lett fotózva a város, de ezek a képek, még a régi archívumból kerültek elő.

Most azokról a kiadványokról látható bemutató, amelyek eddig készültek a városról. Amire szeretném a figyelmüket felhívni, az az egységes megjelenés, amit annak idején az arculattervben rögzítettünk.

Itt látható a protokolláris ajándék kategória, a díszdobozos tollkészlet, szóró ajándékok, mappák, névkártyák, a város napi rendezvényről jól ismert sültök, vagy varázsló kalapok, melyek nagy sikert arattak az óvodások körében.

Tüttő István: Egyet kérek én is. Egy varázsló kalap nem árt.

Dr. Fodor Csaba: Polgármester úr kap egy varázsló kalapot és egy két hét múlva megvalósulnak az álmai.

Tüttő István: Hát ez óriási! Hát kidőlök a röhögéstől!

Milassin Tamás: Mint már többször beszéltünk egymás között, hogy a multimédia és az internet ma már elég szorosan egy kézben összefogható fejlesztői környezetet jelent. Az interneten való megjelenésnek a kommunikáció javítása a célja. a fő célja. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy ez az internetes főoldal, illetve az aloldalak rövid időn belül megjelenjenek és tudomásunk van róla, hogy készül egy olyan terv, ami alapjául fog szolgálni egy új informatikai, illetve kommunikációs megoldásnak a városban. Mi ehhez szeretnénk hozzátenni ezt, ami arculati szempontból illeszkedik. Lehet látni, hogy törekedtünk arra, hogy egyszerű legyen, tehát csak néhány menüpont legyen és azon belül, például befektetőknek további alpontok legyenek. A Polgármesteri Hivatal menüpontban elhelyeztünk egy virtuális fogadóóra menüpontot. Hangsúlyozom, hogy ez a böngésző nincs tartalommal feltöltve, ez igazából csak a fő struktúrát mutatja, amit szeretnénk megvalósítani.

Tüttő István: Most ha Goethe-t idézzük: “Mehr Licht!” Köszönjük.

Köszönöm a tájékoztatót Mayer úr kíván szólni.

Mayer Ferenc: Mint bizonyára arról értesültek a közel múltban Nagykanizsa Megyei Jogú Város oktatásügyének egyik meghatározó személyisége Horváth Ferenc igazgató úr elhunyt. Temetése holnap délután 15.00 órakor lesz, ennek kapcsán tisztelettel kérem polgármester urat, hogy igazgató kollega emlékének adózva és megköszönve, nagyon sok éves eredményes igazgatói munkáját elismerve 1 perces néma felállással, kegyelettel emlékezzük személyére.

Tüttő István: Igen. Kérem, 1 percre néma felállással most is adózunk.

 

A közgyűlés egy perces néma felállással tiszteleg az elhunyt emléke előtt.

 

Tüttő István: Kérem a tisztelt képviselőtársaimat van-e kérdés, észrevétel a Matrix Marketing Műhely tájékoztatójával kapcsolatban.

Tóth László: Az írásos anyag 3. oldalán a 21. pontban a következő szerepel Metro Áruházláncnak küldött ismertetőanyag nulla forint.

Tüttő István: Kevesled?

Tóth László: Nem, nem keveslem, hanem én tudom, hogy mit jelent ez. Meg szeretném kérdezni a Matrix Marketing Műhely vezetőjét, Milassin urat, hogy tájékoztassa a közgyűlést, hogy ez mit takar.

Tüttő István: Ha azonnali választ megtudjuk adni, Öné a szó Milassin úr.

Milassin Tamás: Nem csak ez a pont szerepel nulla forinttal, van még ezen kívül kettő a multimédia és az Internet, amit már említettem, ami folyamatos munkát jelez, egy folyamatos kapcsolatot. Amikor az arculattervet elkészítettük akkor az arculatterv kiírásánál feltétel volt, hogy aki ezt elnyeri ezt a munkát, folyamatosan figyelemmel kíséri szakmai szempontból ennek a betartását, illetve azoknak az anyagoknak a készítését, ami a piaci bevezetést jelenti tulajdonképpen, illetve a köztudatba való bevezetést. Amit most vetítettünk tulajdonképpen nem került díjazásra, de hogy konkrétan válaszoljak a képviselő úr kérdésére, ez a kiadvány úgy készült, hogy a marketing csoportnak segítettünk, és úgy gondoltuk, hogy egy darab kiadványért teszünk egy ilyen gesztüst, hogy nem kérünk pénzt. Egész egyszerűen ez a válasz.

Tóth László: Nem véletlenül kérdeztem meg ezt Milassin úrtól, a legutóbbi Városfejlesztési Bizottsági ülésen is felvetődött ez a kérdés. Akkor a kérdésemre azt a tájékoztató kaptam mi szerint a Metro Áruházláncnak küldött ismertető anyagra a megrendelést Kiss László képviselőtársam adta a megrendelést. Az iránt érdeklődném, hogy ez bevett szokás, vagy kialakuló új szokás, vagy bizonyos képviselőknek privilegizált joga megrendelésre vásárolni, még ha ingyenes is.

Tüttő István: Most ez a kérdés kinek szól?

Tóth László: Polgármester úr szerint?

Tüttő István: Nem tudok rá válaszolni, mivel nem nálam rendelték meg.

Milassin Tamás: Ez a kiadvány úgy készült, hogy mágneslemezen kaptunk egy szöveget és mi arra lettünk felkérve, hogy ezt öntsük olyan formába, ami ízléses. Tulajdonképpen ez történt meg, illetve az az egyszeri nyomtatás, amire alkalmas a mi digitális rendszerünk.

Tüttő István: Azt hiszem az igazság nem itt van. Az igazság ott van, hogy a Kiss László úr utazott valahová, ahol ismeretei szerint a Metro Áruházlánc vezérigazgatója is jelen lett volna vagy volt. És az a gondolata támadt, hogy a Metro Áruházláncot valamilyen formában tájékoztatni kellene arról, hogy Kanizsa létezik, és milyen jó lenne, ha gondolata támadna arra, hogy idejöjjön. Úgy tudom ez a találkozó nem jött létre, legalább is abban a formában nem mint ahogy a szándék vezérelte volna Kiss László urat. De mivel én ezt csak informális úton tudom lehet, hogy nem pontosan ez az igazság.

Dr. Baranyai Enikő: Egyrészt örömmel látom, hogy egy ilyen áttekintő adatokat kaptunk, hisz korábban én már felvetettem, hogy végül is ez mekkora nagyságrendű kiadást jelentett az eddigi munka a város számára. Számítógép nincsen nálam, összeadva azért nem olyan csekély összeg. Kérdezni szeretném, hogy az itt feltüntetett, tehát egyrészt elöljáróban azt el szeretném mondani, hogy szerintem nagyon szerencsés és kívánatos dolog lenne, hogy bármiféle városról megjelenő anyag csak úgy kerüljön ki, hogy előzetesen a képviselőtestület számára, vagy egy akár 2-3 fő, kiválasztott fő megtekintése után észrevételezéssel jusson ki. Nem igazán szívesen teszem meg ezt e kifogásolást, de a Saloba jutatott anyagnál is esztétikai megjelenés formájában már csak a szöveges felsorolás, elrendezései számomra valahogy egy másfajta megjelenítést kell volna, hogy adjon. Tehát a sorközök a szakaszok a ki-bekezdések a franciavonalkákra gondolok. És hát számos egyéb dologban valahogy az itt bemutatott anyag én tudom, hogy ez csak egy pillanatkép és nem teljes, de messze nem adja vissza azt a hangulatot, azt az atmoszférát, amit egyébként valamikor tíz évvel ezelőtt és azóta szóval itt élek végig megyek az utcán. az épületekből és az itt elő emberekből kisugárzik .Másrészt valahol merev, és olyan rideg, olyan fajta bemutatást éreztem, mintha ebben a városban csak épületek lennének, de intézmények élettel megtöltve, és emberek nem. Én ezt a magam részéről hiányolom. Az angol nyelvű város bemutató szórólapon sajnálatos módon a tíz évvel ezelőtt még működő, vagy akkor még csak az a meglévő vásárpiac emlékképe villan fel előttem, tehát egy kicsit idejét múlta megjelenési formákat látok itt. A másik dolog, hogy a feltüntetett összegekkel kapcsolatosan szerettem volna talán jobban látni azt, hogy az a bizonyos 3-as pontban szereplő zászlók összege, hány zászlót jelent és így folytathatnám tovább. A Város Napjára adott költség egy összegben jelenik meg. szeretném megtudni ezt viszont nem a Milassin úrtól kérdezném, hogy ez akkor valószínű a Város Napja költségében szerepel. Tehát az az összeg ebből akkor kivonható hisz ott mi egy összegről mi már tájékoztatást kaptunk. Másrészt egészen más, ha például csak a 14-es pontot veszem a megjelenített összeggel ez 50, 100 vagy 1000 kártyát jelent, tehát a darabszám és a mellette lévő végösszeg valahogy jobban kifejezné számomra azt, hogy ezek az úgynevezett város arculat tervében megjelenő alkotások vagy anyagok valójában mennyibe is kerülnek.

Tüttő István: Igen, Baranyi képviselőasszonynak igaza van, mert így a fajlagos költségeket nem érzékeljük.

Kelemen Z. Pál: Ne menjük el szó nélkül amellett, amit Tóth László képviselőtársam mondott. Képviselőtársunk elmegy valahova, visz egy valamilyen szóróanyagot, amit ingyen készít neki, senki másnak nem készítene csak valószínűleg csak a képviselőnek ez a stúdió, és képviseli a várost anélkül, hogy a polgármester vagy a közgyűlés erre felkérte volna. Ezt egyikünk sem teheti meg. Ezzel fejezzük be és zárjuk is le az ügyet. Nem megtörténtként, hanem tanulságként, hogy mindnyájunk számára az legyen a vezérelt, hogy bárhova elmegyünk és a várost valamilyen szinten képviseljük, akkor hivatalos városi szórólapot viszünk a polgármester és testület jóváhagyásával.

Birkner Zoltán: Kezdjük először Tóth képviselő úrnak a felvetésével. Először is nincs itt Kiss úr és úgy gondolom, hogy nincs jogom Kiss úr nevében nyilatkozni, de én azzal szeretném kezdeni, ha ez úgy történt, hogy Kiss úr elvitte magával a Metro Áruházlánchoz az ajánlatát a városnak, akkor nagyon-nagyon köszönjük meg. Ugyanis valami olyasmit tett, ami a városunk előbbre menetelét szolgálná egyrészt. Másrészt nyakunkon áll az a probléma és az a kérdéskör, hogy tudunk-e munkahelyet teremteni Tisztelt Hölgyeim és Uraim. Ennek része lesz az is, hogy hogyan tud a város megjelenni különböző médiumokban, és hogyan tud megjelenni különböző formátumokban, És nekem egyébként hozzáteszem, hogy nagyon tetszett az előadás és tényleg gratulálni tudok csak hozzá, valami ilyesmit vártam már régóta és örülök neki, hogy most egyszer összefoglalva láttam, ezt az anyagot, amit elkészítettek. Valóban képviselőtársamnak azon véleménye, hogy talán részletesebb kimutatás kell, néhány összeg mellé ezt elfogadom, hiszen ez egy jogos kritika, de kérem azért Önöket, hogy nézzük már egy picit megint azt az oldalát, ami abba az irányba indul el, hogy Nagykanizsa városának jobban kell propagálnia magát. Nagykanizsa városa egy kicsit elaludt az elmúlt években, és ennek eredménye az, hogy bizony a gazdaságunk nincs a csúcson. Na most ezért nagyon fogjunk össze és most ebből ne csináljunk politikai kérdést uraim arra kérem Önöket, hanem nézzük ennek a mostani bemutatónak is a pozitív részét. Végre van egy kiajánló, végre van valaki ennek a felelőse, és most remélem, hogy most nem politikai hit vitát kezdünk el, úgyhogy kérem tisztelettel Önöket uraim fogadjuk el ezt a beszámolót, hiszen végül is mást nem kell vele tennünk és mondjuk azt, hogy köszönjük az ízlésességet, ahogy megjelent a város sok szempontból és egyébként nekem fizikális értelemben is tetszik az ahogy Önök ezt megtették, úgyhogy gratulálok hozzá és további sikeres munkát kívánok.

Kelemen Z. Pál: Ki a fene beszél itt politikáról? Itt elvekről van szó, tessék már nekem elhinni, hogy 27–en vagyunk képviselők. Azt tárgyalhat a város nevében, aki erre felhatalmazást kap a várostól vagy annak Közgyűlésétől. Ha 27-en 27-féle magánérdeklődést tanúsítunk az nem baj. Ami pedig tényleg a politika emlegetését illeti én nem tudom én még a nevét sem mondtam ki képviselőtársamnak, hogy ne legyen belőle még az sem és ezután sem fogom kimondani tanulság az, hogy szíveskedjünk tartani magunkat bizonyos játékszabályokhoz.

Dr. Baranyi Enikő: Én úgy gondolom, hogy most egyik féllel sem érthetek teljesen egyet. Elöljáróban le szeretném szögezni, hogy a magam részéről nagyon sérelmesnek tartom, hogy egy képviselőtársunk távollétében történik egy ilyen fajta párbeszéd és beszélgetés. Én ezt az illető képviselőtárssal szemben nem tartom etikusnak. Azon túlmenően, hogy bárhogy is történt, megítélésem szerint mindenképpen a szándékát tekintve és egyikünk sem vitatja bizonyos, hogy tisztességes és a város érdekében lévő próbálkozása volt. A másik dolog pedig az, hogy mondjuk az utólagos tájékoztatás szintjén jó lett volna ha szintén írásban egy pár sorban akár a polgármester tájékoztató kiegészítéseként is erről informálódhattunk volna. Én a Birkner képviselőtársnak azt a mondatát, hogy ébredjük már fel és ez a város hosszú éveken át aludt, ez nagyon igaz, de szeretném elmondani, lehet, hogy túl szkeptikus vagyok, én úgy érzem, hogy ez az álom mélyül és lassanként a kóma felé haladunk, ha nem ébredünk fel. Tehát egy folyamat ….próbálná értelmezni ezt a pár szót, amit hozzátettem.

Tarnóczky Attila: Azért én szeretném jelezni, hogy kóma veszélyeztetettségről csak akkor lehet szó, ha mi, a közgyűlés nem tesszük meg a dolgunkat, szerintem ez a szándék meg van. Tehát ez nem fenyeget. Ettől a vitáról arra kérném képviselőtársaimat, akiknek vannak ismeretségeik, és a láthatárokon jelentkezik bármiféle befektető legyen szívesek vinni bármit nekik a városból idecsalogatni, polgármester úrhoz elhozni, közgyűlésre adott esetben elhozni, mert úgy gondolom, hogy nemcsak a testület tagjai részéről, de bármelyik városlakó részéről, nekik is szól ez a kérés nagy szükségünk van. A Matrixra visszatérve, hiszen ez az alaptéma. Eleve látom kedves képviselőtársaim, lehet, hogy én sem vagyok kivétel, itt sokunkban vannak fóbiák. Ezek a fóbiák Matrix fóbiák, Ryno fóbiák, hadd ne soroljam, hogy miféle fóbiák, és hogyha az adott cég vállalkozás szóba kerül, akkor egyesek részéről sok jóra nem számíthat. Én meg kell, hogy állapítsam, lehet, hogy az én ízlésemről van szó, hogy Matrix egészen kiváló minőséget produkál. Hogyha aztán megvitatjuk, hogy a Milassin Tamásra rá kellett szólni, adott esetben, hogy elkészült-e már ez egy jogos kritika lehet, de minőségi oldalról és hasonlót produkáló kanizsai vállalkozásról nem tudok. Hogy a szakemberek állítják össze a megjelenését az anyagnak a bekezdéseket a szedését, ez már nem szavazás kérdése. Nem biztos, hogy feltétlenül ebben egy ilyen parlamentáris demokrácia eszközét, vagy lehetőségét kell követni. Meg kell bízni egy céget, amelyik ehhez ért, és mindaddig, amíg erre alkalmasnak tűnik, számra még egyszer mondom alkalmasnak tűnik minőségi szempontból, addig ezt kell munkával ellátni. Az ára ennek a munkának nem alacsony, de óva intenék mindenkit attól, hogy valamiféle olcsóság bűvöletében bóvlik sorozatát állítsuk, gyártsunk és küldjük szanaszét a világba., mert annak a hatása éppen ellentétes. Hadd mutassak egy példát kedves képviselőtársaim, készül a városnak útikönyv megyei útikönyv, csak a borítója városi. A Matrix nélkül ez az útikönyv így festett volna. Akit érdekel legyen szíves közelről megnézni a Matrix-szal így fog festeni. A kettő között érdemi és hatalmas különbség van, hogy közelről megnézik ezt a két alkotást. Hát önmagában a jó szándék az alkotókészség, az nem elegendő, ez egy szakma, amihez érteni is kell.

Töröcsik Pál: Én szeretném valamennyi képviselőtársamat buzdítani és ösztönözni ugyanúgy, mint ahogy Kiss László is jelentkezett egy bizonyos lehetőséggel. Arról van szó ugyanis, hogy aki befektetni szándékozik, vagy bármilyen vállalkozást indítani itt a városunkban vagy a környékén, egy teljesen egy specifikus és a saját tevékenységi körét felölelő felmérési rendszert igényel és kér magának. Ugyanez volt jellemző a Metro Áruházlánccal kapcsolatban is. A mostani polgármesteri kabinetünk elődje ugye a városmarketing vagy menedzsere csoport hozzá jutott egy anyaghoz, ami a Metro Láncnak egy speciális, saját száj íze szerint való felmérést tartalmazott. Ennek mintájára próbáltuk mi Kanizsa vonzáskörzetébe és Kanizsára magára egyfajta bemutatkozást és egyfajta prospektust összeállítani. Erről volt szó ez volt az a bizonyos ominózus anyag, ami sajnos a megbeszélt találkozón nem került bemutatásra, mert végül is akinek készült az nem volt jelen, de nem múlta idejét, azért mondom, hogy ilyen bármikor előfordulhat, hogy jön egy befektető, most nem a Metro, egy bármelyik más típusú, aki a saját szempontjai szerint fölmérést és városbemutatást kér, és e szerint hozza meg a döntését. Mivel más városok ezt megteszik, ha mi ezt nem hasonló módon és gyorsan csinálnánk meg, akkor egyszerűen hátrányba kerülnék, mert egyfajta uniformizált, ami önmagába minőségileg jó, de a célnak nem teljesen megfelelő prospektust jelent a város bemutatatását illetően, ott egy olyan hátrányba kerülünk, ami az egész idetelepítését vagy vállalkozó itt tartását vagy érdeklődésének felkeltését gyakorlatilag elveszítjük. Ezért történnek ilyen dolgok, én abban egyetértek, hogy 27 tagú a testület és lehetőleg, ha képviselünk kifelé egy várost, akkor legyen egy egységes alap, ebbe én egyetértek, de ilyen esetek mindig előfordulhatnak, és elő is fordulnak egyszerűen gyorsan kell reagálni dolgokra, hogy hátrányba ne kerüljünk. Ez vezérelt akkor bennünket, amikor hasonló módszereket alkalmazva próbáltunk megfelelni ennek.

Kelemen Z. Pál: Ha jól értem, amit Töröcsik Pál alpolgármester úr mond, akkor ha én ismerek egy befektetőt és szeretném a várost valahogy menedzselni, akkor elmegyek a Matrix Marketing Stúdióhoz és ott nulla forintért készítenek nekem egy ismertető anyagot. Ezt tetszett mondani. Mert ez egy speciális anyag kell ehhez a befektetőhöz testre szabva, mint ahogy a Metrohoz kellett, ha jól értettem. Így van?

Töröcsik Pál: Én ezt mondtam volna?

Tüttő István: Ne próbáljuk azért azt, kérek mindenkit, végül is úgy nem lehet tankolni, hogy odamegyek, és cseppenként kérem a benzint, mert egy csepp semmibe sem kerül. Ez egy eset volt. Szeretném felhívni arra a figyelmet, hogy rengeteg munka fekszik abban, amit itt láttunk, rengeteg olyan, illetve nagyon sok olyan anyag rajzolódott ki, illetve született már meg, amelyre azt lehet mondani, hogy megfelel a város megfelelő marketing eladásához, idézőjelbe tett eladásához, menedzseléséhez. Most ott tartunk, hogy szükséges lenne ezeknek az anyagoknak nagyobb volumenű előállítása, mert mindenből, amit láttunk, azt lehet mondani, hogy ma már nincsen egy darab se. Tehát nincsenek meg angolul, németül, szlovénul, horvátul és még sok nyelvet föl lehetne sorolni, ahogy fontos lenne, hogy a városról, amerre a világon valaki jár és hajlandó arra, hogy képviseljen bennünket, vigye magával. Ez az előkészítő munka, ami egy éve tart már minimum ez eljutott abba a stádiumba, hogy ezeknek az anyagoknak a végleges formába öntését és nyelvenkénti megvalósítását lehetővé tegye. Lehetővé teszi, hogy CD lemezzel rukkoljunk ki és bárkihez eljuttassuk ugyanilyen formában, képekkel, zenei anyaggal, hanganyaggal és egyben különböző nyelveken. Tehát az a munka, ami eddig folyt nem volt hiábavaló, csak akkor van a baj, hogy ha most megállapítjuk, hogy ez mind szép volt, és keressünk más utakat és kezdjünk mindent elölről. Ezeket a lépcsőket már bejártuk, én azt kérem, hogy most ne foglalkozzunk azzal, hogy történt egy eseti dolog. Nem tartom én sem jónak, így gyakorlatilag nem lehet tudatos, céltudatos munkát végezni. Arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy jövőre a jövő évi költségvetésben mindenkép gondot kell fordítanunk, hogy akár az Internet, akár a szóróanyagok kapcsán Nagykanizsa végre kerüljön olyan állapotba, hogy legyen megfelelő színvonalú, és megfelelő mennyiségű és formátumú és választékú anyaga. Ehhez, amit a Matrix Műhely eddig az asztalra tett megfelelő alapot látok, hogy ehhez hozzá is jussunk. Kérem, azt is szeretném jelezni, hogy a Matrix minden szempontból nem végzett kifogástalan munkát. Utalt rá Tarnóczky úr, hogy nagyon sokszor időzavarba került. Nagyon sok olyan anyag van mai is sajnos készen, amely tele van hibával. Ezeket folyamatosan megbeszéljük a műhellyel, de az úgynevezett időbeni lektorálásra visszaadás, megelőzhetné azokat a problémákat, amelyek éppen az időzavar miatt az utolsó pillanatban nem sikerül javításokat eszközölni. Olyan szóróanyag pedig nem igazán vonzó, amelyikben tintával kell utána belejavítani, hogy mégis, ami az adat ne legyen meghökkentően fals. Csak egy példát mondok: 9 gimnáziumi tanulónk van az egyik ilyen szóróanyagban az egész városban, csak egy durva hiba. De ezek olyan durva hibák, hogy aki első látásra megnézi, annak is észre kéne venni.

De ezek elkerülhetők, ha időben visszakerülnek a szakterületekhez ellenőrzésre, és a kontroll után a korrekció végrehajtásra kerül. Tehát nem arról van szó, hogy a Matrix nem jól dolgozik, csak szeretnénk arra kérni, hogy a jó minőségű munkát ne rontsuk el az úgynevezett tartalommal, hiszen a tartalom a legfontosabb. A tartalmat pedig úgy tudjuk eladni, ha szép formát is adunk neki. A szép forma az rendben van, a tartalmat szeretném ha javítanánk és a kettő együtt már alkalmas arra, hogy Nagykanizsát megfelelő módon tudjuk reklámozni. Én megköszönöm az eddigi munkájukat és bízom benne, hogy abban a versenyben, ami létezik, megállják a helyüket és a város számára is előnyős ajánlatokkal arra ösztökélnek bennünket, hogy Önöket bízzuk meg folyamatosan ilyen tevékenységgel.

Tarnóczky Attila: Egy dolog még eszembe jutott Tisztelt Testület. talán még az első ciklusban készült az a Kanizsa képes album, amiből úgy tűnt annak idején, hogy kimeríthetetlen készleteink vannak. Hát ezek a készletek jelentem tisztelettel fogytán. Talán a város legjobban sikerült ajándék tárgya született meg abban az időszakban. Ennek az utánpótlásáról új változatú kiadásáról is majd gondoskodnunk kellene.

Tüttő István: Persze aktualizálni kell magát a könyvet is, hiszen sok szempontból már az idő túllépet rajt. A maga korszakának egy nagyon jelentős műve.

Milassin Tamás: Köszönöm a szót a polgármester úr. Én szeretnék az előzőleg elhangzottakhoz néhány mondatot hozzátenni. Az idei év kapcsán az én tudomásom szerint nem volt semmilyen időzavar, sőt olyan pozitív hírről számolhatunk be, hogy a marketing csoport vagy most nem tudom pontosan a polgármesteri kabinet néven emlegetett csoporttal, egy olyan adatbázist építettünk fel, ami gyakorlatilag készen várja azt, hogy megvalósuljon egy részletes befektetést ösztönző kiadványban. És amikor engem felkértek Önök arra, hogy számoljak be az eddigi munkáról én úgy éreztem, hogy egy kicsit be vagyok számoltatva, illetve a cégem be van számoltatva. Ezeket a nulla forintokat nem véletlenül jelöltük meg, azt akartuk jelezni, hogy mi vagyunk mi olyan lokálpatrióták, hogy nem feltétlenül pénz oldalról közelítettük meg ezt a kérdést. Természetesen az áraink olyanok, hogy nekünk is megérik. De ezek a bizonyos nulla forintok azt akarták jelezni, hogy mi messzebbre tekintünk annál, ami a jelen pillanatot illeti.

Tüttő István: Úgy látom nincs több észrevétel, megköszönöm a beszámolót, a tájékoztatót. Kérem, fogadjuk el.

 

A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő szavazatot hozza:

 

328/1999.(XI.2.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Mártix Marketing Műhely munkájáról szóló tájékoztatót elfogadja.

 

 

2.) Javaslat a MÁV Nagykanizsai Torna Egylet támogatására (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

Tüttő István: Legutóbb azt jeleztem, hogy Cserti úr javaslatával összhangban próbálunk eredményt elérni. Az eredmény nem kizárt, azonban ma nem tudok érdemi választ adni, mert a tisztelt urak, akikről korábban szó esett azt kérték, hogy ők maguk is otthon átbeszéljék és azt követően térünk vissza rá. Én pontosan elmondtam, hogy milyen gondjaink vannak a sport, egészségügy és kultúra területein és pontosan meg is mondtam, hogy ebben az évben mennyi pénz lenne szükséges az áthidaláshoz. Ők mindent fölírtak és azt az ígéretet kaptam, hogy ezen a héten és akkor szokásunkhoz híven folytatólagos közgyűlés helyett akár soron kívülit is tarthatunk ebben a témában, de most azért nem jelezném, mert hátha addig nem kapok választ. Ha időben válasz érkezik, akkor Önöket egy gyors döntés erejéig meghívom egy ülésre. Ha szíveskednek így elfogadni, akkor ezt a MÁV Nagykanizsai Torna Egylet támogatására vonatkozó javaslatot addig elnapolnánk.

 

 

3.) Előterjesztés a Zrínyi u. 47. szám alatti épület hasznosításáról (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: Szeretném hozzátenni még az előzőhöz, hogy a MÁV NTE vezetése ma közölte velem, hogy a hétvégi mérkőzéseket már nem tudják felvállalni, tehát kritikus helyzet alakult ki én pedig kritikus helyzettel szemben nem tudok forrás megjelölni a támogatásra, ezért legfeljebb az történik, hogy egy forduló kimarad, amelyet valamilyen formában majd megoldanak az illetékesek, hogy mi lesz a következménye, de reménykedjünk abban, hogy az azt követő héten a megoldásról tudunk beszámolni.

Kelemen Z. Pál: Budai István képviselőtársam a múltkori közgyűlésen tett egy javaslatot, kintlévőségek behajtására, történt-e lépés ebben az irányba, esetleges forrásként. Kérdezem a Gazdasági Osztályt.

Tüttő István: Lépések történtek, de a kintlévőségek behajtásáról olyan eredményekről nem tudok beszámolni, amely a sport több mint 20 millió Ft-os igényét ilyen szempontból fedezni tudná, mert 9,7 volt az eredeti kérése az Olajbányász SÉ-nek, azzal szemben meghatároztunk 4 millió 80 valamennyit, aztán 3 milliót határoztunk meg a MÁV NTE esetében és természetesen négyet, igen és hát még arról is tárgyaltunk, hogy a következő hónapoknak a forrását is meg kell teremteni, tehát így jön ki az az összeg, amiről beszéltem. Nem tudok egyéb kedvező választ adni. Kérem szépen, hogy tudják azok is, akik a TV előtt ülnek a Király u. 47. az az épület, amely a rendőrség mellett helyezkedik el, ahol a Zalai Hírlap hirdetésfelvétel szolgálata van és található a Szociális és Egészségügyi Osztályunk és a ügyvédi irodák és még egyéb funkciót betöltő az épület. Ebből az épültből kiköltözik a Szociális és Egészségügyi Osztály az Eötvös tér 16-ba, ezáltal felszabadulnak ott irodák. Ezeknek az irodáknak a hasznosításáról kell ma döntenünk. Ezeknek az irodáknak a hasznosítása többféle változatban és többféle igény szerint oldható meg. Egyik témánk az, hogy a Zalai Hírlap kérte írásban, hogy támogassuk abban, hogy az 1-5. számú irodákat igénybe vehesse, bérbe vehesse. Önök előtt van, hogy milyen konstrukcióban lehetne ennek az elszámolását elvégezni, ugyanakkor korábban Önök döntöttek arról, hogy a Kanizsa Újság ugyanitt kapna helyet, egyben több ügyvédi iroda is kérte, hogy a felszabaduló és megmaradó, illetve hasznosítható irodából szeretnének bérbe venni. Egyben a Zalai Hírlap azt is jelezte, hogy amennyiben a döntés kedvező a számukra, úgy ennek az épületnek azon része, ahol az irodáik találhatók, azt meg is vásárolnák. Az én meglátásom az, hogy ennek az épületnek az úgynevezett vegyes tulajdonú formában való fenntartása nem ésszerű hosszú távon. Éppen ezért az ügyvédektől is kértünk információt. Az ügyvédek is jelezték, hogy szívesen megvásárolnák, természetesen megfelelő előterjesztések és meghatározott összegek és szerződések alapján, tehát nem úgy van, hogy most már egyezkedünk arról, hogy vihetik, vagy nem, hanem ez egy tárgyalás alapját képezhet, de megteremtheti azt az alapot, hogy ez az épület értékesíthető legyen és ne maradjon vegyes tulajdonú, hanem akkor vásárolják meg, akik ezt szándékozzák. Vagy ha nem így van, legalább bérbe adjuk és így is bevételhez jut az önkormányzat. Ugye ennek a másik problémája az, hogy nekünk van egy saját gyerekünk a Kanizsa Újság, amelyik ezen a helyen ha működik, jobb feltételek közé kerül. Én tárgyaltam, jelen van az ügyvezetője a Kanizsa Újságnak, Lukács Ibolya hölgy és arról is megállapodtunk, hogy ha mi tudunk hasonlót és nem ugyanott ajánlani, akkor elfogadható ajánlat esetén ő nem ragaszkodik ennek az épületnek azon irodáihoz, amelyről itt az anyagban is szó esik. Én bátran mondhatom, hogy meg tudjuk oldani a Kanizsa Újságnak is ezt a gondját és nem pontosan ebben az épületben, de azért majd a Lukács Ibolyát megkérem, hogy ezt erősítse meg, vagy ha azóta változott a vélemény, azt mondja el, hogy Önök is tisztán lássanak. Tehát nem arról van szó, hogy mi a Kanizsa Újságot nem akarjuk ott, de szeretnénk, ha ez nem vegyes tulajdonú maradna, az értékesítésének a megkönnyítését szolgálná, ha a Zalai Hírlap és az ügyvédek számára adnánk bérbe. Kérem mondják el a véleményüket és utána döntsük el, hogy a felsorolt verziók közül melyiket támogatjuk, illetve melyiket akarjuk. Önöké a szó.

Kelemen Z. Pál: Képviselőtársaimmal megtárgyaltuk az előterjesztést, a határozati javaslatok között az A variációt támogatjuk kisebb módosítással. Mégpedig a második pont törlésével éppen azon okok miatt, amit a polgármester úr elmondott, a második érvünk pedig arról szól, hogy ez a határozati javaslat arról is rendelkezik, hogy a szerkesztőség átköltöztetéséhez új irodabútorok vásárlásához valamennyi támogatást nyújtunk. Mint az előbbi példából a MÁV NTÉ-ből kiderül a városnak semmiféle támogatásra nincs pénze. Természetesen meg oldanunk az újság jelenlegi mostoha szerkesztőségi viszonyainak a megoldását, de jelen pillanatban erre nincs pénzünk és hasznosabbnak tartanánk, ha ezt a területet a város értékesítené vagy ezeket az irodákat a város értékesítené. És mivel nincs itt Cserti képviselőtársam engedjék meg, hogy talán az ERSTÉ-nél lesz erre forrás. Megjegyzem ez már csak magánvélemény és cinikusság.

Tarnóczky Attila: Én emlékeztetnék mindenkit, hogy van érvényes közgyűlési határozat arra nézve, hol helyezzük el a Kanizsa Újságot a Szociális Osztály tervezett és lassan megvalósuló költözése után. Ezt annak idején senki sem kifogásolta és máig sem látok olyasfajta helyzetet, ami miatt ezt a határozatot meg kéne változtatni. És ha mégis a közgyűlés többsége a megváltoztatás mellett döntene, akkor bizony az illendőség azt kívánná, hogy megmondjuk, hogy hol adunk a Kanizsa Újságnak helyet. Én attól félek, hogy pillanatnyilag megmondani nem tudjuk. Számomra tehát az A és B variáció egyenrangú tartalmát tekintve, dönteni kell. Az a fajta változat, amit Kelemen úr, talán az MSZP frakció nevében, nem egészen vagyok benne biztos többes számban előadott az azzal súlyosbítja a kialakult bizonytalan helyzetet, hogy azt a fajta ígéretet is megszünteti, amivel a Kanizsa Újság pillanatnyilag rendelkezik. Tehát ezt különösen nem tudom támogatni. Azzal tökéletesen egyetértek és polgármester urat, mint előterjesztőt is kérném, hogy mindkét változatból, ha gondolja akkor legyen szíves visszavonni az átköltöztetéshez az új irodabútorok vásárlásához támogatás nyújtását, ezt a kitételt. Ezt valóban nem tudjuk megtenni, de magát a helyet ettől függetlenül, költségvetési helyzetünktől függetlenül tudnánk biztosítani. A Zalai Hírlapnak az igénye számomra rendkívül fura igény. A Zalai Hírlapban az önkormányzati oldalon a kanizsai önkormányzat a város hírei eddig megjelentek, ennek ellenértékeképpen birtokolták a földszinten lévő hirdetőhelyiséget. Nekem eddig az volt a benyomásom, hogy egálban vagyunk. Most kiderült, hogy az a negyed oldal, vagy változó terjedelem, amivel megjelenik a Zalai Hírlapban az 2.5 millió Ft-ot ért + ÁFÁ-t és ezért a megjelenési terjedelemért nekünk még kell biztosítanunk 5 darab irodát az emeleten. Hát ez az, amit én nem tudok elfogadni, meggyőződésem szerint, ha az önkormányzat meg akar jelenni a város lakosai felé és elsősorban ez a feladatunk, akkor a Kanizsa Újság erre kiváló lehetőséget ad azzal, hogy minden háztartásban ingyenesen megjelenik hetente. Tehát azon kívül, hogy a Kanizsa Újság a saját gyermekünk bizonyos tekintetben, azért is fontosnak tartanám a támogatását és duplán azért, mert hogyha az eredeti elképzelésnek a teljesülését akarjuk, magyarul ugye a Kanizsa Újság a hirdetési bevételekből egyre inkább önfenntartóvá váljon a megnövekedett hatalmas példányszám ellenére, akkor kötelességünk ehhez a legjobb feltételeket biztosítani. Önmagában ez a Zalai Hírlap féle ajánlat, hogy adott esetben megveszik a most kért helyiségeket sem megnyugtató számomra, mert a pillanatban a most kiszámlázott 7,5 millió, meg az eddig teljesítettnek elfogadott mondjuk 1,5 millió között van 6 millió Ft lyuk, amit ezek szerint a Zalai Hírlapban való változatlan megjelenésünk után nekünk évről évre le kellene pengetni. Hát nem hiszem, hogy erre képesek lennénk. Tehát a magam részéről a B variáció az, amely elfogadható, amely a Kanizsa Újságnak, ott a bejáratnál lévő öt kis irodát biztosítja. Ennek folyamányaképpen felszabadul a Szociális Foglalkoztató udvarában lévő emeleti helyiség, amit a Kanizsa Újság használ, egy légtér végeredményben, azt valamire lehet használni és azt nagyon szívesen veszem, ha a Zalai Hírlap ugyanazon az emeleten, nagyobb területen egyébként, mint a Kanizsa Újság helyet foglal. Hozzá kell tennem, hogy a rendes kialakítása ennek az emeletnek a két újság számára átalakításokat is igényel. Amennyiben a hátulsó helyiségeket adjuk a Kanizsa Újságnak, akkor ez az átalakítás pont minket terhel, mondhatjuk persze, hogy a Kanizsa Kft-t, de akkor is minket terhel. Amennyiben azt a Zalai Hírlap kapja, akkor a Zalai Hírlapot terheli. Szerintem az észérvek a Kanizsa Újság igényének elsődleges elfogadása és a Zalai Hírlap igényének a másodlagos elfogadása mellett szólna. A B variációt kérném támogatni.

Dr. Fodor Csaba: Tarnóczky alpolgármester úr a Zalai Hírlap, önkormányzat kapcsolata és a bérleti díja és az előbb megjegyzése esetén huszáros vágással áttért az A variációról a B variációra, holott ez szóról szóra igaz mind a kettőben, tehát igazából éppen ezért kifejezéssel nem kell támogatni a B variációt, mert ez így megtévesztő lehet, hiszen mind a két esetben ugyan az szerepel, csak a helyiségek sorszámai vannak felcserélve. Én a magam részéről azt gondolom és teljesen egyetértek polgármester úrral és természetesen Kelemen frakcióvezető úrral, igenis arról kellene döntenünk, hogy a Zalai Hírlap szerkesztőségét az A variáció 1. pontja szerinti elhelyezéssel támogassuk, illetőleg biztosítsuk nekik majd azt, hogy később természetesen forgalmi értéken a többi bérlővel együtt megvásárolhassák ezt az ingatlant. Abban az esetben akkor majd tiszta tulajdoni viszonyok állhatnának fönn és nem kellene önkormányzati tulajdont fenntartani, mert arra ugye senki sem gondol, hogy a Kanizsa Újság valaha lesz annyi pénze belátható időn belül, hogy forgalmi értéken meg fogja tudni vásárolni az önkormányzattól ezt az ingatlanvagyont, amit esetleg meg fog kapni akár az A vagy akár a B variációnál. Hogy támogatjuk-e az újságot ezt teljes mértékben igaza van alpolgármester úrnak, de meg is teszi a város, havi 800 eFt-tal és azzal, hogy nem is fizet bérleti díjat a jelen helyén sem, tehát a támogatás azért megvan, nem vagyok benne biztos, hogy a támogatást így, ily módon fokoznunk kellene, hogy egy forgalomképes, elég jelentős értéket képviselő ingatlan hányadot térítésmentes használatba adnánk az újságnak. Elhiszem polgármester úrnak azt, hogy ők egyeztetést folytattak a főszerkesztő asszonnyal és nagyon örülnék neki, ha ez valóban úgy realizálódna, hogy majd az elkövetkezendő, belátható időn belül, ha kell határidőt tűzhetünk, hogy fél éven belül más elfogadható helyre költöztetjük a jelenlegi helyéről az újságot. De az valóban elhangzott Gazdasági Bizottsági ülésen, és ebben a bizottsági tagok meg tudnak erősíteni, hogy az Újság olyan már bocsánat, de lepusztult iroda berendezésekkel rendelkezik, hogy ha azokat megmozdítjuk és át akarjuk szállítani akárhova és ezt… Tehát ezért kell valamifajta pótlásról gondoskodni. Továbbá azért kell, mert az 1999. évi Kanizsa Újság költségvetésében, tervében, a havi nettó 800 ezer Ft-os támogatás nem tartalmaz és nem is tartalmazott átköltöztetési költségeket, márpedig ezek felmerülnének. Mindenképpen felmerülnének, és ezzel az átköltöztetési költséggel én azt gondolom, nem lehet súlytani az újságot. Ha úgy döntünk, hogy igen, most ma ezzel a határozattal teljesen mindegy, hogy melyik irodahelyiségbe oda átköltözzön az újság, akkor hozzá kell rendelni valamifajta költséget, és hozzá kell rendelni valamifajta forrást. Tehát én azt gondolom, hogy célszerű az A variáció 1-es pontjáról döntenünk, a 2-es pontja lehet az, és elfogadom Tarnóczky alpolgármester úr álláspontját annyiban, hogy lehet az, hogy 2000. június 30-ig viszont meg kell oldani a Kanizsa Újság konszenzusos alapon a Kanizsa Újság elhelyezési problémáját. Azt hiszem ez lehet az egyedüli kilábaló út ebből a helyzetből, és így ebben az esetben belátható időn belül valóban, valóban egy forgalomképes ingatlanunktól “jó áron” megszabadulhat az Önkormányzat. Bevételre tehet szert.

Tarnóczky Attila: Tisztelt képviselőúr! Igaza van, meggyőzött. Be kell valljam, hogy a B variáció volt számomra az 1. pont az érdemi pont, amelyben eredeti ígéretünkhöz tartva magunkat, a Kanizsa Újságnak biztosítjuk a helyiségeket. Az is elfogadható számomra, hogy nem december 31-ig költöznek, hanem június 30-áig. Ilyen szempontból a dolog engem nem zavar. Egy dolog viszont zavar, hogyha az adódó jó lehetőségeket másra használjuk, és a Kanizsa Újságnak a sorsát teljesen bizonytalanná tesszük elhelyezés tekintetében újra. Nem a támogatás, a Kanizsa Újság támogatása növeléséről van szó egyébként kedves képviselőúr, sokkal inkább a Zalai Hírlap támogatásának a mértéktelen növeléséről van szó ebben az előterjesztésben, úgyhogy ha a B variációból a 2. változatot így nem óhajtják megszavazni, csak bérbe adva a Zalai Hírlapnak azt az 5 helyiséget, engem különösebben ez nem fog felháborítani, de még egyszer kérném, hogy a Kanizsa Újság az általa kért helyiségeket kapja meg.

Kiss László: Én is úgy vélem, hogy a Kanizsa Újságot mivel valóban az Önkormányzatnak a gyermeke, támogatnunk kell. A jelenlegi munkakörülményeik azt hiszem áldatlanok, tehát ahhoz, hogy egy előrelépést, minőségjavulást várhassunk el tőlük, jobb munkakörülményeket kell neki biztosítanunk. És ezzel az 1-2-3-4-5. számú irodákban az adott helyen, amiről beszélünk megoldható lenne. A B variáció 2-es pontja, és így egyetértek Tarnóczky alpolgármester úrral, hogy nekünk ezt a B variációt kell támogatnunk. A B variáció 2-es pontjával kapcsolatban pedig módosító javaslatot szeretnék előterjeszteni, mely szerint a 2-es pont úgy szól, hogy a “6. 7. 8. és 9. számú irodákat a Zalai Hírlap szerkesztősége számára 10 éves időtartamra bérbe adja”. Az ellenérték és egyéb dolgokat szerintem nem kell forszíroznunk, és nem szabad elfogadnunk. Itt komolyan a piaci alapon történő bérbeadás jöhet csak számomra szóba. Tekintve, hogy a nagykanizsai Önkormányzat hírei, amik a Zalai Hírlapban megjelennek, azok elsősorban Nagykanizsára és környékére vonatkoznak, nekik szólnak és az a Kanizsa Újságban tökéletesen kielégítően megjelenthető, és eljuttatható minden kanizsai és Kanizsa környéki polgár számára. Az, hogy most Zalaszentgróton, vagy Lentiben megjelenik, ez nem különösebben előnyös számunkra, teljesen indifferens. Én úgy vélem, hogy ezt a kompenzációt nekünk nem szabad elfogadnunk, ha a város érdekeit nézzük. Nekem az a javaslatom, hogy a 2-es pontot így módosítsuk, és a B variáció elfogadását javaslom.

Dr. Fodor Csaba: Támogatnám én is annyiban Kiss László képviselőúr indítványát, hogy a 2. mondatot az A és a B variáció 1. illetve B 2. pontjából töröljük azt. Nem vagyok benn biztos, hogy azt most kimondhatjuk, hogy nem szabad, meg nem tehetjük meg, hogy miként adjuk bérbe, én azt gondolom, hogy ez majd a tárgyalások során konkretizálódni fog. Akkor majd bekerül Gazdasági Bizottság elé, Ügyrendi Bizottság elé és akkor majd értékeli a két bizottság a város érdekét. Nem, tehát ezt nem mondjuk ki, de azzal önmagában egyetértek, hogy mind az A és B variációból a 2. mondatot, ami a Zalai Hírlap szerkesztőségére vonatkozik, töröljük. Annyit azért elmondanék, hogy mi sem szeretjük kevésbé, mint bárki más a Kanizsa Újságot, de a célszerűség okán a jövő hasznosíthatósága okán azt gondoljuk, hogy mégis csak az lenne a célszerűbb, ha a Zalai Hírlap szerkesztősége a már most a földszinten használt ingatlanrésze fölött tehát az 1. az A variáció 1. pontja szerinti előterjesztésnek megfelelően a fölött közvetlenül kapná meg az irodahelyiségeket, közvetlenül értékesíthető lenne az egész. A másik részét pedig, ha vannak igények, akik megvásárolnák a későbbi időkben, őnekik kellene fenntartani. A Kanizsa Újságot el fogjuk tudni helyezni máshol is. Most pedig olyan ígéretet tenni, hogy igen, legyen a B variáció, és majd valamikor odaköltözik a Kanizsa Újság, akár 2000. június 30-ig, én azt gondolom nem túl szerencsés. Tehát ezt nem javaslom a tisztelt közgyűlésnek, hogy ezt így fogadja el. Én azt gondolom, hogy célszerű az A variáció 1. pontját az 1. pont 2. mondatának törlésével természetesen. A 2., jelenlegi 2. pontot előterjesztett 2. pontot pontosabban azt törölni javaslom, és helyette azt, hogy a “Kanizsa Újság Kft. elhelyezéséről 2000. június 30-ig a közgyűlés megfelelő szintű elhelyezéséről döntenie kell a közgyűlésnek, és a 2000. évi költségvetésben, illetőleg a Kanizsa Újság 2000. évi tervében az átköltöztetésről, és az irodabútorok cseréjével kapcsolatos költségeket tervezni kell”.

Kelemen Z. Pál: Szeretném pontosítani az előbbi módosító indítványomat. Tehát egyszer azt mondtam az imént, hogy az A variáció 2-es pontját ne fogadjuk el, és az A variáció egy pontból álljon, az 1-esből. Amennyiben ez nem jön be, tehát a B variációról fogunk majd dönteni, akkor kérném annak 1-es pontjából törölni az “átköltöztetéshez és új irodabútorok vásárlásához …..Ft támogatást biztosít”. Mert ilyen forrásunk nincs, és senki nem tud ebben a teremben ilyen forrást megnevezni.

Dr. Horváth György: Elhangzott már Lukács Ibolya főszerkesztő meghallgatásának az igénye, javaslom, adja meg polgármester úr a szót, és akkor hátha segít a döntésünkben.

Tüttő István: Ha élni kíván a szólás lehetőségével Ibolya, akkor fáradjon a mikrofonhoz.

Lukács Ibolya: Tisztelt polgármester úr, tisztelt közgyűlés! Való igaz, elmondta polgármester úr, hogy megbeszélést folytattunk az elhelyezésünk ügyében, amikor én azt mondtam, hogy ha a közgyűlés úgy döntene, hogy mégsem az 1-5-ig sorszámú irodákat kapnánk, akkor egy alkalmas helyet kellene keresni számunkra. Ettől függetlenül én arra kérem Önöket, hogy elsősorban ezt a kérésünket támogassák. Az előterjesztésben véleményem szerint egy hiba is van, hogyha a Gazdasági Bizottság elnöke, illetve a bizottság tagjai visszaemlékeznek rá, én úgy emlékszem, hogy a Gazdasági Bizottság ülésen arról volt szó, hogyha az átköltöztetésünket az irodabútorok cseréjét támogatni tudják, akkor nem kifejezetten pénzre gondoltunk, hanem egyéb más megoldásra is. Tehát hogyha csupán ez a probléma, akkor én kérném, hogy ennek a pontnak a figyelembevétele nélkül támogassák az eredeti kérésünket.

Tüttő István: Megadom a szót most Marton Györgyinek, aki a Zalai Hírlap nevében kíván szólni.

Marton Györgyi: E napirendi pont kapcsán szeretném Önöket tájékoztatni a Zalai Hírlap legújabb fejlesztési elképzeléseiről. Egy picit ha megengedik visszamegyek az időben. A Zalai Hírlap reklámirodája ahol most a Rendőrség melletti épületben található, korábban ott működött a szerkesztőség is. Miután az ügyfélforgalom elérte és meghaladta a napi több mint 100-at, így kénytelenek voltunk a szerkesztőséget a Mezőbank volt épületébe költöztetni. Ennek jó pár éve. Ott nagyon mostoha körülmények között vagyunk. Szeretném Önöket tájékoztatni arról, hogy a lapcsoportunk felügyelő bizottsága a múlt héten tartott ülést, melyen döntés született a következőkről – és úgy gondolom, hogy ez Önöket is valamennyiünket kell, hogy érintsen. Előzetes elképzeléseink és terveink szerint november 22-től valamennyi napon (tehát amikor az újság megjelenik, értelemszerűen vasárnap nem) valamennyi napon önálló nagykanizsai oldal jelenik meg, valamint a régió hírei egy-egy oldalon továbbra is helyet kapnak naponta az újságban. Ez a technikai fejlesztés illetve ez a tartalmi módosulás technikai fejlesztést is feltételez. Úgy gondolnánk, és úgy tartanánk szerencsésnek, hogyha a reklámirodánk fölötti irodákban kerülne kialakításra a Zalai Hírlap nagykanizsai szerkesztősége. Ez természetesen létszámtöbblettel is jár, tehát több kollégát kell elhelyeznünk. Én úgy gondolom, hogy a Zalai Hírlapban megjelenő napi kanizsai oldal az nagyon sok információt juttathat el nem csak a városlakókhoz, hanem a városról is szólhat több, mint 70 ezer példányban.

Tarnóczky Attila: Tisztelt közgyűlés, tisztelt szerkesztőasszony! Úgy gondolom ez olyan hír, aminek mindannyian örülhetünk, és köszönjük előre is. Nagykanizsa valóban a Zalai Hírlapban hát nem mindig szerepelt súlyának megfelelően. Úgy gondolom egyébként minden újságnak a létkérdése egy megyei újság esetében, hogy az egész megyéről egyenletesen adjon híreket, hiszen ez az olvasótábor számát valószínűleg növeli. Még egyszer megismétlem kedves képviselőtársaim, hogy a Zalai Hírlapnak az igényét én méltányolom. Nem akarom megfosztani őket a helytől, amit kiszemeltek. Bizonyos mértékig persze igen, de azt jeleznem kell, hogy az a 5-6-7-8. iroda – ha jól emlékszem a sorszámokra – vagy 6-7-8-9-es együttesen nagyobb mint az 1-estől az 5-ösig. Tehát hely oldaláról úgy gondolom az igényeket ki fogja elégíteni. Hogy nincs pontosan az alsó földszinti iroda mögött, az mai korban nem hiszem, hogy 10 méter kábel birtokában bármiféle számítástechnikai információs problémát jelenthetne a földszint és az emeleti rész között. De igazából azért kértem szót, mert egy módosító indítványom lenne, hogy abban az esetben, hogyha a közgyűlés a B változat mellett foglalna állást, akkor elismerve azon felvetések jogosságát, amit a képviselő urak tettek, javasolnám, hogy legalábbis a Kanizsa Újságra vonatkozóan a határidőt 2000. közepe, tehát 2000. június 30-a lehet, ami persze nem jelenti, hogy nem lehet korábban kiköltözni, de nem kell feltétlenül kiköltözni, hogyha ehhez a szükséges berendezések, vagy anyagiak hiányoznának.

Zsoldos Ferenc: Nekem az a véleményem, hogy ha egyszer döntési helyzetben vagyunk, tehát van döntési lehetőségünk, akkor éljünk vele. Ezt használjuk fel, használjuk ki, és ne halogassuk a megoldást, ne tologassuk azt a problémát, amelyre már hát legalább 5. alkalommal emlékezetem szerint vissza kényszerülünk térni. Tehát én messzemenően egyetértek azzal a véleménnyel és azzal a módosító javaslattal, amit képviselőtársam fogalmazott meg, maradjunk a B variációnál annak is az 1. és 2. pontja esetében a 2. mondatok elhagyása vonatkozásában. Ezzel végeredményben megoldjuk a Zalai Hírlap jelenleg fennálló gondját. Jártam náluk nem egy alkalommal és tudom, valóban nagyon rossz, és mostoha körülmények között dolgoznak a Király utcában. Ezen a területen viszont lényegesen kedvezőbb helyre kerülnek, és ugyanez vonatkozik tulajdonképpen a Kanizsa Újságra is. Tehát ha egyszer megoldhatunk valamit időben, akkor vegyük a bátorságot és döntsünk ebben a kérdésben Kiss László képviselőtársam által javasolt megoldásban.

Dr. Fodor Csaba: Csak egy költői kérdést szeretnék feltenni. Tehát aki fizet tisztességes bérleti díjat így vagy úgy, annak kérését semmibe vesszük, és aki egy fillért sem, azért meg teljesítjük.

Törőcsik Pál: Költői kérdés nem kíván választ ugye?

Tüttő István: Mivel több költői kérdés nincs, ja de van.

Tarnóczky Attila: Egy költői választ szeretnék adni kedves képviselőtársaim. Hogyha a Kanizsa Újság Kft. költségvetésébe mi odaadjuk a bérleti díj fizetés költségét, akkor a Kanizsa Újság bérleti díjat fog fizetni nekünk. Értelmét ugyan. Hát tetszőleges nagyságút. Milliókat fizethet, csak milliókat kell adnunk képviselőtársam. Hát már ne tessék azt mondani, Ön a gazdasági szakember és jogász, hogy úgy lehet kezelni a Kanizsa Újságot mint valami tőlünk független idegen testet. Nekünk kell működtetni, és a mi költségeinkkel működik, ebből következően a bérleti díjat is csak a mi költségvetésünkből fizetheti ki.

Tüttő István: A vitát lezárom. Kérem szavazzunk és döntsünk. Az A variációval kapcsolatban először érkezett módosító indítványt teszem fel javaslatra. Dr. Fodor Csaba javasolta és a Kelemen Z. Pál úr, hogy a 2-es számút hagyjuk el, illetve először szavazzunk az 1-esről. Ez pedig azzal a módosítással, hogy a bérleti díj ellenértéke, tehát a 2. mondatot kihagyjuk. Aki azzal ért egyet ügyrendi?

Tarnóczky Attila: Itt azért a szavazás technikájáról kellene szót váltani. Módosító indítványokról szavazzunk javaslom, miután mindkét változatban elfogadtuk, vagy nem fogadtuk el a módosító indítványokat, választunk a két pontozat közül.

Tüttő István: Már hogy-hogy válasszunk? Hát szavazunk és eldől, hogy ki melyik verziót választja? Mind a két verziónál, csak nem ugyanazon a soron az volt a javaslat, hogy hagyjuk el a második mondatot a Zalai Hírlapot követő mondat után. Kérem, erről szavazzunk először. Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. Ezt Tarnóczky úr is javasolta, Kiss úr is, végül is egyetértés volt.

 

A közgyűlés 20 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: A második módosító indítvány, ami egységesnek nevezhető, az az volt, hogy 2000. június 30-ig oldjuk meg, a Kanizsa Újság esetében ezt a határidőt jelöljük meg. Ez a végső határidő, előbb meg lehet oldani. Ez volt mindkét esetben a javaslat. Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 13 szavazattal, 7 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Ezt követően Kelemen Z. úr javasolta, ezzel is egyetértek, hogy mivel nem tudunk most forrást megjelölni, a Kanizsa Újság átköltöztetésére vonatkozó mondatot most hagyjuk ki. Költségvállalást. Bár elhangzott az a verzió, de ez nem erről szól. Nem volt. Eddig még semmiről nem szavaztunk. Ügyrendi van? Kinél? Köszönöm a védőbeszédet, én nem tévedhetek, de a gyakorlat igazolhatja. Halljuk akkor a jó kérdést, és utána újra szavazunk.

Kelemen Z. Pál: Ez az, hogy mind a két variációban a második mondatot elhagyjuk, ebben döntöttünk. Tehát mindenütt csak egy mondatos határozati javaslat van. Most abban kellene döntenünk kérem tisztelettel, hogy az A variáció második szakasza maradjon ki. Ez volt az én javaslatom, és szíveskedjen erről szavaztatni.

Törőcsik Pál: B variáció 2. pontja.

Tüttő István: Hát erről már szavaztunk. Számomra ez ellentmondásos, de szavazzunk róla.

Törőcsik Pál: B 2-es pont második mondata maradjon el?

Tüttő István: Nem. A 2-es pontja az A-nak maradjon el. Magyarul ne tegyük fel szavazásra azt, hogy a 6.7.8. 9. számú irodákat a Kanizsa Újság kapja meg. Hát különben sakkozunk, vagy szavazunk róla. Azért mosolygok én is rajta, de hát szavazzunk. Pali most nem érted, hogy miről van szó, de szavazzunk.

 

A közgyűlés 5 szavazattal, 8 ellenszavazattal és 9 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

 

Tüttő István: Még esélyt adtunk.

Dr. Baranyi Enikő: Még szavazzunk a költözés költségeiről.

Tüttő István: Arról már szavaztunk, hogy nem támogatjuk. Na kérem. Akkor kérem az A és miről?

Tarnóczky Attila: …szavazásra egy javaslatot, hogy a Zalai Hírlapnál kerüljön ki a bérleti díj.

Tüttő István: Az rendben van. De valaki azt mondta itt nekem, hogy már szavaztunk arról, hogy húzzuk ki, hogy az átköltöztetéshez és az új irodabútorok vásárlásához támogatást biztosítunk. Akkor szavazzunk róla. Én ezt tettem fel javaslatnak. De ez akkor sem így igaz, mert a kettesben döntöttünk, hogy 2000. júniusig oldjuk meg, de a másikban pedig a 6. 7. 8. 9. már nem a Kanizsára vonatkozik, hanem a Zalai Hírlapra. Tehát az irodák száma alapján döntjük el, hogy most ki hova tartozik. Akkor a B variációban kérném az átköltözésre vonatkozó vásárlásához és költségek vállalásának törléséről szavazzunk, hogy töröljük igen.

 

A közgyűlés 11 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Ezek után kell dönteni. Hát az A variációt teszem fel először szavazásra. Az A variáció 1. pontjával aki egyetért azzal, hogy az 1. 2. 3. 4. 5. számú irodákat a Zalai Hírlap szerkesztősége számára adjuk bérbe 10 évre, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 6 szavazattal, 9 ellenszavazattal és 6 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

 

Tüttő István: A 2. pontról döntöttünk már. A B variációban kérem szavazzunk arról, hogy az 1. 2. 3. 4. 5. számú irodák térítésmentesen a Kanizsa Újság Kft. használatába adja. Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 16 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Utána szavazzunk arról, hogy a 6. 7. 8. 9. számú irodákat a Zalai Hírlap szerkesztőségének bérbe adjuk 10 évre. Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon.

A közgyűlés 18 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

329/1999.(XI.2.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Király u. 47. szám alatti épületben lévő I. emeleti irodák közül

    1. az 1., 2., 3., 4., és 5. számú irodákat térítésmentesen a Kanizsa Újság Kft. használatába adja.
    2. Határidő: 2000. június 30.

      Felelős : Tüttő István polgármester

    3. a 6., 7., 8., és 9. számú irodákat a Zalai Hírlap szerkesztősége számára 10 éves időtartamra bérbe adja.

Határidő: 1999. december 31.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: Amennyiben igényt tart rá, akkor a 6. 7. 8. 9. számú irodákat adja bérbe a Zalai Hírlap részére az Önkormányzat. Kérem, eldöntöttük. Szeretnénk remélni a Zalai Hírlap nem fogja ezt úgy honorálni, hogy csak rosszat ír rólunk, mert rólunk rosszat írni nehéz. Vagy írjanak jót, vagy az igazságot.

 

 

4.) Előterjesztés a Zrínyi u. 31. szám alatti volt PIÉRT raktár hasznosításáról (ír.)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

 

Tüttő István: A tisztelt nézők részére szeretném röviden ismertetni. Ez a napirendi pont a Zrínyi u. 31. szám alatti PIÉRT raktár hasznosításáról úgy szól, hogy a Kanizsa Felsőoktatásáért Alapítvány kuratóriumának elnöke kéréssel fordult hozzánk, hogy az Önkormányzat a Zrínyi u. 31. szám alatti PIÉRT raktárt az alapítvány térítésmentes használatába adja át. Az indok a következő: a Zrínyi u. 33. amelyben a leendő főiskola feltételeit megteremtettük már, ez az épület tehergépkocsival nem közelíthető meg, illetve elég nehézkes, hiszen az az utca nem olyan széles, és parkolási nehézségek is támadnak gyakran, és ezért az udvar megközelítését oldanánk meg, mert megközelíthető most is, de tehergépkocsival nem. Majd a kérdést fel lehet tenni.

Megvizsgáltattuk annak a feltételét, hogy hogyan lehet oda bejutni, hiszen a bejutáshoz először el kell bontani a PIÉRT raktárnak azt a részét, amely az utca felől esik. A vizsgálat eredménye itt van Önök előtt, lehetséges. A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság hosszas vita után döntött úgy, hogy az utcafronti fémvázas épület bontásához hozzájárul annak érdekében, hogy az a kérés teljesüljön, amit a főiskola kuratóriuma kért. Kérem ezek alapján döntsünk a kéréssel kapcsolatban. Van-e Önöknek ezzel kapcsolatban véleménye, azt most mondják el.

Tóth László: Én is csak a város lakosságának hiteles tájékoztatása végett el szeretném mondani nem az én tisztem, de idéznék az előterjesztésből. A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság a főiskola akkreditációja előtt nem támogatta a használatba adást. Mielőtt elmondanám a véleményemet, és megfontoltan szeretnék szólni, három kérdést szeretnék feltenni az alapítvány ügyvezető igazgatójának Birkner Zoltán úrnak. Meg szeretném kérdezni, hogy milyen jogviszonyban áll az Önkormányzat és az alapítvány? Beléptünk-e az alapítványba, vagy pedig kívülről támogatja az Önkormányzat az alapítványt? Mely ingatlanokat szeretné még az Önkormányzat tulajdonában álló ingatlanokat megszerezni az alapítvány, valamint kötött az Önkormányzat a Kodolányi Főiskolával egy szerződést 15 millió Ft értékben, amely a leendő főiskola akkreditációjára vonatkozó szervezési munkálatok elvégzésére szólt. Hogy állnak ezek a munkálatok?

Tüttő István: Tóth úrnak igaza van, valóban nem olvastam fel, hogy az akkreditáció előtt nem támogatja a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság ezt a kérést. Annyit röviden, hogy már az alapítvány létrehozásakor is az Önkormányzat nem vehetett részt az alapítvány létrehozásában, és ezért kellett felkérni azokat a gazdasági társaságokat, cégeket, akik végül is beszálltak.

Birkner Zoltán: Nem is tudom honnét kezdjem. Kezdem onnét, ami a napirendről szól, és majd utána válaszolok Tóth úrnak. A napirend kérdése, tehát az, hogy a PIÉRT raktárház tartós használatba adását kéri egyébként az alapítvány, illetve ennek kuratóriuma – aminek egyébként én nem vagyok tagja, tehát így nincs is jogom a kuratórium nevében nyilatkozni – de ha Tóth úr megkér, akkor egyéb formában megtehetem, tehát még egyszer mondom nem a kuratórium nevében nyilatkozok, mert arra nincs jogosítványom. Tehát ez a kérdés és ez a kérés ez nagyon-nagyon régen előkerült márciusban polgármester úrral találkozott S. Nagy Katalin professzorasszony, és akkor kérte, hogy vizsgáljuk meg annak a lehetőségét, hogy valóban a továbblépés és tovább bővülésnek az iránya lehet-e a PIÉRT raktárház. Most utána elkészült egy statikai felmérés, amely szerint tulajdonképpen nagyon leromlott állapotban van ez a PIÉRT raktárház – nem kívülről egyébként, mert statikailag jó állapotban van – de belülről használhatóságát tekintve óriási költséggel lehetne csak helyreállítani. Na most ezt felismerve és sajnos közben eltelt egy csomó idő, és ez lehet mondjuk, hogy e miatt van az, hogy az anyagból ez nem derült ki, tulajdonképpen a kuratórium úgy döntött a legutolsó döntésén, hogy nem is ragaszkodik a PIÉRT raktárházhoz, hiszen annak a felújítását úgysem tudja elkezdeni. Ténylegesen nagyon fontos lenne az, hogy megközelíthető legyen az udvar, és van egy biztos tetszettek már látni a Zrínyi 33. mellett van egy fémrácsos kapu, az a Zrínyi 31. az egy bejáró, és egy könnyű-fémszerkezetes könnyen eltávolítható kis építmény, ami egyébként ha tervrajzi szempontból nézzük, akkor együtt szerepel a PIÉRT raktárházzal. Ennek egy ilyen kvázi előtere ez. Na most valójában arra lenne szüksége a kuratóriumnak és ebben kéri az Önök segítségét nagy tisztelettel, hogy meg tudjuk közelíteni az udvart, ugyanis sikerült egy tárgyalás során cégtől ingyen és bérmentve támogatás címen egy olyan munkát szereznünk, hogy az udvar rendbetételét a cég megkezdené, és ennek az összegét nem is mondom el, mert ez több millió Ft-os, és ez még egyszer mondom alapítványi támogatás lenne. De azt kérte tőlünk, és ez volt az egyetlen egy kérése, hogy legalább azt ne kelljen már megoldani, hogy mindenféle szalagon keresztül kelljen kiszállítani a megkezdett vagy megbontott betont az udvaron. Egyébként még az sem biztos, hogy ennek az eltávolítása megkezdődik vagy ez valóban úgy lesz, ahogy az első körben szerepelt. Egyáltalán a lehetőségét szeretnénk annak kérni, hogy az udvar könnyen megközelíthető legyen. Ennek egyetlen egy módja van hogy engedélyezzék azt, hogy azt a lezáró kis fél falszakaszt, ami összeköti a Zrínyi 33. épületét a PIÉRT raktárházzal, azt megnyithassuk. Ha ez megtörténik, akkor ugyanis innentől kezdve sokkal könnyebb lesz a megközelítése az épületnek, és itt ki szeretném emelni, hogy ma nagyon-nagyon szűk hely, nagyon kis személygépkocsik férnek csak be az udvarba. Van ugyan egy bejáró, de az elvileg gyalogos közlekedésre alkalmas. Na most itt jön a lényege a kérésnek, valójában most már 200-250 különböző minőségű diák jár ebbe az épületbe és kéthetente csak egyetlen egy nap nincs tanítás az épületben, tehát ez már olyan gyakorlati problémává vált, hogy tessenek azt elképzelni, hogy mondjuk nyelvtanfolyamot tartunk mondjuk délután 3-tól és aki nyelviskolába jön, az beáll oda parkolóba, kifizeti a 200 Ft-os parkolási óradíjat – mármint a két órára vonatkozót – és akkor utána meg még egyébként kifizeti a nyelviskolának a nyelvi óradíját tehát ez egy abszolút helyzet, és ennek a megoldásában kérjük az Önök segítségét és ez valójában még egyszer mondom a legrosszabb akkor történne, ha az alapítvány és a kuratóriummal, hogyha most megkapnánk a PIÉRT raktárházat, ugyanis nincs arra a kuratóriumnak és alapítványnak egyelőre pénze, hogy ennek a rendbetételét megkezdje. Még egyszer mondom, és ez ne haragudjanak, hogy ez így került be, de végül is az idő elcsúszása miatt maradt bent mindez, és gondolom, hogyha ezt a Városfejlesztési Bizottság tudja, akkor nem azt a határozatot hozza, amit hozott.

Egyébként az akkreditációval engedjék meg nekem ezt a megegyezést, nem függ össze a dolog, ugyanis az akkreditációt csak elősegítheti az tisztelt hölgyeim és uraim, hogyha több épület van felvonultatva egy jövendőbeli intézmény mögött, de belátva azt a kuratórium, hogy nincs most erre lehetősége anyagi lehetősége, hogy magára vállalja az épület felújítását, ezért nem kéri a PIÉRT raktárházat. Arra kérem Önöket, hogy koncentráljunk csak erre a kérésre, és nagyon nagy tisztelettel köszönöm.

Tóth úr a 15 millió Ft-ra a következő a válaszom: a 15 millió Ft, az az első akkreditációs anyag elkészítésének összege volt. Azt annak rendeltetésszerűen felhasználta az alapítvány. Az akkreditációs anyag elkészült, az bekerült a szakbizottságok elé. A szakbizottságok azt értékelték, javaslatokat tettek és most járja második körét ez az anyag, tehát ez a pénz – engedjék meg nekem – ez bent van az akkreditációs anyagban, amelynek a kidolgozása bármennyire is furcsállják, Nagykanizsán nem volt olyan szakembergárda, aki ezt meg tudta volna tenni. Csak hogy mondjam Önöknek, hogy mi mindent szoktak egy ilyen akkreditációs anyagba belefoglalni, egyrészt bele kell írni a szakok pontos leírását, szándéknyilatkozatokat az oktatóktól, még egy jövendőbeli könyvtár szervezeti működési szabályzati rendszerét is bele kell foglalni számviteli politikát. Ez egy olyan 1000 oldalas, 1200 oldal közötti anyag, ennek természetesen az elkészítése csak a szakokért felelős szakemberek segítségével történhetett meg különben ha mi most nagykanizsaiak – és most bocsássák meg nekem ezt a kijelentést – leülünk és nekiállunk akkreditációs anyagot készíteni, akkor abból azt hiszem, hogy botrány lett volna. Tehát ezt úgy magunk között szólva fogadják el kérem, hogy ez arra a helyre fordult, amire kell. Egyébként valóban polgármester úrnak igaza van a város közvetlenül a kuratóriumban jelen van egyébként a mindenkori alpolgármesterrel jelen van a kuratóriumban, de közvetlen beleszólása nincs az alapítvány életében, és ez kérem így normális. Hogyan el tudják az Önök képzelni mondjuk, hogy a Kodolányi Főiskola, ami egy ilyen alapítványi, vagy mondjuk a modern üzleti főiskola Tatabányán mondjuk a polgármester úr fogja mondani azt, hogy milyen szakokat kell holnap után egy ilyen főiskolának? Tehát ez abnormális dolog ne haragudjanak, de vannak bizonyos dolgok, amibe azt hiszem, hogy egy önkormányzatnak ilyen értelemben, ahogy most Tóth úr kérdezte, nincs joga beleszólni. Abban teljesen igaza van kérem, hogy minden egyes új információ és minden egyes hír, ami érinti a várost, és a főiskola jövendőbeli főiskola létrejöttét, természetesen mindenkor tájékoztatjuk Önöket egyrészt, másrészt pedig a kuratóriumban a gazdasági társaságoknak a képviselője is jelen van, akikkel szemben nekünk elszámolási kötelezettségünk van, illetve a kuratóriumnak. Tehát kérem fogadják el ezt az állapotot. Megnéztünk mintákat, tehát ezt megint csak nem a kuratórium találta ki, hanem a Magyarországon működő főiskolákból vette a mintákat. Akkor működik jól egy alapítványi főiskola, hogyha autonóm, és ebbe beleszólása csak a kuratóriumnak van, egyébként meg a várost köz…..természetesen, hiszen ez közös téma, és közös ügyünk. Mindenkor és mindenben tájékoztatni fogja a kuratórium. Köszönöm szépen, és ne haragudjanak, hogyha esetleg hosszasan beszéltem.

Tüttő István: A határozati javaslat is arról szól, amit említ Birkner úr, mert a Zrínyi 31. szám alatti ingatlan utcafronti fémvázas épületének az átadásáról szól, tehát ezt megerősítenénk. Végül is ez a fémvázas épület mielőtt oda került, ez a terület volt az udvara annak a két épületnek. Visszaállítjuk magyarul az udvar szerepét, amely a jelen esetben sokkal fontosabb.

Tóth László: Lehet, hogy nem fogalmaztam meg egyértelműen az első kérdésemet, amikor arra voltam kíváncsi, hogy mi csatlakoztunk az alapítványhoz jogilag, vagy pedig csak így adományokkal támogatjuk. Tehát azt hiszem, hogy 9 alapító tag 10 millió Ft-tal hozta létre az alapítványt utánanéztem. Az Önkormányzat döntött arról, hogy beszállunk az alapítványba, vagy pedig csak támogatjuk. Én erre voltam kíváncsi, hogy beszálltunk-e az alapítványba, vagy nem.

Tüttő István: Nem. A törvény úgy szól, hogy az önkormányzat ebben az alapítványban tulajdonosként nem szerepelhet, kizárt. Ezért kellett nekünk más módon. Ezért alapítvány. Támogatni lehet, ez pedig nincs kizárva. Mert alapítványokat támogatunk, de ez csak a közgyűlés hatáskörébe utalt döntések alapján lehetséges.

Dr. Baranyi Enikő: Nekem is lenne kérdésem hát fel is írtam első kérdésnek és nem tartom abnormális kérdésnek, hogy hol tart az akkreditálás, mert azért mégis csak ebben a városban azt hiszem, hogy örömmel, hosszas vita után szavaztuk meg az előző ciklusban, hogy ez a főiskolai alapítvány valahol elinduljon. Ehhez csatlakozó következő kérdésem viszont az lenne, hogy különböző minőségben lehet, hogy nem teljesen szó szerint idézem Birkner képviselőtársamnak a szavát, több mint 250 személy jár. Szeretném megkérdezni, hogy ezek a személyek, akik ebbe az oktatási rendszerben szerepelnek és részt vesznek, akkor ha nincs akkreditáció, akkor mondhatnám így, hogy az igazi főiskolához – ha jól értelmezem – köszönő viszonyban sincsenek egymással. Ez csak nyelvi tanfolyamok, vagy valamifajta diákfoglalkoztatás-e? Csatlakozó következő kérdésem pedig az lenne, hogy miközben az Önkormányzat egy ilyen főiskolai alapítvány létrehozását végül is azzal az ominózus vagy előbb említett 15 millióval mégis lendületbe hozta és elkezdte, ezt követően ezek a nyári tanfolyamok hogyan viszonyulnak, tehát mit jelentenek azoknak az önkormányzati oktatási intézményeknek, akik korábbi időszakban hasonló jellegű tanfolyamot tartottak, avagy tartottak-e hasonló jellegű nyelvi tanfolyamot. A másik dolog pedig az, hogy valóban így van, én úgy gondolom, hogy amíg a főiskolai akkreditálás nincsen meg, ez a PIÉRT udvarnak ilyen értelmű megszavazása az számomra evidens és logikusnak tűnik, de úgy gondolom, hogy további ingatlanokat az alapítványnak odaadni csak abban az esetben, hogyha ez az alapítvány főiskolai funkciónak megfelelő oktatási tevékenységet folytat. Csak abban az esetben mérlegelhető. Számomra viszont az az érv, hogy 200 Ft-os parkoló-díjat kell fizetni az odamenő diákoknak egyébként nem győzött meg, bár meg fogom szavazni ezt a kérést, de ez ugyanakkor a várostól bizonyos bevételi kiesést is fog jelenteni. Ez nem számíthat érvként.

Birkner Zoltán: Igyekszem nagyon összefogottan válaszolni. Az első felvetésére tisztelt képviselőnő amely szerint Önt nem nyugtatja az meg, hogyha én nyelviskoláról beszélek. Azt hiszem, hogy azért jutott erre az elhatározásra, mert nem teljesen ismeri a mi képzési profilunkat, és ez az én hibám egyébként, mert ezt el kellett volna többször mondanom, bár én azt hiszem, hogy kéthetente megjelenik egy cikk valamelyik médiumban Nagykanizsán, és ott rendszeresen leírjuk azért, hogy hol tartunk, de azért én Önnek most nagyon szívesen ezt elmondom egyébként. Közölni szeretném Önnel azt, hogy már most működik az épületben egy kihelyezett levelező gépészmérnöki képzés, tehát nem tisztán a nyelviskoláról van szó, sőt továbbmegyek 60 db elsőéves gépészmérnök tanul kéthetente három napon keresztül az épületben. Egyszer.

Másodszor a nyelviskola én sikeresnek tartom a nyelviskolát – bár ez legyen mindenkinek a megítélésének a kérdése és a kérése – a nyelviskola azért született, és most meg fogom remélem ezzel nyugtatni Önt, hogy a küszöbén állunk annak, hogy Szombathely kihelyezzen két nyelvi képzést jövő szeptembertől levelező vagy esti formában, ez angol és német irodalom és nyelvtanár képzés lesz Nagykanizsán. A küszöbön állunk, ezt ki merem jelenteni, ugyanis Szombathelyen megtörténtek a tárgyalások, most tartunk az apró munkánál, remélem, hogy egy-két hónapon belül Önöknek a konkrét szerződést is majd meg tudom majd mutatni. Na most ha ez létrejön, és most már nagyon bizakodunk benne, hogy meg fog születni, akkor kérem szépen csak akkor lesz rentábilis egy levelező vagy esti képzés, hogyha a nagykanizsai kollégák minél nagyobb számban és itt érintett lesz végre a város is részt vesznek ebben a képzésben. A német és angol szakos kollégák felmérése megkezdődött a nyelviskolán keresztül, tehát ez úgy tetszik, hogy egyszerre olyan szempontból szerencsés az épületnek, hogy él, már minden nap él az épület, és ez nagyon fontos higgyék el nekem, mert az állaga elkezdene leromlani egy teljesen új épületnek, ha ez nem így lenne. Másrészt felmértünk és feltérképeztünk egy jövendőbeli nyelvoktatói kört, akik alkalmasak lesznek reményeink szerint és így tudunk majd tárgyalni Szombathellyel a nyelvi képzésben is hogy részt vehessenek. Harmadrészt meg ne felejtsük el, hogy az utolsó fillér, ami keletkezik nyereség a nyelviskolában és ez is nagyon fontos uraim, mert mi költségvetésről beszélünk nap mint nap, mindegyiket tessenek úgy elképzelni, hogy minden diák egy széket jelent egy év alatt. Ahány diákot tudunk mi a nyelviskolánkban taníttatni, annyival több szék lesz, és annyival több számítógép és annyival több tábla, és annyival több asztal lesz abban az épületben. Tehát ez úgy tekinthető rentábilis működésnek, hogy abban a pillanatban mivel közhasznú alapítvány, visszaforog az eszköz beszerzése, tehát kérem fogadják el tőlünk, hogy a döntésünkkel azt céloztuk meg, hogy mindazon képzések, amelyek majd főiskolai szinten működni fognak ebben az épületben, annak egy kvázi előszobalépcső, vagy előszobát, vagy lépcsőjét megépítve próbáltuk ezt a nyelviskolát. Egyébként pedagógus továbbképzés három program is megy egy európai integrációs továbbképzés van egy minőségbiztosítás megy az épületben, és beszédhibák kiküszöbölése, tehát pedagógus továbbképzés is folyik az épületben. Plusz a levelező gépészmérnök képzés, tehát nagyon széles a paletta és éppen ezért mondom, hogy ne ragadjuk ebből ki csak a nyelvi képzést, de én remélem, hogy sikerült ezzel azért ezt ezt megnyugtatni.

Tüttő István: De nem a beszédhibás pedagógusoknak.

Birkner Zoltán: Nem, hanem a gyerekeknek. Beszédhibás bocsánat. Az akkreditáció egyébként nagyon jó úton halad, a második körre bekerült a minisztériumba, egy picit változott a rendelet, amely szerint nem azonnal a magyar akkreditációs bizottsághoz kerül az anyag, hanem először a minisztériumnak egy ilyen felügyeleti szerepkörében átnézi, áttekinti szakmailag az anyagot. Igyekeznek segíteni abban most már, hogy ne kerüljön hibás dolog be az akkreditácós bizottság elé, most tartunk ott, hogy remélem, hogy jövő hét végére a minisztérium megküldi a jelentését. Utána megy a MAB elé, és a MAB-nak mivel másodszor jár az anyag a MAB előtt, 6 hónapon belül válaszolnia kell arra hogy igen, támogatja a főiskola létrehozását vagy sem. Na most feltehetik a kérdést és most megelőzöm gyorsan, hogy ez bekerüljön kérdésként, hogy akkor mi lesz Szombathelyen, mi lesz a gépészmérnök-képzéssel és mi lesz egyébbel? Párhuzamosan tudnak működni, ugyanis az akkreditáció, hogyha minden nagyon szépen halad, akkor is valószínűleg inkább 2001. szeptemberétől tud önállóan indulni a főiskola, bár adná az Isten, hogy már ott tartanánk különben. És addig is szeretnénk, hogyha főiskolai képzés legyen, és a múltkor megsértődtek rám, amiért azt a furcsa hasonlatot használtam a Tanú című filmből, most nem mondom, de lényeg az, hogy valamifajta képzés legyen, ami főiskolai képzés ha esti ha levelező, de akkor is egy kicsike kis főiskolai mag, és ebből fog felépülni. Kérem ne várják azt, hogy versenyképesek leszünk holnap után Szombathelyen, mert ettől azért nagyon messze állunk. 10 év múlva kell ennek az útnak majd az értékelését elvégezni, és addig nagyon kérem Önöket, hogy legyenek bizalommal, és megígérem Önöknek, hogy sokkal gyakrabban fogok akkor tájékoztatni, sokkal gyakrabban fogom tájékoztatni Önöket arról, hogy hol tartunk, hogy tényleg ne legyen félreértés. Mert eddig ez volt az egyetlen egy kérdés, és én olyan büszkén meséltem mindenhol ahol tárgyaltam, hogy Nagykanizsán egy kérdés van, ami nem vet fel semmiféle ellenérzést, az a főiskola, és az utóbbi hetekben érzem, hogy bizony néhány megválaszolatlan kérdés miatt ez van. Ezért elnézést kérek, ha ennek én voltam az okozója. Megígérem, hogy gyakran meg fogom ezt tenni.

Tüttő István: Azt hiszem mindannyian azt a kicsi főiskolát, ami tényleg a miénk, azért mindenki egységesen harcolni fog, és amit lehet, megtesz érte.

Antalics Dezső: Tóth László úr ismertette a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság állásfoglalását, szeretném hangsúlyozni, hogy ez nincs ellentmondásban a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság döntésével, ugyanis nem arról szólt a határozat. Itt megfogalmazódott többször is, hogy mi a volt PIÉRT raktár bérbeadásával kapcsolatosan hoztuk azt a döntést, hogy az akkreditációig ezt nem támogatjuk. Természetesen a Gazdasági Városüzemeltetési Bizottság határozati javaslatát nem tárgyalhattuk, én személy szerint támogatom.

Tóth László: Mielőtt bárki is azt mondaná, hogy főiskola, vagy alapítvány ellenesek vagyunk, egyet kell, hogy értsek Baranyi képviselőtársammal abban, hogy addig, ameddig főiskolai akkreditációra nem kerül sor, addig valóban nem nagyon kellene támogatni az alapítványt. Hogy bizonyítsam, hogy nem vagyok ellensége a főiskolának, sőt nagyon szeretném, hogyha a lányaimnak nem kellene elmászni 200 km-re vagy 160 km-re, hogyha valamilyen felsőfokú végzettséget akarnak megszerezni.

Tüttő István: Ne rontsd a felvételi esélyeiket.

Tóth László: Ezért fel szeretném hívni a tisztelt képviselő-testület figyelmét a határozati javaslat következő részére. Azt mondja, hogy a 33. szám alatti ingatlanra vonatkozó 1998. október 8-án kelt használatba adási szerződésben foglalt időtartamra szólna, tehát azzal párhuzamosan kellene megtenni ezt az újabb szerződést. Itt van előttem az időzett használatba adási szerződés ami azt mondja a 3. pontja, hogy a használatba vevő tudomásul veszi, hogy az 1. pontban ingatlan kizárólag a Nagykanizsán létrehozandó főiskola céljára kapta használatba. Azt használatba vevő kizárólag olyan célra használhatja ebben nincs semmi gond. Most jön a 4. A használatba vevő tudomásul veszi, hogyha a Kanizsa Főiskola alapítására legkésőbb 1999. december 31. napjáig nem kerül sor, az ingatlant az akkori műszaki állapotában egy hónapon belül köteles a …….visszaadni oktatási funkcióra alkalmas állapotban. Tehát hogyha ez alapján erre hivatkozva kötjük meg a szerződést, az azt jelenti, hogy ’99. december 31-i határidővel szól a szerződés. Magyarán hogy ezt kérem így módosítani, mert hogyha ezt így elfogadtuk volna, akkor tulajdonképpen két hónapra adtunk volna felhatalmazást.

Tüttő István: Bár Tóth úr olyat is említ, ami most éppen kérném, hogy hozzuk vissza. Nem ezt, hanem ennek a szerződésnek a megfelelő pontját, mert ez már nem csak a Zrínyi u. 31. szám alatti ún. ingatlanrészre, hanem az egészre vonatkozó, tehát a 33-ra vonatkozik. Ha megelőlegezzük, vagy ha azt mondjuk, hogy most e szerint járjunk el, de természetesen december 31. előtt visszahozzuk és akkor mindkettőre vonatkoztatjuk majd a változtatott határidőt, akkor én most nem látom aggályosnak ezt, hogy most úgy határozzuk meg, ahogy annak idején a szerződésben foglaltuk. Nem tudom mi erről a vélemény.

Tarnóczky Attila: Tisztelt Tóth képviselőúr! Örülök, hogy szereti a főiskolát, belegondolni is rossz lenne, hogy mi lenne, hogyha nem szeretné. Az előterjesztés természetesen annak tudatában készült, amit Ön felvetett. Jogos a felvetése. Természetesen azt a szerződést ha még ebben a testületben van akarat arra, hogy ezt a szerződést meghosszabbítsuk, meg kell hosszabbítani, épp ezért nem tudtuk beleírni, hogy meddig tartana a PIÉRT raktár esetében a használatba adás, mert ez attól függ, hogy az az alapszerződés meddig lesz meghosszabbítva, és ahhoz csatlakozik természetesen. És ne tessenek mosolyogni, nem mulatságos dolgokat mondok. Addig tart természetesen a PIÉRT raktár esetében is a használatba adás indítványozása. Hogy mi köze az Önkormányzatnak ehhez az alapítványhoz? Hát az én forgatókönyvem szerint ez a mi alapítványunk kedves képviselőtársaim, de hogyha úgy gondoljuk többségben – én nem – hogy nem a miénk, akkor ezt nagyon gyorsa most, a mai napon legkésőbb a jövő hónapban ki kell mondani, mert az nem megy ám, hogy itt emberek megszakadnak annak érdekében hatalmas munkát végeznek, hogy itt legyen főiskola előbb utóbb Nagykanizsán, mások meg hát ezt kritizálják, mikor legfeljebb azt kérdezhetnénk képviselőként meg végképp, hogy mit segítsek, hogy jobban menjen, gyorsabban menjen a dolog. Hogy milyen ingatlanokat akar megszerezni magának az alapítvány? Már a kérdés maga is elgondolkoztató - elnézést kérek. Még egyszer megismétlem, nem vállalatok közfelkiáltással hozták létre ezt az alapítványt, hanem hosszú önkormányzati vita eredményeként született ez meg az előző ciklusban. Egyedül voltam egyébként, aki ezt az egészet fenntartásokkal kezelte a dolog anyagi vonatkozásai miatt, mindenki más hangosan helyeselte, és begyűjtötték a hozzá tartozó népszerűségi pontokat. Na de akkor a dolgot folytassuk, legalábbis akkor, amikor már a dolog kezd életbe váltani, és valamit lehet tenni. Hogy merre fejlődjön a leendő főiskola, azt kedves képviselőtársaim a közgyűlésnek kell eldönteni. Az a fajta elképzelés, hogy majd a Thury Laktanyában valamikor, szerintem az álomkategória. Ha lesz főiskola, akkor szerintem egy irányban fejlődhet, a belvárosban ott a helyszínen. Mondjuk legázolja az SZDSZ irodát mint önkormányzati ingatlant, és terjed tovább-tovább, eljuthat a mostani Szent Imre Szociális Otthonig, ami kiürülhet, mögötte sportpálya van. Ez az a terület, ahol szerintem

Tüttő István: Egyéb legázolásokat most ne említsünk jó?

Tarnóczky Attila: De még egyszer mondom, hogy ezen nekünk kellene gondolkodni, vagy nekünk is kellene gondolkodnunk, mert ez a város – és ilyen értelemben az Önkormányzat – főiskolája is lesz. Az, hogy élet van a főiskolában, ha ez még nem is főiskola, ebben mindenkinek igaza van ez azt jelenti kedves képviselőtársaim, hogy ennek az épületnek a fenntartási költségei nem terhelnek bennünket. Az, hogy ez az épület fel lett újítva, tehát ennyit az alapítványnak az ingatlan-bekebelezési étvágyáról, hogy fel lett újítva ez az épület, ez az önkormányzati történetben szerintem a legolcsóbb felújítás volt, amennyiben anyagköltségét egy önkormányzati intézmény épület nagyon szépen rendbe lett hozva. Nem biztos, hogy másokra ugyanez nem férne rá, mert hogy ők sem rohadjanak szét. Ha az összbenyomásom akarom elmondani, akkor azt szeretném jelezni Önöknek, hogy nem kéne úgy kezelni ezt az egész jelenséget lassan, mint valami parazitát a város …..ez nem a 8. utas, amitől rettegni kellene. Az 1. napirendi pontnál azt mondtam, hogy többféle fóbia él ebben a testületben. Akkor nem említettem a főiskola fóbiát ilyen is van, meg kell mondjam. Sőt önkritikusan meg kell mondjam azt is, hogy talán még nekem is volt. De én már kinőttem.

Tüttő István: Szeretném azért hinni, és ebben biztos vagyok, hogy itt nincsen jelen közöttünk olyan személy, aki kérdéseket is tett fel, aki ne egyértelműen támogatná a Nagykanizsa főiskolájának létrehozását. Azt azonban meg kell, hogy mondjuk, hogy amit lehet, az Önkormányzat valóban megtett és szeretném jelezni, hogy ezentúl is biztos vagyok benn, hogy azon leszünk, hogy ez az intézmény minél előbb beindulhasson. Tehát én szeretném is kérni, hogy a sajtó egyáltalán ne úgy fogalmazzon, hogy itt bárkinek bármilyen kérdése van, hogy a főiskola nem támogatott, hanem csupán egy olyan jellegű korlát vetődött fel néhány kérdés kapcsán, és hozzászólás kapcsán, amely a további vélt igények korlátozására vonatkozik, hiszen nem hangzottak el olyan kérések most a főiskoláért alapítvány részéről, hogy további igényei lennének. Azon kívül, amiben most döntenünk kell. És szeretném felhívni a figyelmüket, hogy egy volt udvar ügyében folyik már hosszú ideje a beszélgetés. Messze elkalandoztunk ettől. Mindenképp hozzájárul a leendő főiskola működéséhez ennek a kérdésnek a gyors eldöntése, és szeretném azt is jelezni, hogy én soha nem éreztem, hogy az Önkormányzat nem érezné magáénak a főiskolát, csak formai, jogi okok miatt nem tehette meg, hogy az alapítvány alapítói között vegyen részt, hiszen ha nem így lett volna, akkor biztos mi vagyunk azok, akik 15 millióval beszállunk ebbe az alapítványba, és megkérjük a többieket, hogy még 9 vagy 10-zel járuljanak hozzá és akkor az alapítvány ebből a 25 millióból finanszírozta volna az akkreditációt. Csak hát nem lehetett így kezelni a törvény miatt. Tehát én szeretnék mindenkit abban megerősíteni, hogy semmiféle elfordulásunk nincs a főiskolától, inkább azt szeretnénk pontosan tudni, illetve biztosan tudni, hogy ez mielőbb elfogadásra kerül és szabad utat kap a Parlamentnél is.

Dr. Fodor Csaba: Én azt gondolom, hogy elöljáróban mindenképpen meg kell köszönni Birkner képviselőúrnak ezt a részletes, pontos tájékoztatás, amit adott, és éppen ezért az a véleményem, hogy a határozati javaslat előterjesztett pontja legyen egy 2-es sorszámú, az 1-es sorszámú pedig az, amelyben Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése köszönetét fejezi ki a kuratóriumnak és mindazoknak, akik valóban áldozatos munkával eljuttatták odáig ezt az alapítványt, hogy ilyen képzések elindulhattak egyáltalán már most. Ezt kérem módosításként kezelni.

Azért is örülök ennek a beszámolónak, mert az előző Önkormányzat valóban azért döntött az alapítvány mellett és azzal a tudattal döntött, hogy tisztában voltunk azzal, akik támogattuk, hogy ez nem fog egyik napról a másikra megtörténni. Tisztában voltunk azzal, hogy egy hosszas folyamat, hovatovább még azzal is, hogy ez igen sok pénzébe kerülhet a városnak, és arra számítottunk, hogy természetesen a városban működő gazdálkodó szervezetek is támogatni fogják az alapítványt, amit ezért örömmel tapasztaltunk az épület felújítása során, hogy ez meg is történt, és ez meg is fog történni nagy valószínűséggel. Fontosnak érzem magam részéről, hogy egyfajta tájékoztatást mindig kapjon majd bizonyos rendszerességgel a testület, de ez a vita, ami most itt kibontakozott – én nem is tudom micsoda – ha elfogad Birkner képviselő tőlem egy javaslatot, ne tegyük többet napirend keretében, vagy a polgármesteri beszámoló mellett legyen egy beszámoló, hogyha olyan eset történik, vagy napirend előtt szíveskedjen tájékoztatni a közgyűlést, mert így egy kabátlopásos ügybe keveredünk és itt aztán tényleg elbeszél mindenki kegymás mellett és lassan a végén lehet, hogy az szűri ki valaki, hogy vannak olyanok, akik esetleg nem támogatják a főiskolát, holott koránt sincs ilyen. Legalábbis én nem tudok róla. Ezt talán célszerűségi okból mondanám, és akkor talán a sajtót sem kellene figyelmeztetni, vagy felhívni a figyelmét. Annak meg aztán akkor kezdtem igazából megijedni a napirendi pont kapcsán, amikor a Tarnóczky képviselőúr, vagyis alpolgármester úr olyanokat mondott, amiket aztán ember nem mondott itt, meg nem is gondolta én azt hiszem. Annak pedig örülök, hogy megváltozott a véleménye, mert ha jól emlékszem Ő nem támogatta valóban anyagi okok miatt ezt az alapítványt meg a megalapítását annak idején, de nagy örömmel tapasztalom, hogy most támogatja. A miénk viszont nem változott meg, tehát mi támogatjuk továbbra is ezt az alapítványt.

Dr. Baranyi Enikő: Ezen napirendi pont kapcsán utoljára kívánok szólni, úgyhogy ha személyes megszólíttatásnak veszi bármelyik képviselőtársam, már nem fogok rá újra sárga gombot nyomni. Bírtam, tehát nem Fodor Csaba képviselőtárstól vettem az ötletet, de tényleg úgy érzem, hogy Tarnóczky alpolgármester úr nagyon hosszú utat tett meg, és ennek megfelelően kifejezetten sértésnek veszem, hogy én, aki mellette ültem, azt kell hallanom, hogy a főiskola egyes képviselők számára vagyis a város számára olyan minthogyha ez egy parazita lenne. Messze nem erről van szó, és ugyanakkor szeretném elutasítani azokat a burkoltan vagy pedig egyenesen kimondott szavakat, amelyek azt akarják inspiráltatni a képviselő-testület tagjaitól, hogyha a főiskolával kapcsolatos bárminemű kérdést felteszünk, akkor az azt jelenti, hogy mi a főiskolát nem pártoljuk. Nem kérem szépen. Egészen másról szól ez a történet. Alapjában véve mégiscsak az Önkormányzat támogatásával pontosan alpolgármester úrral is folytatott, nem is rövid vita után, és akkor szó szerint ezt vissza lehet keresni, én magam is azt mondtam, hogy én, aki nem nagykanizsai születésű vagyok, úgy gondolom, hogy egy főiskolának lenni kell, mert itt élek, és tudom, hogy egy város számára egy ilyen típusú oktatási intézmény megint mit jelent. Ez a véleményem kérem szépen nem változott, de továbbra is fenntartom azt a véleményemet, hogy egy ilyen alapítványi főiskola megteremtésével rengeteg probléma, rengeteg gond lehet. Ezt nagyon jól példázza a miskolci alapítványi iskola, akinek a vezetőjével személyes megfelelő együttműködési, tehát kollégák voltunk még a miskolci kórházban, rengeteg gondjuk volt. Szeretném tehát megkérdezni, hogy akkor a következőkben azt gondolja mindenki, hogy itt csak szavazni lehet a főiskolával kapcsolatos kérdéseknél vagy napirendi pontoknál? Ne kérdezzünk semmit? Hát a miénk ez a főiskola, ennek megfelelően félelemmel, aggodalommal és szeretettel és támogatással azt hiszem, hogy a továbbiakban és nem csak jogunk, lehetőségünk, hanem adandó esetben kötelezettségünk is van, hogy kérdezzünk.

Tüttő István: Én úgy érzem, hogy Dr. Baranyi Enikő által elmondottak nem kívánnak ismételt hozzászólást, mert mindenki így gondolja.

Tarnóczky Attila: Örülök, ezek szerint a 100%-os támogatottságnak, már ami a főiskolát illeti, de akkor bizony meg kellene fontolni mindenféle nyilatkozatokat, amik mondjuk főiskolai igazgatói rezidencia létesítésétől féltenek ingatlanokat, hogy soha ilyesfajta nyilatkozat, ilyesfajta indítvány nem volt. Ezektől féltem én a főiskola ügyét, mert fölöslegesen keverik bele olyan ügyekbe ezt a fontos ügyet, amelyek lejárató jellegűek.

Tüttő István: Úgy látom több hozzászóló nincs, a vitát lezárom. Kérem döntsünk. Először módosító indítvány hangzott el Dr. Fodor Csaba úr részéről, amelyben a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata köszönetét fejezi ki a Kanizsa Felsőoktatásáért Alapítvány Kuratóriumának az eddig végzett munkájáért, és mindazért, hogy a Zrínyi utca 33. szám alatt elkezdték a főiskola ún. előfőiskolai oktatások rendszerét kialakították. Majd pontosan Fodor úr ha ez nem felel meg, amit most elmondtam, akkor esetleg pótlólag még pár szóval kiegészíthető. A lényeg az, hogy köszönetet fejezünk ki a kuratóriumnak az eddigi munkájáért.

A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Most kérném az eredeti határozati javaslatot, ami most második pontként szerepel. Kérem erről a döntésüket, tehát a Zrínyi u. 31. szám alatti ingatlan utcafronti fémvázas épületével kapcsolatosan.

 

A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

 

330/1999.(XI.2.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. köszönetét fejezi ki a Kanizsa Felsőoktatásáért Alapítvány Kuratóriumának az eddig végzett munkájáért és az előfőiskolai oktatási rendszer sikeres megszervezéséért.
    2. a Nagykanizsa, Zrínyi u. 31. szám alatti ingatlan utcafronti fémvázas épületét, melynek területe 167 m2, bontási kötelezettséggel a Kanizsa Felsőoktatásáért Alapítvány térítésmentes használatába adja a Zrínyi u. 33. szám alatti ingatlanra vonatkozó, 1998. október 8-án kelt használatba adási szerződésben foglalt időtartamra. Hozzájárul ahhoz, hogy az alapítvány az átjárhatóság érdekében a Zrínyi u. 33. szám alatti épület udvarát rendbe tegye és a Zrínyi u. 31. és 33. számú épületek közötti falat elbontsa. Az épület és az épületek közötti fal elbontásának költsége az alapítványt terheli. A bontáshoz az önkormányzat a tulajdonosi hozzájárulást megadja.

Határidő: 1999. december 31. a megállapodás megkötésére

Felelős : Tüttő István polgármester

 

5.) Előterjesztés a Nagykanizsa északkeleti városrészben található 18. számú tömb egy részének értékesítéséről (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: Önök előtt van az írásos anyag. Nem akarok neveket emlegetni, mert személyiségi jogaikat sértenénk esetleg. Vásárlási szándékkal előttünk az említett tömbnek a kérdése, kérem a véleményüket, a bizottságok véleményét ismerik. Kinek van hozzászólni valója?

Dr. Fodor Csaba: A Gazdasági Bizottság megtárgyalta és bizonyos mértékig összefügg a következő napirenddel, tehát én azt mondom mind a kettő előterjeszt, de a napirendi pontnál lévő két határozati javaslat elfogadását javasolja mégpedig kettő éves beépítési kötelezettséggel. Azt gondolom, és ez már nem a Gazdasági Bizottság véleménye, hanem az enyém, hogy ki kellene egészíteni a határozati javaslatot egy hármas ponttal, amelyben a közgyűlés kötelezettséget vállalna arra, hogy a vételárból befolyt összeg 75%-át vagy újabb ingatlanok vásárlására vagy tulajdonunkban, tehát a város tulajdonában lévő ingatlanok infrastruktúrával való ellátására kell hogy fordítsa, vagy kellene, hogy fordítsa. Én azt hiszem, hogy a jövőben szükségünk lenne részben olyan külterületi vagy belterületi határvonal külső peremén elhelyezkedő nagyobb, összefüggő ingatlanokra, amelyek alkalmasak lehetnek zöldmezős ipari beruházások létesítésére. Feltétlenül fontos lenne a város számára. Ehhez…

Tüttő István: Vagy a vagyonrendelet szerint.

Dr. Fodor Csaba: Természetesen, de azt szeretném, ha ez külön megjelenne, mert hát azért azt nem mindig pontosan tartottuk be és természetesen arról dönteni kell majd külön bizottsági előterjesztések és majd közgyűlésnek, amennyiben vásárolni kell, hogy nagyberuházásba akarjuk forgatni ezeket a pénzeket, de visszatérve az eredeti gondolatomhoz tehát a lényeg az, hogy lehetőség szintjén igenis rendelkeznünk kell, vagy kellene olyan ingatlanokkal, amelyeket ki tudunk felelősen ajánlani nagyberuházásokhoz, amelyek közvetlenül megközelíthetők, kisebb költséggel kiépíthető a víz, szennyvíz, villamos energia, gázellátása, mert fontos úgy kiajánlani, hogy azt tudjuk mondani a befektetni szándékozónak, hogy ilyen és ilyen kapacitás, energia lekötési áll a rendelkezésére, ilyen és ilyenek a talajmechanikai viszonyok, ilyen és ilyen épületeket lehet elhelyezni stb. sorolhatnám, de ehhez egyszer rendelkeznünk kell olyan ingatlanokkal, amelyeket ki tudunk ajánlani. Tehát ezért javaslom a 3. határozati pont felvételét.

Birkner Zoltán: Tökéletesen egyetértek Fodor Csaba Gazdasági Bizottsági elnök úrral és most meg is szeretném kérni, hogy amennyiben megszavazzuk a következő pontnál is ezt a kitételt, akkor mi nagyon gyorsan üljünk össze a Gazdasági Bizottság és vegyük elő újra ezt a kérdést, amit már egyszer kétszer félig meddig tárgyaltunk, az ipari park kérdését és a területvásárlást együtt. Tényleg kérem, hogy ezt egy hónapon belül tűzzük valamelyik csodálatos csütörtöki napra.

Tarnóczky Attila: Csak előtte meg kell vásárolni.

Tüttő István: Van-e még észrevétel? Úgy látom nincs, a vitát lezárom. Határozati javaslatokról döntünk. Először a módosító indítvány, 3. számú javaslat. A közgyűlés a vételárból befolyt összeg 75%-át javasolja, tehát forgassuk vissza és olyan befektetés, számlán jó és csak ilyen célra lehet hasznosítani. Természetesen ennek a későbbi, a konkrét dolgokra meg visszatérünk majd bizottsági és közgyűlés formájában. Kérem erről szavazzunk.

 

A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Az 1. számú határozati javaslatról döntsünk. Ott pedig először magáról az 1-ről és utána az A és a B-ről, mert ugye az csak abban különbözik, hogy hány éves kifutás.

 

A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Most kérem az A verziót, a két éves beépítési kötelezettséggel. A bizottsági elnök úr jelezte, hogy a két évest javasolják. Kérem döntsenek. Számunkra azért előnyös, mert hagyunk annyi időt.

 

A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Kérem döntsünk a 2. határozati javaslati pontról. A három éves helyett kettest javasolunk?

Törőcsik Pál: Ott három év van beépítési kötelezettségként.

Tüttő István: Kérem módosító indítványként én javasolom, kettőre.

Tarnóczky Attila: De a határozat három évről szól.

Tüttő István: Én vagyok az előterjesztő, kettőre módosítom. Akkor a kettőről szavazunk előbb, tehát egységesen akkor két évet írunk elő ezeknél. Szavazzunk.

 

A közgyűlés 16 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: A kettő évet fogadtuk el. Most szavazzuk meg a 2. pontot.

 

A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

 

331/1999.(XI.2.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. hozzájárul ahhoz, hogy a Viky Bt. és a Cseke és Lukács Kft. az északkeleti városrész rendezési terv szerinti 18. számú tömbjének mellékelt kivonat szerinti 3000 m2 nagyságú részét közösen megvásárolja 3.800Ft/m2 vételáron 2 évek beépítési kötelezettséggel.
    2. hozzájárul ahhoz, hogy Draskovics Györgyné a Draskovics Barkács és Műszaki Bolt képviseletében az északkeleti városrész rendezési terv szerinti 18. számú tömbjének mellékelt kivonat szerinti 4000 m2 nagyságú részét közösen megvásárolja 3.800 Ft/m2 vételáron 2 éves beépítési kötelezettséggel.
    3. Felhatalmazza a polgármestert az adásvételi szerződések aláírására.

      Határidő: 1999. december 15.

      Felelős : Tüttő István polgármester

    4. kötelezettséget vállal arra, hogy a vételárból befolyt összeg 75%-át újabb ingatlanok vásárlására vagy az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok infrastruktúrával való ellátására fordítja.

 

 

6.) Előterjesztés az északkeleti városrészben található 27. és 29. számú tömbök értékesítéséről (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

 

Tüttő István: A város lakóinak annyit szeretnék mondani, hogy a Billa Kereskedelmi Lánc szeretné tovább bővíteni a város lakói számára a szolgáltatását és ezzel függ össze a vásárlási szándéka is. Kérem van-e vélemény.

Dr. Fodor Csaba: Értelemszerűen itt is igaz az előbbi hármas határozati javaslati pont módosításként azzal, hogy itt a mostani határozati javaslat lenne az 1. és ez értelem szerűen a 2. lenne és a három év, azt mondja, hogy elidegenítési tilalom, de a Gazdasági Bizottságnak az volt a javaslata, hogy a kettő éves beépítési kötelezettség, legalábbis az előttem lévő Gazdasági Bizottsági jegyzőkönyv szerint az kerüljön be a határozati javaslatba. A 27. és 29., itt van előttem a jegyzőkönyv.

Tüttő István: Megkérdezem, hogy nincs-e esetleg a vásárló részéről egy olyan kikötés, hogy csak három év alatt tudja, mert ha a kettő évet is akkor, a kettő év mellett maradjunk.

Dr. Fodor Csaba: Nem tetszik tudni bekapcsolni, mert még én beszélgetek rajt, elnézését kell kérnem. De felolvasom, hogy mit mondott a Gazdasági Bizottság, jó? Tehát a bizottság egyetért a határozati javaslattal azzal, hogy a három év módosuljon kettő évre. A GVB hozzájárul ahhoz, hogy a 27. és 29. számú tömböket megvásárolják X ezer forint vételáron kettő év beépítési kötelezettséggel. 11 igen szavazatot kapott a Gazdasági Bizottságban ez az előttem lévő jegyzőkönyv tanúsága szerint.

Tüttő István: Most kérdezem a Vagyongazdálkodás vezetőjét, nincs-e probléma ezzel.

Kálócziné Éberling Márta: A Gazdasági Bizottsági előterjesztésbe ez a mi anyagunkban nem szerepel, ezért került be így ez a három éves beépítési kötelezettség. A jelenlegi törvények azt mondják, hogy az önkormányzatnak kell szabályozni a beépítési kötelezettséget. Nekünk hosszabb távon az lenne a tiszteletteljes kérésünk, hogy egységesen valamilyen módon a beépítési kötelezettséget szabályozni kellene. Ebben az esetben és az északkeleti városrészben a két éves beépítési kötelezettség teljesítésének én elmondanám, hogy milyen korlátját látom, amire fel kell készülni. Egyrészt ezek a telkek nincsenek kialakítva, telekalakítást kell végezni. A másik az, hogy a jogerős építész engedély megszerzése fellebbezés esetén elhúzódhat akár egy évig is, tehát ezzel elvettünk már egy évet a befektetőtől és egy év alatt a beépítési kötelezettséget teljesíteni nem biztos, hogy lehet. Tehát én amennyiben Önök egyetértenek vele, ilyen nagy létesítménynél én azt kérném, hogy a három éves beépítési kötelezettséget adjuk meg lehetőségként pontosan amiatt, hogy a jogerős építési engedély megszerzése nem biztos, hogy egy éven belül megtörténhet, mert ezt meg kell terveztetni, be kell mutatni, fellebbezés esetén pedig akár bírósági szakaszba is kerülhet és azt Önök is tudják, hogy ennyi idő alatt nem zárul le.

Tüttő István: Bár a beruházót ismerve nem hiszem, hogy az lenne a célja, hogy minél tovább húzza, tehát hogy minél előbb megcsinálja.

Dr. Fodor Csaba: Természetesen mi sem arra gondoltunk, hogy megszorongassuk a beruházni szándékozókat, de arra igenis gondoltunk, hogy üres ingatlanok nehogy véletlenül “spekulációs“ célra kerüljenek ki a város tulajdonából. Igenis az a célunk, hogy ezek az ingatlanok a rendezési tervnek megfelelően a város arculatának és a város gazdasági érdekeinek megfelelően beépítésre kerüljenek. Természetesen, ha objektív akadályai vannak, a két évet nem tartható, mert nem kap jogerős építési engedélyt más hibájából, nem az övéből, mert az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy sajnálatos módon igenis kerülnek be a Műszaki Osztályhoz olyan építési engedély kérelmek, amelyeke nem felelnek meg a törvényi és egyéb jogszabályi előírásoknak, tehát elbírálhatatlanok és ennél fogva nyilván valóan hiánypótlás, beindul az eljárás és húzódik az ügy. Tehát abban az esetben, amennyiben elfogadható, módosításként el tudom fogadni, hogy a jogerős építési engedély kézhezvételétől számítódjék a két esztendő természetesen azzal, amennyiben nem saját hibájából kerül sor az államigazgatási határidő meghosszabbodásához.

Antalics Dezső: A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság, úgy ahogy az anyagban szerepel később tárgyalta és támogatja az előterjesztést.

Tüttő István: Mivel több észrevétel nincs a vitát lezárom. Fodor úr javasolta ugyanúgy ennél a napirendnél is a 75%-os visszaforgatást ugyanúgy, ahogy az előbb nem kívánom ezt megismételni. Erről döntsünk.

 

A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: A vita kapcsán felmerült az a kérdés, hogy ne három évben határozzuk meg, hanem a jogerős építési engedélyt követő két éven belülre módosítanánk ezt a három évest azzal…

Dr. Baranyi Enikő: Maradjon a két év.

Tüttő István: De azt mondtuk, hogy két éven belül a jogerős építési engedélyt követően.

Tarnóczky Attila: Azt hiszem, hogy ami itt folyik az nem biztos, hogy jó. Ez bizottsági tárgyalás kérdése kellene, hogy legyen. Itt mi a vásárolni szándékozó megkérdése nélkül mindenféle dátumot vagy időtartamot kijelölhetünk, csak lehet, hogy az egész kútba esik az ötleteink miatt.

Tüttő István: Kérem fogadjuk el az eredeti határozati javaslatot. Úgy tűnik, hogy belefér akkor az a verzió is, amit itt elmondtunk. Kérem szavazzunk.

 

A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

 

332/1999.(XI.2.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. hozzájárul ahhoz, hogy a Billa Kereskedelmi Kft. a Nagykanizsa északkeleti városrészben a rendezési terv szerinti 27. és 29. számú tömbök által és a köztük tervezett bekötőút által meghatározott területet megvásárolja 3.800 Ft/m2 vételáron kereskedelmi egység létesítése céljából

Az önkormányzat a kialakításra kerülő ingatlanra a beépítési kötelezettség biztosítására 3 éves elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztet be az ingatlannyilvántartásba.

A közgyűlés felhatalmazza a polgármestert az adásvételi szerződés aláírására.

Határidő: 1999. december 15.

Felelős : Tüttő István polgármester

2.) kötelezettséget vállal arra, hogy a vételárból befolyt összeg 75%-át újabb ingatlanok vásárlására vagy az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok infrastruktúrával való ellátására fordítja.

 

 

7.) Tájékoztató a VIA Kanizsa Kht. átalakulásának tapasztalatairól (írásban)

Elóadó: Gáspár András ügyvezető

 

Tüttő István: Előterjesztő Gáspár András ügyvezető, kérdezem van-e szóbeli kiegészítője?

Gáspár András: Nincs.

Tüttő István: Van-e észrevételük? Nekem lesz. Az lenne a kérésem, hogy a VIA Kanizsa Kht. azt az irányvonalat még erősebb képviselje és mindenképpen pozitív irányú változásról szeretném azért Önöket tájékoztatni. Jelentősen kibővült azoknak a köre, akik a közhasznú munkavégzésbe bevonásra kerültek. Én úgy érzem, hogy a város közterületein és egyéb külső részein is érezhető változásokat tapasztalhatunk és szeretném azt kérni, hogy hasonló rugalmassággal az ügyvezető úr álljon ezekhez a kérdésekhez, mert örvendetes módon azt is el lehet mondani, hogy sok levél érkezik nap mint nap hozzánk. Ezeket a leveleket, amelyek éppen a városüzemeltetéssel kapcsolatosak megküldjük, azonnal továbbítjuk a VIA Kht. vezetőjének és az esetek többségében összhangban a lehetőségeinkkel a megoldásra is megtalálják a választ. Tehát én kérem, hogy gyors intézkedéseket, hasonlóan mint eddig és még egy kérésem lenne, sokkal megfontoltabb bilincselési gyakorlatot. Én most a Kht-nak csak arra vonatkozik a bilincselési jogosítványa, ami a kijelölt parkolóhelyeken elkövetett szabálytalanságok, vagy nem fizetőkkel kapcsolatos. Egy holland úr éppen parkolóban arra mentem éppen, amikor fizette a ráeső részt és azt mondta nekem, hogy uram, mert odahívtak, hogy a polgármester itt van, mit szól ehhez, hogy lebilincselik a holland úr kocsiját. Azt mondta a holland úr, hogy polgármester úr nem vagyok felháborodva, mert nálunk tízszer ennyit kellett volna fizetnem, ha Hollandiában ezt elkövetem. De van egy javaslatom, fontolják meg, bilincseljék le mind a négy kereket, így négyszer annyit lehet kérni. Mondtam, hogy az ötlet nem rossz, csak valószínűleg nem fogjuk a gyakorlatba bevezetni, mert még ezt is sokallják, nemhogy mind a négyet. Tehát a viccet félretéve a kérésünk az lenne, hogy ha egy mód van rá csak akkor bilincseljünk, ha minden kétséget kizáróan bizonyított az a tény, hogy az illető hosszabb ideje hagyja ott a kocsiját anélkül, hogy befizetné az általunk előírt tarifát. Több olyan megkeresés is érkezett, hogy nem volt, egyszerűen elment a géphez, hogy kiváltsa a jegyét és mire visszaért, már a bilincselés folyamatban van. Ha pedig ez így van és én most nem akarom se kétségbe vonni, de hát mivel ezt állítják ez azonban már az a gyakorlat, amit már nem lehet támogatnunk, mert káros a város megítélése számára. Sajnos az Amerikai Követségtől is kaptunk már levelet, hogy a bilincselés nem igazán tetszett azoknak az uraknak, akik itt jártak, sok esetben, azt kell hogy mondjam, hogy nem tudjuk elfogadni az indokaikat, de itt a mértékletesség és inkább a kivárást javasolnám. Természetesen nehéz igazat adni, csak ezt javaslom, hogy nagyon körültekintően jussunk el addig a pillanatig, hogy a bilincs felkerül az autóra. Ez lenne a kérésem.

Dr. Fodor Csaba: Határozati javaslatot szeretnék tenni két pontban. Az első pontja az legyen, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a VIA Kanizsa Kft. ügyvezetőjének a beszámolóját, tájékoztatóját elfogadja. A 2. pedig az legyen, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a VIA Kanizsa Kht. ügyvezetőjét, hogy 1999. november 15. napjáig a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságnak számoljon be mégpedig a régi piac területének jelenlegi helyzetéről, az ott elfoglalt önkormányzati területből befolyt pontos pénzekről, mekkora területeket foglalnak el úgy az árusok, hogy nem fizetnek területhasználati díjat vagy közterületi pénzt az önkormányzatnak, továbbá milyen megoldási és további hasznosítási javaslata van a Kht.-nek a belső területet érintően, mert amikor anno valamikor ezekről per indult, ezt megjegyzem határozati javaslaton kívül, akkor a bírósági eljárás egyik szakaszában megrótták az önkormányzatot, hogy hogy gondolja, hogy gépjármű parkolást szeretne ott bent végrehajtatni. Tudomásul vettük, töröltük is ezt a javaslatot, ennek ellenére megdöbbenten tapasztaljuk, hogy nagyon sok gépjármű parkol ott, csak most nem az önkormányzat üzemeltetett “parkolójában”, hanem csak úgy, akinek kedve van, meg az árusok saját magunk. Tehát én azt gondolom, hogy meg kellene vizsgálni és legyen a határozati javaslat része, miként zárható le a belső tér, hogy gépkocsival ne lehessen megközelíteni. Azért teszem fel mindezeket a kérdéseket, mert már elhangzottak korábban Gazdasági Bizottsági ülésen, de választ nem kaptunk rá és elhangzottak ha jól tudom Ügyrendi Bizottsági ülésen is. Arról sajnos nincs információm, hogy valami történt volna az ügyben és több alkalommal valóban megkerestek bennünket, gondolom más képviselőket is, hogy áldatlan állapotok uralkodnak ott. A gépkocsi behajtásokkal kapcsolatosan felmerült mindig a feltöltési probléma, üzletfeltöltési probléma, én meg azt gondolom, hogy az üzleteket fel lehet tölteni mindegyik oldalról, tehát ott a belső térben nem feltétlen szükséges személygépkocsi, tehergépkocsi forgalom meg aztán ténylegesen nem is. Ha ezt megszavazná a tisztelt közgyűlés, akkor a Gazdasági Bizottság tudna foglalkozni ezzel a témával és valamifajta előterjesztést tehetne majd a közgyűlésnek.

Kiss László: A következő kérdéssel fordulnék Gáspár András ügyvezető úrhoz. A miklósfai önkormányzati kirendeltség vezetőjétől kapott tájékoztatás szerint a közhasznú foglalkoztatottak, akik a kirendeltséghez voltak beosztva szerződéskötése csak november hónapra szó és vélhetően a jövőben a közhasznú foglalkoztatottak a kerületi kirendeltségekről elkerülnek. Ezt szeretném kérdezni, hogy nem oldható-e meg, hogy legalább két közhasznú foglalkoztatott mindenütt maradjon a miklósfai, bajcsai, kiskanizsai és fakosi kirendeltségen, mivel vannak olyan napi beavatkozást igénylő feladatok, amihez nagyon jó lenne, ha helyben lennének a közhasznú foglalkoztatottak, és nem kellene igényléssel és egyebekkel a VIA Kanizsa Kht-hez fordulni és szeretnénk, ha ez tényleg megoldható lenne.

Dr. Baranyi Enikő: A tájékoztatóban nem tartom túlzónak azt az idézőjelbe tett két szót, hogy gondnoksági szemlélet észrevételeit kapják, hogy látszik a városon, hogy gazdája és gondnoksága van. A magam részéről tehát megköszönni szeretném a VIA Kanizsa Kht-nak azt a típusú megkezdett munkáját ami a belváros képében már megjelenik és itt kiemelten szeretném megköszönni a Batthyány utcai irgalmatlan utcajárda állapotában az áthidaló és átmeneti megoldásként elvégzett munkát. Kérésem viszont ugyanakkor az lenne, hogy szeretném a VIA Kanizsa Kht. vezetőjétől kérni, hogy ha jól tudom az 1999-ben tervezik a kosaras piacnak a licitálását megszervezni, ha nem, akkor kérem, hogy korrigáljon, de bármikor is történik a közgyűlés felé szeretném kérni, hogy kosaras piac licitálásának “részletezett” bevételéről szeretnék tájékoztatót kérni, magyarul az asztalok elhelyezkedése, száma szerint, hogy 1, 2, 5. és 50-es asztalok helyzetüket tekintve milyen licit áron kerülnek az elkövetkezendő időben az őstermelők és a vállalkozókhoz.

Gyalókai Zoltán: Szeretném tájékoztatni Fodor Csaba képviselőtársamat, hogy az őáltala felvetett kérdéseket, holnap kb. 16 óra körül tárgyalja a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság, ha minden igaz, van egy írásos anyagunk is. Tehát azt hiszem, hogy ezt az anyagot a Gazdasági Bizottságra is tovább lehet vinni.

Tüttő István: Tehát meghívod a Fodor urat, hogy ott meghallgathatja.

Dr. Csákai Iván: Amióta a VIA Kanizsa Kht. megalakult egy érdekes dolog rajzolódott ki. Nem kell a közgyűlésen interpellálni bizonyos dolgok miatt. A város gazdája akar lenni úgy néz ki ez a Kht. és jó személyes vitáink vannak a vezetővel, mert én nap-nap megkeresem bizonyos dolgokban, de énszerintem ennyire gondozott nem volt még a város. Az utóbbi időben mindenhova odafigyelnek, vannak egyes részek amik pluszban lényegesek lennének, de sajnálatos módon vagy nincs pénz, vagy a kivitelezésre nincs jelentkező. Nagyon jól tudja a Gáspár András, hogy miről beszélek itt. Hetente tárgyalunk erről, én nem a közgyűlés előtt interpellálok, hanem felhívom őt és ha tudja, akkor Ő mindig megoldja belátható időn belül.

Tüttő István: Ez a pillanat ad okot arra, hogy azt mondjam, hogy megdicsérjük Dr. Fodor Csabát, akinek kipattant a fejéből, hogy előterjessze ezt nem olyan rég. Tehát a gyakorlat igazolta az elképzelést, bár többen aggályoskodtak. Mi azt kérnénk, hogy minden olyan tapasztalatot, amely a munka jobbítása érdekében fel tudunk használni, azt folyamatosan a gyakorlatban hasznosítsuk. Természetesen azt tudom én, mert itt súgta nekem aljegyző nő, hogy a rendőrség bilincsel, de én azt is tudom, hogy a rendőrség nem úgy bilincsel, hogy eldönti, hanem azért ott van egy munkatárs, akivel egyezteti, hogy melyik autót kell lebilincselni a parkolóban. Azzal kapcsolatban kértem a nagyobb toleranciát, hogy elkerüljük azokat a felesleges vádaskodásokat, amely a határeseteknél fellelhető.

Tarnóczky Attila: Én is a VIA Kanizsa Kht-t jöttem dicsérni. De hát nem ismernék magamra, ha valamit nem fűznék hozzá. Azért abban, hogy ennyire látszik a Kht. keze nyoma a város képén annak is része van és ezt a jövőre magunknak mondom, hogy majdnem 100 közmunkás van ebben félévben foglalkoztatva. A jövő szempontjából az a tanulság, amit a költségvetés készítésekor figyelembe kell vennünk, hogy mindent meg kellene tenni, többek között az anyagi feltételeit biztosítani annak, hogy ez a jövő évben is folytatható tevékenység legyen ebben a formában.

Tüttő István: Hát úgy gondolom, aki a temetőben járt, és úgy gondolom mindannyian jártunk azt tapasztalhattuk, hogy ott sem lehet igazán más megállapítani, hogy rend van és közmegelégedésre van rend.

Dr. Horváth György: A választókörzet nevében köszönöm azt a sok kisebb nagyobb dolgot, amit elvégeztek. Itt a hosszú út onnan van, hogy a fogadóórám után leírom a panaszt, az bemegy a hivatalba, a hivatal átküldi. Viszont az kérem, hogy engem is értesítsen az elkészültéről, mert gyakran tapasztalatból itt járda ott ez amaz. Fontos dolog, mert mindenről kétféle… nehogy ebből félreértés legyen, hogy ne tudjam vagy éppen ne járjak arra. Utalok itt a Rákóczi utcára egy járdára, meglepve tapasztaltam, hogy olyan hosszú szakaszon elkészítették azt a járdát és amikor arra jártam, csak akkor tapasztaltam, pedig már akartam írni, hogy mi lesz vele.

Kiss László: Elnézést, hogy már másodszor teszek fel ennél a napirendnél kérdést, de a sok dicséret mellett azt hiszem, hogy el kell mondani, hogy az örömbe egy ki ürömöt is kell hogy vegyítsek, nem biztos….úr és képviselőtársaim elmondták

Tüttő István: Én voltam, aki eddig bírálta, szóval én nem dicsértem.

Kiss László: Itt két olyan téma is van, ami miatt én nem akartam eddig szólni, de mivel most sorozatos dicséretek hangzanak el, azt hiszem egy kicsikét a dolog árnyoldalát is meg kell világítanom. Áprilisban íródott egy levél, Dr. Horváth György képviselőtársam írta a Sikátor utcai járdaszakasszal kapcsolatban, ahol a gyökér felnyomta a járdát annyira, hogy többen elestek már azon. Tekintve, hogy nem az én területem én nem foglalkoztam vele, annyi a kapcsolódásom, hogy édesapám lakik az illető járdaszakasz előtti vagy szakaszon lévő házban és többször hozzá fordulnak, hogy miért nem csináltatja meg a járdát. Ezért került az ügy Horváth György képviselőtársamon keresztül a VIA Kanizsához. Én mostanában nem ellenőriztem, de két héttel ezelőtt még nem volt megcsinálva, holott a levél már áprilisban megíródott és kértük, hogy ha lehet javítsák ki. Ugyanilyen járdaszakasz van a Szentendrei utcában, az buszmegállónál ugyancsak a gyökér felnyomta a betontáblát, 20 cm szintkülönbség van. Én az elmúlt szombaton ezt már lefényképeztem, szándékomban állt ezeket a dolgokat behozni, de ha már itt a dolog szóba került, akkor most rövidre zárva szeretném a megfelelő intézkedést kérni a VIA Kanizsa részéről.

Budai István: Ne vedd cikizésnek, mert mindig, ha én hozzászólók, akkor az van megállapítva, hogy bírálok, én csak azt szeretném kérni a VIA Kanizsa ügyvezetőjétől, hogy nagyobb gondot fordítson a lombtalanítás problémájára, ugyanis a városnak vannak olyan területei, ahol nem voltak sem közhasznú munkások, sem egyebek és rengeteg lomb hullott le és ha erre ráesik az eső vagy a hó, ne adj Isten, mert előfordult tavaly is ilyen életveszélyesen síkossá változik az út. Úgy gondolom, hogy ezt el kellene vagy kerülni. Ezt ilyenkor kellene megoldani, fokozatosan, amikor hullik a levél. Tudom, hogy az a válasz, hogy újra odahullik, de hát azért mégis kellene tenni ezért valamit. Nekem az a kérésem, és nem azért mondom, hogy a Kiss Lacihoz csatlakozzak, hogy bíráljak, ez tényleg veszélyt jelent, szóval ez konkrét veszélyt jelent a közlekedésre, ha a lombon megcsúszik az autó.

Tüttő István: Gáspár úr, ha kíván hozzászólni, megköszönni a dicséreteket, elnézést kérni a hibákért, Öné a szó.

Gáspár András: Ilyenkor kezdi elbízni magát az ember, igen, hát a Kiss úr mondja ezt nem akarja, ezért gondoskodott róla. Nagyon szépen köszönöm azt, hogy elismerték a munkánkat és a beszámoló végén egy személyes megjegyzést megengedtem magamnak, hogy azok a kollégáim, akik ott voltak a cégnél, azok a kollégák, akik átjöttek a Polgármesteri Hivataltól, 33 vagyunk összesen a cégnél, fantasztikus, amit teljesítenek, mind a munkabírásuk, mind a kreativitásuk, önállóságuk szóval én úgy érzem, hogy a társaság olyan emberekből áll, a 33-ból 28, tehát van 4 ember, aki nem, az 5. az én vagyok, azért nem öt, de valószínűleg ők is változni fognak. Tehát akik átjöttek és a régiek is nagyon-nagyot produkáltak. Szeretném, ha legtöbb esetben úgy lenne, mint most és ez lenne a gyakorlat, hogy amikor a problémát valaki felveti, mi azt már megoldottuk és ez a holland úr ez júniusban, a Külügyminisztériumon keresztül az amerikai úr az májusban volt, júliusban bilincseltettünk utoljára, talán a holland urat. Mi nem bilincseltetünk a parkolóban. A rendőrség a zöldterületeken, a tilosban parkoló autókat bilincseli, tehát a zöldterület, a tilosban és a járdán parkolókat semmi közünk hozzá, elmondom semmi közünk hozzá. Ha parkolóban zöldterületre áll, de nem a mi emberünk hívja, semmi közünk hozzá, sem a gépjármű elszállításokhoz. Tehát júniusban mi ezt befejeztük ezt a tevékenységet. A régi piac, Fodor úr javasolta a határozati javaslatot, ahhoz sincs közünk, mert a terület nem közterület, hanem önkormányzati tulajdonú ingatlan, tehát a VIA Kanizsa Kht. kezelésében a közterületek vannak. Igaz, hogy talán az Ügyrendi Bizottság hozott egy olyan határozatot, hogy kerítsük el a területet, hogy gépjárművel ne lehessen bemenni, nem véletlen nincs időpont a határozati javaslat mellett, mert a cégtől, a tőlünk, aki ment előterjesztő mondta, hogy erre nincs pénzünk, amit lesz ezt megoldjuk. Mi le fogjuk határolni azt a területet, hogy gépjárművel ne lehessen bemenni, javaslatot tettünk rá, hogy itt gördeszkás, bmx pályát ki lehet alakítani a gyerekeknek, senkit nem zavar, jó helyen van, de nekünk jogilag nincs közünk ehhez a területhez. Tehát azt kérem, hogy a második határozati javaslatban megfontolandó, hogy ránk van-e htk-zva vagy nem. A kirendeltségek közhasznú foglalkoztatása én úgy tudom, hogy október 30-ával befejeződött, nem biztos, nem november 30-cal és az volt az elképzelésünk, hogy ezt a kirendeltségeken, Miklósfán, Palinban, Kiskanizsán megoldjuk a közhasznú dolgozókkal, pótoljuk ezt a kiesett kört azzal, hogy természetesen átvesszük azokat a gépeket, amik a kirendeltségeken vannak, fűnyíróktól kezdve nagyon sok eszköz, átvesszük a mieink közé, hogy megfelelő egységes rendszerben tudjuk működtetni. De az embereket pótolni fogjuk és odafigyelünk arra, hogy adott esetben ne kettő vagy három, hanem egy egész brigád, 20-30 ember megjelenhessen ezekben a városrészekben, hogy ott is hasonló ellátási szintet tudjunk produkálni, mint a városközpontban. A piac licitálásról készítünk egy olyan beszámolót, ez amúgy is bent lenne a pénzügyi beszámolóba. Igen én is azt kérem, hogy a jövő évi költségvetésben a közhasznú foglalkoztatás pénzügyi keretét, hogyha az önkormányzat tudná biztosítani, én úgy érzem, hogy nagyon nagyot lehetne alakítani ezekkel a dolgozókkal. 90 ember körüli az a létszám, amit most foglalkoztatunk, miután úgy értékeltük, hogy ezek az emberek messze beváltozzák a hozzájuk fűzött reményeket. A Munkaügyi Központ kapott tőlünk egy ilyen levelet. A Munkaügyi Központ megvizsgálja annak a lehetőségét, mert ugye eredetileg ez november 30-ig volt, megvizsgálja annak a lehetőségét, hogy jövő év június 30-ig meghosszabbítja ezt a projektet. Tehát elképzelhető, hogy már a jövő év első félév úgy indul, hogy pénzügyi hozzájárulás kell egy 2 millió Ft összegben, hiszen ez a 90 fős projekt 2.5 milliójába került az önkormányzatnak, ami a 90%-át tette, ez 10% volt a 90%-ot a Munkaügyi Központ tette hozzá és nagyon sokat lehetett tenni ezekkel a dolgozókkal. Értesíteni fogjuk a képviselő urat természetesen. Én úgy gondolom, nem emlékszem pontosan erre a Sikátor utcai dologra, valószínűleg az, miután a Sikátor utcában nem egy ilyen hely van, hanem hosszú járdaszakasz van, azt a választ kapta tán a képviselő út, vagy nem kapott választ, jó akkor visszavonom. De valószínű, hogy a jövő évi felújítási programban kell ezt szerepeltetni, mert nemcsak kis esetek vannak a Sikátor utcában és a probléma az, hogy ezt a járdát nem lehet kijavítani a Szentendrei utcánál sem, mert a fát kell kivágni hozzá, ugyanis a gyökere emelte meg. Egy kicsit huzamosabb, vagy megpróbáljuk megkerülni. Szeretném kérni a Budai urat, hogy hol ez, nem indok, persze hogy nem indok, sosem mondtunk ilyet, hogy újra odahullik a lomb, mert ezt rendszeresen takarítjuk. Olajtelepen, ahol komoly probléma volt a lakók által kihordott lomb, bevezettük azt, hogy meghirdettük közöttük és minden héten hétfőn elszállíttatjuk mi a lombot, hogy ha oda szervezett formában kihordják. Tudják, hogy mikor kell. Hol?

Budai István: Hevesi úttól keletre.

Gáspár András: Ott is volt lombelszállítás, de odafigyelünk rá, köszönöm.

Gyalókai Zoltán: Meg a Hevesi úttól nyugatra.

Törőcsik Pál: Északot se felejtsétek el.

Budai István: Én keletre vagyok érdekelt.

Gáspár András: Még egyszer köszönöm a társaság dolgozói nevében azokat az elismeréseket, amiket itt kaptak Önöktől.

Tüttő István: Mi köszönjük a munkát.

Törőcsik Pál: Én nagyon örülök ennek a mai kialakult, nem is azt mondanám, hogy vitának, hanem egyfajta értékelésnek. Mindenki elmondta a maga véleményét. Csak azért jelentkeztem szólásra, mert emlékeznek arra bizonyára, hogy a városgondnokság megalakításával kapcsolatosan nem kis viták történtek és Fodor Csaba képviselőtársammal együtt terjesztettük elő ezt az indítványt. Csak azért bátorkodtam magamat is megemlíteni, hogy ha már annak idején megkaptam a hideget is meleget is érte mind a két oldalról, akkor most, hogy beigazolódva látszik azt, hogy mégiscsak meg kellett lépni ezt és nem volt miért várni tovább fényesen igazolták az eredmények, úgyhogy én csak ezért kívántam ezt a teljesség kedvéért elmondani, hogy a buksimat megsimogassam én is.

Tüttő István: Elnézést, Törőcsik urat nem véletlenül hagytam ki, tudtam, hogy ezt azért el fogja mondani. Egyébként hideget a szünetbe fogsz kapni. Mivel több hozzászóló nincs a vitát lezárom. Könnyű helyzetben vagyunk, az első határozati javaslat a VIA Kanizsa Kht. tájékoztatóját Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata elfogadja. Kérem erről szavazzunk.

 

A közgyűlés 15 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: A második pontra, amit javasolt a Fodor úr ahhoz előbb döntenünk kellene, hogy ezt a területet a kezelésébe adjuk a Kht-nak. Erről pedig bizottságnak kellene dönteni. Azzal a javaslattal élnék, hogy az illetékes bizottság vizsgálja meg és gondolja át, hogy az a munka, amit végez a közhasznú társaság, hogy van-e még olyan terület, ami odaadható, mert abban a helyzetbe kerülnénk, hogy esetleg az ő kezelésükbe jobban működne. Tehát bizottsági szakaszba utalva megvizsgáljuk és visszahozzuk ide és azt követően döntünk. A Fodor úr által elmondottakat később majd újra elővehetjük és megbízhatjuk, amennyiben átadásra kerül ez a terület. Én a 2. helyett megfogalmaznék egy olyan rövid határozati javaslatot, hogy megköszönjük azt a munkát, amit a város érdekében kifejtettek, bár hozzá kell tennem, hogy ez a kötelezettségük, de észrevehető változás következett be a város úgynevezett működtetésében, közterületeinek a rendjében, temetőinek és egyéb területeinek a tisztaságában és ezért köszönetünket fejezzük ki és kérjük, hogy további “élen járó” munkájukkal segítsék a város ezen feladatainak maradéktalan ellátását. Ezt szeretném megszavaztatni.

 

A közgyűlés 14 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadj és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

 

333/1999.(XI.2.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a VIA Kanizsa Kht. átalakulásának tapasztalatairól szóló tájékoztatót elfogadja és egyben köszönetét fejezi ki a városgondnokság létrejöttét követően a közterületek és temetők állapotában bekövetkezett jelentős javulásért.

A közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy a döntésről a VIA Kanizsa Kht. ügyvezetőjét értesítse.

Határidő: 1999. november 15.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

Tüttő István polgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén az ülést 17.30 órakor bezárta. (Az ülésről készített hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza.)

 

 

Kmf.

 

 

Dr. Gyergyák Krisztina
Tüttő István
ajegyző
polgármester

 

 

1999. november 30. soros

 

Jegyzőkönyv

Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 1999. november 30-án (kedd) 14.00 órakor tartott soros üléséről.

Az ülés helye: Hevesi Sándor Művelődési Központ Kamaraterme

(Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-7.)

Jelen vannak: Antalics Dezső, Balogh László, Dr. Baranyi Enikő, Bicsák Miklós, Böröcz Zoltán, Dr. Csákai Iván, Cserti Tibor, Dr. Fodor Csaba, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Horváth György, Dr. Kalmár Béla, Kiss László, Marton István, Mayer Ferenc, Röst János, Tarnóczky Attila, Teleki László, Tóth László, Tóth Zsuzsanna, Törőcsik Pál, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők.

 

Tanácskozási joggal megjelentek: Dr. Tuboly Marianna jegyző, Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Beznicza Miklós, Dr. Nemesvári Márta, Imre Béla, Szabó Lászlóné osztályvezetők, Dr. Nemesné Dr. Nagy Gabriella hivatalvezető, Dusnoki Ágnes osztályvezető-helyettes, Bodzai Tiborné személyzeti vezető, Kálócziné Éberling Márta irodavezető, Dr. Szabó Edit könyvvizsgáló, Dr. Szabó Csaba a Városi Kórház főigazgatója, Dull Gábor a Városi Kórház főigazgató-helyettes, Papp Péter a Városi Kórház gazdasági igazgatója, Ágoston Károlyné revizor, Németh László vállalkozó, Fenyves Jenő és a Király u. 31. szám alatti társasház lakói, Tóth Lajos.

Megjelentek: Marton Györgyi a Zalai Hírlap Nagykanizsai Szerkesztőségének vezetője, Lukács Ibolya a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap ügyvezető-főszerkesztője, Nagy Judit a Zala Rádió munkatársa.

 

Tüttő István: Köszöntöm megjelent kedves vendégeinket, a médiumok képviselőit, képviselőtársaimat, a Polgármesteri Hivatal osztályvezetőit, irodavezetőit. Köszöntöm Szabó Edit könyvvizsgálónkat.

Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen van, ezért az ülés határozatképes, azt megnyitom.

A mai nap - szokásunkhoz híven - először a napirendi pontokról kell döntenünk. Szeretném jelezni Önöknek, hogy a kiküldött írásban jelzett napirendi pontokon kívül javaslom, hogy vegyük fel Kiss László képviselő úr önálló képviselői indítványait: egy SZMSZ módosítás, bizottsági eljárás szabályozása díszpolgári cím odaítélésekor, rendeletalkotás a választókerületek bejárására vonatkozóan és közbiztonsági bizottság létrehozására javaslat. Kérném ezt a napirendet, megszavazni, amennyiben úgy látják, hogy a tárgyalása napirendi pontként szerepelhet. Ezt majd fölteszem később szavazásra, de ezek után megkérdezem Önöktől, hogy bizottsági igen, na jót, hát az rendben van. Megkérdezem, hogy van-e Önök között olyasvalaki, aki napirend előtt kíván szólni, vagy egyéb felvetése lenne?

Kiss László: Napirend előtt kérnék szót személyes megszólíttatás kapcsán.

Bicsák Miklós: A napirendi pontoknál a 8. napirendi pontot szeretném kérni a tisztelt közgyűléstől a kéményseprői közszolgáltatásokkal kapcsolatban vendégeink vannak, és az egyik vendégnek nagyon sürgős hivatali elfoglaltsága van későbbi időpontban, hogy a 4. napirendi pont helyére a 8-ast előrehoznánk. És ha már nálam a szó, kérhetném, hogy a kérdéseknél két kérdést szeretnék feltenni.

Röst János: Napirend előtt szeretnék kérni 2 percet munkahelyteremtés, munkanélküliség tárgyában. Szóban szeretnék interpellálni a kanizsai lakásépítés, lakótelepek kialakítása ügyében. Valamint szeretnék kérdést feltenni Törőcsik Pálnak – mint gazdasági alpolgármesternek – hogy miért nem tárgyalta a Gazdasági Bizottság a 2000-es éves koncepciót? E mellett a napirendekkel kapcsolatosan lenne egy javaslatom. A 9. napirendet szeretném levetetni, olvasnám: “Javaslat a nagykanizsai I. számú Futball Klub Szolgáltató Kft. működésével kapcsolatos intézkedések megtételéről”. Ugyanis az érintettet nem hívta meg a közgyűlés. Én úgy gondolom, hogy ilyen horderejű ügyben nem lehet tárgyalni úgy hogy nincsen jelen. Szintén javasolnám az újratárgyalását az OKSB-nek, valamint szeretném kérni iratanyagok becsatolását, mégpedig a felügyelő bizottságnak az írásos utasításait a Kft. vezetője felé, valamint a tagi gyűlések jegyzőkönyvét.

Tüttő István: Ez a futball klubra vonatkozik?

Röst János: Így van, igen.

Tóth Zsuzsanna: Három darab interpellációt nyújtottam be, röviden szeretnék róluk majd említést tenni. Az egyik a Kodály Zoltán Művelődési Ház környékén kialakult tarthatatlan állapotok, a másik a Király utcai lakosoknak a problémája belvíz miatt, a harmadik pedig egy hiányzó kandeláber a Vasemberház udvarán.

Törőcsik Pál: Napirend előtt egy rövid bejelentést szeretnék tenni.

Tüttő István: Úgy látom nincs több észrevétel, akkor elhatározzuk a napirendi pontokat. Először kérném eldönteni, hogy a Kiss László képviselő úr önálló indítványait napirendre tűzzük-e? Szeretném jelezni, hogy gyakorlatilag nem kell most tárgyalni, csak bizottsági szakaszba utalásáról kell döntenünk. Kérem, szavazzanak.

 

A közgyűlés 21 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Ezután kérném a napirendi pontokat, amit írásban megküldtünk. Kérem erről a szavazást, és utána szavaznánk arról, hogy a sorrenden változtatunk. Mert most csak azt, hogy felvesszük napirendre, utána érdemes csak arról beszélni, hogy. Tessék? A sorrendet most fogjuk eldönteni Most abban döntünk, hogy mit veszünk napirendre az írásban kiküldöttekről szavazunk. Neked volt javaslatod?

Röst János: (Hozzászólását nem lehet hallani.)

Tüttő István: A Futball Klub törlését kérte. Én pedig azt mondom, hogy ne töröljük, mert nekem meg volt erre, majd meg lesz a megfelelő indokom. Biztos nem fejezzük ma be, vegyük napirendre és a következő héten úgyis folytatólagos közgyűlésen már mód van arra, amit Röst úr is kért.

El akartam mondani, de akkor most elmondom. Az ügyvezető úr jogi képviselőjével közösen megkeresett engem, és átnyújtottak egy levelet, amelyben jogosan kéri, hogy a megállapításokat, amit tettünk, azokra megfelelő időt is adjunk, hogy ő válaszokat tudjon adni. Természetesen jogában áll minden olyan érvet a maga érdekében felhozni, ami ennek az ügynek tényleg a korrekt tisztázásához szükséges. December 6-át jelölte meg ennek az időpontjául (ez hétfő), és ez azt jelenti, hogy kedden már a folytatólagos közgyűlésen ennek ismeretében tudunk az üggyel foglalkozni. Én ezért ezt az ellenjavaslatot tenném. Röst úr nem tudom mi a véleménye ezzel kapcsolatban?

Röst János: Amennyiben lesz folytatólagos közgyűlés, akkor így elfogadom a módosítást. Ha viszont nem lesz, akkor javasolnám a levételét. Ez ki fog derülni egy olyan 9 óra magasságában.

Tüttő István: Én azt tanácsolom, hogy így fogadjuk el, meg még egy korlátozó tényezőnk van: határidőből nem szaladhatunk ki. Egy vizsgálat megkezdése és annak a megállapítástól eltelt időhöz tartanunk kell magunkat. Tehát mindenképp el kell indítanunk egy folyamatot. Kérem ezek után szavazzunk arról, amit feltettem javaslatnak.

 

A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Most pedig abban foglalnánk állást, hogy a sorrendiségét meghatározzuk. Javaslat érkezett Bicsák úrtól, hogy a 8. számú napirendi pontot a 4. pont helyére iktassuk be. Megkérdezem Önöket, hogy ezzel egyetértenek-e? Kérem, szavazzunk erről.

 

A közgyűlés 20 szavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Én magam szeretném javasolni, hogy a Kórházzal kapcsolatos napirendi pont az mindenképp kerüljön az I-III. negyed évi végrehajtásról szóló napirendhez, hiszen a kettőnek egymással szoros összefüggése van, és ugye ráadásul még a Kórházzal kapcsolatos kérdés meg is kell, hogy előzze ennek a napirendnek a tárgyalását, ezért kérném szépen, hogy a jelenleg a 6. napirendként szereplő napirend elé a 17. számút - az pedig nem más, mint amiről szóltam a Kórház -, azt kérem szavazzák meg, hogy ide eléje kerüljön. Kérem szavazzunk.

 

A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő napirendi pontokat tárgyalja:

 

Napirendi pontok:

 

  1. Polgármesteri tájékoztató (írásban)
  2. Előadó: Tüttő István polgármester

  3. Interpellációk, kérdések (írásban)
  4. Marton István önálló képviselői indítványai (írásban)
  5. Tóth László önálló képviselői indítványa Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata protokoll rendeletének megalkotására (írásban)
  6. Előadó: Tüttő István polgármester

    Tóth László képviselő

  7. Előterjesztés Dr. Baranyi Enikő képviselő asszony és Tóth László képviselő úr “Javaslat a polgármesteri rezidencia létrehozására” tárgyú önálló képviselő indítványának megtárgyalásához (írásban)
  8. Előadó: Tüttő István polgármester

    Dr. Baranyi Enikő és Tóth László képviselők

  9. Kiss László képviselő önálló indítványai (írásban)
  10. Javaslat a kéményseprői közszolgáltatásokról szóló többszörösen módosított 13/1996.(III.26.) számú rendelet módosítására (írásban)
  11. Előadó: Tüttő István polgármester

     

    Zárt ülés

     

  12. Tájékoztató és határozati javaslat a Városi Kórházban végzett pénzügyi-gazdasági ellenőrzésről (írásban, javaslat zárt ülés tartására)
  13. Előadó: Tüttő István polgármester

  14. Javaslat a GE Lighting Tungsram Rt. részére helyi iparűzési adókedvezmény biztosítására. (írásban, zárt ülés)
  15. Előadó: Tüttő István polgármester

  16. Fellebbezések (írásban, zárt ülés)
  17. Nyílt ülés

     

  18. Tájékoztató a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 1999. évi költségvetésének I-III. negyedévi végrehajtásáról egyúttal javaslat az 1999. évi költségvetésről szóló többször módosított 6/1999.(III.2.) számú rendelet módosítására (írásban)
  19. Előadó: Tüttő István polgármester

  20. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2000. évi költségvetési koncepciójára (írásban)
  21. Előadó: Tüttő István polgármester

  22. Javaslat a Polgármesteri Hivatal feladatellátásának racionalizálására és a létszámleépítés II. ütemére (írásban)
  23. Előadó: Tüttő István polgármester

  24. Előterjesztés a nagykanizsai 3031/2 hrsz-ú ingatlannal kapcsolatos területcseréről (írásban)
  25. Előadó: Tüttő István polgármester

  26. Javaslat Egészségügyi Alapellátási Intézmény létrehozására (írásban)
  27. Előadó: Tüttő István polgármester

  28. Thury laktanya parancsnoki épület értékesítése (írásban)
  29. Előadó: Tüttő István polgármester

  30. Előterjesztés a nagykanizsai 1847/46 hrsz-ú közút értékesítéséről (írásban)
  31. Előadó: Tüttő István polgármester

  32. Előterjesztés az 1999/2000. tanév indításának tapasztalatairól és a 2000/2001. tanév szervezési feladatairól (írásban)

Előadó: Balogh László bizottsági elnök

 

Napirend előtt

 

Tüttő István: Én nem kértem magamnak napirend előtt hozzászólást, de szeretném remélni – és biztos vagyok benn, hogy Önök egyetértésével mondhatom – Budai István képviselő úr, aki műtéten esett át és éppen odahaza lábadozik, engedjék meg, hogy mindannyiunk nevében köszöntsem, és kívánjunk neki mielőbbi gyors felgyógyulást, hogy mielőbb együtt dolgozhasson közös ügyeink érdekében. Még egyszer minden jót kívánunk. Köszönöm.

Ezek után rátérünk az 1. napirendi pontunkra, a Polgármesteri tájékoztatóra. Ja bocsánat, a napirend előttire – igazad van. Kiss László úr kért szót megszólítás címén tessék.

Kiss László: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének legutóbbi, 1999. november 2-i ülésén az 1. napirendi pont tárgyalásakor szóba került személyem is. A személyes megszólítás okán szeretnék néhány gondolattal reagálni az akkor és ott elhangzottakra, mivel akkor nem voltam jelen. Előre bocsátom, hogy nem neheztelek a kritikáért még akkor sem, ha az a hatás kedvéért eltér a valóságtól, és ezzel már el is érkeztünk a dolgok lényegéhez, a valósághoz. Mert a Tóth László képviselőtársam által feltett kérdésre idézem “az írásos anyag 3. oldalán a 21. pontban a következő szerepel: Metró Áruházláncnak küldött ismertetőanyag 0 Ft”. Erre a kérdésre Milassin Tamás úr, az általa megadott válaszban teljes mértékben a valóságot mondta, amely szerint idézem “ez a kiadvány úgy készült, hogy a Marketing Csoportnak segítettünk és úgy gondoltuk, hogy 1 db kiadványért teszünk egy ilyen gesztust, hogy nem kérünk pénzt. Egész egyszerűen ez a válasz” – idézet bezárva. Úgy látszik képviselőtársam nem értette meg a cég vezetőjétől a leghitelesebb forrásból érkező választ, mert reagálásában már lehet, hogy egy korábbi téves tájékoztatás alapján, - amelyet biztos, hogy nem ellenőrzött le alaposan – már szabadjára engedi fantáziáját és megállapítja, ismét idézem: “az ismertetőanyagra a megrendelést Kiss László képviselőtársam adta.” – idézet bezárva. Majd így folytatja: “Aziránt érdeklődnék, hogy ez bevett szokás, vagy kialakuló új szokás, vagy bizonyos képviselőknek privilegizált joga megrendelésen vásárolni, még ha ingyenes is”. – idézet bezárva.

Megnyugtatom képviselőtársamat, én nem adtam a Mátrix Marketingműhely részére semmiféle megrendelést, nem is ismerem őket, legfeljebb telefonon beszéltem velük a német nyelvű névjegyen, és egy baráti kör plakát ügyében, amelyek ugyancsak az előírt hivatalos úton kerültek a Mátrix Marketingműhely részére kiadásra.

Remélem, ez a nyilatkozat kielégíti képviselőtársamat és fantáziáját a valóság és a tények ismeretében megzabolázza. Mert a valóság az, hogy a városnak ma sincs egy aktuális, minden szükséges részletet tartalmazó befektetési tájékoztató anyaga. Ha az előző ciklus képviselő-testülete gondoskodott volna róla, nem kellett volna Törőcsik Pál alpolgármester úr megbízása alapján a Marketingcsoportnak soron kívül egy anyagot összeállítani, amelyet végül a Mátrix Marketingműhely közreműködésével öntöttek végleges formába. A dolog aktualitását az adta, hogy polgármester úrral közösen hivatalosak voltunk egy fogadásra, ahol több potenciális befektető cég mellett jelen lett volna a Metró Áruházlánc vezérigazgatója is. Az anyagot a polgármester úr adta volna át, de mivel nem volt jelen a vezérigazgató úr, ezen tervünk meghiúsult. Sajnos az említett napirend tárgyalásakor az egyértelmű, és pontos választ egy másik képviselőtársam sem vette tudomásul, és besegített Tóth képviselő úrnak a fantázia szövögetésébe. Ő megállapította, képviselőtársunk elmegy valahova, visz egy valamilyen szóróanyagot, amit ingyen készít neki, senki másnak nem készítene valószínűleg csak a képviselőnek ez a stúdió, és képviselje a várost anélkül, hogy a polgármester vagy a közgyűlés erre felkérte volna.

Ez a megállapodás sem felel meg a valóságnak, mivel a polgármester úrral közösen voltunk ezen a rendezvényen. Ő egy további hozzászólásában megállapítja, hogy szíveskedjünk tartani magunkat bizonyos játékszabályokhoz. Én is ezt kérném. És azt hiszem ezek a játékszabályok a legfontosabbak, ezek pedig a tények maximális figyelembevétele és tisztelete, a kritika etikus körülmények között – pl. a másik fél meghallgatási lehetőségének biztosítása mellett történő gyakorlása – a tárgyszerű, lényegre törő vitastílus, ennek a gyakorlása és a politikai szereplési kényszer mellőzése.

Végezetül szeretném azon képviselőtársaimnak megköszönni a hozzászólásukat, akik ott, akkor, abban a helyzetben felhívták a figyelmet a helyzet fonák-voltára, arra, hogy távollétemben nem etikus egy ilyen vitát lefolytatni.

Tüttő István: Szeretném azt jelezni, hogy az ügy gyakorlatilag lezárult abban az értelemben, hogy felhívott engem a Metró Áruházlánc vezetője és jelezte, hogy nem kívánnak Nagykanizsán ilyen létesítményt építeni, sőt jelzett a közelünkben lévő nálunk nagyobb városra vonatkozóan is ilyen kitételt, mert a 100 ezres nagyságrendű város az a határ - bár a példa ellentétes - , példát is tudunk rá mondani de úgy tűnik, hogy az ő üzletpolitikájukba pillanatnyilag a közeljövőben a mi térségünk nem szerepel Metró Áruházlánc építése kapcsán. Ezt csak azért mondtam el, hogy az üzlettulajdonosokat bizonyos fokig megnyugtassuk, hogy ez a veszély nem fenyegeti őket, bár egyéb veszélyek igen.

Tóth László: Meg kell, hogy mondjam, hogy megdöbbentem Kiss László mondanivalóján, ugyanis a történet egészen másról szól. A múltkori közgyűlésen a vállalkozás ügyvezetője beszámolt a közgyűlésnek, illetve tájékoztatta a közgyűlést, hogy milyen anyagokat készített el az Önkormányzat megrendelésére. A tételek között szerepelt a Metró kiadvány elkészítése is. Bizottsági szakaszban is rákérdeztem, és a közgyűlésen is. A kérdésemet a vállalkozás ügyvezetője felé tettem meg, nem pedig képviselőtársamat szólítottam meg. A történet valóban arról szól kérem szépen, hogy megkérdeztem az illető urat, hogy kinek a megrendelésére gyártották le ezt az anyagot? Az Ön nevét adta meg az ügyvezető. Köszönöm szépen. Részemről az ügy lezárva.

Tüttő István: Szeretném azért jelezni, hogy itt nem ijesztgetni akarom a kereskedőket, de érdeklődés továbbra is van a kereskedelmi beruházásokkal kapcsolatban, de a Metró-láncról jeleztem, hogy Ő nem kíván ide jönni.

Kiss László: Csak annyit szeretnék mondani, hogy az előttem lévő jegyzőkönyv szerint Milassin úr azt válaszolta, hogy a Marketing csoportnak segítettünk. Ez volt a válasz a képviselő-testület jegyzőkönyve szerint a legutolsó ülésen.

Röst János: Több képviselőtársammal együtt többször felvetettük Nagykanizsán munkahelyteremtő beruházások fontosságát, illetve a munkanélküliség kezelését. Úgy érzem, hogy lassan év vége közeledik, és érdemi lépés nem történt egyik területen sem. A Sörgyár bezárása tovább fokozta a munkanélküliséget Nagykanizsán, és úgy gondolom, hogy ha a város vezetése nem lép érdemben, akkor ez még további munkanélküli személyek megjelenését a piacon fogja jelenteni. Szeretném felkérni a polgármester urat, alpolgármester urakat, hogy a jelenleg meghatározó cégeknek vezetőivel folytasson tárgyalásokat, próbálják meg felmérni egyrészt, hogy valósak-e azok a híresztelések, amely több cégnek a bezárását, esetleges karcsúsítását jelzik, illetve, hogy várható-e nagyarányú elbocsátások ezektől a cégektől. Ez több okból fontos. Egyrészt, hogy kezelni kell költségvetési szinten jövő évben ennek a problémának a megoldását, másrészt pedig oda kéne hatni, hogy ezek a cégek lehetőség szerint minél kevesebb embert bocsássanak el, illetve minél kevesebb családnak okozzanak nehézségeket a jövő évben.

Ezzel összefüggő terület gyakorlatilag a munkahelyteremtő beruházásoknak a léte Nagykanizsán, ami úgyszintén hiányt szenved a városban. Eddig konkrét elképzelést ebben az évben nem tapasztaltunk, nem került az asztalunkra. A költségvetés koncepcióban sem találtam lényegében konkrét elképzeléseket az ezzel kapcsolatos ügyben. Mindenképpen azt szeretném kérni a polgármester úrtól, és az illetékes alpolgármester uraktól, hogy rövid időn belül tegyen le konkrét elképzeléseket, és ehhez próbáljunk meg egy városi összefogást megteremteni, mert úgy gondolom, hogyha ez nem sikerül, akkor Nagykanizsa városnak még egy olyan nehézsége támad, mint jelenleg Ózdnak és a többi hasonló elhíresült városnak van, és nem szeretném, hogyha a Dél-zalai város hasonló helyre esne vissza, mint pl. Ózd.

Tüttő István: Megköszönöm Röst úr, nagyon szépen hangzik, amit elmondott, bár hozzá kell tennem a következőt. Tárgyalásokat folytatunk minden olyan céggel, amelyre célzást tett, bár nem nevezett meg. Sőt megyei összefogást kezdeményeztem, mert úgy érzem, hogy nem Nagykanizsa igazán - Nagykanizsa is, de a megye óriási veszteséget fog szenvedni abban az esetben, hogyha az olajipar – én már ki is mondom – az olajipar azon átszervezésére sor kerül, amelyről olvashattunk. Erre vonatkozóan Zakó képviselőúrral is tárgyaltam. Éppen ma van ilyen értelemben konkrét tárgyalás a központtal, és próbálkozunk - pontosan azt, amit Röst úr is jelzett - ennek az ügynek a fékezéséről. Mert azt megint csak tudni kell, hogy az elhatározás nem a mi asztalunkon születik meg. Ezek a cégek nem az Önkormányzat tulajdonában lévő cégek, hanem messze nincs befolyásunk ezeknek a cégeknek a döntéseik kapcsán.

Azt pedig szeretném végleg jelezni, hogy a Sörgyárral kapcsolatban nem szeretném, ha azt hinné valaki is, hogy ennek a közgyűlésnek bármilyen köze is van a Sörgyár sorsához, mert szeretném jelezni, hogy ez sokkal messzebbre vezet vissza. Bizonyos újságokban, - a mi újságunkban is olvasható a történetéről néhány szemelvény, de ezek a szemelvények messze nem mutatnak bele oly mélységig a történésekbe, mint ahogy ezek a valóságban lefolytatódtak. 1989-ben megtörtént már egy államigazgatási hatáskörbevonás, azt követően ennek a városnak még kérdési joga sem volt, nem hogy beleszólása. A többit pedig a sorozatos tulajdonoscserékkel szinte lehetetlen helyzet lett teremtve. Most ott tartunk, hogy egyetlen egy esélyünk van, hogy ezzel a nagy céggel, a Sörgyárral, megpróbálunk – és már elkezdtük ezt a munkát – közösen egy olyan programot kidolgozni, amely annak a telephelynek a továbbhasznosítását próbálja megfogalmazni, amelyről éppen beszélünk, hogy a bezárás sorsára fog jutni. Én úgy gondolom, hogy az a feladat, amit itt Röst úr megszabott nekünk, illetve hát ajánlott is, én nem hiszem, hogy ilyen jellegű felszólalások nélkül ne tennénk érte. Folyamatosan foglalkozunk a munkahelyteremtéssel. Jelenleg 5 céggel vagyunk tárgyalásban. Jövő héten konkrét megkeresésre kerül sor. Az elmúlt héten is több alkalommal találkoztunk olasz, német befektetőkkel. A befektetők egy részében nem a befektető érkezik, hanem a közvetítő. Az eredményről később majd beszámolunk. Egyszer már jeleztük, hogy nem szívesen veszik, ha menet közben információkat szivárogtatnak ki.

Törőcsik Pál: Szeretném kiegészíteni néhány szóval a polgármester úr által elmondottakat már csak azért is, mert nem csak ezen a közgyűlésen, hanem különböző írott sajtótermékekben is hasonló tartalmú kijelentést tett képviselőtársam, hogy a város vezetése nem tesz semmit, illetve csak szavakban, a munkahelyteremtő beruházásért.

Szeretném még egyszer kinyilatkoztatni, és nem csak szavakban, hiszen nem azon van a lényeg, hogy a városunk egy olyan aktív és offenzív stratégiát folytat munkahelyteremtő beruházások telepítése érdekében, amihez itt a napirend előtt kibontakozott kis vita is egy adalékul szolgál tételesen itt a Metró Áruházlánccal kapcsolatosan. De nem csak erről, hanem az ipari jellegű termelő munkahelyteremtő beruházásokat is értem ez alatt. Ezekről természetszerűen a befektető, illetve az őt képviselő cég külön kifejezett kérésére nem nyilatkozhatunk, ezért mást nem tudunk kérni, csak türelmet. Visszatérve az egyik újságra a Kanizsa Újságra, a hozzám feltett kérdésre, mi szerint mi az, amit legfontosabbnak tartok az elmúlt egy évben illetve feladatként mi a legfontosabb, én erre azt válaszoltam, hogy mindenekelőtt a munkahelyteremtő beruházások telepítése. Nem tudom, hogyan maradhatott le, mert nem ez a válasz került közlésre a Kanizsa Újságban. Itt szeretném akkor ezt elmondani.

A másik, ami a megszűnő-félben lévő vállalkozások és ennek munkaerőpiaci kihatását tekinti. Mi nem vagyunk abban a helyzetben, hogy bizonyos gazdasági folyamatokat megváltoztassunk. Nekünk a feladatunk az, hogy ebben a megváltozott feltételrendszerben ugyanúgy helyt tudjunk állni, és ugyanúgy biztosítani tudjuk ezeket a munkahelyteremtő beruházások idetelepülését, hiszen lehet, hogy késleltetni tudunk bizonyos folyamatokat, - de ez olyan mint a sebész, amikor valakinek le kell vágni a lábát, akkor ne fájjon annyira, akkor nem egyszerre, hanem darabokban, vagy alkalmanként amputálták. Ha egyszer egy gazdasági folyamat beindult, az ellen nem tudunk tenni, viszont az igenis a mi feladatunk, hogy az új gazdasági trendeket figyelemmel kísérjük, és ezt kihasználva teljesen más megközelítésből de ugyanúgy meg tudjunk felelni a munkakehely-teremtésnek és a Kanizsa város polgárainak, lakosságainak és a vonzáskörzetében lévő településeken élők munkahelyének biztosítására. Ezt szerettem volna röviden elmondani.

Tüttő István: Következő napirend előtti hozzászólásra Törőcsik úr jelentkezett. Nem tudom, ez nem azonos ezzel ugye?

Törőcsik Pál: Egy rövid bejelentést szeretnék tenni. Elnézést, hogy ismét én szólok. A FIDESZ frakció nevében szeretnék egy bejelentést tenni. Birkner Zoltán frakcióvezető úr betegség miatt távol van a mai közgyűlésről. Arról szeretném tájékoztatni Önöket, hogy két frakcióvezető helyettest neveztünk ki, illetve választottunk: Tóth Zsuzsa képviselőtársunk és Gyalókai Zoltán képviselőtársunk személyében. A mai közgyűlésünkön Gyalókai Zoltán úr fogja a frakcióvezetői feladatokat ellátni. Köszönöm figyelmüket.

Tüttő István: Köszönjük, és gratulálunk az újonnan kinevezett vagy hát gondolom választott frakcióvezető-helyetteseknek. A következő, azt nézem, hogy volt e még?

Úgy látom nincs több napirend előtt és a mostani napirendünkhöz egyéb észrevétel nem érkezett. Most rátérnénk az 1. számú napirendünkre.

 

  1. Polgármesteri tájékoztató (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: Három részletben kapták meg, és szeretném egy-két dologgal kiegészíteni.

A 4. oldalon a gazdasági jellegű partnervárosi kapcsolat kezdeményezése. Szeretném jelezni, hogy az Észak-Olaszországgal kapcsolatos észrevételünkkel egy változás történt. Udine-ből érkezett egy gazdasági befektető és szervezés alatt van a találkozó is. Udine megkeresése, ez lett volna az egyik.

Az 5. oldalon az M7-es autópálya nyomvonalának módosítása. Sormás továbbra sem fogadja el a nyomvonal-változtatásra vonatkozó szakértői véleményeket, tehát számítanunk kell arra, hogy itt további tárgyalásokra kerül sor. Önök előtt volt a döntés, mi ezt az észrevételt annak idején nem támogattuk. Bár hát ugye ez nem kimondottan a mi ügyünk csupán.

Szeretném jelezni, hogy a Király u. 31. szám alatti ingatlan problémáinak rendezése – amely ugyancsak az 5. oldalon a 281-es határozat. Ma kaptam ismét egy megerősítést. Dr. Hári Tibor ügyvéd úr elfogadta a megbízást és így minden határozat végrehajtásra került.

Néhány javításra szoruló elírás történt: a 7. oldalon a 22 ezer helyett 22 millió Ft-ról van szó – de azt hiszem ez Önök előtt is teljesen egyértelmű -. Az elsőként kiküldött kiegészítést azt pedig szeretném azzal kiegészíteni, az Önkormányzati Rendezvénynaptárnál éppen a hét végén részt vettem egy Európai Uniós rendezvényen, amelyen az Európa napok is témaként szerepeltek, és Nagykanizsa 10.000 ECU elnyerésével Micro Európa Nap rendezésére kapott jogosítványt. Ennek az előkészítő tárgyalása volt a tegnapi nap folyamán. A programnak a részletes kidolgozása természetesen a bizottság, illetve ennek a Millenniumi Emlékbizottságnak a bevonásával fogunk a részletekbe menően tárgyalni az ügyet.

Azt szeretném jelezni, a 3. oldalon ennek az anyagnak a MÁV Nagykanizsai Torna Egylet részére az 1 millió Ft időben átutalásra került, hogy….. És amit most kaptak meg, az pedig hát kérem szintén abszolválják az abban leírtakat. Önöké a szó.

Balogh László: A tájékoztató tartalmazza a Millenniumi rendezvénytervet és a városi rendezvénynaptárt, melyet az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság megtárgyalta és egyhangúlag elfogadta. Az OKSB meghívta a bizottság elnökét, jómagamat, hogy tárgyaljon a polgármester úrral a 2000. március 31-ig megrendezésre kerülő programok finanszírozásának módjáról. Mert a kulturális alap…….Azzal is megbízott a bizottságunk, hogy a költségvetésben a városi rendezvényekre jutott pénzösszegeket és a kulturális alap összefüggéseiről is próbáljak egyeztetni a polgármester úrral. A rendezvénynaptárban a forrás hozzárendelést nem tettük meg, mert a költségvetési tárgyalássorozat jelen helyzetében ez felelőtlenség lenne. De természetesen az a célunk, hogy a költségvetésben a városi rendezvényekben ez polgármesteri kompetencia és a kulturális alapja ezt az OKSB-nek a közgyűlés dönti el. Minél több… Reméljük, hogy Nagykanizsa sem lesz sokkal szerényebb, mint Zalaegerszeg, ahol 10 millió Ft-ra tervezett 2000-ben a millenniumi rendezvények. A kanizsai nagyon széles kulturális paletta ezt igenis megérdemelné. Többet kell áldozni a városnak a …….kultúrára, mert a millennium évében leszünk. Ezt 1999. ………a kulturális alapra 5.2 millió Ft, a civil szervezeteknek 1 millió Ft, a városi rendezvényekre 6 millió Ft, a helyi iparűzési adóból 15 millió Ft jutott a kultúrára. Reméljük, hogy 2000-ben erősödni fog a kultúra helyzete Nagykanizsán és ez a költségvetésben is kifejeződik. Természetesen számítunk az országos pályázatok és egyéb adományok forrásokra is, és további rendezvény-ötletekre, a 2000. évi rendezvénynaptár további…..

Tóth Zsuzsanna: Azért kértem szót, mert kiegészíteni szeretném a Király u. 31. szám alatti ingatlan problémáinak rendezését és mint képviselők látjuk is és el is olvashatjuk az írásos anyagot ..…tekintettel az hiszem, hogy érdemes lenne eldönteni még ha csak nagyon röviden is szeretném felolvasni lássák, hogy egyáltalán munka folyik, és milyen munka folyik, ugyanis ők abból, hogy az ügyük valamennyire rendeződik, illetve próbáljuk meg, nem igazán érzékelnek semmit és lehet, hogy ez tudható be annak is, hogy információ birtokán kívül vannak. Esetleg megkérném jegyzőnőt, hogy részletesebben számoljon be.

Dr. Tuboly Marianna: A közgyűlés az 1999. szeptember 28-i közgyűlésén hozott a Király utca 31. ’94. évre datálódott problémáival kapcsolatban, azok megoldására határozatokat. Ennek érdekében határozatot hozott arról, hogy ezen a hrsz-on és a hozzá kapcsolódó hrsz-ú csatornaként út és csatornaként nyilvántartott területet közút céljára jegyeztesse le. Ennek érdekében a szükséges intézkedéseket tegye meg.

Tájékoztatom a lakóközösséget, hogy tekintettel arra, hogy az Önkormányzat jegyzője Kanizsán ebben az ügyben az államigazgatási eljárási törvény szerinti kizárási ok miatt nem járhat el, hiszen az Önkormányzat részére, annak javára kellene a területet lejegyezni, ezért a zalaegerszegi jegyző előtt folyik az eljárás. Ennek érdekében megtettük az eljárás megindításához szükséges intézkedéseket. A korábban született privatizációs szerződések, amelyek jogi kívánnivalót hagynak maguk után – tekintettel arra, hogy az előző polgármester nem az Önkormányzat érdekeinek megfelelően kötötte ezeket a szerződéseket – ezeket a Bíróság előtt megtámadjuk. Ez irányban már megtörtént a kereset megírása a holnapi nap folyamán adjuk be a Bíróságra. A két lényeges momentumot elmondtam, ami az ügyet előbbre viszi, a másik kettő az nem kapcsolódik szorosan ehhez a témához, de abban is történt intézkedés. Ez a 3-as és a 4-es pont, de ez közvetlenül nem érinti a lakókat.

Zsoldos Ferenc: A lejárt határidejű határozatok végrehajtásával kapcsolatos jelentéshelyzethez lenne egy-két hozzáfűznivalóm és észrevételem. Több olyan határozatra vonatkozó jelentéssel találkoztam – gondolom nem egyedül – ahol a határidőkkel van gond. Pl. a jelentés 3. oldalán az I. Futball Klub munkájának ellenérzésével ellenőrzésével kapcsolatosan írja a jelentés, hogy a határozatnak megfelelően részben megtörténtek a szükséges lépések, de magát a vizsgálatot november 20-a után tervezik elkészíteni, mint ahogy azt a Pénzügyi Bizottság elnök ura jelentette, de hát azért úgy érzem, hogy határidőt kell meghatározni, mert ezek szerint ugye a 1999. november 20-a után lehet ez 2000. november 20-a is. Tehát erre szeretném felhívni a figyelmet. Megfelelő határidőben kell rögzíteni, hogy a határozatok rendezettek legyenek. De ugyanez vonatkozik az alatta lévő jelentés első részére, ahol ugyancsak meg kellene hosszabbítani az október 31-ével lejárt határidőt megfelelő módon. Hasonlóképpen úgy érzem, hogy gondot okoz a 218/1999-es számú határozat.

Tüttő István: Elnézést kérek, annyit ide kipontoztam csak elfelejtettem beírni, ezek megvalósultak, benyújtották.

Zsoldos Ferenc: Részben.

Tüttő István: 29-én átadásra került. Tehát ami itt fel van sorolva: Alapító Okirat, Szervezeti és Működési Szabályzat.

Zsoldos Ferenc: Igen, az átadásra került.

Tüttő István: Nem, itt még úgy szól, hogy elkészítés hivatal részére megküldi, de megtörtént.

Zsoldos Ferenc: Megtörtént. Jó, köszönöm szépen. A Deák tér 5-tel kapcsolatos értékesítés meghiúsulása ez gyakorlatilag érthető, de vagy a határidőt kell tulajdonképpen felszámolni, megsemmisíteni, vagy a határozatot kell hatálytalanítani, amennyiben további értékesítésre utalás sem történik arra, hogy további értékesítésre való törekvés megjelenik e vagy sem. Vagy pedig meg kellene hosszabbítani.

Tüttő István: Az IKI épület?

Zsoldos Ferenc: Igen, az IKI épület, a Deák tér 5. Ezek után szeretném felhívni a figyelmet a 247/1999. számú határozatnál látszólag apró dologról van szó, de hogy mondjam jobban oda kell figyelni a megfogalmazásra.

A gazdasági jellegű partnervárosi kapcsolat kezdeményezése. A jelentés a következőképpen szól: a horvát Fiume (Rijeka). Kérem szépen nemzetközi tekintetben annak a városnak, mivel Horvátország területén van Rijeka a neve.

Tüttő István: Fel kell cserélni.

Zsoldos Ferenc: Tehát fel kell cserélni. Erre vigyázni kell, mert a szomszédaink ilyesmire elég érzékenyek, és hát mindent figyelemmel kísérnek. Az ilyen látszólag apró dolgok bizony okozhatnak komoly gondokat is.

Végül azt kérem, hogy a határidőkkel kapcsolatosan a jelentés összeállító nagyobb figyelmet összpontosítsanak, és fordítsanak a kérdésre.

Tüttő István: Köszönjük az észrevételt.

Dr. Horváth György: A millenniumi rendezvénynaptár fikció. Így nem lehet mit csinálni. Én nem tudom megoldást találni. Tudom, felelőtlenség valakivel is elvállalni, hogy jövőre ennyi pénzt ad. De az is felelőtlenség, hogy mondjuk az újévi hangversenyt december 7-én tartsuk meg, és a többi. Elnök úr Balogh úr elmondta, én még egyet hozzátennék. Vannak olyan rendezvény-tervezetek, amelyek nem március 31-ig tartanak, hanem sorozatban tartanak. Nos ha ezeket felvállaljuk vagy sem. Valamiféle megoldást kellene találni, most november 30-a van, tudunk mit csinálni. Nem tudok mást mondani. Tudom, hogy hát költségvetés előtt. Ez nem igaz, hogy valamennyi összeget nem lehet mondani. Azt mondanák, hogy nem adnak egy fillért sem - erre volt gyakorlat, 20 Ft-ot adnak, akkor 20 Ft-tal gazdálkodik a bizottság, de hát akkor mit csináljunk? Feltétlen valamit kellene tenni, valamit a közgyűlésnek, vagy a Pénzügyi Bizottság javaslata alapján valami megoldást kellene találni. Nem lehet így tervezni. Balogh úr azt mondta, nyitottak az akták, hát nyitott, de azt hiszem inkább falazásra nyitott. Azt hiszem, hogy ez lenne. Nem tudunk mit csinálni tessenek elképzelni, így pedig felelőtlenség az, hogy mit tudom én vagyunk. Teljesen értelmetlen.

Tüttő István: Úgy gondolom, hogy ennek a jubileumi programnak, a szakértői bizottságnak el kellene dönteni, hogy mi az, amit feltétlenül megvalósításra javasol. Hiszen itt van félszáz program, tehát ki kellene jelölnie azt a sorrendet, ha ez a sorrend, ami itt van, akkor pedig meg kell húznunk egy vonalat, hogy mekkora rendezvényszámot tudunk felvállalni. És amikor ez megvan, akkor szakértők meg tudnák becsülni ennek a várható költségét. És miután ez megvan, akkor látszik, hogy mennyi pénz kellene ahhoz az elképzeléshez, amit eleve nagyon fontosnak tartunk. Azután meg lehet mondani, hogy ezt fel tudjuk vállalni, vagy sem. Hát én azt hiszem nem a labdát akarom visszadobni, de ez az az a sorrend, mert most hiába jön hozzám az OKSB elnöke, polgármester úr beszéljük meg! Én kapásból erre nem tudok válaszolni. A legjobb szándékkal sem. Tehát ezt az utat végig kell járni és engedtessék meg, hogy azt mondjam, hogy először akkor ezeket kérném és ezt követően tudom azt mondani, hogy a Pénzügyi Bizottság, Gazdasági Bizottság és a költségvetést készítő szakemberek ebben a kérdésben valamit akkor ki tudunk okumlálni. Kérném, hogy ehhez tartsuk magunkat.

Dr. Horváth György: Tudom, hogy nem az SZMSZ szerint járok el, de így pont fordítva gondolom. Azt mondja, hogy a költségre ennyi pénz biztosít, akkor ígérem, hogy az Emlékbizottság két hét alatt összeállítja a programot, következő Oktatási, Kulturális és Sportbizottság ülés elé oda kerül, nem is kell hozzá két hét, és akkor állást foglalhat a közgyűlés. Mert hogy mi mit tartunk jónak, mit nem, itt ebbe sok olyan dolog van, amelyet civil szervezetek javasoltak. A kért összeggel nem is értünk egyet. Egyesekkel már a bizottság összességében mondom. De hát most, hogy mi mit tartunk jónak és az mibe kerül, azt hiszem, hogy pontosan fordítva kéne ennek lenni, és elnézést, hogyha ez így szólt.

Tüttő István: Jó hát akkor mi is adunk egy keretet, de azért meg kell határozni azt a sorrendet is, ami ezeknek a rendezvényeknek feltétlen a támogatását kell, hogy élvezzék.

Tóth László: A Polgármesteri tájékoztató 6. oldalán a 319/1999. számú foglalkoztatási koncepcióhoz szeretnék hozzászólni. Az apropót az adja, hogy immáron több mint egy éve, 1998. november 21-én kezdeményeztem a következőket munkahelyteremtés és munkanélküliség csökkentés érdekében városunk koncepció kialakítás alapelve közbiztonság, valamint a harmadik ciklusra vonatkozó fejlesztési és beruházási koncepció kialakítását, kiadások meghatározását középtávú munkaprogram kidolgozása.

Mivel eltelt egy év, folyamatosan és bizonyos időközönként napirendre tűztem ezt a témát olyan formában is, hogy interpelláltam is, és láthatom azt, hogy eltelt közben egy év, nem sokat tudtunk ebben az ügyben lépni, ezért valószínűleg politikai magamutogatás miatt így egy barátommal úgy határoztunk, hogy a politikai szereplési vágyból kiindulva - persze csak idézőjelbe teszem hogy saját költségünkön elmegyünk azokhoz az önkormányzatokhoz, ahol jól működnek a munkahelyteremtéssel kapcsolatos dolgok. Jelenleg ügyvéd barátom ezekben a percekben Székesfehérvár Önkormányzatánál tárgyal. Csak ezt szerettem volna hozzáfűzni a tájékoztatóhoz, ugyanis nem nagyon szeretnénk azt, hogy Nagykanizsa szlogenje, ami a Nagykanizsa a Régiók kapuja helyett a várost úgy jellemezzék, mint a Pandora szelencéje, mivel csak csalfa vak remény marad, tehát nagyon fontos lenne nagyon komolyan foglalkozni a foglalkoztatási koncepcióval. Ez lett volna az egyik gondolamenet.

A másik pedig a múlt hibáiból tanulva szeretnék egy mondatban rámutatni, hogy a Kanizsai Sörgyár privatizációja és a mostani Vízmű átvilágítása között van egy személykapcsolódási pont. Nagyon nem szeretném, hogyha a Vízművel is úgy járnánk, ahogy a Kanizsai Sörgyárral.

Tüttő István: Egyetlen megjegyzésem van. Ezzel nem vitatva a Tóth úr által elmondottakat. Nagy valószínűséggel, mi laknánk Fehérváron, illetve ha Nagykanizsa lenne olyan földrajzi fekvésű, mint Székesfehérvár, akkor valószínű most a székesfehérváriak ügyvédjét fogadtam volna ilyen ügyben, és elmondtuk volna neki, hogy milyen jól lehet ezt az egészet csinálni.

Marton István: A jelentés a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról című első anyagnak a második oldalán van a 64/1999. számú határozat. Számomra meglehetősen nagy meglepetés, hogy egy közalkalmazott több mint 3 millió Ft-os kártérítést kér megállapítani. Hát amennyire ismerem a területet, ez egyszerűen döbbenetes. Nem akarok itt – aki látja az anyagot, az tudja, hogy mire gondolok – nem tudom hogy ez ilyen csöndben és mindenféle következmény nélkül lezárható ez az ügy. Természetesen,l ha a bírósági eljárás befejeződött, akkor gondoltam.

Tüttő István: Itt lehet, hogy névazonosság van csak. Nem vagyok biztos benn, hogy akire gondolsz, az az, aki.

Marton István: De az az. Sajnos. Vagy legalábbis családi. Egyszerűen elképesztő 3 millió Ft-ot ezért kérni. Teljesen mindegy. Családban marad.

Tüttő István: Én azért nem merem mondani, mert nem tudom.

Marton István: A 6. oldalon a 314/1999. határozat: “a vételár feléről szóló számlát 1999. november 19-i fizetési határidővel a Gazdasági Osztály kibocsátotta. Kérdésem az, hogy be is érkezett már az összeg?

………: igen.

Marton István: Köszönöm. A 7. oldalon vannak ilyen odavetett egy mondatok, félmondatok, amiből olyan túl sokra nem megyünk, mert ez a mondat, hogy “ugyancsak pert nyert első fokon az Önkormányzat a régi piacon elővásárlási jog gyakorlása ügyében” talán még két-három mondat nem ártott volna, hogy megtudjuk, hogy konkrétan miről szól a történet. Ugyanakkor két bekezdéssel alatta “a Rozgonyi utca 1. szám alatti épületben lévő iroda hasznosítására kiírt pályázat már második alkalommal eredménytelen volt”. Végül is egyetlen egy irodánk van már? És ha egy van, akkor az melyik, hol található?

A 8. oldalon a határozati javaslatok előtti utolsó mondat úgy szól, hogy “ A beszámolóhoz csatolom a Kovászna város polgármestere és a Veszprém Megyei Tűzoltóparancsnokság Parancsnoka által hozzánk küldött levelek egy-egy másolati példányát”. Az utolsót a Veszprém Megyei Tűzoltóparancsnokság parancsnokának levelét megtaláltam, de az utolsó előtti kimaradt. Ezt azért tartom fontosnak, mert ha az lett volna az utolsó, akkor hihetném azt, hogy leszakadt, és csak énhozzám nem érkezett meg, de így nagy valószínűséggel kihagyták.

És ezen kívül még egy kérdésem lenne az első kiegészítésnél, a 318/1999-es határozat, hogy “a jövő év január 1-től az ERSTE Bank vezeti Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Hivatalának, intézményeinek és vállalkozásainak bankszámláit”. Érdekelne, hogy hogyan halad az átadási, előkészületi munka? Én úgy gondolom, hogy ez rajtam kívül másokat is érdekel, sőt hát közérdeklődésre számot tartó kérdés.

Tüttő István: Valóban ez a levél kimaradt, egy köszönőlevélről van szó. A levél gyakorlatilag annak a halálesetnek a rendezését, amit az Önkormányzat vállalt, ennek a megköszönéséről van szó.

Beznicza Miklós: ….minden intézménynek, és vállalkozásnak megnyitott számlája van az ERSTE Banknál. A többi már a TÁKISZ dolga, aki automatikusan átfordítja meghatározott …. számlára.

Tarnóczky Attila: Egy pillanatra visszatérnék a 64-es határozathoz, tehát a Vécsey-Babóchay utcák közötti ingatlan értékesítésére. A dolog az előző közgyűlésre húzódik vissza. Hogy kinek van igaza, ez a vita kérdése. Nem biztos, hogy az Önkormányzatnak, amely úgy döntött, ahogy döntött. Egy út megnyitásával véleményem szerint annak idején az előző Önkormányzat valóban az ottani tulajdonosok érdekét sértette. Ezzel nem is azt akarom mondani, csak azt furcsállom, hogy valaki csodálkozik azon, hogy adott esetben egy köztisztviselő családja egy közalkalmazott családja, aki úgy érzi, hogy sérültek a magánérdekei, akkor pert mer indítani. Én úgy gondolom, bármelyik képviselő kedves képviselőtársaim, hogyha egy méteres sávot elcsípnénk az Önök telkéből, akkor bizony beperelnének mindannyiunkat. És nem is értem az indítvány lényegét. Mert tegyük fel, hogy a bíróság igazat ad a pereskedőknek, akkor így kell bosszút állni? Ha meg nem ad igazat, akkor milyen sérelem ért bennünket?

Marton István: Én csak Tarnóczky úr felháborodását nem értem. Ugyanis itt arról van szó, hogy egyetlen egy zsákutcai telek kialakításához bármekkora is az a sérelem a telek végén, ez nem okozhat több mint 3 millió Ft-os kárt, és ebben biztos vagyok, hogy a bíróság meg is fogja állapítani, ha névazonosság, ha nem. Lehet, hogy arról van szó, akire én gondolok, hanem mondjuk az édesapjára. Hát azért úgy gondolom, hogy van egy asztal, ahonnan eszik a család. És itt végeztem.

Tüttő István: Jó, én most is azt mondom, hogy nem tudom elfogadni, mert a személy nem azonos azzal, aki nálunk dolgozik. A másik pedig az, hogy én találkoztam már olyan bírósági üggyel, amikor nem jelent meg az ellenérdekű fél – illetve hát az a fél, akivel szemben benyújtották a pénzügyi igényt, amely messze meghaladta esetleg a józanész határait, de nem is jelezte, hogy nem kíván ott védelmet biztosítani, és bizony a bíró nem tehetett mást, mint megítélte azt a kérelmet, ami ellen senki nem ágált. Végül is azért határoznak meg magasabb összeget, még ilyen esetre is lehet számítani.

Tarnóczky Attila: Ma még én nem voltam felháborodva, remélem nem is leszek.

Dr. Baranyi Enikő: A jelentés 8. oldalára szeretnék rákérdezni. Legjobb tudomásom szerint, emlékezetem szerint november 12-én tehát ehhez a részhez kapcsolódna, amelyik azt írja, hogy november 12-én Budapestre utaztam, és folytatja a beszámolót. Legjobb tudomásom szerint ezzel a kérdéssel, amire itt a polgármester úr zárt ülésen került sor és különböző javaslatok és ötletek hangzottak el. Az, hogy a közgyűlés nemtetszését fejezi ki, hát ez enyhén szólva nagyon finom fogalmazás. Nem ez a gondom, hanem a közvetett kérdés közül a harmadik. Azt gondolom, hogy szó sem volt ilyenről, hogy ezt is meg kell, vagy meg lehet kérdezni. Tehát én úgy gondolom, hogy akár bizalmas anyagban, de azért ezt jobb lett volna részletesen kifejezni, és úgy érzem, hogy nem volt igazán hatékony, és nem volt igazán hogy mondjam ezt tehát olyan típusú kérdésfeltevés, ami esetleg a város számára egy jobb helyzetet, vagy pozíciót eredményezhetett volna.

Tüttő István: Én ezt cáfolom, ugyanis megkérdeztem, hogy a konkurenciának eladnánk-e a gyárat. A …. azt állítják, hogy ne. Van egy 6-os, 10 pontból álló levél, aminek a 6. pontja arról szól, hogy konkurenciának nem lehet eladni. Én megkérdeztem ennek ellenére. A válasz úgy hangzott el, hogy nem keresett meg minket ilyen fél. Ez azt jelzi, ha megkereste volna, akkor eladható. Erre azt kérdeztem, és ha mi hoznánk vevőt? Azt mondták, hogy tárgyalnánk vele. Tehát teljesen ellentmondásos az a kérdés, tehát mindenképp foglalkozni kell vele, és foglalkozunk is vele. Szeretném jelezni, hogy ez az ügy is még folyamatban van. Egy sörgyár – amelynek a nevét megint nem mondhatom – melynek nem magyarországi központja van, még nem döntött abban a kérdésben, hogy ebben az ügyben beszállna-e, de a kérdés fel van téve, és ha erre a válasz pozitív, akkor természetesen ennek a lehetőségével élni fogunk.

Van-e még, úgy látom nincs, akkor a vitát lezárom. Aki a határozati javaslat 1. pontját elfogadja, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 1. pontját elfogadja.

 

Tüttő István: Aki a határozati javaslat 2. pontját elfogadja, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 2. pontját elfogadja.

 

Tüttő István: Aki a határozati javaslat 3. pontját elfogadja, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 3. pontját elfogadja.

 

Tüttő István: Aki a határozati javaslat 4. pontját elfogadja, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 4. pontját elfogadja.

 

Tüttő István: Aki a határozati javaslat 5. pontját elfogadja, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 5. pontját elfogadja.

 

Tüttő István: Aki a határozati javaslat 6. pontját elfogadja, kérem szavazzon.

A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 6. pontját elfogadja.

 

Tüttő István: Aki a határozati javaslat 7. pontját elfogadja, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 21 szavazattal és 1 ellenszavazattal a határozati javaslat 7. pontját elfogadja.

 

Tüttő István: Áttérnénk akkor a második, tehát a pótlapra. Kérném a határozati javaslatok közül az elsőt. Szíveskedjenek szavazni.

 

A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 8. pontját elfogadja.

 

Tüttő István: Aki határozati javaslat 9. pontját elfogadja, kérem szavazzon. Itt főleg határidőket döntünk el.

 

A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 9. pontját elfogadja.

 

Tüttő István: Aki határozati javaslat 10. pontját elfogadja, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 10. pontját elfogadja.

 

Tüttő István: Aki a határozati javaslat 11. pontját elfogadja, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 11. pontját elfogadja.

 

Tüttő István: Aki a rendezvénynaptár programját – a határozati javaslat 12. pontját - elfogadja, hogy felvesszük-e az ott szereplőket, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 18 szavazattal és 4 tartózkodással a határozati javaslat 12. pontját elfogadja.

 

Tüttő István: Aki a határozati javaslat 13. pontját elfogadja, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 13. pontját elfogadja.

 

Tüttő István: Ezek után a fontosabb intézkedésekről, eseményekről szóló tájékoztatót tudomásul veszik- e. Erről szavazzunk.

 

A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 13. pontját elfogadja, és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

 

 

 

 

 

337/1999.(XI.30.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. a 18/1/1999, a 43/1999., a 90/4/1999., a 138/3/1999.(V.18.), a 139/1999.(V.18.), a 284/1999.(IX.28.), a 188/1,3,4/1999.(VI.22.), a 207/9/1999.(VII.9.), a 217/2/1999.(VII.9.), a 218/1,2/1999.(VII.9.) a 222/2/1999.(VII.9.), a 247/24/1999.(IX.7.), a 254/1999.(IX.7.), a 270/4/1999.(IX.14.), a 279/4,5/1999(IX.28.), a 281/2,4/1999.(IX.28.) a 282/1/1999.(IX.28.) a 310/1999.(X.4.), a 314/1999.(X.12.), a 315/2/1999.(X.12.) és a 316/1,2/1999.(X.12.) a 318/1999.(X.26.), a 323/1/1999.(X.26.) és a 324/1999.(X.26.)számú határozatokról szóló jelentést elfogadja
    2. a 262/C/1995. számú határozatot hatályon kívül helyezi
    3. a 202/1997. számú határozatot hatályon kívül helyezi
    4. a 64/2/1999. számú határozat végrehajtásának határidejét 2000. június 30-ig meghosszabbítja
    5. a 178/1999.(VI.15.) számú határozat végrehajtásának határidejét 2000. április 3-ig meghosszabbítja
    6. a 196/3/1999.(VI.22.) számú határozat végrehajtásának határidejét 2000. szeptember 30-ig meghosszabbítja
    7. a 319/7/1999.(X.26.) számú határozat végrehajtásának határidejét 2000. január 31-ig meghosszabbítja
    8. a 175/1/1999.(VI.15.) számú határozat végrehajtásának határidejét 2000. április 15-ig meghosszabbítja
    9. a 305/1999.(X.4.) számú határozat végrehajtásának határidejét 2000. március 31-ig meghosszabbítja
    10. a 307/1999.(X.4.) számú határozat végrehajtásának határidejét 2000. március 31-ig meghosszabbítja.
    11. a mellékletben szereplő programokat a Városi Rendezvénynaptárba felveszi
    12. Határidő: folyamatos

      Felelős : Balogh László az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság elnöke,

      Dr. Horváth György a Történelmi Emlékbizottság elnöke

    13. a 32/1997.(VII.1.) sz. rendelet alapján a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság – Önkormányzati Környezetvédelmi Alapot terhelő – felújítási támogatási javaslatát elfogadja. A támogatottak között szereplő Honvéd Kaszinóért Alapítvány Ady u. 7. sz. épület felújításához javasolt 180.000,- Ft átadását – vissza nem térítendő támogatásként – jóváhagyja.

Felkéri a polgármestert a további teendők ellátására.

Határidő: 1999. december 15.

Felelős : Tüttő István polgármester

13.) a fontosabb intézkedésekről, eseményekről szóló tájékoztatót tudomásul veszi.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

 

2.) Interpellációk, kérdések (írásban)

 

Bicsák Miklós: Egy visszatérő jelenségről szeretnék kérdezni, ami személyemet ért a tegnapi nappal érintette. De úgy gondolom, hogy a tisztelt képviselőtársaimnak is gondja vannak. Nem tudom elképzelni, hogy ha egy megrendelést leadnak bárkinek címezve, vagy bárki részére akkor miért nem teljesíti a feladatát az a vállalkozó, vagy vállalkozás jelen pillanatban a Zalai Hírlaphoz szeretnék egy-két kérdést feltenni. Minden hétfőn az úgynevezett Kanizsai Önkormányzati oldalnál megjelenik, tisztelt képviselőinknek a fogadónapjával kapcsolatban, hogy milyen időpontban. Tudni kell azt, hogy a választóim ebben az időpontban számítanak is rá, hogy a személyes találkozást a képviselővel megejthessék. Ezt tegnapi nap hasonlóan, mivel engem is érintett megírtam, de a Zalai Hírlap nem jelentette meg, és úgy tudom, hogy sorozatban más képviselőtársaimnak is hasonlóan előfordult szeretném kérdezni, a nyúl viszi a puskát? Kérem, ha egyszer fizet a város, akkor elvárhatja, hogy a szolgáltatást teljesítse. Én úgy tudom, hogy tisztességes vállalkozásnak ez a jövője ez ….. Kérem, szíves intézkedését a közgyűlésnek. Másik kérdésem különböző városban jártam ebben a közeli városainkban 50- 100 km távolságra előfordult ez a nagy hóesés, ami olyan váratlanul jött a novemberi havazás. És nálunk tapasztaltam, hogy a pénteki napon lesett hó az Erzsébet téri parkolóban nem volt elnyomva a hó, hogy az autók, hogy szerencsétlen emberek be tudtak volna sorolni, de ellenben az ügyes ellenőrök a parkellenőrök a parkellenőrök megjelentek és a jó gazda módjára behajtották a parkoló díjat. Én ezt erkölcstelen viselkedésnek tartom, mert ha nem tudok tökéletesen leparkolni ezt kötelező lenne az üzemeletetőnek biztosítani csak akkor a szolgáltatási díj csak akkor lenne jogos. Ez egy kicsit felháborodást is keltett az ott jelen lévő emberekben, hogy kérem se beállni semmi a nagy havazás ideges az ember ilyen esetben. De a parkellenőrök megjelentek és díjakat büntetve, de kőtelezték autósokat, hogy fizessenek. Kérném ennek is a megvizsgálását.

Tüttő István: Hát a Zalai Hírlap valószínű értesül ennek a kérdésnek a lényegéről. Reméljük, hogy az intézkedésre is sor kerül. Parkoló díj ügyében pedig megkérdezzük a VIA Kht. Kérdést szeretne még Röst János úr feltenni.

Röst János: Először azt kérdeznék, utána elmondanám az interpellációmat, ha nálam van a szó. A kérdésem Töröcsik Pál alpolgármester úrnak szól, hogy a héten tárgyalta a gazdasági bizottság a jövő évi koncepciót. Tudom, hogy erre mondhatja azt a választ, hogy a Fodor Csabától kéne megkérdeznem, mert ő a bizottság elnöke, de nem őt kérdezem meg, mert úgy gondolom, hogy azért jön ide ki, olvassa fel a polgármester, ha már neki korrigálni az ő munkáját is. Ez lenne a kérdésem.

Aki bent van az interpellációban az itt korábban több esetben kérdeztem polgármester urat és mást is, hogy miért nem kerül be a közgyűlés elé a lakásrendelet, illetve a lakáskoncepció. Ezt szerepelt a munkatervben egy korábbi időpontban, de a mai napig nem láttam, nem tudok róla, hogy ….. éppen ide kerülni. A válaszok kitérőek voltak, de szerepelt benne olyan is, hogy a kormány dolgozik egy lakás programom, most már tudjuk, hogy dolgozott rajta ez de nem lesz jövő évben bevezetve. Ha nem csak a lakás hitelkamatai változnak kedvező irányba. Kanizsán lakáshoz jutni mivel itt úgy mondhatnánk, hogy szinte lehetetlen, hiszen nincsen beépíthető terület És ilyen értelemben számomra nem értelmezhető ez a magatartás a város részéről, hogy azok a földterületek, amelyek bevonhatóak belterületi körzetbe, amik jelenleg közművel ellátottak és még kültelkekként szerepelnek, ezt miért nem teszzük meg. Nem lehet arra hivatkozni, hogy rendezési tervekben ezt tiltják, prognosztikus módon úgy gondolom, hogy a megoldás felé kellene lemozdulni. A megoldást kérném a polgármester úrtól egyrészt, hogy ezeket a területeket méresse fel. Másrészt kellene ezeket forintosítani, hogy ezeknek a költsége mennyibe kerül. Én nem tartom kizártnak, hogy a tulajdonosok a tárgyalás során, a tulajdonosok az eredeti módosításnak költségének egy részét vagy teljes egészét esetleg kifizetnék. Más részt pedig a következő költségvetés itt készül, arra pedig be lehetne állítani valamekkora összeget ezen célokra. Ebben kérném a polgármester úr támogatását és intézkedését, amennyiben készül lakáskoncepció én nagyon szívesen közreműködök szakmai munkámmal.

Tüttő István: Természetesen kell, hogy készüljön, mert ez mellett a kérdés mellett nem lehet elmenni. Bár a lakáskoncepció és a költségvetési koncepcióban bizonyos elemek találkoznak, lehet, hogy nyomelemnek hívja a Cserti úr, de én úgy gondolom, hogy most lakásépítésbe kezdeni forrás hiányában, és megfelelő hitelkonstrukció nélkül csak úgy lehet, ha valakinek megfelelő forrás is rendelkezésre áll. Az önkormányzat a mai helyzetben azt felvállalni nem tudja. Egy biztos, hogy lakáskoncepcióval úgy kell foglalkozni, hiszen korábban szó volt erről, hogy az ifjúság, vagy tehát a fiatalok lakáshoz jutását, vagy juttatatását megkönnyítése. Illetve van egy réteg, amelyik jelentős gonddal működik albérletben. Fiatal házasok tehát mindenkép foglalkozni kell vele és Röst úr felvetését nem el akarom…. egyetért e vele és komplexen kell a kérdéssel foglalkozni. Megköszönöm a felajánlkozását lakáskoncepció el fog készülni, de az oka az, hogy nem értettük egyet abban konstrukcióban, amely előre vetítette egy könnyített lakásépítési lehetőséget, ez pedig egy ország gazdasági helyzetének egy lehetősége. Bízzunk abba, hogy ez a lehetőség nemsokára valósággá válik.

Cserti Tibor: Elnézést kérek a tiszteletlen hozzászólásért a nyomelem jelzőért. Én valójában el tudom fogadni az indokot statikusan, amit polgármester úr mondott, hogy nem lehet ezt finanszírozni; nem az önkormányzat alapfeladata stb. Abban maximálisan egyet kell, hogy értsek Röst képviselő úrral, és tudom, hogy ilyenkor vitát nem illik kezdeményezni, de szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy tipikus projekt jellegű finanszírozási technikával rövid távon egy éven belül ez megoldható. Önmagában a terület előkészítés és közművesítés és erre bizony kormányzati, nevezetese PM kamattámogatási konstrukció is van. Más városok előszeretettel élnek ezzel elehetőséggel. De hát én úgy érzem egy pici többlet energiával, és képviselői hátfallal én magam is segítségemet ajánlom, akár a terület előkészítés közművesítés is megoldható, akár a piaci szintű lakásértékesítés. Bár ezt a másikat most pillanatnyilag nem javaslom, mert ez lényegesen…

Tüttő István: Akkor azt hiszem azzal a háttérrel is meg vagyunk erősítve, amit Cserti úr képvisel. Mindenki felajánlja, köszönöm.

Töröcsik Pál: Akkor én most tisztelttel én most kérdésre szeretnék válaszolni, amit Röst képviselőtársam tett föl. Következőt mondanám, a költségvetési koncepció elkészült, több alkalommal egyeztető fórumokat tartottunk, melyre tudomásom szerint képviselőtársam is hivatalos volt. Ezeket munka címként úgy neveztük, hogy házbizottság, de lényeg az, hogy a közgyűlésünk hatékonyabbá tétele érdekében egy közös elhatározásunk volt, hogy ilyen megbeszéléseket tartunk. Ezeket több alkalommal is maga ez költségvetési koncepció egyeztetésre került. Ugyanúgy összehívtunk utána egy informális közgyűlést, ahol szintén ebben a körben magát a koncepciót egyeztettük, a Gazdasági Bizottsággal, illetve a Gazdasági Bizottság vezetőjével egyetértésben olyan elhatározásra jutottunk, hogy érdemes a koncepció elfogadása után a Gazdasági Bizottság elé vinni, ugyan is eddig érdekegyeztetések folytak, de részletes és konkrét munkát ezzel kapcsolatosan a Gazdasági Bizottságnak alkalma lesz megtenni.

Röst János: Úgy gondolom egy szóval nem lehet elmondani. Polgármester úrtól ugyanis szerintem egy komoly, egy komolyan vett közgyűlésnél nem fordulhat az elő, hogy Gazdasági Bizottság amelyik a legfőbb letéteményese mondjuk egy ilyen tárgyalásnak az ebből kibújhat. Akkor úgy gondolom, hogy bizottsági munka van megkérdőjelezve, és én tisztelettel megkérném, hogy ezt követően Fodor képviselő urat ..........., hogy beszéljék át, mint koalíciós társ, hogy mikor és mit tárgyal a bizottság.

Tüttő István: Nem kívánunk rá válaszolni, már az átbeszélés az természetes. Csak felhangokra nem reagálunk. Ezek után interpellációra jelentkezett Röst úr, akkor az interpelláció ez volt? Ez megtörtént, rendbe van. Azt követően Tóth Zsuzsanna képviselőnő jelezte, írásban beadott interpellációkat, de jelezte röviden szeretne erről összefoglalni őket, tessék.

Tóth Zsuzsanna: Többen kerestek fel a Kodály Zoltán Vasutas Művelődési Ház környékén lakók, azzal a problémájukkal, hogy hétvégenként elviselhetetlen állapotok uralkodnak az intézmény tájékán. De nehezményezték a diszkó, illetve a zenés rendezvények lakosságot zavaró hangerejét, de még inkább a környéket elözönlő a állampolgárokban félelmet keltő csoportok megjelenését, melyet az üzletszerű kéjelgés, illetve az intézmény előtt az utcán drogozás hívott életre. A környékbeliek már többször kénytelenek voltak a hatósághoz fordulni, esetenkénti rendőri megjelenés nem oldja meg problémájukat. A lakossági felvetések alapján kérem az intézmény hétvégi rendezvényeinek és hát a körülményei folytán a rendszeres fokozott rendőri ellenőrzést a terülten, illetve a csendháborítással és randalírozással összegfüggésbe az illetékesek figyelmét felhívni, és a helyzet normalizálására valamiféle megoldást eszközölni szíveskedjenek.

A másik egy már sokkal régebbi dolog. A hivatalos szerveket már többször megjárt probléma tárgyával kapcsolatosan nyújtók be interpellációt. Fogadó órámon a lakosok képviseletében már többen kerestek meg és kérték segítségemet, a Király út északi oldalán a buszmegállótól nyugati irányba, a Király úti vasúti átjáróig terjedő szakaszon lakók közül. Problémájuk közös telküket, pincéjüket udvarainkat elönti a belvíz és a talajvíz. Mivel a vásárcsarnok környékén lévő eredetileg a vizek elvezetésére szolgáló csatornák el lettek vágva, illetve részben el lettek tömítve az ott történt építkezések miatt, így a nem kívánatos vízmennyiségek az ottani telkeken gyűlnek össze. A lakók elmondása szerint már többször tettek lépéseket ezen körülmények megszüntetésére a Vízmű és Műszaki osztály is, de eredményt hozó lakók számára megnyugtató munkálatokat nem sikerült végezni, így a helybeliek kénytelenek továbbra is áldatlan állapotokat elviselni. Javaslom, hogy szíveskedjen megvizsgáltatni egy szakemberekből álló munkacsoport felállításnak lehetőségét és valami módon végleges megoldást találni a lakók panaszaira. Az utolsó dolog a Vasember ház udvarán az Aradi Vértanúk emlékmű építése folytán egy kandelábert üzemen kívül helyeztek, ami a mostani korai sötétedésben, illetve csúszós időben balesetveszélyes állapot kialakulását is okozhatja, úgyhogy kérném mihamarabb a pótlását.

Tüttő István: Röst úrhoz visszatérnék, mert amennyiben azt a választ elfogadja, hogy foglalkozunk vele és fel is kérjük mindkét urat, illetve bárkit, aki segíteni tud elfogadja-e, mert akkor nem kell írásban ugyanezt megtenni.

Röst János: Elfogadom, de legyen kedves leírni ezt.

Tüttő István: Ezt követően, úgy látom több interpellációra jelentkezés nem volt. Megkérdezem az írásban küldött válaszokkal kapcsolatban a tisztelt képviselőtársaimat sorrendben, először Bicsák urat, kiment? Tóth László urat kérdezem Arany János utca csapadékvíz elvezetésével és a honvédségi ingatlanokkal kapcsolatos választ elfogadja-e. Köszönöm szépen. Budai úr sajnos beteg, Balogh László urat kérdezem.

Balogh László: Tisztelt Polgármester úr, Tisztelt Közgyűlés, Kedves Corvin utcaiak! Csak úgy tudom elfogadni a jelen helyzetet, hogy az interpellációmra adott válasznak megfelelően még visszatérünk a problémára. Szeretném kiemelni idézni a válaszból a megfelelő részt: év végéig ajánlatot kérünk a kivitelező cégektől az út burkolására, rácsos csapadékvíz elvezető folyóka kialakítására, és a közvilágítási hálózat kiépítésére. Az árajánlatok megérkezése után tájékoztatjuk a tisztelt képviselő urat, beavatkozások várható összköltségéről és a garázstulajdonosok által finanszírozandó munkarészekről eddig az idézet. Remélem, és azon leszek, hogy a problémában történjen valamiféle előrelépés, egy dologra viszont nem utal az interpellációmra adott válasz. Ezen a garázssoron ugyan végre egyszer végig ment e hókotró, de továbbra is szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a mindenkori nagy havazásokkor igenis a kisebb lakótelepeken, társasházaknál garázssorokon is legyen hókotrás egy-egy alkalommal talán így jobban élveznénk a telet ezzel együtt fogadom el az interpellációra adott választ.

Tüttő István: Szeretném még kiegészíteni még tárgyaltam egy úrral, aki ott érdekelt és ő jelezte, hogy vállalna is belőle költségeket, tehát mindenkép a megoldás irányába fogunk lépni.

Dr. Gőgös Péter: Elfogadom.

Cserti Tibor: Köszönöm szépen én elfogadom a választ örülők , hogy felhívatta a figyelmet két olyan jellegű dologra, amit …. rendezni kell, de a garanciális felújítás témának a korábbi esetében hívfüggő és én szeretnék erről pótlólagos, vagy pót információt szerezni, hogy érvényesíthető, realizálható vagy nem.

Tüttő István: Ezt megvizsgáljuk, de ezt ezért elfogadód így. Bicsák úr nem került elő?

Akkor, mivel mindenkit, akit megkérdeztem és jelen van elfogadta szavazásra nem kell feltennem kérdést. Ezek után rátérünk a következőre. Engedjék meg, hogy folytassuk a munkánkat, mert eléggé sűrű a program.

 

 

3.) Marton István önálló képviselői indítványai (írásban)

a.) Javaslat az önkormányzati külkapcsolatok szabályozásának egyes kérdéseit tartalmazó 19/1997.(IV.22.) sz. rendelet módosítására (írásban)

 

Tüttő István: Marton István úr önálló képviselői indítványa. Több is van, ezek írásban Önöknél megtalálhatók először szeretném javasolni az önkormányzati külkapcsolatok szabályozásának egyes kérdéseiről szóló módosítási javaslatát bizottsági szakaszba utalnánk. Annak ellenére, hogy több bizottság tárgyalta.

( ................)

Tüttő István: De hát most hová utaljam át itt már most egyszer eldöntöttük, hogy nem kívánunk vele foglalkozni. Akkor kérnék egy állásfoglalást, hogy ilyen esetben mi a teendő.

Dr. Tuboly Marianna: Álláspontom szerint két bizottság tárgyalta. Illetékesnek a Kulturális és Sport bizottságot én illetékesnek tartom, mivel rendelet tervezet a Jogi Bizottság tárgyalta úgy gondolom, hogy felesleges még bizottságokhoz küldeni.

Tüttő istván: Hát kérem, akkor döntsük róla.

Töröcsik Pál: Amennyiben dönteni kell a képviselőtársam indítványában, nekem egy módosító javaslatom lenne, ehhez a…

Tüttő István: 7. Pont

Töröcsik Pál: előterjesztéshez a 6. pont elő kellene, és akkor a hatodik lenne a hetes pont és most általam az ismertetett módosító indítványban szereplő lenne a hatos pont. Mégpedig a következőt szeretném elmondani egyetértve a képviselőtársam az iránti igényével, hogy valamilyen formába tervezni kell a külföldi szereplések, kiküldetések egyéb dolgokat, mégis az ügy jellegéből adódóan előfordulhatnak olyan esetek, amikor minden oldalon nem szabályozható. Ezért én a következőt javaslom, amennyiben a város érdekét szolgáló olyan váratlan külföldi utazás válik szükségessé, így a polgármester dönthessen abban tehát dönthet abban, hogy a kiküldetést engedélyezi és utólagos beszámolási és tájékoztatási kötelezettsége van a közgyűlés felé. Ez az én kiegészítő javaslatom.

Tüttő István: Igen. Kérem, akkor döntsünk, vagy Marton úr kíván szólni tessék.

Marton István: Én el tudom fogadni, amit Töröcsik alpolgármester úr javasolt, hiszen ugyan nincs leírva én javaslatomban, mert annak lényege az, hogy a meglévő rendeletnek egy pontját kétfelé szed, méghozzá úgy szabályozva, hogy a egyik pontban a költségvetéshez való kapcsolatát biztosítja a másik pont meg szól a konkrét utazásokról, szemben azzal, amivel egy szép bővített összetett mondatban elintézték és kellően zavaros volt. Úgy gondolom, hogy ha ehhez ragaszkodik a közgyűlés minden további nélkül én elfogadom azt, amit Töröcsik alpolgármester úr mondott, csak azt megpróbálom azért jegyezni, hogy a vis majorokat nem szokták szabályozni. 10. éve működik Nagykanizsán Közgyűlés és ha két közgyűlés között valamilyen útra sor került, akkor eddig is az működött, hogy polgármester kijelölte a delegációt. Én úgy gondolom, hogy ez a továbbiakban is elég kéne legyen, de ha a testület másként gondolja, ám legyen, akkor szabályozzuk a vis majort is, nekem nincs ellene kifogásom.

Tüttő István: Én ezt azért javaslom, mert vita lehet azon is, ami nincs leírva ugyanis, amit nem tiltanak azt szabad, és néha gond van ezzel. Inkább legyen benn jó.

Marton István: Kérem a 6, pont helyére, amit Töröcsik úr mondott és 6. lesz a 7.

Tüttő István: Tehát az előterjesztő elfogadja, kérem a módosító indítványról szavazzunk. Illetve nem is kell mert elfogadtad. Akkor szavazzunk az egészről.

Minősített többség kell, kérem törölni mert a feltett kérdés most nem ugyan arra vonatkozik. Minősített többség.

 

A közgyűlés 19 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a rendelettervezetet elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

 

55/1999.(XII.1.) számú rendelet

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 55/1999.(XII.1.) számú rendelete az önkormányzati külkapcsolatok szabályozásának egyes kérdéseiről szóló 19/1997.(IV.22.) számú rendelet módosítására

(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)

 

b.) Javaslat Nagykanizsa, Szabadhegy rendezési terv módosítására (írásban)

 

Tüttő István: Ezt követően Marton úrnak volt még egy indítványa. Van-e kérdés ezzel kapcsolatban?

Marton István: Az itt lévő anyagot annyiban kívánom csupán kiegészíteni, hogy a 2. bekezdésben szerepel, hogy a Városfejlesztési Bizottság tárgyalta és egyetértett a határozati javaslatban foglaltak jóváhagyását javasolva. Ezt azzal kívánom kiegészíteni, hogy egyhangúlag támogatta 7- 0 arányban, tehát ez egy abszolút párt semleges döntés volt nagy örömömre. Második oldalnál a 2-es pontban a határozati javaslatnál, hogy a dolognak lényege megvilágításra kerüljön, két alapeszme köré csoportosul a dolog. Az egyik, hogy a Szabadhegy nyugati vonalát a nagybakónaki pataktól nyugat felé, tehát a keleti városrészit nem vonta eddig a közgyűlés belterületbe és jó pár képviselőtársamat rajtam kívül is megkerestek, és teljesen logikus és reális ez az igény, hogy belterületbe legyen vonva, A másik pedig Szabadhegy legértékesebb pontjára van tervezve közpark rendezvényekre, fásított parkoló, úgy gondolom, hogy ott 40 vagy talán 50 lakást lehetne létesíteni, azt hiszem a mai telekárak mellett 40-nel vagy 50-nel beszorozni azt 2-3 milliót nem egy nagy számtani bűvészmutatvány. Ez az önkormányzatnak rendkívül jól megtérülő lépése lehet.

Tüttő István: Van-e kérdés? Én úgy gondolom, hogy ez a javaslat a támogatásunkat kell, hogy élvezze. Kérem, döntsünk erről, mert a további vitát lezártam.

Az 1-es számú határozati javaslatot teszem fel szavazásra.

 

A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: A 2-es számú határozati javaslatot Marton úr nem is kiegészítette, hanem értelmezte. Kérem, szavazzunk.

 

A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

338/1999.(XI.30.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. helyi építési szabályzat és településrendezési terv kidolgozására – a jelenleg hatályos Nagykanizsa Szabadhegy részletes rendezési terv tervezési területe és a II-III. ütem fejlesztési területe 2. pontban foglalt célú felülvizsgálata alapján – a 42/1995.(XII.20.) sz. közgyűlési rendeletben megjelölt városszerkezeti egységet kijelöli.
    2. A terület határai É-ÉNY-on a 7. sz. főközlekedési út, É-K-i oldalon a tervezett 61. sz. főközlekedési út határvonala, délen a Hadi és a Nyárfás u. határvonala, nyugaton a K-i városrész és a volt Thury Gy. Laktanya rendezési tervek tervezési területe határvonala.

    3. Az eddigi szabályozás felülvizsgálatán alapuló, bővített területre készülő új terv elkészítésének célja

A terv készítése során a törvényi előírások szerint biztosítani kell az érintettek véleménynyilvánítási lehetőségét. Ennek érdekében a fenti elhatározást nyilvánosságra kell hozni.

A közgyűlés a tervezési munka költségeit – melyet a költségvetés előkészítési szakaszában legalább 3 tervezőtől kért ajánlat útján kell meghatározni – a 2000. év költségvetési előirányzatában biztosítja.

Határidő: a tervezési munkára ajánlatkérésekre, vállalkozásba adásra

2000. január 15.

a terv jóváhagyásra előterjesztésre

2000. november 30.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: Ugye az volt a javaslat, hogy ide iktassuk be a kéményseprői díjat. De én azt kérném, hogy a képviselői indítványokat vigyük most már végig, nem lesz szerintem hosszú. És azt követően foglalkoznánk az előterjesztéssel 4. számúval.

 

4.) Tóth László önálló képviselői indítványa Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata protokoll rendelet megalkotása (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

Tóth László képviselő

 

Tóth László: Tisztelt polgármester úr nincs kiegészítésem, arra kérem a Közgyűlést, hogy határozati javaslat értelmében szavazzon igennel.

Tüttő István: Van-e valaki másnak? Úgy látom nincsen, kérem szavazzunk, magyarul arról döntünk, hogy megalkotjuk a protokoll rendeletünket.

A közgyűlés 20 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

339/1999.(XI.30.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért Tóth László képviselő Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata protokoll rendeletének megalkotására vonatkozó önálló indítvánnyal.

Felkéri a polgármestert, hogy gondoskodjon a protokoll rendelettervezet elkészíttetéséről és a közgyűlés elé való terjesztésről.

Határidő: 1999. december 31.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

 

  1. Előterjesztés Dr. Baranyi Enikő képviselő asszony és Tóth László képviselő úr “Javaslat a polgármesteri rezidencia létrehozására” tárgyú önálló képviselő indítványának megtárgyalásához (írásban)
  2. Előadó: Tüttő István polgármester

    Dr. Baranyi Enikő és Tóth László képviselők

     

     

    Tüttő István: Ezt követően Dr. Baranyi Enikő képviselőnő és Tóth László képviselő úr javaslata a polgármesteri rezidencia létrehozására, önálló képviselői indítvány tárgyában kérem kíván-e szólni az előterjesztők közül valaki.

    Dr. Baranyi Enikő: Az önálló képviselői indítvánnyal kapcsolatban néhány mondatban szeretnék reflektálni. A célunk az önálló képviselő indítvánnyal az volt, hogy a Kisfaludy volt óvoda épületet megóvjuk egy meggondolatlan felhasználásától, magyarul attól, hogy az a város vagyonából kivonásra kerüljön, illetve nem megfelelő felhasználása legyen. Ennek a célnak egy megfelelő módjaként, egy megfelelő funkció megjelölést gondoltunk, és ezért került megjelenítése esetleg egy polgármesteri lakosztály, illetve szolgálati lakás más nyelven fogalmazva, a javaslatban megfogalmazásra. Mindketten képviselők elismerjük, hogy lehetséges, hogy ez nem a leginkább és a legszükségesebb, legsürgősebb célja és feladta egy városnak, hogy egy polgármesteri szolgálati lakást kialakítson. Azt, hogy mégis eléggé megfontoltak voltunk, jelzi az is, és tudtuk és áttekintettük, a város költségvetési helyzetét, hogy a megvalósításra vonatkozó megjelölés időpontot az 2002. december 31-én volt megjelölve, mintegy jelezve azt, hogy ezt a kérdéskört és ezt a problémát, mint egy levettetni szerettük volna, pontosan a város vagyonának redukciója csökkentésének az érdekében. Még néhány észrevételt szeretnék elmondani, én a magam részéről úgy érzem, hogy bizony ebben az önálló képviselői indítvánnyal kapcsolatban is elmondhatjuk, hogy Nagykanizsán is a sajtó egy nagyhatalom. Nagyhatalom azért, mert egy olyan újság, mint a Kanizsa Újság, amelyet az önkormányzat a saját újságjának tekint, ez a finanszírozás alapján is megjelenik megteheti azt, hogy egy önálló képviselői indítványt megfelelő fotókkal alátámasztva és csak részben közöl, ami valóban számos egyéb félreértésre, és ilyen értelemben megalapozott .......... is adhat okot. Nevezetesen és konkrétan mire gondolok: ha a teljes terjedelmű indítvány leközlése történik, akkor azt hiszem, hogy ugyan ezekre a gondolatokra, a város polgárai is rájöttek volna, amikor 2002. december 31-e volt határidőként megjelölve, ami nem jelenti egyben a kivitelezést, hanem csak az elhatárolásnak az időpontját. Még egy dolgot szeretnék elmondani. Polgármester úr kellőképpen reagált itt a közgyűlésen ezen önálló képviselői indítvánnyal kapcsolatban. El szeretném mondani, hogy én úgy gondolom, hogy ez nem konkrét személynek szóló szolgálati lakás megjelölését jelentette volna. Végezetül el szeretném mondani, hogy arra a megállapodásra, megállapításra jutottunk, hogy egy időben megváltoztatott döntés, akár egy győzelemmel is felérhet. Mi a magunk részéről, vagy én legalábbis így fogalmaznék. Úgy gondolom, hogyha reflektorfénybe kerül megfelelő módon a Kisfaludy Óvoda épülete. Biztos vagyok benne, hogy egy nagyon jó, esetleg más célú felhasználással és csak a város vagyonában fog jobb funkcióval kerülni, mint amit előzetesen mi sejtettünk. Úgyhogy mindezek gondolatok jegyében és után szeretném tisztelettel bejelenteni, hogy az önálló képviselői indítványunkat ezennel visszavonjuk.

    Tüttő István: Azt hiszem, hogy tovább így nem is kell vele foglakozunk és csak annyit jegyeznék meg, hogy valóban az általános megfogalmazás az, hogy a mindenkori polgármester, ugyan adott pillanatban mégis csak egy konkrét személy.

     

     

  3. Kiss László önálló képviselői indítványai (írásban)

 

Tüttő István: Kiss László képviselői úrnak több indítványa van. Úgy gondolom, hogy mindegyiket bizottsági szakaszba utalva a későbbiekben fogunk vele találkozni. Kérném, én egy csomagban tenném fel szavazásra bizottsági szakaszba utaljuk őket. Kérem döntsünk.

 

A közgyűlés 20 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

340/1999.(XI.30.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Kiss László képviselőnek

    1. a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Díszpolgára cím odaítélésére vonatkozó egységes rangsorolási rendszerének bevezetésére vonatkozó önálló indítványának megtárgyalására felkéri az Ügyrendi és Jogi Bizottságot.

Határidő: 2000. január 31.

Felelős : Tóth László bizottsági elnök

2.) az egyéni választókerületek kötelező bejárásáról szóló rendelet megalkotására vonatkozó önálló indítványának megtárgyalására felkéri a közgyűlés valamennyi bizottságát.

Határidő: 2000. január 31.

Felelős : valamennyi bizottság elnöke

3.) a Közbiztonsági Bizottság létrehozására vonatkozó önálló indítványának megtárgyalására felkéri a közgyűlés valamennyi bizottságát.

Határidő: 2000. január 31.

Felelős : valamennyi bizottság elnöke

4.) az SZMSZ módosítására vonatkozó önálló indítványának megtárgyalására felkéri a közgyűlés valamennyi bizottságát.

Határidő: 2000. január 31.

Felelős : valamennyi bizottság elnöke

 

 

7.) Javaslat a kéményseprői közszolgáltatásokról szóló többszörösen módosított 13/1996.(III.26.) számú rendelet módosítására (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

 

Tüttő István: A javaslat 9,4%-os emelést indítványoz és indokol. Ez nem éri el a 9,8%-os fogyasztói árindex mértékét, és a várható infláció mértékénél nagyobb áremelési javaslatot sem jelent. Ezzel kapcsolatban kérem a véleményüket.

Cserti Tibor: Tekintettel, hogy a Gazdasági Bizottság elnöke nincsen jelen. Azt hiszem, hogy a képviselők teljes körű tájékoztatása érdekében el kell mondanunk, hogy a gazdasági bizottság többségi szavazattal támogatta az előterjesztést, egyúttal több olyan kiegészítést is tett az ügyvezető jelenlétében, amit a következő évi ármegállapítás kapcsán az előkészítési munkafolyamán mindenféleképpen hasznosítani fogunk. Javaslom és támogatom a rendelettervezet elfogadását.

Tüttő István: Úgy látom több észrevétel nincs, a vitát lezárom. Kérem a szavazásukat. Rendeletet módosítunk, ezért a minősített többség szükséges hozzá, a döntéshez. Kérem a szavazatukat.

 

A közgyűlés 10 szavazattal, 1 tartózkodással a rendelettervezetet elfogadj és a következő rendeletet alkotja:

 

56/1999.(XII.1.) számú rendelet

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 56/1999.(XII.1.) számú rendelete a kéményseprő-ipari közszolgáltatásokról szóló 31/1998.(XII.15.) számú rendelettel módosított 13/1996.(III.26.) számú rendelet módosításáról

(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)

 

Zárt ülés

A zárt ülésen elhangzott hozzászólásokat, javaslatokat, döntéseket a zárt ülésről készült külön jegyzőkönyv tartalmazza.

 

Tüttő István: Kihirdetem a zárt ülésen hozott határozatokat.

 

8.) Tájékoztató és határozati javaslat a Városi Kórházban végzett pénzügyi-gazdasági ellenőrzésről

 

A 341/1999.(XI.30.) számú határozat kihirdetését a közgyűlés a vizsgálat befejezéséig elhalasztja.

 

9.) Javaslat a GE Lighting Tungsram Rt. részére helyi iparűzési adókedvezmény biztosítására

 

342/1999.(XI.30.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. a 46/1997.(XII.9.) számú helyi iparűzési adóról szóló rendelet 7.§ (11) bekezdésében megjelölt felhatalmazása alapján a GE Lighting Tungsram Rt 1999. évi helyi adó fizetési kötelezettségét 235 millió Ft maximális összegben határozza meg.
    2. Határidő: 1999. december 15.

      Felelős : Tüttő István polgármester

    3. a GE Lighting Tungsram RT. 2000. évi helyi iparűzési adó fizetési kötelezettségének maximális mértékének megállapítására – a 2000. évi helyi iparűzési adó rendelet várható módosítása miatt – döntést nem hoz. A kérelem e pontjának elbírálását 2000. év november 30-ig elhalasztja azzal, az indokkal, hogy az akkor érvényes helyi adórendeletek szerinti adófizetési kötelezettség figyelembevételével hozza meg döntését.

Határidő: 2000. november 30.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

10.) Fellebbezések

 

A közgyűlés 343/1999.(XI.30.) – 353/1999.(XI.30.) számú határozataival egyedi államigazgatási ügyekben döntött.

 

 

11.) Tájékoztató Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 1999. évi költségvetésének I-III. negyedévi végrehajtásáról, egyúttal javaslat az 1999. évi költségvetésről szóló többször módosított 6/1999.(III.2.) számú renddelet módosítására (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: Tisztelt Közgyűlés, az I-III. negyedéves munka értékelése kapcsán megállapítható, hogy az összes bevétele a gazdálkodásunknak eredeti előirányzatunknak a bevételek: 97%-ra a kiadások 93,8%-ra teljesültek. Városüzemeltetési feladatainkat végrehajtottuk. A város oktatási és kulturális feladatainak a nehézségek ellenére a korábbi időszakhoz viszonyítva is megfelelően színvonalesés nélkül tudott megfelelni. Beruházásainkkal kapcsolatban említeném, hogy a Kórházunk A épületének rekonstrukcióját befejeztük. Átadtuk Palin városrész csatornázásának első üteme befejeződött, ugyan csak Miklósfa városrész esetében is ugyanerről számolhatunk be. Palin városrész iskola rekonstrukciója nagyon szép példáját mutatja, hogy hogyan kell egy mai szemmel is szép és korszerű iskolának. A második üteme jövő évben befejeződik. Megkezdődött a Dózsa - Hevesi kerékpár útépítés és rövidesen befejeződik. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Városi Könyvtár alapkő letétele megtörtént Ez a több mint 900 milliós beruházás 2 év alatt bonyolódik le, hát ha ezt az évet ha nem számítom, de hát ebből már nem sok van hátra. Az észak-keleti iparterület közművesítésére nem tudtunk kellő forrást teremteni, de a terület után érdeklődök ennek hiányában is a megvételi szándékukat bejelentették. Most a Dózsa - Hevesi kerékpár út építése nem tudom, hogy az időjárás lehetővé teszi-e, hogy befejeződjön, de közel áll hozzá, hogy ez rövidesen megtörténjen. Továbbra is gondjaink támadtak a felújítási terülten, főleg az intézményeink szenvedtek csorbát ezen a téren. De a feladatok közül jó néhányat végrehajtottunk, természetesen elégedettek nem lehetünk. Ez az anyag részletesen tartalmazza mindazon a bevételeket, kiadásokat, melyeket évközben akár az intézmények, akár az önkormányzat, akár pedig a gazdasági társaságaik a munkájuk közben eszközöltek. Annyit el tudunk mondani, hogy a feladatokat az ez évre hozott költségvetés, melyről korábban azt mondtuk, hogy rendkívül módon szűkre szabott, bízom abban, hogy a nehézségek ellenére az eredetileg meghatározott 330 milliós hitelkeret felvételére nem kerül sor. Ez természetesen függ még néhány olyan körülménytől, amelyek befolyásolhatják, de józan számításaink szerint ennek reális esélye van, hogy úgy legyen, ahogy az előbb mondtam. Ezek után megkérem Önöket, hogy mondjanak véleményt az I-III. negyedévben elvégzett munkánkról és természetesen a véleményükben nyugodtan fogalmazzák meg a kritikákat is, hogy hasznosítani tudjuk azokat.

Dr. Csákai Iván: A Dózsa - Hevesi kerékpárút építésével kapcsolatban azt azért el kell mondani, hogy ha az idén nem sikerül átadni az nem az önkormányzat hibája, hanem a pályázati rendszerben van a hiba túl későn kaptuk meg azt a pénzt amivel ez megépíthető és a közbeszerzési törvény előírásainak megfelelve épül. Hogy ha enyhébb lesz az idő a kivitelező ígéri, hogy ebben az évben befejezi. Megvizsgálja annak a lehetőségét is a kivitelező, hogy a Penny Markettel szemben egy átjárót fog biztosítani a Városkapu felöl a gyalogosoknak, de türelmet kérünk azoktól, akik már szeretnének ezen a kerékpárúton járni, sajnos a pályázati rendszer ilyen hibás. A kerékpárúttal kapcsolatban annyit, hogy a VIA Kanizsa vagy, aki a hó takarítást végzi, hogy ha félkész állapotban is van az a kerékpárút, azért jó lenne, hogy ha ezt is takarítanák, mert ezen a kerékpárúton nem lehetett gyalog közlekedni, most amikor leesett a nagy hó.

Cserti Tibor: Polgármester úr engedjék meg, hogy viszonylag rövid értékelést adjak magam részéről, leegyszerűsítésén ennek a beszámolónak. Meggyőződésem egyébként, hogy az anyagnak két fő részéről érdemes tárgyalni. Ezen belül a teljesítés oldalról csak érintőlegesen. Igazi értelme egyébként az átcsoportosítási javaslatoknak lenne, az az igazi döntési kategória. Első megközelítésben azt is lehet mondani, hogy az anyag komplex nyilvánvaló megfelel a ÁHT előírásainak, pénzügyi szabályozásnak. Ilyen értelemben tehát a szakapparátusnak a szakmai működését én a magam részéről jónak tartom, és lefogadhatónak tartom. Ez önmagában is méltányolást igényel, érdemel. A másik az, hogy a végrehajtás során a maga a finanszírozási tevékenység miatt a kiskincstár, mint ilyen viszonylag azt hiszem, hogy jól működött mind akkor továbbra is, és ezt többször is kifejtettem szakmai véleményemet Gazdasági Bizottsági ülésen is, hogy bizonyos értelemben a nyilvánosságot az intézményektől elvonja és ez az ösztönzési érdeket is gyakorlatilag csökkenti. Ez egy kényszerű állapotnak a következménye a 2000–es évi koncepció függvényében még keményebb drasztikus megközelítéssel találkozunk. Bízom benne, hogy hosszabb távon azért megfelelő keretek között szabályozható és érdekelté teszi az intézményeket. Most a teljesítés részéről sok vita valószínű nem lesz, itt én úgy látom, hogy összesen négy téma érdemel talán említést. És ennek azért adok hangot, mert megint csak stratégia jelleggel. Ad egy bevételi oldal mindenféle képen említést érdemel a helyi adónak a kérdése. Ismert, hogy a 813,8 millió Ft-os iparűzési adónak a mértéke nagyon sok vitát váltott ki a tervszám kialakításánál, most a módosítások során 897 millió Ft-nál tartunk. Egyetértek az anyagnak a megfogalmazásával, hogy a feltöltési kötelezettség ugye az év utolsó hónapjára esik ez nagyon nagymértékű bizonytalanságot hordoz önmagában véve. Meggyőződésem, hogy ez a tervszám teljesíthető, avagy túlteljesíthető is lesz. Bár itt az előző napirend kapcsán történt adó maximalizálás, azért ezt a területet is érintheti. Amiért ezt a dolgot is kiemelem a következő. Sose felejtsük el, és most már a második év olyan jellegű, amikor a helyi gazdaság és helyi gazdaság szereplői érdekképviselői kinyilatkoztatták azt, hogy egyéni jelleggel figyelembe véve a város egyéni nehéz körülményeire, igazán a helyi adó terhet a relatívakat, ez a relatív gazdasági környezethez értem, és a többi településhez értem, hajlandók enyhíteni, finanszírozni. Mert nyilvánvaló meg kell fizetni, ezt neki teljesíteni kell. De ennek az adómértéknek a hosszabb távú fenntartása, hát enyhén szólva nem kedvez a helyi gazdasági kibontakozáshoz, és nem tehet róla a környezet, hogy igazán…….Tehát jelen pillanatban van egy másik forma is egy éven belül, időben ez az adó bevétel igazán azt is lehet mondani, hogy a finanszírozási gondok megoldásában vagy kezelésében, igazán hathatós segítséget nyújt. Továbbá a vagyonértékesítés is elgondolkoztató, hogy ugyan ez az ellenkező előjelű. El kell gondolkodni hosszabb távon azon, hogy annak ellenére, megszavaztuk az idei költségvetést meg a vagyonértékesítésnek ezt az igazán magas ………, hogy nyomott áron gyakorlatilag érdemes-e hosszabbtávra ilyen mértékű vagyonértékesítés felvállalásában gondolkodni. Amennyiben ennek a vagyonnak a megtartása lehetséges én a magam részéről mindenféle képen javasolni fogom, mert jelen pillanatban Magyarországon nyomott ingatlanárak vannak, lakásépítésben intenzíven elszabadult a pokol. Ugyanakkor az intézmények főleg a saját és átvett bevételek teljesítésében nagyon vegyes képet mutatnak, ez az egyéb intézmények teljesítésére is utalnak nyilvánvaló más a vagyonellátásnak ez esetben az ingatlan vagyonellátásnak a kérdése. Ezt a 2000-es koncepció keretében ezt a költségvetéskeretében mindenféleképpen rendezni kell. Én azt hiszem, hogy a kiadási oldal ez pedig a 4. téma, hogy ugyanaz a tipp, mint az elmúlt időszakban, hogy a viszonylag ……. kiadások mellet a beruházási és felújítási kiadásoktól eltérőn, finanszírozási igénye az segítette a költségvetés végrehajtását, gazdálkodását ugyanakkor bizonyos témák kényszerű halasztása és erre polgármester úr jól utalt, főleg a felújítások esetben, hát bizony, ennek tervszerű végrehajtása vall. És az csak egy dolog, hogy a központi állami támogatás vonzata időben később került lebontása, mert annak is ilyen a finanszírozási rendszere, de attól függetlenül programok szisztematikus következetes előkészítésével ezt a jövőben, mindenféle képen ellensúlyozni kell. Javaslati rész: az átcsoportosításra kiemelt figyelmet meg kellene fontolni. Én a magam részéről mindenféleképpen azt javasolnám, és egy ilyen beszámolónak a közvetlen elemi feltételének tekintem, hogy a hatásköri kérdéseknél meg kell, bár a polgármesteri beszámolók esetenként tartalmazzák ezeket komplex jelleggel, hogy amikor átcsoportosítási javaslatot megelőzően már valaki döntött, és itt a polgármester határkör mérvadó ebből, szempontból. Akkor taxativ felsorolással, milyen témában saját hatáskörömben innét ide tettem, ez itt az anyagon nyilván átvezetésre került, de közvetlen nem hiszem, hogy képviselőtársaim részére érzékelhető, értékelhető szakmailag. A másik olyan jellegű dolog, aminél mindenféleképpen kételyeim vannak, az anyagnak a további módosítási része, átcsoportosítási javaslatai érintenek olyan feladatot, ami nem realizálódott még. Konkrétan Balaton úti értékesítésre gondolok. Kérem szépen a vagyoni értékesítés bevételére, ami nem biztos, hogy realizálódik. Máris kiadási előirányzatot javasolunk semmiféleképpen én a magam részéről ezzel nem értek egyet. Ha csak olyan megszorítás nem következik be, hogy egyébként a Jegyzőnő szokott mindig ezzel érvelni okkal, joggal, hogy kérem szépem, akkor kerülhet sor a kiadás teljesítésére, ha a feltétel realizálódik. Rövid leszek lakóház felújítás címjegyzék ez nem tudom hogyan kapcsolódik az előirányzathoz. Ott van egy, a kiadási oldalon lakóház felújítási kiadási javaslata nem tudom, hogy a címjegyzék tételekhez kapcsolódik-e vagy be kell jelölni konkrétan a felhasználási oldalt is. Ez már megint határköri kérdés. Konkrét kérdéseim, ja igen, javaslat. Kérem szépen Olajbányász téma külön napirendi pont itt meg előtte döntünk egy átcsoportosítás kapcsán. Nem javaslom ezt a részt. Közhasznú foglalkoztatás megjelenik a hivatali költségvetés keretében durván 1 millió Ft-os nagyságrenddel. Tény kiadás, nem hallottam arról, hogy lett volna ezzel kapcsolatos döntés vagy saját hatáskörű ….. dolog. Nagy vonalakban mondom létszám feltüntetés kötelező kelléke a költségvetési előirányzatnak. elméleti szinten megjelenik az anyagban, azt talán tudjuk, hogy személyi juttatások emellett a Polgármesteri Hivatal kiadási előirányzatánál emelkedik, ha kis mértékben is, durván 1 millió Ft-tal ugyanakkor a létszám leépítések voltak erről, döntés született és se a módosított előirányzat sora se a tényleges javasolt előirányzat létszám adatot nem tartalmaz. Tessék megnézni a kiadási oldalt tábla rendszerben kötelező kellék. Tessék pótolni most a szavazás kapcsán. Isten bizony nem vagyok, hogy mondjam, oké egy olyan hivatali dolgozók lakástámogatása. Van egy felhasználási rovat, meghaladja az előirányzati rovatot és most szentesíteni akarunk valamit. Ha ez saját hatásköri döntés, akkor tessék erről számot adni. Ha nem, akkor megindokolni, hogy miért van erre szükség, vagy ki engedélyezte a kifizetést, és milyen célra. Összességében hiteltábla, utoljára fogom elmondani, és többet nem foglalkozom ezzel a kérdéssel. A hű tájékoztatáshoz hozzátartozik, és úgy tudom, hogy a képviselőtársaim eleve megkérdezték volna ezt az okot. Van X hitelszerződésünk, döntöttünk ugyan az átcsoportosításáról, ennek vannak kamatvonzatai, és kérem szépen, és ezután esedékes a jelenleg jogszabályban lévő kamattartalom, és ennek az éves ütemezése nem jelenik meg a táblázaton. Már pedig az adóság állomány az tőke törlesztés és kamatokból állnak, ilyen értelemben a táblázatot hiányosnak tartom. Összességében én azt mondanám mindezek ellenére, hogy egy feszített gazdálkodásban gyakorlatilag a szakapparátus megoldotta azt a kötelező házi feladatot, amit gyakorlatilag rá mért az önkormányzat képviselőtestülete, következetes munkában az év végi finanszírozást mindenféleképpen megoldhatónak tartom, de következetes munkára van szükség a későbbiekben is.

Marton István: Nem tudom, hogy az előttem szóló képviselőtársamnak a kiskincstárral kapcsolatos megjegyzése szerencsés volt-e, mert én úgy gondolom, hogy a kiskincstárat az előző közgyűlés eldöntötte, hogy megvalósítja, az gyakorlatilag a város életben maradását jelentette. És azért az hozott az intézményeknek is, talán nem is annyit, mint amennyit örömmel vettek volna. De azért sem érdemes erről hosszasan beszélni, mert most már a nagy kincstár nélkül áll fönn ugyanennek a veszélye, de ez már a következő napirendet érinti. Sokat lehetne ezzel kapcsolatban beszélni. Én az oktatással kapcsolatban két dolgot említenék, 13. oldalon a lap alján van a Thury György Kereskedelmi és Szakmunkásképző Iskola V épülete beázik, a tető cserje elengedhetetlen ma ez a terv elkészült, de a kivitelezése a 2000. évre tolódott. Nem olvasom végig, ez egy nagyon elegáns mondat csak egy kicsit elfedi a valót nevezetesen azt, hogy 1998-ban már döntött a közgyűlés arról, hogy Batthyány Gimnázium épületének a felújításának, a hátsó szárnyra gondolok egy időben ez is fog elindulni. De mindkettőre a jó szokásának megfelelően oly csekély összeget szavazott meg, hogy egyik sem tudott elindulni és ekkor történt az, hogy a Thury Szakközépiskola igazgatója lemondott az ő részükről, hogy legalább a Batthyány el tudjon indulni. Én nagyon szomorú lennék, hogyha bár rá érvényes közgyűlési döntés, ez a dolog 2000-be nem indulna el. Hát annak idején tagja voltam annak a bizottságnak, aki ezt a helyszínen is megnézte a sok egyéb mellett is értelem szerűen és bizony, bizony ez a munka elodázhatatlan. Ez csak egy figyelem felkeltés volt részemről. A másik, ugyan ennek az oldalnak a közepén írnak az Állami Zeneiskola körülményeiről, amelyek ugye ráadásul még romlanak is, az épület felújítást kíván. Én úgy gondolom, hogy talán nem is ehhez a napirendhez tartozik, szintén gondolatébresztőnek számon, hogy ha mi egy művészeti középiskolát célzunk meg, akkor talán már nem is annyira ebben az épületben kellene gondolkodni. És én mindenkit óvnék attól, hogy sok 10 milliót ennek a felújításár költsünk. Van erre jobb számításba vehető terület is. Azt hiszem, hogy a háromnegyedévi beszámolóval érdemben vitatkozni már nem lehet, mert hát ezek tényeket rögzítenek. Azt hiszem, hogy ezzel együtt is látszik már az, hogy az évvégével komoly gondjaink lesznek. Én nem érzékelem azt, hogy valamilyen gondja is mérséklődne az önkormányzatnak, ebből is egyértelműen kiviláglik, hogy a vagyonfelélés folytatódott. Az az érzésem, hogy sajnos ezt nem is tudjuk megállítani a jövőt illetően sem. Ezt többféleképen lehet értelmezni, lehet a korábbi évek felelőtlen gazdálkodásának is a számlájára írni meg lehet a jelenlegi, illetve a pár évvel korábban bejött szigorításokra is utalni. Azt hiszem elég az ha azt említem, hogy valaha, amikor az SZJA-t bevezették, akkor egy rövid időre itt maradt az egész, majd a fele és most már alig van 13,8 % ebben az esztendőben, ha jól emlékszem, mert a 15 az egy elméleti szám, ami ugye további visszaosztásra kerül. Jövő évre ez tovább fog karcsúsodni, ha valaki ezt egyszer kellő türelemmel ezt megállja és végig számolja, hogy az elmúlt tíz évben ez mint jelentett reálértékben. Mert egyébként én úgy gondolom, hogy ezt valami kezdő szakembernek a Polgármesteri Hivatalban ki is lehetne adni, hogy nézzen ennek utána és számolgassa ki. Tehát a jövő évben sem lesznek a körülményein rózsásak, és azt hiszem, hogy csak az az út járható egy-kettő elodázhatatlan feladat súlyának és rangjának megfelelően megpróbálunk végrehajtani és a korábban oly sokszor működő fűnyíró elvet azt likvidálni kell, mert erre azt hiszem, hogy még a következő napirend kapcsán még bőségesen lehet beszélni.

Mayer Ferenc: Nagyon rövid kérdésem lenne. Az utolsó oldalon az év végi javaslat előirányzat módosításáról készült kimutatás 2-es pontjával kapcsolatban szeretném kérdezni, hogy kerülhetett bele a források közé a pedagógiai szakmai szolgáltató és szakértői tevékenység támogatásának pályázaton elnyert összegéből az az összeg, ami ott szerepel. Mert az én legjobb tudásom szerint ezzel bizony az utolsó 10 fillérig el kell számolni, ezt a pénzt csak is arra lehet felhasználni, ahogy a pályázatot kiírták és elnyertük.

Beznicza Miklós: Tökéletesen igaza van Mayer képviselő úrnak. Ez úgy került be, hogy a Gazdasági Bizottság ülésén elhangzott egy ilyen javaslat, hogy ezt a forrást biztosítsuk. Közben megjött a levél, hogy mire lehet használni. Ha odaértünk volna, úgyis visszavontuk volna ezt a javaslatunkat. Tényleg tévesen került bele ez a dolog.

Ha már nálam van a szó, akkor szeretnék én a Cserti úr dolgaira egy-két dolgot reagálni. Tökéletesen igaza van a Tibornak, hogy tételesen az átcsoportosítási javaslatról nem számoltunk be. Szeretné elmondani, hogy itt nem adtam ki, mert túl sok anyag volt, de a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságon az anyag kinn volt, tehát tételesen 5 oldalon keresztül a Gazdasági Bizottsági tagoknak erre lehetőségük lett volna, de természetszerűleg, mivel fölmerült semmi akadálya, hogy a legközelebbi közgyűlésen ez kiosztásra kerüljön. Nem titok Gazdasági, Pénzügyi Bizottság tudja mondani, az anyagot megkapták. Az ifjú lakáshoz jutó címjegyzék téma szeretném mondani, hogy IKI vitte be Gazdasági Bizottság elé ezt a témát, hogy a lakásalapból finanszírozzuk vissza, bevétel növekmény és a lakásalapból megy vissza, hogy mentsük a lakásalapot, ha emlékszel rá, akkor ez úgy került be az anyagba. Még itt a tételes létszám, tökéletesen így van, elfelejtjük beírni, jegyzőnő mindjárt reflektál ezekre a dolgokra. Hivatali dolgozók lakásépítési támogatása 600 valamennyi ezer Ft–tal megnő, annyival megnöveltük a lakáskölcsön törlesztést. Ez az a pénz, ami bejött és a hivatali apparátus részére került visszaosztásra. Tehát ez az. A hiteltáblára vonatkozóan én azt hittem, hogy ez elégséges most tudomásul vettem, hogy nem, a kamatokat nagyon szívesen adnám, csak napokon belül kapom meg az Erste Banktól a hitel átütemezéssel kapcsolatos anyagot és ott. elnézést, ne haragudjanak én vagyok banki szakember, de most nem tudom, hogy mennyi a bubor. Ez a bubortól függ, ahogy az ajánlatokban ezt letették. Nem is értek hozzá, ezért nem is akarok, ebbe belemenni.

Tüttő István: 13,78

Beznicza Miklós: Nem tudom, de a bubortól tette függővé, ezért napokon belül megkapom. Itt a közhasznú foglalkoztatásnál át lett nézve igaz itt a 6-os melléklete van ennek a bevételi része, a másik pedig az ott ahol megtaláltad. Ez természetesen nem a hivatalban kerül felhasználásra, hanem a Szociális Foglalkozatóhoz fog átmenni, annyit, amennyit felhasznált előre előirányzatot nem adtam át nekik. Azért találtad meg ebben az anyagban ezt a részt.

Dr. Tuboly Marianna: Mondom a létszámot 208-cal indítottunk létszám leépítés előtt, tehát az 16 fővel csökkent, tehát 192, és ebben benne van a Cigány Kisebbségi Önkormányzat és Horvát Kisebbségi Önkormányzat által foglalkoztatottak. tehát a rendeletben 192 került.

Tüttő István: Van-e még felvetés. Úgy látom nincsen. Megkérdem könyvvizsgáló asszonyt, hogy kíván-e szólni. Nem kíván. Azért kérdezem, mert a lehetőséget megadjuk. Köszönöm, akkor a vitát lezárom.

Rendeletmódosításról van szó. Úgy összegezhetném, hogy gyakorlatilag módosító indítvány nem volt. Hát azokat, amiket fölvetettél azokat menetközben. Ja volt egy bocsánat, volt igen tudom már. De ismételd meg és akkor, úgy.

Cserti Tibor: (Felszólalását nem lehet hallani.)

Tüttő István: Mindjárt rákérdezek, megkérdezem a vagyongazdálkodást. Tehát a Balatoni úti telekértékesítés, mert Cserti úr arra hivatkozva aggályát fejezte ki, ha az nem jön be.

Kálóczyné Éberling Márta: A Balatoni úti telkek értékesítéséből származó bevétel nem fog beérkezni. Ugyanis ez volt az, amit korábban a Ford nem írt alá adásvételi szerződés és elindítja az adás-vételt.

Cserti Tibor: Például az Erste Banktól van itt egy összeg, nem említem a nagyságrendjét, hogy kiadás mérséklésére csak akkor kerülhet sor……

Tüttő István: Nem tudok rá válaszolni, november 30-a azaz a mai nap, a mai napot adták meg, hogy a mai napig adják fel. Nem tudom van erről információnk? De holnap találkozunk velük, vagy csütörtökön bocsánat. Tehát erre reális esély van két napon belül. De azzal egyetértek, hogy amíg az be nem érkezik addig nem, ez így természetes. Parancsolsz?

Cserti Tibor: (Felszólalását nem lehet hallani.)

Tüttő István: Megkérdezem osztályvezető urat, hogy az 1 millió Ft, amiről kiderült, hogy helytelenül került a javaslatba, helyette mit tudunk beállítani.

Tarnóczky Attila: A költségvetésben ugye vannak bevételek és kiadások. Kérem szépen senki se úgy értelmezze a leírtakat, hogy ebből a pályázati pénzből kerül a támogatásra a Kanizsa Újság. Ezzel a pályázati pénzzel megnő a bevételünk, ugyanakkor ….Kanizsa Újságot. Ha lehet, akkor a részletekbe nem mennék bele, ha mégis kérik, akkor zárt ülést fogok kérni.

Tüttő István: De gyakorlatilag ennek a forrása, mindegyiknek megvan a forrása. Kérem szavazzunk. Először is a javaslatról, a háromnegyed évi költségvetési beszámoló év végi előirányzatának módosításáról szavaznánk. Ha gondolják, akkor a pontok szerint és akkor először az elsőt tennénk fel. Itt elhangzott ….minősített többség után.

 

A közgyűlés 19 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: 2. pont. Itt jelezte Tarnóczky úr, hogy a forrását megtalálta.

 

A közgyűlés 19 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: A harmadikról kérem a szavazást.

 

A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: A negyedikről azzal a kikötéssel, amit Cserti úr mondott.

 

A közgyűlés 18 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Ezután Önök előtt van, éppen az előző napirendnél tárgyaltunk róla. Megkérem, hogy nem kelljen felolvasni a számokat, de ennek az anyagnak az értelem szerinti átcsoportosítása szerint alakítjuk ki a számokat. Kérem, hogy ezt fogadják el, ezekből a számokból fogunk az ellenőrzés kapcsán összesített számok. Kérem szavazzanak.

 

A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Ezek után megkérem Önöket, hogy a rendelet módosításáról szavazzunk.

 

A közgyűlés 19 szavazattal, 1 tartózkodással a rendelettervezetet elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

 

57/1999.(XII.1.) számú rendelet

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 57/1999.(XII.1.) számú rendelete az 1999. évi költségvetésről szóló 6/1999.(III.2.) számú rendelet módosítására.

(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)

 

Tüttő István: Ezek után a beszámolót is kérem megszavazni. Ezzel szoktunk kezdeni, de a sorrend nem hiszem, hogy gondot okoz. Kérem szavazzunk.

 

A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

354/1999.(XI.30.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 1999. évi költségvetésének I.-III. negyedévi végrehajtásáról szóló beszámolót elfogadja.

 

 

12.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2000. évi költségvetési koncepciójára (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

 

Tüttő István: Szeretném jelezni, hogy az Érdekegyeztető Tanács kérése az, hogy ma ne döntsünk, mert újra szeretnék bizonyos elemeit velünk közösen átbeszélni, de ettől függetlenül, ha Önök is úgy látják jónak néhány elemével foglalkozhatunk a kérdéssel, magával az előterjesztéssel.

Dr. Fodor Csaba: Tisztában vagyok azzal, hogy polgármester úrnak jogszabályi kötelezettsége volt november 30-i határidővel ezt ideterjeszteni ezt a koncepciót, de én tisztelettel kérem, és ez egy határozati javaslati módosítás, hogy a közgyűlés ezt a koncepciót utalja vissza bizottsági szakaszba, mert hiszen még további egyeztetésekre van szükség.

Tüttő István: Szeretném jelezni, hiszen majdnem mindenki tud róla, egyeztetések már folytak a frakciók között is, de világos, hogy a bizottságoknak feltétlen meg kell tárgyalni. De ha Önök úgy gondolják, hogy mégis tárgyaljunk a részletekről, akkor kérem a véleményüket.

Tarnóczky Attila: Én nem látom igazán értelmét annak, hogy olyanról vitatkozzunk, ami adott esetben érdemben és lényegesen változhat. Nem látom értelmét annak, hogy úgy vitatkozunk, hogy az Érdekegyeztető Tanács még nem tárgyalta meg. Én javaslom az elnapolást most a december 14-i közgyűlésre.

Tüttő István: Én ugyanezt szerettem volna megerősíteni, mert addig feltétlen dönteni kell, 15-ig tehát szíveskedjenek a bizottságok ezeket.

Dr. Fodor Csaba: Azt szerettem volna mondani, azért nyomtam ügyrendi gombot, hogy valami módja legyen, hogy lezárjuk az el sem kezdett vitát. Azt kérném, hogy szíveskedjen a polgármester úr akkor ügyrendiként kezelni a módosítási javaslatomat kiegészítve alpolgármester úr által mondottakkal.

Tüttő István: Alpolgármester és Fodor úr egymást kiegészítő javaslatai alapján kérném, szavazzunk. December 14-i soros közgyűlésre hozzuk vissza és addig a bizottságokat kérjük, hogy érdembe tárgyalják meg, egyeztetéseket folytassuk le. Erről szavazzunk.

 

A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

355/1999.(XI.30.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2000. évi költségvetési koncepciójának tárgyalását az 1999. december 14-i közgyűlésig elnapolja.

Határidő: 1999. december 14.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

 

Tüttő István: A Futball Clubbal kapcsolatban abban állapodtunk meg, hogy mindenképp átvisszük a következő napra.

 

13.) Javaslat a Polgármesteri Hivatal feladatellátásának racionalizálására és a létszámleépítés II. ütemére (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

 

Tüttő István: Egy kérésünk lenne. Az a kérésünk, hogy ezt, csúsznánk ismét az idővel, hogyha ezt nem tárgyaljuk meg és a Németh László kérte, mivel pályázata van és ennek a döntésnek fontos az ő további ügyintézéséhez, kérte még, hogy az ő kérését, illetve az ő napirendjét tárgyaljuk meg. Önök szerint van-e olyan ami halaszthatatlan a mai nappal kapcsolatban. Nincs. Akkor ezt a kettőt kérem, hogy még tárgyaljuk meg. Megkérdezem Önöket, hogy van-e észrevétel ezzel.

Röst János: Azt szeretném javasolni, hogy menjünk végig az összes napirendi ponton. Ami visszavan, az kb. egy ötperces szavazás lenne. Most van nyolc óra, szerintem kilencre be lehet fejezni a Futball Club kivételével, azt meg be kell hozni a következő közgyűlésre egy héttel később.

Tüttő István: Nem vagyok ellene, de akkor maradjunk annyiban, hogy a labdarúgást ma nem tárgyaljuk, azon okok miatt.

Bicsák Miklós: Itt a polgármester úr elmondott, nagyon kérem, hogy a Németh úr témáját tárgyaljuk meg, mert én tudom, mint vállalkozó is, hogy azok a hivatalos dolgok a bank felé… itt napok nagyos sokat és órák számítanak. Kérem a közgyűlést, hogy támogassa.

Tüttő István: Itt egy A és egy B verzió van. Ezzel kapcsolatban kérem a véleményt. A konyháról van szó.

Dr. Tuboly Marianna: Annyit szeretnék elmondani, hogy három ütemről szólt a létszámleépítés, ennyit javasoltunk. Ennek I. első ütemére sor került, amelynek keretében 16 státusz megszüntetésére került sor. A II. ütemben ígértük Önöknek az okmányiroda státuszainak megoldását oly módon, hogy nem fogunk létszámot felvenni, tehát belső átszervezéssel oldjuk meg az előírt három főt, tehát akkor 16+3-nál tartunk. A technikai állomány áttekintése alapján van Önök előtt ez az előterjesztés. A takarítói feladatok olcsóbb ellátására vonatkozóan árajánlatokat kértünk be. Meg kellett állapítanunk, hogy nem érkezett olyan árajánlat, ami a jelenlegi feladatellátásnál olcsóbbá teszi ezt a fajta munkát. A III. ütemre ígértük az érdemi munkavégzés áttekintését, oly módon, hogy ott még milyen létszámleépítés érhető el, tehát ezt azért jelzem, hogy ezzel még a munkánk nem fejeződött be, mert a III. ütemet én az osztály és irodavezetők kinevezését követő időszakra datálom, teszem, hogy együtt a vezetőkkel ez a fajta munkát áttekinthessük.

Tüttő István: Szeretném azért a határozati javaslat 1. pontjában egy A és egy B változat szerepel. Az első arról szól, hogy teljesen felszámolnánk a hivatalban lévő konyhát és megszüntetnénk a működését. A B változat arról szól, hogy melegítő konyhaként megmaradna és lényegesen csökkentett létszámmal, 1 fővel ellátná azt a feladatát, amit eddig azzal a megkötéssel, hogy külsős, tehát külső vendégek fogadására így már nem válik lehetőség, csak az itt dolgozók számára biztosítja az étkezést.

Böröcz Zoltán: Szeretném felhívni a figyelmet, hogy a kiegészítésben szerepel egy Pénzügyi Bizottsági javaslat, amit kötelességem természetesen képviselni, ugyanakkor nem jelenik meg határozati javaslat formájában. A lényege a javaslatnak azt, hogy egy 3. ponttal történő kiegészítést javaslok a következő szerint. A Polgármesteri Hivatal az épületrész hasznosítása, jelenlegi funkció megtartása érdekében dolgozzon ki javaslatot. A lényege a dolognak az, hogy a városban több példa van rá, hogy intézményi, üzemi és egyéb melegétkeztetési konyháknak a bezárása után vállalkozói alapon ….üzemi konyhák intézményben üzemelhetnének. Tehát ne zárjuk ki annak a lehetőségét, hogy a jelenlegi funkció megtartásával vállalkozói alapon valaki ezt, a polgármesteribe üzemelő intézményi melegétkeztetési helyet esetleg vállalkozásban sikeresen üzemeltesse. Ez a lényege és ezért kérem a Pénzügyi Bizottság javaslatát támogassák, ami azt jelenti, hogy az 1-ben az A változat 2. pont és egy 3. pont az általam idézett tartalommal.

Tarnóczky Attila: Érintett vagyok, bevallom őszintén számomra a B változat szimpatikusabb, ami azt jelenti, hogy negyed óra alatt végzek az ebédeléssel, egyébként mondjuk rámegy egy órám. Ez a dolog egyik oldala, a másik része az, amit a Pénzügyi Bizottság javasol, akkor azt nem így kellene megvizsgálni ezt a lehetőséget, hanem először meg kellene vizsgálni a vállalkozásba adás lehetőség. Ha nincs ilyen lehetőség, akkor dönteni az A és a B változat között, ugyanis ha az A változatot fogadjuk el, utána már lehet, hogy teljesen hiába vizsgáljuk meg a vállalkozásba adás lehetőségét.

Dr. Baranyi Enikő: Én egyáltalán nem érzek semmi ellentmondást a Pénzügyi Bizottság véleménye és állásfoglalása alapján azzal, hogy megszüntetni, hát bezárja, de nem azt jelenti, hogy az ott lévő tárgyakat és mindent leszerel és pontosan ez volt a Pénzügyi Bizottság javaslatának a célja, hogy az a helyiség, vagy az az épületrész miután, ha jól tudjuk a hivataltól függetlenül másoldalról is megközelíthető. Akkor az vállalkozásba adva biztosítja a dolgozóknak az étkeztetését helyben, de a környéki intézmények dolgozói is egyébként ezt a konyház igénybe vehetik. Ugyanakkor a hivatal számára egy bevételi forrást jelenthetne. És ezért gondoltuk az A változatot.

Tarnóczky Attila: Én magamnak érzem a Pénzügyi Bizottság véleményét, de mégiscsak az lenne a logikus eljárás szerintem, hogyha ezt az utat akarjuk választani, hogy kiadjuk a feladatot, hogy vizsgálja meg ezt a vállalkozásba adást, mint lehetőséget. Ha van ilyen igény, illetve van ilyen lehetőség, tehát ha van egy vállalkozó, aki ….működtetne, akkor legyen, de hogyha nincs ilyen vállalkozó, akkor felmerül a kérdés, hogy A vagy B és nem fordítva.

Tüttő István: Akkor már csak A lehet.

Böröcz Zoltán: Én fenntartom az eredeti javaslatomat. Az A lehetőséget támogatja a Pénzügyi Bizottság és személy szerint is ezt támogatom. A 2. és a 3. változatba megfogalmazva, amit Tarnóczky Attila is ismételt, ugyanis az A változat megvalósulása egyáltalán nem akadályozza a dolgot és az A változat megvalósulása azért is szükséges, mert bárhogy is …. egy esetleges vállalkozásba adás a Pénzügyi Bizottság nem szeretne annak akadálya lenni, hogy költségmegtakarítás szempontjából ez az intézkedés minél gyorsabban megtörténjen.

Tüttő István: Úgy látom több észrevétel nincsen, a vitát lezárom. Szavazunk és először az 1. határozati javaslat A változatot teszem fel szavazásra, mely a megszüntetést javasolja és ezzel összhangban a Pénzügyi Bizottság javaslata is. Bocsánat, akkor a Pénzügyi Bizottság, de ő azt mondta, hogy az legyen a 3., ezért teljesen mindegy. Önök előtt ott van a Pénzügyi Bizottság javaslata, amely az 1. pont A változatát, valamint a 2. pontban foglaltakat támogatja, egyúttal javasolja 3. ponttal való kiegészítést a következők szerint. Ez pedig szintén Önök előtt van, egy funkció fenntartása. Szavazzunk erről. Csak ugye ennek az a baja, hogy egyszerre teszi fel a …

 

A közgyűlés 15 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Végül a Pénzügyi Bizottság javaslata komplett, mert mindegyikről kitér, akkor a többit nem szavaztatjuk. A 2. akkor megszavaztatom. Bocsánat a 2. pontot csak támogatja, de azért a 2. fölteszem szavazásra, mert az nem volt így pontosan. Tehát a 2. Szavazzunk. A státuszra vonatkozik.

 

A közgyűlés 18 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

356/1999.(XI.30.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. a Polgármesteri Hivatalban működő főzőkonyhát 1999. december 31. napján megszünteti, a 4 fő konyhai alkalmazott és 1 fő élelmezésvezető státuszát és illetményét a – 3 fő felmentéséhez kapcsolódó pénzeszközök biztosításával – zárolja.
    2. a Polgármesteri Hivatal II. ütemű létszámcsökkentése keretében 1 fő fizikai státusz megszűnéséről határoz.
    3. Határidő: 1999. december 31.

      Felelős : Dr. Tuboly Marianna jegyző

    4. felkéri a polgármestert, hogy az épületrész hasznosítására – a jelenlegi funkció megtartása érdekében – dolgozzon ki javaslatot.

Határidő: 2000. január 31.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

14.) Előterjesztés a nagykanizsai 3031/2 hrsz-ú ingatlannal kapcsolatos területcseréről (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

 

Tüttő István: Kérem erről a véleményüket, a bizottságok tárgyalták. Itt is A és B variáció van. Szeretném mindjárt Németh urat megkérdezni, hiszen itt van a helyszínen. Én magamnak felírtam, a B változatban, nem tudom, hogy ismeri-e azokat a javaslatokat, amelyeket meg kívánunk szavaztatni és ugye a bizottságok állásfoglalása alapján számomra nem volt teljesen világos, hogy az a verzió, amely a B változat második szakaszában van, arra Ön hogyan reagál. Mert ugye van egy változat, ami arról szól, hogy cserélünk, van egy olyan változat, hogy értékkülönbözet nélkül cserélünk és van egy olyan változat, amikor nem cserélünk, hanem az egyik földrészt eladjuk, beszámítjuk az általunk fizetett un. bérleti díj megváltást és a különbség pedig 691 ezer Ft a Németh úr részéről nekünk befizetendő. Erre vonatkozóan nem láttam a bizottságoknak a véleményét.

Németh László: Ezzel a két változattal egyetértek, mind a kettőt el is fogadom, de az 1. változatot szeretném jobban, ha ez nekem így sikerülne. Ugyanúgy szegény vagyon én is, mint az önkormányzat. Ennél a beruházásnál minden pénzre szükség van. Ha a másodikat fogadják el, akkor legalább annyit szeretnék kérni, hogy az alsó üzletemből, amit le fogok adni, mert hogyha ezt most kifizetem, lehet, hogy a következő nap már kirúgnak, ki kell mennem, holott azért még szeretném most télvíz idején, mert engemet most így meglepetésként ért, hogy ki kellene költöznöm, ahogy olvasom ezt a papírt, ez következik belőle. Tehát még szeretnék májusig ott lenne, nem tudnék most hova költözni a tapéta szaküzletemmel. Természetes dolog, hogy ugyanúgy a bérleti díjat fizetném. Akkor így mind a kettőbe belemegyek, mert már rá vagyok kényszerülve, mindenesetre szeretnék, ha az 1. változatot fogadnák el, mert én is ugyanolyan szegény vagyok, mint az önkormányzat.

Antalics Dezső: A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság tárgyalta, mégpedig a B változat kiegészítésével együtt és így tudja támogatni az előterjesztést. Tehát egyértelműen a B-t támogatja a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság.

Röst János: A Gazdasági Bizottság az A változatot tárgyalta, azt támogatta és tárgyalta egyébként az előterjesztést. Személyemben is ezt a változatot támogatnám. El kell, hogy mondja, hogy Németh László vállalkozó a város egyik olyan vállalkozója, aki nagyon szívesen és nagyon lelkesen szponzorál kulturális rendezvényt társadalmi munkában. Jelentős összeggel vett részt a főiskola megépítésében, a kórház felújításában. Én úgy gondolom, hogy ilyen esetben a méltányosabb megoldást kell választania a testületnek. Mindenképpen az A változatot javasolnám elfogadásra.

Bicsák Miklós: Nem akarom itt ecsetelni a Röst képviselőtársam által elmondottakat én is a vállalkozást támogatva, kérem a tisztelt közgyűlést, hogy vegyék figyelembe, valóban Németh úrnak az érdemeit. Itt a Kanizsai Főiskola, sorolhatnánk sorozatban, MÁV NTE stb. Mint Gazdasági Bizottsági tag, mi is az A változatot támogattuk, és azért figyelembe kell venni, hogy Németh úrnál munkahely teremtődik és úgy gondolom, hogy ez a hozzáállás a városnak a vezetéséről is humanitásban a közgyűlés megengedhetné magának, hogy olyan vállalkozást és olyan vállalkozót támogat, aki a városért már tett és tenni fog.

Marton István: Mielőtt a két, általam tisztelt bizottság álláspontja között véres háború törne ki én azt javaslom, befejezhetjük a vitát és javaslom elfogadni a Németh úr által előterjesztett kompromisszumos javaslatot, ami úgy szólt, hogy a B + 5 hónap bérleti díj, úgyhogy fizet. Kérem, hogy erről szavazzunk.

Teleki László: Ennek ellenére én valóban a Bicsák úrral és Röst úrral egyetértve, ha Németh úrnak az álláspontja az, hogy az első verzió jobb neki, akkor javasolnám az A pontot. Nem mondanám el én szintén ugyanazokat a pozitív eredményeket, amiket Kanizsáért felmutatott. Tehát az A verziót kérem elfogadni.

Tarnóczky Attila: Én most nem az averzióról beszélnék, hanem arról, hogy ha jól értettem Némeht úr szavait ő az A változatot szeretné és mindkét változatnál május végéig szeretne kiköltözni a most bérelt üzletéből. Tehát neki olyasfajta javaslat, hogy május 31. vagy május nem tudom hányadika és a B változat az a …..nem volt. Volt? Azt mondta Németh úr, hogy mindegyik megoldás jó neki, az A változatot szeretné inkább és az üzletből május végéig tud kiköltözni.

Tüttő István: A Tarnóczky úr jogosan teszi fel, mivel az A változatnál nem hangzott el, hogy akkor is akadály-e az üzletből való kiköltözés arra a határidőre, ami itt a … Mert ugye csak arról szóltunk, ha a B változat, akkor azért azt kérem, hogy májusig maradhass, csak ez azt jelenti, hogy ez már egy…

Németh László: Én azt kértem, hogy ha lehet, egy mód van rá, akkor az elsőt, ha nem akkor természetesen kénytelen vagyok

Tüttő István: Az elsőre is érvényes az, hogy május végéig maradni kellene.

Németh László: Igen, természetesen. Hogyne. Nem beszélve arról, hogy ilyen értelemben, még hogy mondjam még jó is járnék, hogyha a másodikat fogadnák el, de most pillanatnyilag…. úgyis az a terület később megvételre kerül és akkor már eleve másfél millió Ft-ot már ilyen értelemben elvesztettem, mert az alsó bolt leadásával ez ugye jelentkezik ez a pénz. Ez annyit, hogy a két összeg összeadásával kell befizetnem most 700 ezer forintot. Ez a második változat. Azért szeretném az elsőt, mert pillanatnyilag még ez a kis pénz is, ez a 700 ezer Ft is hiányzik. Ez egy kb. egy 30 milliós beruházás és ugye én olyan vállalkozó vagyok, az ember előre kalkulál, számít. Az természetes dolog, hogy a képviselőket ez nem nagyon érdekli, de

Tüttő István: És hol van bent a pályázat?

Németh László: A pályázat, hogy mondjam már a bank adná a pénzt is.

Tüttő István: A vitát lezárom. Kérem az A változatot teszem fel először szavazásra.

 

A közgyűlés 12 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

 

Tüttő István: Kérem a B változatot azzal a kiegészítéssel, hogy május végéig biztosítjuk a helyet. Nem tudom, ez nem keresztezi az egyéb elképzeléseinket?

 

A közgyűlés 18 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

357/1999.(XI.30.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése nem járul hozzá a nagykanizsai 3031/2 és 3033/4 hrsz-ú ingatlanok mellékelt térképkivonaton jelölt módon történő, mindkét ingatlant azonos mértékben érintő, értékkülönbözet nélküli területcseréhez.

A közgyűlés támogatja, hogy a nagykanizsai 3033/4 hrsz-ú ingatlan 563,4 m2-es, térképkivonaton jelölt részét Németh László 3800 Ft/m2 fajlagos áron közvetlenül megvásárolja. A vételár összegébe a Zrínyi u. 55. szám alatti 109 m2-es üzlethelyiség bérleti jogának visszavásárlási értéke, 1.449.456 Ft kerüljön beszámításra. Fentiek alapján az 563,4 m2 földterület vételára 691.464 Ft.

A közgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy Németh László 2000. május 31-ig bérletfizetés ellenében az üzlethelyiséget használhassa.

Határidő: 2000. január 31. a cserére

Felelős : Tüttő István polgármester

15.) Javaslat Egészségügyi Alapellátási Intézmény létrehozására (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

 

Tüttő István: Én úgy gondolom, hogy Önök előtt ismert, hogy miért javasoljuk ennek az intézménynek a bevezetését. Egyik fő oka, hogy a jelenlegi módja nem felel meg a törvényi szabályozásnak ahogy ez a kérdés kezelés alatt van. Egységes szakmai és munkáltatói érdekében is indokolt ez a döntés. A társadalombiztosítási kassza, valamint azok irányításának érdekében is indokolt ez a döntés és az egységes irányítás szintén, jelen esetben ahogy most működik nincs megoldva. Ez szintén hozzájárulna ennek a problémának a feloldásához és betegek érdekeinek védelme és megfelelő szakmai képviselet is jobban .érvényesíthető. Az alkalmazotti jogviszony szükség szerinti átalakítása vállalkozási jogviszonnyá is zökkenőmentesen megtörtént a későbbiek folyamán. Egyben továbbképzések intézményi hátterét is megoldhatja. Kérem, néhányat felsoroltunk az előnyei közül, kérem a véleményüket.

Marton István: Úgy gondolom, hogy ez az az eset, amikor a fűnyíró elv érvényesítésének gátat szabunk, mert az a fűnyíró elv, hogy mindent egyenletesen letarolunk.

Tüttő István: A nullásgép is ilyen.

Marton István: Igen, végül is azzal is lehet füvet nyírni, csak egy kicsit problémás. Úgy gondolom, hogy nagyon helyes, hogy egyes ágazatok, vagy intézmények kimúlnak, másokat meg létrehozunk, harmadikat pedig mondjuk fejlesztjük, a negyedik pedig csak visszafejlesztésre kerül. Ez rendkívül jó anyag, jó előterjesztés, én kicsit későinek találom, mert jó 2-3 évvel korábban már megléphettük volna vagy esetleg 5 évvel korábban, de nem akarok nagyon visszamenni. 92-ben kellett volna.

Dr. Baranyi Enikő: Elnézést kérek, nem vagyok pénzügyi szakember, de a 4. oldalon azt olvasom, hogy az intézmény részben önálló költségvetési intézményként funkcionál, évente elkészíti költségvetési tervét. Ez a terv tartalmazza az ingatlanok felújítási, fejlesztési költségigényeit, a működtetési költséget, illetve utóbbi belül a TB által finanszírozott összeg is megjelenik. Kérdezni szeretném, hogy a költségvetési tervezésénél milyen összeggel számolnak ennek az intézménynek a megjelenítésénél, hiszen nemcsak arról van szó, hogy három személy ott fog dolgozni, hanem az itt felsorolt célok, amelyek az intézmény létrehozásának egyébként természetes, fontos feladata is lesz. Bízom benne, …. illetve a város lakossága, hogy nem 1,2 milliós összeg lesz például a műszerfejlesztésre, amikor a feladatok hosszú sorát és skáláját jelenítik meg.

Tüttő István: Egyébként remélhető, mert azt meghaladó lesz a beállított összeg.

Dr. Baranyi Enikő: Meghaladni elég könnyű, mert majdnem, hogy nulla összeg, tehát akkor így mondjam az alapellátási intézmény, figyelembe véve a város nehéz helyzetét, de utalva arra is, hogy milyen korábbi években levő feladatvállalási és kötelezettségei voltak a testületnek, akkor most készítsen és akkor ki készítse el ezt a költségvetési tervezetet, kérdezni szeretném.

Tüttő István: Erre azt tudom válaszolni, hogy nagyobb költséggel tud működni, mint amennyit Baranyi képviselőnő mond. Világos, hogy egy ilyen anyagot el tudunk készíteni, de a döntést meghozhatjuk, mert eleve racionalizálná a jelenlegi helyzetet. Tehát várhatóan alacsonyabb költséggel és hatékonyabban tud így működni, mint azzal a hármas tagozódással. Nekem ez a véleményem.

Dr. Nemesvári Márta: Elnézést kérek, erre nem tudok válaszolni, nem készült költségvetési tervezet. Annyi biztos, hogy a kasszapénzből nem működhet az intézmény, tehát az önkormányzatnak hozzá kell rendelni a költségeket és egy intézményi költségvetést kell személyi, dologi kiadások és az összes működtetési kiadásokkal megtervezni. A felújítások már nem egészen az intézmény, az az alapellátásra vonatkozik, nem az intézményre. Ennek az intézménynek kell megtervezni.

Tüttő István: Arra garanciát tudunk vállalni, hogy több pénzt kapnak, de ha úgy érzik, hogy ennek a számításnak a hiányában nem mernek dönteni, annak ellenére, hogy azt mondjuk, hogy a működésért nem fogja. De a költségvetés része lesz.

Cserti Tibor: Javaslom az …. elfogadását. Meggyőződésem egyébként, hogy azok a költségelemek a költségvetésben eddig is bent voltak, most átszervezésről van szó és ennek a személyi juttatási előirányzati köre is és a dologi is valahol volt. Itt az előterjesztés szakmailag indokol valamit, hogy miért nem volt jó eddig, illetve hogy lehetne jobb. Ugyan a bizottsági javaslatok nem teljesen egyértelműek, de a szakmai bizottsági javaslat teljesen egyértelmű számomra. Én osztom azokat az aggályokat, amiket Baranyi képviselőnő megfogalmaz, de arra a mai napon úgysem tudunk egzakt választ adni. Meggyőződésem, hogy ezzel a fajta szakmai javaslattal a munkát csak előre vinnénk és a koncepció részeként tekintenénk, javaslom az elfogadását. Vigyázzunk intézmény alapító okiratának jóváhagyásáról is van szó, nyilvánvaló, hogy minősített szótöbbséget igényel. Szavazzunk.

Tüttő István: A vitát lezárom. Szavazzunk a határozati javaslatról. Alapító okiratot elfogadjuk és pályázatot írunk ki a vezetés betöltésére. Szavazzunk.

 

A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

358/1999.(XI.30.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2000. február 1. naptól Egészségügyi Alapellátási Intézményt hoz létre, egyidejűleg a Polgármesteri Hivatal létszámát 2 fővel csökkenti áthelyezés miatt.

A közgyűlés az intézmény alapító okiratát az 1. számú mellékletben foglaltak szerint elfogadja.

Az intézményvezetői munkakörre a közgyűlés a 2. számú mellékletben foglaltak szerint pályázatot ír ki.

Határidő: 2000. február 1.

Felelős : Tüttő István polgármester

16.) Thury laktanya parancsnoki épület értékesítése (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

 

Tüttő István: Szeretném jelezni Önöknek, hogy konkrét megkeresés is van már az ügyben, tehát ha pályázatot írunk ki, biztos, hogy lesz pályázó. Ennyit szerettem volna hozzátenni.

Marton István: Örülök a előterjesztésnek, örülök a bizottságok szakmai állásfoglalásának, egy kérésem viszont van, fő nélkül, mert ez csak parancsnoki épület volt. Sokat jártam benne évtizedekkel korábban. Nem emlékszem rá, hogy az elmúlt években főparancsnokivá léptették volna elő az épületet, miközben bezárták az intézményt.

Tüttő István: Én írtam alá, de nem tudtam kétségbe vonni, mert a katonaság messziről elkerült annak idején. Elfogadom, ki is húztam, nem hívták valóban soha főparancsnokinak. Szavazzunk róla.

 

A közgyűlés 16 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

 

359/1999.(XI.30.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése hozzájárul ahhoz, hogy a volt Thury György Laktanya parancsnoki épülete nyilvános versenytárgyaláson értékesítésre kerüljön az ingatlanforgalmi értékbecslésben megállapított vételárért.

Az épület kikiáltási ára: 10.064.000 Ft + ÁFA

A földterület kikiáltási ára: 2.500 Ft/m2 x 2000 m2

Az ingatlan kikiáltási ára 15.064.000 Ft + a felépítmény utáni 2.516.000 Ft ÁFA

Határidő: 2000. január 31.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

17.) Előterjesztés a nagykanizsai 1847/46 hrsz-ú közút értékesítéséről (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

 

Tüttő István: Nem kívánom megmondani, hogy ki az a vásárló. Van-e kérdésük az előterjesztéssel?

Marton István: Ha jól látom az előttünk lévő rajzot, akkor itt arról szól a történet, hogy az utca vonalának az egyenesítése, tehát tulajdonképpen városérdeket is szolgál azon túlmenően, hogy bevételt is eredményez. Egyetértek a bizottságokkal, támogatom.

Tüttő István: Úgy látom egyéb észrevétel nincs, kérem szavazzunk.

 

A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

360/1999.(XI.30.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése hozzájárul ahhoz, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata a forgalomképtelen törzsvagyon körébe tatozó 1847/46 hrsz-ú közút 551 m2 részét forgalomképes vagyonná minősítse át, s azt 4 300 Ft/m2 áron értékesítse a FORD AUTÓ-KANIZSA Kft. részére

Határidő: 1999. december 31.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

 

18.) Előterjesztés az 1999/2000. tanév indításának tapasztalatairól és a 2000/2001. tanév szervezési feladatairól (írásban)

Előadó: Balogh László bizottsági elnök

 

 

Balogh László: Természetesen néhány mondatot a téma számunkra való fontosságára való tekintettel szólnék, mivel különben is zárszó leszek, ezért külön örömmel teszem. Az előterjesztés precíz, korrekt munka, pedig a hatalmas adathalmaz kezelése nem könnyű feladat. Kitűnik az előterjesztésből, hogy az eddigi létszám kalkulációk helyesnek bizonyultak, így ehhez a továbbiakban sem férhet remélhetőleg kétség. Jó lenne szemezgetni a konkrét adatokat, de ezt a szakosztály és a szakmai bizottság kellő körültekintéssel megtett, ezért most azt hiszem eltekinthetünk tőle. Csak azért is, mert az OKST a tájékoztatót 10 igen szavazattal egyhangúlag támogatta. Legfeljebb egy érdekességet emelnék ki a késő esti sajtónak, ami már csak a televízió, a középiskolákban a létszám csökkenés és osztályösszevonások miatt ugyan 4 tanulócsoporttal kevesebb indult, de a kurrens területek elszívó hatása miatt is tovább nőtt a betöltetlen helyek száma. Jelenleg 14,5 állás vár a város középiskoláiban magyar, német, angol, matematika, fizika, informatikus tanárok, valamint közgazdász és elektromérnök szakemberke. Talán van….ilyen is.

Cserti Tibor: Nem akarom húzni az időt, de egyetlen egy kérdésem van. A költségvetési koncepciót 2000. tárgyaltuk. Gyakorlatilag annak volt egy intézmény átvilágítási része is. Gondolom a bizottság ezt a dolgot teljes egészében áttekintette és szinkronban hozta meg ezt a határozati javaslatát. Itt érint intézményt is konkrétan az 5. határozati javaslat és érint gyakorlatilag osztályindításokat, tanulócsoportokat. Tehát a kérdésem lényege, hogy a határozatra valaki adjon választ, hogy a koncepcióval milyen viszonyban van a határozati javaslat. Akkor örömmel szavazom meg.

Tarnóczky Attila: Azt a határozott választ adhatom, hogy az itt szereplő határozati javaslatok egyikét másikát módosítani kell a későbbiekben, hogyha a koncepcióban szereplő kérdések elfogadásra kerülnek a …. esetén, mint az iskola nevét például.

Cserti Tibor:…. melyik a nem kötelező, nehogy később módosítani kelljen.

Tüttő István: A jelenlegi helyzet ez, ami le van írva. Tehát a módosításra úgyis sort kell keríteni, amikor változik.

Balogh László: Azt gondolom, hogy természetesen a normális előre tervezéshez szükséges, hogy most kimondjuk egy ilyen jellegű határozati rendszert és az is természetes, hogy a költségvetési tárgyalások során plusz mínusz változhatnak a dolgok, mert egyébként is változhat ez az adathalmaz és azt is szeretném mondani, hogy a koncepció tárgyalása az a bizottsági szinten is folyik, szeretettel meghívom Cserti urat a holnapi OKSB ülésre. Tehát annyi, hogy én azt kérem, hogy jelen állapotában is támogassák ezt a tájékoztatót.

Tarnóczky Attila: Én is kérném tisztelt közgyűlés, hogy legyenek szívesek elfogadni a határozati javaslatokat. Az esetleg szükséges módosítás minimális a későbbiekben. Ami nem fog változni, az a gyerekek száma, az általános iskolás gyerekek száma, úgyhogy a javaslat nyugodtan elfogadható a tekintetben, hogy hány osztálycsoportot tudunk indítani a következő évben. A részletek pedig amúgy is az Oktatási Bizottság hatáskörébe lesznek utalva, amely figyelembe veszi a bekövetkező változást.

Teleki László: Természetesen én el tudom fogadni, csak egyetlenegy jelzést szeretnék az önkormányzat felé eszközölni. Mégpedig azt, hogy a Kisebbségi Önkormányzat azt a bizonyos hétvégi kollégiumi rendszert, amit működtet most a tanórán kívüli felzárkóztatást, tehetséggondozást, ezt ki szeretné bővíteni a jövő tanévben mégpedig egy olyan szinttel amit már érintőlegesen az OKSB elnökével megbeszéltem és időpontot kértem tőle, illetve az osztályvezető asszonnyal, hogy egy olyan plusz segédanyagot próbáljunk meg biztosítani az iskola számára, ami által a cigány gyerekeknek, halmozottan hátrányos rétegeknek valamilyen szinten egy kézzel fogható oktatási segédanyagot biztosítson a nappali tagozatba, ami által könnyebbé teheti azt a bizonyos középiskolai szint elérését, amit most jelen pillanatban nagyon kevés cigánygyerek tud elérni. Ehhez szeretnénk hozzájárulni a város mindenféle iskolai rendszerébe, hogy minél több gyerek, akik halmozottan hátrányosak, tudjanak eljutni a középiskolába. Ezt szeretném, ha majd a jövő évi, tehát 2000/2001. tanévbe valamilyen szinten a közgyűlés is foglalkozna vele, azt hiszem, hogy nemcsak a Kisebbségi Önkormányzat, hanem valóban minden egyes teleülési önkormányzat képviselője, illetve állampolgárának a kötelessége lesz erre odafigyelni.

Tüttő István: Ez határozati javaslat volt?

Teleki László: Nem, csak kiegészítés.

Tüttő István: Úgy látom, nincs több észrevétel, kérem szavazzunk a határozati javaslat 1. pontjáról.

A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Kettesre kérem a szavazatot.

 

A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Kérem a hármasra a szavazatot.

 

A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Negyedik.

 

A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Ötödik.

 

A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: A hatodikra kérem a szavazatukat.

 

A közgyűlés 19 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

 

361/1999.(XI.30.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. az előterjesztések alapján a 2000/2001. tanévben 65 óvodai csoport működését biztosítja.
    2. A módosítás jogát fenntartva felkési az Oktatási, Kulturális és Sportbizottságot, hogy a jelentkezések alakulásáról a Közgyűlést tájékoztassa.

      Határidő: 2000. április 30.

      Felelős : Tüttő István polgármester

    3. a 2000/2001. tanévben az általános iskolákban 23 tanulócsoport indítását hagyja jóvá.
    4. Határidő: 2000. április 30.

      Felelős : Tüttő István polgármester

       

       

       

       

    5. az alsó fokú oktatási-nevelési intézményekben a 2000/2001. tanévben óvodai jelentkezéseket és az első osztályosok beiratkozását 2000. március 29-30-án tarja. Felkéri az Oktatási, Kulturális és Sportbizottságot, hogy a beiratkozások alakulásáról a Közgyűlést tájékoztassa.
    6. Határidő: 2000. április 30.

      Felelős : Tüttő István polgármester

    7. a 2000/2001. tanévre a középfokú oktatási intézményekben 33 tanulócsoport beiskolázását engedélyezi.
    8. Határidő: 2000. június 15.

      Felelős : Tüttő István polgármester

    9. a 2000/2001. tanévtől kötelező beiskolázású iskolának a Széchenyi István Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskolát jelöli ki.
    10. Határidő: 2000. március 1.

      Felelős : Tüttő István polgármester

    11. valamennyi intézménytípusban a jelentkezések figyelembevételével a tanulócsoportok intézményhez rendelését az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság hatáskörébe utalja.

Határidő: 2000. március 1.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

 

 

Tüttő István polgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén az ülést 21.00 órakor bezárta. (Az ülésről készített hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza.)

 

 

Kmf.

 

 

Dr. Tuboly Marianna
Tüttő István
jegyző
polgármester

 

 

1999. december 14. soros

 

Jegyzőkönyv

Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 1999. december 14-én (kedd) 14.00 órakor tartott soros üléséről.

Az ülés helye: Hevesi Sándor Művelődési Központ Kamaraterme

(Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-7.)

Jelen vannak: Antalics Dezső, Balogh László, Bicsák Miklós, Birkner Zoltán, Böröcz Zoltán, Budai István, Dr. Csákai Iván, Cserti Tibor, Dr. Fodor Csaba, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Horváth György, Dr. Kalmár Béla, Kelemen Z. Pál, Kiss László, Marton István, Mayer Ferenc, Röst János, Tarnóczky Attila, Teleki László, Tóth László, Tóth Zsuzsanna, Törőcsik Pál, Zsoldos Ferenc képviselők.

Tanácskozási joggal megjelentek: Dr. Tuboly Marianna jegyző, Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Beznicza Miklós, Dr. Partiné Szmodics Györgyi, Dr. Nemesné Dr. Nagy Gabriella, Dr. Pintérné Grundmann Frida osztályvezetők, Kálócziné Éberling Márta, Kalmár István tanácsadó, Kámán László az Ingatlankezelési Intézmény vezetője, Zalatnai László a Zala Volán Rt. vezérigazgatója, Gáspár András a VIA Kanizsa Kht. ügyvezetője,Tóth Lajos a Pedagógus Szakszervezet vezetője, Janzsó Antal a Thury Kereskedelmi és Vendéglátóipari SZKI igazgatója, és az önkormányzat által fenntartott konyhák dolgozói, (kb. száz ember).

Megjelentek: Marton Györgyi a Zalai Hírlap Nagykanizsai Szerkesztőségének vezetője, Lukács Ibolya a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap ügyvezető-főszerkesztője.

Tarnóczky Attila: A sajtó munkatársait, a hivatal munkatársait, illetve a teljes testületet soros közgyűlésünk alkalmából. Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen van, ezért az ülés határozatképes, azt megnyitom.

A napirendi pontokra vonatkozó javaslat kiküldésre került, képviselőtársaim előtt van az anyag, ehhez képest azonban szeretnék néhány változást, kiegészítést javasolni. Időközben beérkezett Marton István önálló képviselői indítványa, amellyel annyi lenne a dolgunk, hogy napirendre vegyük és bizottsági szakaszba utaljuk. Önöknél van az előterjesztés, kiosztásra került a Zárda utcai ingatlanon található bérlemények helyzetéről egy tájékoztató és határozati javaslat. Ez a piac, a régi piac területe, kérném szépen ezt is napirendre venni. Ugyanakkor jelezném, hogy a 18. szám alatt lévő napirendi javaslatot visszavonom, Bagola és Kisfakos városrészek csatornázása ügyében. Az oka ennek az, hogy a tervezői munkák beérkezése után kiderült, hogy az anyagban jelzett számok nem állják meg a helyüket, tehát az előterjesztés átalakításra szorul. Úgy gondolom, bár ne lenne igazam, hogy folytatólagos ülésre vagyunk ítélve, de szeretném jelezni kedves képviselőtársaimnak, hogy véleményem szerint feltétlenül meg kellene tárgyalnunk, hát hadd soroljam csak a számokat, gyorsabban fog menni, bár a hallgatók nem sokat fognak érteni belőle, 1, 2, 3, 4, javaslatot, a 4. ugye a költségvetési koncepció, az első három a szokásos. A 7, 8, 9, javaslatot, a túloldalon a 10-15-ig mindent, a 17. napirendi javaslatot, a 20-ast, a 22-est és a 24-est. Ezek azok az ügyek, amelyek halasztása akár egy héttel is akár a végkimenetel tekintetében is egy hét halasztás jelenthet, és az nem lenne kedvező. A sorrendben is, javaslatokat meghallgatva javasolnék változtatást. Nagyszámú érdeklődő várható a konyharendszer átalakítása című, 17. napirendi javaslathoz. Azt javasolnám tehát Önöknek, hogy az interpellációk, kérdések napirendi pont után vegyük ezt előre, hogy ez a jelzett 100 ember időben lehetőséget kapjon a vita meghallgatására. Marton István képviselő úr javaslatát elfogadva magam is úgy gondolom, hogy a díjmegállapítási rendelettervezetek, tehát a 8,9,10, hulladék, víz, tömegközlekedési díjszabás az megelőzhetné a költségvetési koncepciónkat. Továbbá azt javaslom, hogy a szabályozási terv módosítással kapcsolatos rendeleti indítványok kerüljenek egy csomagba. Ebben a vonatkozásban a 22. lóg ki a sorból és a sorrendre logikai összefüggések miatt kérném a 11., aztán az összetartozó 12., 14., aztán a 13, aztán a szintén összetartozó 15. 24. és végül a 22. napirendi pont tárgyalását. Ennyit szerettem volna bevezetésül mondani. Kérném képviselőtársaim javaslatait az esetleges napirendi pont módosításokhoz, kérném jelzésüket napirend előtt felszólaláshoz, kérdésre, interpellációra vonatkozóan.

Antalics Dezső: Napirend előtt szeretnék kétszer fél percet. Az egyik téma a pezsgődugó temetővel kapcsolatos, a másik pedig a karácsonyi vásárral kapcsolatos megjegyzésem.

Bicsák Miklós: Én a harmadik napirendi pontnál, a kérdéseknél szeretnék kettő kérdést kérdezni rövid időben. A témája a gazdátlan kutyák a városközpontban a városszéli településen, azaz a választókörzetemben. Palinban is nagy számban el vannak az utcára engedve. A második kérdésem pedig, úgy tudom, hogy a jövő évben már az önkormányzat fogja végezni a személyi igazolványoknak a kiadását. Ezzel kapcsolatban szeretnék kérdezni.

Kelemen Z. Pál: A Szociális és Egészségügyi Bizottság december 9-i ülésén határozatot hozott, hogy módosító indítványt terjeszt be a 45/1999.(VII.27.) rendeletünk 42. szakaszához. Felkérte a szakosztály vezetőjét, hogy a bizottsági módosító indítványt a mai napon terjessze be és felkérte a szakosztály vezetőjét, hogy jelezze, hogy a Szociális és Egészségügyi Bizottság ezt sürgősséggel kívánja tárgyalni. Ez nem történt meg, feltehetően adminisztratív okok miatt. Az a kérésem, hogy a folytatólagos közgyűlésre ez a határozat jöjjön be és akkor itt döntsünk a sürgősségi tárgyalásáról.

Tarnóczky Attila: Erre annyit szeretnék most jelezni, talán a kérését módosítja, hogy a hivatalvezetés, pontosabban a jogászok véleménye szerint az utolsó rendeletmódosítás szerint mindazok, akik eddig ápolási díjban részesülnek, nem kerülnek ki a rendszerből, az ápolási díj rendszeréből. Tehát azt tessenek eldönteni, hogy az ápolási díj fogalmát, mint támogatási lehetőséget újra be akarjuk-e vezetni. Én ezt nem tudnám szívből támogatni. Több mint 300 millió Ft-ot költ az önkormányzat éves szinten szociális támogatásra. Az állami költségvetésből ennek a tized részét sem kapja meg, tehát a terheink ilyen vonatkozásban nagyon nagyok, ugyanakkor azoknak az érdeke nem sérülne, akik ebben a rendszerben eddig benne voltak. Az előterjesztés egyébként elkészült.

Kelemen Z. Pál: Megnyugodva hallom az Ön válaszát, az viszont nem nyugtat meg, hogy ezután is lesznek rászorulók. Az 1999. évi költségvetés a szociális szférától 98-hoz képest, meglehetősen indokoltan több mint 100 millió Ft-ot vont el. Ezt el tudtam fogadni, ez a dolog viszont olyan emberi tragédiákat okoz, amelyeknek szinte felmérhetetlen a következménye. Jövőben is lesznek elaggott idős emberek, akik önmagukat ellátni nem tudják és ápolásra fognak szorulni és a családjukban kell ellátni őket, ezért javaslom a bizottsági rendelet beterjesztését és sürgősségi tárgyalását.

Tarnóczky Attila: Itt van a rendelettervezet?

Dr. Csákai Iván: Vita van?

Tarnóczky Attila: Napirendi vita van. Képviselő úr azt javasolta, hogy vegyük napirendre a folytatólagos közgyűlés vonatkozásában ezt az indítványt. Úgy gondolom, hogy ennek semmi akadálya, ha a közgyűlés megszavazza. Akkor tehát Kelemen képviselőnek a javaslata, hogy ezt is vegyük napirendre.

Dr. Csákai Iván: A szakosztály kidolgozta a törvényi javaslatot, ezt a bizottságunk arra való tekintettel, hogy a tegnapi nap folyamán kaptam meg, a bizottságunk nem tudta tárgyalni és ennek megfelelően szerettem volna akkor, amikor szót kapok erről szót ejteni. És a két alternatíva, az egyik az, hogy visszahozzuk az ápolási díjat és továbbra is funkciónál, vagy a jelenlegi rendszerből nem kerül ki senki. Ezt kellene megtárgyalni, de én megmondom őszintén jeleztem, hogy kaptam olyan szakosztálytól egy leiratot. Ez kezemben van, ezt még a bizottsággal nem tárgyaltuk, ezt a folytatólagos be fogjuk hozni, a bizottsági ülést összehívjuk és meg fogjuk tárgyalni.

Tarnóczky Attila: Azt javaslom, hogy akkor vegyük napirendre, a bizottság majd megtárgyalja a következő egy hétben és eldönti, hogy mi a teendő.

Röst János: Kérdést szeretnék feltenni alpolgármester úrhoz a költségvetési póttámogatások rendezése érdekében, különös tekintettel a MÁV NTE ügyében.

Dr. Horváth György: Napirend előtt szeretnék szólni egy percben a Cseke hagyaték ügyében.

Dr. Csákai Iván: Két kérdést szeretnék a kérdések között feltenni járda és út állapot miatt, az egyik a vasút felé menő járda, a másik kérdés pedig a Kábeltel TV 30%-os áremelésével kapcsolatban.

Tóth László: Napirend előtt kérnék öt percet a valóság és a tények, valamint a fantázia szövögetése és a politikai szereplési kényszer címszóval és a kérdések között 3 kérdést szeretnék majd föltenni.

Tarnóczky Attila: A cím az sokat sejtető, megérdemel öt percet, de majd kérem az engedélyüket erre.

Marton István: Napirend előtt egy percet kérek a díszkivilágítással kapcsolatban.

Tarnóczky Attila: A vitát lezárnám. Az említett kiegészítéseket szavazásra bocsátom. Először kérem nyilatkozzanak, hogy Marton István képviselő önálló indítványát napirendre vesszük-e. Kérem, szavazzanak.

 

A közgyűlés 18 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tarnóczky Attila: Előterjesztés a Zárda utca 1970 hrsz-ú ingatlanról, kérem képviselőtársaimat, szavazzanak, napirendre vesszük-e az indítványt.

 

A közgyűlés 20 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tarnóczky Attila: Kelemen képviselő úr javasolta a szociális támogatási rendelet módosítását napirendre venni a folytatólagos közgyűlésen tárgyalva, elnézést képviselő úr, a Szociális és Egészségügyi Bizottság és Kelemen képviselő úr is javasolta. Kérem képviselőtársaimat, legyenek szívesek szavazni napirendre vesszük-e az indítványt.

 

A közgyűlés 22 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Tarnóczky Attila: A javasolt sorrendet nem teszem fel külön szavazásra, hogyha nincs erre külön kérés. Akkor egyben kérném szavazni a testületet arról, hogy a javasolt napirendet a kiegészítéssekkel elfogadja-e. Kérem, szavazzanak.

 

A közgyűlés 22 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő napirendi pontokat tárgyalja:

Napirendi pontok:

 

  1. Javaslat a Nagykanizsa I. sz. Futball Club Szolgáltató kft. működésével kapcsolatos intézkedések megtételére (írásban)
  2. Előadó: Tüttő István polgármester

  3. Fellebbezések (írásban)
  4. Javaslat az önkormányzati fenntartású konyhák gazdaságosabb működtetésére (írásban)
  5. Előadó: Tüttő István polgármester

  6. Polgármesteri tájékoztató (írásban)
  7. Előadó: Tüttő István polgármester

  8. Interpellációk, kérdések
  9. Javaslat a víz, és csatornadíjak megállapításáról, számlázásról, és a díjfizetés feltételeiről szóló, többszörösen módosított 27/1995 (X.3.) sz. rendelet módosítására (írásban)
  10. Előadó: Tüttő István polgármester

  11. Javaslat a helyi tömegközlekedés 2000. évi díjáról szóló önkormányzati rendelet megalkotására (írásban)
  12. Előadó: Tüttő István polgármester

  13. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2000. évi költségvetési koncepciójára (írásban) (adórendeleteket is tartalmazza)
  14. Előadó: Tüttő István polgármester

  15. TESCO GLOBAL Áruház Rt. területvásárlási kérelme (írásban)
  16. Előadó: Tüttő István polgármester

  17. Javaslat Nagykanizsa Északkeleti Városrész rendezési terve és helyi építési szabályzata módosítására (írásban)
  18. Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök

  19. Dr. Szabó Csaba fegyelmi ügyében folytatott vizsgálat határidejének meghosszabbítása (szóban)
  20. Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester

  21. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Sportkoncepciója (írásban)
  22. Előadó: Balogh László bizottsági elnök

  23. Györek László és Tóth László önálló képviselői indítványa Nagykanizsa Megyei Jogú Város sporttámogatási rendszer rendeletének megalkotására (írásban)
  24. Előadó: Györek László bizottsági elnök

    Tóth László bizottsági elnök

  25. Györek László és Tóth László képviselők önálló indítványa informatikai közhasznú társaság létrehozására (írásban)
  26. Előadó: Györek László képviselő

    Tóth László képviselő

  27. Javaslat a lakossági szilárd hulladék 2000. évi szállítási díjáról szóló önkormányzati rendelet megalkotására (írásban)
  28. Előadó: Tüttő István polgármester

  29. Javaslat a hulladékgazdálkodásról szóló többszörösen módosított 10/1996.(III.10.) számú rendelet módosítására (írásban)
  30. Előadó: Tüttő István polgármester

  31. Javaslat Nagykanizsa, Principális-Lazsnak csatorna menti gazdasági terület rendezési terve és helyi építési szabályzata elkészítésére (írásban)
  32. Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök

  33. Javaslat Nagykanizsa-Palin Új Városrész Szabályozási terve és helyi építési szabályzata megállapítására (írásban)
  34. Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök

  35. Javaslat Nagykanizsa, volt Thury Gy. Laktanya és környéke szabályozási terve és helyi építési szabályzata megállapítására (írásban)
  36. Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök

  37. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 14/1995. (V.23.), 36/1995. (XII.19.), 8/1998. (III.24.), 24/2999. (VI.15.), 25/1999. (VI.15.), 31/1999. (VII.14.), 52/1999. (X.13.) számú rendeleteivel módosított 12/1995. (IV.25.) számú Nagykanizsa Általános Rendezési Terv Szabályozási előírásairól szóló rendeletének módosítására (írásban)
  38. Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök

  39. Javaslat az akadálymentes Nagykanizsa megteremtésére készített ütemterv elfogadására (ír)
  40. Előadó: Tüttő István polgármester

     

     

  41. Javaslat Nagykanizsa Bagola és Kisfakos városrészek szennyvízcsatornázásának céltámogatási igény benyújtására (írásban)
  42. Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester

  43. Javaslat címzett támogatási maradványról történő lemondásra (írásban)
  44. Előadó: Tüttő István polgármester

  45. Intézményi átköltöztetésekhez kapcsolódó engedélyokiratok jóváhagyása (írásban)
  46. Előadó: Tüttő István polgármester

  47. Javaslat a Rózsa u. 9. szám alatti Vívócsarnok használatáról szóló megállapodás meghosszabbítására (írásban)
  48. Előadó: Balogh László bizottsági elnök

  49. Javaslat Nagykanizsa volt szeszipari vállalat és környéke gazdasági terület rendezési terve és helyi építési szabályzata elkészítésére (írásban)
  50. Előadó: Tüttő István polgármester

  51. Előterjesztés az Önkormányzat Vagyonrendeletének megalkotására (írásban, javaslat folytatólagos ülésen való tárgyalásra)
  52. Előadó: Tüttő István polgármester

  53. Tájékoztató a szervezett bűnözéssel összefüggő törvényi szabályozásból adódó önkormányzati feladatokról (írásban)
  54. Előadó: Tüttő István polgármester

  55. Előterjesztés a Zrínyi u. 33. szám alatti épület használati szerződésének módosítására, meghosszabbítására (írásban)
  56. Előadó: Tüttő István polgármester

  57. Előterjesztés a Mikkamakka Játékközpont részére történő térítésmentes helyiség használatba adásáról (írásban)
  58. Előadó: Tüttő István polgármester

  59. Előterjesztés szociális gondozó és szervező létszám foglalkoztatására (szóban)

Előadó: Gregor Tiborné kistérségi KHT vezető

32. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város az Ifjúságért Önkormányzati Szövetségben való tagságára (írásban)

Előadó: Balogh László bizottsági elnök

33. Marton István önálló képviselői indítványa (írásban)

34. Javaslat pénzbeli és természetben nyújtható szociális támogatásokról szóló 45/1999.(VII.28.) számú rendelet módosítására (írásban)

Előadó: Dr. Csákai Iván bizottsági elnök

35. Előterjesztés a Nagykanizsa Zárda u. 1970 hrsz-ú ingatlanon található önkormányzati tulajdonú bérlemények helyzetéről (írásban)

Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester

 

Napirend előtt

 

Antalics Dezső: Megdöbbenve tapasztaltuk, hogy a századfordulóra pezsgődugó temetőt hirdetett meg egy szórólapon a Polgármesteri Hivatal. Mi az ötletet díjazzuk, és most a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság nevében szólok, akik egyhangúan úgy határoztunk, hogy nem tudunk ahhoz hozzájárulni, hogy ennek helyszíne az Erzsébet tér legyen. Tehát más helyszínt el tudunk fogadni, illetőleg ám legyen, jó az ötlet, de én úgy gondolom, hogy ennek azért más üzenete is lehet. és hadd ne soroljam, hogy még milyen.

A másik téma a karácsonyi vásárral kapcsolatosan szeretném jelezni, ugyan Tóth László képviselőtársam interpellált ebben az ügyben, de szeretném kihangsúlyozni, hogy a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság, amikor üdvözölte ennek a vásárnak a megrendezését és a helyszínéül javasolta a Deák teret, akkor nem ezt az ígéretet kaptuk a VIA Kanizsa Kht. ügyvezetőjétől, tehát mély megdöbbenéssel tapasztaltuk azokat az állapotokat, amelyek ott kialakultak.

Tarnóczky Attila: Mivel az SZMSZ szerint nem reagálhatok ezekre a bejelentésekre kérem, hogy legyen szíves megkeresni engem az első felvetéssel legalábbis.

Dr. Horváth György: Dr. Cseke Ferenc hagyatékával kapcsolatban három dologra hívnám fel a figyelmet. Az egyik, jeleztük, hogy sürgősen létre kell hozni egy alapítványt, amely az önkormányzat alapítványa lesz és ebben kérem a bizottságok és a hivatal minél előbbi segítségét. Ugyanakkor gondoskodni kell kuratóriumi tagok felkéréséről, lehetőleg kijelöléséről, hiszen nem ki pénzről van szó, hogy ez az alapítvány funkcionálni tudjon. Harmadrészt pedig a bagolai szőlőhegy értékesítésére, én ezt az itteni tárgyalás során, amelyet a hagyaték gondozók folytattak, ők kértek, hogy ezt tolmácsoljam. Én kérem a hivatal és az önkormányzat segítségét is, hiszen itt személyi dolgokról is van szó és nem kis összegről.

Marton István: Nagy örömmel tapasztaltam, hogy városunkban az ünnepi díszkivilágítás ismét megtörtént. Az örömöm egész addig tartott, amíg a turulmadár melletti országzászló rúdján meg nem pillantottam az enyhe vörös fényben tündöklő vörös csillagot, ami a Btk. 269.§-a szerint bűncselekmény. Erről annyit kívánok csak közölni, hogy a bűncselekmény elkövetési magatartásai a horogkereszt, a SS jelvény, nyilas kereszt, sarló kalapács, ötágú vörös csillag, vagy ezeket ábrázoló jelképek terjesztése, nagy nyilvánosság előtti használat, illetve közszemlére tétele. Tehát itt a nagy nyilvánosság előtt használat és a közszemlére tétel valósult meg. Az igaz, hogy érdeklődésemre azt közölték velem, hogy azt jobban meg kell nézni és az nem annyira vörös, mint inkább narancssárga, de abban a világítási környezetben bizony-bizony nem szerencsés. Nem lehet róla egyértelműen megállapítani, hogy ez véletlenül sem vörös. Ez nagyon sok embernek az érzékenységét sérti azon túlmenően, hogy a Btk-ba ütköző cselekedet is. Jó néhány választópolgár megkeresett, hogy szeretné, hogyha ez korrigálva lenne.

Tarnóczky Attila: A VIA Kanizsa Kht. ügyvezetője itt van talán, hallotta, amit elmondott Ön.

Tóth László képviselő úr a kérdései mellett napirend előtti felszólalást kért öt percben. Kérem, legyenek szívesek szavazni, hogy az öt perces különleges időkedvezményt megadjuk neki. Javaslom, adjuk meg. Kérem, szavazzanak.

 

A közgyűlés 18 szavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tóth László: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének legutóbbi, 1999. november 30-i ülésének napirend előtt elhangzott pamflet tárgya volt személyem. Az személyes megszólítás okán szeretnék néhány gondolatra reagálni az akkor és ott elhangzottakra. Képviselőtársam gondolataiból idéznék: “Előre bocsátom, hogy nem neheztelek a kritikáért még akkor sem, ha a hatás kedvéért eltér a valóságtól. Remélem ezen nyilatkozat kielégíti képviselőtársamat és fantáziáját, a valóság és a tények ismeretében megzabolázza. Úgy látszik képviselőtársam nem értette meg a cég vezetőitől, a leghitelesebb forrásból érkező választ.” Most akkor lássuk a tényeket, amelyekre alapozva tettem fel a kérdésemet a közgyűlésen. Jegyzőkönyvi kivonat az 1999. október 20-i Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság nyílt ülésén készített magnetofon felvétel alapján, annak 7. napirendi pontjáról, melynek tárgya, Tájékoztató az önkormányzati marketing kiadványokról. Én kérdezem: “Szeretném megkérdezni az alpolgármester úrtól, mert gondolom, hogy M. T. úr nem tud arra válaszolni, hogy jön be a METRO Áruházlánc az önkormányzat kapcsolatába, milyen megfontolásból készítünk mi a METRO Árulánc anyagot.” Tarnóczky Attila:” Nem tudok a dologról semmit, mert a befektetők nem hozzám jönnek, gondolom valami tájékoztató történt. Mi volt az?” M. T. úr válasza: ”Arról van szó, hogy a METRO Áruházlánc megkeresett az egyik képviselőn keresztül, hogy információval…” – és még folytatódik a mondat. Következő kérdésem: “ Ez alatt azt tetszik érteni, hogy a képviselőtestület valamelyik tagját kereste meg a METRO Áruházlánc?” M. T. úr: “Igen. “ Tóth László: “Szeretném tudni, hogy ki az az úr.” Tarnóczky Attila válasza: “Kiss László úr.” A jelenléti ív alapján megállapítható, hogy képviselő úr, bár tagja a bizottságnak, nem volt jelen. Ennyit a tényekről, melyek bizony makacs dolgok.

Most pedig a fantázia szövögetéséről és politikai szereplési kényszerről. Azt gondolom, hogy a politika igazi szerepe egy jól működő demokráciában a lokális szint. Ott lehet igazán az emberek életét befolyásoló jó döntéseket hozni. Nekünk az a dolgunk, hogy konkrét információkat nyújtsunk az embereknek, lehetőleg a legtöbbet és a legérthetőbb módon, nem pedig az, hogy manipuláljuk őket. Miután Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 319/1999. számú határozatában mondta ki azt a nyilvánvaló, le nem tagadható tényt, hogy nem baloldali, ezért egyáltalán nem meglepő a számomra a stílus. Az emberek gondolkodásmódja éppoly különböző, mint az ízlése. Az nyilván való, hogy szervis és vazallus nem vagyok, mameluk pedig nem lehetek, mivel ellenzéki MSZP frakció tagjaként vagyok baloldali képviselő. Szempont és nézőpont kérdése nagyon sok minden a világon. Az előttünk álló új század, új évezred legnagyobb kihívása továbbra is a szegénység elleni tisztességes küzdelem. Semmit nem érhet a civilizáció a technológiai vívmányok ereje és gyorsasága vagy korlátlan volta, ha nem hozza meg a többség számára az esélyt a szegénységtől való megszabadulásra. Minden emberben ott van a jóság, a jóra való vágy és igény, a jó akarása csak helyzet kell hozzá, hogy ez működni is tudjon. Egyre több az egyéni ambíció és egyre kevesebb a tisztesség, a becsület. Mindazokra a kihívásokra programmal és válasszal kell rendelkeznünk, amelyek a nagykanizsai lakosok nagy részét érintik. Kérdésem, hogy van-e a 3. közgyűlésnek stratégiája. Hiába kezdeményeztem, már több, mint egy éve középtávú stratégiai tervkoncepció kialakítását, az orrunkig ellátunk, tovább nem, de az is valami, így legalább a lábunk előtt álló szakadékot kikerüljük. 1998. novembere óta több alkalommal eleinte szinte folyamatosan, magányosan, mára már több képviselőtársam által is támogatva minden eszközt megragadva próbáltam felhívni a közgyűlés figyelmét a munkahelyteremtés és a munkanélküliség csökkentése érdekében tetten érhető felelősségünk hangsúlyozására és gyakorlati lépések megtételére. Ezt ígértem a választási kampány során. Mint egyénileg megválasztott képviselő minden esetben csak olykor adtam hangot lakossági kéréseknek, panaszoknak, melyek a város szinte minden részéből érkeznek, amikor már minden előzetes fórumot megjártak az ügyek és nem intéződtek el. Képviselőtársamnak ezúton kijelenthetem, hogy fentiek szerinti politikai szereplési vágyról a jövőben sem kívánok lemondani.

Tarnóczky Attila: Vitának nincs helye napirend előtt felszólalás esetében. Kiss László úr személyes érintettsége miatt óhajt reagálni. Arra van lehetőség.

Kiss László: Én a múltkori megállapításban a közgyűlési jegyzőkönyvet idéztem, nem pedig egy bizottsági jegyzőkönyvet. Ebben én leírtam és ismét megismétlem azt a mondatot, mert itt van nálam a hozzászólás: “Úgy látszik képviselőtársam nem értette meg a cég vezetőjétől, a leghitelesebb forrásból érkező választ, mert reagálásában – lehet, hogy egy korábbi téves tájékoztatás alapján, amelyet biztos, hogy nem ellenőrzött le alaposan, már szabadjára engedi fantáziáját és megállapítja, az ismertető anyagra a megrendelést Kiss László képviselőtársam adta le.” Én semmi ilyen megrendelést nem adtam senkinek. Erről a tevékenységről az önkormányzat felelős vezetői, köztük Törőcsik Pál alpolgármester is tudott. Az ő utasítására készült el ez az anyag a Marketing Csoportnál, akinek besegített a Mátrix Marketing Műhely. Tehát a válasz, amit ő adott, hogy segítettünk, tény. Képviselőtársam ezt a tényt hagyta figyelmen kívül és tényleg szabadjára engedte fantáziáját, amikor megkérdezte, hogy új szokások, új kialakuló szokás, hogy bizonyos képviselőknek privilegizált joga meg rendelésre vásárolni, még ha ingyenes is. Azt hiszem, ez a fantázia kérdése, de nem akarom a polímiát tovább folytatni. Leszögezem, én ebben az aktivitásban, amit kifejtettem, ennek a sokat szenvedett városnak segíteni akartam és ma is segíteni akarok, képviselői eskümhöz hűen. Nem lihegtem túl semmikor az én képviselői megbízatásomat, nem igyekeztem előtérbe kerülni, nem akartam szerepelni sem még olyan mértékben sem, még annak erejéig se, hogy mondjuk egy ilyen közgyűlés munkájához szükséges konstruktív légkört ilyen felszólalásokkal zavartam volna.

Tarnóczky Attila: Remélem ezt a témát ezzel lezárjuk. Már több időt töltöttünk vele, mint kellett volna. Ezzel a napirend előtti felszólalások végére érkeztünk. 1. napirendi ponttal folytatnánk munkánkat. Javasolnám ehhez a fellebbezések témáját is hozzá sorolni, tekintettel arra, hogy zárt ülést javaslok gazdasági érdekeink esetleges sérelme miatt. Kérem szépen képviselőtársaimat, legyenek szívesek az 1. napirendi pont esetében a zárt ülés elfogadásáról nyilatkozni. Kérem szavazzanak.

 

A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Zárt ülés

 

A zárt ülésen elhangzott hozzászólásokat, javaslatokat és döntéseket a zárt ülésről készült külön jegyzőkönyv tartalmazza.

 

Tarnóczky Attila: Mindenekelőtt köszönteném a nagyszámú érdeklődőt körünkben és tájékoztatnám őket, hogy látva számukat a közgyűlés úgy döntött, hogy a többséget érintő napirendi pontot, a Javaslat a konyhák működtetési átalakítására most a következő napirendkén tárgyalja, tehát előrehoztuk a témát.

Ugyanakkor a sajtó munkatársait és mindenkit szeretnék arról tájékoztatni, hogy a zárt ülésen mi történt.

 

1.) Javaslat a Nagykanizsai I. sz. Futball Club Szolgáltató Kft. működésével kapcsolatos intézkedések megtételére

 

Tarnóczky Attila: Emlékeztetőül annyit mondanék, hogy a háromnegyed éves költségvetési módosításban a közgyűlés 9 millió Ft támogatást ennek a Futball Clubnak megszavazott. Az első elfogadott határozati javaslat ennek a sorsáról szól, nem pedig új támogatásról.

 

362/1999.(XII.14.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. felkéri a polgármestert, hogy tegyen intézkedéseket a költségvetési rendelet módosításában foglalt – I. Futball Club Szolgáltató Kft.-nek megszavazott – 9 millió Ft összeg veszteség finanszírozásként való megelőlegezéséről. A kifizetéseket csak a Felügyelő Bizottság pontos listája alapján engedélyezheti az ott megjelölteknek.
    2. Határidő: azonnal

      Felelős : Tüttő István polgármester

    3. a Nagykanizsa I. sz. Futball Club Szolgáltató Kft.-nél részletes helyzetvizsgálatra kötelezi az ügyvezetőt, melynek ismeretében meghatározza a követendő stratégiát.

Határidő: 1999. december 20.

Felelős : ügyvezető

 

2.) Fellebbezések

 

A közgyűlés 363/1999.(XII.14.) – 368/1999.(XII.14.) számú határozataival egyedi államigazgatási ügyekben döntött.

 

3.) Javaslat az önkormányzati fenntartású konyhák gazdaságosabb működtetésére (ír.)

Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester

 

Tarnóczky Attila: Az előterjesztéshez szóban kiegészítést szeretnék tenni részben azért is, hiszen sokan ülnek itt olyanok, akik nem ismerik az előterjesztést. Nagykanizsa Megyei Jogú Város 27 nevelési oktatási intézménye közül 12 szociális intézménye közül 7 rendelkezik pillanatnyilag főzőkonyhával. Ezeknek a konyháknak a működtetési költsége megközelíti a 450 millió Ft-ot éves szinten. E költségek túlnyomó része a nyersanyagvásárlásra fordítandó összeg. A gazdaságossági elemzés, ami félév óta zajlik, egyrészt arra a következtetésre jutott, hogy az étkeztetési rendszer vállalkozásba adása gazdaságosságát tekintve megkérdőjelezhető erősen. Ugyanakkor meg kellett állapítanunk, hogy a költségek az arányos költségek a kisebb méretű konyhák esetében lényegesen nagyobbak, mint a nagyobb méretű konyhák esetében. Ha az átlagos rezsit veszem, magyarul arra gondolok, hogy ha mondjuk egy tanuló 100 Ft-ot fizet élelmezés után, ahhoz a város kb. 70-et hozzátesz támogatásként. A szociális ágazatban ugyanez a szám 100 Ft…. joggal egyébként, hogy ők támogatás nem kaptak. Az indítvány ezeket a költségeket javasolja csökkenteni, méghozzá két ütemben. Első ütemben javasoljuk, hogy a konyhai dolgozók által lefőzendő adagszám, normatíva változzon, növekedjen. A növekedési javaslatunk differenciált, az óvodák és bölcsődék esetében gyakorlatilag nincs változás elismerve azt, hogy a bölcsődékben, óvodákban folyó főzési tevékenység talán a legkényesebb, a legnagyobb odafigyelést igénylő munka. Az általános iskolák, illetve a középiskolák esetében és a felnőtt étkeztetésbe viszont növekedés van. Ennek alapján az I. ütemben megállapításra kerülne a főzőkonyhákban kialakuló új létszám. Felhívom a figyelmet, hogy ez álláshely szám, tehát nem jelent feltétlenül ott dolgozó emberek számát, hiszen egy adott álláshely, ha az intézményvezető úgy gondolja akár két félállású személlyel is betölthető. A II. ütemben, épp azért, mert az anyag is jelzi, hogy a nagykanizsai intézményi konyhák állapota nagyon rossz, részben pedig azért, és elsősorban ezért, mert a gazdaságosabb működtetésű nagy konyhák nem léteznek ebben a városban, harmadrészt pedig azért, mert a jelenlegi szociális étkeztetés valami teljesen kaotikus állapotban konyhák sorozatából történik. Nagyon nehéz felmérni is, hogy melyik konyha hová és miért szállít, hány nap van főzés, hány nap van zárva stb. A javaslatunk azt tartalmazza, hogy legyen kialakítva egy központi óvodai konyha, ami ellátná az óvodákat, kivéve a külterületi iskolákhoz csatolt irányítású óvodákat és kivéve a Rózsa utcai Óvodát, ahová 8 éve, ha jól tudom, de jó hosszú ideje egy különleges étkeztetési folyamat alapján külön program zajlik. Ugyanakkor az Űrhajós Óvodában, amely szándékaink szerint kiürül szeptember elejére javasoljuk kialakítani azt a szociális konyhát és azt kell mondjam XXI. századi felszereléssel, amely a szociális hálózat egészét el tudja látni abban a reményben, hogy előbb utóbb címzett támogatással, azt jelzem képviselőtársaimnak, hogy jövőre be kellene adni 2000-es évben, az Űrhajós Óvodába emelet ráépítéssel átköltöztethető lenne a Lazsnaki Szociális Otthon és akkor a szociális konyha, illetve az általa ellátott egyik intézmény egy helyre kerülne. Az utóbbi folyamatnak költségigénye is van, ez kb. 50 millió Ft, ebben még benne van a Batthyány Gimnázium konyhájának kis mértékű bővítése, lehet hogy ezt meg lehet takarítani a leállításra kerülő főzőkonyhák berendezését felhasználva. Bevezetésül ennyit szeretnék mondani Önöknek. Kérem vitassák meg az indítványt.

Kiss László: Az előterjesztést áttanulmányozva sajnos meg kellett állapítanom, hogy az előterjesztés nem eléggé differenciált és nem kezeli megfelelő rátartással a peremkerületi óvodákat, iskolákat. Itt alpolgármester úr szóbeli kiegészítésében el is hangzott, hogy a központi óvodai konyhát nem akarja a peremkerületen lévő iskolákhoz csatolt óvodák ellátásába bevonni. Törvényszerűen az iskoláknál működő konyhák kénytelen ellátni a hozzájuk csatolt óvodákat. Így van ez Palinban és így van ez Miklósfán is. A miklósfai városrész egy önmagában zárt egységet képvisel, 2500 ember lakik kb. ebben a városrészben, a területen nincsen nyilvános étterem, nincs másik olyan konyha, ami közétkeztetést tudna vállalni. Ebből eredően törvényszerűen a Miklósfai Általános Iskola konyhája kénytelen a területről jelentkező külső vendégétkezők igényeit is kielégíteni. Ehhez járul az, hogy az új normatívák szerint a meghatározott négy főbe beleszámít az élelmezésvezető is, tehát gyakorlatilag a miklósfai konyhán két fő kerülne leépítésre és három főnek kellene megoldani az iskola étkeztetését, tízórai készítést két alkalommal, tízórai készítést az óvodáknak, ez a miklósfai és a ligetvárosi óvoda is, ehhez csatlakozik még külső étkező igényként a liszói óvoda, ami tulajdonképpen az iskolai utánpótlás szempontjából jelentős az iskola számára, tehát a három fő ezt a volumenű ételkészítést, a vele kapcsolatos takarítási, tisztítási, mosogatási feladatokat nem tudja ellátni. Tehát az előterjesztés ilyen formában számomra nem elfogadható. Javaslom a peremkerületi iskolák, óvodák vonatkozásában ezt a tervezetet felülvizsgálni és módosítani, tekintve, hogy ha három főnek kellene a Miklósfán működő teljes iskolai, óvodai étkeztetési igényt ellátni, az jelentős minőségromlással járna együtt, ennek a szenvedői végül is a gyerekek lennének. Az eddig kézi munkával elkészített ételek, tehát helyben készített tészta, egyebek felhasználása helyett előre főzött, vagy mirelit áruk kerülnének felhasználásra, tartósítószerek egyebek, tehát gyakorlatilag az étkezésnek a minősége ilyen szempontból is romlana. Én javaslom a jelen tervezetet a peremkerületi iskolák, óvodák vonatkozásával felülvizsgálni és ott legalább egy-egy fővel, tekintve, hogy milyen ellátási kötelezettségek hárulnak arra a konyhára növelni a meghatározott normatívát.

Tarnóczy Attila: Szeretnék annyit reagálni, hogy ebben az előterjesztésben nincsenek peremkerületi meg belvárosi konyhák, hanem konyhák vannak valahány lefőzendő adagszámmal. És teljesen azonos mércével méri a megállapított dolgozói létszámot, álláshely számot, amit egyébként állandóan felfelé kerekítünk, 1 tizedtől felfelé éppen azért, hogy az élelmezésvezetői munkára is legyen keret, azt az adagszámhoz viszonyítja. Az adagszámban benne van az intézményben dolgozók étkeztetési adagszáma, benne van az nyugdíjasok étkeztetési adagszáma, nincsen viszont benne, ez igaz, a Miklósfa nem tudom hány ezer lakosának az esetleges igénye. A vendéglátás kedves képviselőtársaim nemhogy nem feladata az önkormányzati konyháknak, hanem törvény által tiltott tevékenysége, ugyanis a vendéglátás az egy gazdasági tevékenység, amire nekünk, mint önkormányzatnak nincs jogosítványunk. Tehát ha ilyen étkeztetés folyik, akkor legalább ne nagyon verjük nagy dobra, mert minden vendéglős és a kamarák belénk fognak kötni, joggal. Nem állítjuk, hogy 4 fős konyhai létszám esetében feltétlen egy embert kell élelmezésvezetői feladattal megbízni. Ez nem igaz, egy ekkora konyha esetében minden bizonnyal ennek az embernek a munkaideje nem lenne kihasználva. Úgy gondoljuk, hogy ebben az esetben fél állásban például élelmezésvezető lehet valaki és fél állásban pedig végezheti a munkát a konyhán. Tehát én ezt a problémát megoldhatónak látom, de még egyszer arra szeretnék hangsúlyt fektetni, hogy vannak kis konyhák és nagy konyhák és a kis konyhák problémája az peremkerülettől teljesen független probléma.

Balogh László: Természetes, hogy a tisztelt gazdasági vezetők, tisztelt igazgatók egy része nem örül a konyhai átszervezésnek és a szakszervezet, a dolgozók tiltakoznak. De a kedves tiltakozók lássák azt is, hogy itt már nem privatizációról, nem teljes központosításról van szó, hanem racionalizálásról, mely közel fél éves körültekintő előkészítő munka eredményeként áll itt előttünk. Persze nem mindegy, hogy hogyan vezetik be, talán még emberséges módon is lehet, a létszámleépítést az intézmények érintett vezetői. És felhívjuk a figyelmet arra, hogy a konyhák műszaki állapotát javítani kell ahhoz, hogy a meglévő feladatot elláthassák, hogy minőségromlás ne következzen be. Én igenis úgy gondolom, hogy tartalmas végig gondolás és mérlegelés után az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság úgy döntött, hogy a konyhák átszervezéséről szóló javaslatot támogatja, mégpedig egyhangúlag történt ez a döntés, bármilyen érthető fájdalommal jár. Felvállalom a bizottság nevében e szomorú döntés ódiumát.

Dr. Pintérné Grundmann Frida: Azért kértem szót, mert a liszói külterületi és peremkerületi feladatellátás kérdésköre előkerült. Szeretném azért kérni, hogy a továbbiakban, ha ez máshol is előkerülne, mi Liszónak nem szolgáltathatunk. Az oktatatást pillanatnyilag Liszónak ingyen szolgáltatjuk, a Liszói Önkormányzat kötelező feladatát ingyen látjuk el. Természetes, amennyiben Liszó ezt megrendeli, megfizeti, hisz azt gondolom, hogy nagykanizsai polgárok adójából nem támogathatjuk a liszói közétkeztetést, abban az esetben természetes, hogy a létszámot majd ahhoz kell igazítani, de pillanatnyilag Liszó ezt a megrendelést nem tette meg.

Kelemen Z. Pál: Én a szociális szféra átszervezésével szeretnék foglalkozni, annak normatívájával. Külön kell választani a szociális szférának azon részeit, ahol bentlakásos ellátás van azoktól a részektől, ahol felnőtt emberek étkeztetése folyik szociális szempontokból. Ebben a rendeletben is szét kellett volna ezt a két részt választani. Szeretnék rámutatni csak összehasonlításképpen, hogy normatívák milyen furcsák. Középiskolában 85-100 adag/fő a normatíva, szociális szférában lehet, hogy valahol megáll ez a 85-100, mondjuk egy szociális étkeztetésnél, de nem áll meg egy gondozóháznál, nem áll meg egy szociális otthonnál, nem áll meg a fogyatékosok szociális otthonánál, bár a szociális otthonban csak melegítő konyha van, tehát én a gondozóházra és fogyatékosok szociális otthonára gondolok. Kérem azért azt vegyük tudomásul, hogy ezekben az intézményekben az év minden napján étkeztetünk, karácsonykor, szilveszterkor, szombaton és vasárnap, kérem szíveskedjenek azt tudomásul venni, hogy nagyjából egy kórházi típusú főzés folyik, hiszen az idős és fogyatékos ellátottak között vesebeteg, cukorbeteg, hadd ne folytassam hányféle menüt főznek. Tehát ez nem áll meg. Én úgy gondolom, hogy a gondozóház és a fogyatékosok szociális otthonának a konyháját illő lenne működőképes állapotba, tehát az intézményben hagyni. Talán az is igazolja az állításomat, hogy tudomásom szerint, például Magyarországon egyetlen olyan fogyatékos szociális otthon sincs, amelynek ne lenne saját konyhája. Továbbiakban megjegyezném, hogy egy kérdésem lenne még a felosztással, az óvodák kérdése. Ugye az elhangzott, hogy az Rózsa Utcai Óvodában valamiféle természetbarát étkeztetés folyik, valami bio étkeztetés folyik, és ezért ott meghagyjuk a konyhát. Tessék nekem megmondani, ha holnapután a Hevesi Óvodában, vagy a Rozgonyi Óvodában azt fogják mondani, hogy na, akkor mi is így étkezünk, akkor ott is építünk konyhákat és ott is engedjük, ahol megszüntetnénk. Ezt szerettem volna megkérdezni.

Tarnóczky Attila: Úgy gondolom, hogy az előterjesztés a nagy konyhák esetében és ilyen értelemben Kiss képviselő úrnak van igazsága, előnyös abból a szempontból, hogy úgy számol, mintha tízszer ugyanannyi adag elkészítése tízszer több munkát igényelne. Pedig vannak munkafolyamatok, amikor az egyenes arányosság nem állja meg a helyét. Tehát a nagy adagszámhoz szánt létszám úgy gondolom, hogy kezelhető, annál inkább, mert a nagy konyhák esetében ugye még külön adtunk, szociális konyha esetében is, ha jól emlékszem egy vezetői helyet. Úgyhogy én itt nem érzem egyáltalán ennek a konyhának a működőképességét veszélyben. És amikor Ön megemlíti a gondozóházakat, a szociális otthont, a fogyatékosok szociális otthonát, akkor Ön egész másról beszél. Arról beszél, hogy kik etetik ezeket az ápoltakat. Hogy kik etetik az ápoltakat, arra választ tudok adni, a gondozóházban, a szociális otthonban az ott dolgozók, akiknek a létszáma ebben az előterjesztésben változtatásra nem kerül és úgy gondolom, hogy mivel a törvény által szabott létszám a Lazsnaki Szociális Otthonban is biztosítva van, semmi akadálya nincs, hogy átmeneti időszakra, még egyszer mondom, mert terveink szerint a Lazsnaki Szociális Otthon odaköltözne a konyhához, ez a különválás megtörténjen. A többi esetben a gondozóházak az éthordós étkeztetés, a kihordott éthordós étkeztetés a szociális otthon esetében ugyanaz rendszer fog működni, ami most van, egy konyháról odaszállítja a megfőzött ételt. Tehát ilyen értelemben az ellátottak sorsa ilyen értelemben az égvilágon semmit nem fog változni. És abban is biztos vagyok, hogy ez a konyha a maga modern felszerelésével és személyzetével természetesen mindig az adott ágazatból kerül ki, tehát az a tervünk, hogy a szociális ágazatban a más konyhákban felszabadulókkal töltjük fel a szociális konyhát. Ugyanez igaz az óvodai konyha esetében is. Azokat a diétás, meg mit tudom én milyen előírásoknak megfelelő étkeztetést igenis tudja biztosítani, ami elvárható. Nem minőségromlással számolok, hanem minőség javulással. Azt is el kell mondjam, hogy szeretnénk minél nagyobb számban megoldani a létszámleépítést nyugdíjba vonultatással. Tehát minden olyan esetben, ha erre az érintettekben van hajlandóság van, aki vállalja és az önkormányzatnak a nyugdíj támogatása nem kerül többe, mint egy végkielégítés, akkor nagyon szívesen vesszük ezt a fajta megoldást, hiszen nem a munkanélküliek számát növelnénk, hanem inkább a nyugdíjasok számát.

Dr. Csákai Iván: A Szociális és Egészségügyi Bizottság megtárgyalta és az ellenérzéseket Kelemen Z. Pál elmondta. Annak ellenére, hogy végső soron 28 fő elbocsátásra kerül a szociális szférában nem jó szívvel, de az elképzelést támogatta a bizottságunk a saját szakterületén belül, tehát a szociális szférákban és a bölcsődékben. Tudomásul véve azt, hogy egyrészt a gyerekek fogynak másrészt, hogy hál istennek valahol koncentráltan lesznek az öregek elhelyezve és a Szociális és Egészségügyi Bizottság egyetlen egyet egyhangúlag kért, hogy kivételezést egy esetben se csináljunk akkor, hogyha amit mondjuk fölvetett Kelemen Z. Pál. Az értelmi fogyatékosokat nem lehet kivételezett helyzetbe hozni, tehát nem tartja indokoltnak a Szociális és Egészségügyi Bizottság a Rózsa Utcai Óvodának a külön étkeztetését. Egyhangú döntés alapján ezt el kellett mondanom.

Mayer Ferenc: Magam is részese voltam valamelyest annak a hosszú, énszerintem is tisztességes előkészítő munkának, amely végül is ezt az előterjesztést szülte. Meg kell mondanom, hogy nagyon sok minden ellen hadakoztam, de végül, amikor az én értékelésem szerint egy kompromisszumos és talán úgy gondolom, hogy az ágazat számára is elfogadható javaslat megszületett, akkor magam is támogatta ezt a bizottsági ülésen. Ezzel együtt szeretném a következő, talán nem is kételyeimet, egy két dologra szeretném felhívni a figyelmet, továbbá lenne egy két kérdésem, mert azért kételyeim mindig vannak. Az első ilyen, amit az anyag kapcsán, itt becsült költségekről beszél az előterjesztés, itt az intézményi főzőkonyhák műszaki állapotának a felújítása vagy korszerűsítésére van szükség. Ez különösen akkor érzem ezt egy nagyon-nagyon fontos dolognak, amikor nagyon jól tudjuk, hogy egyik másik konyha esetében drasztikusan csökken a létszám. Ezek a becsült összegek már nem szerepelnek a határozati javaslatokban. Én nagyon kérem alpolgármestertől, hogy evidens legyen ez a dolog, hogy ezek a konyhák, amelyeknek ismert a műszaki állapota ez milyen, ott az sürgősen javításra szorul. Ha van erre lehetőség a következő évi költségvetés során már akkor a legszükségesebbeket kérem megtenni. A másik megjegyzésem, hogy arra is kérem elsősorban a Művelődési Osztályt, de nyílván saját magunkat is, hogy akkor amikor álláshelyek szabadulnak fel vagy nyugdíjazás folytán vagy bármi egyéb folytán azért szeretném, ha elsőbbséget élveznének azok, akiknek most megszűnik az álláshelyük, tehát lehetőség szerint azokkal az emberekkel töltsük fel, ha lesznek ilyen üresedések. A harmadik dolog, amit kérdezni szeretnék, mert ez az intézmények is információim szerint is kifogásolták, kérték is. Azokról a konyhákról van szó, amely konyhák kollégiumban vannak, tehát kollégiumi ellátást is biztosítanak. Ismeretes, hogy itt az időbeosztás egészen más, mint egy olyan főzőkonyha esetén, ahol csak ebédéltetés, vagy uzsonna vagy tízórai van. Ezeknek bizony reggel korán kell menni, esetleg este későn. Hogy mennyire körültekintően számoltak akkor, amikor ezen konyhák esetében kiszámították az álláshelyeket. Tiszta-e a lelkiismerete mindenkinek, mert az én becslésem szerint azért legalább egy álláshely visszapótlása vagy egy álláshellyel mondjuk kevesebb leépítés indokoltnak tűnik nekem a kollégiummal rendelkező konyhák esetében.

Tarnóczky Attila: A három intézet igazgatója levélben fordult ezzel az üggyel hozzám. Megválaszoltam írásban, leírtam a véleményemet, ami nem változott. Úgy gondolom viszonylag nagy konyhákról van szó, tehát az a fajta feszítő probléma, ami jogos lehet máshol itt kevésbé jogos. Továbbá azt a tényt, hogy reggeliztetnek, vacsorát főznek, azt a leírt adagszám számítással figyelembe vettük, arra külön létszámot biztosítottunk, Az így kiszámolt álláshely számhoz a legkevesebb 0,7 a legtöbb majdnem 0,9 álláshely számot hozzáadtunk, magyarul felkerekítettük. És meg kell ismételjem, hogy amennyiben és ebben Önnek igaza van, egy konyhában olyan probléma van, hogy a munkaerőt nem egy egyenletes eloszlásban kell biztosítani, akkor remélem, hogy az intézmény igazgatója lesz olyan körültekintő, hogy adott álláshely számot például félállásokkal is feltölti és akkor nem biztos, hogy ugyanaz az ember megy be reggel főzni, mint aki este ott van a konyhában a vacsorafőzés miatt. A felújítási költségek azért vannak jelezve a tisztelt közgyűlésnek, hogy mindenki tisztában legyen a jelenlegi állapotokkal. Ebből 50 millió Ft az előterjesztésben szerepel és ez nem kevés a mostani költségvetési helyzetünkben és nem kevés úgy, hogy ez az egész folyamat a 2000-es évben gyakorlatilag megtakarítást az önkormányzatnak nem hoz csak utána, hiszen majd valamikor decemberben a végkielégítésre kifizetett összeg, vagy a nyugdíjazásra kifizetett összeg egy részét fogjuk visszakapni. De emlékeztetek egy másik napirendi pontra, amit még nem tárgyaltunk, hogy 230 millió Ft nagyságrendű beruházási javaslat van itt Önök előtt, amit már annak idején elfogadott a közgyűlés, ami révén szociális otthonok, gondozóházak, óvodák kerülnek a mostaninál lényegesen jobb helyzetbe. Ha ezt összeadom, ez már 290 millió Ft körül van. Aki azt mondja, hogy ennél többet tudunk a 2000-es évben az intézmények helyzetének javítására költeni, az azt hiszem, hogy nem ismeri a költségvetési helyzetünket. Tehát a szándék igenis az, hogy miközben takarékoskodni próbálunk látva az intézmények lehetetlen állapotát dologi oldalról, adott esetben a felszereltség oldaláról, adott esetben az épület állapota tekintetében valamit a rengeteg problémából oldjunk meg, mert hogyha ehhez sosem nyúlunk, akkor ez kártyavárként ránk fog omlani.

Kiss László: Osztályvezető asszonynak a hozzászólása, amelyben felhívta a figyelmemet arra, hogy a nagykanizsai iskolai oktatás és konyhai intézmények adott esetben szolgáltatás jelleggel a városkörnyék falvainak ugyanezt az étkeztetést biztosíthatják, ez is meggyőzött arról, amit az előzőekben elmondtam, hogy úgy vélem, hogy a peremkerületek vonatkozásában ez a felmérés nem vett minden tényezőt figyelembe. Osztályvezető asszony javaslatára vagy hozzászólására javaslom, hogy a szociális intézmény, vagy pedig az iskola kezdeményezze, természetesen a liszói iskolával vagy óvodával ezt a szerződésnek a megkötését és akkor azt hiszem, hogy ez a létszám, ami itt szerepel már jogszerűen számít bele a miklósfai iskolában főzendő adagokba. Annyit szeretnék még elmondani, hogy képviselőtársaim gondolják végig, hogy a miklósfai iskola esetében gyakorlatilag 215 adagot kell elkészíteni, de ez a következőkből tevődik össze. Az iskola ebédlőjében kell napi kétszer 108 főnek az étkeztetését, tehát tízóraiztatását biztosítani, ugyanakkor tízórait kell készíteni kb. 115 óvodás részére, két óvoda részére, amelyik három különböző telephelyen van úgy mint Miklósfán, Ligetvárosban és Liszóban. El kell készíteni az uzsonnát is ennek a három telephelyen működő két óvodának ugyanerre a létszámra, meg kell ebédeltetni a 108 fő gyereket a miklósfai iskolában, természetesen meg is kell főzni ezt az ételt, az anyagot elő kell készíteni, el is kell mosogatni a higiéniai követelményeknek megfelelően. Kérdezem, hogy ezt három ember el tudja-e végezni. Én úgy vélem, hogy nem, ez egy kicsit maximalizmus és ezért nekem van egy módosító javaslatom, hogy a peremkerületi iskoláknál, ahol ez az étkeztetés, azt hiszem alpolgármester úr egy kicsikét félreértette, itt nem vállalkozási szintű étkeztetésről van szó, hanem szociális étkeztetésről, ahol a helyi nyugdíjasok veszik igénybe az iskolának az ilyen jellegű szolgáltatását. Én azt hiszem, hogy ez peremkerületben ezzel a létszámmal nem oldható meg és én javaslom; hogy a peremkerületek, Miklósfa és Palin vonatkozásában ezt a létszámot egy fővel emeljük meg. Kérem erről majd szavazzunk.

Tarnóczky Attila: Már elnézést kérek, már azt, hogy nyugdíjas veszi igénybe az étkeztetést, ha az nem az intézmény saját nyugdíjasa ugyanaz a vendéglátási tevékenység, mintha aktív korú veszi igénybe, kivéve, hogyha szociálisan rászorult, akkor viszont a szociális étkeztetés kategóriájába kerül és szándékaink szerint a szociális központi konyha főzne neki. De amit képviselő úr javasolt a kapcsolatfelvételről, semmi akadálya nincs, ha Liszó kifizeti a költségeinket, nem a nyersanyagnormát, hanem a költségeinket, akkor örömmel fogunk bővíteni, de osztályvezető asszony ez ügyben pontosabbat fog mondani.

Dr. Pintérné Grundmann Frida: Valószínűleg az én hibám, hogy nem egyértelműen fogalmaztam. Nemhogy az étkezést nem fizetik ki, hanem a kötelező feladatot, az oktatáshoz sem járulnak hozzá. A megkeresés minden évben megtörtént, az idei évben is megtörtént, az idei évben először szóbeli ígéret hangzott el és mai napig a kiküldött szerződésünket nem írta alá Liszó, amiből természetesen arra következtetünk, nem tudunk másra következtetni december végén, minthogy nincs szándékában. Hadd mondjam, hogy 5 éve, amióta az osztályon vagyon egyetlen egy alkalommal sem fizettek. Én javasolni fogom majd egy későbbi ügy kapcsán, hogy az oktatás ellátásában is lépnünk kell, hisz ez úgy gondolom, hogy hosszú távon nem tartható már azért is, mert néhány például Palinhoz tartozónál lényegesen kisebb település hozzájárul teljes mértékben az oktatási költségeinkhez is.

Birkner Zoltán: Egy nagyon nehéz döntés előtt állunk és én nagyon megkérem a többi bizottsági elnök urat, akik tárgyalták ezt az ügyet, hogy mondják el a többi bizottságnak is a véleményét és természetesen sürgősen hallgassuk meg a munkavállalói oldalnak is a véleményét, hiszen nagyon szép számban jelentek itt meg a körünkben.

Tarnóczky Attila: Tájékoztatnom kell a közgyűlést, hogy az Érdekegyeztető Tanács a témát megtárgyalta, de nem jutottunk egyezségre. A munkavállalói oldal nem támogatja az előterjesztést.

Tóth Lajos: Engedjék meg, hogy ne szabadon mondjam el, hanem felolvasva a testületi állásfoglalásunkat, majd egy két kiegészítést is szeretnék tenni hozzá. A Pedagógusok Szakszervezete Városi és Területi Szervezete és az Önkormányzati szintű Érdekegyeztető Tanács is megtárgyalta és a tett javaslatot. A Munkavállalók Érdekképviseleti Szervei úgy döntöttek nem támogatják, mi több leghatározottabban ellenzik, az ilyen drasztikus mértékű létszámleépítést. .Egyúttal javasoltuk az Oktatási Kulturális és Sportbizottságnak, hogy tagjai sorából hozzon létre és küldjön ki úgynevezett kis bizottságokat megismerendő azokat a körülményeket, amelyekről döntést befolyásoló javaslatot kell tenniük. Ezt azonban egyhangúlag elhárították magukról, így annak személyes vizsgálatáról, hogy milyen lehetőség kínálkozna a létszámleépítés mérséklésére. Szerettük volna elérni, hogy vizsgálat tárgyává teszik azt is, hogy a tervezett intézkedések, nem okoznak-e minőségromlást a gyermekétkeztetésben, nem sérülnek-e a gyermekek érdekei. Az sajnos egyértelmű, hogy a munkavállalóké igen. Tisztel Képviselő Hölgyek és Urak! Ismerjük városunk jelenlegi nehéz anyagi helyzetét, amelynek okozói nem azok, akik szenvedő alanyai lesznek, lehetnek döntéseiknek. Ugyanakkor nem hisszük, hogy ez a nagymértékű létszámleépítés lényegesen változtatna városunk helyzetén. A munkavállalók nevében kérjük Önöket, mert hisszük létezhet humánusabb megoldás lelkiismeretükre hallgatva vessék vizsgálat alá az előterjesztett javaslatot és a munkavállalók érdekit szolgáló döntést hozzanak. Végezetül engedjék meg, hogy átadjam a tisztelt polgármester úrnak, mivel Ő nem tud jelen lenni tisztelt alpolgármester úrnak azokat a tiltakozó jegyzékeket, amelyeket több mint 500 munkavállaló, konyhai alkalmazott, technikai, adminisztratív dolgozó és pedagógus látott el aláírásával. Úgy gondoljuk ez elég erőteljes felszólítás arra, hogy a lehető legnagyobb körültekintéssel járjanak el azon személyek sorsát illetően, akiknek jó voltából Önök itt ülhetnek és döntéseket hozhatnak. Mielőtt átadnám a jegyzéket hadd hívjam föl a Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak figyelmét egy nemrég megjelent tájékoztatásra, mely az élelmezési rendszerek létszám és eszköz ellátásáról szól. Igaz, hogy ezek nem törvényerejű rendeletek, de tartalmazzák azokat a normatívákat, amelyeket ajánlanánk megtekintésre, és elfogadásra mielőtt döntenek. Sajnos egy kicsit később jutottunk ehhez hozzá, osztályvezető asszony ugyan mondott erről valamit nekem, lényegében azt mondotta, hogy ez csupán ajánlás. Valóban az, de én úgy hiszem, ez nem jelenti azt, hogy nem lehet tekintettel lenni rá. Én úgy gondolom, hogy az itt elhangzottakból is azért kiderült, a képviselő urak hozzászólásából is, hogy a mi tiltakozásunk azért nem alaptalan. Én remélem, hogy még itt, és most vagy ha ezt halasztani lehet, akkor egy későbbi időpontban mondjuk egy hetet adva, még a felülvizsgálatára, hogy ennek fölülvizsgálatára, hogy megnyugtatóbb döntést hozhassanak. Én erre kérem Önöket, és akkor tisztelettel átadom a jegyzéket.

Tarnóczky Attila: Köszönöm szépen, ezt is megkapom.

Dr. Pintérné Grundmann Frida: Szeretném azért kiegészíteni, hogy amit Tóth úrral megbeszéltünk. Valóban létezik egy ajánlás a létszám normatívákra, de ez az ajánlás magában foglal minden technológiai egységet. Tehát akkor él ez az ajánlás is, ha cukrászat van, ha hidegkonyha van, sok … konyha van, és sorolhatnám tovább. Tehát ilyen értelemben ez az ajánlás csak akkor lenne mérvadó és hadd mondjam és az esetek zömében a létszámban beleférünk az általunk megállapított létszámba. És természetes, hogy szakemberekkel konzultáltunk, amikor a adagszámot meghatároztuk feltételezik, hogy gondolom, hogy nem mi hoztuk meg egyoldalúan azt a döntést az adagszámok megállapításánál. Annál inkább is, mert a városban van olyan intézményi konyha, ahol semmilyen változás nem történik létszámban. Az azt jelenti, hogy az ágazatban benne volt egy igazságtalanság eddig is, ha így fogalmazhatom, tehát van ahol ez az adagszám eddig is működött.

Tarnóczky Attila: Én a felülvizsgálati javaslatra nem tudok igent mondani. Ez az adatsor, ami elkészült ez június végétől készül .Azóta millió egyeztetésen vettünk részt a változatok követték egymást. Nem tudok ígérni kedvezőbb változatot, és azért nem mert, hogy kik bűnösök a önkormányzat mai helyzetéért föl lehet vetni, lehet emlegetni vásárcsarnokokat is meg nem tudom miket , amelyek nyilvánvalóan terhet jelentenek, de egy tényt nem szabad figyelmen kívül hagyni. Ennek az önkormányzatnak a terhei háromnegyed részét az intézményei jelentik, tehát háromnegyed részét a költségvetésünknek az intézményekre fordítunk. Ezeknek a pénzeknek a háromnegyed részét személyi bérköltségre fordítjuk. És ami fenyeget, Hölgyeim és Uraim és az intézményeket is, a teljes anyagi ellehetetlenülés. Én úgy gondolom, hogy az intézményeknek sem érdeke az együttes nyomorgás prognosztizált állapota. És ebből csak egyféleképpen lehet kitörni, takarékoskodással. És lehet takarékoskodni a jövő évben is például, hogy nem építünk konyhát és nem építünk szociális otthont, de ez az alapproblémát nem oldja meg, mert az egyszeri megtakarítás, amiket említettem kifizetések azok viszont évről évre jelentkező kifizetések, soha meg nem oldódva. Ezért nem látok olyan változatot elképzelhetőnek, amire a Szakszervezet, vagy az Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldala igent mondana. Volt már másik előterjesztés, ahol lényegesen kevesebb emberről volt szó, ott sem tudtunk megegyezni. Nem felhánytorgatása a problémának, hát teljesen természetes, hogy az Érdekegyeztető Tanácsban a munkavállaló érdekek azok mások, mint az anyagi szorításokkal küszködő önkormányzat e vonatkozású érdekei.

Cserti Tibor: Azt hiszem nehéz döntés előtt állunk, de ebben a kettős szorításba anélkül, hogy részletesen elemeznék, korábban mindig azt hiányoltuk, hogy nincs egy összefogott olyan anyag előttünk, ami koncepcionálisan rendez bizonyos kérdéseket. Ismert volt a véleményem személy szerint is korábbi időszakban, amikor azt mondtuk, hogy az általános iskolák középiskolák, és illetve az egész szociális szférában az ilyen jellegű étkeztetés együtemű, azonnali gyors privatizációja elképzelhetetlen. Már pedig valahogy az előkészítő anyagok ettől a sarokponttól indult ki. Ahhoz képest tényleg valóban elmondta, hogy lényeges módosuláson ment keresztül az anyag. Én úgy érzem az egyeztetések hatására gyakorlatilag azok a szakmai álláspontok is érvényre juthattak az anyagban, hisz ennek a példának Szociális Bizottság részéről elhangzott álláspont egyértelmű volt, viszont majdnem minden bizottságban; egyébként a bizottsági tagok véleménye is egyhangú volt. Ez azért valami fajta hátteret kell, hogy adjon a képviselők számára, akik ha úgy tetszik, laikusként szavaznak a témában, mert azok is vagyunk sokan. Mondjuk én abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy korábbról is ismerhettem ezeknek a konyháknak a működését és nagyon sok arcot ismerősként üdvözölhetünk itt. most tessék elképzelni egy ilyen döntési helyzetet, amikor arról kell dönteni, hogy nem privatizálunk, hanem racionalizálunk és mint jelent a racionalizálás? Egy feladat megoldását értelmesebb szakmai körülmények mellett, úgy takarékosabban. Két része van a dolognak, takarékosságnak, ha pedig a költség elemeit nézzük bizony a legnagyobb oldal a bérköltség a közterheivel együtt, a munkáltató részéről. Én megtapasztaltam a másik oldalt is más szervezeti egységben, más tulajdonosi körben dolgozva ez a kérdés egy piaci, piacorientált világba a tulajdonosi fejjel gondolkodva, hogy egy feladatellátás hatékonyan hogyan legyen megoldva. Nem kérdés, az egy egyszeri döntés kérdése, nagyon nem is egyeztetés kérdése. Tehát ehhez képest, a főzési, szállítási, technikai feladatoknak a megoldása azonnali döntési helyzetet eredményezhet. Most ebből a szempontból tényleg dolgozói sorsokat érint és az érdekegyeztetésnek az álláspontja, Tóth úr szépen elmondta összegyűjtötte, Önök tapsolhattak neki, én is csak ezt csináltam volna, nem lehet kétséges. Ehhez képest egy hét haladék vagy akár két hét haladék, nem haladék csak látszólagos eredmény, fél siker és csak az agonizációs állapotot hosszabbítja meg. Tehát én a magam részéről azzal nem értenék egyet. A tiszta szó ehelyett még mindig tisztességesebb, uraim így döntöttünk, így látjuk, meg akkor az érintettek is tudják, hogy miről van szó. Most az egyik aggályom, pontosabban az aggályom kettős, de azt hiszem, hogy ettől függetlenül a szavazás megtörténhet. Az egyik az, hogy sokat beszélgettünk a Vikárius Kft megbízásáról, aki ha úgy tetszik önkormányzatunktól független szervezetként átvilágít, nekünk megoldási javaslatokat ad. Bár áttételesen az anyagba, hogy a kiegészítő jelleggel ott van, hogy elvileg egyetértek, de tehát az ő jogi álláspontjai bármikor igen is meg nem is, tehát kigyalogolhatunk, de azért támogatom. Na most ez nekem ez nem elég tiszta ebből a tekintetből, de mivel nem süllyeszti az anyagot, tehát azt mondja az általa is javasolt intézmény átalakítási programmal elvileg szinkronban lehet. A szépség folt, tehát még egyszer, amit itt ezzel akartam mondani, az az, hogy megint egy olyan kérdés, tehát megelőzően döntünk, mielőtt az egész egységes Vikárius féle átvilágítási koncepció előttünk lenne. Tehát ebből a szempontból nekem picit rossz szájízem van. A másik az. Ténylegesen hiányolom, az anyag tartalmazza mindazon jogi lépéseket, amit meg kell ilyenkor tenni. A létszámleépítések, azt mondja, kérem határidővel felelős, az intézményvezetői hatáskör kérdése, ennek utána megoldása. Kérem szépen az intézményvezetőknek azért bizonyos értelemben kéne fogni a kezét. Mert sokféleképen meg lehet oldani egy leépítést, és az a fajta szándék, engem azért csak megnyugtat, amit Tarnóczky alpolgármester azt mondja, hogy igen sokféleképen meg lehet oldani, első sorban nyugdíjaztatásnak a kérdése, tartalmazza az anyag most azokat a megoldásokat ami az állam, itt a központi támogatásra gondolok első sorban az adott lehetőséget körvonalazza és jó gazda módjára neki azt igénybe kell venni mindenféleképen. Ha később döntünk, akkor a későbbi döntés elnapolhatja ennek a vonzatát, még nehezebb helyzetbe sodorhatja a várost, tehát csak a döntési szituációra hívnám fel a figyelmet. Tehát én a leépítésekre kerülő dolgozók nevében, ha úgy a tetszik mindenféleképen kiemelt házi feladatnak tartom az intézményvezetői munka segítését ebből a szempontból. És ha a dolgozóknak, ha úgy tetszik, valami fajta megnyugtató megoldását. A másik javaslatom a következő, három részfeladatról van szó, főzés, ennek a logisztikai része, tehát a szállításnak a megoldása és maga az étkeztetés technikai lebonyolítása. Ha lehet a gyakorlat majd úgy is majd előhozza, tehát egy döntés mindig fellazít valamit, egy jelenlegi állapotot. bevezet egy újat, az újat pedig egy bizonyos idő után értékelni kell. Tehát ha hibák előfordulnak, akkor a hibáknak a korrekciójára is kéne én szerintem most egyfajta utóértékelést, egyfajta határozatot hozni, hogy térjünk vissza az átszervezést követően, mit tudom én egy éven belül ennek a tapasztalatainak az átvilágítására, hogy ez se kényszer pálya legyen. A logisztikai részre vonatkozóan nem vagyok benne biztos, ez tipikusan piacosítható dolog, hogy majd az utóértékelés függvényében, hogy ezt nem lehet-e piacra tenni. Tehát azt, hogy mi magunk vásárlunk tarjuk, szervizen ez már költségelemezési kérdés. Bár a határozati javaslat tartalmazza, hogy logisztikai tervet kell készíteni. Ha ennek a logisztikai terv itt lenne megint jó szívvel, azt tudnám mondani, hogy kérem szépen, el tudom dönteni, vagyok én is olyan döntési szituációban, hogy ez így olcsóbb, jobb, racionálisabb vagy nem. De mivel tartalmaz feladatsort ,,,,

Tarnóczky Attila: Képviselő úr, 6 perc tájékán tartunk.

Cserti Tibor:: Köszönöm szépen. Befejezésképen Miklósfa esetében bizony ez egy politikai kérdés, sose felejtsük el egyébként, picit túldimenzionált maga az intézmény a fejlesztési munka során. Gyakorlatilag a gyerekek után a normatív állami támogatást megkapjuk. Ha nagyon befeszítünk egyébként a regionális feladatok ellátása területén, nem egy szépséges megoldás Liszónak, hogy nem fizet hozzánk ugye kiegészítő dolgot. De felhívnám nagyon a figyelmet, hogy kényszeríteni nem lehet, bizonyos értelemben ezért taktikai lépéseket mindenféleképen kell tenni.

Röst János: A beterjesztés komplex, tartalmaz minden olyan elemet, ami lényegében a végrehajtáshoz szükséges. De mégis azt mondom, hogy ez lényegében nem más, mint a jövő évi koncepciónak egy előre hozott szelete, ilyen értelemben. A költségeket, ha megnézem, tehát 50 millió Ft-os költségigénnyel lépnek fel az átalakítási munkák, viszont nem beszél azokról az intézményekről konkrétan, tehát pénzügyi forrással, amelyekben nem történik átalakítás, de amiatt, hogy létszám elbocsátás történik minőség romlás következik be. Én úgy gondolom, hogy azokat az összegeket amiket alpolgármester úr megjelölt az 21 millió Ft-ot jelent több intézmény felújítását konyhákra vonatkoztatva. Ezeket a jövő költségvetésbe megfontolandónak tartom, hogy beépítsük, mert az szerintem nem járható út, hogy egyik részről létszámot csökkentek, másik részről pedig elavult technikát hagyok a konyhaépületekben. Maga az, hogy most ma döntsünk vagy jövő héten, én amellett kardoskodnék, hogy halasszuk egy hetet. Ugyanis ezt a döntést meghozhatjuk akkor is, tehát semmifajta érdekcsorbulást nem történik, sem a város részéről, sem a munkavállalók részéről. De úgy gondolom, hogy azt a gesztust, hogy 500 ember aláírta ezt az ívet, meg kell tenni velük szemben, hogy egy héttel ezt a döntést elhalasztjuk.

Tarnóczky Attila: Úgy látom, hogy több hozzászóló nincs. Van? Elnézést, tessék parancsolni.

Janzsó Antal: Durván négy kérdésről szeretnék szólni nyolc-kilenc mondatban szíves türelmüket kérve. Valamennyien tudjuk, hogy nehéz helyzetben van a város, nehéz anyagi helyzetben van a város, s azt gondolom, hogy ezt a témát mindenki ennek figyelembe vételével kezelte. Örülünk annak. azt is mondhatnám, mint jó katona vagy végrehajtó, a jó azt hiszem egy kicsit túlzás volt, hogy örülünk annak és köszönjük, hogy nem a drasztikus megoldás fölött dönt ma az önkormányzat. Második gondolat az, hogy rengeteg embert érint ez közvetlenül és közvetve, a jelenlévőknek egy része itt van jelen, és azt gondolom, hogy ez az érintettség mindenféleképpen kifejezésre jut. Ők, akiket közvetlenül érint, és ők, akik közvetlenül Önökkel vannak kapcsolatban, mint választópolgárok. Már a harmadik gondolatnál tartok. Tisztelttel kérem, hogy gondolják végig azt az észrevételt, amit a három középiskolai igazgató előterjesztett alpolgármester úrnak és a bizottság elnökének, nevezetesen a kollégiummal is rendelkező intézmények létszámleépítésének a problematikáját, mert valamifajta aránytalanságot érzünk mindhárman e létszám megállapításában, és azt gondolom, hogy Önök a belátás és a kompromisszum készségüket juttatnák kifejezésre, hanem 3 – 2 –2 létszámleépítés, amit mi kértünk valósítanának meg, hanem mindegyik intézménynél legalább visszapótolnának egy – egy személyt. Mi így is nehéz helyzetben vagyunk, leszünk, akiknek kötelességük lesz gondoskodni arról a gyerekről, aki 6 órakor már munkába áll, mert őt meg kell reggeliztetni. És nekünk beosztást kell készíteni a reggeli és este későn érkező tanítványnak a vacsorát készítő szakácsnők munkáját. Tehát tisztelettel kérem, hogy gondolják végig. A negyedik gondolat az rém érdekes. Azért érdekes, mert legjobb tudomásom szerint, de sokan vannak, így akik így tudják, hogy a munkabérben realizálódik, és kifejezésre kell juttatni a végzettséget, a végzett munkát és a felelősséget. Kérem szépen, ha Önök egyharmaddal csökkentik egy adott munkaterületen dolgozóknak a számát, akkor szükségszerű, hogy többet fognak dolgozni, és nagyobb lesz a felelősségük. Ehhez az tartozna, hogy a megtakarított bérnek valamilyen százalékát, ismétlem, megint legalább jelzés értékkel, azok részére visszapótolnánk, akik ezt a munkát a jövőben el fogják végezni. Ez a gondolat csatlakozik a Cserti úrnak a gondolatához is. Köszönöm, hogy meghallgattak.

Zsoldos Ferenc:: Bizony nehéz, többen elmondták a döntést, a döntés meghozása, mert az ember hallgathat a szívére és hallgathat az eszére. Hát ha a szívemre hallgatnék, akkor azt mondanám, hogy maradjon minden a régiben, de meggyőződésem, hogy ebben az esetben a szívem rossz dolgot sugallt. Tisztában vagyok azzal, hogy mindazokat, akik személyileg érintettek két szempontból is, hogy az állásuk miatt, vagy pedig ezért mert nem a megszokott helyen, a megszokott ételek, a megszokott ízek, megszokott módon történő főzés marad fenn továbbra is, hiszen itt egy-két lépcsőben történő javaslat áll előttünk, amiben döntenünk kell. És elnézést kérek képviselőtársamtól, semmi értelmét nem látom annak, hogy itt egy hétre elhalasszunk valamit, ami a jelenlegi állapothoz viszonyítva, vagy amiben semmiféle változás nem történik. Én ezt a döntést, illetve ennek a témának az előkészítését mindenképpen egy korszerűsítésnek érzem. Itt sokan hangsúlyozták, hogy az anyagi megtakarítás jelentős mértékben enyhít majd a város anyagi gondjain. Hát nekem teljesen ellenkező a véleményem. Itt minimális anyagi megtakarítás lesz. Másrészt, hát az a megtakarítás nem húzza ki a várost abból az anyagi szintből, ahova lesüllyedt. De ugyanakkor meg kell érteni, és ez a véleményem, hogy akkor, amikor instabil állapot van egy adott településen, és ez nemcsak Kanizsára jellemző, akkor egy statikus állapotot fenntartani ésszerűtlen, nem lehet. Hát egyrészt öt év alatt az óvodáskorú, az általános és középiskolás korú gyerekek létszáma több mint 2000 fővel csökkent. Ez az egyik oldala. Tehát ez kialakított egy olyan instabil állapotot, amihez igazítani kell a jelenlegi helyzetet. És ha igazítjuk, akkor korszerű módon kell ezt megvalósítani úgy, hogy és olyan módon, hogy az mindenképpen ezen a területen jelentkező szolgáltatásokat, gondolók itt a szociális szférára, a nevelési, oktatási területre, minden területre megfelelőmódon pozitív értelemben előrelépést idézzen elő. Tehát hangsúlyozom, hogy itt nem elsősorban anyagi megtakarításról van szó, nem elsősorban spórolásról van szó. Hanem mindenekelőtt egy korszerűbb szolgáltató rendszer kialakításáról, még ilyen tekintettben, mert ez elkerülhetetlen. Lehetett volna ezt 2000-ben vagy 2001-ben ezt a lépést megtenni, de egy korszerűtlen rendszert bűn fenntartani és ez a terület, ami miatt én ezt az előterjesztést tudom, én ezért nem kapok tapsot, nem is igénylem, elfogadhatónak tartom, és egyszerűen, olyan járható útnak vagy ősvénynek, amelyet semmi más ösvény nem képes helyettesíteni.

Tarnóczky Attila: Tisztelt Közgyűlés, úgy látom több hozzászóló nincs, a vitát lezárom. Gondolom, hogy jól értettem, hogy Cserti képviselő úr egy módosító javaslatot terjesztett elő, aminek a lényege nem tudom a megfogalmazás megfelel-e, hogy a konyhai rendszer működtetésének tapasztalatairól egy év múlva be kell számolni. Határidő: december 31. jövő évben. Másoknál is érzékeltem javaslatféléket, de akkor azt kérném, legyenek szívesek megerősíteni pontosan megfogalmazni, hogy mi a konkrét javaslatuk, ha van ilyen. Nincsen, köszönöm szépen. Van?

Mayer Ferenc: Alpolgármester úr kérem szépen megszavaztatni a kollégiumi konyhák esetében az egy főt.

Tarnóczky Attila: Mindhárom kollégium a konyha esetében 1 fős bővítését, igen. Akkor azt javaslom tisztelt képviselőtársaim, hogy haladjunk a határozati javaslat…

Kelemen Z. Pál: A bentlakásos szociális, illetve a szociális konyha esetében az általános iskolákra mutatott normatívák, vagy ahhoz való alkalmazkodást javaslom. tehát a szociálisban 85, az általános iskolákba 70, a szociálisban 100 a szállított, az általános iskolákban 90, tehát ahhoz képest kérem módosítani a normatívát.

Röst János: Szeretném megismételni a javaslatomat, hogy vegyük figyelembe a munkavállalóknak a kérését, és a döntésünket a jövő kedden a folytatólagos közgyűlésen hozzuk meg. Ezt szeretném feltenni szavazásra. Egyébként a beterjesztés nagy részét el tudom fogadni, tehát nem az a kifogásom, hanem összességében az, hogy ilyen kérést nem lehet méltánytalanul hagyni.

Tarnóczky Attila: Akkor úgy gondolom, Kis László képviselő úr is javaslatot tesz?

Kiss László: Az előzőekben elmondott határozati javaslat módosításomat szerettem volna kérni megszavaztatni.

Tarnóczky Attila: Mi volt, mi az pontosan?

Kiss László: Hogy a peremterületi iskolákban a meghagyandó létszámot, ez Palin és Miklósfa, a meghagyandó létszámot 1 fővel növeljük. Itt tekintetbe kell venni mondjuk a miklósfai iskola konyhája elavultságát is, amit az előterjesztés is megállapít.

Tarnóczky Attila: Igen, értem. Van még konyha, ahova nem javasoltak kedves képviselőtársaim egy-két főt pluszba. Van talán. Akkor úgy gondolom, a kötelességem az, hogy először Röst képviselő úr javaslatáról szavaztassak. Magam az ügynek a húzását, a bizonytalanság fenntartását egyáltalán nem tudom támogatni. Kérem szavazzanak elfogadják-e halasztási indítványát Röst képviselő úrnak.

 

A közgyűlés 4 szavazattal, 10 ellenszavazattal és 9 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el

 

Tarnóczky Attila: Innentől kezdve akkor a módosító indítványokkal, mint elvekkel foglalkoznánk. Mayer képviselő úr javasolta a kollégiumi konyhák esetében egy-egy fővel emelni a biztosított álláshelyek számát. Elmondtam, hogy miért nem javaslom, megírtam, hogy miért nem javaslom, továbbra sem javaslom. Kérem szavazzanak Mayer képviselő indítványáról.

 

A közgyűlés 9 szavazattal, 8 ellenszavazattal, 6 tartózkodással nem fogadja el a javaslatot.

 

Tarnóczky Attila: A következő javaslat Kelemen képviselőnek az a javaslata, hogy a szociális konyha esetében ne középiskolai normát alkalmazzuk, hanem az annál enyhébb, nagyobb létszámot eredményező általános iskolai normatívát. Jeleznem kell, tessék…

Kelemen Z. Pál: Szeretnék pontosítani, ami azt jelenti, hogy aki határozati javaslat 1-es pontját figyeli, szociális 70 adag/fő helyben kiszolgált, 90 adag/fő kiszállított. Reggeli + vacsora 85 …és helyben kiszolgált és szállított. A szociális szférában ezt a normatívát javaslom.

Tarnóczky Attila: Értem, nem támogatom javaslatot, még pedig azért nem, mert a szociális konyha munkájának túlnyomó része az nem fogyatékos és beteg emberek étkeztetése, hanem éthordós étkeztetés sok száz adagban. Úgy gondolom, hogy ez nem kényesebb munka, mint a középiskolásoknak az étkezetése. Kérem, szavazzanak Kelemen képviselő javaslatáról.

 

A közgyűlés 10 szavazattal, 7 ellenszavazattal, 6 tartózkodás szavazattal a javaslatot nem fogadja el.

 

Tarnóczky Attila: Kihagytam valaki? Kis képviselő urat. Ő pedig a peremkerületi iskolához tartozó konyhát esetében kéri a plusz egy létszámot. Szeretnék következetes maradni, ezt sem tudom támogatni, nem látom indokát. Kérem szavazzanak Kiss képviselő úr indítványáról.

 

A közgyűlés 5 szavazattal, 7 ellenszavazattal, 11 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

Tarnóczky Attila: Cserti képviselő úr indítványa nem módosító indítvány, azt utolsó határozati javaslatként fel fogon tenni szavazásra, egyetértve velem egyébként. Akkor azt kérem, hogy az eredeti határozati javaslat soron az 1. ponttól elindulva menjünk végig. Jegyzőnő szerint mindegyik javaslat minősített többséget igényel. Kérem szépen a közgyűlést, szavazzon a határozati javaslat 1-es pontjáról.

 

A közgyűlés 17 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tarnóczky Attila: Kérem, szavazzanak a 2. pontról.

 

A közgyűlés 16 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tarnóczky Attila: Következik, tessék? Hát akár intézményenként is lehet, hogyha erre van kívánság, de így is van 9 pontunk. Kérem szépen, szavazzuk a határozati javaslat 3-as pontjáról.

 

A közgyűlés 18 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tarnóczky Attila: Következik a 4-es pont, kérem a szavazást.

 

A közgyűlés 18 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tarnóczky Attila: Az 5-ös pont következik, szavazást kérek.

 

A közgyűlés 18 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tarnóczky Attila: 6-os pontról kérem a szavazást.

 

A közgyűlés 16 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tarnóczky Attila: 7-es pontról kérem a szavazást.

 

A közgyűlés 19 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tarnóczky Attila: 8-as pont következik, kérem, szavazzanak képviselőtársaim.

 

A közgyűlés 19 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tarnóczky Attila: 9-es pont következik, kérem szavazzanak.

 

A közgyűlés 17 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tarnóczky Attila: Utolsóként felteszem szavazásra Cserti Tibor képviselő úr indítványát, lényege, hogy 2000. december 31-ig készüljön tessék…

Dr. Pintérné Grundmann Frida: Alpolgármester úr szeretném kérni, hogy 2000. december 31., hanem 2000. június legyen ugyanis, szeptemberben indul tulajdonképpen a rendszer, ha az oktatási ágazatot nézem. A három hónap tapasztalatát nem tartanám szerencsésnek, hiszen nyilván, hogy az induláskor lesznek problémák.

Beznicza Miklós: 2001.

Dr. Pintérné Grundmann Frida: Akkor elnézést, én értetem rosszul.

Tarnóczky Attila: Én úgy gondolom, Cserti képviselő úr az illetékes, hogy megmondja, hogy milyen dátumra gondol.

Cserti Tibor: Én elfogadom ezt az indokot mindenféleképpen. Akkor kérnék szépen közbeeső végrehajtásról tájékoztatót, tudniillik kétrétű megoldásról van szó és ennek a tapasztalati már első időszakban értékelhető, sőt a 2001-es költségvetésbe be kéne építeni.

Tarnóczky Attila: Képviselő azt kérném, maradjunk az eredeti változatnál, 2000. december 31. Itt kétfajta dologról kell tapasztalatokat írni, a létszámcsökkentésről, és az új konyhák logisztikai rendszer stb. működéséről. Hogyha úgy gondolják 2000. decemberében, hogy keveset írtunk, akkor még majd tanulmányozzuk a helyzetet, jó?

Cserti Tibor: Jó. majd legfeljebb határidő módosítást kérünk.

Tarnóczky Attila Köszönöm szépen tehát 2000. december 31-ig az egy éves működés tapasztalatairól be kell számolni a közgyűlésnek, felelős vagyok mondjuk én. Támogatom a javaslatot, kérem szavazzanak róla.

 

A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

 

369/1999. (XII.14.) számú határozat

 

    1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. az oktatási-nevelési és szociális intézményeiben működő főző- és melegítő konyhák személyi feltételeit az alábbiak szerint biztosítja:

Bölcsődés

60

80

adag/fő

adag/fő

helyben kiszolgált

szállított

Óvodás

60

80

adag/fő

adag/fő

helyben kiszolgált

szállított

Általános iskolás

70

90

adag/fő

adag/fő

helyben kiszolgált

szállított

Középiskolás

85

100

adag/fő

adag/fő

helyben kiszolgált

szállított

Reggeli + vacsora

95

adag/fő

helyben kiszolgált

Szociális

85

100

adag/fő

adag/fő

helyben kiszolgált

szállított

Reggeli + vacsora

95

110

adag/fő

adag/fő

helyben kiszolgált

szállított

Felnőtt

85

100

adag/fő

adag/fő

helyben kiszolgált

szállított

A létszám normatíva az élelmezésvezetőt is magában foglalja.

Határidő: 2000. február 1.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

    1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. az oktatási-nevelési intézmények főzőkonyháiban az első ütemben az alábbi létszámot hagyja jóvá:

    Hevesi Óvoda

    3

    Rózsa Óvoda

    4

    Központi Óvodai Konyha

    10 + 1 vezető

    Bolyai János Általános Iskola

    10

    Hevesi Sándor Általános Iskola

    10

    Általános Iskola Kiskanizsa

    9

    Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola

    9

    Általános Iskola és Óvoda Miklósfa

    4

    Általános Iskola és Óvoda Palin

    3

    Péterfy Sándor Általános Iskola

    12

    Batthyány Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola

    13

    Dr. Mező Ferenc Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola

    9

    Cserháti Sándor Mezőgazdasági és Gépészeti Szakközépiskola

    8

    Zsigmondy-Winkler Műszaki Középiskola

    5

    Határidő: 2000. február 1.

    Felelős : Tüttő István polgármester

     

     

  1. az oktatási-nevelési intézmények főzőkonyháiban a második ütemben az alábbi létszámot hagyja jóvá:
  2. Rózsa Óvoda

    4

    Központi Óvodai Konyha

    14 + 1 vezető

    Bolyai János Általános Iskola

    10

    Hevesi Sándor Általános Iskola

    10

    Általános Iskola Kiskanizsa

    7

    Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola

    9

    Általános Iskola és Óvoda Miklósfa

    4

    Általános Iskola és Óvoda Palin

    3

    Péterfy Sándor Általános Iskola

    12

    Batthyány Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola

    15

    Dr. Mező Ferenc Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola

    10

    Cserháti Sándor Mezőgazdasági és Gépészeti Szakközépiskola

    8

    Zsigmondy-Winkler Műszaki Középiskola

    7

     

    Határidő: 2000. július 1.

    Felelős : Tüttő István polgármester

     

  3. a Hevesi úti Óvoda főzőkonyháját 2000. július 1-től melegítőkonyhaként működteti.

Határidő: 2000. július 1.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

3) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az oktatási-nevelési intézmények melegítőkonyháiban az alábbi álláshely-számot hagyja jóvá:

Általános Iskola Kiskanizsa

0,4

Általános Iskola és Óvoda Palin

0,9

Rozgonyi Általános Iskola

0,7

Rózsa Általános Iskola

1,3

Vécsey Zsigmond Általános Iskola

1,2

Zemplén Győző Általános Iskola

1,3

Zrínyi Miklós Általános Iskola

2,8

Thúry György Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola

1,0

Határidő: 2000. február 1.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

 

4. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. a szociális intézmények főzőkonyháiban első ütemben az alábbi álláshely számot hagyja jóvá:

     

    álláshely szám

    I. számú Bölcsőde

    2

    II. számú Bölcsőde

    2

    VI. számú Bölcsőde

    4

    X. számú Bölcsőde

    3

    I. számú Gondozóház

    5

    GESZ Konyha

    5

    Ért.Fogy.Szak.Szoc.Otth.

    6

     

    Határidő: 2000. február 1.

    Felelős : Tüttő István polgármester

     

  1. a szociális intézmények főzőkonyháiban a második ütemben az alábbi álláshely számot hagyja jóvá:
  2.  

    álláshely szám

    I. számú Bölcsőde

    2

    II. számú Bölcsőde

    2

    VI. számú Bölcsőde

    3

    X. számú Bölcsőde

    2

    Központi Szociális Konyha

    11 + 1 vezető

     

    Határidő: 2000. július 1.

    Felelős : Tüttő István polgármester

     

  3. a GESZ Konyhát és a Corvin I. Gondozóház főzőkonyháját 2000. július1-től melegítőkonyhaként működteti
  4. Határidő: 2000. július 1.

    Felelős : Tüttő István polgármester

     

  5. 2000. július 1-től az Űrhajós úti Óvoda épületében Központi Szociális Konyhát működtet.

Határidő: 2000. július 1.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

    1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése utasítja az oktatási-nevelési intézmények vezetőit, hogy a költségvetési rendeletben jóváhagyott létszámból a technikai létszámot csökkentse az alábbiak szerint.

    1. az első ütemben:

    Hevesi Óvoda

    -1

    Bolyai János Általános Iskola

    -2

    Hevesi Sándor Általános Iskola

    -2

    Általános Iskola Kiskanizsa

    -1

    Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola

    -2

    Általános Iskola és Óvoda Miklósfa

    -2

    Általános Iskola és Óvoda Palin

    -2

    Péterfy Sándor Általános Iskola

    -2

    Rózsa Általános Iskola

    -0,5

    Vécsey Zsigmond Általános Iskola

    -0,5

    Zemplén Győző Általános Iskola

    -1

    Zrínyi Miklós Általános Iskola

    -1

    Batthyány Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola

    -1

    Dr. Mező Ferenc Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola

    -5

    Cserháti Sándor Mezőgazdasági és Gépészeti Szakközépiskola

    -4

    Zsigmondy-Winkler Műszaki Középiskola

    -5

    Thúry György Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola

    -1

    Határidő: 2000. február 1.

    Felelős : Tüttő István polgármester

     

  1. a második ütemben:

Hevesi Óvoda

-3

Általános Iskola Kiskanizsa

-2

 

Határidő: 2000. július 1.

Felelős : Tüttő István polgármester

    1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése utasítja a szociális intézmények vezetőit, hogy a költségvetési rendeletben jóváhagyott létszámát csökkentse az alábbiak szerint.

    1. első ütemben:

    I. számú Bölcsőde

    -2

    VI. számú Bölcsőde

    -5

    X. számú Bölcsőde

    -3

    I. számú Gondozóház

    -4

    GESZ Konyha

    -5

    Ért.Fogy.Szak.Szoc.Otth.

    -3

     

    Határidő: 2000. február 1.

    Felelős : Tüttő István polgármester

     

  1. második ütemben:

VI. számú Bölcsőde

-1

X. számú Bölcsőde

-1

I. számú Gondozóház

-5

GESZ Konyha

-5

Ért.Fogy.Szak.Szoc.Otth.

-6

 

Határidő: 2000. július 1.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

    1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatok létszámdöntéseivel kapcsolatos egyszeri hozzájárulás igénylésére kiírt pályázaton rész vesz.
    2. Határidő: 2000. december 31.

      Felelős : Tüttő István polgármester

       

    3. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a polgármestert, hogy az ételszállításra vonatkozó logisztikai tervet készíttesse el.
    4. Határidő: 2000. július 1.

      Felelős : Tüttő István polgármester

       

    5. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az Űrhajós utcai Központi Szociális Konyha kialakításához és a Központi Óvodai Konyha, valamint a Batthyány Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola kapacitásbővítési munkáira 50 millió Ft fedezetet biztosít a 2000 évi költségvetésben. Egyúttal utasítja a polgármestert, hogy a beruházási programot terjessze a közgyűlés elé.

Határidő: a beruházási program beterjesztése: 2000. febr. 28.

a teljes beruházás befejezése: 2000. december 31.

Felelős : Tüttő István polgármester

10. felkéri az alpolgármestert, hogy 2000. december 31-ig az átszervezés tapasztalatairól tájékoztassa a közgyűlést.

Határidő: 2000. december 31.

Fellelős : Tarnóczky Attila alpolgármester

4.) Polgármesteri tájékoztató (írásban)

Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester

 

 

Tarnóczky Attila: Felhívnám a figyelmet, hogy a mai napon egy kiegészítés került kiosztásra, polgármester úr helyett én írtam alá. Az alkalmat szeretném felhasználni arra is amit elfejeltettem, elnézést kérek ezért, hogy jelezzem, hogy polgármester úr körházi kezelése miatt van távol a mai napon. Gondolom mindannyiunk nevében jobbulást kívánhatunk mielőbb neki, Töröcsik alpolgármester úr olaszországi üzletemberi találkozón volt, és 8–órakor jelezte érkezését. Ugyanakkor nagy tisztelettel köszöntöm körünkben Budai képviselő urat, aki viszont már úgy látom hála Isten felépült korábbi betegségéből. Kedves Képviselőtársaim Önöké a szó.

Marton István: Utolsónak akartam természetesen hozzászólni, de mivel rám szóltak, ezért most kivételesen nem jött be. Mivel ugye eltelet négy fél óra, és már két napirendi pontot leküzdöttünk igyekszem rövid lenni. A második oldalon a 259/1999.(IX.8.) sz. határozat. az Alfától az Omegáig Kft. végelszámolásának állásáról beszámoló. Egyetértek én azzal, hogy 2000. január 31-ig hosszabbítsuk meg a határozat végrehajtásának határidejét, mivel ugye az új végelszámoló december 15-re, tehát holnapi napra hívta össze a Kft. taggyűlését, de én kérem azt, hogy ez a határozat valami 6-7 pontból áll, hogy az összes határidő legyen hozzáigazítva ehhez. Tehát ne keljen a következő közgyűlésen ezzel foglalkozni, erre automatikusan legyenek a határidők hozzáigazítva. Ez az egyik, amit el kívántam mondani. Ezen kívül már csak egy dologgal szeretnék foglakozni az 5. oldalon lévő, ahol a tájékozató a fontosabb intézkedésekről, eseményekről szól, határozati javaslatok, ami ehhez kapcsolódik nevezetesen a 9-es pont. Engem személy szerint megdöbbent, bár a múltkor is kisebbségben maradtam, amikor nem javasoltam a plusz pénznek a megadását, de, hogy újabb 1 millió Ft működési célú támogatást nyújtsunk ennek a közalapítványnak meg kell, hogy kérdezzem, hogy mire fel? Még hányszor? Azt meg ki kell, hogy jelentsem, hogy ez az önkormányzat fejőstehénnek rettenetesen szegény. Azt mondhatnám, hogy koldus mindenkit óvok attól, hogy ezt megszavazza.

Tarnóczky Attila: Tisztelt képviselő az utolsó felvetésre csak annyit szeretnék mondani. hogy a közgyűlés korábban hozott egy határozatot, hogy ugyanannyit itt támogatásként megszavaz, mint amit a Megyei Közgyűlés. Polgármester úrral együtt egyébként úgy gondoltuk, hogy jeleznünk kell, hogy ennyivel sárosak vagyunk. Ez a határozathoz képest, tessék nem elfogadni, megszavazni, kinek ízlése hogyan diktálja.

Kelemen Z. Pál: Két észrevételt szeretnék tenni. Egy kérdést a beszámolóval kapcsolatba a tájékoztató 3. oldal 1-2-3-4. franciabekezdés, amiben arról kapunk tájékoztatást, hogy a polgármester úr tárgyalt a Pécsi MÁV Igazgatóság illetékes vezetőivel, menetrend változás ügyében, amelyen jelen volt a Nagykanizsai Állomás Főnök ehhez képest jelentem az eredményességéről, hogy a Baross intercity megszűnt. Nagykanizsának már csak két szál intercityje van, a jövő év kilátásai ennél borúsabbak, amennyire a menetrendszerkesztőket ismerem vasúti ellátottság tekintetében. Csak egy példaként mondom, hogy Nagykanizsának két intercity párja lesz, míg Keszthelynek négy. Tehát magasabb szinten, vezérigazgatósági szinten, szakértőkkel megerősítve a legmagasabb városi vezetők tárgyaljanak a MÁV Vezérigazgatóságával. Pontosítani próbálom a dolgot. Ha van intercity, van ellátás, és mint vasutas hadd mondjam, ha van vonat, akkor van vasúti munkahely is. Hadd beszéljek haza egy kicsit és hadd lobbizzak a vasútnak, bocsássák meg nekem. A másik dolog, amit szeretnék kérdezni, hogy kaptunk egy tájékoztatást a Magyar Speciális Művészeti Műhely Egyesület elnökségétől., egy fesztivál, hadd ne minősítsem mindenféléről. Azt szeretném kérdezni, hogy a 3. oldallal kapcsolatban, hogy ha csak ez a levél van, akkor nincs kérdésem. De ha már folyt ebben az ügyben tárgyalást, akkor az első két pontot kérik a rendezők térítésmentesen, a többit térítés ellenében, ha jól elolvastam, hogy ez így igaz-e, mert ez attól függ, hogy a későbbiekben hogyan fogok szavazni ebben a kérdésben.

Tarnóczky Attila: Igen volt tárgyalás képviselő úr, elég hosszadalmasan. Ez végül is egy nagy rendezvény lehetne Nagykanizsán, amit a fesztivál szervezője, ennek 800-1000 fő közötti társasának fizetnének az a szállásdíj és az étkezési díj. Ingyen szeretnénk biztosítani a Művelődési Ház épületét erre a néhány napra. A Zsigmondy Szakközépiskolának a tornacsarnokát, a Képtárat szeretnék használni egy alkalommal. Körülbelül felsoroltam talán, hogy milyen kéréseik vannak. Kérem, legyenek szívesek mérlegelni, hogy ez a fajta rendezvény egy országos találkozó Kanizsára kerülése 2000-ben ezeket a kedvezményeket megéri-e vagy sem. Magam véleménye az, hogy igen ráadásul maga a cél, hogy fogyatékosok, hogy az Értelmi Fogyatékosok Fesztiválja kerülne megrendezésre, ahol maguk az érintettek szerepelnének egy kulturális fesztivál keretében és találkoznának egymással, úgy gondolom, hogy egy nagyon emberbaráti cél

Tóth László: Polgármesteri tájékoztatóból valószínűleg kimaradt, ha jól olvastam az a tájékoztató, amely arról szól, hogy december 1-jével ha a Hivatal új szervezeti egységeinek élére új, illetve régi új vezetők kerültek kinevezésre, erre vonatkozik a kérdésem, illetve a kérésem, melyet a Tisztelt Jegyzőnő felé teszek meg. Arra kérem Önt, hogy a 2000. januári soros ülésre írásban legyen szíves tájékoztatni a tisztelt közgyűlést a Polgármesteri Hivatal átszervezését követő személycserékről, az újonnan kialakított hivatali feladat- és hatáskörökről. A feladat- és hatáskörök megnevezését személyre szólóan, irodavezetőig bezárólag, a polgármesteri és a jegyzői kabinetre vonatkozóan, pedig személyekre lebontva kérem megadni a konkrét jogszabályi hivatkozások megjelölésével.

Tarnóczky Attila: Ezt határozati javaslatban kéri megszavaztatni képviselő úr?

Tóth László: Igen.

Dr. Tuboly Marianna: Természetesen, hogy a kérés korrekt, azonban egy kiegészítést hadd tegyek hozzá és esetleg a határidőn változtatna is a dolog. Irodavezető és az osztályvezetők hatásköreire főleg a feladatköre akkor egészen precíz, hogyha a Polgármesteri Hivatal összes feladat- és hatáskörét magában foglalja, erre Tóth úr is így utalt. Ez azonban nagy munka tekintettel arra, hogy a jegyzői hatáskörök azok 3000. körülit darabszámot jelentik általánosan elfogadva. Mi a január 1-jével a legfontosabb feladatunknak pont ezt tűztük ki. Mind az ISO szempontjából, mind a Hivatal működése szempontjából elsődleges fontosságú, ez az ügyrendnek fogja a részét képezni ugyanúgy, mint a Hivatal összes szabályzat is és ezért én időt kérek erre. Hiszen az új irodavezetőkkel együtt szeretnénk ezt elkészíteni. Nem tudom, hogy ez Önnek elfogadható én február végét kérem, ha ez elfogadható. Természetesen az irodavezetők személyéről tájékoztatjuk Önöket.

Dr. Horváth György: Két dologról szeretnék szólni. Az egyik nem közvetlen idekapcsolódik, de most kaptuk meg mellékletként ez pedig sajátos, illetve a kovásznai köszönőlevél. Én azt hiszem, hogy itt van Zalatnai megköszönhetjük azt a segítséget, amelyet Ők tettek konkrétan, hát tudom. És javaslom azt alpolgármester úrnak, hogy küldjék meg hát Zalatnai úrnak és Eckler úrnak azt a segítséget, amelyet nem azt mondom, hogy pillanatokon belül, de órán belül végeztek, igazán nagyon humánusan jártak el.

A másik dolog a tájékoztató első része, nem tudom így értelmezni vagy pontosabban nem értem. Ezt most olyan papagáj módnak hangzik, amit mondok, de most már el kéne dönteni, hogy abból az 1 millió Ft-ból, amelyet a város napi ünnepségekre kaptak, pontosabban a határozatban a Város Nap és Millenniumi ünnepségekre abból kit mennyi illet, mert ebből, ahogy kiveszem a Millenniumi Emlékbizottságot egy fillért sem. Természetesen, ha ez így van, akkor a pályázati követelményeinek nem felelnek meg. Kérem ezt eldönteni majd a költségvetés tárgyalásánál más vonatkozásban úgyis szólók róla, így nem tudom elfogadni ezt és kérem rá a választ, hogy ezt hogy lehet vagy, hogy kell értelmezni. Ugye úgy hangzott, hogy Város Napi és Millenniumi Ünnepség erre lehetett pályázni, erre volt 1millió forint, ebből az derül ki, hogy a Város Napi ünnepségeket szervező cég kapja az 1 millió Ft-ot.

Tarnóczky Attila: Tisztelt Képviselő úr azt hiszem a dilemmája, jogos, bár meg kell jegyeznem a Város napját szervező cég, ami nem a Város Napját szervező cég egy fillért sem kap. Tehát a Város Napjával kapcsolatban annyi kiadásunk lesz, ami nem a kiadásokat csökkenti, hogy a fellépő művészeket az esetleges fogadás stb. költségeit közvetlenül a szolgáltatónak a város fizeti. Hát ilyen értelemben az a cég szóba sem kerülhet. Azt javasolnám, hogy akkor a 7. határozati javaslatot egészítsük ki azzal, hogy felkérjük az Oktatási Kulturális és Sportbizottságot, hogy erről az 1 millió Ft-nak a megosztásáról döntsön, ha ez elfogadható.

Dr. Horváth György:. Természetesen.

Dr. Csákai Iván: A második oldal alján szerepel egy 3049/60 hrsz-ú közterületen található vízgépház sorsa. Én megmondom őszintén, hogy arra való tekintettel, hogy ott laktam nagyon jól tudom, hogy ez nagyon fájó pont, hogy 3 házat egy vízgépház lát el. De tudtommal ebből 2 ház 2 tömb megvette a maga részét, ebből annak idején, amikor odaköltőztünk. Ez azért 1977-ben volt, akkor benne szerepelt az adásvételi szerződésben a vízszolgáltatás. A vízszolgáltatáshoz ez is hozzá tartozik. Nagyon kérném azt, hogy ezt nagyon gondoljuk meg, hogy térítés ellenében adjuk át ezeknek az embereknek vagy sem. És megfelelő módon a Vízművel tárgyalva kellene ezt teljesíteni az átadást. Ezek az emberek annak idején, akkor lehet, hogy én úgy hiszem, hogy megvettük, mert elég szép pénzért vettük meg a lakást. Panaszkodnak arra, hogy mást mutat ebben a vízmérés, és mást a lakásban, tehát a Vízművel együttesen és a jogász, hogy mit terhel a lakókra, azt szeretném én is tudni, mint annak a területnek a képviselője, hogy ki álljak a lakók érdekében, mert a lakók szerintem itt nem sérülhetnek, hogy 1977-es átadásnál őket megvetették.

Tarnóczky Attila: Kérdezem a hivatal munkatárait, hogy tud-e erre felvetésre pillanatnyilag valaki információval szolgálni. Kámán úr. Kérem mikrofonhoz fáradni.

Kámán László: A következőről van szó. A vízgépház 2 volt OTP társasháznak a társasház alapító okiratában nem szerepel. A 3. társasház jelenleg vegyes tulajdonú társasház volt, tiszta önkormányzati tulajdonban az elidegenítés folytán vegyes tulajdonná vált. A helyzet a következő, hogy az önkormányzati tulajdonban lévő vízgépházon keresztül szolgáltatunk a három most már idegen társasháznak úgy, hogy egy megállapodási szerződés van kettőnk között. Az önkormányzatnak én úgy gondolom, hogy nem érdeke az, hogy gyakorlatilag 3 idegen társasháznak térítésmentesen működtesse ezt a vízgépházat, és ezért próbáltuk azt kezdeményezni, hogy a három társasház közös tulajdonába vegye térítésmentesen. Ezt a három társasház elutasította, méghozzá azért mert Ők olyan állásponton vannak, hogy az önkormányzatnak a felelőssége és a feladta, hogy őket ilyen szempontból vízzel ellássa. Úgy gondolom és azért van ebben az anyagba az benn, hogy meg kell keresnünk a jogi lépéseket, hogy a 3 társasház közös tulajdonba vegye ezt át, hogy más megoldást én úgy gondolom, hogy nem látok arra vonatkozóan, hogy az ügy tiszta legyen.

Tarnóczky Attila: Hát vízgépházra magam sem vágyom, de úgy gondolom, hogy az önkormányzat érdekei is méltányolandó érdekek.

Röst János: Kiegészíteném Kámán László szavait, ugyanis az a vízgépház, amikor megépült legelőször az IKI-nek a tulajdonában volt. Ez 70-es évek elején készült, Ott 3 tízemeletes épület egymás után kerültek átadásra és folyamatosan lettek rákötve a két épület az egyik az OTP, a másik akkor egyébként szövetkezeti lakás volt. Most, hogy miért van erre szükség, a következő szakmai oka van. Ugyanis a Vízmű Vállalat gyakorlatilag négy szintig tud vizet szolgáltatni, azt követően, ha ettől magasabb szintszám épül meg a lakóépületekben vagy lakóépületeknél, akkor egy lehetőség van, hogy nyomásfokozót építenek be. Ugyanígy működik egyébként a Berzsenyiben, hasonlóképen működik a Zemplénben is a vízellátás és ott minden esetben a tulajdonosoknak a birtokában van a vízgépház. Annak költségei vannak, nem hiszem, hogy az önkormányzatnak ezeket a költségeket magára kéne vállalni. Ezt úgy ahogy a beterjesztés szólt át kell adni tulajdonba, térítés mentesen a másik 3 épületnek és kezeljék ők és használják. A másik oldala ott van még a problémának, hogy egy vízmérő óra van, akkor itt van vízveszteség, ugyanis eltérés van a lakóknak a mérése, illetve a fő vízmérő óra között és ennek a költsége is valószínű minket terhe, hogyha ez így marad.

Budai István: Csak egy gondolatot szeretnék mondani a polgármesteri jelentés második oldalán a 220-as határozattal kapcsolatosan. Szeretném felhívni Tóth úr bizottsági elnök figyelmét, hogy a 93-ban kötött, Saubermacher-Ryno Hulladékgyűjtő Kft-vel kötött szerződés a 98. április 7-én kötött új szerződést hatályon kívül helyezte, ennek ellenére lehet vizsgálni, hogy 93 évest is, de szeretném azzal kiegészíteni, hogy szíveskedjen megvizsgálni a 98. április 7-i szerződést is.

Tarnóczky Attila: Gondolom, ennek nincs akadálya. Nincsen.

Cserti Tibor: Én a 207/1999. számú határozatról, ami a Dél-Zalai Víz és Csatornamű Vállalat átvilágításáról szól. Én a határidő meghosszabbítását semmiféleképen nem javaslom. Az indokom a következő. Egy cég, aki üzleti fantáziát lát át szerette volna világítani ezt a céget, ehhez határidőt kért, jó szívvel megadtuk. Én úgy gondolom, hogy ez a határidő elegendő neki. Ha nem elegendő, akkor ám legyen üzleti kockázata, arról nem szól egyébként a határozat, hogy utána nekünk beterjesztést kell készíteni és dönteni kell a sorsáról .Ettől függetlenül nyilvánvaló ezt megcsinálhatja. Itt arról van szó meggyőződésem szerint, hogy a Vízmű Vállalatnál megengedjük-e a vállalat kapuin belül a további vizsgálatot. Én úgy gondolom, hogy költségvetési kapcsolati szempontból is célszerű ez december 31-ig lezárni. Ám még egyszer, ha nem tudja lezárni üzleti kockázatát, tehát nem javaslom a hosszabbítást.

Tarnóczky Attila: Ebben az átvilágításban nem vagyok szakember, de azt jelezném, hogy az előterjesztés nem arról szól, hogy az átvilágítás folyamata kerül meghosszabbításra, hanem a javaslat letételének határideje és ha bele gondolunk, hogy hány önkormányzat területén végez ez a Vízmű szolgáltatást, hány tulajdonosa van ennek a Vízműnek, akkor úgy gondolom, hogy akkor ez az egyeztetési folyamat hát nem egyszerű.

Antalics Dezső: Cserti úrnak azért tudok válaszolni, mert polgármester úr megbízásából ennek az átvilágításnak én vagyok a koordinátora. Tehát arról van szó, hogy az átvilágító saját hibáján kívül egy hónapot csúszott, ugyanis a másik négy tulajdonos a közgyűlési határozatát csak szeptemberben tudta meghozni. tehát egy hónappal később kezdődött az átvilágítás. Szeretném jelezni, hogy az átvilágítási tevékenység befejeződött. Tehát jelen pillanatban az összegzés folyik, már volt egy előzetes tárgyalás polgármester úrral és alpolgármester úrral és jó magam, tehát négyesben a cégvezetővel részt vettünk, az írásos anyagot december 15-e körül fogja adni írásban a cég. És januárban lesz egy egyeztetés, ezért kértük, mivel jön a karácsony, tehát ezért kérjük a határidő módosítását. Tehát hangsúlyozom, hogy itt a tulajdonosoknak a hibájából történt egy hónap csúszás. Tehát a cég egy hónappal később tudta elkezdeni, ahhoz képest az átvilágítást, amit tervezetünk. A Zala Megyei Közgyűlés később hozott ezzel kapcsolatban határozatot. Ennek megfelelően a Vízmű vezetése is erre várt és ezért nem tudott hozzájárulni az átvilágítás megkezdéséhez.

Dr. Gőgös Péter: Szeretném megkérdezni, hogy a tájékoztató negyedik oldalán olvasható, hogy december 6-án a Nyugat-Dunántúli Regionális Tanács Közlekedési Munkacsoportja Nagykanizsán ülésezett. Történt-e valami előre lépés az M 7-es autópálya nyomvonalával kapcsolatban?

Tarnóczky Attila: Talált, süllyedt. Ezen az egyeztetésen a Polgármester úr vett részt, nem tudok róla beszámolni milyen tapasztalatokkal jött onnan vissza. Engem nem tájékoztatott, de gondolom, hogy mihelyt felépül a közgyűlést részletesen tájékoztatni fogja, meg fogom erre kérni.

Marton István: Köszönöm alpolgármester úrnak, hogy felhívta a Magyar Rádiónak az itt lévő levelére a figyelmünket, amit és természetesen már elolvastam. Amikor az önkormányzat ilyen azt mondhatom megközelítő ígéretet tett, hogy körülbelül azonosan támogatja, mint a Zala Megyei Önkormányzat, akkor úgy gondolom, hogy arról még szó sem volt, hogy a műsorok szerkezetében feltűnő aránytalanság következik be. Például egy ilyen kérő levélnél nem ártott volna, ha azt a papírt, amit valamikor háromnegyed évvel ez előtt láttunk, hogy hova szólnak a műsorok. És ha jól emlékszem talán az egy hetede szól Nagykanizsára. Azt frissebb adatokkal alátámasztották volna. És örömmel konstatálhatná ez a testület, hogy nőtt Nagykanizsa részaránya. Gondolom, hogy nem így történt, azért nem kapunk. A másik pedig én nem akarok nagyon terminológiai vitába bonyolódni senkivel, de ebben a levélben, amit a Magyar Rádió egyik igazgatója irt, van egy fél mondat, kérdés: van-e esély arra, hogy Nagykanizsa Önkormányzata Zala Megye Önkormányzatával azonos nagyságrendű támogatást adjon. Megnyugtathatom a Magyar Rádió illetékes igazgatóját, hogy a kérdést rosszkor tette fel, és rossz helyre mert már megkapta. Sőt szerintem az összeg is majdnem azonos. Ugyanis jó néhány milliónál, ha mi teszem fel 1 milliónál mi kevesebbet adunk tisztelt hölgyeim és uraim a nagyságrenden ez az ég egy adta világon semmit sem változtat.

Tarnóczky Attila: Jó hát Képviselő Úr én nem agitáltam senkit, most sem teszem.

Cserti Tibor: Elnézést én elfogadom Antalics képviselő úrnak az indokoló részét, de javaslom a határozat módosítást azzal a megkötéssel, hogy az átvilágítás további munkafolyamatai az Vízmű Vállalatnak a belső szervezeti egységének, tehát a szervezeti egységeit nem érintheti. Tehát a hétköznapi munkában ne zavarja őket.

Tóth László: Marton képviselő úr 9-es határozati javaslattal kapcsolatos gondolatai indukálták a kérdéseimet. Azt hiszem, hogy mindenki emlékszik arra a napirendre, amikor a MÁV NTE tárgyaltuk és azt a választ kaptuk, hogy csak 1 millió Ft-ot tud a Polgármesteri Hivatal erre a célra előteremteni. Akkor meg szeretném kérdezni, hogy honnan került elő, milyen sorról újabb 1 millió Ft. Akkor mikor nem mondtak igazat? Köszönöm ez lenne a kérdésem.

Tarnóczky Attila: Osztályvezető Úr, mikor nem mondtunk igazat, kérdem Önt.

Tóth László: Nem a pénzről van szó magáról a módszerről.

Tarnóczky Attila: Azt kérném, időre szükséged van? Akkor kérem a választ.

Beznicza Miklós: Szeretném mondani, hogy III negyedévi beszámoló anyaga van itt előttem. Amikor arról volt szó, hogy póttámogatásokat szavaztak meg Önök, akkor az volt, hogy a Balatoni úti telek értékesítés bevétele terhére a 15 milliót megszavaztak. A MÁV NTE-nek 2 milliót mondhatnám tovább, hogy Kanizsa Újság, Kanizsa TV Kanizsa Uszoda és polgármesteri keretből 1 millió Ft-ot. Ez háromegyed évkor történt, holott megmondtuk és itt el is hangzik, hogy a Balatoni úti értékesítésből idén semmilyen bevétel nem lesz. Mindjárt válaszolok Röst úr kérdésére. Ezért nem került a MÁV NTE-nek átadásra a pénz. Nem is lehetett. Most ha Önök megszavazzák a polgármesteri keret terhére és átadunk Ablak Zalára, ami csak akkor valósítható meg, ha ez a telekértékesítés bevétel realizálódik.

Antalics Dezső: A kiskanizsai polgárok játszótér kialakítását kezdeményezték a Hunyadi téren részben a 8 ezer fős településrész gyermekeinek tartalmas időtöltésére, valamint az elhanyagolt terület megszépítése céljából. A bizottságunk kapta a megkeresést, ma a közgyűlés előtt rendkívüli bizottsági ülésen tárgyalta bizottságunk ezt a megkeresést. A lényege az, hogy ez egy kétmillió forint összegű beruházás lenne, amelyhez a kiskanizsaiak 200.000 Ft támogatást kérnek, tehát 10%-ot és mivel a benyújtás határideje december 15., sürgősséggel kérem a testület támogatását, hogy hozzájárul a pályázat benyújtásához. Önkormányzat nyújthatja be a pályázatot, és az önrész megjelölése szükséges, tehát feltétele a pályázat benyújtásának. Bizottságunk egyhangúlag támogatja ezt az előterjesztést, kérném szépen megszavazni.

Tarnóczky Attila: Annyiban pontosítanám Elnök úr előterjesztését, hogy a bizottság azt támogatja egyhangúlag, hogy a közgyűlés adjon 200.000 Ft-ot, és neki ne kelljen 50.000 Ft-ot adni, de ettől függetlenül úgy gondolom, hogy a cél és a beruházás összege a 2 millió forint arányítva a 200.000 Ft-hoz méltánylandó. Úgy látom elfogytak a hozzászólók, jelezném még, hogy ez a fajta kiegészítés, akárcsak a 9-es minősített szótöbbséget igényel, szavazáskor kérem figyelembe venni.

Kelemen Z. Pál: Teljesen szabálytalan, amit Antalics képviselőtársam előterjesztett, mert napirendi pontként kellett volna sürgősségi tárgyalással foglalkoznunk vele, így valahogy sürgősségiként bement a polgármesteri beszámolóba. Teljesen SZMSZ ellenes megoldás. Azért a demokráciát tartsuk be, ha egy mód van rá. Köszönöm.

Tarnóczky Attila: Úgy gondolom, vannak szükséghelyzetek, az SZMSZ-t egyébként ismerem, nem SZMSZ ellenes, a megjegyzés azonban jogos. Tekintettel arra, hogy a holnapi pályázat beadáshoz a döntés szükséges, azt tudom csak mondani, hogy amennyiben az előterjesztés nem nyeri meg a képviselő-testület többségének tetszését, akkor nem lesz megszavazva. Egyébként már hasonló fordult elő többször is.

Dr. Horváth György: Valami másfajta rendnek kellene lenni, van egy polgármester, van két alpolgármester, van hivatal, és ide kaptunk egy ilyen borítékot, amit őszintén szólva nem lehet ennyi idő alatt átnézni, és ebben vannak fajsúlyos kérdések is. És tessék megfigyelni az utóbbi időben ide rakják az asztalra vagy kint adják Hangsúlyozom, hogy én megszavaztam és fogom támogatni amit Antalics úr elmondott, de valóban ezen el kéne gondolkodni. Ezt nem lehet a végtelenségig csinálni, elvárják a felelősséget, a felelős döntés, ilyen módon? Ha elolvasom, azt át kell rágni, át kell gondolni, el szoktam olvasni. Ennek véget kell vetni.

Tarnóczky Attila: Megint azt mondom igaza van, de megjegyzem, ilyen köteg határozati javaslatot már ne haragudjanak, a testület nem kapott. Plusz-információkat igen, bizottsági véleményeket igen, amennyiben ezt nem írjuk le, csak szóban elmondjuk, akkor az a kifogás érkezhet, hogy nincs írásban. Legjobb emlékeim szerint ez az egyetlen olyan anyag, amit kiosztottunk, ami újdonságot tartalmaz, az újdonságok közé nem tudom sorolni a gazdasági bizottságnak az egyik díjmegállapítási rendeletével kapcsolatos javaslatát. Ezeket az eredeti anyaggal nem tudtuk kiküldeni.

Marton István: Horváth képviselőtársamnak teljesen igaza van, de talán a mai nap egy picit kivétel, mert valóban kilóra majdnem annyit kaptunk, mint általában szoktunk, de ahogy Alpolgármester úr is mondja, túl sok ma dönteni való dolog nincsen. Én is azt mondom, amit Antalics képviselőtársunk mondott és Alpolgármester úr is megerősített, hogy ez meglehetősen vis majoros helyzet, és ha végignézem az előző közgyűlések közel évtizedes tapasztalatát, akkor azt mondhatom, hogy az önkormányzat általában, ha a lakosság valamilyen célra egy vagy két forintot le szokott tenni, akkor az önkormányzat maga is mindig mellé tette az egy, kettő esetleg három forintját. Itt viszont az arány olyannyira kedvező az önkormányzat számára, hogy azt hiszem egy ilyen pár soros előterjesztésnél érdemi vitát nem is indukálhat ez a 200.000 Ft. Természetesen az FKgP-MDF frakció támogatja.

Tarnóczky Attila: Én biztos vagyok benne, hogy minden frakció támogatja. Lezárom a vitát, határozathozatalra kerül sor. Azt javaslom, hogy haladjunk a számozás sorrendjében és ahol módosító javaslat volt, magam elfogadva azokat, azzal együtt teszem fel szavazásra. Kérem, akkor nézzék a határozati javaslatsort. Következik az 1-es határozati javaslat. Kérem, szavazzanak.

 

A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tarnóczky Attila: 2-es határozati javaslat következik. Kérem szavazzanak.

 

A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tarnóczky Attila: A 3-as határozati javaslat tehát azzal egészülne ki, ha Cserti képviselő úrnak megfelel, hogy a további munkák a vízmű munkáját nem akadályozhatják. Kérem így szavazzanak erről a határozati javaslatról.

 

A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja

 

Tarnóczky Attila: A 4-es határozati javaslatról szíveskedjenek szavazni.

 

A közgyűlés 23 szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadja.

 

Tarnóczky Attila: Az 5-ös határozati javaslat következik.

 

A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tarnóczky Attila: A 6-os határozati javaslat következik. Kérem, szavazzanak.

 

A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tarnóczky Attila: A 7-es határozati javaslat kiegészül azzal, hogy az egymillió forint két bizottság közötti felosztásáról a OKSB dönt. Megfelel? Kérem, szavazzanak így a javaslatról.

 

A közgyűlés 23 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadta.

 

Tarnóczky Attila: A 8-as határozati javaslat következik. Kérem, döntsenek.

 

A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tarnóczky Attila: Az előterjesztés szerint is minősített szótöbbséget igényel a 9-es határozati javaslat. Szavazzanak.

 

A közgyűlés 8 szavazattal, 11 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

 

Tarnóczky Attila: A 10-es határozati javaslat újra egyszerű szótöbbséget igényel, kérem szavazzanak.

 

A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tarnóczky Attila: Hátra van még a kiskanizsai játszótér ügye többek között. Kérem tehát a kiegészítésről szavazzanak, minősített többséget igényel. Kérem a döntésüket.

 

A közgyűlés 22 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tarnóczky Attila: Tóth László képviselő úrnak volt az általa elmondott javaslata a feladat- és hatáskörök jegyzékére február 28-i határidőre. Kérem szavazzunk.

 

A közgyűlés 23 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

 

370/1999.(XII.14.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. a 250/3/1998, a 256/1999.(IX.7.), a 147/1999.(V.18.), a 166/1999.(V.25.), a 220/1999.(VII.9.) és a 309/1,2/1999.(X.4.) számú határozatokról szóló jelentést elfogadja.

    1. a 37/1999. számú határozat végrehajtásának határidejét 1999. december 31-ig meghosszabbítja.

    1. a 207/7/1999.(VII.9.) számú határozat végrehajtásának határidejét 2000. január 31-ig meghosszabbítja azzal, hogy a további munkák a Vízmű munkáját nem akadályozhatják.

    1. a 259/1/a-7./1999.(IX.8.) számú határozat végrehajtásának határidejét 2000. január 31-ig meghosszabbítja.

    1. a 272/1999.(IX.14.) számú határozat végrehajtásának határidejét 2000. június 30-ig meghosszabbítja.

    1. 316/2/1999.(X.12.) számú határozat végrehajtásának határidejét 2000. január 31-ig meghosszabbítja.
    2. a 2000. április 19-20-i városnapi rendezvényt, ami egyben Nagykanizsa Millenniumi Napja is, pályázati önrészként minimum 1.000.000 Ft-tal, azaz egymillió forinttal támogatja.
    3. Felkéri az Oktatási, Kulturális és Sportbizottságot, hogy az 1.000.000 Ft két bizottság közötti felosztásáról döntsön.

      Határidő: 2000. április 20.

      Felelős : Tüttő István polgármester

    4. a 2000. július 3-7-e között megrendezendő Értelmileg Sérült Fiatalok Kulturális Fesztiválját (a küldött tájékoztatóban rögzített kérelmeknek megfelelően) támogatja.

Határidő: 2000. június 30.

Felelős : Tüttő István polgármester

9. a kiskanizsai Hunyadi téren található 6045 hrsz. alatt közparkként nyilvántartott ingatlanon (a sportpálya kivételével) játszótér megvalósításához hozzájárul. A cél érdekében a Gyermek és Ifjúsági Alapprogramhoz pályázat beadására kéri fel a polgármestert, a pályázathoz szükséges önrész címén 200.000 forintot a 2000. évi költségvetés terhére elkülönít. A közgyűlés a fenti összeget esetlegesen nem nyert pályázat esetén is biztosítja, amennyiben a pályázati cél elérésére egyéb források bevonásával reálissá tehető.

Határidő: 1999. december 15.

Felelős : Tüttő István polgármester

10. felkéri a jegyzőt, hogy a Polgármesteri Hivatal átszervezését követően adjon tájékoztatást a személycserékről és az újonnan kialakított feladat- és hatáskörökről.

Határidő: 2000. február 28.

Felelős : Dr. Tuboly Marianna jegyző

11. nem ért egyet az Ablak Zalára Közalapítvány részére 1 millió Ft. működési célú támogatás nyújtásával.

12. a fontosabb intézkedésekről, eseményekről szóló tájékoztatót tudomásul veszi.

Felelős: Tüttő István polgármester

 

 

  1. Interpellációk, kérdések

 

Tarnóczky Attila: Azt javasolom, hogy először döntsünk a korábbi interpellációkra adott válaszok sorsáról. Kérdezem sorban a képviselő hölgyeket, urakat, elfogadják-e a választ.

Bicsák Miklós képviselő úr?

/Bicsák Miklós: Igen, elfogadom.

Tarnóczky Attila: Dr. Gőgös Péter képviselő úr?

Dr. Gőgös Péter: Köszönöm szépen, elfogadom.

Tarnóczky Attila: Budai István képviselő úr?

Budai István: A válaszlevelet megkaptam, azonban a helyzet nem változott, amiben reklamáltam, ezért a választ nem fogadom el. Én nem választ kértem, hanem megoldást.

Tarnóczky Attila: Értem képviselő úr, ezek után meg kell kérdeznem a közgyűlést, elfogadja-e a Budai képviselő úr interpellációjára adott választ.

 

A közgyűlés 2 szavazattal, 10 ellenszavazattal, 6 tartózkodással a választ nem fogadja el és a következő határozatot hozza:

 

 

 

371/1999.(XII.14.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságot Budai István képviselőnek a közterületek gondozásával kapcsolatos interpellációjának ismételt megtárgyalására.

Határidő: 1999. december 31.

Felelős : Antalics Dezső bizottsági elnök

 

 

Tarnóczky Attila: Akkor úgy gondolom, felkérem a Környezetvédelmi és Városfejlesztési bizottságot az interpelláció megtárgyalására környezetvédelmi szempontból.

Bicsák képviselő urat kérdezem a 4. bekezdésben szereplő ügyben.

Bicsák Miklós: Elfogadom, köszönöm.

Tarnóczky Attila: Röst képviselő urat kérdezem.

Röst János: Elfogadom a választ azzal a megkötéssel, hogy a jövő évi munkatervbe az első negyedévben kerüljön be a lakáskoncepciónak a kialakítása.

Tarnóczky Attila: Tóth Zsuzsa képviselő asszonyt kérdezem, elfogadja-e a választ?

Tóth Zsuzsanna: Igen, abban az esetben vagyok képes elfogadni, ha a Király utcai vízgondokra valóban feláll egy munkacsoport és megoldást próbálnak találni a problémára.

Tarnóczky Attila: Tájékoztatnám képviselő asszonyt, hogy tegnap megkeresett az a hölgy, aki ott lakik és az egyik panaszos valószínűleg és Imre Béla úr a helyszínt megvizsgálta. Remélem, hogy érdemben történik valami és nem pedig azt történik, hogy a hivatal és a VIA Kanizsa próbálja a másik oldalra átrúgni a labdát.

Ezzel az interpellációkra adott jelentést befejeztük. Azt javaslom, hogy folytassuk a kérdésekkel. Bicsák Miklós képviselő úr két kérdést jelzett számunkra.

Bicsák Miklós: Már régi visszatérő probléma a városnak, főleg amikor bejön a hideg időjárás, hogy rengeteg gazdátlan kiskutya, nagykutya szaladgál a városban. Nem is az a gond, hogy ezek az éhes, valóban napok óta nem evett kutyák veszélyesek azokra a gyerekekre is, akik a korai besötétedéskor mennek haza iskolából. Ez a város belterületén, Erzsébet tér, Múzeum tér környékén tapasztaljuk, sőt mondhatom lakóterületemen Palinban is az új városrészben. Kérdezem tisztelettel Alpolgármester úrtól, hogy évek óta probléma ez a dolog, nem tudom akire tartozik, a környezetvédelmi felügyeletre, vagy kinek a feladata, hogy befogják ezeket a kutyákat, de nem történik megfelelően az, hogy ezt a veszélyes helyzetet, mert annak kell tekinteni, mert az anyukák kétségbe vannak esve, mert óvják a gyerekeiket és a kutya kiszámíthatatlan, hogy nem veszett-e, vagy lehet más probléma. Kérdezem találunk-e rá megoldást, ne radikálisat, mert én állatbarát vagyok, nekem is macskám, kutyám, falun élek, kell is állat, de ha valakinek állata van, gondoskodjon is róla. Ne engedje ki, főleg amikor a téli időjárás bejön és a szerencsétlen állat az emberek közelébe igyekszik, hogy tartózkodjon.

Második kérdésem, és a szünetben már Partiné osztályvezetőnőtől félig kaptam is rá választ, hogy a személyi igazolványokkal kapcsolatos feladatok átkerülnek a hivatalhoz. Csak kíváncsiságból és baráti beszélgetés során felvetődött, hogy az önkormányzat ehhez a felelősségteljes feladathoz nem igényli a rendőrségnél lévő jelenleg megszűnő munkaköröknek a segítségét, hogy bevezeti a hivatalba ezt a munkakört, az ott lévő felesleges munkaerőre nincs-e szüksége az önkormányzatnak.

Tarnóczky Attila: Képviselő úr egyes kérdésére, hát nagymértékű javulást nehezen tudok elképzelni, de 15 napos határidőt kérek, gyepmesteri feladatról van szó, neki kell intézkedni és megpróbáljuk hatékonyabb intézkedésre sarkallni, bár a világgá kergetett kutyák és a befogásuk fáziskésésben történik és a menhelyre szállításuk.

Második kérdésére jegyzőnő fog válaszolni.

Dr. Tuboly Marianna: A tisztelt Közgyűlést szeretném emlékeztetni, hogy többször elmondtam a létszámleépítés kapcsán, hogy az okmányiroda felállítását nem létszámbővítéssel, hanem a meglévő létszámaink felhasználásával szeretnénk megoldani, ami áttételesen létszámcsökkentést jelent, azáltal hogy nem kell felvenni. Oktatásról pedig szeretném Önt megnyugtatni, mert ez nagyon szervezetten és többlépcsőben történik, sőt nemcsak az adott területen dolgozó kollégákat küldtük el erre az oktatásra, hanem a népességnyilvántartó valamennyi dolgozóját, hogy szabadság stb. esetén egymást tudják helyettesíteni.

Tarnóczky Attila: Megkérdezem képviselő urat, hogy a második választ elfogadja-e?

Bicsák Miklós: Köszönöm szépen.

Tarnóczky Attila: Röst képviselő úr kérem tegye fel a kérdését.

Röst János: A harmadik negyedéves költségvetés tárgyalásakor póttámogatásokat szavazott meg a közgyűlés, ilyenek voltak pl. a Kanizsa Újság, Kanizsa TV., Uszoda Kft., valamint MÁV NTE sportklub is. A MÁV NTE-től megkerestek a mai nappal és jelezték, hogy nem azt, hogy pénzt nem kaptak, amit a költségvetésben elfogadtunk, hanem azt, hogy inkasszóval is megterhelték a számlájukat. Tisztelettel kérdezném osztályvezető urat, hogy ismételten válaszoljon erre a kérdésre, hogy miért nem utalták át ezeket a pénzeket, nem más miatt kérdezném meg, egyrészt azért, hogy legyen rögzítve a jegyzőkönyv szempontjából, másrészt azért, mert szeretnék rá választ adni, de addig nem tudok, amíg Ön nem válaszol.

Beznicza Miklós: A póttámogatások egyik köre arra terjed ki, hogy eladjuk a Balatoni úti telket és ebből adunk a Kanizsa Ujságnak, TV-nek, Uszodának, Olajbányász SE-nek és a MÁV NTE-nek, s ebből biztosítunk egymillió forintot polgármesteri keretre. A Balatoni úti telek értékesítéséből semmi nem lett, azt már akkor jeleztük, a pénz nem jött be, bizonytalan a bejövetele, ezért nem kaphatta meg. A másik kör pedig így szólt, hogy még ezen felül adunk a MÁV NTE-nek egymillió forintot, a Futball Klubnak 9 millió forintot, ha bejön az ERSTE Banktól a 10 millió forint. Jelentem ez sem jött be, és így természetszerűen nem kapta meg. Na most a polgármester úr viszont megígérte a MÁV NTE-nek, hogy egymillió forint kölcsönt biztosít részükre november hó 30-ig. Ezt az egymillió forint kölcsönt a MÁV NTE megkapta, mivel támogatásban nem tudtuk részesíteni, ezért a megállapodásban az van teljesen jogszerűen, hogy amennyiben nem tudja határidőre visszafizetni, így azonnali inkasszót nyújtok be ellene. Megtörtént.

Röst János: Természetesen nem tudom elfogadni a választ. Szeretném azt elmondani, hogy a költségvetés nem így működik kedves Beznicza úr, hogy megcímkézzük a kiadásokat, akkor ilyen értelemben az egész éves költségvetésnél minden sort meg kellene jelölni olyan értelemben, hogy mire költhetjük. Tisztelettel felkérem a Jegyző Asszonyt, hogy utasítsa az osztályvezető urat, hogy a holnapi nappal ezeknek a Kft-knek ezek a pénzek átadásra kerüljenek, egyszerűen nem tehetjük meg, hogy ilyen helyzetbe hozunk egységeket, Kft-ket, sportklubot, ami lényegében az önkormányzatnak a hibájából történik és ezeket a pénzeket gyakorlatilag nem “pótlólag” szavaztuk meg, hanem nem kapták meg korábbról. Ezeket a pénzeket levettük a költségvetéskor, pl. a Kanizsa Újság Kft-nél az ÁFA-t elköltöttük, szeretném jelezni, tehát nem pótigény volt ez. Ilyen értelemben úgy gondolom, hogy kötelessége a városnak ezt rendezni, és szeretném azt kérni, hogy a holnapi nappal ez átutalásra kerüljön, mert egyszerűen nem is tudok rá szavakat mondani, megmondom őszintén.

Tarnóczky Attila: Egy kérdésnél hozzászólásnak nincs helye, de mégis törvényességi kérdésekről van szó, Jegyzőnőnek megadom a szót.

Dr. Tuboly Marianna: Tisztelettel tájékoztatom a közgyűlést arról, hogy bizony van ilyen, hogy címkézzük a pénzeket, az államháztartási törvényben úgy hívják, hogy a kiadások a bevételek teljesítésének ütemére figyelemmel teljesíthetők, én ezt címkézésnek nevezem annál is inkább, hiszen a közgyűlés ilyen előterjesztés alapján döntött a költségvetés módosításáról, ezzel a közgyűlés maga erősítette meg, hogy mit mire fordítunk. Ennek okán bizony én ezt a kiadást nem teljesítem vagy ezt az utasítást ennek a kérésnek nem tudok eleget tenni, amennyiben engem a közgyűlés erre utasít, erre van jog, akkor természetesen úgy fogok cselekedni.

Röst János: Akkor tisztelettel kérem a közgyűlést, foglaljon ebben állást, szavazzon erről a kérdésről. A másik, hogy a beterjesztéskor ez a “ha” szó ugyan nem volt ott. Szeretném megkérdezni, hogy beterjesztéskor ezt megtették-e, felhívták-e a figyelmét a testület tagjainak, hogy amennyiben így szavazzák meg címkével, úgy csak akkor teljesül, “ha”. Én úgy gondolom, ez nem történt meg ilyen értelemben, nem volt egyértelmű a számunkra és mindenki a legjobb belátása szerint szavazott a kérdésben.

Tarnóczky Attila: Sajnálom képviselő úr, kérdésnél, interpellációnál valamiféle határozathozatalnak javaslatokról nincsen helye a szabályzatunk szerint, úgyhogy egy ilyen javaslatot most nem tudok szavazásra bocsátani és nem adnám meg osztályvezető I-nek a szót, akárkit is fedez a gomb.

Következik Csákai képviselő úr két kérdése.

Dr. Csákai Iván: Zuhogó eső volt városunkban, és a kórház gazdasági portáján kijőve jobbra fordulva egy mocsáron kellett átkelni. Többször jeleztük már a Polgármesteri Hivatal felé, hogy az az út nem járható, van egy egyenes út, szárazon lehet ekkor is, jó, nem kell ezzel foglalkozni. Még Magyar képviselőtársam 1995-ben, 1996-ban többször interpellált a vasút felé menő járda ügyében, ahol az emberek kénytelenek időnként felbukkanni az autók előtt és balesetveszélyt jelentenek, mert hirtelen kilép valaki az ember elé, gondolják meg mi történik. Nem tudnak a járdán közlekedni, mert legalább lábszárközépig érő víz van. Évek óta így van, többszörös interpelláció volt, és nem történt semmi. Kérem a VIA Kanizsa figyelmét fel szeretném hívni, hogy ha lehetőség van, ezt sürgősen rendezni kellene.

A másik, gondolom minden képviselő társam kapott az UPC-től egy kedves felszólítást, ami alapján az 1650 Ft-os csomagot január 1-től 2050 Ft-ért fogják árusítani, ez olyan 22,5%-os emelés ebben az esetben, de a másik csomagoknál azt mondják olyan 30-35%-os díjtétel emelés van. Valamikor az önkormányzat döntött úgy, hogy ezt a KÁBELTELT átadja egy privát cégnek, nem tudom mit tudunk tenni annak érdekében, hogy itt esetleg 2001-re többe fog kerülni a TV közvetítés, mint bármi ebben a városban. Kérek erre választ, hogy tudunk-e egyáltalán tenni valamit.

Nem illik egy kérdéshez hozzátenni valamit, de amit Bicsák képviselő úr felvetett, ott nemcsak a kutyák a hibásak, hanem a gazdák is, akik ott mennek mellettük.

Tarnóczky Attila: Én a járdák ügyében 15 napos válaszolási időt kérek. Meggyőződésem szerint a járdák rendbetételének ügye az költségvetési ügy. Amennyiben adunk erre a célra pénzt, akkor a járdákat lehet rendbe tenni, ha nem adunk, akkor a járdák olyanok lesznek, mint eddig is. A Kábeltel hálózat esetében én jelezném képviselő úrnak, hogy annak idején, még az előző ciklusban négyen képviselők összefogtunk és a Versenyhivatalhoz fordultunk azzal, hogy jogtalanul gazdagszik a cég. Úgy gondolom, hogy ez az állításunk megállt az áremelés mértéke alapján. Elutasítottak bennünket befektetésekre hivatkozva, illetve fejlesztésekre hivatkozva. Az önkormányzat nincs ilyen értelemben kapcsolatban a céggel. A céggel a fogyasztók vannak kapcsolatban, tehát arra most is van lehetőség, ha egy, kettő, három, négy képviselő jelzi, hogy ilyen bejelentéssel akar a Versenyhivatalhoz fordulni, akkor a hivatal a számukra szükséges jogi segítséget, adminisztrációs segítséget meg fogja adni. Ha így lesz, akkor kérem, keressenek meg. Kérdezem képviselő urat, hogy a második válaszomat el tudja-e fogadni.

Dr. Csákai Iván: Igen.

Tóth László: Napirendi pontja lett volna, illetve most már csak a folytatólagosé lesz a tájékoztató a szervezett bűnözéssel összefüggő törvényi szabályozásból adódó helyi önkormányzati feladatainkról. Ezt a témakört súroló két észrevételt tennék, illetve kérdés formájában fogalmazom meg, hogy a SPAR parkoló mögött kialakult ingyenes kamion parkoló körül kialakult bizonyos helyi prostitúció megjelenéséről tájékoztatom a tisztelt közgyűlést. Csak azért vetem föl, mert lakossági fórumon, képviselői fogadóórán megkerestek, hogy meg kellene szüntetni azt az állapotot egyrészt, hogy ott ingyen parkolnak a kamionok és természetes megjelent nagyon rövid időn belül ez a nemkívánatos jelenség.

Tarnóczky Attila: De nem ingyen.

Tóth László: Egy másik szintén ebbe a témakörbe tartozó felvetésem lenne, hogy az utóbbi időben elszaporodott Kanizsán a fiatalság körében a drogok szedése. A legutóbb az egyik középiskolába kellett a rendőrség segítségével eltávolítani egy bekómált srácot. Arra kérném a hivatal illetékes osztályát, hogy vizsgáljuk meg, illetve kérem megvizsgálni drogambulancia alapításának egészségügyi, jogi és pénzügyi feltételeit, tehát egyáltalán hogy van-e. Elnézést, hogy nem tudtam, tehát én ezt kérem, valamint a harmadik kérésem, illetve kérdésem az lenne, hogy meg kellene vizsgálni gyalogos átkelőhely létesítésének feltételeit a Rózsai úti felüljáró, illetve a Renault szalon közötti úttest vonatkozásában. Ott van a Rózsa út nem tudom hány szám, a lépcső és az ÉK-i városrészbe arra mennek át, ott nincsen gyalogos átkelő. Veszélyes.

Tarnóczky Attila: Én úgy gondolom, hogy mindhárom esetben……. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy maradt-e függőben kérdés. Nem, köszönöm. A mai napra írásban interpellációt nyújtott be Tóth László.

Tóth László: Interpellációm tárgya a hagyományteremtő ünnepi vásár a Deák téren. (Tóth László képviselő felolvassa az írásban benyújtott interpellációját, mely a jegyzőkönyvhöz van mellékelve.)

Tarnóczky Attila: Időközben érzékelve a problémát megérkezett a VIA Kanizsa Kht. hasonló témájú levele, amiben beismerik, hogy a dolog nem úgy sült el, ahogy maguk is képzelték és a jövőben változást ígérnek. Megkérdezném Gáspár András urat, hogy erre az interpellációra most a helyszínen tud-e érdemi választ adni.

Gáspár András: Ez a vásár tulajdonképpen az én bűnöm, tőlem indult az elképzelés, mind a megjelenésre, mind a helyszínre. Nem így gondoltuk és szeretnénk hogyha a későbbiekben ez a lehetőség megmaradna ezen a helyszínen, de közel sem ebben a formában. Végül is a rendelkezésünkre álló idő is kevés volt ahhoz, hogy legyárthassunk egységes létesítményeket, amiket el tudtunk volna helyezni és a költségek is, mert 10 milliós nagyságrendű, tehát megközelítően 10 millió volt az a költség, amivel egy 30 darab olyan létesítményt el lehetne készíteni és később bérbe adni akár vásárok, akár Kanizsa Napok, akár más rendezvény esetében, ami megfelelő esztétikai megjelenésű, megfelelően praktikus. Most úgy érzem, hogy ezzel a vásárral kezdeni nem tudunk semmit, mert valószínű, hogy – én gondolkodtam rajt – azonnal megszüntetjük, amint megláttuk, hogy néz ki, de a kereskedők előre lefizették a helypénzt, így nagyon valószínű az, hogy biztos, hogy az eddigi időszakra elég nagy forgalmat tudnának kimutatni ebben az esetben a kereskedők; aminek a kiesését velünk téríttetnék meg, mert ők ugye arra számítottak, hogy 24-éig ott vásár lesz. Tehát azt kérem, hogy mi mindent megpróbáltunk most már utólag megtenni, hogy valamivel esztétikusabb legyen, azt kérem, hogy ez a vásár most maradjon így és a jövőben ilyen formában természetesen mi meg sem próbálunk rendezni sem karácsonyi, sem húsvéti vásárt.

Tarnóczky Attila: Kérdezem képviselő urat, hogy a választ elfogadja-e.

Tóth László: A mai világban ritka kincs az önkritika gyakorlása, akceptálom ezt. A helyszín kiválasztása én azt mondom; hogy jó én elfogadom az interpellációmra adott válaszát, köszönöm.

Tarnóczky Attila: Interpelláció függőben nincs több, ugye? Akkor ezt a napirendi pontot is lezárjuk.

 

 

  1. Javaslat a víz- és csatornadíjak megállapításáról, számlázásról és a díjfizetés feltételeiről szóló többszörösen módosított 25/1995.(X.3.) sz. rendelet módosítására (ír)

Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester

 

Tarnóczky Attila: Az előterjesztés Önök előtt van. A rendelettervezet mindkét ágazatban kb. 13%-os díjnövelési javaslattal él. Tessék?

Teleki László: Kértem szót, hogy szeretnék egy közérdekű tájékoztatást adni, kértem alpolgármester urat, hogy adjon nekem szót. Ha nem, akkor most így kérnék. Egy közérdekű bejelentést szeretnék tenni, tehát egy programmal kapcsolatosan, amire talán a kérdések között kaphattam volna szót. Ez a közérdekű bejelentés az, hogy Roma Kisebbségi Önkormányzat egy olyan programot szervezett december 16-ára, amely 150 nyugdíjat, cigányt, nem cigányt érint. Én arra kérném a képviselőtestületet, illetve akik ebben részt kívánnak venni, hogy nagyon szívesen látnám 16.00 órakor a Zemplén Győző Általános Iskolában a képviselőket annak érdekében, mert ezekkel a roma emberekkel nagyon nem lehet találkozni, mert nem nagyon tudnak kimozdulni. Lehetne köztük beszélgetni olyan témákról, amelyek érinthetik a lakosságot nagy részében.

A közérdekű bejelentésnek a másik része, hogy azon személyeket, akiket mi nem tudunk megérinteni, nagyon szívesen vennék hogyha esetleg akár a Szociális Osztály, akár a képviselőtestületből tudnának integrálni ebbe a programba, nagyon szívesen vennénk. Ez egy zenés, műsoros programot jelent, illetve mindenki kap egy kis ajándékot a Kisebbségi Önkormányzattól. Ezt szerettem volna bejelenteni.

Tarnóczk Attila: Ne haragudjon Teleki képviselő úr, ilyesfajta bejelentésnek van helye napirend előtt, van helye a polgármesteri tájékoztatóban és van helye a napirend után is. Amikor azt mondtam, hogy utána szeretnék szót adni, ezt jeleztem Önnek, tehát nem akartam én Önbe fojtani a szót. Ezzel nem akarom kétségbe vonni, hogy fontos, amit elmondott.

Visszatérve a rendelethez azt tudom általában elmondani elsősorban a lakosságnak, hogy mindkét díj kb. 13%-kal lenne megemelve. A vízdíj esetében az a helyzet, hogy a vízszolgáltatás a Vízmű számára Nagykanizsán veszteséges és ezeket a veszteségeket eddig a nyereséges csatornadíj befizetésekből fedezte. Ezek után joggal merül fel a kérdés, hogy akkor a csatornadíj az miért emelkedik 13%-kal. Amennyiben elfogadja a közgyűlés az érvelést a válasz az, hogy amennyiben azt akarjuk, hogy a 90 óta ebben a városban megépült és jelenleg épületben lévő csatornahálózat amortizációja valahol elkönyvelésre kerüljön, tehát képződjön pénz az esetleges felújítási munkákra, akkor ezt az összeget bele kell építeni a csatornadíjba.

Marton István: Úgy gondolom, hogy ebben az esetben egy eléggé speciális helyzettel találkozunk, mert a közgyűlésnek most nem a Vízműnek az áremelési javaslatáról kell dönteni, illetve nemcsak arról kell dönteni. A végeredmény kb. az, amit alpolgármester úr mondott, de a akusztika szempontjából el kell hogy mondjak néhány olyan részletet, ami más megvilágításba helyezi. A Vízmű eredő összegben, mindkét szolgáltatási ágazatra kiterjedően 8 egész egy két tized százalékos áremelést javasolt, ami ahogy alpolgármester úr is mondta megszüntetné az eddigi keresztfinanszírozást, magyarul hogy a csatornaágazaton lévő nyereségből finanszírozza a vízágazat veszteségét. Itt történik kettőnk között a lényeges eltérés, mert amikor ezt a javaslatot a hivatal meglátta, akkor rájött arra, hogy az évtized csatornaépítési restanciáinak a leküzdésére itt a kiváló nagy lehetőség. És a kettőnek az eredője adja ki azt a megközelítően 13%-ot, tehát a Vízmű az 8%-ra, oly kicsire tett javaslatot, amilyen kicsivel a jövő évi díjmegállapítások tengerében egyik szolgáltatónál sem találkoztam és ha a mai tárgyalást figyeljük, akkor majd egészen más számokkal is lesz dolgunk. Ez nem azt jelenti, hogy én nem helyeslem a Polgármesteri Hivatalnak azt a lépését, hogy az ebben az évtizedben a mindenkori önkormányzat által nagyon helyesen követett csatornaépítési politikának azt a restanciáját, amit alpolgármester úr ugye említett, hogy az amortizáció nem tudott megképződni. Ez jelenti a Katonarét csatornarendszerét, jelenti a sánci csatornarendszert, jelenti a Dózsa György utat, a Petőfi utat, Kiskanizsát, mint legnagyobb tételt. Ez volt ugye mondjuk két évvel ezelőttig és jelenti a most befejezéshez közeledő Palint, illetve Miklósfát. Való egy igaz, hogy az önkormányzatnak ettől jobb alkalma az eddigi időszakban nem volt és várhatóan nem is lesz, mert így lesz ezek után is. Kb. 5%-kal nagyobb eredője a díjnak és így jön ki kb. az a 13%, amit alpolgármester úr említett. A magam részéről a 3. oldalon a határozati javaslat előtti utolsó bekezdés így szól, ezt felolvasom: “A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság az előterjesztést megtárgyalta és az A változatú díjjavaslatot 11 egyhangú szavazattal elfogadásra javasolja. A bizottság további javaslatot fogalmazott meg arról, hogy a korábban csatornával ellátott területeken a jegyző vizsgáltassa meg a rákötések arányát és kötelezze a tulajdonosokat a csatornahálózatra történő rákötésre.” Azt hiszem, hogy ezt az utolsó mondatot külön meg sem kell magyarázni. A bizottság ülésén magam is részt vettem, bár nem vagyok tagja a bizottságnak és nagyon nagy örömmel töltött el, hogy pártsemlegesen, szakszerű szakmai állásfoglalás született. Úgy gondolom, hogy a 11:0 egyhangú szavazás ezt alátámasztja: Az A változat annyiban különbözik a B és C változattól, hogy egyszerre nyeli le az előző évtizednek a használati díjak képzése érdekében keletkezett 8Ft/m3 csatornadíj emelését és nem pedig három évre osztja el. Úgy gondolom, hogy ez így korrekt. Köszönöm és kérem a támogatását a testületi tagoknak.

Zsoldos Ferenc: Nekem egyetlen rövid kérdésem lenne. Az előterjesztés 1. sz. mellékletében állítólag 3 variáció van. Én nem tudom, akárhogy nézegettem kedves szomszédommal együtt, csak kettőt tudtunk felfedezni. Hol van ezek szerint a 3. variáció?

Tarnóczky Attila: Hát igaza van képviselő úr, a harmadik változat eltűnt.

Marton István: Mivel a hivatal a témát előkészítő szakemberei részéről nem látok valami nagy tolakodást, hogy ezt a hibát korrigálják, de azt tudom mondani, a kettes és a hármas nem tér el, csak a megnevezésbe. Dadogott a gépíró, vagy valami hasonló gond keletkezhetett, mert ugyanazt írták le hármasnak, ami a kettes. Ezt énszerintem azért nem kell nagy hibának tekinteni, mert a kettessel sem kell foglalkozni meg a hármassal sem a 11:0-os bizottsági döntés alapján, de kétségtelen, hogy ez adminisztrációs hiba.

Tarnóczky Attila: Igen, ezért elnézést kérünk. Kíván-e valaki hozzászólni még a témához? Nem, a vitát lezárom. Határozathozatal következik. Azt javaslom tisztelt képviselő társaim, hogy először döntsünk a rendelettervezetben megjelölt változatokról. 1. sz. mellékletről beszélek, az egyes változatot, gondolom ez felel meg az A változatnak más szóhasználatban teszem fel először szavazásra. Kérem szavazzanak.

 

A közgyűlés 20 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tarnóczky Attila: Kérem ezek után szavazzunk a hatályos rendelet megalkotásáról ezekkel a díjakkal. Minősített többség kell ehhez is, kérem szavazzunk.

 

A közgyűlés 21 szavazattal, 2 tartózkodással a rendelettervezetet elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

 

58/1999.(XII.14.) számú rendelet

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 58/1999.(XII.14.) számú rendelete a víz és csatornadíjak megállapításáról, számlázásról és a díjfizetés feltételeiről szóló rendelet módosítására.

(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)

 

 

Tarnóczky Attila: Van még két határozati javaslat tervezetünk. Haladjunk sorban, kérem szavazzanak az elsőről.

 

A közgyűlés 22 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tarnóczky Attila: Szavazzanak kérem a másodikról.

 

A közgyűlés 22 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

 

372/1999.(XII.14.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

1.) a használatba adás lényeges elemeit tartalmazó szerződéstervezetet jóváhagyja.

A szerződés megkötésére felhatalmazza a polgármestert.

Határidő: 1999. december 31.

Felelős : Tüttő István polgármester

2.) felkéri a jegyzőt, hogy a korábban csatornával ellátott területeken vizsgáltassa meg a rákötések arányát és kötelezze a tulajdonosokat a csatornahálózatra történő rákötésre.

Határidő: 2000. június 30.

Felelős : Dr. Tuboly Marianna jegyző

 

7.) Javaslat a helyi tömegközlekedés 2000. évi díjáról szóló önkormányzati rendelet megalkotására (írásban)

Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester

 

 

Tarnóczky Attila: Köszöntöm vendégeinket. A dolog előterjesztése meglehetősen bonyolult, hosszadalmas, nem is mernék az ismertetésére röviden vállalkozni. Talán valamiféle megoldás bontakozik ki a Gazdasági Bizottság javaslatában, de reménykedem abban, hogy a Gazdasági Bizottság elnöke lesz olyan szíves, hogy elmondja, hogy milyen köztes megoldást javasol.

Dr. Fodor Csaba: Valóban a Gazdasági Bizottság első ülésére, amelyen a szállítási díj tarifákkal foglalkozott négy variáció jött be és akkor ott elhangzott a szolgáltató vállalat képviselőitől egy olyan megjegyzés, amely azt a reményt csillantotta fel a bizottság tagjaiban, hogy esetlegesen van itt egy 5. megoldási lehetőség is. Erre a Gazdasági Bizottság azt kérte, hogy a következő bizottsági ülésére készüljön egy 5., ún. E variáció kidolgozásra, amely lényege az legyen, hogy az önkormányzat által veszteség visszapótlásra fordítandó összeget osszák meg a vállalat és az önkormányzat között, illetőleg az önkormányzati rész valamifajta ütemezésben kerüljön kiegyenlítésre. Ennek megfelelően elkészült ez a változat, aminek a lényege nagyjából egészéből az, hogy az önkormányzat kétszer 10 millió Ft-os támogatást “nyújt” a Zala Volán Rt-nek, a fizetési pénzügyi megállapodás szerint ezeknek a határideje az első részleté szeptember 15., a másodiké pedig november 30. Továbbá a prognosztizáltan 16 millió Ft-ig a következő évben az iparűzési adót betudja és csak a 16 millió Ft. feletti rész kelljen megfizetnie a részvénytársaságnak és a fennmaradó 10 millió Ft-ot pedig költségracionalizálással és egyéb más belső szervezeti megoldásokkal a Zala Volán Rt magára vállalja. Tehát tulajdonképpen azt kell mondani, hogy az önkormányzatot így 36 millió Ft-os “teher” terheli a helyi járatú közlekedéssel kapcsolatosan. Azért azt el kell mondani, ez is a korrektséghez tartozik, hogy ez a helyzet azért állt elő, mert a pénzügyi kormányzat 6%-ban maximálta azt a díjemelést, amit a lakosságra lehet terhelni akkor, amikor köztudottan 20%-ot meghaladó az a jellegű infláció, amely az ilyen típusú közlekedési vállalatokat terheli, mert hiszen üzemanyag árakban igen jelentős áremelés történt ebben az évben, az gépjármű alkatrészek sem álltak meg a 6%-os mértéknél, sőt 10% fölött voltak információink szerint. Tehát igazából a jelentős költségek tekintetében, azok, amelyek felmerülnek jelentősebb volt az inflációs hatás, mint amilyet engedélyeznek. De hát most ez van, ennyit mondott a Kormány, általában ez kormánytól függetlenül ez mindig így volt, ez nem jelent semmit. Ez a helyzet eredményezte azt, hogy 46 millió Ft-os bevételkiesés származik, tehát pontosabban veszteség származik ezen az üzleten. Elhangzott a Gazdasági Bizottságon az is, mert a Volántól nagyon korrekt anyagot kaptunk, hogy minként csökkenthető ez a 46 millió Ft. Egyik megoldását elmondtam, amit a Gazdasági Bizottság támogatott és természetesen van olyan megoldás is, amelyben esetlegesen egyes járatokat kell ritkítani, vagy járatokat megszüntetni természetesen nagyon pontos felmérés után. Az én álláspontom ebben az ügyben az volt és most is az, hogy el kell döntenie a közgyűlésnek, kívánja-e hogy Nagykanizsán helyi járatú közlekedés legyen. Ha igen, akkor el kell dönteni és innentől politikai döntések természetesen, el kell dönteni, hogy ennek milyen legyen a színvonala, milyen útvonalon közlekedjenek, milyen járatsűrűséggel stb. Ha mi azt mondjuk most, hogy a 99-es esztendőben ugyanerre a minőségű, mennyiségű szolgáltatásra kívánunk szerződni a Zala Volánnal értelem szerűen, akkor a Zala Volán korrekten azt mondja, hogy ez ennyibe kerül. Ennyit háríthatunk át a lakosságra a pénzügyi kormányzat engedélye alapján. Nyilvánvalóan a veszteséget valahonnan pótolni kell. Egyik megoldás ez, amit támogatunk, a Gazdasági Bizottság, a másik pedig az, hogy azt mondjuk, hogy nem, hát akkor a szolgáltatás mennyiségéből, minőségéből visszaszedünk, és akkor ráállunk arra a szintre, amely nem okoz veszteséget, vagy minimális veszteséget okoz a részvénytársaságnak. Én azt gondolom nagyon korrekt anyagokat kaptunk és ezek alapján, ezek értelmében döntött úgy a Gazdasági Bizottság többsége, hogy ezt az E variációt javasolja a közgyűlésnek elfogadásra, egyúttal támogatja, hogy az a pénzügyi ütemezésről szóló megállapodás, amelynek az előbbi fizetési határidejét elmondtam szintén kerüljön ide közgyűlésre és javasolja a közgyűlésnek, hogy fogadja el. Írásban ezt tudom adni alpolgármester úr.

Birkner Zoltán: Azzal szeretném kezdeni, hogy teljes mértékben egyetértünk a Gazdasági Bizottság javaslatával az E variációval. Úgy tűnik, hogy ez mind a két fél számára nagyon előnyös és most ne haragudjanak, hogy ismétlem Fodor urat, de ki szeretném emelni azt a kétszer 10 millió Ft-ot, ami azonban azt fogja jelenteni, hogy itt két új csuklós busz fog megjelenni a városi közlekedésben, tehát a lakosság egyrészt minimális áremeléssel, másrészt pedig két új eszközzel talán egy kicsit magasabb színvonalon utazhat, mint eddig. Én azt gondolom, hogy abban megint csak egyetértünk teljes Fodor úrral, hogy a megoldás a fennmaradó 10 millió Ft-ban valóban inkább a vállalati racionalizálás legyen, mint a járat kimaradás vagy a járat ritkítás. Én azt gondolom, hogy ez jobb megoldás. Kanizsa így sincsen túlságosan jó helyzetben és úgy tudom Zala megyében, persze erről nem a Zala Volán tehet, hanem a város furcsa szerkezete. Tehát nagyon korrektnek tartjuk mi is ezt az elkészített anyagot és nagyon korrektnek tartjuk azt is, ahogy a Zala Volán hozzáállt ehhez a kérdéshez. És azért talán egy fél megjegyzést hadd tegyek, azért ez a 6%-os infláció, amit a kormányunk maga elé tűzött, az mindannyiunk érdeke, tehát nehogy úgy jelenjen ez meg, hogy illetve mindannyiunk álma és érdeke, így pontos, mert minél alacsonyabb az infláció, általában annál jobban megy a gazdaságnak.

Györek László: Megemlíteném, hogy a Gazdasági Bizottság akkori ülésén volt egy kisebbségi álláspont is - amelynek egyik képviselője én voltam -, akiknek az volt a véleménye, hogy bizonyára a helyi járatos közlekedés valóban nem képzelhető el anélkül, hogy az önkormányzat valamilyen módon ne szállna ebbe bele. Ezzel tehát egyet tudok érteni. Azonban én vitatkoznék az előttem szóló képviselő urakkal abban, hogy az előterjesztés rendkívül korrekt stb. volt. Nem vitatom a Zala Volán jó szándékát, hangsúlyozni szeretném, azonban úgy látom és úgy látom most is, úgy láttam akkor is és most is úgy látom, hogy a Gazdasági Bizottság sem és a jelen közgyűlés sincs azon információk birtokában, hogy meg tudnánk ítélni azt, hogy pontosan mennyi is az az annyi. Mennyivel kell nekünk akkor valójában finanszírozni a Zala Volán helyi közlekedési feltételeit. Én hallottam egy számot, azt mondták, több javaslat ugye itt szerepelt, 48, millió, 36 millió, rengeteg milliót hallottam, mögötte nem nagyon láttam semmit, csak magát a javaslatot, hogy akkor ennyit fogunk adni, akkor az lesz belőle. Semmilyen, hangsúlyozom még egyszer mutasson nekem valaki olyan számítást, amire ez alapult. Ilyen nincsen. Hallottunk egy korrekt beszámolót az elnök úrtól. Igen, de ezek mellett semmilyen információt, hangsúlyozom még egyszer nem kaptunk. Tavaly támogattuk valamennyivel hasonló konstrukcióban a Zala Volánt, jelenlegi támogatás, hogy is mondjam csak jelentősen nagyobb annál az összegnél. Én úgy gondolom, hogy semmi nem indokolja, hangsúlyozom semmi nem indokolja, az infláció sem azt, hogy a mi támogatásunk ennyivel nőjön, illetve, hogy a veszteség ennyivel nőjön. Én úgy gondolom, hogy a Zala Volán egy gazdálkodó vállalat, önállóan gazdálkodó vállalat, nekünk beleszólásunk abba nincs, hogy hogy gazdálkodjék, ez teljesen természetes, de hogyha mi velük olyan szerződés vagy bármiféle konstrukciót kívánnak kötni, hogy mi támogassuk az teljesen korrekt, hangsúlyozom még egyszer, lehet ilyet, de akkor szeretnénk tudni, hogy egész pontosan akkor mi történik. Azt sem tartom teljesen jó megoldásnak, hogy azt mondjuk, hogy ha nem adunk, akkor bizony nem lesz helyi járatú közlekedés, csökken a színvonal úgy általában és így tovább. Ez bizonyos szempontból lehet, hogy így van, de azért az sem ártana talán, hogy megvizsgáljuk, hogy akkor pontosan mennyi pénzből mit kell, mit lehet csökkentetni stb. Azaz nem látok mögötte semmilyen számítást és elképzelést ezért sajnos nem tudom támogatni kisebbségi véleményen maradva hangsúlyozom, ezt az előterjesztést.

Böröcz Zoltán: Természetesen képviselőtársam véleményét tiszteletben tartva azért szeretném felhívni a képviselők figyelmét, hogy 1991. óta szenvedünk ugyanettől a problémától. Tehát én mindig óvom a következő közgyűlést attól, hogy ugyanezt még egyszer megpróbálja. Marton úr már mosolyog, hiszen 1991-ben mi próbáltuk először bizonyíttatni azokat a költségeket egy hatalmas vállalattal a Zala Volán Rt.-vel. Nincs olyan apparátus az önkormányzatok kezében, és ha a mérleget hivatalosan megkérnénk és netán megadhatnánk, ami egyébként eléggé aggályos, jegyzőnő biztosan bólintana rá, nincs jelenleg olyan számítási módszer, amivel ezt mi megbízhatóan, mindannyiunk számára, húszon valahány ember számára ezt kontrollálni tudnánk. Alapvetően ez a dilemma abból adódik, és ezt már többször megállapítottuk és ezért szeretném a képviselőtársamban feloldani ezt a felszültséget, amit érthető módon az okoz, hogy nem tudja igazából, hogy miről dönt. A probléma ott van, hogy ezeknek a díjaknak a megállapítását a törvény hozzánk rendeli miközben valóban egy részvénytársaságról, tőlünk függetlenül működő gazdasági társaságról van szó. A kettő összehasonlítására nincs módunk. Én azt hiszem, hogy a törvényhozó szándékának az alapvető megváltoztatása szükséges ahhoz vagy piaci viszonyok létrejötte, ami azóta sem alakult ki a helyi tömegközlekedésben ahhoz, hogy mi ennek eleget tegyünk. Tehát én arra bíztatnék mindenkit, hogy a Gazdasági Bizottság által javasolt variációt fogadja el és ha szabad mondanom nyugodt lelkiismerettel, mert ezzel a lelkiismereti problémával kilenc éve találkozunk és minden évben ütközni fogunk.

Kiss László: Én ugyan objektív okokból kifolyólag nem voltam ott a Gazdasági Bizottság ülésén, de Györek László képviselőtársamnak a hozzászólásával tudok egyetérteni. Én úgy vélem, hogy közel 80%-os áremelést, támogatási mérték emelést semmiféle gazdasági környezeti hatás nem indokol egyik évről a másikra. Igaz, hogy az üzemanyag árak az utóbbi időben nagyon elmentek, de ez még nem olyan mértékű, hogy közel 80%-os emelést, támogatási emelést indokoljon.

Györek László: Persze én mondhatnám azt, hogy ott egye a fene az egészet, fizessünk ki 40 milliót, nem tudom ugyan, hogy mire fizetjük egész pontosan, lehet egyébként, hogy több, nem tudom, fogalmam sincs. Fizessük ki, nem tudok róla, hát én nem azért vállaltam a képviselőséget, hogy ilyen döntéseket hozzak és úgy gondolom, hogy tisztességtelen lenne ilyen döntést meghozni tőlem.

Gyalókai Zoltán: Javaslatot szeretnék tenni, hogy a Zala Volán vezérigazgatóját hallgassuk meg és hallgassuk meg az ő véleményét is ebben az ügyben. Szerintem sok okos dolgot fog nekünk mondani.

Dr. Fodor Csaba: Én azt gondolom, hogy elmehetünk egyfajta, ha tetszik a Gazdasági Bizottságon kisebbségi véleményként elhangzott demagógia felé, csak ez nagy hiba. Ez nagyon jól kommunikálható, kifelé nagyon jól hangzik, csak semmiféle gazdasági alapja nincs mindannak, amit a képviselő urak elmondtak. Itt arról szól a történet, hogy mi azt mondtuk, hogy szeretnénk, ha a Zala Volán 2000. évben ugyanolyan szolgáltatást nyújtana, mint amit 98-ban, 99-ben és korábban. Azt mondjuk, hogy erre mondja meg a Zala Volán Rt, hogy ez mennyibe kerül. Ő pedig azt mondta, hogy ez ennyibe kerül. Most ebből az ennyiből, hogy mennyit terhelhetünk át a ténylegesen szolgáltatást igénybe vevőkre, ezt a pénzügyi kormányzat megmondja, hogy a 99-es árszinthez képest + 6%. Hát a többivel valamit csinálni kell. Az, hogy nem látunk bele, hát kérem és tudom, de akkor nem szeretnék annak a boltosnak a helyébe lenni, ahova a Györek meg a Kiss Laci kollégám jár. Hát a frász kerülgetné, mert mindig azt kellene kiszámolni, hogy miért annyiba kerül a kenyér meg a tej, mert nem lát mögé, hogy miért annyi. Hát szóval el kell dönteni…. az életben semmi sem Böröcz Zolinak teljesen igaza van, Nincsen sem szakismeretünk, sem szakapparátusunk sem jogunk. Sem jogunk ahhoz, hogy mi belenézzünk egy gazdasági szervezet könyveibe. Tehát innentől nem szabad elindulni én azt gondolom. Minekünk a felelősségünk az, hogy fenn kívánjuk tartani ezt a fajta szolgáltatást, vagy nem. Ha igen, akkor ilyen feltételekkel fogjuk tudni ezt megtenni ennyi.

Tarnóczky Attila: Hát nő a hozzászólási kedv, Birkner Zoltán képviselő úr válaszol.

Birkner Zoltán: Fodor képviselőtársamat szeretném megkérni arra, hogy tartózkodjon ezektől a megjegyzéseitől. Attól, hogy valakinek másfajta véleménye van, egyébként az én véleményemmel sem egyezik. Az még nagyon messze van a demagógiától, s nagyon nem kedvelem, ha Fodor úr ilyen stílusban próbál valamit megmagyarázni. arról nem is beszélve, hogy sokkal inkább kíváncsi lennék Zalatnai úr magyarázatára, mint Fodor úréra ebben az esetben.

Töröcsik Pál: Válaszom első részét a Birkner Zoltán képviselőtársam elmondta. Szeretném egy másik aspektusát is megvilágítani a dolognak. Itt arról van szó, hogy városunk egyfajta szolgáltatást igénybe vesz. Erre a szolgáltatásra egy bizonyos vállalat pályázott, elnyerte és ezt a szolgáltatást nyújtja. Abban vitatkoznék a Fodor képviselőtársammal, amit példának felhozott, hogy képviselőtársaim melyik boltba mennek el vásárolni, ugyanis nekik van lehetőségük, amennyiben nem tetszik egy másik boltba elmenni vásárolni. Egy tömegközlekedési szolgáltatás igénybevételénél nem ilyen egyszerű a helyzet. Ezt mindannyian pontosan tudjuk. Egyébként a Zala Volánnal az eddigi kapcsolatunk valóban korrekt volt. És én bízom benne, hogy jövőben is az lesz. Itt mindenképen egyfajta kompromisszumos megoldásra van szükség, hiszen a törvény lehetővé teszi azt, hogy akár járatokat külön is pályáztathassunk, de én nem hiszem, hogy ez lenne a megoldás. Itt vegyük figyelem azt, hogy van egy fajta városérdek, és van egy fajta, szolgáltatási színvonal, amit elvárunk és van egy olyan árszínvonal fedezet, amit a költségvetésünkből ki kell egészíteni. A mi büdzsénk mennyit fog elbírni, erről szól most a vita nem másról. Köszönöm ennyit szerettem volna.

Dr. Tuboly Marianna: Tisztában léve azzal, hogy a Zala Volán, nem a Zala Volán, most jelen pillanatban az ellenfelünk, hanem nyilvánvalóan, hogy a pénzügyi kormányzat 6%-os diktátuma miatt vagyunk ilyen helyzetben. Azért szeretnék 3 megjegyzést tenni. Elhangzott, hogy nem kérhetők adatok. Ezt cáfolnom kell, hiszen adatszolgáltatásról szóló jogszabály kifejezetten rendelkezik arról, hogy ha ár megállapításra jogosult van, jelen esetben az önkormányzat akkor az ehhez szükséges információkhoz joga van hozzáférni. Ennek érdekében adatokat kérhet. Mik ezek az adatok? Ugye egyrészt a gazdálkodási adatai, a másik pedig az üzleti tervei, számításai, amibe bele lehet tekinteni. Üzleti tervet, számítást úgy tudom nem kértünk, ez valóban, amit előterjesztett az igazgató úr, én sem minősítem igazán ennek. Mérleget kaptunk 98-évről én magam kértem, de ez nem használható jelen esetben, ugyanis a nagykanizsai helyi autóbusz közlekedés kiadásai, bevételi nincsenek elkülönítve mérleg szinten. Elkülöníti ugyan az önkormányzat részére adott tájékoztatóban, de ezek nem könyvvizsgáló által hitelesített külön könyvelés eredményei, hanem nyilvánvalóan részvénytársaság belső kimutatásai alapján készülnek. Ez az egyik, amit a korrektség miatt el kellett, hogy mondjak. A másik, hogy szerepelt a Gazdasági Bizottság elé kerülő anyagban, egy olyan c. változat, amelyik autóbusz vásárlásnak a tulajdonjogát tartotta volna fenn. De ezt a Gazdasági Bizottság elvetette. Én ezen nagyon csodálkozom, mert ez a megoldás egy tartalék megoldás lett volna arra az esetre, hogyha nem kiszámítható kondíciók következének be az elkövetkezendő évekre. És itt szeretném elmondani azt, hogy öt évre előre, ilyen jövőkép vagy ilyen pénzügyi kondíciók mellett nem igazán hiszem, hogy megállapodást lehet kötni, és kötelezettséget vállalni arra, hogy a Zala Volán veszteségeit az önkormányzat kipótolja, mert a megkapott megállapodás tervezet erről szólt összegek és számítások feltüntetése nélkül.

Tehát visszatérve az autóbusz tulajdonjogának fenntartására, mint egy tartalék megoldásra, hiszen nem élnénk vele. Ez abban az esetben lenne érdekes, hogyha az önkormányzat vagy a Zala Volán pénzügyi kondíciói olyannyira megromlanának, hogy olyan mértékű járat megszüntetésre kerülne sor, ami miatt az esetleg az önkormányzat meglépné a részleges privatizációt, hiszen ezt megteheti, hogy esetleg egy –egy autóbuszvonalra is kiírja a pályázatot. Köszönöm ennyit szerettem volna mondani.

Cserti Tibor: Azt hiszem egy picit fáradtak vagyunk most már nyolc óra is elmúlott ebben a témában. Azt hittem kisebb vitát fog kiváltani, attól függetlenül tiszteletben tartom minden képviselő véleményét és osztom az aggályait is. Tanulságra szeretném felhívni a figyelmet, nem véletlen, hogy Gazdasági Bizottság két alkalommal tárgyalta ezt a témát. Először levette érdemi előkészítés hiányában napirendi pontról, pontosan megfogalmazva azokat a gondolatokat még egyszer és én nagyon örülők, hogy a Jegyzőnő hozzá szólt ehhez a témához külön, mert pontosan a Gazdasági Bizottság is ezt az oldalt emelte ki, hogy szeretne belelátni mögé. Szeretne belelátni a gazdálkodási pozícióba, és szeretne belelátni, hogy mit okoz ez a helyi közlekedésbe szakmai szempontból. Egy elvi döntés mindenféleképen hozott. Az elvi döntésnek az volt a lényege, hogy ellátási színvonalból figyelemmel a jelenlegi helyzetre és az életszínvonal várható alakulására Nagykanizsa városában visszalépés ne történjen. Ez egy ilyen elvi döntés volt, azt hiszem ebbe nem is lehet vita. A másik hogy megvizsgálta, amit a Jegyzőnő azt mondta sajnálata, hogy a tulajdonjog fenntartásának kérdését, magyarul azt, hogy a támogatást, úgy adná, hogy egyúttal autóbuszt természetben az önkormányzat vásárolná fenntartva a tulajdonjogot és valamilyen használati szerződés keretében adná a tisztelt cég számára. Ezt a megoldást elvetette. Ez is egy járható megoldás volt. Igaz a szakmai javaslatnak az volt a lényege, ha jól értelmeztük a Hivatal részéről, hogy azért vagyonvesztés nélkül következzen be mégis egy támogatás. Azt mondtuk, hogy szakmailag azért nem támogatható, mert hiszen a támogatásnak a mértéke a 6%-os árszínvonal megtartása mellett, gyakorlatilag egy autóbusz esetében is, mert lényegen magasabb lenne a jelenleg körvonalazódott e megállapodásban foglalt durván 36 milliós közvetett és közvetlen támogatás, tehát a 36 milliós teher mellett, hát ehhez képest és ez egyetlen egy autóbusz beállítását jelentette volna 2000-be. Birkner úr nem véletlenül célzott a dologra, hogy 2 db autóbusz ugye beállításáról lesz szó 2000–be, tehát ilyen értelemben műszaki színvonal fejlesztésére is sor kerülhet. És körbejártuk ezt kérdést, hogy nem ilyen egyszerű a dolog, mert ugye használatbavételi szerződéssel átadhatjuk, használhatjuk, de az amortizáció visszaforgatásakor már nem a ténylegesen felmerülésnek megfelelően adott helyen a Zala Volánnál következhetne be. Nem akarom sorolni az összes ebből fakadó egyéb dolgot, problémákat. Nos summa summárum, tehát én még egyszer osztom azokat az aggályokat, és pontosan a Gazdasági Bizottság is arra hívta fel a figyelmet, hogy a következő évi tarifa megállapításnál bizony az előkészítésre kiemeltebb figyelmet kell fordítani. És én nem akarom most megvédeni a Zala Volánt, ismerem olyan korrekt cégnek, hogy gyakorlatilag a belső könyvelésében az egyes költséghelyeket a profit centereket, a nagykönyvnek megfelelően működteti. És akkor zárójelben mondom, tényleg nem fog megsértődni Zalatnai úr ezt elmondta bizottsági ülése is, azt pedig, hogy egy ügyvezető vagy egy ügyvezetés a saját gazdálkodási pozícióját milyen eszközökkel védi okkal, joggal az pedig az Ő saját belső ügyük. Mi, mint önkormányzat az ellátási színvonal tartás érdekében, amikor megrendelünk szolgáltatást, és itt célzom Töröcsik urat itt nem pályázott a Zala Volán megörökölte ezt a helyzetet. Semmiféle pályázatról még nem volt szó egy átalakítást követően az ellátási színvonal kvázi ellátási szerződés keretében láttatjuk el a céggel, hogy a tömegközlekedést. Gyakorlatilag a bizottságunk körbejárta, hogy vonal koncepcióba adásának kérdését és most nem tartotta ilyen értelemben aktuálisnak a dolgot. Tehát én azt mondom, hogy mindenféleképpen a jövőt illetően a Polgármesteri Hivatal előkészítő munkája során a céggel való előzetes egyeztetésnél legalább azokat a gazdálkodási és szakmai anyagoknak a bekérést és elemezését és a céggel történő előtte egyeztetését feltétlenül javasoljuk.

Tarnóczky Attila: Kérdezem Zalatnai vezérigazgató urat kíván-e szólni, bár nem kapacitálom az idő előrehaladottsága miatt. Ha kíván, akkor parancsoljon.

Zalatnai László: Én úgy gondlom, hogy jegyzeteltem a kérdéseket. Mégis egy kicsit úgy általánosságban szeretnék néhány gondolatot mondani, hogy a közösségi közlekedésből közösen kerüljünk képbe, nagyjából a vázlatát fogom mondani, amit a Gazdasági Bizottsági ülésen mondtam. ez a helyi közösségi közlekedés a világon mindenütt úgy működik, hogy veszteséges. Amerikában, Franciaországban, Németországban, Ausztriában, a veszteség mértéke különböző. Három finanszírozási csatorna van, azt utas, az állam a régió és az önkormányzatok. Ennek a mértéke országonként változó, én a magyar példába azért mondanám Budapestet, mert a működési költségek 35%-a származik az utastól, mintegy 20% - 25% a változik az államtól ez az árkieg, amikor csak kiegészítik teljes árura a bérletet és a menetjegyet. És Budapestnek ez 14 milliárd forintjába kerül, de lehet, hogy most 16 - 18 milliárd Ft-ba. A nagykanizsai modell úgy működött tavaly és a tavalyi számot szeretném mondani. Kerek számokat mondok, hogy mintegy 400 millió Ft volt a működési költség, gyakorlatilag ennek 60%-a származik az utasoktól, vagy is lényegesen magasabb, mint Budapest, a Világbank egyébként az 50%-ot várja el Budapesttől is. Itt 60% és 22,5 millió Ft-ot kapott a Zala Volán, hangsúlyozom még egyszer a törvény által kötelezett veszteségfinanszírozásra. Ezzel a 22,5 milliárd Ft-tal szemben a Zala Volán nem veszteségfinanszírozásra fordította, hanem több mint 80 Ft értékért 2 db csuklós autóbuszt. Most tessék mondani, melyik az a vállalkozó és miért csinálja a Zala Volán. Azért csinálja, mert gyakorlatiga nem akar visszavonulni, nem akar járatot csökkenteni, ami fölvetődött, akkor ha kényszer helyzetbe kerülünk. Végső soron az az ideálja van még, hogy a helyi közlekedésben is kialakulnak azok a viszonyok, s Önök mondhatják, hogy piaci, szerintem meg szabályozó viszonyok, hogy a vállalkozó tudja, hogy mire számíthat. Én azt tudom, hogy minden évben különböző mértékben, mondjuk erre számíthatok. Nagykanizsán az elmúlt öt évben ennél könnyebb volt a történet meg kell, hogy mondjam, ha végig visszagondolunk a tavalyi közgyűlésre is. Ott azt hiszem, a megállapodás mondjuk kevésbé volt ilyen zavaros vizek közepette. Miről van szó az idén? Van egy törvény, a törvényt azt hiszem, hogy mind a két félnek be kell tartani, mi beakarjuk. Igazándiból, amit a Fodor úr elmondott, egy ötödik változat egy kompromisszum volt, amiben mi is lenyeljük a békát. Azt a hipotézist, hogy mi igazándiból felvittünk vagy torzítottunk információkat, én most alapból vissza kell, hogy utasítsam. Arra meg igazándiból még a könyvvizsgálóval beszéltem már, a szándéka nem túl nagy, mert azt tudni kell, hogy a nagykanizsai helyi üzemnek az utolsó fillér elkülönítve van könyvelve nyilvántartva, de könyvvizsgáló egy mérleget audítál a Zala Volán mérlegét, és nem a 16 profitcenterét. Na most ha Nagykanizsa azt kéri ezt a profitcentert én nem mondom, hogy lehetetlen én azt gondolom, hogy megígérem és valahogy a könyvvizsgálóból sikerül, merem remélni ki…. És, amikor Önök információt kérnek az előző adatok alapján félévkor, megadtuk és megadjuk most is változatlanul. Ez az a tevékenység, amit igazándiból meg kell, hogy mondjam nem tudunk eredményesen végezni. Hála Istennek, hogy a helyközit igen és van egy keresztfinanszírozás. A mi tulajdonosunk is gyakorlatilag bekeményített a helyi díjszintár megállapításokkal kapcsolatosan, mert igazándiból mi is fölkészültünk, hogy hol adnak ennél sokkal többet, és hol eddig semmit. Ez a szituáció ettől az évtől változik. Azt azért azt javaslom valakinek, aki azt mondja, hogy a veszteség 24 millióról miért nő 46-ra. Tőlünk függetlenül brand hordóolaj ár 10-11 dollár helyett, most 26 dollárnál tart. Január 1-jétől a gázolaj ára 39,5%-kal emelkedett, és az átlag áremelkedés 20%. Január 1-jén 7%-kal emelkedik a jövedéki adó, ami a gázolajnál a 70%-ának a 7%-a, gyakorlatilag 4,9%-os automatikus növekedés következik be. Vagyis a költségeink között szerepel korrektül a 10, 5%-os költségnövekmény; a 6%-os díjszínt emelés mellet, pedig egy 5,5%-os bevételnövekmény. Nincs ebben semmi csoda, semmi csalás sajnos ez van. Én azt gondolom, hogy magunkat nem akarom minősíteni, hogy a Zala Volán milyen színvonalon végzi ezt a tevékenységet, hát körbe kellene, azt gondolom így nézni a környéken, a környező megyékben is. Én azt szeretném, és amiről kevés szó esett, hogy itt több döntést kell hozni szerintem. Az első döntés az, hogy mennyi a díjszínt emelés mértéke 6%, mi is ezt javasoltuk, visszavonultunk a PM. ismeretében, de két alternatíva volt. Vagy azt gondolom már csak az egyik került ide? Akkor ez tiszta. A másik döntés pedig a veszteségfinanszírozásnak a módja, amiben mi azt vállaltuk, hogy 2 db csuklós autóbuszt vásárolunk 88 millió Ft-os + ÁFA értékben. Az egyik az március körül itt lesz és a Fodor Csaba úr egyetlen dátuma nem volt jó, március 15. és november 30-ban állapodtunk meg illetve, március 15 és szeptember 15. az iparűzési adónál. És a többletünk úgy tűnik, hogy többlet képződik azt finanszírozzuk. Ami még elhangzott a tulajdonlás nem megy. A többségi tulajdonos 122 millió Ft-ot ad autóbuszreckre. Ő is azt mondta, hogy azonnal akkor beemelné és akkor ez egy végtelen spirál lenne. Meg egyáltalán szerintem akkor tulajdonlásról akkor lehetne beszélni, ha veszteségfinanszírozás fölötti mértékről lenne szó. Itt a valós veszteség alatti mértékről van szó, itt gyakorlatilag mi mondtuk azt, hogy ne keljen után AFÁ - t elúsztatni és társasági nyereség adót fizetni, maradjon meg beruházásra arra fordítjuk. Vagyis azt gondlom, hogy nem akarunk egyszer 25-t bukni, egyszer pedig 18%-ot. Még egyszer ezért mondom most, nem tudom APEH előtt vagy nem, de a pénzügyi megállapodásunk viszont korrekt APEH által vizsgált és jónak tartott. Én azt szeretném mondani, még aztán végül, hogy valamikor mégiscsak térjünk vissza arra, hogy milyen a Zala Volán és az Önkormányzat együttműködése bennünket akarnak vagy mást. Mert beruházni 44 milliós eszközöket, amiknek 15 évre tervezzük az élettartalmát, úgy nem lehet, hogy minden évben neki megyünk, hogy mi csúnyák vagyunk, hogy mi ezt nem tudom, hogy, hogy csináljuk. Ez nem sértődöttem mondom, hanem mint gazdálkodási szakember, hogy legalább öt éves megállapodás kell, hogy mi most ide beruházzunk, mert ha nem, akkor azt gondolom, hogy eldöcögünk valahogy egyre rosszabbul, egyre rosszabb minőségi paraméterekkel. Nem szeretnék, de azt hiszem, hogy nem ez a kép, ami úgy visszajött rólunk. Én abban szeretném Önöket kérni, hogy díjszint emelésről és erről a kompromisszumról, remélem, hogy elfogadják ezt, szavazzák meg. Ha keserű a szájuk íze, akkor vegyük ezt napirendre az öt éves együttműködésbe és próbáljunk meg nem konkrét számokat, elveket lerakni, elveket. Én azt gondolom, hogy elveket kellene rögzíteni benne. Köszönöm szépen.

Dr. Tuboly Marianna: Lehet, hogy mindenhol veszteséges a Volán, mégis nagyon sok önkormányzat nem támogatta az elmúlt években a Volánt. Erről készült is egy kimutatás, ami az előterjesztés mellékeltét képezi. Én erre szeretnék itt választ kapni, hogyha Ön ebben tájékozott. A másik megjegyzésem pedig az, hogy Ön arra szeretné az önkormányzatot rábírni, hogy öt évre kössön megállapodást. Én azt mondom, hogy ugye Ártörvény azt mondja, hogy a legalacsonyabb árat úgy kell megállapítani, hogy az legalább hatékonyan működő vállalkozó ráfordításaira fedezetet biztosítson, tekintettel az elvonásokra és a támogatásokra is. Ez a pénzügyi kormányzatra illetőleg az államra is igaz, amelyik fő tulajdonosa a Zala Volánnak. Akkor Önnek a Magyar Állammal is van ilyen megállapodása. Tehát azért nekünk nem a Zala Volán az önkormányzatnak fő tárgyaló partnere és az a cég amelyekkel megállapodást kell kötnie, hanem a Magyar Állam, amelyik tehát a Pénzügyminisztérium, amelyikkel a hatósági árat közösen kell megállapítania. tehát magyarul a Pénzügyminisztériummal kellene először öt éves megállapodást kötnünk, ami aztán vonatkozna természetesen a Zala Volánra. Gondolom, hogy jelen esetben ez egy előre menekülés az Ön részéről, mert mi nem ismerjük az öt éves pénzügyminisztériumi álláspontot az ár megáll…, tehát legfőképp a pénzügyminisztert kellene megtudakolnunk, hogy mi a Volánnal kapcsolatos álláspontja, tejintettel arra, hogy beleszól az ár megállapításba. Ha nem szólna bele, akkor nem arról szólna a történet, hogy 6%-kal emelkedik a helyi közlekedés díja.

Tarnóczky Attila: Én szeretném, hogyha ez a vita lassan a végéhez közeledne.

Zalatnai László: Én az elsőre azt szeretném mondani igen-igen lényeges különbség van az egyes önkormányzatok és Volánok közötti megállapodásba. Ahol nem született megállapodás, mint legutóbb lásd Dombóvár. Hát olyan dolog történt, amit nem szeretnék kimondani, mert igazándiból erről szól a történet, ami senki számára nem jó. Különböző. A Jegyzőnő nem mondta azokat a példákat, ami sokkal kellemesebb. Tudom, hogy tudja azokat a példákat, amik kevésbé kellemes. Én azt mondtam, hogy a tulajdonos igazándiból bekeményített, mert a gazdálkodási szituáció 99–hez képest 2000-bevárhatólag a közlekedési infláció mértékét figyelembe véve romlik. Az ÁPV Rt miután a tulajdonosunk 81,1% vagy lehet, hogy most 91,1%-os tulajdon már mert REOR RAPRT Rt.-hez került át a Posta banki 10,1% Tulajdonlás, én még nem tudom megmondani. Talán folyamatban van újra az ÁPV Rt felé sajnos, gyakorlatilag szóval az elvárásokat kőkeményebben fogalmazta meg. Az ügyvezető igazgató azt mondta, hogy folyamatban van Szegeddel a tárgyalás, hogy már tudom, hogy részlegesen átvették a helyi tömegközlekedést, közlekedést a Volán, és Debrecenben is ilyen tárgyalások folynak. Azt tudom, hogy ahol Önkormányzat alapított, például Kaposvár igyekeznek kimenekülni belőle. Pontosan egy csapdahelyzet ezt én is elismerem, hogy Pénzügyminisztérium, Önkormányzat és Volán. Igazándiból alku az Önök között kellene, hogy folyjék az Önkormányzat és a PM között. Most mi egy javaslatot teszünk eben a dologban, igazándiból biztos, hogy nem. Na most a második részre nem előre menekülés, hanem valamiféle biztonságérzet, hogy egy tevékenységet egy vállalkozó akkor végez, és akkor ruház be ilyen nagy beruházásokat, ha középtávú megállapodást kötött, mert évente ez fölmerül, hogy a Volán valamiféleképen nem megfelelő szolgáltatást végez, akkor a vállalkozóban biztos megfordul az, hogy ezt szabad-e. Ez csak ennyi és én objektív választ nem tudok adni, mert a pénzügyminiszter mindenkori szándékait tényleg nem ismeri senki előre. Az biztos, hogy viszont a szándék az, hogy a helyi tömegközlekedésben, közösségi közlekedésben az önkormányzatok nagyobb szerepet vállaljanak. Ez a törvény erről szól szerintem 90-91-től.

Tarnóczky Attila.: Köszönöm vezérigazgató úr. A vitát lezárom. Tisztelt Képviselőtársaim Önöknél van két egyes számú melléklet. Mindkettő a 6%-os emelésnek egy-egy változata. A Gazdasági Bizottság az 1-es számú mellékletnek az egy vonalas bérlettel felirattal ellátott változatát támogatja, ezért ezt tenném föl elsőként szavazásra. Kérem szavazzanak, hogy ez a fajta melléklet, ez a fajta változat elfogadható e Önöknek. Minősített többség kell, egyvonalas bérlettel változat.

A közgyűlés 23 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadta.

 

Tarnóczky Attila: Ezzel ennek a rendeletnek a része lesz. Kérem, szavazzunk egy szavazással a rendelettervezettről és a hozzátartozó rendeleti javasltról. Kérem szavazzanak.

 

A közgyűlés 23 szavazattal, 2 tartózkodással a rendeletet és rendeleti javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő rendeletet alkotja:

 

59/1999. (XII.15.) számú rendelet

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi tömegközlekedés díjainak és utazási feltételeinek megállapításáról szóló 32/1998.(XII.15.) számú rendelet módosításáról.

(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)

 

Tarnóczky Attila: Van még egy határozati javaslat hátra, azt az e.) változatot teszem fel elsőként szavazásra, amit Gazdasági Bizottság anyagában láthatnak. Kérem a véleményüket, szavazzanak.

 

A közgyűlés 22 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

373/1999. (XII.14.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 2000. évben tervezett fejlesztéshez a Zala Volán Rt. részére külön megállapodás alapján kétszer 10 millió Ft, összesen 20 millió Ft fejlesztési támogatást nyújt, továbbá a veszteségfinanszírozásba beszámítja a Zala Volán Rt. által fizetendő iparűzési adó összegét maximum 16 millió Ft mértékig.

Határidő: 2000. március 31.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

 

Tarnóczky Attila: Köszönjük a vendégeinek a vitában való részvételt. Következik a hulladékszállítási díj megállapítási rendeletünk. Parancsoljon képviselő úr.

Kelemen Z. Pál: Az idő előrehaladt, tudjuk, hogy mennyire kevésbé vagyunk hatékonyak az idő múlásával. Ügyrendi javaslatom az, hogy 21 óra magasságában fejezzük be. De mindenképen 2 kérdést tárgyaljunk, mondom, a költségvetési koncepció és 24-es kérdést mindenképen tárgyaljuk meg a mai napon.

Tarnóczky Attila: Én egyetértek, tehát szeretném megtárgyaltatni, ha lehet gyorsan a hulladékszállítási ügyet a 24–t. És azt javasolnám Kedves Képviselőtársaimnak, hogy a költségvetési koncepcióból vegyük ki a három adórendeletet, és arról döntsünk ma, mert, hogyha itt nem lesz döntés, akkor valamelyik be sem vezethető időben. Maga a koncepció többi része az pedig egy hét múlva. Nem tudom, ez megfelel-e. Hát én nem tudom, hogy 9-ig mindezt meg fogjuk csinálni, jó próbáljuk meg. Jegyzőnő azt mondja, hogy a hulladékdíj megállapítás jövő hétig ráér, illetékesek mit mondanak.

Dr. Tuboly Marianna: Az adó viszont nem.

Tarnóczky Attila: igen. Akkor a következőt javasolnám, hogy vegyük előre a… Nem, hogy ha ennyi időt megtakarítottunk, akkor 10 perc szünetet rendelek el.

Tarnóczky Attila. A szünet előtt tárgyalt napirendi pontok tárgyalásáról. Kérem szavazzanak. Kell egy hátsó napirendi pontnak lenni, mert az egész táraságot szorítja az időtakarékosság. Kérem szavazzanak elfogadható-e ez a mai menetrend?

 

A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

 

8.) Iparűzési adóról szóló rendelet módosítása (írásban)

Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester

 

Tarnóczky Attila: Akkor következzenek az adók az adórendeletek. Kiegészítést a magam részéről egyikhez sem kívánok fűzni. Tehát első témául javaslom a helyi iparűzési adó rendelettervezetét, Önöké a szó képviselőtársaim.

Cserti Tibor: Ígérem, nagyon rövid leszek. Véleményemet jóval bővebben kifejttettem a Gazdasági Bizottság ülésén és megmondom őszintén, hogy ez a fajta helyi adórendelet módosítását én a magam részéről elfogadni nem tudom. Megértem azt a kettős szorítást, amiben van az önkormányzat. Tudom, látom, újra került ebbe a helyzetbe, gyakorlatilag a bevétel növelési kényszer egyetlen olyan útja érdemben a helyi adók növelése, ami egyfajta túlélési lehetőséget jelent 2000. évben. De azt ténylegesen vitatom, hogy a gazdasági élet, a helyi gazdasági élet szereplőivel ezt az oldalát nagyon keményen az elmúlt egyeztetések során megbeszélgettük, hogy ez kizárólag a hozzátartozó kör a választók, gazdálkodó szervezeteknek bőrére, vagy ha úgy tetszik, kárára történik. Van egy elvi kérdés, gyakorlatilag nem kifogásolta senki azt, hogy az arányosabb teherviselés érdekében iparűzési adóról van szó, de én a magam részéről nem tudok helyi adókról beszélni egy adónemre leszűkítve, tekintettel arra, hogy a két adónem önmagában is összefüggésben van egymással. Tehát ezért az elvi kérdéseket most egyszer itt szeretném elmondani és az építményadó vonatkozására és a gépjárműadó vonatkozására is nyilvánvalóan ezt majd nem fogom tenni. Az elvi kérdés egyszer az, hogy a helyi adó szélesítése és a lakosságra történő kiterjesztése a garázsadó vonatkozásában indokolt, hogy elfogadható-e vagy se, én azt hiszem, hogy ebbe az anyagban vita nem alakulhat ki, mert bizottsági állásfoglalások az érdekegyeztetések során ebbe, ha úgy tetszik bizonyos konszenzus született. Igaz, hogy ennek az adóbevételnek a hatása eredménye nem nagy. Igazi eredménye az iparűzési adó bevétel többletnek van és itt akkor szeretnék egy- ókét számot nagyon durván kiragadni. Ha figyelembe vesszük azt, hogy a feltöltési kötelezettség évi jelleggel 1999-ben érződik a tervszáma, akkor és ennek a hatásától eltekintünk, elfelejtjük, akkor durván 700 millió Ft lesz a szemben az 1,2 millárdos bevételtervhez 2000-be a Tisztelt Önkormányzat. Hát ha az inflációs rátához viszonyítjuk, akkor az egy azzal nem azonosuló, nem viszonyítható, százalékos arány jön ki. Tehát ez önmagában véve …. szerű állapot. A másik helyzet a következő, ha megnézem a környékbeli településeket és viszonyítok ahhoz a kvázi. befektetési környezethez, mint Kaposvár szlogenje lehetőségek városa, Egerszegnek ugyan szlogenje nincsen, de intenzívebb az adóteher mérték hatás azért még mindig elviselhető legyen. Ezért Egerszeg városában az utóbbi időben egy adónemből gyakorlatilag vagy egy dolog ennek a hatása kisebb lényegesen, mint nálunk az iparűzés és építmény adó együttes hatása. És ezt azért érdemes kiemelni, mert gyakorlatilag a helyi adórendelet módosítás során, az eddig meglévő kedvezményeknek azon körét érinti a módosítás, ami a relatív előnyüket eddig érintette, vagy megtartotta. A másik probléma ……pontosan az, hogy ezek a kedvezménymódosítások azt a kört érintik, ahol a bedolgozói, bérmunka jelleg dominál, kis és középvállalkozókat azt az etnikumot akarjuk kiépíteni, támogatni. Mi azt akarjuk, hogy idejöjjön nekünk ……öt vállalkozásban levő önkormányzati….akarunk látszani és pontosan a helyi szabályzatban nem lehet az irányt adni. Ezért ugye van ebből egyszeri 160 millió Ft-os bevétel, de ennek az árát hosszabb távon fogjuk meggyőződésem szerint megfizetni. Elmondtuk, hogy az ilyen típusú előterjesztésnél a jövőre vonatkozóan én semmiféle tippet …..hogy egy rendeletmódosításnál két-három anyagot beterjesztenek egyszerűen szerkezetileg nehezebb kezelhető módon kerül a képviselőknek döntésre az anyag. Summa summárum megfogalmazódott az érdekegyeztetés során három olyan sarkalatos pont, amit gondolom az előterjesztőknek, hogy kutya kötelessége elmondani, hogy mit kérnek. Én a magam részéről mindenféleképen minimumként, ehhez az akceptálását kérem Önöktől, én a magam részéről az elmondottak miatt ezt az adórendelet módisítást, így ebben a formában még …elfogadni nem tudom.

Tarnóczky Attila: Az egyeztetéssel kapcsolatban annyit el kell mondjak, hogy nem ezzel a javaslattal kapcsolatban jelentkeztek indítványok, majd ott vissza fogok térni a következő rendelettervezeteknél, kivéve az 5%-os külön alap kérdését, vállalkozás fejlesztések segítségére. Magam részéről az ilyen a külön alapoknak a kérdését általában aggályosnak tartom. Tehát nem tudnám támogatni. Tessék parancsoljanak óhajt-e még valaki szót kérni.

Töröcsik Pál: Egyik fontos megjegyzésre szeretnék reagálni, hogy ez a tervezet, ez a módosítás, a betelepülni szándékozó munkahely teremető beruházókat hogyan érinti. Én szeretném mondani azt, hogy a mi rendeletünkben a munkahelyteremtő beruházásokat támogatjuk, az első évben 100%-os mentességet kapnak, a második évben 50-66%-os mentességet, harmadik évben 33, illetve 25%-os menetességet. Tehát ebben viszont következetesek vagyunk, azt hiszem ez így közvetve a betelepülni szándékozó munkahelyteremtő beruházásokat nem fogja visszatartani.

Marton István: A FKgP és az MDF frakciója nevében el kell, hogy mondjam, hogy számunkra ez a helyi iparűzési adómódosítás elfogadhatatlan egyetlen egy dolog miatt, nevezetesen, hogy ami hosszú évek alatt vívmányaként kialakult, ezt egy tollvonással itt megsemmisül. Konkrétan a helyi iparűzési adó 10%-ára a négy címre való szétosztása úgy, mint a sportra, az egészségügyre, a szociálpolitikára és a kultúrára. Mert ha itt a vita arról szólna Tisztelt Uraim, hogy címezzünk, vagy ne címezzünk, tehát magyarul adjuk e meg ezt a lehetőséget az adóalanyoknak vagy ne, akkor azt mondom, hogy lehet valamiről vitatkozni, de ez a rendelettervezet, amit feltehetően rendelet lesz egyszerűen törli az e célra fordítható összegeket. Na most azt el kell, hogy mondjam Önöknek is meg akik feltehetően néznek bennünket, ha valaki azt hiszi, hogy ettől több lesz a pénz az óriásit fog tévedni. Ettől több megmondom mi lesz, a testületnek a munkája. Mert mondjuk maradjunk csak a négy témából csak a sportnál, amivel ma már bőségesen elfoglalkozgattunk egy 3 órát. Mi fog történni? Eddig évente inkább négy, mint három alkalommal foglalkoztunk különböző egyesületi gondokkal. Ezentúl ez a szám minimum a duplájára fog emelkedni és mire megcsináljuk a 2000. évnek az egyenlegét, hát nem hiszem, hogy úgy fogunk kinézni, mint ami majd a költségvetésbe be lesz állítva. Meggyőződésem, hogy a két szám egymásra nem is fog hasonlítani. Én nem vettem volna el ezt a lehetőséget, azon el lehet gondolkozni, hogy vagy nem engedjük meg a címkézést, vagy megengedjük, de limitáljuk. Tehát meghúzzuk a felső határt. Én pontosan tudom, hogy kit, mi irritált eben a rendeletben. Ezen lehet korrigálni az általam említet legalább két változat szerint, de az, hogy tollvonással a nehéz helyzetre való hivatkozással város ilyen mértékű adóemelésével, amit Cserti képviselőtársam említett, ezt én döbbenetesnek tartom, és semmiképpen sem tudom és a frakció sem tudja elfogadni.

Tarnóczky Attila : Annyit megjegyeznék, hogy ez nem a pénzek eltűntetése, hanem annak legfeljebb kordában tartása.

Bicsák Miklós: Nagyon röviden, mert nagyon érthetően és tisztességgel úgy érzem, hogy Cserti úr és Marton úr kivesézte ezt a rendelettervezetet. Csak egy gondolattal. Én kétségbe vagyok esve, ha valaki vállalkozást szeretne a városunkban, miért ne szeretne. ha a város közgyűlése ilyen adórendeletet, vagy ehhez hasonló ilyen kemény dolgokat a jövő évre tervez, vagy megszeretne valósítani. Viszont sem a munkahelyet, sem a vállalkozóknak a beruházása ilyen nehéz banki hitelek felvétele mellet nem hiszem, hogy reménykedne vagy bátorkodna, hogy csinálná. Nekünk valóban egy olyan város közgyűlésének kellene lenni, hogy vállalkozó barát, ahogy az előbb elmondta az alpolgármester úr a Töröcsik, hogy nekünk segíteni kellene. De ha itt az adózás, mert úgy tudom, elolvastam a mai sajtót is, már a ma nap is a Zalában hallok róla, hogy mit akarunk, mit képzelünk, ez viszont riasztó lesz. Én azt kérném, hogy újra átgondolva itt az elhangzott Cserti úr által is, mint szakember, aki alátámasztotta és érthetően vázolta, így azt a rendelettervezetet jól meggondolva, legyen előkészítve. Ezt a vállalkozók érdeke és maga a város is, hogy mennél többen tudjunk adózni, tisztességesen adni polgárnak, a városának

Balogh László: Az OKSB nevében azt hiszem eléggé érintettek vagyunk a helyi iparűzési adó 10%-ának a rendelkezési jogát illetően. Ebben az évben felfoghatjuk egyféle kísérletnek, tulajdonképpen a szféra, a szféránk, a bizottsághoz tartózó szféra, bizonyos plusz adományba, jutalomba részesült. Ennek tulajdonképpen nagyon örültünk az év elején. Ez ugye azt jelentette, hogy 22,5 millió Ft plusztámogatás került a sportba. És 15 millió Ft a kultúrába. Azt gondolom, hogy minden fillér jó helyre került az értelmes cél érdekében, de valljuk meg őszintén, hogy az évközben nagyon is éreztük azokat az úgy nevezett anomáliák. És akkor én nem szeretném részletezni, azt gondlom, hogy ezen pénzösszegek kiosztása kapcsán bizony voltak rossz értelembe vett lobbizások is, vállalom ezt a súlyos kategóriát. Ebből kifolyólag a bizottság úgy döntött, aki vastagon érintett, mondom, ezen bizonyos pénzösszegek kapcsán a jövőre vonatkozóan, hogy támogattuk az új típusú helyi iparűzési adórendelet megalkotását 7 igennel, 1 nemmel, de hozzátettük azt, hogy azért reméljük, hogy költségvetési rendelettervezet megalkotásakor, bizonyos költségvetési birkózások kapcsán azért a szféra, ebből a 37,5 milliós idei keretből olyan sokkal nem fog visszalépni. Egyféle központi bizottsági elosztásban? Igen. Vállalom ennek a bélyegét is bízva abban, hogy mint választott képviselő talán bizonyos helyzetekben, javítani tudjuk az elosztás hibáit.

Kiss László: A helyi iparűzési és építményadó tervezetünkkel kapcsolatban én is annyit tudok elmondani, mint a Zalai Kézműves Kamara elnökségének a tagja, hogy ez két rendelettervezet ebben a két formában a nagykanizsai vállalkozások, főleg a kisvállalkozások számára elfogadhatatlan. Az előttem szólók már elmondták az indokaikat. Én csak annyival szeretném ezt kiegészíteni, hogy Töröcsik alpolgármester úrnak igaza van a munkahelyteremtő beruházásoknál valóban kedvezményeket kell nyújtani. Viszont azt is figyelembe kell venni, hogy a már itt lévő működő vállalkozásoknak a túlélési lehetőségeit, a jövedelemtermelő képességeit meg kell tartani, és ilyen mértékű helyi adókkal nem szabad őket úgymond agyonütni. Ennek egy olyan következménye lehet, hogyha egy ilyenfajta tervezet elfogadása kerül, hogy megindul a városból a vállalkozóknak elvándorlása a környező községekbe. Én még egyszer kérem az előterjesztőket, hogy az itt elhangzottak alapján ezek a rendeletek bizonyos mértékig átdolgozásra kerüljenek.

Böröcz Zoltán: Csak egy gyors tájékoztatás képviselőtársaim, hogy a Pénzügyi Bizottság két fordulóban is tárgyalta a helyi iparűzési adó rendelet módosítását, és elfogadta. Tehát elfogadásra javasolja Önöknek. Egy mondat kitérő, természetesen 10%-os önrendelkező részt is tárgyaltuk külön, mert ugye azért egy fontos eleme a változtatásnak. Szeretném Önöket tájékoztatni, hogy Pénzügyi Bizottság teljes egészében egyetért azzal, hogy ez a 10%-os önrendelkező rész szűnjön meg. Meg kívánom jegyezni, hogy nem most találta ezt föl, mert tavaly is ezt támogatta, ennek ellenére úgy döntött, hogy alkalmazása ….képviselőtestület.

Töröcsik Pál: Még szeretném annyival kiegészíteni a vállalkozások jövőjét illetően. Igaz, hogy ez az adó rendelet fölvethet ilyen jogos aggályokat, szeretnék egy örömhírt bejelenteni, hogy elnyertük az Ipari Park címet pályázaton. Innentől kezdve elindulhat egy konkrét munka, és be akarjuk népesíteni ezt az Ipari Parkot. Ha valaki az Ipari Parkba települ be, ott olyan kedvezményekbe fog tudni részesülni, ami egy vállalkozás számára nélkülözhetetlen, de nem csak az adó szempontjából, hanem a vállalkozása fejlesztése szempontjából. Olyan Phare pénzek és egyéb forrásokat fog tudni pályázni és nagy eséllyel meg is nyerni, ami nem kényszeríti bele abba a körbe, amit Bicsák képviselőtársam mondott, hogy a mai piaci kamatok mellett egy beruházást fejleszteni vagy indítani óriási teher. Itt viszont minden egyes pályázatnál, ami most Phare, Sapard programba az EU-os fölzárkóztatási programokban kiírásra kerülnek, mindegyik így kezdődik, hogy pályázhatnak Ipari Park címmel rendelkezők. És ez az első pont. Ezért egy óriási eredmény, amit sikerült eddig elérni. És bízom abban, hogy a mi vállalkozóink megtalálják a helyüket, hiszen éppen az ő érdekükben dolgoztunk és harcoltunk, ezért és úgy néz ki, hogy ez most sikerül, és a jövőt tekintve nagyon komoly lehetőségek nyílnak itt meg.

Tarnóczky Attila: Én csak annyit vetnék közbe, hogy kedves képviselőtársaim, lehet mindenféle kiadásokat nagylelkűen megszavazni és támogatni a gondolatot, de akkor a másik oldalról, a bevételékről is gondoskodni kell, mert különben nem fog menni.

Dr. Fodor Csaba: A Gazdasági Bizottság megtárgyalta mind a három helyi adórendeletet és 6 igen, 2 nem többségi szavazással támogatta, és azt javasolja a közgyűlésnek, hogy fogadják el. Valóban nem tudom, hogy milyen súlyos adóterheket, plusz adóterheket jelent ez a módosítási csomag, amely előttünk fekszik. Az iparűzési adónak a módosítása tulajdonképpen, ha jól egyeztettetem, akkor nem szól másról, mint magának a rendelet 7. szakaszának 5 bekezdésében a kedvezmények megvonásáról, maga a mérték az marad 1,008 ezrelék azt gondolom. Az építményadó tekintetében jelentősebb változás nincs, illetőleg csak azok fizetnek több építményadót, azon a vállalkozások, amelyek olyan nagy csarnokkal rendelkeznek, illetőleg olyan fejlett ipari területekkel, ahol nem folyik termelés, ahol nem folyik működés. Tehát erről szól a történet. A kedvezmények megvonása ma Nagykanizsán, egyszer 651-750, kérem körülbelül 900 vállalkozást, érint valóban. Nem többet és nem kevesebbet, de ezek én azt hiszem, hogy nem oly mértékű adóváltozások és nem oly mértékű adóteher növelések, amelyek esetlegesen a vállalkozásokat nagymértékben vagy jelentős mértékben, mint ahogy itt elhangzott sújtanák. Valóban nehezebb lesz, de nem olyan mértékben, mint ahogy itt elmondták, előttem szólók, mert nem a legszélesebb kört érintik ezek a változások, és nem átlagosan és mindenkire kiterjedők.

Tarnóczky Attila: Hozzászólási szándék nincs a vitát, lezárom.

Marton István: Kérdésem lenne, mert arról szólt a napirend, hogy a helyi iparűzési adóval kezdünk és itt közben több mindenről szó esett. Végül is itt összemostuk mind a hármat Tisztelt Uraim és Hölgyeim vagy még csak az iparűzésinél tartunk.

Tarnóczky Attila: Képviselő úr, én az iparűzésnél tartók elejétől fogva, erről fogunk szavazni. Akkor a vitát lezárom. Módosító javaslatról nem tudok. Kérem tehát, hogy a rendelettervezet egészéről egy szavazással. Az, hogy elfogadhatatlan az nem módosító javaslat, az a nem szavazatnak a tipikus esete. Tehát kérem a képviselőtestület tagjait, szíveskedjenek nyilatkozni, hogy a rendelettervezet számukra elfogadható-e. Kérem, szavazzanak. Horváth képviselő úr a szavazata még nem érkezett be.

 

Az közgyűlés 13 szavazattal, 6 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a rendelettervezetet nem fogadja el.

 

374/1999.(XII.14.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi iparűzési adóról szóló önkormányzati rendelet módosításával nem ért egyet.

 

 

  1. Építményadóról szóló rendelet módosítása (írásban)
  2. Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester

     

     

    Tarnóczky Attila.: Következik az építményadóról szóló rendelettervezet. Kérem jelezni szeretném, hogy a közgyűlés tagjai megkapták ezt a kiegészítő lapot, módosító javaslatokkal beterjesztett építményadó rendelet módosításához. Ezeket magaménak tartom, tehát legyenek szívesek ezeket úgy tekinteni, hogy ezek részei a előterjesztésnek. És ugyancsak elfogadom az egyeztetés során felmerült javaslatot a kamara részéről, miszerint a 6. § itt módosított (9) bekezdésében a 200 m2 helyett, az 1000 m2 szerepeljen. Ez lenne tehát az előterjesztés pillanatnyi állapota. Kérem ennek megfelelően szíveskedjenek véleményüket kifejteni.

    Marton István: Nagyon örülök annak, hogy a kapott mellékletet az előterjesztő is magáénak érzi, mert anélkül, hogy a 6. § 9.c) pontja ne cserélődött volna ki, egészen biztos, hogy nem rá szavaztam volna. Azon gondolkodom, mert sajnos ennek a bizottságban lefolytatott vitáinak egy részén nem tudtam ott lenni, hogy itt is van elég komoly szigorítás. Hogy nem kellett volna-e azon elgondolkodni, hogy esetleg azok a garázsok, amik garázs céljára vannak használva az ugye az előző rendeletben is benne van, hogy akinek jövedelem nem képződik a garázsában az adómentességet élvez, hogy esetleg bizonyos m2 határig ezt a kedvezményt a továbbiakban is vagy a menetességet továbbra is fenn kellett volna tartani. Én tudom, hogy ennek a bizottsági szakaszban kellett volna a vitáját lefolytatni, de azt hiszem, hogy elég komoly terheket rakunk mindenkire. És eléggé villámcsapásszerűen éri az állampolgárokat ez a módosítás. Nagyon nem ehhez voltak szokva, és ha most átment volna az előző rendelet, akkor azt mondanám, hogy egyik pofon a másik után, de hát nem ment át. Tehát későbbre tartogatom eme megállapításomat.

    Birkner Zoltán: Azt gondolom, hogy ha megbeszéltük az építményadót és a gépjárműadót, akkor én ismételten szeretnék a helyi iparűzési adóról szavazni, minthogy ezt ma már megtettük egy másik esetben. Azt gondolom, hogy nem mindenki fogta fel annak a súlyát, és én ezt elfogadom az egyéb véleményt, hogy iszonyatos év előtt állunk. A mai nap többször bebizonyította, hogy nagyon szívesen szeret ez a képviselőtestület pénzről szavazni, kiadásról. Ismételen meg szeretném kérdezni Önöktől, amit Tarnóczky Attila megkérdezett, bevételi oldalról ki fog majd gondoskodni. Tehát nagyon szépen kérem Önöket, Hölgyeim és Uraim, hogy fogadják el azt a kérésemet, menjen le most a építményadó és a gépjárműadó éss utána fújjunk egy percet és szavazzunk újra a helyi iparűzési adóról, mert nem szeretném, hogy ha októberben mégiscsak csődöt jelentene ez a város.

    Tarnóczky Attila: Képviselő úr nagyon szívesen fölteszem a kérdést szavazásra. Amennyiben a minősített többség azt mondja, szavazzunk újra, akkor igen.

    Cserti Tibor: Akceptálom Birkner úr észrevételét, osztom részben az aggályait is. Én azt hiszem, hogy késői órában egyszer szavaztunk erről a dologról, annak nem látom akadályát, hogy jövő héten tárgyaljuk ezt az iparűzési adó rendeletet. Sok mindent átgondolhat mindenki. De azzal, hogy most ebben a témában neki ugrunk és esetleg ismételt nem, még nagyobb kárt okozhat egyébként, mint hogyha egy hét múlva higgadt fejjel ismét behozza maga az előterjesztő is és mi is átgondoljuk.

    Tarnóczky Attila: Szeretném kérni, hogy egyelőre beszélgessünk az építményadó kérdéséről, mert ez a téma. Utána majd erre visszatérünk. Erről majd szavazni fogunk, hogyha túljutottunk az adórendeleteken. Építmény ad ügyben van e még valakinek hozzászólása.

    Kalmár Béla: Szeretném és is kifejteni abbéli nézetemet, hogy a 16 m2 alatti garázsokra ne vessünk ki adót, ez a városunkban már bevett gyakorlat volt, hogy ezek mentesültek az építményadó fizetése alól régebben is, még mielőtt pár éve 8-10 évvel ez előtt, amikor volt garázsadó. Lacikám te jobban emlékszel rá, meg tudod mondani, hogy akkor is a 16 m2 alatti garázsok adómentességet élveztek egy időben. Egy időben, igen.

    Tarnóczky Attila: Módisító javaslat Képviselő úr?

    Kalmár Béla: Igen, igen.

    Tarnóczky Attila: Hozzászólás a továbbiakban nincs, a vitát lezárom. Először a módosító javaslatról szavazunk. Meg tudná, Képviselő úr mondani, hogy melyik paragrafushoz tette az indítványát. Hát oda nem nagyon illik, azt javasolnám, hogy a záró rendelkezések közé tegye be a közgyűlés, amennyiben egyetért vele. Én magam nem értek egyet vele, hogy a 16 m2 alatti garázsok adómenetesek. Kérdezem a hivatal képviselőjét, hogy a garázsoknak hány százaléka becslés szerint ekkora?

    Markó László: Becslésem szerint a 16 m2 alattii garázsok száma kb. megközelíti, meghaladja a 80%-ot, mivel egy átlagos lakótelepi garázs 12 és 16 m2 között mozog.

    Tarnóczky Attila: Köszönöm, mivel a garázs utáni fizetési díj m2 arányos úgy gondolom, hogy kismértékű, kisméretű garázsok ügyér kezeli. Kérem, szavazzanak a módosító indítványról.

     

    A közgyűlés 5 szavazattal, 10 ellenszavazattal és 8 tartózkodás szavazattal nem fogadta el az indítványt.

     

    Tarnóczky Attila. Más módosító indítvány nem volt. Kérem szavazzanak az egész rendelettervezetről.

     

    A közgyűlés 14 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 6 tartózkodással a rendelettervezetet elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

     

    60/1999.(XII.15.) számú rendelete

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 60/1999.(XII.15) számú rendelete az Építményadóról szóló 40/1996.(XI.26.) számú rendelet módosításáról.

    (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)

     

     

  3. Belföldi gépjárművek adója mértékének megállapításáról szóló rendelet módosítása (ír)

Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester

 

 

Tarnóczky Attila:. Itt ismertetném a Kamarával történő egyeztetésen, történő felvetést. A Kamara 700 Ft-os adómértéket támogatná, vagy tudná elfogadni. Önöké a szó kedves képviselőtársaim. Hozzászólás javaslat nincs. Kérem, hogy egy szavazással döntsünk a rendelettervezet sorsáról. Kérem szavazzanak. Kiss László képviselő szólni akart? Elnézést kérek, akkor állítsuk le a szavazást.

Kiss László: Az előző szavazással kapcsolatban és az alpolgármester úr által említett emlékeztető, most kiosztott anyaggal kapcsolatban szeretnék kérdezni. Ebben szerepelt az építményadó tervezet módosítása, még pedig 200 m2 helyett, az 1000 m2–nek a…

Tarnóczky Attila: Igen ez a belekerült képviselő úr.

Kiss László: Tehát ez benne van a jelenlegi elfogadott javaslatban.

Tarnóczky Attila: Jeleztem az elején, hogy ezeket a módosításokat a magamévá tettem, így tessék kezelni a továbbiakban.

Kiss László: Köszönöm, így egyértelmű.

Tarnóczky Attila: Akkor visszatérnénk a szavazáshoz, hogy ha mindenki visszatérne a szavazógépéhez. Tehát szavazás következik a rendelettervezet egészéről. Kérem szavazzanak képviselőtársaim.

 

A közgyűlés 15 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a rendelettervezetet elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

61/1999.(XII.15.) számú rendelet

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 61/1999.(XII.15.) sz. rendelete a Belföldi Gépjárművek adója mértékének megállapításáról.

(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)

 

 

Cserti Tibor: Akkor itt is úgy kell értelmezni, hogy volt egy 700 Ft-ra történő javaslat, tetszett módosítani, ezzel, hogy ez előterjesztést és arról döntöttünk az előbb.

Tarnóczky Attila: Nem én következetes vagyok képviselő úr. Én az előző napirendben jeleztem, hogy ezeket, és ezeket a pontokat a magamévá teszem, ilyen értelemben megváltoztatom az előterjesztést. Ugyanezt nem tettem a gépjárműadó esetében.

Cserti Tibor: Mivel ez félre értelmezhető volt, lehet, hogy csak számomra volt félreértelmezhető, akkor kérném szépen és indítványozom az újra szavazást ebben a témában.

Tarnóczky Attila. Kérem, kedves képviselőtársaim, úgy emlékszem senki sem javasolta a 700 Ft-ot. Kérdeztem van-e módosító indítvány, nem volt .Most utólag ne tessenek módosító indítványokat tenni.

Cserti Tibor: Ügyrendi kérdésként teszem fel Alpolgármester úr. A Gazdasági Bizottság ülésén is külön határozati ponttal ha úgy tetszik felkértük az érdekegyeztetések tartására, a Tisztelt Polgármesteri Hivatalt, mint előterjesztőt. Itt gyakorlatilag azt a fáradságot sem veszi senki, hogy egyfajta közmegegyezés előkészítését szolgáló anyagnak van előterjesztője. Én azt hittem egyébként, hogy az előterjesztő ezt a véleményt akceptálja, ezét kérdeztem meg az előbb. Ha viszont lezárják a kiegészítés tételi lehetőségét is a szavazás kapcsán. elnézést kérek, nem kívánok szavazni a későbbiek során és elhagyom a termet.

Tarnóczky Attila: Képviselő Úr! Hogy Ön nem tette meg a módosító javaslatát, azt ne rajtunk kérje számon, hanem másokon, hogy nem tettük meg a módosító javaslatunkat. Ilyen módosító javaslat nem érkezett be itt a tárgyalás során. Ezt felelősségem tudatában Önnek el tudom mondani, de megkérdezem a Közgyűlést, hogy az egész rendelettervezetről a vitát megóhajtja-e nyitni. Kérem szavazzanak, aki megóhajtja nyitni igennel szavazattal szavazzon.

 

A közgyűlés 4 szavazattal, 17 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

 

Tarnóczky Attila: Tehát a rendelettervezet elfogadását érvényesnek tartja. Következzék a Birkner úrnak a javaslata amennyiben fenntartja, képviselő úr,

 

 

11.) Iparűzési adóról szóló rendelet módosítása

Birkner Zoltán: Elnézést kérek, egy kérdést szeretnék feltenni a szakosztályhoz, hogy és fenn szeretném tartani természetesen, ebből indulók ki. És azt is megerősítésképpen vagy sem meg szeretném tudni, hogy történik-e valami hátrányos következménye, ha mi ezt itt tologatjuk. Mondjuk egy héttel. De fenntartom egyébként.

Beznicza Miklós: Újabbat nem tudunk idehozni, egy hét múlva sem. Ugyanezt tudjuk. Mivel minden bizottságon végig futattuk. Mi bizottságunkban nem történt ehhez vélemény, módosítás meg nem is csatoltuk. A Kamaráknál sem történt, semmi az iparűzési adóra vonatkozólag, semmilyen módosítási javaslattal a Kamarák nem éltek. Önök előtt van, elfogadták ezt az előterjesztést minden Kamara és minden érdekképviselet.

Tarnóczky Attila: Köszönöm szépen, Akkor még egyszer megkérdezem. Tehát Birkner képviselő úr javasolja, hogy szavazzunk újra az első adórendeletről az iparűzési adórendeletről, aki egyetért vele igennel szavazzon. Kérem szavazzanak.

 

A közgyűlés 14 szavazattal, 5 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tarnóczky Attila: Akkor felteszem újra szavazásra a kérdést, hogy elfogadja e a tisztelt közgyűlés .a beterjesztet iparűzési rendeletet tervezetet. Kérem szavazzunk.

 

A közgyűlés 14 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a rendelettervezetet elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

 

62/1999.(XII.15.) számű rendelet

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 62/1999.(XII.15.) sz. rendelete a 39/1998.(XII.22.) számú rendelettel módosított, A Helyi Iparűzési Adóról szóló 46/1997.(XII.9.) számú rendeletének módosításáról.

(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)

 

 

 

 

 

12.) TESCO GLOBAL Áruház Rt. területvásárlási kérelme (írásba)

Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester

 

Tarnóczky Attila:. Megkapták mellékletként a cégnek a véleményét, polgármester úr is felhívott, mondta a személyes tapasztalatát is, hogy amit leírtak úgy tűnik komoly, hogy a 20-40 –40%--os vételi ajánlatot tudják ők elfogadni, hogy ha ezt a területet úgy gondoljuk, el kell adni. Akkor valószínűleg csak ezzel a feltétellel lehet eladni.

Dr. Fodor Csaba: A Gazdasági Bizottság megtárgyalta ezt a napirendi pontot, de akkor még az általa hozott támogató határozat, nem volt ismert ez a 20-40-40%-os megosztási javaslat. Akkor a kedvezőbbet értelemszerűen az 50-50-net támogatta, hiszen akkor még arról volt tudomásunk. De magával az ingatlanértékesítésével ily módon egyetértek. Az én javaslatom az, hogy éppen ezért a 2. a.) variációt tudnám támogatni és módosításként, akkor azt mondanám, hogy a százalékok 20-40-40%-osra változzanak és akkor ez egy módosítási javaslat. Egyebekben pedig egyetértek a többi határozati ponttal.

Antalics Dezső: A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság is megtárgyalta az előterjesztésnek egy másik változatát és az előterjesztésben szereplő szószerinti határozatot hozta, mert előttünk nem ez a határozati javaslat volt, ami most szerepel az előterjesztésben. És itt szeretném még egyszer felhívni a Vagyonértékesítési Iroda figyelmét illetőleg, amit megfogalmaztunk a Gazdálkodási Osztály vezetőjének is, hogy a bizottság azt az anyagot szeretné látni, ami a közgyűlési előterjesztés a jövőben, és szeretném, hogy ezt akceptálnák, mert abban a helyzetben vagyunk, hogy a mostani határozati javaslatról nem tudott a bizottságállást foglalni, mert nem ugyanaz a szövegkörnyezet szerepe előttünk. Természetesen ezt az előterjesztést így támogatja a bizottság. És most kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a napirendi pontok tárgyalásánál ez egybe van a következő napirendi ponttal, nevezetesen a javaslat a Nagykanizsa Észak-keleti városrész rendezési terve és helyi építési szabályzata módosítása. Amennyiben ezt a javaslatot, előterjesztést támogatja a közgyűlés, akkor kérném szépen egyben támogatni a következő napirendi pontot is, hiszen szervesen összefügg a kettő.

Tarnóczky Attila: Köszönöm szépen, hát az üzleti élet bár én nem vagyok üzlet ember, az váratlanabb helyzeteket szokott teremteni. A fax az érkezik aztán foglalkozni, kell vele. Úgy látom más hozzászóló nincs. Magam az a.) variáció előterjesztés megváltoztatnám Fodor Csaba úr előterjesztése értelmében, hogy ne keljen róla szavazni. Van két határozati javaslatunk. Vagy hát négy elnézést kérek. Sorban szavaznánk, döntsenek az elsőről. Kérem szavazzanak.

 

A közgyűlés 20 szavazattal, 1 tartózkodással elfogadja a határozati javaslatot

 

Tarnóczky Attila: a 2-es pontból az a variációt teszem fel úgy, ahogy elmondta Fodor képviselő úr, magam is. Kérem szavazzanak.

 

A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja a határozati javaslatot.

 

Tarnóczky Attila: Következik a 3-as pont, kérem szavazzanak.

 

A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja a határozati javaslatot.

 

Tarnóczky Attila: Jegyzőnő jelzi, hogy a 4-es minősített többségű, talán nem kerül veszélybe. Kérem, szavazzanak.

 

A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja a határozati javaslatot és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

375/1999. (XII. 14.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. a TESCO GLOBAL Áruházak Rt-nek értékesíti az észak-keleti városrészben lévő 1839/8. hrsz-ú ingatlan kb. 9-10 hektáros területrészét. (pontos területnagyság csak a telekalakítás után lesz ismeretes.)
    2. fizetési feltételként elfogadja a vevő által ajánlott feltételeket, úgy mint a vételár 20%-át az adásvételi szerződés megkötésekor, 40%-át az észak-keleti városrész RRT módosítása hatályba lépésekor, 40%-át a magasépítési és útépítési engedélyek jogerőre emelkedését és végrehajthatóvá válását követően fizeti meg.
    3. kötelezettséget vállal az észak-keleti városrész RRT módosítására a vevő igényeinek megfelelően, melynek költségei a vevőt terhelik.
    4. a terület értékesítéséből befolyt vételár 65%-a csak ingatlanvásárlásra és előközművesítésre használható fel.

Határidő: 2000. január 31.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

Tarnóczky Attila: A kérdésem az a rendezési tervek esetében, hogy neki állhatunk-e? Aki úgy gondolja, hogy miatta nem az tegye fel a kezét. Kedves Képviselőtársaim, akkor már csináljuk meg mindet. A 24-eshez tartózó rendezési terv javaslat a 15-ös.

 

 

  1. Javaslat Nagykanizsa Északkeleti Városrész rendezési terv és a helyi építési szabályzata módosítására (írásban)

Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök

 

 

Tarnóczky Attila: A vitát megnyitom. Kérek hozzászólásokat. Hozzászólás nincs a vitát, lezárom. Módosító javaslat nincs a rendelettervezetről egy menettel kérem szavazzunk. Szavazzunk. Egy pillanat, elnézést ennek nem rendelet a minősége, hanem határozat 1 pontos határozat. Vehetem úgy, hogy meg szavazta a közgyűlés. Kelemen Z. Pál gépét ki kellene kapcsolni.

 

A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja a javaslatot és a következő határozatot hozza:

 

376/1999. (XII.14.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsa, Petőfi u. 7-es főút- Balatoni út által határolt területet rendezés alá vonja.

A rendezési terv készítésének célja:

- munkahelyteremtő beruházások telepítésének rendezési tervi megalapozása

A terv készítése során a törvényi előírások szerint biztosítani kell az érintettek vélemény-nyilvánítási lehetőségét. Ennek érdekében a fenti döntést nyilvánosságra kell hozni.

Határidő: a tervezési munka vállalkozásba adására tervezői ajánlatok alapján és a nyilvánosság biztosítására: 2000. január 15.

a terv jóváhagyás előterjesztésre: 2000. szeptember 31.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

 

Tarnóczky Attila: Köszönöm szépen várható, hogy egy hét múlva ugyan itt találkozunk. Még egy bejelentése lenne a Jegyzőnőnek, egy pillanat türelmet kérek.

 

 

  1. Dr. Szabó Csaba fegyelmi ügyében folytatott vizsgálat határidejének meghosszabbítása (szóban)

Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester

 

 

Dr. Tuboly Marianna: Én egy szavazást kérnék szépen arra, a Dr. Szabó Csaba elleni fegyelmi eljárás hatásidejének meghosszabbításáról tájékoztatta Tarnóczky alpolgármester úr, mint vizsgálóbiztos. Azonban én kérném, hogy a Közgyűlés szavazzon a meghosszabbításról, mert véleményem szerint a Közgyűlésnek kell ezt megtennie. A törvény úgy fogalmaz, hogy a vizsgálat időtartama indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 15 nappal meghosszabbítható. Nem írja a törvény, hogy ki, de úgy ítélem meg, hogy a vizsgálóbiztos ezt nem teheti meg egyedül, mert akkor azt így írta volna a törvény.

Tarnóczky Attila: Kérem szépen, tegyék meg, mert ha nem teszik meg, akkor sem tudom ennyi idő alatt befejezni a vizsgálatot. Kérem, legyenek szívesek szavazni.

Elnézést véletlenül magam is szavaztam.

 

A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

377/1999.(XII.14.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 341/1999.(XI.30.) számú határozatával Dr. Szabó Csaba főigazgató ellen elrendelt fegyelmi vizsgálat lefolytatásának határidejét 15 nappal meghosszabbítja.

 

 

Tarnóczky Attila alpolgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén az ülést 21.45 órakor bezárta. Az ülésről készített hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza.

 

 

Kmf.

 

 

Dr. Tuboly Marianna
Tarnóczky Attila
jegyző
alpolgármester

 

 

1999. december 21. folytatólagos

 

Jegyzőkönyv

Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 1999. december 21-én (kedd) 14.00 órakor tartott folytatólagos üléséről.

Az ülés helye: Hevesi Sándor Művelődési Központ Kamaraterme

(Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-7.)

Jelen vannak: Antalics Dezső, Balogh László, Dr. Baranyi Enikő, Bicsák Miklós, Birkner Zoltán, Böröcz Zoltán, Budai István, Dr. Csákai Iván, Cserti Tibor, Dr. Fodor Csaba, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Horváth György, Dr. Kalmár Béla, Kelemen Z. Pál, Kiss László, Marton István, Röst János, Tarnóczky Attila, Tóth László, Tóth Zsuzsanna, Törőcsik Pál, Zsoldos Ferenc képviselők.

 

Tanácskozási joggal megjelentek: Dr. Tuboly Marianna jegyző, Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Beznicza Miklós, Dr. Partiné Szmodics Györgyi, Dr. Nemesné Dr. Nagy Gabriella, Dr. Pintérné Grundmann Frida osztályvezetők, Tárnok Ferenc, Erdős Péter a Polgármesteri Hivatal munkatársai, Bálits Károly a MÁV NTE vívó szakosztályának vezetője, a Mikkamakka Alapítvány képviselője.

Megjelentek: Marton Györgyi a Zalai Hírlap nagykanizsai szerkesztőségének vezetője, Nagy Judit a Zala Rádió munkatársa, Lukács Ibolya a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap főszerkesztője.

 

Törőcsik Pál: Köszöntöm a megjelenteket. Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen van, ezért az ülés határozatképes, azt megnyitom.

A mai folytatólagos közgyűlésünk megkezdése előtt, néhány közérdeklődésre számot tartó bejelentést szeretnék tenni. Először is Képviselőtársaim találhattak az asztalukon két könyvet. Az egyik Ász-Press Kiadó Nagykanizsa gondozásában megjelent Ki Kicsoda Nagykanizsán című kiadvány, mely az Önök asztalán a kiadó jóvoltából található, egyben kívánják Önöknek, kellemes ünnepeket és boldog új évet. A másik ilyen kiadvány a Vendégváró sorozatban, Látnivalók Nagykanizsán és Zala megyében. Előzetesen szeretném tájékoztatni Tisztelt Képviselőtársaimat, hogy a mai folytatólagos közgyűlésünk után soron kívüli közgyűlést hívunk össze. A javasolt napirendi pontok, amit majd Önök el fognak remélhetőleg fogadni, egy Polgármesteri Tájékozató az Önkormányzat pénzügyi helyzetéről. A második napirend Javaslat saját hatáskörű előirányzat módosítására. A harmadik az ANTS Baseball és Softball Club támogatási kérelme. A négyes a Zalaegerszeg Megye Jogú Város Polgármesteri Hivatalnál ilyen számú határozat elleni fellebbezés, írásban. Ötödik Javaslat a gépjármű várakozó helyek létesítéséről szóló rendelet módosításáról. Erről majd megfelelő időben természetesen az SZMSZ-ünk előírása szerint szavazni fogunk. Ezek után megkérném Tarnóczky Attila alpolgármester urat, a közlendő elmondására.

Tarnóczky Attila:: Polgármester úr kérésére kértem szót, szeretném megismételni Polgármester úr meghívását január 1-jén hajnali 1 órára az Erzsébet térre minden kedves Kanizsai Polgárnak, Képviselőtestület tagjainak együtt búcsúztatva az ezerrel kezdődő éveket. Polgármester úr reményei szerint köszöntheti a megjelenteket, kérjük, hogy akinek módjában áll vigyen magával pezsgőt. akinek ez nem állmódjában az is legalább pezsgőős dugót, hiszem ezek a dugók valahol. a városban mind annyiunk számára egy rozsdamentes tartályban elhelyezésre kerülnek itt a dátum váltás fordulójának emlékére.

Töröcsik Pál: Most pedig folytatólagos közgyűlésünk munkáját megkezdjük. Kérem képviselőtársaimat, hogy az Önök által ismert napirendi pontok tárgyalási sorrendjét határozzuk el. Különböző szempontok egyrészt vendégeink is vannak. Kérem, kinek van javaslata a tárgyalni kívánt napirendi pontok sorrendjére vonatkozóan.

Zsoldos Ferenc: Tisztel Elnök úr nem a napirenddel kapcsolatban, kívánok szólni. Egy kanizsai polgártársunk felkért ara, hogy Polgármester úr egészségi állapotához kapcsolódva, minél előbbi felgyógyulást kívánnak, és kívánják azt, hogy egészségesen kezdje el a következő 2000. éves időszakot. Tehát a január 1-jét követő időszakot és végezzen továbbra is eredményes munkát.

Töröcsik Pál: Azt hiszem, hogy valamennyiünk nevében innen kívánunk a polgármester úrnak mielőbbi teljes javulást és foglalja el helyét közöttünk.

Balogh László: Javasolni szeretném, hogy a Vívócsarnokkal kapcsolatos napirendi pont és a Mikkamakka Játékközponttal kapcsolatos naprendi pont kerüljön előbbre lehetőség szerint, a költségvetési koncepció utánra, mert vendégeket üdvözölhetünk ezen két napirendi pont kapcsán.

Töröcsik Pál: Tehát a 16–os napirendi pontra érkezett, hogy a második napirend után. A másik napirendi pont a 19-es napirendi pont.

Antalics Dezső: Javaslom, hogy a 17-es napirend pont, mivel a múlt közgyűlésen már egyszer teljes egységben szerepelt a 4–es napirendi ponttal. Tehát azt követően kerüljön megtárgyalásra, valamint a 14-es napirendi pontot a 7. után, tehát 8. napirendi pontként tárgyalni.

Töröcsik Pál: A 14–es napirendi a 3-as után? A 7-es után, valamint a 17-es naprendi pont, pediglen a 4-es után. Végül is logikus. Látom több javaslat tárgyalási sorrendre nem érkezett, ezért, kérdezem képviselőtársaimat az előbbi módosításokkal, illetve javasolt sorrendekkel egyetértenek-e. Erről kérem, szavazzunk.

 

A közgyűlés 17 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontokat tárgyalja:

 

Napirendi pontok:

 

  1. Marton István önálló képviselői indítványa (írásban)
  2. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2000. évi költségvetési koncepciójára (írásban)
    Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester
  3. Javaslat a Rózsa u. 9. szám alatti Vívócsarnok használatáról szóló megállapodás meghosszabbítására (írásban)
    Előadó: Balogh László bizottsági elnök
  4. Előterjesztés a Mikkamakka Játékközpont részére történő térítésmentes helyiség használatba adásáról (írásban)
    Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester
  5. Javaslat a lakossági szilárd hulladék 2000. évi szállítási díjáról szóló önkormányzat rendelet megalkotására (írásban)
    Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester
  6. Javaslat a hulladékgazdálkodásról szóló többszörösen módosított 10/1996. (III.10.) számú rendelet módosítására (írásban)
    Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester

  7. Javaslat Nagykanizsa Principális-Lazsnak csatorna menti gazdasági terület rendezési terve és helyi építési szabályzata elkészítésére (írásban)
    Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök
  8. Javaslat Nagykanizsa volt szeszipari vállalat és környéke gazdasági terület rendezési terve és helyi építési szabályzata elkészítésére (írásban)
    Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester
  9. Javaslat Nagykanizsa-Palin Új Városrész Szabályozási terve és helyi építési szabályzata megállapítására (írásban)
    Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök
  10. Javaslat Nagykanizsa volt Thury Gy. laktanya és környéke szabályozási terve és helyi építési szabályzata megállapítására (írásban)
    Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök
  11. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 14/1995. (V.23.), 36/1995. (XII.19.), 8/1998. (III.24.), 24/1999. (VI.15.), 25/1999. (VI.15.), 31/1999. (VII.14.), 52/1999. (X.13.) számú rendeleteivel módosított 12/1995. (IV.25.) számú Nagykanizsa Általános Rendezési Terv Szabályozási előírásairól szóló rendeletének módosítására (írásban)
    Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök
  12. Javaslat az akadálymentes Nagykanizsa megteremtésére készített ütemterv elfogadására (írásban)
    Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester
  13. Intézményi átköltöztetésekhez kapcsolódó engedélyokiratok jóváhagyása (írásban)
    Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester
  14. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Sportkoncepciója (írásban)
    Előadó: Balogh László bizottsági elnök
  15. Györek László és Tóth László önálló képviselői indítványa Nagykanizsa Megyei Jogú Város sporttámogatási rendszer rendeletének megalkotására (írásban)
    Előadó: Györek László képviselő
    Tóth László képviselő
  16. Györek László és Tóth László képviselők önálló indítványa informatikai közhasznú társaság létrehozására (írásban)
    Előadó: Györek László képviselő
    Tóth László képviselő
  17. Előterjesztés az Önkormányzat Vagyonrendeletének megalkotására (írásban)
    Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester
  18. Javaslat a pénzbeli és természetben nyújtható szociális támogatásokról szóló 45/1999. (VII.28.) sz. rendelet módosítására (írásban)
    Előadó: Dr. Csákai Iván bizottsági elnök
  19. Javaslat címzett támogatási maradványról történő lemondásra (írásban)
    Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester
  20. Előterjesztés a Zrínyi M. u. 33. szám alatti épület használati szerződésének módosítására, meghosszabbítására
    Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester
  21. Előterjesztés a Nagykanizsa, Zárda u. 1970 hrsz-ú ingatlanon található önkormányzati tulajdonú bérlemények helyzetéről (írásban)
    Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester
  22. Tájékoztató a szervezett bűnözéssel összefüggő törvényi szabályozásból adódó önkormányzati feladatokról (írásban)
    Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester
  23. Előterjesztés szociális gondozó és szervező létszám foglalkoztatására (írásban)
    Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester
  24. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város az Ifjúságért Önkormányzati Szövetségben való tagságára (írásban)
    Előadó: Balogh László bizottsági elnök
  25. Javaslat a Nagykanizsa I. sz. Futball Club Szolgáltató KFT. működésével kapcsolatos intézkedések megtételére (írásban)
    Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester

 

 

 

 

1.) Marton István önálló képviselői indítványa (írásban)

 

Töröcsik Pál: Első napirendi pontként Marton István úr önálló képviselői indítványa, került megjelölésre.

Marton István: Kérem a Közgyűlést, hogy az általam benyújtott önálló képviselő indítványt helyezze bizottsági szakaszba. Egy mondatban az önálló képviselő indítványnak lényege az, hogy Nagykanizsa- Sánci település részén a hullakamra gyakorlatilag használhatatlan állapotban van, és ezért kellene oda egy ravatalozót építeni.

Töröcsik Pál: Több hozzá szólást nem látok, ezért kérem bizottsági szakaszba való utalásról szavazzunk.

 

A közgyűlés 20 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással bizottsági szakaszba utalta.

 

378/1999. ( XII.21.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Marton Istvánnak a sánci településrészen új ravatalozó építésével kapcsolatos önálló képviselői indítványának megtárgyalására felkéri a közgyűlés valamennyi bizottságát.

Határidő: 2000. január 31.

Felelős : valamennyi bizottsági elnök

 

 

  1. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2000. évi költségvetési koncepciójára (írásban)

Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester

 

Töröcsik Pál:. Kérem, több alkalommal tárgyaltunk ezzel kapcsolatosan Sok egyeztető fórumot megjárt bizottsági üléseket, frakcióegyeztetéseket. Mindezek után kérdezem képviselőtársaimat ezzel kapcsolatos véleményüket, hozzászólásukat, mondják el. Ezzel a vitát megnyitom. Lehet, hogy a monitoromon nem látszik, vagy vallóban nem látok hozzászólásra jelentkezőt.

Balogh László: Tisztelt Közgyűlés a téma súlyosságára való tekintettel én javaslom a pontonkénti tárgyalást.

Töröcsik Pál: Azt hiszem, hogy Önök előtt fekszik itt a határozati javaslatok - pontokba foglalva - a legutóbbi módosított változata. Az 1. pont az egy összefoglaló. A 2-es még ugye nem került ki, ezek azok a bizonyos rendeletmódosítások, amik az elmúlt közgyűlésen már megszavaztunk. Az első olyan napirendi pont, illetve ezen belül a 3-as pont a KOPI-val kapcsolatos javaslat, előterjesztés.

Dr. Horváth György: Tudom azt, hogy ez koncepció és tervezet, de én arra hívnám fel a figyelmet, most vagyunk a tervezés időszakában, hogy megfontoltan történjen és költségarányosan történjen. Két példát is említenék. Az egyik a tavalyi Kanizsa Újság és a Városi TV. Ugye vagy kimondani azt, hogy nincs rá szükség, vagy normális támogatást kapjanak. Ugyanígy felhívnám a figyelmet a tavalyi iparűzési adó játékra, fordított értelembe, hogy például nem szerepel, logikus volt a Pannon Tükör azt vagy támogatjuk, vagy nem támogatjuk, bár ne hogy a pályázati részre a pályázati pénzre már a pályázati lehetőség OKSB lesz 100 Ft, akkor 10 millió Ft-ot pályázzanak rá hát teljesen értelmetlen. Nem látom és felhívnám a figyelmet arra, az Aradi Vértanúkkal mi lesz, hiszen az idei költségvetésben sehol nem találtam rá utalást. Ott vannak a szobrok valahol hát a felállítására sor kerüljön. És utoljára fogom említeni azt, hogy tudomásom szerint minden város, nagyobb községek is a millenniumi ünnepségekre, a nagy magyarságra valamit meghatároztak kivéve Kanizsa. Ezt egyenesen én nevetségesnek tartom, de mondom utoljára, megmutatom, mert ez évben is egy fillér nélkül rendeztünk színvonalas ünnepségeket. Na de ezt így nevetségesnek tartom, tehát nem úgy kell magyarnak lenni, hogy mondom a számot, hanem, hogy cselekszem is. Mert tisztában vagyok, és pontosan tudom, hogy hány városnál mennyi mekkora összegeket tekintenek, nem tudom, hogy az oka, tessék megmondani, hogy mi az oka.

Töröcsik Pál: Elnézést kérek képviselő társamtól a tárgyra, szeretném kérni, a 3. pontot. Fontos dolgokat mondott természetesen. Csak a jelen pillanatban a KOPI–val kapcsolatos Főkincstár létrehozásával kapcsolatban gondoltuk a vélemények kifejtését, ha erre kér szót külön az egy más kérdés természetesen.

Dr. Horváth György: Nem történt szavazás az ügyben, hogy vagy a határozati javaslatnak megfelelően történjen. Történt szavazás? Nem. Tehát ez esetben úgy érzem jogosan szóltam. És akkor mikor mondhatom el ezeket? Mert most pont a tervezés időszakában van. Hát ha történik szavazás, akkor elnézést, akkor én visszavonom és elnézést kérek.

Töröcsik Pál: Félreértés ne essen, nem a tartalmával van kifogás. Ez természetesen egy megfelelő helyen, ha odaérünk nyilvánvalóan tárgyalni fogjuk, szó sincs erről csak elhatároztuk, hogy pontonként megyünk végig és el fogunk érni erre a pontra is ezért figyelmeztettem képviselőtársat.

Böröcz Zoltán: Tájékoztatom a Tisztelt Közgyűlést, hogy Pénzügyi Bizottság tárgyalta természetesen a határozati javaslatot és a bizottság azzal módosítással ért egyet a Főkincstár létrehozásával, hogy 2000. március 31-ig a Főkincstár létrehozásával kapcsolatos részletes javaslatok kidolgozása megtörténjen azzal, hogy a KOPI-hoz rendelt feladatok közül a IV. számú Könyvelő Iroda, amely a Kft-k és a Kht-k könyvelését végezné, ne kerüljön KOPI részeként kidolgozásra.

Budai István: Én csak egy kérdést szeretnék föltenni, hogy mennyire sikerült ebben a koncepcióban érvényt szerezni a Vikárius Kft által készített feladat ellátási, gazdálkodási és költségvetési koncepciónak. Tudniillik én az 1. számú mellékletben ennek még a csíráját sem vélem felfedezni. És mikor lehet ebből valami.

Tarnóczky Attila: A kiosztott és mellékelt anyagban minden képviselőtársam megtalálhatja a Vikárius anyag beérkezésének sorrendjét. Egy csomagról van szó, különböző határidőkkel, amit most Önök megkaptak az egy koncepció. Önök is tudják, de jelezném általában is, hogy ez a koncepció véleményezésre minden Kft-be, minden intézményhez ki lett küldve. Ennek alapján alakult ki a végleges változata és, hogy ha ez elfogadásra kerül, akkor annak folytatásaként, jönnek a további lépések. Még egyszer azt tudom mondani menetrend szerint. Tehát az első lépésnél vagyunk, hiszen megjegyzem tájékoztatásként, hogy az idei költségvetési adatok bevitele a rendszerbe, még nem is történhetett meg, hiszen nem jutottunk az év végére.

Balog László: Remélve azt, hogy pontonként haladunk. Gondolom logikus az, hogy az első pontról a legvégén tárgyaljuk, mint általános pontról. Bizottsági szinten legtöbb helyen így történt, és akkor most én úgy értelmezem, hogy a 3. pont kapcsán lehet megszólalni. Ezért az OKSB nevében ezt tenném. Azzal együtt, hogy nem akarván minden pontnál húzni az időt a magam részéről néhány általános megjegyzésem is lenne az egész koncepcióval kapcsolatban. Mint látható tíz radikális illetve volt plusz egy, plusz egy pont amiről már a múlt héten döntöttünk. Tehát tíz radikális, de átgondolt lépésről lenne szó, a kilábalást jelentené a jelenlegi sanyarú helyzetből. Azonban ez egy munkaanyag, vitaanyag, szándék nyilatkozat, nem végleges döntése. Ezt tükrözi én azt gondolom, az előttünk lévő határozati javaslat sor. Mely bizonyos prioritásokat tartalmaz, és hát itt van rögtön ez a 3-as pont, amelyet a legfajsúlyosabbnak érezhetünk ebben a KOPI Főkincstár kérdését. Én a bizottság véleményét szeretném továbbítani. Mi is azt gondoltuk és mondtuk, hogy jelen formájában még ez egy kidolgozatlan anyag. Egy ilyen súlyos témában már a kezdet kezdetén is bővebb megfontoltságot és előkészítettséget igényelnék. Tehát jelen formájában még nem tudjuk kimondani a támogatást, de megértve azt, hogy alapelv az idei évben 2000-ben, hogy a város hitelt nem vehet fel e szerint kell költségvetést tervezni és a kiadás tervezéshez át kell szervezni az intézményeket. Épp ezért az OKSB a koncepciót pontonként ugye megtárgyalva, egyhangúlag szavazott a javaslatok támogatásáról. És hát ebben a formában, amely ennél a pontnál azt jelenti, hogy a Főkincstár KOPI dolgában módosítási javaslatunk van a jelenlegi szövegtervezethez képest, amelynek lénye az, hogy csak felkérjük a polgármestert, hogy dolgoztassa ki a nagy kincstár működtetésének lehetőségét, tehát az elvileg egyetért szóösszetétel maradjon ki. Mert úgy érezzük ez, hogy ez a legfajsúlyosabb pont és nem mondhatjuk ki egy három hónapos munka előtt már az elvi egyetértést. Tehát még egyszer mondani szeretném a szövegszerű környezetet, tehát Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a Polgármestert, hogy a Főkincstár 2000. július 1-jei létrehozásához szükséges részletes javaslatot terjessze a Közgyűlés elé. Határidő 2000. március 31. Felelős: Tüttő István polgármester. Ez lenne az OKSB javaslata.

Tarnóczky Attila: Hogy az előterjesztett határozati javaslat sorozat, valóban mindenhol tartalmazza az elvileg egyetért fordulatot indokkal. Az indok pedig az, hogy valóban súlyos, hadd ne mondjam sorsdöntő lépések, megtételének szándékáról van szó. Ne higgye senki, hogy polgármester úr vagy mi itt ketten függőségi viszonyban vagyunk, akár a Kincstár gondolatával, vagy akár bármelyik átszervezés gondolatával. A közgyűlés természetesen dönthet úgy, hogy ezekre nincs szükség. Ennek a következménye véleményem szerint igen egyszerű. A sanyarúnak ígérkező 2000-es költségvetéshez, ugyan csak sanyarú 2001-es és 2002-es költségvetés fog óhatatlanul kapcsolódni. Azt azonban ne kérje senki, sem a Hivataltól, mert a Hivatalra is itt komoly feladatok hárulnak, se tőlünk, hogy olyasfajta egyeztetési folyamatba, olyasfajta tervezési folyamatba belekeveredjünk, anélkül a minimális garancia, ami nem is garancia, de minimális esély nélkül, hogy miután az összes ütközést felvállalva elkészül ez a nagyon-nagy munkát igénylő előterjesztés, kialakuljon az a helyzet, hogy a közgyűlés többsége azt mondja, hát köszönöm szépen én nem ezt akartam. Ennek nem sok értelme van. Nem sok értelme van a kedélyeket akkor csigázni, akkor az elején kell kimondani tisztességgel, hogy nekünk Kincstár nem kell. Szerintem a következményei nem lesznek barátságosak a dolognak, természetesen a másik döntésnek sem. De hát a helyzetünket éppen ez jellemzi, hogy kellemetlen és kellemetlen döntések között viszonylag szabadon választhatunk.

Röst János: Szeretnék vitatkozni Tarnóczky Attilával, és hasonlóképpen kérném az összes pontnak az elvileg mondatrésznek törlését. Ugyan is ez az anyag gyakorlatilag számomra nem annyira meggyőző, hogy biankó csekként ezt aláírjam. Nem beszélve arról, hogy ha ezt itt most megszavazzunk azt követően 3 hónap múlva vagy 4 hónap múlva, már mindenki fog rá emlékezni, hogy ezt akarta a közgyűlés és kötelező kogensként fogjuk alkalmazni. Tisztelettel kérném a testületet, hogy az összes határozatai javaslatnál ez a módosítás kerüljön be.

Töröcsik Pál: Mondom ehhez a ponthoz több hozzászólást nem látok. 4-es pontra térnénk át. Ez pedig, amennyiben úgy döntünk, hogy pontonként folytatjuk le ezt a vitát és pontonként szavazunk, akkor először ennek a pontnak, illetve ehhez a ponthoz érkező módosító indítványokat teszem föl szavazásra. Böröcz Zoltán úrnak nem tudom, hogy volt e módosító indítványa, volt. Kérném, hogy pontosítsa a módosító indítványát, mielőtt szavazásra bocsátanánk.

Böröcz Zoltán: Tehát a Pénzügyi Bizottságnak van módosító javaslata, amelynek lényege az, hogy egyetért a KOPI létrehozásával, de feladatai közül a Könyvelő Iroda feladatát, amelyek Kft-k és Kht-k könyvekését végzi, ez ne kerüljön kidolgozásra, tehát a KOPI tervezetében sem kerüljön be. Ez a lényege.

Töröcsik Pál: Ezt mivel indokolta a bizottság?

Böröcz Zoltán. Én akár a bizottsági ülést is megismételhetem alpolgármester úr, de a szavazás három egy arányban történt, tehát elég meggyőző. A dolog lényege az, hogy nem nagyon van rá példa, egyébként hogy Gazdasági Társaságokat könyveltetnénk intézménnyel. Sőt tovább megyek, jelenleg talán az intézményeink feladatkörében nem is tartozik, talán nem is végezhető, bár ebben kétségeim vannak. Egyszerűen Gazdasági Társaságot intézménnyel könyveltetni az egy gazdasági nonszensz, ha szabad ezt mondanom. Teljesen más rendszerű a könyvelése egy gazdasági társaságnak, másfajta irányítása van, másfajta megfogalmazásokat igényel, számunkra nem képzelhető el.

Töröcsik Pál: Köszönöm a véleményt, erről a módosító indítványról szavazni fogunk. Én az eredeti előterjesztést javaslom elfogadásra. Na most szavazunk. 3-as módosító indítványról szavazunk, amit most a Böröcz úr elmondott.

A közgyűlés 9 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 9 tartózkodással a módosító javaslatot nem fogadja el.

 

Töröcsik Pál: A Következő módosító indítvány Balogh László úr indítványa volt. Balogh László úr indítványa erre a 3-as pontra vonatkozott, hogy kéri az elvileg egyetért szó kihagyását, a Röst úré, pedig az összesre vonatkozott, ezért erről a kettőről külön fogunk szavazni. Ebbe az esetbe a Röst úr javaslatával kezdjük, mert Ő a szigorúbb. Kérem, nem értek egyet, mint előterjesztő, de szavazunk róla természetesen. Kérem, szavazunk erről.

 

A közgyűlés 8 szavazattal, 9 ellenszavazattal és 6 tartózkodással a módosító javaslatot. nem fogadja el.

 

Töröcsik Pál: Következik Balogh László úr módosító indítványa, az előterjesztő nem ért egyet. Köszönöm szavazunk. Cseri Tibor úr kérem, ismételje meg a szavazást.

Cserti Tibor: Szeretném megismételtetni, hogy miről kell nyilatkozni.

Töröcsik Pál: Módosító indítvány a Balogh úré úgy hangzott, hogy a 3-as pontban az a két szó, hogy elvileg egyetért, ez maradjon ki a szöveg többi része az változatlanul maradjon. A Balogh úr módosító indítványa ez volt. És erről kérnénk az állásfoglalást. Én elmondtam, hogy, mint előterjesztő nem támogatom Igen.

 

A közgyűlés 4 szavazattal, 8 ellenszavazattal, 11 tartózkodással a módosító javaslatot. nem fogadja el.

 

Töröcsik Pál: Most pedig az előterjesztés szerinti verzióról szavazunk. Kérem, szavazzunk erről.

 

A közgyűlés 12 szavazattal, 8 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

 

Töröcsik Pál: Tehát egyetlen. Ugorjunk következő napirendi nem napirendi ezen belül a 4-es határozati javaslatnál tartunk, ahol a lakás elidegenítési rendelet módosítása szerepel, valamint a nem lakás céljára szolgáló helységek hasznosításáról szóló rendelet, vagy elidegenítéséről szóló rendelet módosítása. Kérem ehhez való hozzászólást.

Birkner Zoltán: A viták további folytatása előtt a frakcióm nevében kérek 2 perc szünetet.

Töröcsik Pál: Köszönöm szünetet rendelek el.

 

(Szünet)

 

Töröcsik Pál: Kedves Képviselőtársaim egy kis figyelmet kérek folytatjuk munkánkat Második napirendi pontunk a tárgyalásban határozati javaslatunkat vettük át és a 4. pontunk az, amivel folytatjuk. Kérem, hogy a 4. napirendi ponttal kapcsolatosan, tegyék meg észrevételeiket, kérdéseiket, javaslataikat. Tisztelt képviselőtársaim a határozat 4-es pontjában a következő módosítást teszem fel előterjesztésre Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a polgármestert a lakáselidegenítési rendelet módosítására azzal, hogy Fő út 8. szám alatti lakások elidegenítési tilalmát fenntartja. Ez az egyik, a következő bekezdésben: a nem lakás céljára szolgáló helységek elidegenítésére szóló rendelet módosítására azzal, hogy a belvárosi üzletek Deák tér, Fő út, Erzsébet tér és ehhez csatlakozó utcák első épületeinek elidegenítését fenntartja. Ez a 4. határozati javaslati pont. Kérem, mondják el véleményüket.

Marton István: Hozzászólása nem érthető!

Dr. Baranyi Enikő: Szeretném megkérdezni alpolgármester urat, én értem a jó szándékú módosítását, de mi az értelme, hisz ez még úgyis visszakerül a közgyűlés elé igaz?

Törőcsik Pál: Természetesen.

Dr. Baranyi Enikő: Akkor miért kell felsorolni itt a listát. …..

Tarnóczky Attila: Úgy gondolom, hogy ennek a felsorolásnak……… ilyen szempontból Felolvasom,…… mint a közgyűlés, mert az egy nagyobb fogalom, de előterjeszteni ezt az eljárást, de nem biztos, hogy most teljesen …..

Dr. Baranyi Enikő: Megkérdezném Törőcsik alpolgármester urat, hogy akkor aggályai vannak és ezért kellett ezeket felsorolni. Ez az előterjesztés és egyben a módosító indítvány.

Törőcsik Pál: …Nem nekem szólt….. ebben különböző szándékokat láttam. …. képviselőtársakkal is egyeztettünk, mert az a szándék vezérelt bennünket, hogy az ezzel kapcsolatos … és a hozzá kapcsolódó előterjesztés fogja konkrétan tartalmazni… Van-e egyéb észrevétel a 4. ponthoz? Úgy látom nincs, módosító indítvány … az előterjesztés kiegészítéseként … Na most én ezzel kapcsolatban nem egy konkrétan utcákkal egyebekkel egyértelműen körülhatárolható valami, úgyhogy nem tudom mennyire szolgálná ez a pontosítást.

Marton István:………….. ez valamikor 1982-ben keletkezett az akkori városrendezési tervek szerint már szó volt arról, hogy az Eötvös tértől indulva lefelé a Rozgonyi utcán a mostani alsó körgyűrű alatt, a Király utcánál, a körfogalomnál majd egyenesen föl a Zrínyi utcán beérve az Eötvös térbe én erről a területről beszélek, mert ez a városmag. Ezt ki lehet egészíteni azzal, amit alpolgármester úr mondott, meg esetleg mással is, mert az a felsorolás nem teljes. Én úgy gondolom, hogy nagyobb védettséget jelent, ennek a legértékesebb területnek. És ez nem egy új fogalom, de nem ártana, hogy ha tényleg átmenne a köztudatba.

Töröcsik Pál: Így már, kezelhető a képviselőtársam javaslata, ugyanis ez már konkrétumokat tartalmaz. Ezen túlmenően, én javaslom azt, hogy az előterjesztésbe, a belső körgyűrű pontosan kerüljön meghatározásra, hogy később semmiféle értelmezési vitára okot ne adhasson. Ezért oly módon javaslom a belső körgyűrűt, mint meghatározást, hogy ezt egyértelműen körül fogjuk írni a határozati javaslatban.

Cserti Tibor: Azért emelkedem fel, vagy maradtam ülve szólásra, mert elvárható a szakmaiság is körünkben. Van itt városrendezőink is. Amennyire én jól tudom akkor ez a városközpontról készült rendezési terv konkrétan behatárolja a területet. És ez a terület pontosan a szóban forgó terület. Tehát ezért vannak nekünk városrendezési szabályzási tervlapjaik előírásaink, és gondolom itt vannak a szakmának a képviselői is erősítsenek meg vagy cáfoljanak meg ebben a dologba. Nem tudom, új fogalmakat kreálunk?

Töröcsik Pál: Egyetértek Cserti úr fölvetésével és ő is azt a szándékot képviseli, hogy egyértelműsítsük. Mivel én konkrétan nem tudok ilyen meghatározás tenni vitát kizáró módon egyértelműen meghatározza ezért a szövegbe gondoltam belevenni és pontosítani, de a szándék egy irányba hat. Köszönöm, egyéb hozzászólást nem látok ezért, mivel az én előterjesztésemben, illetve a megváltoztatott módon, valamint a Marton képviselőtársunk által javasolt pontosítással együtt én egybe tenném föl szavazásra a kérdést. Kérem, szavazzunk a 4-es pontról.

 

A közgyűlés 21 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a határozati javaslatot elfogadta.

 

Töröcsik Pál: Következik az 5-ös, amelyben az IKI átszervezésével, és az átszervezésre vonatkozó részletes javaslat előterjesztésével kapcsolatban. Kérem ezzel kapcsolatban van-e. A régi és új anyagban a számozás között eltérés lehet, ezért most kérem a számozástól az új anyagban, a vékonyabb anyagban az 5-ös pontként szerepel. Kérem képviselőtársaimat, hogy ennek megfelelően vegyék figyelembe az 5-ös pont az IKI-vel kapcsolatos előterjesztést jelenti. Kérem, van-e vélemény? Kiegészíteném a határozati javaslatot azzal, hogy a befejező mondat, úgy kerülne a határozati javaslatba. Felkérve a Polgármestert az átszervezésre vonatkozó részletes javaslatot terjessze a Közgyűlés elé azzal, hogy az intézmény önállósága nem sérülhet. Ez volt egy másik ilyen javaslat. Véleményt hozzá szólást nem látok ezért szavazásra teszem fel a kérdést. 5-ös határozati javaslatról kérem, szavazzunk.

 

A közgyűlés 14 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a határozati javaslatot elfogadja.

 

Töröcsik Pál:. Következik a 6-os a Szociális Foglalkoztató átszervezésével kapcsolatos előterjesztés, melybe március 31-ig Polgármester úrnak előterjeszteni kell erre vonatkozóan. Kérem erre vonatkozóan, van-e hozzászólás nem látok. Kérem, erről szavazzunk.

A közgyűlés 14 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a határozati javaslatot elfogadja.

 

Töröcsik Pál: Következik a 7-es Cserháti Mezőgazdasági és Gépészeti Szakközépiskola Széchenyi István Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola, valamint a Zsigmondi - Winkler Műszaki Középiskolák két középiskolába történő átszervezésével kapcsolatban.

Balog László: Az OKSB nevében és átszervezést elkezdő kisbizottság nevében muszáj néhány szót szólnom. Az átszervezést sok minden indokolja, részint a Piarista rend törvény szerinti jogos igénye, részint a demográfiai folyamatok csak egyetlen egy szemléletes példát, hadd mondjak, míg az idén négy 9. osztály indult, úgy 2003 szeptemberében huszonnégy 9. osztály fog indulni. Aztán a műszaki képzésben meglévő párhuzamosságok is szintén erős indokát adják annak, hogy ez az átszervezés elkezdődjön, megtörténjen. Még pedig 2000. szeptember 1-jei tanévtől. Jelenteném azt, hogy a szakma csoportok dolgában egy nagyon erős egyeztetés megkezdődött. Talán nincs messze, hogy végleges legyen az álláspont. Ezzel kapcsolatban egy 7- fős kisbizottságra való javaslat még a mai közgyűlésen elhangzik. Én szeretném jelezni azt, hogy az előterjesztés, illetve a határozati pont szövegében én nagyon szeretném, ha ez nem jönne ez elő vita alapként, hogy kettő vagy egy én nagyon egyértelműen utalnék arra, hogy a bizottságunk két, tehát a három középiskolából két középiskolává történő átszervezésre adott javaslatot és megerősítést. Tehát nem egy, és nem három, nem négy. Mert pedagógiailag nem indokolt vízfejű mamutintézmények létrehozása, ezt szakmai bizottságunk egyhangúlag így gondolja, ezért kérem, bízzanak az Oktatási Bizottság szakmaiságában. azt hiszem, van benne elég pedagógus. És még véletlenül se gondoljanak az egy iskolává szervezésre.

Tarnóczky Attila: Balogh képviselő úr jelezte, hogy szükség lenne és magam is egyetértek ezzel, egy bizottság felállítására, amely az előmunkálatokban segítené a Hivatal dolgozóit, illetve biztosítaná az intézmények részvételét a munkalatokban való aktív közreműködést. Egy elő bizottság már elkezdte a működést 6 emberrel, a 3 érintett igazgató úrral, illetve Balogh Imre úrral az osztálytól és Balogh László úrral a bizottságtól. Azt javasolnám kiegészíteni két emberrel, Nemes Pál jogász úrral. Dr. Nemes Pállal és Dr. Horváth György képviselő úrral. Tehát úgy szólna a határozati javaslat és ezt kiegészítő módosító indítványként, kérem majd szavazásra bocsátani, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az átszervezési munkák előkészítéséhez szakmai bizottságot kér fel. Tagjai. Janzsó Antal, Balogh András, Tóth László, Balogh Imre, Balogh László, Dr. Nemes Pál, Dr. Horváth György.

Töröcsik Pál: Kérem van-e még hozzászólás vélemény ehhez?

Marton István: Én a magam részérő azt kell, hogy mondjam egyenesen imádom, ha óvnak a gondolatoktól. Itt az előttem szóló szakbizottság elnök szavaira utalnék, azok számára mondom ezt, akik esetleg nem kellő intenzitással figyeltek. Korábban is mondhattam volna én ezt egy hosszabb beszédet ezzel a koncepcióval kapcsolatban, de úgy érzem, hogy ez az a pont, amikor elérkeztünk ahhoz, hogy szólni kell. Annak idején a Hivatal megítélésem szerint, a körülményekhez képest egy rendkívül tisztességes koncepciót dolgozott ki. Aminek most itt különböző egyeztetések után egy alapvetően nagyon azt kell, hogy mondjam nagyon keményen felhígított mutánsával van dolgunk. Ugye itt korábban kerek-perec ki lett mondva, hogy az előterjesztés szerint, most meg majd nem mindegyik pontnál ott van, hogy elvileg egyetért. Hát még jó, hogy annyira nem ragaszkodunk annyira az alliterációkhoz, elvileg esetleg egyetért, vagy esetleg elvileg ért egyet. Ez dolgot az én szememben alapvetően komolytalanná degradálja. Ha valaki megnézi ezt a most megkapott vékony anyagot, illetve annak a két előzményét, ott mindegyikben 9-es számú mellékletként szerepel ez a középiskolai összevonás, ahol ha a kettő melletti érveket, úgy érzem kénytelen vagyok felsorolni. Egy komplett iskolavezetési apparátus felszabadul (igazgató, helyettese, gazdasági vezető, gazdasági csoport, gyakorlati oktatás vezető, helyettesei) hát erre azt mondom, hogy ha háromból egyet csinálunk, akkor mindebből kettő szabadul fel. Második pont. Számos a jelenlegi képzésben meglévő párhuzamosság megszűnik. Úgy gondolom, hogy ha a háromból egyet csinálunk, akkor több ilyen szűnhet meg, mintha a háromból kettőt csinálunk. A várható tanulólétszám csökkenés kezelhető. Ez mindegyik változatra egyformán igaz. A Zsigmondi – Winkler Műszaki Középiskola elhelyezése megoldódik a piarista tulajdonba lévő épületek, piarista rendnek történő visszaadása után. Gondolom ez sem szól ellene annak, hogy a háromból ne kettő, ha nem egy legyen. Az adott szakma csoporthoz tartozó és itt jön a számomra nagyon érdekes lényeg, tehát adott szakma csoporthoz tartozó szakmák képzése a legalacsonyabb szakmai szinttől a legmagasabb szintig egy intézményhez kerül. Tetszenek érteni? A háromból kettőt akarok, de ez akkor így egybe kerül. Hát úgy gondolom, hogy ha véletlenül is, de ahogy gyerekek szokták mondani, kijött az igazság. A jelenlegi tanterem problémák hosszú távú megoldása. Az teljesen mindegy indifferens, hogy kettőbe vagy egybe vonjunk-e össze. Megteremtődik a tanulók képességeinek jobban megfelelő képzés kiválasztásának lehetősége. Kérem itt elhangzott, ami itt ugye, egyik mindegyikre igaz, hogy pedagógiailag előnyösebb a háromból kettőt csinálni, mint egyet. Én nem vagyok pedagógus, bár oktattam már az évtizedek során középiskolában is, ezek az érvek amik elhangzottak engem messze nem győznek meg arról, hogy a háromból kettőt kell csinálni, és nem csak egyet. El kívánom mondani, hogy, mivel ezzel a kérdéssel hivatalból is kellett foglalkoznom néhány évvel ezelőtt, hogyha a három iskolát összevonjuk, akkor öt év múlva a három iskola várható létszáma annyi lesz, legyenek erősek, mint öt évvel ezelőtt, tehát a 94-95-ös tanévben a Széchenyi - Zsigmondyé együttesen volt. És én kívánom, hogy az előrejelzések már, ami a gyerek számot illetik, ne legyenek olyan pesszimisták, mint ami pillanatnyilag látható. Bár azt kell, hogy mondjam, hogy az elmúlt tíz évet nézve mindig egy kicsit többre taksáltuk a várható gyerek létszámot az intézményekben, mint amennyi végül is lett. A csökkenő ütem természetes figyelembevétele mellett. Az én számomra nem ér, hogy egy ilyen mamutiskola. Ugyan annyi telephelye lenne, mint annak az egy iskolának mint, hogyha kettőt csinálunk a háromból. Mert hát a telephelyek száma gyakorlatilag adott, tehát sehol sem jönne össze annyi gyerek, ami egy optimális létszámhatárt felül múlna. Egy ilyen valóban van a városban, az pedig a város elit iskolája a Batthyány Gimnázium, ahol több mint ezer gyerek van. Én úgy gondolom, hogy ha egy iskolát csinálunk és lesz neki kettőt vagy éppen három telephelye, akkor ezt a számot meg sem közelíti az ott oktatásban lévő tanulóknak a száma. Tehát, ha ez testület egy héttel ezelőtt, az elmúlt ülésen 55 konyhai dolgozónak útilaput kötött a talpára nem jókedvéből, hangsúlyozom, hanem szükségből, akkor ennek ismeretében, meg a hasonlóan tervezett ettől lényegesen szigorítóbb intézkedések, vagy várható intézkedések ismeretében számomra elfogadhatatlan, hogy két iskolába vonjuk össze ezt a hármat. Itt a normális megoldás csak az egy iskola lehet. Ha ezt nem teszi meg ezt a Közgyűlés, akkor az utódtestületnek a negyedik szabadon választott önkormányzatnak, olyan gondokkal kell szembesülnie, mint amivel ez a testület most szembesül. Én azt hiszem, hogy ezt az előre mutató lépést ennek a testületnek kötelessége megtenni.

Balogh László: Sajnálom, hogy erre a vitára most itt sor kerül. Tisztelt Marton István képviselőtársam, én azt gondolom, hogy igen is egy ilyen kérdés kapcsán a pedagógiai szempontok legalább akkora súllyal eshetnek a latba, mint a gazdasági szempontok. Sőt fogadja el azt képviselőtársam, hogy van tapasztalatom a mamutintézményekről. Ami még működik, és jól működik, csak nézzünk a számokra rá. Ez az iskola, ha így állna fel, tehát egy iskola lenne 2115 fővel működő iskola lenne jövő szeptemberben. Igaz, hogy 2003–ra ez 400- 450 fővel ez kevesebb lenne. Bízzunk már abban, hogy ezért ez olyan nagyon-nagyon sokkal még sem fog csökkeni, és higgye el, hogy ha egy iskolában nincsenek közösségi terek, ha legalább egyféle bezártság közös élménye nincs meg tanárnak diáknak, egyszerűen ez szakmai adat, humán ökológiai szempontból is lehetetlen a nevelés. Mert végül is azért az lenne a legfontosabb. 300-400 fő az ideális iskola méret. Ehhez képest gondolják meg, hogy mi lenne ez az egy iskola, amit tervezne Marton István. Ezzel együtt indoka van az átszervezésnek, ezt már elmondtam még egyszer, nem akarom ismételni magamat, nem hiszem, hogy normális lenne egy vízfejű mamut intézményt létrehozni, nevelési szempontokból.

Tarnóczky Attila. Valóban minden fajta változat felmerült előnyeit mérlegelve. Bár, hogy ha bizonyos előnyöket veszünk alapul, akkor a 6 középiskolából egyet kellene csinálni. És ez nyilvánvalóan olyan tett lenne azért, amire nem vetemedhetünk szakmai okokból. Azt kell mondjam, hogy ebben az egyeztetési folyamatban, ami valóban lezajlott a Művelődési Osztály végig azt az álláspontot képviselte, hogy szakmai szempontból a kettővé szervezés állja meg a helyét. Az Oktatási Bizottság ugyan csak, és hát, mint Önök is látják, hiszem megkapták a Megyei Oktatási és Kulturális Bizottság véleményét, akinek a véleményére rá vagyunk utalva, ők is a kettő intézménnyé szervezést tartják jó megoldásnak. Az lehetséges és elég baj, hogy lehetséges, mert a gyerek létszám fogyását jelenti, hogy öt év múlva újabb probléma fog felmerülni, de nem vagyok benn biztos benne, hogy öt éves leendő problémákat kell most megoldanunk. Ráadásul azt hiszem, hogy az az egy iskola, ami létre jönne az joggal, okkal kifogásolható lenne a méretei miatt. Nyugodjunk bele, azt javaslom, hogy majd öt év múlva mások majd megint elgondolkodnak, hogy kell-e valamit csinálni, vagy sem.

Kelemen Z. Pál: Több képviselőtársammal megtárgyaltam ezt a kérdést, nem a frakción beleül, frakción kívül is. És két dolgot szeretnék elmondani az egyik az az, hogy amennyiben úgy dönt a közgyűlés , hogy két iskolát hoz létre, célszerű lenne, és mindenképpen célszerű lenne, ha ez az új középiskola nem csak intézményeiben, hanem szellemiségében is a Széchenyi István Szakmunkásképzőre és Szakiskolára alapulna azért, nem csak azért, mert történelmi hagyományaiban ez a Dunántúl első tanonc iskolája volt. Nem a Dunántúl hanem Magyarország első tanonc iskolája volt De ez nem egy érdem ez egy állapot. Hanem a sokoldalú képzés és a képzési szemlélet miatt, sokkal gyakorlatiasabb, sokkal tovább fejleszthető intézmény. Másrészt ami, arról a dologról hagy mondjak véleményt, amitől Marton képviselőtársam óv minket, és Marton képviselőtársam támogat elgondolkoztató, amit Marton István úr mondott. Elgondolkoztató, hogy létre jöjjön Nagykanizsán egy politechnikum, egy egységes ipari oktatási központ. Gondolkodjunk ebben a kérdésben és ne dobjuk ki azt még, tavaszig, amíg a határozat. vagy amíg ki kell dolgozni, hogy milyen verziót dolgozzunk ki.

Antalics Dezső: Én maximálisan el tudom fogadni a szakma véleményét azokkal az érvekkel, amelyet Balogh László képviselőtársam megfogalmazott. Marton úr mondanivalójához két témában szeretnék reflektálni, az egyik az, hogy kifejtette abban az esetben, hogyha egy iskolavezetéssel oldanánk meg a három intézmény működtetését, akkor két vezetés megspórolódna. Hogyha áttanulmányozzuk az oktatási törtvényt, akkor messze nem így működne. A másik téma a párhuzamosság. Kérem tisztelettel, van egy testület, a testület foglalkoztatja a Polgármesteri Hivatal Művelődési Osztályát. Ott van egy középiskolai referens. Én úgy gondolom, hogy a főigazgatói teendőket el tudja látni az oktatási középiskolai referens, tehát felesleges ezért egy főigazgatót kinevezni, a testületnek a mamutintézmény élére. A másik dolog Kelemen Z. Pál úrhoz, annyit hogy most ne menjünk bele szakmai vitába, hogy ki kit fogad be. Itt arról van szó, hogy két intézmény meghatározott profilokkal, változatlan profilokkal a teljes szakképzés keresztmetszetét föl tudja vállalni. Véleményem szerint ez a kilenc soros beiskolázás, ami a leendő új iskola 2000-es indulását jelenti, ideális arra, hogy a teljes keresztmetszetét a szakképzésnek meg tudja, a szakiskolától egészen a fél főiskolai képzésig bezárólag meg tudja valósítani. És ugyan ez nyilvánvalóan megvalósulhat a Cserháti Sándor Szakközépiskolában is. Úgyhogy messzemenőkig csak a háromból kettő változatot tudom elképzelni.

Dr. Fodor Csaba: Lehet, hogy sokaknak sok ideje van, de én azt gondolom, hogy talán célravezetőbb lenne, hogy ha az elnök úr felhívná a figyelmét a hozzá szólóknak, hogy miről szól a napirendi pont. Arról szól, hogy javaslat készüljön vagy egy változatú legyen, vagy olyan változat legyen, amiben van egy egyes, és van egy kettes megosztás. És majd márciusban döntünk. Én azt gondolom, hogy erről kellene most szavazni, és nem arról, hogy melyik iskola meg mi lesz vele, mert az még idő előtti és nem vagyunk az információk birtokában, és nem akarunk erről dönteni. Csak erről szeretnénk.

Töröcsik Pál: Értem Fodor Csaba úr képviselő fölvetését, viszont módosító indítvány volt és erről mindenképpen ha valaki úgy gondolja, hogy be akar egyes pontokhoz módosító indítványt tenni, mint erre már volt példa, akkor erről kénytelenek vagyunk. Egyébként elvileg, amit mondott egyetértek vele. Nem erről van szó, csak ha valaki módosító indítványt tesz, azt meg kell tárgyalni és arról szavazunk kell.

Marton István: Fodor képviselőtársamnak felhívom a figyelmét, hogy feltehetően azért, mivel oly sok anyagot kaptunk az elmúlt napokban és kb. 3-4 változat van a legutolsó szerint ex katedra mereven kettő mellett tette le voksát az aki ezt előterjesztette, ez és ez ellen. Én az írásos anyagról beszélek és én ez ellen emeltem fel a szavamat. De tovább megyek, szeretném tudni mik azok a pedagógiai szempontok, amik gyengítik az általam kifejtett álláspontot. Mivel vitatkozhatok? Nem most akarom megtudni, majd Böröcz képviselőtársam is mindjárt megérti, hogy ha egy fél perc múlva befejezem. Amit Tarnóczky alpolgármester mondott az remélem csak a … Fogalmaznom pedagógiai szempontok mögé bújó vagy kik azok a pedagógiai szempontok mögé bújó egyedek, magyarul kik a lobbistái annak, hogy kettő legyen és ne egy. De én a szakmát a tavasz folyamán nyílt vitára hívom ki, bármilyen tömegkommunikációs fórumra, mert szeretném az érveket ütköztetni. Ugyanis én, amit eddig hallottam, láttam, olvastam, az végtelenül gyönge ahhoz, hogy ebből kimondjuk, hogy kettő lesz. Márpedig kettő lesz, ezért és már be is fejeztem. Kérem megszavaztatni azt a módosító javaslatomat alpolgármester úr, hogy egy, azaz egy.

Törőcsik Pál: Én azt mondom, hogy ezzel kapcsolatban létrejön majd egy bizottság, ami itt az előbb már javaslatba került – amennyiben Önök megszavazták. Az egyéb dolgokat nem akarom minősíteni. Most kijelenteni, hogy kettő vagy egy, ez esetleg prekoncepció lenne. Egyébként ezekről a módosító indítványokról szavazni fogunk.

Zsoldos Ferenc: Egy dologról azért ne feledkezzünk el. Nekünk időtlenül kell döntenünk kellő időben, mert nem tarthatjuk sem a város, sem a vonzáskörzete lakosságát, fiataljait olyan értelemben bizonytalanságban, ami a továbbtanulásukat illetően jelentkezik. Tehát véleményem szerint március az már túlságosan késő. A gyerekeknek fel kell készülni, a szülőknek is fel kell készülni arra, hogy a pályaválasztás során mi legyen a jövő. És ezért mi nagyon nagy felelősséggel tartozunk. Tehát itt nemcsak arról van szó, hogy most egy igazgatóság alatt működő intézményrendszer alakuljon ki vagy kettő igazgatóság alatt, hanem pontosan meg kell majd határozni az adott bizottságnak, hogy melyik iskola milyen jellegű, milyen szakterületeken, milyen típusú osztályokat indít, mert csak így lehet jelentkezni. A jelentkezés pedig januárban gyakorlatilag el kell, hogy dőljön függetlenül attól, hogy mikor van a beiratkozási idő. Kérem ehhez fel kell készülni. És ha ezt a döntést mi halogatjuk, akkor nagyon komoly, nagyon nagy problémát, nagyon sok gondot idézünk elő, ezt pedig egyetlen képviselő – velem együtt, saját magamat is beleértve nem vállalhatja. Tehát nekünk nem elhúzni, nem latolgatni, hanem határozottan, egyértelműen, világosan állást kell foglalnunk, hogy ennek megfelelően az illetékes osztály – ugye a Művelődési Osztály ebben a dologban, ezen a területen időben tudjon lépni. Tehát nekünk ma ebben a kérdésben le kell tennünk a voksunkat.

Törőcsik Pál: Kérdezném az illetékes szakosztályvezető asszonyt, kíván-e hozzászólni az elhangzottakhoz?

Dr. Pintérné Grundmann Frida: Azt szeretném kérni, hogy ezt a döntésüket ma hozzák meg az ütemezés, hogy hogyan kell, ezért mi nyilván vállaljuk a felelősséget, hogy kellő időben szülessen meg döntés, hisz ez bizonyos fokig szakaszolható. Szeretnék mindenkit megnyugtatni, hogy ma már nem szakmára jelentkeznek a gyerekek, hanem a 9. évfolyamra, 9. osztályba általános képzésre. A szakképzés konkrét megválasztása legkorábban a 10. osztály végén történik, tehát innentől kezdve – hisz ez már bent van a tájékoztatóban, hogy melyik iskola hány osztályt indít – hogy ennek az átszervezését majd hogyan lehet megoldani, hogyha háromból kettőbe – és ezt azért mondom természetesen a pedagógiai indoklást is le fogjuk tenni, hogy miért javasoljuk a háromból kettőbe történő átszervezést, mert előre jelzem, amit az egyik oldalon megspórolnak, a másik oldalon ki kell adniuk majd. Költségként jelentkezni fog, ami elsősorban a neveléssel összefüggő kérdések természetesen teljes részletezéssel, tudományos háttérrel. Hisz az elmúlt időszakban többször vettünk részt hazai és nemzetközi rendezvényeken, ami erről szólt. Ígérem, hogy ezt a hátteret kidolgozzuk. Én azt kérem, hogy legkésőbb ma azt a döntést, hogy kezdjük el vagy ne kezdjük el az átszervezést, hozzák meg. Ha Önök azt a döntést hozzák, hogy háromból kettőbe azt dolgozzuk ki. Ha háromból egyet, azt dolgozzuk ki, és természetesen majd a közgyűlési döntést megvárjuk, de kérem, hogy a döntést ma hozzák meg valamilyen szinten.

Törőcsik Pál: Képviselőtársaim látom több hozzászólás nincs, ezért a vitát lezárom. Most pedig a módosító indítványokról fogunk szavazni. Az SZMSZ-ünk szerint először a radikálisabb javaslattól indulunk, és először Marton István képviselő úr javaslatát, módosító indítványát teszem fel szavazásra, mi szerint a három iskolából egy iskolát kell létrehozni. Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 7 szavazattal, 9 ellenszavazattal és 7 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

 

Törőcsik Pál: Ezek után Balogh László úr módosító indítványát – amelyben arról döntünk, hogy kettő iskola legyen. Az én előterjesztésemből ez ki van húzva, úgyhogy bocsánat. Tehát akkor, ha már erről szavaztunk, akkor majd az egészről szavazunk, tehát jelen állapotban, a jelenlegi döntés szerint kettő iskolába történő átszervezésről döntöttünk. Akkor most az a) pontot teszem fel szavazásra, illetve az eredeti előterjesztést teszem fel szavazásra. Kérem, erről szavazzunk.

 

A közgyűlés 13 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

 

Törőcsik Pál: Újabb olyan ponthoz értünk el, ami már.

Cserti Tibor: Hogy ezen a napirendi ponton is túl legyünk, áthidaló javaslatom van, ha lehet módosító indítványom. Hagyjuk ki a kettőt meg az egyet. Én egy ilyen polémiába nyilvánvalóan nem mentem bele. Egyetértek az átszervezésével és ennek a szakmai anyaga meg fogja adni majd rá a választ. Egyébként azt hiszem elfogadható ez a szakmai osztályvezető részéről is. Egyetértek az intézmények átszervezésével.

Törőcsik Pál: Döntöttünk, hogy nem döntöttünk, úgyhogy.

Cserti Tibor: Kérem szépen, ha nem jó, akkor én visszavonom a javaslatomat, amelyben nem kívánok szavazni róla. Tehát akkor először elnök úr tessék feltenni ezt a kérdést.

Törőcsik Pál: Ez egy áthidaló megoldás. Ez egy új verziót jelent. Amennyiben Cserti úr javaslatát felteszem szavazásra. Amennyiben az iskolák számának megjelölése nélkül a három iskola átszervezését. Kérem erről szavazzunk.

 

A közgyűlés 15 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Törőcsik Pál: Következik Tarnóczky Attila alpolgármester úr kiegészítő indítványa ehhez a ponthoz. Ez lehetne ennek a 7-nek a b) pontja, amelyben egy bizottság felállítására tesz javaslatot. Önök hallották a bizottság – kis figyelmet kérnék képviselőtársaimtól, hogy mivel fontos ügyről van szó szeretném hogyha koncentrálnának erre. Tehát az elhangzott nevekkel és az alpolgármester úr kiegészítő javaslatával aki egyetért. Erről fogunk szavazni most. Kérem egybe szavazunk erről.

 

A közgyűlés 17 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Törőcsik Pál: A 7-es ponthoz volt-e valakinek olyan kiegészítő indítványa, amelyről nem beszéltünk? Nem volt. A 7-es pontot lezártuk. A következő a 8-as pont, a 8-as pont a Hevesi Művelődési Központ kht-vá történő átalakításával kapcsolatos előterjesztés. Határidő: március 31. Kérem képviselőtársaimat ez ügyben.

Röst János: Remélem minden képviselőtársam elolvasta a beterjesztésnek ezt a részét. Ha elolvasta, akkor feltűnt gondolom mindenkinek az utolsó egy mondat, amely így hangzik: “A jelenlegi ügyvezetője korábban az intézmény igazgatóhelyettese volt (az igazgató nem vállalta). Aki jól ismerte az intézményt és a benne rejlő lehetőségeket.” El kell mondanom, hogy egy konzerv anyagról van szó. Aki ezt az anyagot elkészítette, még arra sem vette a fáradságot, hogy ezt a mondatot kitörölje belőle. Lehet, hogy kecskeméti lehet, hogy győri.

Törőcsik Pál: Ez melyik előterjesztésben van? Az énszerintem egy olyan anyag lehetett, ahol valami sajtóhiba, vagy nyomdahiba volt, mert abszolút oda nem illő más előterjesztésből is oda keveredő, a számítástechnikai anomáliákból eredő probléma volt. Tehát semmi köze – valószínűleg tartom – hozzá. A számítástechnikai eszközöket is emberek kezelik. Ez egy másik kérdése a dolognak. Nyilvánvaló, hogy fölösleges. Én gondolom mindenki előtt a határozati javaslat van. Ez ügyben Balogh László úré a szó.

Balogh László: A Kulturális Bizottság nevében muszáj szólnom jelezve azt, hogy tárgyaltuk, bőven tárgyaltuk az előterjesztést, és egyhangúlag támogatjuk a kht-vá való átszervezést. Egy dologra azonban való igaz, nagyon kell majd figyelnünk, és erre tételmondatszerűen fel is hívnám a figyelmet. Ez az a bizonyos szerződés, amelyet az önkormányzat és a kht. köt. Tehát a HSMK kht-vá való szervezését nagy odafigyeléssel kell megtenni, mert nem mindig szerencsés a kultúra piacosítása. A kultúrára igenis áldozni kell felülről is, mert csak vállalkozói közegben könnyen eltűnhet az érték és a mérték. A kötelező feladatokat az önkormányzat és a kht. között megkötött szerződés tételesen rögzítheti és kell, hogy rögzítse. Erre nagyon oda kell figyelnünk majd. Már most felhívnám erre a figyelmet. Tehát a bizottság egyhangúlag támogatja a javaslatot. Az a bizonyos szövegkörnyezet, az egy idézőjel nélküli, valóban sajtóhibás rész volt, de tudható, hogy honnét keveredett oda. Én a részletekkel most a közfigyelmet nem untatnám.

Dr. Baranyi Enikő: Felkérem alpolgármester urat, hogy legyen szíves nyomatékosan és ismételten megkérni a képviselőtársakat, hogy az így adott határozati pont lényegét érintő és nem szakmai koncepciókat érintő hozzászólások legyenek. Most arról kell kizárólag dönteni, hogy egy ilyen előterjesztést kíván-e a testület március 31-én az asztalra tetetni. Ha igen, nyomjuk meg a gombot, menjünk tovább. Éjfélig itt fogunk szakmai koncepciók mellett vitatkozni, mert pro és kontra érveket mindenki tud egyébként minden témához ütköztetni.

Törőcsik Pál: Ez mindenkinél akkor derül ki, amikor már hozzászólt.

Marton István: Feszültségoldás céljából mondanék két mondatot. Röst képviselőtársamat meg kell, hogy nyugtassam. Az a mondat az éberség próbája volt, amit néhányan kijártak.

Tóth László: Most kaptuk meg a KKDSZ alapszervezetének és a Közalkalmazotti Tanács kétségeit megfogalmazó levelét. Én ennek az utolsó bekezdését idézném, és ez lenne az egyedüli kérdésem. Magam is egyetértek azzal, hogy célszerű tartanánk, ha országos szakmai szervezetektől állásfoglalást kérnénk a HSMK közhasznú társasággá történő átalakításával kapcsolatban. Megkérdezném Tarnóczky Attila alpolgármester urat, hogy megtörtént-e ez, vagy csak egy bizonyos átvilágítási kényszer miatt?

Tarnóczky Attila: Képviselő úr nem történt meg, mivel fogalmam sincs pillanatnyilag, hogy a közgyűlésnek szándékába állt volna átalakítani a Művelődési Házat kht-vá. Amint Önök ezt a szándékot kinyilvánítják, akkor a törvény teljes tiszteletben tartásával mindenféle egyeztetés és állásfoglalás kérés meg fog történni.

Röst János: Örülök, hogy Marton képviselőtársam örül. Ezzel csak azt akartam egyébként jelezni, hogy a Vikárius Kft. ezt az anyagot nagy valószínűséggel több városnak is eladta.

Törőcsik Pál: Az egyéb magánvéleményekre vagy szót kérnek és elmondanak napirendi pont keretén belül, vagy a folyosón kérem megtárgyalni, és ne zavarjuk az ülés rendjét vele.

Több hozzászólást nem látok, ezért erről a pontról szavazni fogunk. Kérem szavazunk.

 

A közgyűlés 15 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a határozati javaslat 8. pontját elfogadja.

 

Törőcsik Pál: 9-es pont, határozati javaslat a Mindenki Sportpályája, Ady úti teniszpályák és a Sportszálló más szervezetben való működtetésével való egyetértést tartalmazza. Felkéri a polgármestert, hogy az átszervezésre vonatkozó részletes javaslatokat terjessze a közgyűlés elé. Kérem, kinek van véleménye, hozzászólási javaslata? Nem látok, vitát lezárom. Szavazunk a kérdésről. Kérem, szavazzunk!

 

A közgyűlés 17 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Törőcsik Pál: Következik a 10-es. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a polgármestert, hogy a létszámleépítés költségeinek megtérítésére kiírt pályázatra nyújtsa be az átszervezések kihatásaként jelentkező igényeket. Határidő: Március 31. Kérdés, javaslat, hozzászólást nem látok. Szavazni fogunk erről. Kérem most szavazzunk!

 

A közgyűlés 18 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a határozati javaslat 10. pontját elfogadja.

 

Törőcsik Pál: Mielőtt a végszavazást megejtenénk, ami az 1-es pontban testesül meg, én mint előterjesztő visszatérnék a 3. pontra, ami az előbb nem került megszavazásra. Mindenképpen egy módosítást javaslok. Elhangzott egy olyan indítvány, módosítás, hogy az úgynevezett főkincstár létrehozásával a KOPI létrehozásában a feladatok között az önkormányzati tulajdonú kft-k, kht-k könyvelése nem szerepelhet. Ez a kitétel. Ez volt egy javaslat. Én a következővel szeretném ezt kiegészíteni. Közben rendelkezésünkre állt a Vikárius átvilágításának tényszerű adathalmaza. Ebből kiderült, hogy az önkormányzati tulajdonú társaságaink könyvelésével, elszámolásával – ha nagyon finoman akarok fogalmazni, és elég kíméletesen – akkor komoly problémák merültek föl. Ezt szeretnénk, és egyik célja volt az eredeti előterjesztésnek, hogy a kft-k is kerüljenek be főkincstárba, illetve a KOPI keretein belül. Szakmailag lehet akceptálni azt a módosító indítványt, hogy a könyvelést a kft-k végezzék el. Viszont azt nem tudom támogatni, hogy az ellenőrzési lehetőségeink a kft-ink és a kht-nk gazdasági működésének törvényessége számszaki, és könyvvizsgálati szempontból történő korrektsége ez a hivatal és az önkormányzat számára ellenőrizhető legyen. Ezért, hogyha ezt a pontot módosítva újból Önök elé hoznám, csak egy olyan kitétellel tudnám támogatni, amelyben egy külön pont szerepelne abban, hogy ellenőrzésre olyan módszert kell kidolgozni, amelyek legalább olyan hatékonyan képesek a kft-k és kht-k működését ellenőrizni, mintha a KOPI-ban történne a könyvelésük. Ezt az ellenőrzési lehetőséget véleményem szerint semmiképpen sem hagyhatjuk el. Ez egy kompromisszumos lehetőség lenne. Szakmailag indokolt kérésükkel kapcsolatban. Ezt kívántam előterjeszteni.

Dr. Tuboly Marianna: Meg kell, hogy jegyezzem törvényességi szempontból is, és a miatt is, mert az önkormányzatnak felelőssége van az önkormányzati vagyon hatékony működtetése irányában, hogy a gazdasági társaságok, kht-k külön magáncégekkel történő könyveltetése és külön ellenőrzése több anyagi forrásokat vesz igénybe és nem eléggé hatékony. Úgyhogy én azt javasolnám a tisztelt képviselőknek, hogy ezt a témát vegyék, vagy javaslom, hogy tekintsék át újból vagy vegyék elég komolyan, és a könyvelésüket is önkormányzati ellenőrzés alá vonják közvetlenül, mert az önkormányzati vagyon nagyon nagy hányadát teszi ki, és gyakorlatilag jelen pillanatban – mint ahogy ezt egy komoly átvilágító cég elemzése is kimutatja – meglehetősen ellenőrizetlenül, hatékonytalanul és szabálytalanul működnek.

Cserti Tibor: Amiért szót kértem, az a konkrét témával kapcsolatos, és általában az lenne a javaslatom, hogy az általános jelleggel, a koncepcióval összefüggő gondolataikat képviselőtársaim még nem mondhatták el. A kérdésem lényege az – én most feltételezésekbe nem bocsátkoznék erre lehetőséget kapunk-e vagy nem. Egyéb vonatkozásban osztom a jegyzőnő észrevételét, bár sommásnak tűnik számomra az a kijelentés, hogy nagy pazarlással hat – pontosan nem tudom, hogy ezt a szót használta – hatékonytalanul működnek ezek az önkormányzati vagyon elemek felhasználásával működő közhasznú társaságaink illetve kft-ink. Én azt hiszem, hogy az ellenőrzési kötelem teljesítése eddig is a társasági jog keretein belül megoldható lenne. Az egy másik kérdés, hogy nyilvánvalóan a hétköznapi finanszírozás. Számomra a KOPI az finanszírozási tevékenység irányítását, végzését, kapcsolattartási témakörét jelenti. Ott egy fokozottabb önkormányzati gyeplőt jelent. A kettő nincs egymással ellentétben. Én a magam részéről nem látok antagonisztikus, feloldhatatlan ellentétet.

Törőcsik Pál: Válaszolva Cserti úr felvetésére módja lesz elmondani még az 1-es határozati javaslat szavazásra bocsátása, végszavazás előtt. Ezt a 3. pontot újból elő kívántam hozni. Nagyon fontos dologról van szó, és ezért kell ebben újból véleményt egyeztetni.

Kiss László: Nekem az a javaslatom, hogy a 3. pontot hagyjuk az eredeti változatban. Én úgy vélem, hogy az önkormányzati kft-k, ugyanúgy az önkormányzat vagyonát képviselik, mint bármelyik más intézmény. Én nem tudom elfogadni azt, hogy kht., vagy kft más könyvviteli, számviteli könyvelési irányelvek szerint kerüljön könyvelésre. Én azt hiszem a közgyűlésnek és az önkormányzatnak az a feladata, hogy a vagyonára vonatkozóan bármikor maximálisan felvilágosítást kaphasson. Én csak az egységes elképzeléseket tudom támogatni.

Böröcz Zoltán: Egy-két dologra szeretném felhívni csupán a figyelmet, és biztosan nem szólok többet ebben a dologban. A Pénzügyi Bizottság vizsgálta egyszer már talán el is mondtam. Jegyzőnő mondja, hogy azért jobb lenne a KOPI-ban, mert nem elég hatékony meg mit tudom én. Most valamit szögezzünk le: amit mi igazából a KOPI-hoz rendeltünk volna, az a könyvelése. Egy könyvelés soha nem hatékony, vagy nem hatékony. Soha nem ellenőriz, hanem rögzít egy bizonyos gazdasági folyamatot pénzben kifejezve. Magyarul nem hatékonynak, hanem objektívnek kell lennie. A legnagyobb értékének azt tartom a gazdasági társaságainknak – és kérem, hogy a hivatal részéről senki ne sértődjön meg, és Önöket is erre kérem – a legnagyobb értéke – ha szabad azt mondanom az, hogy nem hivatal által irányított és nem közvetlen a hivatal által befolyásolt. E miatt az erénye miatt hoztunk létre egyébként a gazdasági társaságot elsősorban. Az ellenőrzés bocsássanak meg, ha úgy gondoljuk, hogy bármelyik gazdasági társaságokat naponta valaki itt be akarja számoltatni, és ráadásul még úgy érzi, hogy ehhez joga is van, az kérem, hogy ebben a kérdésben ne foglaljon állást, inkább kapcsolja ki a gépét. Az ellenőrzése egy gazdasági társaságnak a GT-n keresztül létrehozhatunk egy felügyelő bizottságot, megvalósítható. Évente kötelező beszámolója van a tulajdonos felé, amit mi fogadunk el, utasítunk el, vagy befolyásolunk. És az ellenőrzése még külön az SZMSZ-ben rendelkeztünk, hogy a polgármester úr megbízásából a Pénzügyi Bizottság, ami rendkívüli ellenőrzést is tarthat. Ha ezen kívül még valaki ellenőrzést tart szükségesnek, én azt egy olyan plusznak tartom – bocsássanak meg, de ami már végül is meg is fojthat egy gazdasági szervezet működést.

Törőcsik Pál: Örülök Böröcz úr érvelésének, mert ez pontosan azt támasztja alá, hogy minden további nélkül a KOPI keretein belül is lehetnének, mivel a könyvelés az nem tud hatékony lenni vagy egyebek. Az objektív, tehát nem közvetlen ráhatással van, nyugodtan elférhetne a KOPI keretein belül is.

Dr. Tuboly Marianna: Nagyon sajnálom, hogy nem tudtam eléggé felhívni a figyelmet arra a problémára, ezért javasolnám, hogy a Vikárius anyagát minden képviselő olvassa el. Az összes gazdasági társaságról egy komoly elemzés készült. Ebből megállapítható, hogy nemcsak hatékonytalanul, hanem szabálytalanul is működnek, és úgy gondolom, hogy ebben a felfogásban azt mondani, hogy a gazdasági társaságoknak az az előnye, hogy a hivatal nem foglalkozik vele, azt hiszem súlyos tévedés és úgy gondolom, hogy a Pénzügyi Bizottság eddigi általam ismert ellenőrzési tevékenysége – ami nem is volt – nem is elegendő ezen a téren. Ezt bizonyítja ez az elemzés.

Röst János: Az előterjesztőtől kérnék egy egyértelmű választ, hogy itt kizárólagosan csak könyvelési tevékenységről van szó a KOPI esetében, vagy pedig van olyan hátsó gondolat, amely egyéb társaság létrehozására törekszik?

Törőcsik Pál: Az előterjesztésből ez azt hiszem egyértelműen kiderül. Nem a gazdálkodásba való beleszólás, egyszerűen egy könyvelésnek a szakmai vitelére és egy egységes rendszerbe való beintegrálásáról van szó, amely egy folyamatos, naprakész, azonnali nyomon követhetőséget tesz lehetővé, hogy a költségvetésünket, vagy a cégeink működését rendszeren belül bármikor ellenőrizni tudjuk. Önmagában véve ez sem jelent nagyobb betekintést vagy nagyobb behatást. Én pontosan, mint vállalkozó értem azt, hogy tehetetlenségi nyomatékot, ami egy önkormányzatnak a működéséből adódik, azt ne vigyük bele egy gazdasági egységbe, de erről itt szó nincs. Épp az előbb elhangzott érv bizonyítja ezt, hogy egy könyvelés, az egy objektív, végrehajtó. Ő azt könyveli, amit számára a szakma, a szakvonal átad. Tehát közvetlen ő nem mondja meg, hogy mit csináljon, mit ne csináljon. A szabályok, könyvviteli szabályok szerint könyvel. Tehát semmiben nem zavarja, nem befolyásolja az önkormányzati kht-k és kft-k működését. Meghagyja azokat az előnyöket, amelyek a gazdasági társaságok létéből fakad, és a mozgásterüket nem gátolja, viszont van egy olyan biztos hátterük, ami a könyvelés egyéb vonatkozásában a szabályszerűségnek a törvényi előírásoknak való megfelelésre egy garanciát jelent. Ez az egyik rész. A másik, hogy mivel az önkormányzatnak nemcsak egy ilyen gazdasági egysége van. Betekintési lehetőséget ad, egy kézbe tudja tartani, és gyorsan információhoz juthat a működésükkel kapcsolatosan. Önállóságukat, mozgásterüket nem befolyásolja. Ezért ajánlom újból megfontolásra.

Dr. Tuboly Marianna: A mostani vitából úgy tűnik ki, mintha az önkormányzattól is szeretnék függetleníteni ezeket a gazdasági társaságokat. Szeretném kijelenteni, hogy az önkormányzat nem önjáróan működik. Ezért számomra elég furcsa, hogy a gazdasági társaságokat a hivataltól próbáljuk távol tartani. Hogyha ilyen szándék van, akkor az meg már több mint gyanús, mert miért lenne káros a hivatal? Talán az ellenőrzés tekintetében volna káros a hivatal? Szeretném, hogyha világosan beszélnének a képviselők, mert hovatovább úgy tűnik, hogy az önkormányzati közgyűlés nem akarja, hogy a gazdasági társaságok az önkormányzat és Kanizsa város népének érdekei szerint működjenek. Azt hiszem, hogy ez mindannyiunknak közös érdeke.

Marton István: Én örömmel venném, hogyha a mostani vitában egy kicsit a hivataltól elkanyarodnánk, de azért mielőtt ezt megtesszük én kérem, hogy a szakosztálynak a vezetője fejtse ki ezzel kapcsolatos véleményét. Ez az egyik. A másik pedig egy kérdés. Valamikor, már nem is emlékszem rá pontosan mikor, ez az önkormányzat választott egy átvilágító bizottságot. Emlékeim szerint ebben az átvilágító bizottságban van 5 tag. Ha jól emlékszem 3 önkormányzati képviselő, a hivatal jegyzője és a hivatalban a mindenkor érintett szakosztály vezetője. Ha valamit rosszul mondtam kérem, akkor egy tőlem elhivatottabb ember egészítsen ki, vagy javítson ki. Kérdésem az, hogy van esély arra, hogy ez a bizottság valaha működjön, mert közölnöm kell, hogy én még, mint ennek a bizottságnak a tagja egy tapasztalatcserén vettem részt, ami elég fárasztó volt. Pont az egyik közgyűléssel esett egy időpontba, aminek eredményeként életemben másodszor nem voltam közgyűlésen. Még azt sem mondom, hogy haszontalan volt. De úgy gondolom, hogy ezt az átvilágító bizottságot illő lenne működtetni. Talán nem is jól fogalmaztam. Nem illő lenne működtetni, hanem már lett volna, mert az e heti program szerint november első napjaiban nekünk már anyagot kellett volna kapni itt a sokat emlegetett Vikáriustól. Nem mondom tovább, kérdésemre várom a választ.

Böröcz Zoltán: Többedszer érzem, de most egész határozottan el is hangzott jegyzőnő szájából egy olyan feltételezés, hogy lehetséges, hogy a képviselőkről, akik bizonyos koncepciót támogatnak vagy nem, hogy esetleg el is akarnak titkolni gazdasági társaságnak az ügyeit a város népe előtt. Szeretném jegyzőnőt tájékoztatni, hogy leghatározottabban visszautasítom ezt a kijelentést, mert bármelyik oldal felé is hangzott el, vagy bármelyik képviselő felé, akkor én ezt is egy rosszindulatú, sőt hadd ne mondjam politikai megnyilvánulásnak tartom, ami a jegyzőtől teljesen elfogadhatatlan. Az a javaslatom, hogy ezek után elnézést kell kérnie Önnek a közgyűlés jelen lévő tagjaitól. Tehát ennyit arra a megjegyzésre, amit Ön tett. A tartalmi kérdéshez hadd reagáljak annyit, hogyha Ön azt állítja, hogy azzal, hogy a könyvelés hol van elhelyezve, hogy ez a könyvelés a KOPI-ban van elhelyezve, ezzel tulajdonképpen nagyobb rálátást biztosít a hivatalnak, a hivatalon keresztül az önkormányzatnak vagy a testületnek egy adott gazdasági társaság működésére, akkor jelzem, hogy ez a legelfogadhatatlanabb állapot. Egy könyvelés az egy gazdasági társaságnak a szigorú belügye, ezt megbízás alapján szokták végeztetni, vagy önmaga végzi, és a könyvelésnél kijutó információ – legyen az hivatal, hivatalnok, hivatalvezető vagy önkormányzati képviselő – szigorúan elvetendő, ugyanis ez egy bizalmas tevékenység. Tehát ebből többletinformációt, ha bárki kap, akkor azt a könyvelő céget - legyen az KOPI vagy magántársaság abban a pillanatban el kell meneszteni. Tehát szeretném még egyszer felhívni a figyelmet, hogy a gazdasági társaság és a testület közötti kapcsolatot nem szorosabbra akarjuk fűzni, hanem korrektté tenni, a törvénynek megfelelő ellenőrzéseket kellene végezni és a tulajdonos érdekeit érvényesíteni. Ez semmiképpen sem az ún. cégbe való belelátást jelenti akár könyveléssel vagy bármilyen úton keresztül, hanem szigorú rend megkövetelését tulajdonosi oldalról.

Törőcsik Pál: Pontosan témánál vagyunk, ugyanis én is azt mondom, hogy egy cégnek hogy kire bízza a könyvelését, az a cégnek a legszentebb belügye. Mivel egy egyszemélyes kft. vagy kht-ról van szó, ki az az egy személy? Az önkormányzat. Tehát kinek a legszemélyesebb belügye? Hát az önkormányzaté. Ezért nem tudom mi kifogás van az ellen, hogyha mi ezt a kht-ba akarjuk bevinni, vagy 1 ezred %-ban ki még tulajdonos. Én nem értem ezt a logikai ellenvetést. Ilyen szempontból…

Dr. Tuboly Marianna: Én azt kértem a képviselőktől – nevezetesen akkor most Böröcz úrtól –, hogy szíveskedjék pontosan fogalmazni, vagy nyíltan fogalmazni, mert azt előnyként feltűntetni, hogy a hivatal nem foglalkozik a gazdasági társaságokkal úgy gondolom, hogy nem helyénvaló kijelentés. Pontosan akkor, amikor a gazdasági társaságok – céloztam arra, hogy nem eléggé hatékonyan működnek – erre készült egy elemzés, és kijelentettem, hogy szabálytalanul is működnek, és azt is állítottam, hogy a Pénzügyi Bizottság ellenőrző tevékenysége ezen a téren elégtelen. Mindez azt bizonyítja, hogy az önkormányzat és a gazdasági társaságok közötti kapcsolatot ellenőrzés terén rendkívül szorosra kell fűzni. Ha ezt az önkormányzat 100%-os tulajdonosa a gazdasági társaságainak, és megállapítja, hogy szabálytalan a könyvelésük is vagy a működésük is – ez részletkérdés –, ezért javasoltam, hogy ezt a napirendet kellő információ birtokában tárgyalja meg a közgyűlés, mert itt olyan információk lehetnek, amik jelen pillanatban nem állnak a képviselők rendelkezésére, akkor ennek alapján eldönthető, hogyha kiváló az eddigi működésük, ha erről Önök meg tudnak győződni, akkor minden maradhat a régiben. De én felhívom a figyelmet a szabálytalan működésre és a nem kellő tulajdonosi érdekek érvényesítésének a lehetőségére is, vagy az eddigi gyakorlatára is.

Törőcsik Pál: A szabálytalan működésnek vannak egyéb konzekvenciái is, amit a tulajdonosnak – jelen esetben az önkormányzatnak – kell levonni.

Tarnóczky Attila: Marton képviselő kérdésére annyit válaszolnék, hogy a HIR bizottság a Vikárius Kft. tényleges anyagait fogja tárgyalni. Az első most született meg koncepció tervezet szintjén. A vélemények begyűjtése után a HIR bizottság feladata magaslatán elkezdheti a munkát.

Kiss László: Nem akartam hozzászólni, de az előbb elhangzott, hogy a könyvelés egy gazdasági társaságnak a 100%-os belügye. Ezzel tökéletesen egyetértek, de ehhez hozzá kell tennem, hogy a tulajdonosnak viszont 200%-os belügye. Viszont mi vagyunk a tulajdonosok, tehát maximálisan azt az álláspontot tudom képviselni, hogy a KOPI-n belül történjen az összes gazdasági társaság könyvelése. Ez az egyik. A másik. Mivel jegyzőasszonnyal egyetértek ebben az ügyben, én részemről nem tartok igényt az elnézéskérésre, amit képviselőtársam javasolt.

Budai István: Az kényszerített szóra, hogy ugye szakmailag azért valamennyit én is foglalkozok könyveléssel, és én is úgy gondolom, hogy a könyvelés az rögzíti a gazdasági eseményeket, azért van. Annyiban azért tovább bővíteném, hogy a jó könyvelő, meg a jó adószakember azért ad bizonyos olyan információkat a gazdasági társaságnak, amelyet ő könyvel és ő ismer, ami hasznára lehet az élet során, tehát nemcsak könyvel, hanem megfelelő kontaktus esetén ez annál több, annál sokkal több. Én ezért azt mondom, hogy mivel jellegében, természetében egész más egy gazdasági szervezet, egy gazdálkodó szervezet, mint a költségvetés, ezért én is azzal értek egyet, hogy ne vigyük be a KOPI-ba, hanem igenis ezt csinálja, vagy szervezze úgy a gazdasági társaságnak a könyvelését, ahogy neki tetszik. Vagy maga csinálja, vagy azzal csinálja, akivel akarva. A tulajdonosi ellenőrzést én nem ebben látom, hanem abban látom, hogy az önkormányzatnak vannak bizottságai, az önkormányzat tartsa rajta a szemét a társaságain és a Pénzügyi Bizottságon keresztül, de a revizori csoporton keresztül is - itt az Ágira is gondolok én – igenis megfelelő ellenőrzést lehet tartani. Az sem igaz – és ebben vitatkoznék a jegyzőnővel – hogy a Pénzügyi Bizottság nem csinált még ellenérzőst. Csinált. Lehet, hogy nem tud róla Ön, de igenis vannak jegyzőkönyveink, ami lehet, hogy egyszer majd idekerül. De én azt szeretném, hogy a Pénzügyi Bizottság megállapításainak hatása legyen, amikor mi a bizottsági álláspontot majd ide fogjuk a közgyűlés elé terjeszteni. Nekem továbbra is az a kérésem, hogy nem az dönti el a kérdést, hogy ki könyvel, az a kérdés, hogy jól könyveljen, korrekt legyen, tisztességes legyen és megfelelő ellenőrzést gyakoroljon fölötte az önkormányzat megfelelő bizottsága és az önkormányzat arra kijelölt csapata. Meg hát van egy Felügyelő Bizottság is. Általában ugye az egyszemélyes kft-knél és szerintem abban is lehet bízni. Ez nem kardinális kérdés ez énszerintem.

Törőcsik Pál: Én azt hiszem, hogy az megfontolandó, amit a Budai úr mondott, és egyet is értek vele, csak ez nem zárja ki, hogy a KOPI nem tudna esetleg ugyanilyen színvonalon és ugyanilyen segítséget adni egy gazdálkodó testületnek. Tehát ez egyfajta prekoncepció, hogy eleve egy másodrendű, vagy egy sokkal kevésbé hatékony szervezetnek tételezzük fel eleve a létrehozandó KOPI-t, amelyik csak hátráltatná a gazdasági egységek működését.

Birkner Zoltán: Először is elnézést kérek, hogy ennyi mindent nyomtam. Tisztelt hölgyeim és uraim ezt most azért mondom, hogy egy kicsit engedjék ki a gőzt. Azt mindenki érzi, hogy ez az a pont, az a 3. pont, ami tulajdonképpen ennek a mai napnak az egyik legfontosabb pontja – vagy legalábbis jelentős pontja – a főkincstár felállítása fontos. Azzal mindannyian egyetértünk, hogy a főkincstár első, második, harmadik lépése – van ehhez egy melléklet, ezt tényleg azoknak mondom, akik ezt nem látták – felállítása, nem lesz könnyű és ahhoz, hogy július 1-jén működhessen, bizony most nekünk valamit mondanunk kellene a tisztelt Gazdasági Osztályvezető Úrnak, és a hivatalnak. Na most nekem az az álmom, hogy ez viszonylag széles konszenzussal történjen meg, ez a döntés. Hogy ez megtörténhessen – és ezt majd kérem, hogy erről beszélgessünk és ezért nyomtam ügyrendi gombot – a szavazásnál talán két verziót érdemes felvetni. Van egy engedő verzió, és van egy radikálisabb verzió. Ugye van egy eredeti tulajdonképpen, és ehhez képest van egy módosított. Azt gondolom, hogy mindenféleképpen szeretném, hogyha ez ma megszavazásra kerülne. Tisztelt Uraim! Bocsánat Hölgyeim és Uraim! Ha nem történne meg, kérem Önöket, ne vessük el ezt a kérdést, tárgyaljunk akkor újra róla. Tehát ha ma nem megy keresztül egyetlen egy verzió sem, és nagyon nagy sürgősséggel újra vegyük elő valamikor a közeljövőben, mert még egyszer mondom, ez azért az egyik legnagyobb átalakítás. Ha e mögül most kibújunk, akkor a jövő évi átalakításnak egy nagyon fontos pontját veszítjük el és utólag még egy dolgot szeretnék kérni, hogy most már tényleg hallgassuk meg Beznicza urat, hiszen már többszörösen felszólíttatott tisztelt osztályvezető úr, hogy mondja el a véleményét erről a kérdésről.

Beznicza Miklós: Itt valami fatális félreértések vannak. Ami itt le van írva ebben a KOPI anyagban – mert most hívhatjuk KOPI-nak vagy bárminek – itt szó sincs arról, hogy a gazdasági társaságok jogi, szakmai önállósága egy picit is sérülne. Szó sincs erről. Pusztán egy olyan könyvelői irodáról van szó, egy olyan központi könyvelőirodáról, amely elvégezné a négy, öt, vagy hat gazdasági társaság könyvelését. Itt a jegyzőnő, amit elmondott: én nagyon kérem, bárkinek odaadom azt az anyagot, amelyet az átvilágító cég leírt ezekről a kft-kről és kht-król. Itt szakemberek vannak. Olyan főkönyvi számlaszámok vannak használatban, amelyek ’94 óta nem élnek.

Törőcsik Pál: Nyílt ülésen vagyunk.

Beznicza Miklós: Akkor is elmondom nem név szerint mondom, tehát nem tudja ki. A mérlegük egy része nem fedi a valós állapotot, nem folytatom. Hiába kérünk információt, ezek az információk hamisak. Tehát ahány kft. vagy nem kht. nem mondok neveket mindenhol hamisak és megkérdőjelezi bizonyos mérlegek valódiságát azóta, amióta ezek a kft-k léteznek. Számviteli politikájuk nincs, nem folytatom. Olyan óriási hiányosságokat tártak föl itt, hogy egyszerűen borzasztó, és nem beszélve arról, hogy bizonyos adatok két-három éve nincsenek keresztülvezetve sem a Cégbíróságon, sem a saját könyvükben. Pusztán arról van szó, hogy teljes jogi, szakmai, gazdasági önállósággal egy könyvelőirodában esetlegesen egy könyvvizsgálóval – mert néha ott olyanok is vannak, hogy a könyvvizsgáló sem vette észre. Fekete fehéren leírva, de nagyon szívesen odaadom, elég vastag anyag kielemezve. Pusztán erről van szó. Semmilyen szakmai önállóságot nem kívánunk sérteni ezzel.

Cserti Tibor: Örülök, hogy a Beznicza úr után szólhatok. Én is úgy látom, mint Birkner úr, itt ellenfeszülnek nagyon a mellek, és a kedélyek borzolódnak, ugyanis többről van szó, mint egyszerű technikai kérdésről, hogy ki, kinek, hol, mikor, hogyan könyvel. Elhangzottak olyan summás megállapítások, amik elgondolkodtatók. Gyakorlatilag a történelembe visszanyúlunk, gazdasági társaságokat hozott létre az önkormányzat, ebből a szempontból teljesen mindegy - ez már szakmai finomítás csak, hogy kft. vagy közhasznú társaság – de a feladatok ellátására, közérdekű feladatok ellátása abból a szempontból, hogy hatékonyan oldja meg a feladatait, gazdaságosan oldja meg a feladatait. Ebből a szempontból a tulajdonosi jogok gyakorlását én magam is már emlékeztek rá több ízben ostoroztam, ha úgy tetszik. Az elhangzottak még inkább meggyőztek arról, hogy a tevékenység szakmai ellátása mellett gondot, problémát, sőt ennél riasztóbb jelek is vannak. Én nem vitatom egyébként azt az anyagot, ami jó lenne tényleg, hogyha szélesebb körben publikus lenne. Ezek után én magam is veszem a fáradtságot és elolvasom. És azért kértem egyébként szót általános elveknél még mindig nem annál tartok csak ennél a konkrét témánál. Jó lett volna, hogy a felkérés alapján – és most tényleg ne vegyék sértésnek ezt tőlem – hogy a 2000-es koncepció az egy olyan keresztbe ágyazva születik meg, amikor egyfajta szakmai átvilágítási anyag, és itt konkrétan a Vikáriusnak a szakmai megállapításai előttünk hevernek és ennek kapcsán fogalmazhattuk volna meg a határozati javaslatokat. Nem tartom kulcskérdésnek és …. kérdésnek, és ha úgy tetszik, módosítási javaslatom van konkrétan ennél a pontnál. Semmi, de semmi nem fog történni ha év közben, gyakorlatilag a tulajdonosi jogok gyakorlásával összefüggésben szavazunk a közhasznú társaságok kontra KOPI-val összefüggő kérdésben. Miért? Eddig is elmondtam, az már csak a történelemnek a polémiája, hogy a tulajdonosi jogok gyakorlásáról külön meg kell győzni a hivatalt az elmúlt időszakban…., hogy igen, kötelező napirendi pontok vannak. Meg kell szavazni az előző évi zárszámadást, annál kapcsolatosan is, és az elkövetkező üzleti tervet. Ott a mérlegbeszámolót el kell fogadni, hadd ne mondjam, szóval annak megvannak a szakmai követelményei. Az előttem szólók nagyok szépen ezt a dolgot elmondták. Gyakorlatilag a javaslatnak az a lényege, hogy igenis tegyenek eleget a tisztelt ügyvezetők a beszámolási kötelmüknek, így külön napirendi pont keretén a tulajdonosnak és ott térjünk vissza ezekre a kérdésekre. És engedtessék meg még két további gondolat. Azért az nem megnyugtató tisztelt Beznicza úr, tisztelt Jegyzőnő, és most nem Önöknek, hanem elődeiknek címzem ezt a dolgot, hogy azért vannak ezeknek a társaságoknak, ugye egyszemélyes társaságokról van szó kivétel ugye ott, ahol nem kötelező a könyvvizsgáló …… és azok is elsikkasztanak bizonyos dolgokat. Hát az a könyvvizsgálónak a tevékenysége másról szól. Van egy harmadik. Az ellenőrzésnek a szerepe. Itt most már nagyon sok szempont elhangzott, de az ellenőrzésnél én a Pénzügyi Bizottságnak a szerepét kóstolóba láttam itt a jegyzőnő által. És én nem kívánok részt venni az Önök kettőjük vitájában, de azért engedtessék meg minden olló poszt a tulajdonos kezében ott van és miről beszélek? Hát kérem szépen. A hivatalnak van egy állandó ellenőrző apparátusa, és hogyha gyakorlatilag még a halvány lila – úgymond ködük mert az megfogalmazódik, hogy kérem szépen itt valami bajok vannak – azért ott el lehet végezni, hogy cél, téma, utó és komplex elemzést. Tudom, ez nem az intézményvezető szabályaival összefüggésben, de a Pénzügyi Bizottság felkérése alapján, hiszen az erre vonatkozó határozat az megvan. Én a magam részéről egyszerűen még egyszer azt mondom, hogy a tulajdonosi jogok gyakorlását ez az önkormányzat az elmúlt időszakban és itt van a testületnek a felelőssége nem tartotta be, ehhez a szakmai hátfalat mindenféleképpen biztosítani kéne. Javaslatom még egyszer: önállóan, a tulajdonosi jogok gyakorlásával összefüggésben, amikor beszámolnak a tisztelt egyszemélyes kft-k, illetve a közhasznú társaságok ….hanem teljes körben, akkor térjünk vissza a KOPI kérdésére. A mai nap úgy látom ebben a kérdésben egyértelmű, a többségi szavazatokat bíró döntés születni. Nem is látom egyébként annyira sürgősnek ezt a dolgot, hogy ezen múljon a koncepciónak a kérdése.

Törőcsik Pál: Én a következőt mondanám. Elhangzottak itt kemény érvek. Ha valami a mellett szól, hogy itt nagyon gyorsan rendet kell tenni és nagyon gyorsan be kell avatkozni, hát ezek keményen a mellett szóltak. Ha azt mondtuk, hogy ami az eredeti előterjesztés valamiféle jól működő olajozott és mindenféle szempontból megfelelő rendszerből szeretnék kiforgatni a kft-ket, akkor egyetértenék vele. De sajnos a jelentések és az átvilágítás egyértelműen azt bizonyítja, hogy ilyen esetben a központosítás és az ilyenfajta integrálás és egyéb intézkedés mindenképpen indokolt.

Dr. Tuboly Marianna: Szeretném leszögezni, hogy egyik képviselő úrral és hölggyel sem vagyok polémiában, hiszen a céljaink megegyeznek, néminemű technikai véleményeltérések vannak. Pl. Cserti úr mondatát szeretném kiragadni egy fél mondatát: “hogyha bajok vannak, akkor ellenőrizni kell”. Én úgy gondolom, hogy a központosított könyvelés – nevezzük most ennek – nagyon jó technikai eszköz arra, hogy érzékelni lehessen a bajokat, vagy akár meg lehet őket előzni. Azt hiszem, hogyha külön könyvelő társaságok vannak, akkor nagyon nagy energiákat erőforrásokat kell mind a Pénzügyi Bizottság, mind az ővele együttműködő pénzügyi revizorok részéről fordítani a gazdasági társaságok ellenőrzésére és ez nagyon rendszeressé kell tenni, mert hiszen erre hívtam fel a figyelmet, hogy véleményem szerint most nagyon hébe-hóba van, ha van ellenőrzés.

Cserti Tibor: Egy kérdésre szeretnék választ kapni. A kérdésre kérdés. Megint visszafordulok, ezért indokolt a KOPI létrehozása pontosan ebben az esetben. Kérdésemnek az a lényege, hogy tényleg nincs más eszköz? És a jegyzőnő gyakorlatilag az észlelések alapján máris ellenőrzést rendelt-e el a témában? Felhasználtunk-e minden eszközt gyakorlatilag az itt észleltek kezelésére? Tehát mi indokolja azt, hogy idő előtt komplexen a társaságok tulajdonosi jogok gyakorlása nélkül, az ügyvezető beszámoltatása nélkül, a Felügyelő Bizottsági tagok beszámoltatása nélkül döntsünk előrehozva egy ilyen témában? Sürgetve érzem magam, ugyanakkor bizonyos témában pedig úgy érzem, nem tettünk meg mindent – lehet, hogy csak nekem vannak averzióim a dologgal kapcsolatosan és még egyszer elnézést kérek, hogyha valamiből kimaradtam volna.

Dr. Tuboly Marianna: A gazdasági társaságok tulajdonosi ellenőrzéséért a közgyűlés felel. A jegyző a tulajdonos szempontjából nem is létezik – már elnézést kérek. Tehát egy figyelemfelhívó ellenőrző szerepe van, de azt a jó szándéka szerint teszi meg, hiszen a törvény erejénél fogva a jegyző nem küldheti a gazdasági társaságokhoz a revizorokat a tulajdonos jóváhagyása nélkül. Ezt szeretném, hogyha Ön megértené. A másik kérdése pedig az volt, hogy miért sürget a dolog. Én javasoltam, hogy ezt meg kell fontolni, erre külön figyelmet kell fordítani, akár el is kell napolni ezt a kérdést kellő információ birtokában.

Törőcsik Pál: Szeretném, hogyha ez az oda-vissza válasz megszűnne, mert ebben a dologban úgy érzem kimerítettük a kérdést. Többen állnak hozzászólásra várva még.

Cserti Tibor: Nem exponálom a témában többet magam, úgy érzem, hogy visszaéltem eddig is a türelmükkel, de azért engedtessék meg szólni. Egy picit látszattevékenységnek tartom ezt a dolgot. Igaza van, a jog nagyon kemény kereteit figyelembe vesszük, a tulajdonosi jogok gyakorlásában a jegyzőnek közvetlen szerepe nincsen, de a tisztelt testületnek a felhatalmazása a Pénzügyi Bizottság, a jelenlévő bizottság részére megadta az ellenőrzésnek a jogosultságait, és a Pénzügyi Bizottság elnökével a hibák észlelését – már egyáltalán ha hibákat észlelünk márpedig a megbízásos alapon a Vikárius anyag ugye erre enged következtetni – az én véleményem szerint kutya kötelessége lenne a témában a vizsgálatot máris elrendelni. Én erre kérdeztem rá. Tudom egyébként ennek a lehetőségét, a kioktatást meg köszönöm. Szóval én tartalmiakban szerettem volna előremozdítani a dolgot ezzel kapcsolatban. Elnézést kérek, többet nem fogok szólni.

Tarnóczky Attila: Elnézést, most már nem bírom tovább. Az, hogy milyen problémák merültek fel a kft-ink-nél azt az átvilágítás folyamata …. évről évre, gondolom senkinek sem szándéka átvilágítani ezeket a kft-ket.

Dr. Gőgös Péter: Felhívnám a figyelmüket az átvilágító cég, tehát a Vikáriusnak a javaslatára, mely szerint a kincstári szervezet feladatköreinél szinte minden egyes pontban úgy fogalmaz, hogy a teljes költségvetési intézményre vonatkoztatja. Hiszen ez érthető, hisz mi vagyunk a tulajdonosai a kft-knek és az eddigi ellenőrzési gyakorlataink sajnos csődöt mondtak. Lássuk be a focinál, vagy bármelyik más kft-nél lehetne hibákat találni, mint ahogy az ellenőrzés fel is tárta a hibákat. Egyetlen egy dologra van szükségünk nekünk, hogy naprakész rálátásunk legyen. És hogy ez kinek érdeke, hát nyilván nekünk és hogy kinek nem érdeke ez, hát az nyilván a másik oldal. Én azt szeretném mondani, hogy igenis kardinális kérdésnek tartom, hogy a KOPI könyvelési rendszere terjedjen ki bizony ezekre a kft-kre, kht-kra, hiszen naprakész rálátásunk így lesz, így tudunk csak prognosztizálni és így tudunk korán felfedni bizonyos fonákságokat.

Dr. Baranyi Enikő: Hozzászólásom is ügyrendi. Mind a kettőt nyomtam. Tehát én a magam részéről szeretném megköszönni az osztályvezető úrnak és az eléggé rövid, és tőmondatokat, amit itt meghallottam. Ez meggyőzött 100%-osan engem arról, hogy valóban az önkormányzatnak jó tulajdonosának kéne lenni. Nem igazán értem ezt a hosszú dilemmát és vitát, hisz ugyanakkor számos intézménye van az önkormányzatnak és fel sem merül, hogy az adott szakterület, szféra a kitűzött célja és a funkciója az intézménynek azért fog sérülni, mert a könyvelést nem tudom én hol végzi. Meg van mondva, hogy hol kell végezni. Én úgy gondolom, hogy akkor, amikor olyanfajta hiányosságokat, amit Beznicza úr elmondott, az volt az a pont, ami után mindenkinek el kellett dönteni, és valószínű, hogy akkor már eldöntötte, hogy milyen gombot fog nyomni. Saját magunkat ismételjük. Van egy előterjesztési, van egy előterjesztő, a 3. pontról kellene (ugye a 3. pont) szavaznunk. Én azt kérem, hogy szavazzunk arról, hogy a vitát zárjuk le és most már szavazhatnánk.

Törőcsik Pál: A vita lezárására ügyrendi javaslat történt. Kérem vannak még hozzászólók, de erről szavazni fogunk. Én arra kérném, miután a vitát lezártuk, erről most először is szavazni fogunk.

 

A közgyűlés 16 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Röst János: Úgy gondolom, hogy erről a pontról már szavaztunk, tehát igazából nincs mit lezárni. A vita az 1. pontról szólt, tehát úgy gondolom, a 3. pontról nem is lehet szavazni jogszerűen.

Törőcsik Pál: Igen, én a 3. pont – ez egy új előterjesztést fogok a 3. pontról megfogalmazni, mielőtt a végszavazást megejtenénk, ezért most 5 perc szünetet rendelek el.

 

(Szünet)

 

Törőcsik Pál: Tekintettel, hogy nagyon fontos részéhez érkeztünk el ismét ennek a koncepciónak a tárgyalása során és a 3. határozati javaslat egyszer már szavazásra került, én közben szeretnék ezzel kapcsolatban tekintettel a felmerült körülményekre újra szavaztatni. És kérdezem a képviselőtársaimat erről szavaznánk, az újraszavazással kapcsolatosan a 3. sz. határozati javaslatra. Kérem erről szavazunk most.

 

A közgyűlés 14 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Törőcsik Pál: Két verziót szeretnék felolvasni, amelyről szavazni fogunk. Az egyik: a 3. sz. határozati javaslat: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése elvileg egyetért a Főkincstár 2000. július 1.-i létrehozásával és felkéri a polgármestert, hogy a Főkincstár létrehozásához szükséges részletes javaslatot terjessze a közgyűlés elé, a feladatai között az önkormányzati tulajdonú kft-k, kht-k könyvelése nem szerepelhet.

A másik javaslat, amiről szavaznunk kell, ugyanez a szövegkörnyezet: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése elvileg egyetért a Főkincstár 2000. július 1-i létrehozásával és felkéri a polgármestert, hogy a Főkincstár létrehozásához szükséges részletes javaslatot terjessze a közgyűlés elé. A koncepcióban a KOPI feladatai között a kft-k és kht-k könyvelése is szerepeljen.

Először szavazásra az kerül, amelyet először olvastam fel, amelyben a KOPI feladatai között a kft-k, kht-k könyvelése nem szerepel. Erről szavazunk most. Mielőtt még szavaznánk Cserti Tibor ügyrendi gombot nyom.

Cserti Tibor: Nekem is volt egy módosító indítványom, gyakorlatilag finomít a dolgokon, kérem megszavaztatni.

Törőcsik Pál: Kérem Cserti Tibor urat, hogy a módosító indítványát ismételje meg.

Cserti Tibor: A módosító indítványom lényege az volt, hogy a gazdasági társaságok KOPI-ba történő szervezéséről döntés most ne szülessen, egészen a gazdasági társaságok 1999. évi mérlegbeszámolójának elfogadásáig. Ennek függvényében térjünk vissza erre a kérdésre. Tehát gyakorlatilag ez is egyébként március 31, összefügg ez a két időpont, de szakmailag nyilvánvalóan mást tartalmat takar. Meg kell ismeri, hogy milyen problémák voltak, ennek a szakmai, működési, pénzügyi, finanszírozási…

Törőcsik Pál: Pontosan értem, és erről fogunk először szavazni. Először tehát Cserti képviselő úr módosító indítványát, amelyben azt kéri, hogy most ne döntsünk, a szöveget nem kívánom ismételni, világos miről. Erről szavazunk most.

 

A közgyűlés 5 szavazattal, 7 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

 

Törőcsik Pál: Most arról szavazunk, amit az előbb mondtam, amelyben a kft-k és a kht-k nem szerepelhetnek a KOPI szervezetében. Erről szavazunk most.

 

A közgyűlés 3 szavazattal, 10 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

 

Törőcsik Pál: Most pedig arról szavazunk, hogy a KOPI szervezetében a kft-k és a kht-k könyvelése is szerepeljen. Erről szavazunk most.

 

A közgyűlés 12 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

 

Törőcsik Pál: Ezek után az 1-es határozati javaslatról szavazunk, amely így hangzik: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a részletes tervező munka alapjául elfogadja a 2000. évi költségvetési koncepcióra előterjesztett javaslatot azzal, hogy a VIKÁRIUS Kft. által az intézményi körre kidolgozott költségvetési tervjavaslatok kerüljenek előterjesztésre, határidő: február 15. Ügyrendi gombot nyom Birkner Zoltán.

Birkner Zoltán: Sajnos bejött az, amitől tartottam. Azt gondolom, hogy erről még beszélgetnünk kell, és most ezt szeretném kérni. A legközelebbi soros közgyűlésünkre vegyük napirendre ezt a kérdést, addig ismételten tárgyaljunk erről. Azt gondolom, hogy a lehető legrosszabb megoldás született itt most, ugyanis nem …. adtunk felhatalmazást arra… ez ügyben, holott a Főkincstár létrehozásának legtöbb részével mindenki egyetért. Tehát akkor most nagy tisztelettel kérem Önöket uraim és most Alpolgármester urat is, hogy vegyük a következő közgyűlésünk napirendjei közé ismételten ezt a kérdést, addig beszéljünk róla bizottságokban újra, mert ezt most nem szabad így hagyni, ahogy történt.

Törőcsik Pál: Kérem a következő, az 1-es határozati javaslatról ettől függetlenül szavazunk. Kérem értelme van.

 

A közgyűlés 12 szavazattal, 6 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

 

379/1999.(XII.21.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. a részletes tervezőmunka alapjául elfogadja a 2000. évi költségvetési koncepcióra előterjesztett javaslatot azzal, hogy a Vikárius Kft. által az intézményi körre kidolgozott költségvetési tervjavaslatok kerüljenek előterjesztésre.
    2. Határidő: 2000. február 15.

      Felelős : Tüttő István polgármester

    3. felkéri a polgármestert, hogy a

vonatkozó javaslatát terjessze a közgyűlés elé.

Határidő: 2000. február 29.

Felelős : Tüttő István polgármester

3.) elvileg egyetért az IKI 2000. június 30-val történő átszervezésével. Felkéri a polgármestert, hogy az átszervezésre vonatkozó részletes javaslatot terjessze a közgyűlés elé azzal, hogy az intézmény önállósága nem sérülhet.

Határidő: 2000. március 31.

Felelős : Tüttő István polgármester

4.) elvileg egyetért a Szociális Foglalkoztató 2000. június 30-val történő átszervezésével. Felkéri a polgármestert, hogy az átszervezésre vonatkozó részletes javaslatot terjessze a közgyűlés elé.

Határidő: 2000. március 31.

Felelős : Tüttő István polgármester

    1. elvileg egyetért a Cserháti Sándor Mezőgazdasági és Gépészeti Szakközépiskola, a Széchenyi István Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola, a Zsigmondy-Winkler Műszaki Középiskolák átszervezésével és az átszervezési munkák előkészítéséhez szakmai bizottságot kér fel, melynek tagjai:
    2. Janzsó Antal

      Balogh András

      Tóth László

      Dr. Balogh Imre

      Balogh László

      Dr. Horváth György

      Dr. Nemes Pál.

      Felkéri a polgármestert, hogy az átszervezésre vonatkozó részletes javaslatot terjessze a közgyűlés elé.

      Határidő: 2000. február 29.

      Felelős : Tüttő István polgármester

    3. elvileg egyetért a Hevesi Sándor Művelődési Központ közhasznú társasággá történő átalakításával
    4. Felkéri a polgármestert, hogy az átszervezésre vonatkozó részletes javaslatot terjessze a közgyűlés elé.

      Határidő: 2000. március 31.

      Felelős : Tüttő István polgármester

    5. elvileg egyetért a Mindenki Sportpályája, az Ady u.-i teniszpályák és a sportszálló más szervezetben való működtetésével.

Felkéri a polgármestert, hogy az átszervezésre vonatkozó részletes javaslatot terjessze a közgyűlés elé.

Határidő: 2000. március 31.

Felelős : Tüttő István polgármester

8.) felkéri a polgármestert, hogy a létszámleépítés költségeinek megtérítésére kiírt pályázatra nyújtsa be az átszervezések kihatásaként jelentkező igényeket.

Határidő: 2000. március 31.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

 

3.) Javaslat a Rózsa utca 9. szám alatti vívócsarnok használatáról szóló megállapodás meghosszabbítása (írásban)

Előadó: Balogh László bizottsági elnök

 

 

Cserti Tibor: Hozzászólása nem érthető!

Törőcsik Pál: A mai döntésünk értelmében ez mindenképpen vissza fog kerülni és egyeztetéseken fog még keresztülmenni. Szerintem nem minden tanulság nélküli lesz az az egyeztetés, amit ebben az ügyben fogunk még tenni. Azt hiszem a koncepcióval kapcsolatosan bőven lesz lehetősége minden képviselőtársamnak kifejteni a véleményét. A mai szavazás eredményét tekintve azt hiszem, hogy ez a következő közgyűlésen hasznosabb lesz. Ezért tehát a 16. napirendi pontként a Rózsa utca 9. szám alatt vívócsarnok használatára szóló megállapodás meghosszabbítása a következő napirend.

Balogh László: Tényleg csak a lényegre szorítkozva, a megállapodás meghosszabbításáról szóló javaslatot 3 bizottság is megtárgyalta, ketten az “A” verziót támogatták, egy pedig nem foglalt állást az időtartamban. December 31-ig szól a megállapodás és egy tételmondat a MÁV Nagykanizsai Torna Egylet és a VIVERE Alapítvány hivatkozva a sportegyesület vívóinak eddigi eredményeire kéri a megállapodás meghosszabbítását. Ők 15 évre kérik, mondván, hogy méltán lehet büszke a vívóklub az eredményeire és ugyanígy a város is. Én a méltatást most nem hoznám elő, mindenki olvashatja, ráadásul a vívócsarnok egy általános iskolával együtt használódik, tehát nem jár bővebb pénzkiadással, így én azt gondolom, két bizottsági véleménnyel a hátam mögött, hogy nyugodtan tehet a város egy hosszú távú pozitív gesztust a minőség és a mennyiség indokolásában. Nem hiszem, hogy ebben az esetben nem a méltányoló szempontok kellene, hogy győzzenek. Kérem az “A” verzió támogatását.

Marton István: Minden elismerésem a vívóké. Csak azt nem nagyon értem, hogy a méltánylandó sportbeli sikerek hol függnek azzal össze, hogy 5 vagy 15 évre hosszabbítunk-e meg egy bérleti szerződést. Én úgy gondolom, hogy a rövidtávú szerződéskötés az értelmetlen, a hosszú távú meg majdnem ugyanolyan értelmetlen, mert az elkényelmesedést serkenti. Tehát én, úgy látszik ma a tisztelt Oktatási, Kulturális és Sportbizottságnak velem kapcsolatban nincsen jó napja, mert én nem tudom támogatni az ő állásfoglalásukat. Én a Művelődési Osztály álláspontjával értek egyet, nevezetesen, hogy 2005-ig kössük meg és 2005-ben az új testület majd eldönti, hogy van-e olyan állapotban a vívócsarnok a jó gazda gondosságával, mint jó bérlők eljárnak-e kellően. Én nem tudom ezt támogatni annál inkább sem, mert ezzel kapcsolatos negatív példa éppen a közelmúltban volt egy, nem kívánom megnevezni az illető sportegyesületet, de a város északi területén működött és a hosszú távú szerződés után 2 évre minden borult. Nagyon bízom benne, hogy a vívóknál ilyen gond nem lesz, de 15 év az elképesztően hosszú idő. Ami jelenti azt szerintem, hogy nyugodtan lehet ez 3 x 5 év, és ez összességében 15 év, vagy akár 50 év is, ha ilyen eredményeik lesznek, de a mai világban 5 évtől előbbre látni, hogy valaki vindikálja azt a jogot, hogy 5 évtől előbbre lát, szerintem meglehetősen felelőtlen.

Kelemen Z. Pál: Úgy vélem, hogy ma mindenki a biztonságra törekszik, és ebben a 15 évben benne van ennek az igényében ez is. Úgy gondolom, hogy nem túlzott igény, és én ezért tekintettel a vívók teljesítményére, és klub nagyszerűségére, kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy ezt a változatot támogassák, a 15 évet.

Törőcsik Pál: Kíván még valaki szólni? Nem látok jelentkezőt, ezért a vitát lezárom.

Látom, hogy jelen van a vívó szakosztály képviselete, megadom a szót.

Bálits Károly: Köszönöm a megtisztelő lehetőséget, hogy a vívó klub, pontosabban a MÁV NTE vívói nevében kérjem az Önök további támogatását, azzal a jelenléttel, amit Önök lehetővé tettek. Ezt a vívótermet 16 évvel ezelőtt határoztuk el építeni, saját magunk és saját elhatározásunk jól felfogott érdekében. Gazdái vagyunk a teremnek, hiszen az építési költségeknek, az akkor bekerülő építési költségeknek folyó forintban kifizetett részének több mint 60%-át a vívók gyűjtötték össze és biztosították a városnak azt a lehetőséget, hogy vívóterme, illetőleg iskolájának tornaterme legyen. Továbbiakban 7 millió egynéhány százezer forint nyilvántartási értékbe került akkor a megvalósítás után a terem nyilvántartásba, ennek a differenciált részét, ami nem forintban, hanem társadalmi tevékenységben és a vállalatok által adott anyagi eszközökkel kvázi az egész termet mi építettük meg, ha úgy tetszik közhelyen, városi helyen a saját részünkre. Miután saját részünk a világban sohasem létezik, valahol valakikkel meg kellett osztozkodnunk, részben anyagi, részben eltartási okból.

A város akkor azért határozott úgy, hogy 15 évre a rendelkezésünkre adja, s ha megengedi a Marton úrnak külön említeném ezt a fontos dolgot, hogy mit értek 5 év alatt és mit értek 15 év alatt. Én tudom, hogy vannak közgazdászok, akik 5 évnél tovább tényleg nem látnak, de sajnos, de aki a jövőjét akarja magának csinálni az legalább 15 évet látni óhajt ebből a világ folyásából, ugyanis az egy lényeges momentum. Mi akkor azért kaptuk meg 15 évre ezt a lehetőséget, mert befizettük előre a használati díjat. Most ugyanezt csináltuk azzal, hogy építettünk ott akkor kopár helyen, kb. ma építési áron számítva, de értékét számítva nem, kb. 8 millió forint értékű parkot. Ez a park egyébként. ha eladásra kerülne 80 millió forintot érne szakemberek szerint. Ha azt veszem alapul, hogy a kimutatás szerint 1 millió 300 ezer forintba kerül az iskolának az egész …., ahol ők kétharmad részt igényelnek és mi csak egyharmadot, ha leosztom az évest, akkor ez kb. 400 ezer forint. Ha 8 millió forintot a 15-tel leosztom anyagi okokból, az szintén 450 ezer forintot tesz ki. Továbbiakban, miután egy önkormányzat nem lehet olyan alakulat, hogy ezer forintonként gyűjtsön össze számottevő összeget, a vívók képesek voltak arra, hogy ezer forintonként összegyűjtsenek annyi pénzt, hogy a felújítás, tehát a 15 év után esedékes – és itt van az, hogy 15 évre illik látni egy építményben -, 1.300.000 Ft-tal támogatják a felújítást, amihez részben önkormányzati, részben állami pályázati úton nyertek támogatást. Ha most ezeket összeszámolom és visszaosztom, akkor kiderül, hogy a vívók, akik ebben tevékenykedtek, előre kifizették a bérüket. Ez a dolog anyagi oldala.

A másik: a vívószakmai oldala. A vívás egy olyan sport, ahol kb. 8 év után lehet azt mondani valakiről, hogy te most már elmehetsz és jobbfajta versenyeken is részt vehetsz. Ez történt most. Azok a kislányok és azok fiuk, akik odajárnak, és ma világversenyeken vesznek részt, mint válogatottak, ezek 8-10 éve járnak oda. Tehát egy ciklusra biztosítottan egy vívószakosztálynak az eredményes és korrekt működése érdekében szükség van minimum 10-12 évre. Az már csak technikai játék, hogy 12-őt vagy 15-öt veszek alapul. Én köszönöm azoknak a megértő uraknak és hölgyeknek, kik felmérik szakmailag is, hogy erre miért van 15 évre szükség, kérem e két okból van 15 évre szükség. Én nagyon köszönöm, hogy Önök lehetővé tették és külön köszönöm, félreértés ne essék, minden oldalra vonatkozik, akik fiatalos gondoskodással és gondolkodással konstatálják azt, hogy itt gyerekekről van szó, méghozzá azokról a gyerekekről, akik majd Önöket el fogják tartani 15 év múlva. Engem már nem kell eltartani, én 69 esztendős vagyok. Ezek a fiuk és lányok lesznek, akik a várost reprezentálják olyan versenyeken, mint amit májustól is rendeztünk és az elkövetkezendő időben világkupa versenyek sorozatban rendezünk. Köszönöm, hogy meghallgattak és kérem tisztelettel, hogy a 15 év mellett foglaljanak állást.

Bicsák Miklós: Én nagyon röviden egy másodpercben igazolom, hogy amit Bálits úr elmondott, ha ma a képviselőtársaim elolvasták a Zalai Hírlapot, az első oldalon a vívással foglalkozik, Kiss György edző úrnak a fényképével. Ez is prezentálja, hogy városunkban a vívósport milyen eredményekkel és egyéb dolgokkal a város hírnevét öregbíti.

Marton István: Én egy másodpercig sem vitattam azokat az érdemeket, amiket kiváló barátunk Bálits úr itt előadott, de meg kívánom jegyezni, hogy ebben az esztendőben, amikor éppen lejár a szerződés, kiváló eredményeket értek el a vívók, hát én igenis úgy gondolom, hogy nem kell okvetlenül 16 évig, hanem bőven elég 5 esztendőre odaadni.

Tarnóczky Attila: Sajnálom, hogy a vita olyan formát kezd ölteni, hogy ki tartozik kinek, a város a vívóknak, a vívók a városnak, ki mit épített, ki mit támogatott. Szeretném leszögezni, hogy mindkét javaslat a vívók támogatásának javaslata. Tehát ilyesfajta szétválasztása a két javaslatnak teljesen alaptalan.

Törőcsik Pál: Kíván-e még valaki, nem? A vitát lezárom, szavazni fogunk. A határozati javaslat Önök előtt lévő része. Az első határozati javaslat a.) pontjáról szavazunk, ami 15 éves bérbeadás. Kérem erről szavazunk most.

 

A közgyűlés 13 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 5 tartózkodás mellett a javaslatot elfogadja.

 

Törőcsik Pál: Kérdés, hogy vagyon érintő kérdésben minősített vagy egyszerű többség kell-e? Kérem mi a jogi álláspontja jegyző asszonynak?

Dr. Tuboly Marianna: Eddig minden több évre kiható, vagy olyan évre kiható kötelezettségvállalás esetében, ami nem szerepelt az elfogadott költségvetésben, minden esetben minősített többséget javasoltunk. Az, hogy az előbbiekben a koncepció általános részre nem volt minősített többség, ennek az az oka, hogy az egy tervező munka alapjául szolgáló koncepciót fogadott el és abban konkrét kötelezettségvállalás, forint nem szerepel.

Törőcsik Pál: Tehát jelen helyzetben akkor ez minősített többséget igényel?

Dr. Tuboly Marianna: Igen.

Törőcsik Pál: Amennyiben minősített többséget igényel, egyébként a határozati javaslat alatt minősített többség igény van feltüntetve az előterjesztésben. Legalul található.

Röst János: SZMSZ-ben meg kell nézni, hogy van ez benne.

Törőcsik Pál: Jegyző asszony még egyszer válaszol erre.

Dr. Tuboly Marianna: A korábbi költségvetési vitánál, amikor olyan költségvetési kiadásról szavazott a képviselőtestület, amely nem szerepelt az elfogadott költségvetésben, akkor ezt a vitát részletesebben kifejtettük vagy a véleményemet elmondtam, mely szerint valójában kötelezettséget vállalni olyanra, ami nincs az elfogadott költségvetésben, csak rendelettel szabad. Jelen esetben több éves kihatású kötelezettségvállalásról van szó, ami meg kell, hogy jelenjen az adott évek költségvetési rendeletében. Ezért minősített többség a véleményem szerint az elfogadható és törvényes.

Cserti Tibor: Meggyőződésem szerint, hogy az előterjesztésnek a része a határozati javaslat és nem rendeletet érint, ezért minősített többséget nem igényel. Tulajdonban ilyen értelemben változást nem indukál, költségvetési tétel eddig is térítésmentes volt, ezután is az lesz. Ilyen értelemben, az hogy javasolt, egyetértek egyébként. Általában, ha valami az önkormányzati tulajdonhoz kapcsolódik és több évre, általában igen. Jelen esetben ez három fő elemet nem érint. Fel szeretném hívni a figyelmet, és azért kértem ügyrendit, mert ha van amikor újra kell szavazni, szíveskedjenek átgondolni, akkor most szükség van rá. Miért? Gyakorlatilag azért, mert a kuratóriumnak van egy másik állásfoglalása. Karcsi bácsi kicsit szégyenlősen elmondta. Ez az alapítvány uraim közadakozásból, amellett, hogy missziót tölt be, nem mondom, hogy milyeneket, gondolom jól ismeritek 1.350.000 Ft-tal kötelezettséget vállalt az ISM felé. Együtt nyertünk. Együtt szeretnénk felújítani, együtt szeretnénk használni azt az önkormányzati tulajdont. Hát tegyük lehetővé közösen. Javaslom, hogy szavazzunk újra, próbáljuk meg együttgondolkodva.

Röst János: Nem kell újra szavazni. Az SZMSZ 62. §-a egyértelműen rendelkezik, ez nem tartozik a hatálya alá. Nem rendelet, a felsorolásban nem szerepel, én úgy gondolom teljesen felesleges, megkapta a többséget, menjünk tovább.

Tarnóczky Attila: Annak idején, amikor ez a téma először felmerült és lassan háromnegyed éve van, én akkor felvetettem ezt a kérdést. Magam is úgy gondoltam, hogy egy határozati javaslat minden esetben egyszerű többséget igényel. Ezzel a kérdéssel a közgyűlés nem óhajtott foglalkozni érdemben és onnantól kezdve határozatok sorát hoztuk úgy, hogy minősített többség volt előírva és ennek alapján lett elvetve vagy megítélve. Hogyha most ebben a kérdésben a közgyűlés megváltoztatja eddigi gyakorlatát, akkor szerintem ennek visszamenőleges hatálya bőven van, az előzőekben hosszadalmas viták során meg nem szavazottnak nyilvánított változatok azok mind meg vannak szavazva egyszerű többséggel, ugyanilyen gondolatmenet alapján, mint ez a javaslat meg lett szavazva egyszerű többséggel Önök szerint. Lehet, hogy igazuk van, de még egyszer azt mondom, hogy az SZMSZ-ben az átalakítás után egyértelműen tisztázni kell, de hozzáteszem, hogy ezt a gyakorlatot háromnegyed éve folytatjuk hozzászólás nélkül.

Törőcsik Pál: Következő kérdést teszem fel szavazásra. Elhangzott egy javaslat Cserti úr részéről, tekintettel arra, hogy nem mindenki előtt volt világos, hogy minősített többséget igényel vagy nem, arról szavazunk, hogy megismételjük-e ennek érdekében a szavazást. Erről most szavazunk. Ismételjük-e meg a szavazást.

 

A közgyűlés 17 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Törőcsik Pál: Önök úgy döntöttek, hogy ismételjük meg a szavazást. Ezért most külön felhívom a figyelmet, hogy a döntésünkhöz minősített többség szükséges. Ennek tudatában újból felteszem szavazásra a kérdést, a határozati javaslat 1-es a.) pontját, amennyiben 2015. december 31-ig. Kérem erről szavazunk.

 

A közgyűlés 15 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Törőcsik Pál: Még egy szavazás van, a 2-es sz. határozati javaslat, ami egy szövegmódosítás. Kérem szavazzunk.

 

A közgyűlés 17 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

 

 

 

380/1999.(XII.21.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. mint tulajdonos használatba adó, a használatba vevő MÁV Nagykanizsai Torna Egylet és a VIVERE Gyermekvívási Alapítvány részére a Nagykanizsa Rózsa u. 9. szám alatti vívócsarnokot térítésmentesen használatba adja az alábbiak szerint:

A megállapodás érvényességi ideje 2015. december 31. A közgyűlés felhatalmazza a polgármestert a megállapodás aláírására.

Határidő: 2000. január 1.

Felelős : Tüttő István polgármester

    1. a “Megállapodás” (4) pontjában a Zemplén Győző Általános Iskola helyett a “földrajzilag legközelebb álló oktatási intézmény” szövegrészt hagyja jóvá.

Határidő: 1999. december 31.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

 

Bálits Károly: Köszönöm azt, hogy Önök tényleg a gyerekeket pártolják és nem esetlegesen más nem éppen egyértelmű individumkat. Köszönöm a segítségüket. És úgy vegyék kérem, hogy egy öreg ember is megköszöni Önöknek.

 

 

4.) Előterjesztés a Mikkamakka játszóközpont részére történő térítésmentes helység használatba adásáról (írásban)

Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester

 

 

Balogh László: Van egyféle párhuzam az előző napirendi ponttal, mivel egyértelmű álláspontom van, ezért szeretnék érvelni mellette nagyon röviden. Néhány kiegészítő mondat hadd hangozzék el az előterjesztéshez képest. Ezt a Mikkamakka játszóközpontot Budapesten 1994-ben hívta létre egy pszichológusokból álló csoport, melyet az e célra létrehozott kiemelt közhasznú alapítvány működtet. Elsősorban prevenciós jelleggel 9 éves korig fogadják a gyermekeket, szerteágazó munkájuk során a családokra is építenek. A Családügyi és az Oktatási Minisztérium is úgy döntött, támogatják a módszer országos elterjedését. Így Kanizsán is hamarosan megkezdhetné munkáját a Mikkamakka országos pénzből, mi csak a helyet adnánk és a benne dolgozók társadalmi munkában tevékenykednének. Három bizottság is támogatta az elképzelést, így az OKSB is egyhangúlag. Egy szép pozitív üzenet lehetne így karácsony előtt ez a játékközpont a kanizsai kisgyerekeknek és szüleiknek, nagyon kérem támogassák. Felhívom a figyelmet arra, hogy egy év után felülvizsgáltatjuk a megállapodást, de kérem, hogy a 3 évre szóló megállapodást támogassák.

Dr. Horváth György: Balogh László urat annyival egészíteném ki, hogy ismerve a programjukat igazán nagyon nemes, valóban a prevenciót illetve a gyerekek ilyen irányú nevelését segíti. Sajnos erre még nem volt lehetőség a városban. Biztos, hogy kamatozni fog a következőkben is. A támogatását ajánlom képviselőtársaimnak is.

Tarnóczky Attila: Az elképzelés hasznosságában magam is reménykedem, ugyanakkor meggyőződésem, hogy az Oktatási bizottság előterjesztése egy olyan helyet jelöl meg az alapítványnak, ami nem igazán arra való. Nem biztos, hogy abban az épületben kell működnie egy ilyen az eddigiekhez képest teljesen más rendeltetésű intézménynek, csoportnak és hozzáteszem, hogy ez az irodaház, ami társadalmi szervezetek részére került kiajánlásra, betelepítésre, azok a földszinti részen tartalmazza azt az egyetlen, még meglévő helyiségrészt, azt a két nagy szobát, amelyik összenyitható, amelyik bármelyik társadalmi szervezet részére lehetőséget adhatna arra, hogy ott valamiféle nagyobb létszámmal, akármilyen rendezvényt létrehozhatna anélkül, hogy helyet kellene bérelni itt, ott, amott. Én azt javaslom, hogy ezt a helyet most adjuk oda az alapítványnak, de próbáljunk megfelelőbb helyet, ez nem kizárt találni, megüresedhetnek ilyen alkalmas helyiségek még a belvárosban is. Tehát a javaslatom az, hogy szóljon úgy a határozat, hogy 2000. január 1-jétől - alkalmasabb elhelyezés találásáig – legfeljebb 3 éves szerződést kössön stb. És akkor kívánom, hogy olyan helyet találjunk, ha lehet, ami az alapítványnak is tökéletesen megfelel, de az irodaház funkcióját is meghagyja az eredeti elképzelés szerint.

Törőcsik Pál: Az alapítvány részéről kíván-e valaki hozzászólni?

Az alapítvány képviselője: Négy kollégámat is képviselem akkor most itt, amikor Nagykanizsán szeretnénk létrehozni a már említett Mikkamakka játéktárat. Hogy miben gondolkoztunk? Mi úgy gondoljuk, ami igaz is, hogy a gyermekek alapvető tevékenysége a játék, mondhatjuk azt is, hogy ez a munkája. Mi a játékot elismerjük egyetemes emberi tevékenységnek, tiszteljük a gyermeket, jogaikat tiszteletben tartjuk és szeretnénk biztosítani azokat. Ezen gondolatok mellett kezdtük el szervezni a játéktárat, amely szolgáltatása nagyon sokrétű. Családi nevelést megerősítendő jellege van, amikor édesanyák, apukák gyermekeikkel együtt, hangsúlyozom együtt játszhatnak ebben a minőségileg felszerelt játéktárban, prevenciós jellegű ahogy említette az Oktatási Bizottság elnöke, hisz egész korai időszakban fel lehet ismerni azokat a részképesség hiányokat, kieséseket, amiket korrigálni lehet ahhoz, hogy ne legyen tanulási zavar a későbbiek folyamán, másodlagosan magatartás, viselkedészavarok és deviáns magatartás ne alakuljon ki. Tehát egy hosszú távon megtérülő, de nagyon jó befektetés lenne ez a városnak. Kiegészítésként még annyit a tisztesség kedvéért szeretnék elmondani, hogy a munkánk egy része társadalmi munka, minimális bérezést az alapítvány biztosít számunkra, ezt a tisztesség így kívánja hogy elmondjam. A felszerelést és a játékokat a minisztérium támogatja 3 évig ugyan mindig csökkenő finanszírozással, de biztosítanák számunkra. Európai hírű ez a játéktár, ami Budapesten működik és Dunántúlon az egyetlen lenne. Én úgy gondolom, hogy Nagykanizsán egy ilyen szolgáltató centrum működtetése az nagyon jót tenne a város hírének is, a gyermekeinkről meg nem is beszélve. Köszönjük a 3 bizottság támogatását, szeretném még végszóként azt is elmondani, hogy természetesen egyeztettünk a Művelődési Osztály vezetőjével és természetesen felkerestük Nagykanizsán mindazokat az intézményeket, akik a 9 éves korú gyermekekkel találkoznak munkájuk során. Velük egyetértésben, velük együttműködve és az ő munkájukat kiegészítve szeretnénk a munkánkat végezni, amelyhez az Önök támogatását kérnénk a mai napon itt és most.

Kiss László: Az előterjesztést áttanulmányozva látom, hogy a játékközpont egy újfajta szolgáltatást kínál a családok számára és felsorolja, hogy mit. Aziránt érdeklődnék, hogy ennek a szolgáltatásnak az igénybevétele milyen költségkihatással jár, díjmentes-e vagy esetleg kell-e érte fizetni, vagy milyen módon akarják ezt megvalósítani.

Az alapítvány képviselője: A nagykanizsai játéktár a budapesti játéktár részeként működne egy darabig, tervbe van véve, hogy 3 év múlva teljesen önálló lehet. Pillanatnyilag Budapesten minimális díjat, alapítványi befizetést kérnek a játékhasználatért. Úgy tudom, meg jól tudom, Budapesten 200 Ft volt. Külön bérletet is lehet igényelni, természetesen hozzá kell tenni, hogy innen még senki nem lett elküldve azért, mert nem tudott fizetni. A szociális helyzet igénybevétele itt ugyanúgy érvényesül.

A budapesti Mikkamakka vezetőjének az az álláspontja, hogy ezekre a nagyon drága játékokra sokkal jobban vigyáznak a szülők abban az esetben, ha egy kicsikét érződik, hogy anyagilag is felelősek érte.

Az Alapszabályzatba le van fektetve, hogy minden ilyen összeg visszafordítandó kötelezően a játék további beszerzésére. Ebből a befolyt összegből sem a bérezés, sem a rezsi, sem egyéb költség nem fizethető. Kimondottan a játékvásárlásra fordítható vissza. Le van fektetve az alapszabályban.

Cserti Tibor: A magam részéről támogatom mindenféleképpen az előterjesztést, a nemes célokat többen méltatták. Javaslom időnként közgyűlés tartásának színhelyéül…

A harmadik: természetesen valószínűsítem, hogy a határozat elfogadásához az előterjesztésben foglaltakkal ellentétben nem egyszerű szótöbbség szükséges hanem minősített, tekintettel, hogy térítésmentes használatba adásról van szó.

Törőcsik Pál: Köszönöm Cserti úr felvetését, én magam már kijavítottam az előterjesztésben az előbb már mi is megtettük. Több hozzászólást nem látok, ezért a vitát lezárom. Először Tarnóczky alpolgármester úr módosító indítványáról, illetve határozati javaslatáról szavaznánk. Ez úgy szól, hogy 2000. január 1-től – alkalmasabb hely megtalálásáig – legfeljebb 3 évre szóló időtartamra. Erről szavazunk most, minősített többség szükséges.

 

A közgyűlés 17 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Törőcsik Pál: Most a határozati javaslatról szavazunk.

A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúan) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

 

381/1999.(XII.21.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése hozzájárul ahhoz, hogy évenkénti meghosszabbítással 2000. január 1-től - alkalmasabb hely megtalálásáig – legfeljebb 3 évre szóló időtartamra szerződést kössön a Nagykanizsa, Petőfi u. 5. szám alatti épület földszintjén lévő, a melléklet szerinti kb. 104 m2 alapterületű helyiség térítésmentes használatáról a következők szerint:

Rezsiköltség fizetési kötelezettség nélkül 2000. december 31-ig, ezt követően az önkormányzat 2000. november 30-ig vizsgálja felül az alapítvány képviselőjével a következő évi rezsiköltség fizetés mértékét.

Határidő: 2000. május 31.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

 

5.) Javaslat a lakossági szilárd hulladék 2000. évi szállítási díjáról szóló önkormányzati rendelet megalkotására (írásban)

Javaslat a hulladékgazdálkodásról szóló többszörösen módosított 10/1996.(III.10.) számú rendelet módosítására (írásban)

Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester

 

Dr. Horváth György: Azt kérdezném meg, hogy amit Ferincz Jenő odatett nekünk az asztalra, most az törvény, vagy a rendelet törvénytelen, törvényes, mert ha törvénytelen, az Alkotmánybíróság másként döntött, akkor hogyan szavazzunk róla. Semmiféle állásfoglalás nem volt. Én így nem tudom eldönteni az ilyen paragrafus-számok alapján, hogy mi legyen most. Elég terjedelmes a szöveg, nem tudom.

Dr. Tuboly Marianna: Nem tudok válaszolni, mert nem olvastam ezt az anyagot.

Györek László: Az Alkotmánybíróság által kimondott szakasz, amit idéz a levélben Ferincz úr, az valóban egy megtörtént döntésnek az idézése úgymond, és azt kifogásolta az Alkotmánybíróság ebben a döntésében, hogy ez a díj, amit itt most megszabunk ez a mi hatáskörünkbe van megszabva, holott több más díj is nem így van, hanem a különféle államigazgatási eljárás keretében állapítják meg, mint pl. a tömegközlekedési díjak, amiről éppen múlt héten volt döntés.

Egyébként ha már itt van a szó nálam, többet nem szeretnék szót kérni, a gazdasági Bizottság ülésén előkerült többféle verzió arra, hogy ezeket a díjakat hogy is kellene megállapítanunk. Én úgy vélem, hogy egyrészt addig, amíg tisztán nem látunk ebben az ügyben, visszatérnék egy kicsit arra, amit a tömegközlekedési díjakkal kapcsolatban elmondtam, amíg tisztán nem látunk ebben az ügyben, az inflációnál nagyobb mértékben emelni ezeket a díjakat úgy gondolom, meggondolatlanság lenne, éppen ezért ezt javaslom.

Budai István: Én azt szeretném elmondani ezzel kapcsolatosan, hogy van az önkormányzat és a Saubermacher-Ryno Kft. között egy szerződés, amire az előterjesztés is hivatkozik, egy 1998. április 7-én megkötött szerződés, amely megítélésem szerint is több sebből vérzik. Én úgy gondolom, hogy ezt a múltkori felvetésünk alapján vizsgálat tárgyává fogja tenni a Jogi Bizottság. Én a magam részéről a 4 változatból egyelőre azt tudnám egyelőre elfogadni a szerződés értelmében, hogy a tavalyi alapdíjat, illetve az elején kezdem.

Végső soron énszerintem a szolgáltatás díja nem az a díj, amit a lakosság megfizet, hanem az a díj, amit a szolgáltató azért kap. Éppen ezért én csúsztatásnak érzem az előterjesztés valahányadik oldalán azt a felsorolást, ami arról szól, hogy több városban mennyi a díj. Itt a háztartások számával visszaosztott lakossági befizetésekről van szó, és ilyen címen a 7. helyen említ bennünket. Amennyiben ehhez hozzátesszük az önkormányzati támogatást, akkor ezzel a díjjal mi nagyon erősen a 2., vagy 3. helyen vagyunk, ha Tapolcát nézem. Ezzel együtt az én számításaim szerint 6.195 Ft az egy háztartásra jutó szemétdíj, ami 1993 óta 450%-kal növekedett, évi 75%-os átlaggal. Azt kérném és azt mondom, hogy ez jelentős változás az életünk során, és ezt az ügyet úgy már ne feszegessük tovább, hogy a lakosságra terheljünk mi 15 meg 20%-os meg ilyen javaslatok is vannak ebben. Én azt mondom, ha már egyszer sikerült egy ilyen rossz szerződést kötni akkor 1998. április 7-én, akkor ennek az ódiumát ne a lakosság viselje most, ha akkor az önkormányzat szempontjából rossz szerződést kötöttünk, akkor az önkormányzat legalább annyit viseljen el belőle, mint a lakosság. Tehát én csak az első számú változatot tudom csak javasolni, nem szüntetnék meg semmiféle kedvezményt, hanem 9,8%-kal növelném a lakossági terheket egyelőre és 9,8%-kal nőne az önkormányzati teher. Én ezt azért tartom így elfogadhatónak, mert ilyen szerződésünk van egyelőre érvényben. Fenntartom azonban azt, hogy amennyiben ténylegesen kiderül az, hogy ez a szerződés így megváltoztatható, akkor a későbbiek során a változtatás jogával éljünk. Én úgy gondolom, hogy a több sebből vérzést, amit az előbb említettem, az megérne egy külön napirendet, de ezt most ne vitassuk, ez egyelőre árelfogadást jelent. Énnekem az a kérésem, hogy az első számú változatot szíveskedjenek magukévá tenni tisztelt képviselőtársaim.

Erdős Péter: A helyzet a hulladékdíjjal kapcsolatban a következő. Ahogy Budai úr is említette, van egy érvényes vállalkozási szerződésünk a hulladékgyűjtő céggel, amely rögzíti, hogy ezt a tevékenységet milyen árbevétellel végzi el. Ez az árbevétel két részből jön össze, egyrészt a lakosságra terhelt díjból, másrészt az önkormányzat által kifizetendő díjkülönbözetből. A jelenlegi díj nem fedezte a szerződésben vállalt kötelezettséget, ez ebben az évben egy jelentős összeg volt, hogyha inflációmértékben emeljük a lakosságra terhelt díjat, akkor ugyanilyen mértékben emelkedik az önkormányzat által fizetendő különbözet is, ez egyszerű matematikai alapon jön ki. Az önkormányzat által fizetendő díjkülönbözetet ráadásul növeli az a kedvezménytömeg, amit az önkormányzat rendelete alapján a lakosság számára biztosítunk, Ez ebben az évben 8,5 millió körüli összeg volt, nyilván ez is tovább növekszik a díj emelkedésével. Az Önök előtt lévő előterjesztés tulajdonképpen két dolog. Az egyik a hulladékszállítási díj meghatározása. Erre az előterjesztésben szerepel 4 változat és egy 5., amit a Gazdasági Bizottság ehhez még hozzátett. A 4 változat közül a 3. és 4. változat csak akkor igaz, ha a másik előterjesztéssel is foglalkoznak, amelyik a kedvezmények eltörléséről szól. Amennyiben a kedvezményeket nem törlik el, akkor a 3. és 4. változat nem is igaz. Tehát a kedvezmények eltörlésével lehet foglalkozni meg lehet nem foglalkozni, de hogyha azzal nem foglalkozunk, akkor marad az 1-es, 2-es és a Gazdasági Bizottság által vázolt 5-ös változat. Az előterjesztésben ez pontosan ki van munkálva, hogy ez milyen százalékos emelést jelent a lakosság részére, milyen emelkedést jelent az önkormányzat költségvetésében, bármelyiket természetesen el lehet dönteni, bármelyiket ki lehet választani annak megfelelően alakulnak a kötelezettségek, csak azt kérem, hogy ekkor a költségvetésben ennek megfelelően le legyen követve a döntésnek a hatása.

Amit a Ferincz Jenő idetett az asztalra én ezt eddig nem olvastam, most látom. Ez az alkotmánybírósági határozat, amire ő hivatkozik, ez valóban létezik, ez nem Nagykanizsáról szól. Ez az alkotmánybírósági határozat arról szól, hogy az Alkotmánybíróság az elmúlt időszakban 95-ös törvény az, amit vizsgált, tehát 1995 óta a hulladékszállítással kapcsolatban az ország különböző pontjairól számtalan észrevételt kapott. Az Alkotmánybíróság mindig azt vizsgálja, amit kérdeznek tőle, ezeket eldönti, de miután túl sok ilyen észrevétel volt, foglalkozott magával a törvénnyel is, amit az Országgyűlés meghozott, és azt állapította meg, hogy ez a törvény nem igazán jó és kötelezte az Országgyűlést, hogy 2000. június 30-ig javítsa meg, változtassa meg, módosítsa erre vonatkozó törvényét. Én úgy gondolom, hogy az élet meg nem állhat, addig, amíg az Országgyűlés egy új törvényt nem hoz, addig ránk a régi törvény vonatkozik, illetve a régi törvény alapján kell eljárnunk és a régi törvény, valamint a céggel kötött szerződés ezt a lehetőséget biztosítja számunkra, ami az előterjesztésekből kiderül. Tehát én azt kérem, hogy a munkánkhoz az szükséges, hogy döntés szülessen arról, hogy melyik díjemelési változatot támogatja az önkormányzat, beleértve a díjkülönbözetet is és hogyha olyan változatot szeretne bevezetni, pl. a 3-as, 4-est, akkor viszont feltétlenül szükséges foglalkozni a hulladékgazdálkodási rendelet módosításával is, mert ahhoz az is szükséges, hogy a kedvezmények is eltörlésre kerüljenek.

Tarnóczky Attila: Én ettől egyszerűbbnek látom a helyzetet. Van 5 különböző %-ot megnevező döntési lehetőségünk, ezekből kell egyet kiválasztani a leendő rendeletbe. Ennek természetesen különböző következményei aztán vannak, anyagi következményei a városra, költségvetésünkre nézve, de az árukapcsolást most nem kell megtennünk megítélésem szerint, ellenben döntenünk kell a Gazdasági Bizottság javaslatáról, miszerint a kedvezmények radikális mostani megszüntetésével ne foglalkozzunk, hanem március 31-ig adjunk megbízást ennek a rendszernek a kedvezményeket megállapító rendeletnek a felülvizsgálatára. Úgy hiszem, ha ezt a kettőt megtesszük, akkor természetesen az a 2. rendelettervezet nem lesz aktuális, arról már szavazni sem kell. Ezt tartanám most követendő megoldásnak.

Törőcsik Pál: Hozzászólót nem látok, ezért a vitát lezárom, szavazni fogunk. Tehát mint ahogy említettük Önök előtt 4 díjemelési mértékre van határozati javaslat, egy 9,8%-os mértékre, egy 15%-osra, egy 9,8 a hármas variáció, 4-es variáció egy 19,3%-os. Az ötödik variáció pedig a 20%-os emelés és ezzel együtt egy március végi előterjesztés a kedvezményekkel kapcsolatosan, amit a Gazdasági Bizottság mond. Tehát az 5 változat közül egyet választunk. Sorrendben haladunk, az 1-es: a díjemelés mértéke az inflációval egyező 9,8%. Természetesen minősített többség szükséges. Kérem az 1-es verzióra szavazunk.

 

A közgyűlés 9 szavazattal, 5 ellenszavazattal, 7 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

 

Törőcsik Pál: A 2-es változatról szavazunk, a 15%.

 

A közgyűlés 15 ellenszavazattal, 6 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

 

Törőcsik Pál: A 3-as variációról szavazunk.

 

A közgyűlés 3 szavazattal, 11 ellenszavazattal, 7 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

 

Törőcsik Pál: A 4-es variációról, ami 19,3%.

 

A közgyűlés 7 szavazattal, 11 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

 

Törőcsik Pál: Szünetet rendelek el.

 

(Szünet)

 

Törőcsik Pál: Az 5. verzió, a 20%-os változat következik. Kérem, erről szavazzunk most.

 

A közgyűlés 10 szavazattal, 10 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

 

Törőcsik Pál: Két határozati javaslat található még, amiről szavazni mindenképp érdemes. A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság állásfoglalásáról. 1-es: a bizottság szükségesnek tartja a hulladékgazdálkodásról szóló 10/1996. számú önkormányzati rendelet komplex felülvizsgálatát, március 31-ig, azonban a díjkedvezmények eltörlését nem támogatja. Igen, addig.

Második: a bizottság javasolja, a Polgármesteri Hivatal illetékesei vizsgálják felül a lakosság szilárd hulladék gyűjtését, szállítását és ártalmatlanítását szolgáló kötelező közszolgáltatás elvégzésére a Saubermacher-Ryno Hulladékgyűjtő Kft-vel megkötött vállalkozási szerződést. Erről a kettőről fogunk külön-külön szavazni. Először az elsőről.

 

A közgyűlés 21 szavazattal, 1 tartózkodással javaslatot elfogadták.

 

Töröcsik Pál : A 2-es számú határozati javaslatról szavazunk. Kérem, szavazzunk.

 

A közgyűlés 22 szavazattal( egyhangúlag) javaslatot elfogadja.

 

Töröcsik Pál : Mielőtt a napirendi pontot lezárnám, jól látom Cserti Tibor úr ügyrendi gombot nyomott.

Cserti Tibor: Igen Elnök úr. Meggyőződése, hogy a 3. pont, mivel része a Gazdasági Bizottság beterjesztésének, önállóan is megül ….hanem annál bővebb tartalommal…. Szavazni kell róla.

Tarnóczky Attila: Van indoka Kedves Képviselő Úr. Az az indoka, hogy Gazdasági Bizottságnak azok a tagjai, akik ezt az előterjesztést tették, részben legalább is, semmi eddigit nem szavaztak meg. Kivéve legkisebb díjemelést. Ehhez képest a 20% plusz még 5% egészen komolytalan ötletnek tűnik pillanatnyilag.

Röst János: Nem hiszem, hogy mérlegelés tárgya, hogy alpolgármester úr mit tesz fel szavazásra.

Marton István: Ugyan ezt szerettem volna mondani.

Erdős Péter: Elnézést kérek, hogy szólni merészelek, de a jelen pillanatban nincs megszavazott díj. Valamit meg kell szavazni, mert ha marad az idei díj, az a legrosszabb megoldás a költségvetés szempontjából. Na de az, az pénzbe kerül. Ezt a jelenleg érvényes szerződés alapján ezt a cég kérni fogja a különbözetet.

Dr. Fodor Csaba: Örülök neki, hogy Erdős Péter megértette az előbbi szavazást, de ez nem ide tartozik. Erről ennyit. A másik pedig az, hogy abban … ha a Gazdasági Bizottság beterjeszt egy javaslatot, akkor már bocsánat, minden tiszteletem az alpolgármester úré, nincs joga levenni, meg kell szavaztatni. Az Elnök úr szíveskedjen élni azzal a hatalommal, amivel éppen ez a közgyűlés felruházta.

Tarnóczky Attila: Igaza van képviselőtársamnak. De nekem is.

Töröcsik Pál: Mivel mindenkinek igaza van. A 3-as naprendi pontot mind azon

kommentárral, ami itt elhangzott. Ez így hangzik, felolvasom: A 2000. január 1-jétől érvényes díjemelés mértékét 20%-os emelést tart elfogadhatónak azzal, hogy 2000. májusa után a helyzet felülvizsgálatát követően, esetleg további 5% díjemelés megvalósítását megvizsgálja. Ez az előterjesztés. Uraim erről szavazunk most.

 

A közgyűlés 8 szavazattal, 12 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

 

 

 

382/1999.(XII.21.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. szükségesnek tartja a hulladékgazdálkodásról szóló 10/1996.(III.10.) számú önkormányzati rendelet komplex felülvizsgálatát 2000. március 31-ig és addig a díjkedvezmények eltörlését nem támogatja.
    2. felkéri a polgármestert, hogy vizsgáltassa felül a lakossági szilárd hulladék gyűjtését, szállítását és ártalmatlanítását szolgáló kötelező közszolgáltatás elvégzésére a Saubermacher-Ryno Hulladékgyűjtő Kft-vel megkötött vállalkozási szerződést.

Határidő: 2000. március 31.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

 

Töröcsik Pál: Ezzel a napirendi pontot befejeztük. A hulladékgazdálkodásról szóló módosított törvény természetesen...

 

6.) Javaslat Nagykanizsa Principális - Lazsnak csatorna menti gazdasági terület rendezési terve és helyi építési szabályzata elkészítésére (írásban)

Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök

 

Antalics Dezső: Nagyon röviden, az idő nagyon előrehaladott, valóban szó volt én javasoltam napirendi pontként a még 17-esnek az együtt tárgyalását, hiszen arról van szó a …. is megegyeznek. Arról van szó, hogy egy rendelettervet és egy helyi szabályzatot kell elkészíteni. Kiemelném a legfontosabb pontját a …………. beruházás jelentőséget kapjanak. Úgy gondolom, hogy mivel ezt Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság egyhangúan támogatja, kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy támogassa ezt az előterjesztést.

Töröcsik Pál: Igen képviselő úr a napirendi pont elő van jegyezve, tehát sorba fogjuk, ami a rendezési tervek ügyét tekinti egymás után tárgyaljuk. Van-e több hozzászólás, észrevétel? Nem látok, ezért a vitát lezárom. Szavazunk a határozati javaslatról, szavazunk most. Önök előtt van.

 

A közgyűlés 21 szavazatta (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

383/1999.(XII.21.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsa, Vár u. - Kemping u. két oldala- 7.sz. fkl. út elkerülő szakasz - Lazsnak csatorna - vasútvonal által határolt területet rendezés alá vonja .

A rendezésterv készítésének célja:

A terv készítése során törvényi előírások szerint biztosítani kell az érintettek vélemény-nyilvánítási lehetőségét. Ennek érdekében a fenti döntést nyilvánosságra kell hozni.

Határidő: - a tervezési vállalkozásba adására- tervezői ajánlatok alapján- és a nyilvánosság biztosításra: 2000. január 15.

- a terv jóváhagyására előterjesztésére: 2000. július 31.

Felelős: Tüttő István polgármester

 

 

7.) Javaslat Nagykanizsa volt szeszipari vállalat és környéke gazdasági terület rendezési terve és helyi építési szabályzata elkészítésére (írásban)

Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester

 

Törőcsik Pál: Hozzászólás nincs, kérem, erről szavazunk.

 

A közgyűlés 21 szavazatta (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

384/1999.(XII.21.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsa, Vár u. – DKG EAST – belterületi határ – Nagykanizsa-Szombathely – vasútvonal által határolt a melléklet szerinti 1. sz. területet rendezés alá vonja.

A rendezési terv készítésének célja:

A terv készítése során a törvényi előírások szerint biztosítani kell az érintettek véleménynyilvánítási lehetőségét. Ennek érdekében a fenti döntést nyilvánosságra kell hozni.

Határidő: - a tervezési munka vállalkozásba adására – tervezői ajánlatok alapján – és a nyilvánosság biztosítására 2000. január 15.

- a terv jóváhagyásra előterjesztésére: 2000. július 31.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

 

8.) Javaslat Nagykanizsa – Palin Új Városrész Szabályozási terve és helyi építési szabályzata megállapítására (írásban)

Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök

 

 

Töröcsik Pál: Kérdezem a Bizottsági Elnök urat, hogy van-e hozzáfűzni való?

Antalics Dezső: Nagyon röviden, itt egy végleges népszavazásról van szó, de hát ez a közgyűlést több ízben megjárta, beépített a javaslathoz. Tehát gyakorlatilag nincs rá módja a közgyűlésnek módosítást tenni és ugyanez vonatkozik a következő napirendi pontra a Thury Laktanya és környéke azzal a különbséggel, hogy a területi főépítész úr módosította és nem fogadta el azokat a kedvezményekkel, amiket javasoltunk, nincs mást tenni, mint azokat a módosításokat, amik a rendeletben javításra kerültek, gondolok a beépítési százalékok módosítására. Nincs más lehetőség, el kell fogadni. És miután a következő napirendi pontot is, nevezetesen ami az általános rendezési terv hatályos és ezzel kapcsolatos rendeleteit hatályon kívül helyezi. Tehát itt magyarul egy csomagban kérném szépen tárgyalja.

Marton István: Teljesen egyetértek a rendeleti javaslattal, viszont van egy olyan momentum, amit megengedhetetlennek tartok, nevezetesen az, hogy ha egy ilyen anyag végképp kikristályosodott stádiumba kerül ide döntésre a közgyűlés elé, akkor ne legyen hozzá rajz melléklet, hogy legalább a területet lássuk, hogy mekkora az, amit pontosan érint. Ez nem volt korábban gyakorlat, hogy ne tettek volna rajzot melléje. Tehát a végső stádiumban mindenképpen szükséges. Meg hát a koordináció a továbbiakban.

Töröcsik Pál: Van-e még hozzászólás? Nincs. A vitát lezárom. Kérem a rendeleti javaslatról szavazzunk.

 

A közgyűlés 21 szavazattal ( egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

 

63/1999. (XII.22.) számú rendelet

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 63/1999. (XII.22.) sz. rendelete Nagykanizsa – Palin Új Városrész szabályozási terve és helyi építési szabályzata megállapításáról.

(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)

 

 

9.) Javaslat Nagykanizsa, volt Thury Gy. laktanya és környéke szabályozási terve és helyi építési szabályzata megállapítására (írásban)

Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök

 

 

Töröcsik Pál: Elnök úr az előbb elmondta ezzel kapcsolatban is a véleményét. Van-e még ezzel kapcsolatban hozzá szólás? Nincs. Így a rendeleti javaslatról Thury Gy. laktanya és környékéről szavazunk.

 

A közgyűlés 22 szavazattal ( egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

 

 

 

 

 

64/1999.(XII.22.) számú rendelet

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 64/1999. (XII.22.) sz. rendelete Nagykanizsa, volt Thury Gy. Laktanya és környéke szabályozási terve és helyi építési szabályzata megállapításáról.

(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)

 

 

10.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 14/1995.(V.23.), 36/1995.(XII.19.), 8/1998.(III.24.), 24/1999.(VI.15.), 25/1999.(VI.15.), 31/1999.(VII.14) és 52/1999.(X.13.) számú rendeleteivel módosított 12/1995.(IV.25.) számú Nagykanizsa Általános Rendezési Terv Szabályozási előírásairól szóló rendeletének módosítására (írásban)

Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök

 

Töröcsik Pál: Kérem határozati javaslatról, most szavazzunk.

 

A közgyűlés 21 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

385/1999.(XII.21.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 65/1999.(XII.22.) számú rendelet 1. számú melléklete szerinti területre vonatkozó Általános Rendezési Terve szabályozását, kivéve a tömbökre vonatkozó, hatályon kívül helyezett szabályozási elemeket, mint településszerkezeti tervet megalkotja.

 

Töröcsik Pál: Most pedig a rendeletről és a rendeleti javaslatról egyben szavazunk Kérem ugyanennél a napirendi pontnál. Szavazunk most.

 

A közgyűlés 22 szavazattal( egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

 

65/1999. (XII.22.) számú rendelet

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 65/1999.(XII.22.)sz. rendelete a 14/1995.(V.23.), 36/1995.(XII.19.), 8/19998.(III.24.), 24/1999.(VI.15.), 25/1999.(VI.15.), 31/1999.(VII.14) és a 52/1999.(X.13.) rendeleteivel módosított 12/1995.(IV.25.) számú Nagykanizsa Általános Rendezési Terv Szabályozási előírásairól szóló rendeletének módosítására.

(A rendelet a jegyzőkönyvhöz kapcsolva.)

 

11.) Javaslat az akadálymentes Nagykanizsa megteremtésére készített ütemterv elfogadására (írásban)

Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester

 

Töröcsik Pál: Kérem Önök előtt, van a határozati javaslat. Kinek van hozzászólása? Nem látok jelentkezőt. Intézkedési ütemterv összeállításáról, végrehajtásáról, végrehajtás szervezéséről, Kanizsa közlekedésében, olyan beruházások, végrehajtásra, ami a mozgáskorlátozottak közlekedését segíti. Úgy érzem, vannak pótolni valóink. Ennyit kívántam még hozzá tenni, amennyiben nincs több hozzátenni valónk. úgy a határozati javaslatról szavazunk. Úgy gondolom, hogy egy szavazással döntünk az ügyben.

 

A közgyűlés 21 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

386/1999.(XII.21.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

az akadálymentes Nagykanizsa megteremtése érdekében az alábbi ütemtervet fogadja el:

Önkormányzati program az építmények és területek akadálymentes használatáért:

    1. Vizsgálat:

    1. Önkormányzati intézmények akadálymentessé tétele

Felelős : Polgármesteri Hivatal Vagyongazdálkodási és Beruházási Iroda

Határidő: 2000. június 30.

Felelős : Szociális és Egészségügyi Osztály

Határidő: 2000. június 30.

    1. Közterületek akadálymentessé tétele

Felelős : VIA Kanizsa Kht.

Határidő: 20000. június 30.

Felelős : VIA Kanizsa Kht.

Határidő: 2000. június 30.

II. Intézkedési ütemterv összeállítása

    1. Az I. pont vizsgálati dokumentációinak alapján az önkormányzati intézkedési ütemterv tervezetének összeállítása, egyeztetése, képviselő-testületi előterjesztése.
    2.  

       

      Felelős : Polgármesteri Hivatal Vagyongazdálkodási és Beruházási Iroda

      Határidő: 2000. október 31.

    3. Kapcsolatfelvétel a nagyobb, nem önkormányzati intézményekkel ( bankok, biztosítók, rendőrkapitányság tűzoltóság, ÁNTSZ, APEH, stb.), Vállalatokkal kereskedelmi egységekkel, sport egyesületekkel, kulturális intézményekkel, tömegközlekedési vállalatokkal.

Ismertetni velük az önkormányzat által elfogadott intézkedési ütemtervet, felkérve őket a végrehajtáshoz való kapcsolódásra (várható intézkedésekről tájékoztatást kérni), utalva a végrehajtás önkormányzati támogatására.

Felelős : Polgármesteri Hivatal Szociális és Egészségügy Osztály

Határidő: 2000. december 31.

III. A végrehajtás szervezése

    1. a Közgyűlés jóváhagyott ütemterve szerinti igények költségvetésben történő szerepeletetése
    2. Felelős : Polgármesteri Hivatal Gazdálkodási Osztály Költségvetési Iroda

      Határidő: évenként a költségvetés összeállításakor

    3. éves ütemek, vállalkozásba adása, végrehajtásának felügyelete

    4. Felelős : Polgármesteri Hivatal Vagyongazdálkodási és Beruházási

      Iroda

      Határidő: folyamatos

    5. külső források koordinálása, bevonása a megvalósításba

Felelős : Polgármesteri Hivatal Vagyongazdálkodási és Beruházási Iroda

Határidő: folyamatos

d.) beszámoló évenkénti közgyűlési előterjesztésben a végrehajtott munkákról

Felelős : Polgármesteri Hivatal Vagyongazdálkodási és Beruházási Iroda

Határidő: évenként 2005. december 31-ig

Az intézkedési ütemterv végrehajtása során minden fázis előkészítésébe be kell vonni a Mozgáskorlátozottak Egyesületét.

 

 

12.) Javaslat intézményi átköltöztetéshez kacsolódó engedélyokiratok jóváhagyására (ír.)

Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester

 

 

Töröcsik Pál: Itt ismertek az okok, kíván-e ezzel kapcsolatosa valaki hozzászólni.

Tarnóczky Attila: Az előterjesztés megindíthatóvá tenné azokat a munkákat, amelyeket korábban a közgyűlés elfogadott kezdve azzal, hogy a csapatrendelőbe költözne a Szent Imre utcai Szociális Otthon és folytatva-folytatva a költözések sorozatát. Bizottsági ülésen többször fölmerült, hogy miért nem mondom el a megtakarításokat. Annak idején ismertettük. Szóban felolvasnám. a kiürülő épületek estében a szükséges felújítási költségek nem jelentkeznek, 26 millió Ft Ebben nincs benn a Szent Imre utcai Szociális Otthon megbecsülhetetlen felújítási költsége lenne, ha esetleg egyáltalán fel lehetne újítani. A működtetési költségen kívül az épületben megtakarítható 4,2 millió Ft, mindezt éves szinten mondom személyi jellegű megtakarítás az összeköltöztetés révén, éves 9 millió Ft-ra tehető. A kiürült épületek eladásából 65 és 76 millió Ft bevétel képződhet a Vagyongazdálkodási Iroda javaslata szerint. Egy dologra szeretném felhívni a figyelmet. Ez egy dominó rendszerű előterjesztés volt annak idején is, hogy az első lépésben nem kezdünk bele akkor, az összes többi lépés is el fog maradni. Beleértve, hogy a múltkor egy héttel ezelőtt megszavazott konyhai átalakítások nem történhetnek meg és hosszabb távon, többlet támogatással a Lazsnaki Szociális Otthon nem lesz átkötöztethető, reményeim szerint egyébként ebben a ciklusban lehetséges lenne az Űrhajós utcai Óvoda épületbe. Kérem, ezt legyenek szívesek megfontolni. Az összeg komoly összeg, de még egyszer mondom, egyszer már megszavazásra került. Talán mondókámat itt is elmondom, nem akartam, de hát itt a hangulat úgy alakult, hogy megismétlem, amit a Gazdasági Bizottságon már előadtam. Angol gyerekmondóka, így szól: egy szeg miatt a patkó elveszett, a patkó miatt a ló elveszett, a ló miatt a lovas elveszett, a lovas miatt a csata elveszett, a csata miatt az ország elveszett. Máskor verdd be jól a patkószeget. Ezzel szerettem volna Önöknek érzékeltetni, hogy amennyiben kihúzzuk a szöget, milyen következmények lesznek.

Dr. Csákai Iván: Annyit mindenképp szeretnék mondani, hogy tudomásul kell venni, hogy jelenleg a szociális otthonaink úgy működnek, hogy nincs működési engedélyük. Ideiglenes működési engedélyük van, amelyik bármelyik pillanatban visszavonható. Tehát a szakmai feltételeknek nem felelnek meg. Azt, hogy megtakarítás vagy sem, én nem hiszem, hogy az öregeknél és az elesetteknél annyira számon kellene kérni, hogy mekkora a megtakarítás. Énszerintem a megtakarítás az, hogy hány embert tudunk ellátni megfelelő körülmények között, és tudomásul kell venni, hogy a jelenlegi intézményeinknek az eladása az már alapjában megtakarítás számunkra, hisz ezekre az intézményekre nekünk nem kell költeni. A lazsnakinak a felújítása beláthatatlan pénzbe kerül, a többit elmondta alpolgármester úr. Én kérem, hogy tessék megszavazni az átköltöztetést. Én úgy érzem, ennyivel tartozunk azoknak az öreg embereknek, akik ide kénytelenek menni és ellátásra szorulnak.

Marton István: Jól látom, hogy 5 hónappal korábban mi 47 millió Ft-tal kisebb beruházási összeget szavaztunk meg ugyanerre a célra? De, ha jól látom, akkor az úgy egy 47 millió Ft-os patkószeg, ami ha visszaosztom az idővel, akkor havonta 10 millió Ft növekedés. Ilyen beruházásra kell azt mondanom, hogy minél gyorsabban valósuljon meg, mert különben nincs ember, aki ezt kifizeti. A dologgal én tökéletesen egyet értettem csak a módszert nem szeretem. Nem szeretem azt, hogy adagolva, így csúszó növekményként kell tudomásul venni a dolgokat, azt nagyon nem szeretném, ha mondjuk 3-4 hónap múlva az új költségvetés elfogadásával körülbelül egy időben kiderülne, hogy még újabb 10 milliók merültek fel. Bízom benne, hogy ez nem történik meg egyébként, ha ez az egész beruházás együttes megvalósul, akkor valóban e téren sokkal jobban fogunk állni, mint úgy egyébként áll a város.

Tarnóczky Attila: Azt hiszem képviselő úr én számolok jól. Az eredeti koncepció elfogadáskor, az idei költségvetésben és a jövő évi költségvetésben ígérte a közgyűlés 239 egész valahány tízed millió Ft-ot erre a célra, vagy kerekített értékben 240 millió Ft. Az más kérdés, hogy az idei költségvetésben ígért 12 millió Ft-ot a Közgyűlés már volt szíves elhasználni teljesen másra. Tehát valószínűleg innen származik a számítástechnikai eltérés. Lehetséges Képviselő úr, hogy a balsejtelme valóra válik. Remélem nem így lesz. Szakértőkkel tárgyaltam, hogy a jelzett költségből megvalósítható-e a beruházás, azt mondták igen, akár kisebb költségből is. Azt tudom mondani, hogy amennyiben a pályáztatás során, ezek a költségek nem teljesülnek, akkor visszahozzuk a Közgyűlésre a munkák elindítása előtt megfontolásra, hogy mi a teendő. De még egyszer mondom, hogy remélem, hogy benne maradunk. Nem álmaink palotáját kell természetesen megépíteni, hanem egy korszerű szociális otthont.

Dr. Tuboly Marianna: Gazdasági Bizottsági ülésen is elmondtam, tájékoztatásul, figyelem felhívásaként, most is elmondanám a Közgyűlésnek, hogy az előzetes költségvetési tervezéshez vagy nevezhetjük a koncepció mellékletét képező számítási anyaghoz képest, nagyon sok minden nem szerepel ebben a számítási anyagban. Így többek között az intézményi átköltöztetésnek a 173 milliója sem szerepel a koncepciónkban. Nem szerepel a Zala Volán 40 milliója, nem szerepel a konyha kialakítás 50 milliója, nem szerepel a most meg nem szavazott szemétdíj emelés miatti önkormányzati többletfinanszírozás. Ez olyan 200 millió körüli összeg. Kizárólag figyelem felhívásként mondtam. Ezt valahogy pótolni kell.

Kelemen Z. Pál: Evidens előterjesztéseknél ritkán szoktam az előterjesztés mellett szólni. Ez egy olyan előterjesztés, olyan nagy ívű és olyan koncepciózus előterjesztés, hogy jó szívvel ajánlom minden képviselőtársam figyelmébe, hogy szavazzuk meg. Szavazzuk meg ezért, mert rettenetes állapotok vannak a szociális szférában, más megoldás, ennél olcsóbb megoldás ezekre az állapotokra nincsen. Ennek a testületnek már közel egy évtizedes határozata van arra, hogy szociális otthont épít. Úgy néz ki, hogy a közel jövőben sem pénzügy egy önálló, új szociális otthonra. Ezen megoldás ezeket a gondokat feloldja. Egyetlen dolgot szeretnék mellette még látni, mert én már megtanultam más intézményeknél, más beruházásoknál, az úgy nevezett járulékos költségeket. Ezek itt nincsenek benne, ha itt lennének, annyival több lenne, akkor is megszavaznám, de a pontosság kedvéért, azért azt jó lenne tudni, hogy út, bejárat építés pl.: a Thury Laktanyánál elég nagy átalakítás és lesz járulékos költség. Még egyszer summázatként, Kérem, szíveskedjenek megszavazni.

Tarnóczky Attila: Hát útépítés úgy gondolom, hogy ebből az összegből nem fog kijönni, és valamiféle hatalmas tereprendezés sem. De azt hiszem, hogy ha szeptember1-jéig ez az építkezés befejeződhet, és a költözés megtörténik, akkor erre még mindig nem késő. Út egyébként vezet, ez a mai laktanya kapun keresztül. Azt viszont tisztességesen szeretném elmondani Önöknek, hogy hatalmas teherről van szó, annak a következménye, aki megszavazza, legyen vele tisztában, hogy bizony, hogy nem jut mindenfajta, amúgy indokolt intézményi felújításra ebben az esztendőben pénz, sőt. És én egyetértek Csákai képviselő úrral, hogy az idősek esetében ronda dolog a hasznosságra hivatkozni, de mégis csak az az alapvető véleményem, hogy a 2000-es esztendőben azokat a intézményi előrelépést bizonyító és hozó beruházásokat kellene megtenni, amelyek viszont megtakarítással járnak 2001-től kezdődően. A többit arra sajnálattal azt kell mondjam, indokolt, de halasszuk el a többi évre, a későbbi évekre.

Marton István: Remélem, nem értették félre se Kelemen képviselőtársam, se Tarnóczky Attila alpolgármester úr, amit mondtam. Nem a tartalommal van, a belbeccsel a bajom. Lehet, hogy igaza van alpolgármester úrnak, hogy itt 12 millió másra lett fordítva, na de kérem, itt az a szám szerepel, hogy összesen 238 millió nincs odaírva, hogy mikor, meg mennyi, meg hogyan. A másik számsor végén meg az szerepel, hogy 285, a különbség bárhonnan is nézem 47 millió Ft. Nekem az a gondom ezzel, hogy ha most jól vagyunk tájékoztatva, amit nagyon merek remélni, akkor miért nem voltunk ezelőtt öt hónappal jól tájékoztatva akkor, amikor a megfelelő döntéseket kellett meghozni. És ez a különbség tényleg ez tényleg 47 millió.

Tarnóczky Attila: Valószínűleg nem ugyanazokról a számokról beszélek. Nálam itt van kb. fél évvel ez előtt határozatnak a szövege, abban az idei évben 12 millió Ft-ot szántunk erre a célra és 227 millió Ft-ot a jövő évben, ez 239 millió Ft. Ebben áll szemben az előterjesztés összesen 240 millió Ft-os költsége nem?

Marton István: Nem?

Tarnóczky Attila: Miért nem?

Dr.Csákai Iván: Csak két dolgot, annyit, hogy a megtakarításokhoz hozzá lehet számítani 120 milliót a jelenlegi szociális intézményeknek olyan helyzetbe hozatalára lenne erre szükség, hogy engedélyt megkapják. A másik pedig, hogy út, bejárat ne felejtsük el ennek a csapatrendelőnek, külön bejárata van, nem kell a főbejáraton menni, hanem külön bejárata van, külön kapuval és semmiféle útépítésre nem lesz szükség, kapunyitásra nem lesz szükség.

Töröcsik Pál: Kérdezem van-e még hozzászólás?

Marton István: Akkor lehet, hogy tényleg nem azokról a számokról beszélünk. De ennek az anyagnak a határozati rész hátoldalán ott van, hogy intézményi áthelyezések, kalkuláció. Én erről beszélek az 1. számú mellékletről, ahol nem időszakonkénti bontásban, hanem tényszámként, a 210/1999.(VII.9) határozat szerint 238 millió szerepel, most pedig ez 47-tel több. Hangsúlyozom az majdnem indifferens, hogy ez 1-2-3 év alatt valósul meg, ha intézményi áthelyezések kalkulációját nézem. Tehát igenis öt hónappal később ez később 47 millióval kerül többe. Bár kétségtelen, hogy az anyag második oldalán erre valami utalás van. És én hangsúlyozom, hogy egyetértek vele, meg is fogom szavazni. Csak nem szeretem, ha valami visszakerül néhány hónap elteltével, és akkor ugye, most azt mondhatom, hogy gyakorlatilag biankóba vették a testületnek az ígéretét, mert ez a szám olyan 20%-kal nagyobb. Amit én szerintem általában és talán itt is megengedhetetlen.

Tarnóczky Attila: Értem most már miről van szó. A dolog magyarázata a következő.

A Műszaki Osztály elkészítette az eredeti költségbecslést. A Műszaki Osztály ezek után, most az ősszel, télen kezembe nyomott egy másikat. Egy másik ember munkájaként a kettő nem volt, köszönő viszonyba, ezt jelzi az 1. számú táblázat. De még egyszer mondom a határozati javaslatokban, tessék már összeadni a milliókat nem ez szerepel. Még egyszer mondom, hogy a Műszaki Osztály ……………. Túl fogjuk lépni, így működik a építőipar, meg a tervezők és a különböző cégek. Ebből kell kihozni, olyan tervet kell készíteni, ami ebből megépíthető. És megépíthető meggyőződésem szerint, hogy hanem ide visszahozzuk az ügyet és hamut fogunk szórni a pénzre.

Tárnok Ferenc: Annyit szeretnék elmondani ezzel kapcsolatban, hogy amit Tarnóczky Attila alpolgármester úr elmondott megerősíteném. A beruházási okmányokban az eredetei összegek szerepelnek. Mi jelezni kívántuk, hogy ezt kicsit alá lett kalkulálva. A lebonyolítóval közösen ismételten átnéztük, a intézményi egyeztetések ismét megtörténtek, a beruházási okmányokban az eredeti összegek szerepelnek. Amennyiben a pályáztatás során ettől eltérő magasabb összeg kerülne ki, akkor ismét visszahozható ez a közgyűlés elé, a beruházási okmány módosítására, illetve egyéb döntés születhet az ügyben, ennyit szerettem volna.

Cserti Tibor: Az előterjesztést támogatom, azokkal az ódiumokkal együtt, amit megfogalmaztam. Aggályok tényleg vannak ezzel kapcsolatosan. Mert itt 20%-os költségbecslés azért eléggé markáns, gondolom a két, … jobb költségbecslés…… Amiért szót kértem a következő, a Gazdasági Bizottsági ülésen elhangzott, hogy egy olyan fajsúlyú beruházási okmány előterjesztéséről van szó, aminek nem csak beruházási vonzata van, ha nem azt üzemeltetni is kell a későbbiek során. És lehangzott az, hogy hát egy pici veszekedéssel, az előterjesztésekben, amikor a tisztelt bizottság most már nem tudom hányadik alakalommal helyeselt, hogy az üzemeltetés költségvonzatáról is szólni kell, az előterjesztés kapcsán a későbbiek során. Jó lett volna itt is legalább egy … vonatkozóan készíteni. Szóval a beruházási okmányoknak ez egy kötelező sora. Hát arról van szó fenntartás, működtetés … önkormányzati költségvetésből. Ezt mi magunk is tudjuk, de itt még jobb szívvel szavaztuk volna meg, ha tudtuk volna mennyi az a mennyi.

Töröcsik Pál: Több hozzászólást nem látok, ezért a vitát lezárom. Határozati javaslatként szerepel Önök előtt 4 pont, erről fogunk szavazni. Külön szavazunk minősített többséget igényel a szavazás. Kérem a határozati 1. pontja a Szent Flórián tér 17. Kérem szavazzunk.

 

A közgyűlés 19 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Töröcsik Pál: 2-es számú határozati javaslat. Kérem szavazzunk.

 

A közgyűlés 19 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Töröcsik Pál: 3-es számú határozat.

 

A közgyűlés 19 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Töröcsik Pál: 4-es számú határozati javaslat, kérem szavazzunk.

A közgyűlés 19 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

387/1999.(XII.21.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

1.) egyetért a Szent Flórián tér 17. szám alatti épületben működő óvodai ellátás tevékenység Bajcsy Zs. úti Általános Iskolába történő áthelyezése 26.000 ezer forint összköltségű önkormányzati beruházással. A közgyűlés forrásként 26.000 ezer forintot az engedélyokirat szerinti ütemezésben az éves költségvetési rendeleteiben biztosítja.

Határidő: Megvalósításra: 2000. augusztus 30.

Felelős : Tüttő István polgármester

2.) egyetért a Kisrác u. 25. szám alatti épületben működő óvodai ellátás Nagyrác u 26. szám alatti Általános Iskolába történő áthelyezése 20. 000 ezer forint összköltségű önkormányzati beruházással. A közgyűlés forrásként 20.000 ezer forint az engedélyokirat szerinti ütemezésben az éves költségvetési rendeleteiben biztosítja.

Határidő: Megvalósításra: 2000. augusztus 30.

Felelős : Tüttő István polgármester

3.) egyetért a Szent Imre úti Idősek Otthonának, valamint a Corvin utcai I.sz. és a a Templom téri II. sz. Gondozóházak Thury Laktanya csapatrendelő épületbe történő áthelyezése 173.000 ezer forint összköltségű önkormányzati beruházással. A közgyűlés forrásként 173.000 ezer forintot az engedélyokirat szerinti ütemezésben az éves költségvetési rendeleteiben biztosítja.

Határidő: Megvalósításra: 2000. augusztus 30.

Felelős : Tüttő István polgármester

4.) egyetért az Űrhajós u. 6 szám alatti épületben működő óvodai ellátás Corvin u.2. szám alatti intézménybe történő áthelyezése 14.000 ezer forint összköltségű önkormányzati beruházással. A közgyűlés forrásként 14.000 ezer forintot az engedélyokirat szerinti ütemezésben az éves költségvetési rendeleteiben biztosítja.

Határidő: Megvalósításra: 2000. augusztus 30.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

    1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Sportkoncepciója

Györek László és Tóth László önálló képviselői indítványa Nagykanizsa Megyei Jogú Város sporttámogatási rendszer rendeletének megalkotására (írásban)

Előadó: Balogh László bizottsági elnök

Tóth László és Györek László képviselők

Tarnóczky Attila: Felvetem a kérdést, hogy a két napirendi pontot, a Sportrendeletet, bár önálló képviselői indítvány és ezt nem lenne érdemes egyben tárgyalni. És persze külön szavazunk, ha gondolják, akkor csináljuk ezt kérem.

Töröcsik Pál: Kérem amennyiben egyetértenek én azt mondom, tárgyaljuk együtt, mert összefügg. Kívánnak-e külön szavazást, rendeljünk el a dologról vagy egyértelmű. Külön fogunk szavazni, de az, hogy egybe tárgyaljuk, de arról külön szavazást óhajtanak-e? Nem. Közfelkiáltással együtt fogjuk tárgyalni. Több bizottságon is hasonló módon történt. Önöké a szó.

Balogh László: Túl vagyunk sport fórumon az OKSB kétszer is megtárgyalta, mind a két napirendi pontot. A kis bizottság sokszor összejőve együtt dolgozott és itt vagyunk a jelen pillanatban. Jogosan felmerült igény, városunk rendelkezzen a sport területén is olyan stratégiával, amely legalább középtávon láthatóvá teszi a célkitűzéseinket. Az írásos anyagot több mint százan megkapták, ezért én most nem mennék bele a részletekbe természetes módon, hanem csak a lényeget emelném ki, az újdonságokat. Három ilyen van leginkább. Első: kiemelten kezelt 6 sportágról beszélünk, 3 csapat sportág melyek a legnagyobb hagyományokkal rendelkeznek, kosárlabda, kézilabda, labdarúgás Három egyéni sportág, melynek mozgáskultúrája több sportágnak is alapját képezi. Atlétika, úszás, vívás. Másik fontos, hogy fontosabb szerepet számunk a diák sportnak és az utánpótlás nevelésnek. Harmadik a sportkoncepció szerves része az új sporttámogatási rendelet. Hogy miét volt erre szükség? Városunk gazdasági lehetőségei erősen behatároltak, pénzeszközök híján vagyunk. Épp ezért tiszta képet akarunk a sport finanszírozás rendszerében. A koncepció, mint látlelet is segítheti a jövőbeni világosabb és egyértelműbb viszonyokat, mely jelenleg nem a legfelhőtlenebb. Külön szó szerint szeretném kiemelni “Önkormányzatunk különösen fontos önként vállalat feladata a helyi közszolgáltatások körében a testnevelés és a sport támogatása”, de tudomásul kell vennünk, hogy a város nem tud eltartani 42 sportegyesületet, 2200 igazolt sportolót 69 szakosztályban több mint 30 sportágban. Köztük kb. 10 esetben élvonalbeli csapatról van szó. 117 képesített edző irányítja ezt a sokszínű, sokrétű munkát. És hát lehetne persze a nagyon szép válogatott és nemzetközi szintű eredményeket is emlegetni. Imponáló dolgok, számok ezek, amelyre büszkék is lehetünk. De a jövő egy új struktúrájú átgondolást igényel, ezért készült a sportkoncepció és a sporttámogatási rendelet. Az új tervezetben néhányaknál meg van az előrelépés lehetősége, bizony sokaknál esetlegesen a visszalépésé. Ezen a helyzeten a szponzorok áldásos tevékenysége segíthet, és a rendszerben benne van egy további forrás, amely nem is annyira anyagi, hanem az odafigyelés kérdése. Például: nem megoldott az iskolák és a városi sportegyesületek közötti hatékony együttműködés. Sajnos egyértelműen ki kell mondanunk, hogy a jövőben nem lesz mód év közbeni, év végi esetleges póttámogatások adására oly módon, mint az eddig történt.

Tarnóczky Attila: Magam is úgy gondolom, hogy tisztán érthetően kell itt véleményt nyilvánítani, hogy az a fajta naiv hit, ami esetleg övezheti ezt az előterjesztést az arról szól, hogy pénz és több pénzt fog osztani a város erre a célra, az nem megalapozott. És ezzel kapcsolatban van némi aggályom mindkét előterjesztéssel, nem igazán veszi ezt tudomásul. Hát egyik vonatkozásban kiemelt sportágakról beszél, miközben a rendelettervezetről, hogy ha a szándék azonos mind kettőben kiderül, hogy hát azért nem is kiemelt sportágakról van szó, hanem kiemelt sportágak kiemelt szakosztályairól, ami a realitásokhoz már hozzátartozik, hiszen egy sportágon belül van, férfi - női szakág és a jó Isten tudja, hogy adott sportág esetében hány egyesület. Mindegyiknek a fenntartását nem tudjuk átvenni, hiszen amikor ez a hatalmas rendszer működésbe jött, akkor bizony volt jó néhány cég, amely azóta megszűnt és támogatta a sportot, a megmaradt egyesületek, illetve megmaradt cégek is egyre kisebb mértékben akarják vagy tudják támogatni a sportot. És mindez a finanszírozási igény a mecénásság igénye felé hárul igényként. És ennek minden bizonnyal nem tudunk teljes mértékben eleget tenni. Én azért azt vártan volna a sportkoncepciótól, hogy lenne egy-két sportág, néhány szakosztály, amire azt mondjuk, hogy ez a miénk, akkor ezt mi támogatjuk, ha eredményes, ha nem a jövő reményében. A többieknél ez a lehetőség természetesen lényegesen kisebb lenne. Meg kell jegyeznem a rendelettervezettel kapcsolatban, folytatva azt a gondolatsort, hogy tizenegy célon válna oszthatóvá alapon, válna oszthatóvá a rendelkezésre álló nem milliárdos nagyságú összeg. Ez szerintem igen jelentős elaprózódást fog eredményezni, remélem talán nem így lesz. De felhívnám az Oktatási Bizottság. Sport Bizottság figyelmét erre a bizonyos ötödik tartalékalapra, arra szükség lesz, Hölgyek, Urak. Tehát amikor a százalékot meg fogják állapítani, akkor legyenek szívesek gondolni az esetleges vészhelyzetekre. Mert azt viszont szeretném elkerülni. És ezt nem, hogy bejelenteni kellene csupán, hanem ezt a rendeletbe bele kellene szövegezni, hogy az a fajta rendszer, hogy kiosztjuk a pénzt, aztán félévkor, háromnegyedévkor év végén mindenki jön a pótigényeivel, az kezelhetetlen. Ezt én a következőképpen tudom elképzelni a rendelettervezetben jelezni, ha lennének szívesek a 2. §-hoz lapozni, én az első mondatot úgy alakítanám át, hogy az önkormányzat éves költségvetésének készítésekor meghatározott összeg erejéig támogatja közhasznú sporttevékenységet. Ez számomra azt jelenti, remélem mások számára is, ennyi, nem több. És ugyanakkor a végén ezt azért tételesen is közölni kellene a támogatott egyesületekkel a 10.§-ban úgy fejezném be azt a mondatot az utolsó rész elhagyásával a mondat után. És tudomásul veszi mármint a támogatott, hogy a támogatás a rendezvényre, illetve a költségvetési évre vonatkozóan az önkormányzat részéről tovább nem növelhető. Ezt úgy gondolom, hogy minden egyesületnek, amelyeket támogatunk írásba kellene adni, hogy ő erről tudott, amikor megkapta a támogatás. Kérném szépen erről a két módosító indítványról szavazni majd.

Dr.Csákai Iván: A két előttem szóló kivesézte a sportkoncepciót, nekem csupán egyetlen egy hiányérzetem van. Ha már hat sportágat kiemeltünk van egy olyan sportág ebben a városban, amelyik száz- százhúsz gyerekkel foglalkozik ez a sakk és ezt a sportágat is szeretném, ha a kiemeltek közé be vennénk. Az elaprózódással egyetértek.

Röst János: Ott folytatnám, ahol Dr. Csákai Iván abbahagyta én is a sakk miatt kértem elsősorban szót. Én úgy gondolom, hogy a város egyik olyan sportágáról van szó, amelyik először is adott három képviselőt a testületnek. Egyik Marton István, Tarnóczky Attila és jó magam is, szóval ez már egy pozitívum. Na most komolyra fordítva a szót. Én úgy gondolom, hogy Nagykanizsa városban a sakknak nem csak abban van szerepe és jelentősége, amit a versenysakk végez, illetve hoz, hanem a gyermekeknek a fejlődéséről is szó van. Én mindenképpen javasolnám, hogy kerüljön be a kiemelt csapat sportágak támogatási körébe, ez lenne az egyik javaslatom. A másik, hogy maga a sportkoncepció igazából egy túl általános jellegű anyag. Igazából azokat a problémákat, amik a várost érintik ne szabályozza. Nem beszélünk valóban a szakosztályról, nem beszélünk konkrétan a sportkörökről. Én azt szeretném kérni és javasolni, hogy valamilyen szinten legyen beállítva ebbe a koncepcióban, vagy minden évben a költségvetésnél, hogy a költségvetés hány százalékát kérnénk erre fordítani, illetve azon belül határozzuk meg, hogy annak melyik hányada versenysport, és melyik hányada tömegsport. Ha ezt nem teszzük meg, akkor teljesen egy ilyen szövevényes rendszer alakul ki, és megint nem érünk el vele semmit. Igazából bármikor, bármit felül lehet akkor bírálni, bármikor, bármely sportág előléphet egy másik változattá. Ugyanígy szeretném, javasolni az 5.§.(1) bekezdésnél, amiben az szerepel, az OKSB évente állapítja meg sportkoncepcióban meghatározott sportági kereteken belül a kiemelt sportegyesületeknek a körét, hogy ezt ne az OKSB hatásköre legyen, hanem a Közgyűlésé. Ugyanis nem kívánom fölértékelni a döntési kompetenciájukat, de úgy gondolom, hogy abban dönteni, hogy egy Olajbányásznak mi legyen a sorsa, vagy mondjuk a MÁV-nak vagy más sportágnak én úgy gondolom, hogy a Közgyűlés kompetencia nem pedig bizottsági.

Óvnám ettől a bizottságot, hogy ezt magára vállalja. Az alatta lévő 2-es pont pedig, ahol másról van szó, szintén támogatnám abba, hogy viszont ők döntsenek. Tehát amit én még egyszer kérnék az egyik az, hogy a sakk kerüljön bele a kiemelten támogatott sportágak közé, a csapatsportágba, illetve azon gondolkodjunk el, hogy lehetne megállapítani százalékos arányokat a két sportnem között, tehát e versenysport és a tömegsport között, illetve az, hogy milyen százalékot határoznánk meg a költségvetésen belül. Egyébként, hogy ha ezt megvizsgáljuk, hogy az utolsó tíz évben a város melyik évben mennyit költött sporttámogatásra, egy nagyon érdekes adatot kapnánk.

Györek László: A sportkoncepcióról, mivel az nem az én, illetve a mi előterjesztésemben kerül elő csak annyit szeretnék mondani, hogy a hat sportág kiválasztásával kapcsolatban, ahogy alpolgármester úr is mondta valójában ez is egy kicsit még sok. Én személy szerint, bár nem az én előterjesztésem, nem tudom támogatni, semmilyen más sportág elismerve eredményeit és nagyra értékelve eredményeit támogatni ezt. A rendeletről viszont pár szót azért mondanék, elfogadom egyébként alpolgármester úrnak a javaslatait a rendelet ezen pontjainak módosítása, tehát szükségtelen gondolom erről szavazni. Miről van szó? Én nem érzem úgy, hogy ez elaprózott lenne, egyszerűen csak arról van szó, hogy szeretnénk tisztán látni és megpróbálni egy kicsit objektívebben eldönteni, a viszonylagosan szerény összegeket, amelyeket a sportra a város tud fordítani a következő években. Úgy gondolom, hogy a rendelettervezet ezt biztosítja a megfelelő kiegészítésekkel együtt természetesen. A rendelettervezet az úgy gondolom, hogy tartalmazza, mind a verseny és élsport, mind pedig a szabadidő, illetve az iskolai sportra kijelölhető összegeket is. Nem szakosztályokat támogat az kétségtelen, hanem sportágakat támogat. Ez nem azt jelenti, hogy minden szakosztályt az adott sportágban támogatni kell, csak azt, hogy lehet, természetesen. Én úgy gondolom, hogy ennek a rendeletnek az elfogadása talán azt fogja eredményezni, hogy tisztábban látunk majd sportügyben. Illetve valóban nem fordulnak elő olyan anomáliák, mint amilyenek ebben az évben, előfordulhatnak. Még egy dolgot azért, hadd említsek meg, a sport fórumon, ahol mind a rendelettervezet, mind a sportkoncepció megtárgyalásra került, nagyon sok kritika érte a eredményességi támogatásokhoz kapcsolódó úgynevezett pontrendszert. Belátom, hogy mint nem szakember, nem sport szakember, hogy valóban egyes kérdéseket lehet vitatni, de ha kérdem én ha nincsen objektív rendszerünk arra, hogy, hogy döntsük az egyes elért eredmények között, amelyet jól tudjunk, hogy nem lehet összehasonlítani, akkor mi alapján döntünk? Szubjektív módon, gondolom, de szubjektív módon is csak úgy lehet dönteni, ha érték sorokat állítunk fel magunkban vagy valahol. És én úgy gondolom, hogy mindenféle szubjektívizmus elkerülése érdekében, s azért, hogy ezután semmilyen vád ne érjen semmilyen bizottságot, aki dönt ezekben a kérdésekben, hogy egy ilyen rendszernek a bevezetése, hát tiszta és világos és mindenki számára érthető kiszámolható azonnal átlátható lesz. Ezért javaslom az elfogadását, egyetértve Tarnóczky úr módosító javaslataival.

Töröcsik Pál: Magam, annyival egészíteném ki, hogy ha ez egy eszköz lesz, ez a fajta értékelési rendszer és nem egy olyan kötelező doktrína, amely esetenként gúzsba köti a döntéshozót és nem pedig segíti. Ennek a használatával kapcsolatosan szerettem volna elővezetni.

Dr. Horváth György: Abba a helyzetbe vagyok, hogy két alkalommal is tárgyalták és mind a kétszer távol voltam a bizottsági ülés azon részéről. Két kérdésem és egy megjegyzésem lenne. Az általános helyzetértékelésnél hogy kell értelmezni ezt a mondatot, hogy társadalmi stb. – a testkultúrával korábban kialakult hibás értékrend következtében kedvezőtlen anyagi tárgyú feltételeket teremtettek - nem tudom mi ez.

A sportkoncepció első oldal általános helyzetértékelés, és a 10. oldal 3-as pontja a sportcélok és feladatoknál – a városi sportrendezvények pénzdíjazása. Hát én őszintén szólva arra gondolok, hogy pénzért versenyeket rendezni. Gondolom, hogy nem….. pontosabb megfogalmazást kérnék. Nyilván ezeket évente vagy meghatározott időben felül kell vizsgálni, hiszen szükséges és az élet azt kívánja. Azon viszont el kell gondolkodni, hogy mi az egyéni sportág, meg mi a csapatsportág. Énszerintem csapatsportág az, ahol csapatok egymással szemben vannak, így pedig ez csak a labdajátékokra terjed ki. A másik, nem lehet eldönteni, most elnézést, hogy a sakkozókat mondom, de ha megszakadnak ott csak egyetlen sakk csapat szerepelhet ugye, tehát egyetlen lehetőséget szerezhetnek. Ugyanakkor például egy úszásban ilyen-olyan csapatok indulnak és hát, hogy lehet összemérni. Tehát nem lesz ez olyan egyszerű, de én hiszem azt, hogy körül tekintéssel, gondossággal. Hát a pontok összeadásával biztos, hogy nem fog menni. Azt én már előre merem mondani, hogy hiába adjuk össze a pontokat, és aki a legtöbb pontot kapja az ilyen–olyan arányos díjazásba kerül. Nagyon nehéz a helyzet. Én alpolgármester úrral szemben azt mondanám, hogy mégis azt kellene nézni, hogy megadni a lehetőséget, hogy minél több gyerek sportolhasson. A város sportvezetői, a szakosztály irányítói mindent megtesznek annak az érdekében, hogy létezzen a szakosztály. Tehát a hiányzókat megteremti, oda állanak melléjük a szülők is és ez inkább érdekünk lenne, minthogy az utcára szórjuk ki a 2200 vagy 2500 gyerek közül, mondjuk 1800-t azért, hogy 3 vagy 6 szakosztály, illetve …… sportág működjön. Nagyon gondosan kell eljárni valószínű, hogy ebben kevés lesz az OKSB, másokat is be kell vonni, hogy lehet ezt megfelelő módon eldönteni.

Tarnóczky Attila: Én egyetértek Horváth képviselő úrnak az utóbbi gondolatával, már mint a nagyszámú gyerek sportoltatásával. Meggyőződésem, hogy ez az a terület, amit nekünk fokozottan kiemelten támogatni kell. Eddig nem ezt tettük, egy egész másfajta, tömegeket másképp megmozgató rendezvények támogatásába öltünk mondjuk 100 milliós nagyságrendbe pénzt. Innen lehetne meg….

Marton István: Már többen dicsérték ezt a koncepciót, aminek szerintem is vannak pozitív elemei, de azt kell, hogy mondjam, hogy ez az egész az általános elveket felrúgja. Miért mondom ezt? Én évtizedekkel ezelőtt úgy tanultam és ma sem próbálja senki sem bemagyarázni az ellenkezőjét, hogy az úgynevezett alap sportágakból három van, aki majd másképp tudja az biztos mondja, egy atlétika, kettő szertorna, három úszás. No ez itt az egyéni sportágaknál már legalább az atlétika és az úszás szintjén kiemelésre került. Hát sajnálatos eléggé el nem ítélhető helyzet, hogy atlétikáról nálunk már nem beszélhetünk, főleg ha összehasonlítjuk a 70-es 80-as évekkel, amikor magyar bajnokokat adott a kanizsai atlétika. Hát úszásba? Versenyszerű úszás az olyan szinten áll Kanizsán ebben a pillanatban, hogy a versenyszerű vízilabda az magasabb szinten van és tán többen is vannak a vízilabdázók, mint az úszok. Ezt csak azért mondom, mert az itt ülők körében ez nem biztos, hogy köztudott. A szertornát, azt már tízegynéhány évvel előtt sikerült ugye kilőni. Most én azzal tökéletesen egyetértek, hogy a helyi sajátosságot figyelembe kell venni, és például ahogy kialakult nálunk és egyre jobb eredményeket érnek el a vívóink, az megérdemli, hogy kiemelt sportág legyen. De a csapat sportágakból kiemelt három sportágat, ha megnézem, akkor hol szerepelnek a kosárlabdázóink?

A második vonalba. Kézilabdázóink? Harmadik vonalban. Futballistáink első osztályban állnak kieső helyen. Nem akarom nagyon ragozni, amit itt többen, többek közt Röst úr is említettek a sakkal kapcsolatban, azt hiszem, hogy messze a legeredményesebb ebben a pillanatban a városban. Kettő pontra állnak az első helyzettől, ami ugye ha 40 pontja van az elsőnek és 38 a harmadiknak, akkor az nem egy nagy lemaradás, tehát pillanatnyilag is a legfelsőbb osztályba, egy olyan sportágba, ami világviszonylatban is jegyzett magyar szinten. Tehát a világranglista első húsz helyezettje között azért ott találunk inkább három, mint kettő magyart. Hát ennek a csapatnak az talán nem ártott volna, ha az előttem szólók említik, vagy egyesületnek négy csapata van, amiből három a minősági sportot képviseli, tehát egy van a legmagasabba, kettő van az NB II-be, abból az egyik, azt mondhatnám, hogy ifjú újonc csapat, mert a Tungsram és Batthyány közösen indítja. És vannak még a még kisebb gyerekek, a megyei bajnokságban. Tehát én úgy gondolom, hogy ami a legeredményesebb és évek óta nagyon jó eredményeket mutat fel, az iskolai oktatásban egyre inkább előre tör, mert hát azért, nem csak teste van az embernek, és a szellemet sem árt pallérozni. Az teljességgel méltánytalan lenne, ha kiemelt kategóriába nem kerülne be. Ezen kívül még tán annyit kéne, hogy elmondjak, hogy Tarnóczky úr két, ha jól emlékeszem két javaslatot tett. Az elsővel egyetértek, de a másodikat azt egyszerűen, ilyen gyerekek közötti ipiapacs játéknak tudom csak felfogni. Egyszerűen komolytalan az, hogy odaírjuk, hogy az éves összeg, azért éves összeg, mert nem lehet több. Hát kérem szépen, ha valaki megkapja az éves összeget, akkor az nem gondolhat másra, nem gondolhat arra, hogy ebből majd félév múlva, háromnegyedév múlva, több lesz. Tudom, hogy Tarnóczky úr mindjárt, azt fogja mondani, hogy az eddigi évek gyakorlata nem ez volt. Én egészen biztos vagyok benne, hogy következő évek gyakorlata sem ez lesz. Más kérdés, hogy közelíteni kell hozzá. Tehát én úgy gondolom, hogy ez a testület nem teheti meg azt, hogy a sakkot nem a kiemeltek között kezeli. Mint, ahogy azt mondom, hogy a kiemeltek közé kell tenni ugyan csak hasonló okok miatt, például a vívást is. Ami hangsúlyozom, hogy nem tartozik az alap sportágak kategóriájába. Én még azon is elgondolkodnék, hogy előbb-utóbb talán nem ártana, ha a szertorna is olyan szinten állna a városban, mint mondjuk állt, tizenöt vagy éppen húsz évvel ez előtt, mert rendkívül egészséges. És azt hiszem, hogy ezért nem lehet az alap sportágakat annyira mellőzni, mint ahogy ez a koncepció szerintem mellőzi.

Tarnóczky Attila: Igaza van képviselő úrnak, kitalálta mit akarok mondani, de hát való igazság az, hogy itt egyébként engem itt képviselőtársaim közül, meg hát egyesületi emberek közül is azzal bíztattak, újabb és újabb összegek megszavazására, hogy nem volt tiszta év elején, hogy ennyi van és nem több. És hát egyszer legyen tiszta.

Töröcsik Pál. Pontosan az az iparűzési adó 10%, ami kalkulálhatatlan volt jóformán, és év közben előfinanszírozások fordultak elő, hogy működést biztosítsunk és senki nem tudta, végül is miből gazdálkodhat. Ez kétségtelen, hogy nagy előnye….gazdálkodhat. Ez egyértelmű.

Kelemen Z. Pál: A rendelet Tarnóczky Attila képviselő úr módosító indítványaival meg fogom szavazni. A melléklettel vannak bajaim, az eredményességi támogatással. Engedtessék meg nekem kijelenteni, lehet, hogy ez bántani fog valakit, csak szakszerűség nincs bent. Ugyanis azért azt be kell látni, hogy bajnokságot nyerni egyik sportágban nem ugyanolyan nagy érték, mint a másik sportágban kiesni az első osztályból. Hogy példát mondjak: tartósan középmezőnyben játszani egy kézilabda csapatnak az első osztályban nagyobb teljesítmény, mint baseballban bajnokságot nyerni éppen a helyi sajátosságok és a magyar sajátosságok miatt. Bizonyos esetekben rosszabb csapatokat támogat több ponttal. Kiesik az első osztályból az 0 pontot kap, aki a középosztályból vagy a harmadik vonalból jut fel az pontot kap, pedig a kettő között azért egy klasszis különbség van. Nagy különbség van, és mindezek alapján én átdolgozásra javasolom. A kiemelt sportághoz én is mondhattam volna a sakkhoz hasonló súlyú sportot, még akkor is, ha képviselőtársaim ezt nem ismerik el. Ezt a sportot úgy hívják, hogy ökölvívás. Bizonyos népcsoportoknál, Magyarországon, pl. a cigány kisebbségeknél nagyon nagy nevelő hatása van és a világon mindenütt. … Az ökölvívásnak hagyománya van Kanizsán, de én nem tettem, mert úgy gondoltam, hogy valahol meghúzták a határt, de ha ez a határ bővítésre kerül, akkor kérem, vegyék figyelembe az ökölvívást. Végül, itt beszéd közben jutott eszembe a kézilabda említésénél és ha utána megró a levezető elnök, akkor el fogom fogadni, hogy Siti Beát idén a legjobb női kézilabdázónak választották Magyarországon ebbe a kitűnő kézilabda csapatba. Valahogy ne felejtsük el a közgyűlés nevében táviratban üdvözölni és gratulálni neki.

Balogh László: Nem akarom húzni végtelenségig a szót, de azt hiszem, ez olyan téma egyébként, hogy optimális megoldást nem találnánk évekig sem akár. Ez egy koncepció az első része, természetes, hogy általános. Ezt nem rovom hibájának. És természetes, hogy ebben a komplex témában optimális megoldás nincs, és nem lehet olyan megoldást találni, amivel mindenki egyetértene. Ez miért van? Ez azért van, és egy kicsit utalnék vissza Horváth György képviselőtársamra, hogy igenis rossz gyakorlat volt, vagy van, vagy lesz az az idő, egy olyan időszak, amikor a sport a politikával összekapcsolódik. A 90-es évekre ez az állapot úgy tűnt egy időre, hogy megszűnt és éppen ez teremtett a sportfinanszírozásban gondot. Éppen ezt kéne helyi szinten helyrehozni. Még egy utalás Horváth György megszólalására, hogy a városi sportrendezvények díjazása, ez egy minimális pénzdíjazás, ez nem tétel ebben a dologban. Emiatt én azt hiszem, hogy nem lenne érdemes kivenni. Százalékos meghatározás az mindig is a sportosok vágyálma volt, és ez eddig soha nem került be. A jövőben én örülnék neki, ha ez meghatározó lenne, de azt hiszem az idei költségvetés nem az a költségvetés lesz.

Tarnóczky úr javaslatait én is el tudom fogadni, hogy most az OKSB vagy a közgyűlés határozza meg a %-os felosztást, tessék elhinni, hogy az nem kellemes feladat. Ha a sportbizottság szakmaiságában megbíznak, én azt gondolom átadhatják ezt a jogot, de döntsenek bölcs belátásuk szerint. Csak egy rövid mondattal: az idei anomáliák és azok a plusz támogatások azért alakultak ki, mert az igazából egy féléves támogatási rendszer volt, ezt mindannyian tudjuk, a jövőben remélhetőleg a beépített dolgok miatt nem fordul ez így elő. Az eredményességi támogatás? Ezt sem misztifikáljuk. Jelentheti mondjuk a teljes sportösszeg 80-85%-ának egyharmadát. Ez most való igaz egy kísérlet és természetes, hogy lehetne sokkal jobban felépíteni, én azt kérem, hogyha tudnak egy kicsit is azonosulni vele, ebben a formájában fogadják el és támogassák.

Cserti Tibor: Megítélésem szerint koncepcionális elemeket tartalmazó egységes anyagnak felfogható. Bizony azokat a kritikai észrevételeket osztani kell. Én egy dologra hívnám fel a figyelmet azzal, hogy maximálisan egyetértek és támogatom a sakknak a bekerülését, és miért ne támogatnám, hiszen tényleg széles réteget mozgat meg a városban. Kritikai észrevételem, hogy tényleg gyenge a pontrendszer, ami főleg az eredményességi rész. Csak egy dologra hívnám fel a figyelmet, azt vártam, hogy az elnök úr, akinek a szívéhez közelebb áll a sportrepülés, megemlíti, hogy vannak itt világbajnokok is, akik világbajnoki címet úgy szereztek, hogy éppen nem bajnokságban vettek részt. Tehát világcsúcsot úgy javítottak, hogy egyáltalán ponttámogatásban nem is részesíthetők a jelen előterjesztés szerint, ha jól értelmeztem. Tessék kijavítani. Tehát világcsúcsot javít, de nem bajnokságban, nem rendezvényen nyert, nem egy megmérettetés során szerzik ezt a dolgot. Ilyen értelemben ezt mindenféleképpen korrekcióra javaslom. Én egy kicsit, tényleg sértődés ne essék, osztom azokat az aggályokat, ami adott keret felosztásánál megfogalmazódik, sportra nagyon kevés jutott a költségvetés kapcsán. Ennek kapcsán módosítani kellett a 10%-os helyi adórendeleteinket, én úgy gondolom, hogy a 10% ez leegyszerűsítése nagyon ennek a 10%-os témakörnek, a 10 % nem arról szólt, arról is, de alapvetően egy döntési jogosultságról a tisztelt vállalkozói, gazdálkodói körnek. Ha nem töltötte be teljes mértékben hivatását a belső százalékos arányokat stb. én a magam részéről inkább tovább finomítottam volna, de nem …. a sport finanszírozását. Én a magam részéről is elfogadásra javaslom ezt a dolgot azzal, hogy egy év után, de rövid időn belül megint tapasztalat, vagy a korrekcióra legyen lehetőség és egy év után térjünk rá vissza és módosítsuk.

Törőcsik Pál: Azt mondom, hogy valóban ennél a rendeletnél és majd a mellékleten - amit több kritika is ért és némileg joggal -, mint ahogy a puding próbája az, hogy megeszik. Itt is, amikor majd ezt a fajta mellékletet segédeszközként használni kell arra, hogy hogyan és mi módon tudom a támogatásokat és egyebeket honorálni, akkor majd beválik vagy nem, vagy kijönnek azok a hibái, amik az alkalmazhatóságát akadályozzák. Az viszont illúzió, hogy mindenegyes sportban előfordulható eredményt, egyebet le tudok szabályozni. Ezért van az egyéni mérlegelés lehetősége. Ez nyilvánvaló, hogy mindig adott kell, hogy legyen és nem szabad hogy gúzsba kössön bennünket és mechanikusan alkalmazzuk ezeket a dolgokat.

Kelemen Z. Pál: Én javasolom, hogy zárjuk le a vitát. Az előbb a Siti Beával kapcsolatos meghatódottságom miatt nem mondtam el a végén, hogy az én módosító indítványom az arról szólt, lehet, hogy kiderült abból, amit mondtam, de nem valószínű, hogy ezt a mellékletet ne fogadjuk el, utaljuk vissza az OKSB-nek egy szakszerű kidolgozásra január végéig, szakemberek megkérdezésével. Ez lenne a határozati javaslat 2. pontja.

Törőcsik Pál: Egyrészt ügyrendi javaslat volt a vita lezárására. Erről szavazzunk, ámbár mivel több hozzászólót nem látok, egyébként is lezárom a vitát, akkor erről külön nem szavazunk. Ezért azt mondom, hogy a sportkoncepcióval kapcsolatos észrevételek elhangzottak több képviselőtársamtól is a sakk, mint kiemelt támogatandó sportág, elhangzott az ökölvívás, mint kiemelni javasolt és nem tudom hangzott-e el valami más.

Kérdezem az OKSB elnökét, erről mi a véleménye?

Balogh László: Előterjesztőként a sakkot bár elvileg nem támogattam, de most tudom tolerálni, az ökölvívást most ad hoc jellegű dolognak tartanám, nem javaslom az ökölvívást.

Törőcsik Pál: Felteszem a sakkot, mint kiemelt támogatandó sportágat. Erről szavazzunk, bekerüljön-e a sportkoncepcióba.

 

A közgyűlés 20 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Törőcsik Pál: Kérdezem, a másik javaslat az ökölvívás. Erről szavazzunk.

 

A közgyűlés 11 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 7 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

 

Törőcsik Pál: A sportkoncepcióval kapcsolatban volt-e módosító, a többi, ami javaslat beérkezett javaslat, nálam ami feljegyzésre került; az a rendeletre vonatkozik. Azért mondom, most külön fogunk szavazni, és amik ehhez érkeztek módosító indítványok erről szavaznánk.

Mivel a sportkoncepcióval kapcsolatos módosító indítványokról szavaztunk, most szavazni fogunk a határozati javaslatról.

 

A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúan) elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

 

388/1999.(XII.12.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Nagykanizsa Megyei Jogú Város Sportkoncepciója 2000-2004. című előterjesztést elfogadja azzal, hogy a kiemelten támogatandó sportágak között a sakknak is szerepelnie kell.

Megbízza az Oktatási, Kulturális és Sportbizottságot a Sportkoncepció végrehajtásának folyamatos koordinálásával.

Határidő: 2004. december 31-ig folyamatos

Felelős : bizottsági elnök

 

Törőcsik Pál: A sporttámogatási rendelettel kapcsolatosan Tarnóczky úrnak kettő módosítása volt a 2. és a 10. §-hoz, amit az előterjesztők elfogadtak, ezért erről külön nem szavazunk. Ha az előterjesztők elfogadják és beleépítik, akkor…

Tarnóczky Attila: Lehet, hogy félreértettem a Györek képviselő úrnak a mondatait, akkor elnézést kérek, de azt mondta, hogy elfogadja, sajátjának tekinti, beveszi a rendelet előterjesztésébe. Az SZMSZ ad megoldást, mert az biztosítja az előterjesztőnek azt a jogot, hogy az előterjesztését a szavazás pillanatáig bármikor megváltozassa.

Törőcsik Pál: Pontosan ezen megfontolásból mondtam azt, hogy ne szavazzunk róla.

A másik Röst János képviselőtársunk javaslata az 5. §-nál. Kérem pontosítsa.

Röst János: Két OKSB döntési lehetőség szerepel, én csak az elsőt szeretném módosítani, amelyik arról szól, hogy a sportkoncepcióban meghatározott sportági kereteken belül ne ő jelölje ki a kiemelt szakosztályoknak a körét. A későbbi %-os elosztását már meghagynám az ő kompetenciájukba. Én azt javasolnám, hogy ugyanúgy ahogy most, mi határozzuk meg, hogy melyik sportágak a kiemelt sportágak, azt követően döntse el az OKSB annak a %-os megoszlását.

Törőcsik Pál: Kérdezem az előterjesztőket, mi a véleményük?

Györek László: Nem tudom támogatni.

Törőcsik Pál: Az előterjesztők ezt a változatot nem támogatják. Kérem, erről most szavazunk, minősített többség kell.

 

A közgyűlés 11 szavazattal, 6 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

 

Törőcsik Pál: Kelemen Z. Pál javasolja, hogy a mellékletet ne fogadjuk el, a rendeletnek a jelenlegi mellékletét, hanem átdolgozásra adjuk. Kérdezem mi az előterjesztők álláspontja?

Györek László: Nem támogatom.

 

Törőcsik Pál: Kérem, most mi szavazzunk erről.

 

A közgyűlés 10 szavazattal, 8 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

 

Törőcsik Pál: Most a rendeleti javaslatról fogunk szavazni.

 

A közgyűlés 16 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a rendelettervezetet elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő rendeletet alkotja:

 

66/1999.(XII.22.) számú rendelet

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 66/1999.(XII.22.) számú rendelete Nagykanizsa Megyei Jogú Város sporttámogatási rendszeréről.

(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)

 

 

  1. Györek László és Tóth László képviselők önálló indítványa informatikai közhasznú társaság létrehozására (írásban)
  2. Előadó: Györek László és Tóth László képviselők

     

     

    Törőcsik Pál: Önök előtt az indítvány, kérdezem az előterjesztőket, kívánják-e szóban kiegészíteni.

    Györek László: Nem akarok igazán hosszú lenni, úgy gondolom az előterjesztésben minden benne van, és az esetleges kérdésekre nyilván majd megpróbálunk Tóth László képviselő társammal együtt válaszolni. Egy rövid bevezetést azért, hogy mindenki pontosan tudja, miről van szó. Ez év első felében fogadta el a közgyűlés Nagykanizsa város informatikai koncepcióját, amelyben középtávú tervként szerepelt az egységes hivatali és egységes önkormányzati informatikai hálózat létrehozása. Tulajdonképpen ez az előterjesztés ennek a folyománya. Miért volt erre szükség? Úgy gondolom, ha valaki figyeli a világban körülötte zajló eseményeket, akkor azzal teljesen tisztában van, hogy az informatika tulajdonképpen a korunk egyik legnagyobb “dobása”. Manapság informatika nélkül tulajdonképpen egy cég, de akár egy város is nem élhet, nem létezhet. Régebben utakat kellett építeni, hogy tudjunk rajta járni, aztán vízvezetékeket, hogy eljusson a víz a házakhoz, aztán kellett építeni gázvezetéket meg telefont, manapság pedig ugyanilyen szükség van arra, hogy információs csatornákat építsünk ki, tulajdonképpen mindenkihez. Az információ ma az egyik legnagyobb érték, mégpedig olyan érték, amelyből Nagykanizsának is igencsak sok van. Ez tehát egy olyan érték, amelyet szerintem, szerintünk vétek kihasználatlanul hagyni. Nagykanizsa város informatikai hálózatának kialakításához mi úgy látjuk, célszerű lenne egy közhasznú társaságot létrehozni, amely alapvetően 3 körben látná el a feladatát. Az első kör maga a hivatal, amelyben ugyan működnek számítógépek, ezt mindannyian tudjuk, azonban semmiképpen sem olyan rendszerben, hogy az információk, amelyek valahol ott vannak, megfelelően kinyerhetők lennének és a döntéshozók számára is kinyerhetően legyenek ott. Második köre ennek az önkormányzat lenne, egészen pontosan a hivatal és intézményei együtt, egy integrált rendszerbe összevonva, a harmadik kör pedig a lakosság, illetve az egyéb szervezetek, gazdálkodó szervezetek, akár különféle egyéb intézmények. Egységes és integrált rendszer lenne mondom én, de természetesen a megfelelő titkosítási szabályok betartásával, amelynek a részletes kidolgozása természetesen magának a közhasznú társaságnak a feladata lenne. Mennyibe kerül mindez? Én igazából ellenérvként eddig csak ezt az egy “érvet” hallottam. Az előterjesztésben szerepelnek a megfelelő összegek, lehet azt mondani, hogy ez sok, én inkább azt mondom, hogy kevés, ennyi van erre jelenleg a városnak. Képesek vagyunk-e ezt kifizetni? Azt hiszem nem ez a kérdés. A kérdés most az, hogyha ezt nem tesszük meg, akkor lesz-e lehetőségünk később ezt megtenni, vagy csak nagyon nagy ráfordítások árán tudunk csatlakozni a mellettünk ebben is elszáguldó világhoz. Úgy gondolom, hogy ezt a lépést mindenképpen most kell megtennünk, és nem utolsó sorban azért is, mert valamiben Nagykanizsa első lehet. Ezt nagyon komolyan mondom, Magyarországon jelenleg egy ilyen integrált rendszer még nem működik. Úgy gondolom, hogyha Nagykanizsa a régiók kapuja valódi, valamilyen szinten régió-központ szeretne lenni, akkor ebben igazán az lehet és felmutathatja a régió és Nagykanizsa értékeit is. Úgy gondolom, hogy bevezetésnek ennyi elég és nyilván ha kérdés, probléma merül fel, akkor megpróbálunk válaszolni.

    Törőcsik Pál: Kérem képviselőtársaimat, hogy kérdéseiket, észrevételeiket tegyék meg.

    Tarnóczky Attila: Kiosztottam egy felsorolást, amely tartalmazza azokat a kérdéseimet, amelyek szerintem megválaszolást az előterjesztésben nem nyertek. Nem fogom őket felsorolni, elég hosszadalmas lenne. Egy dolgot még hozzátennék. Emlékeim szerint, de tényleg így van, hoztunk egy határozatot – lehet hogy már nem érvényes – arról, hogy bevezetjük a 0 bázisú költségvetési tervezés folyamatát. Ennek jegyében itt az intézményekben terjesztésre és használatra került egy program, és higgyék el nem volt nagy élvezet alpolgármesterként találkozni gazdasági vezetőkkel, akik ennek a programnak a megtanulása során nagyon sok bizonytalansággal, problémával szembesültek és hát amúgy is érvényes a közmondás, hogy “járt utat járatlanért el ne hagyj”. Sokan ezzel a szemmel közelítettek a kérdéshez, de tény, hogy rengeteg munkát végeztek. Legfőbb probléma, ami felmerült ennél a munkánál az, hogy már most is két számítógépes nyilvántartást kellett nekik kezelni, egyikben a TÁKISZ felé teljesítették kötelezettségeiket és egy teljesen másik. Itt most megjelent egy harmadik program, aminek a jóságát egy pillanatra nem szeretném kétségbe vonni. Egy dolgot viszont szeretnék, elismerve, hogy életfontosságú, hogy az intézmények összekötésre kerüljenek és legyen egy naprakész számítógépes hálózatunk arra, hogy mi történik az egyes intézményekben. A kérdésem az, alapvető kérdésem, hogy ez a harmadik program illeszthető-e a VIKÁRIUS programjához vagy nem. Az alkérdés persze, hogy a 0 bázisú költségvetés tervezésének az idei módszerét a későbbiekben akarjuk-e használni, mert ha nem, akkor természetesen bármilyen program elfogadható, bár akkor az a kérdés, hogy ezeket a költségvetési tervezéseket ki fogja jövőre elvégezni.

    Györek László: A kérdésekről először, amelyeket Tarnóczky alpolgármester úr a saját neve alatt jegyez. Én úgy gondolom, hogy az összes kérdésre válaszolni nem is szükséges, hiszen a határozati javaslat nem azt mondja, hogy megalapítjuk ezt a céget, hanem, hogy a kidolgozását január 15-ig be kell fejezni és akkor közgyűlés elé fog kerülni, ahol részletesen mindazok a kérdések kidolgozásra fognak kerülni. Úgy gondolom ezzel többet foglalkozni most nem kell. Néhány kérdésre egyébként tudnék természetesen válaszolni, mint pl. az utolsóra, ezzel a program kapcsán. Nem tudom, hogy alpolgármester úr mennyire tájékozott az informatikai rendszerek működésében, itt azért nem ilyen egyszerű a dolog, hogy itt egy program, ott meg egy másik meg egy harmadik, és hogy akkor három programot kell kezelni. Szó nincs semmiféle programról, sőt programokról sem. Ez egy informatikai rendszer. Az informatikai rendszernek különböző elemei vannak, vannak hardver elemei, vannak szoftver elemei és a szoftver elemeknek is vannak még elemei. Éppen ez a rendszer, ami a mi előterjesztésünkben szerepel a POLIS 2000, ez egy moduláris felépítésű rendszer és hadd olvassam fel a hivatal mellékletét: “az önkormányzatnak nem kell véglegesen elköteleznie magát egy rendszerkörnyezethez, mivel a jelenlegi számítástechnikai eszközök a feladatok elvégzésére jól integrálhatók, biztosítható tetszőleges adatbázis kezelő használata stb.” Úgy gondolom, hogy ez a kérdésre egyfajta válasz. Én a magam részéről úgy gondolom, hogy ez egy integrált informatikai rendszer kiépítésének akadálya, mármint hogy a VIKÁRIUS Kft. egy programot használ, amit, szóval használ egy programot, ez nem lehet akadálya egy egységes informatikai rendszer létrehozásának.

    Tarnóczky Attila: Remélem, hogy így van. De úgy gondolom, valamiféle szóba állás szükséges lenne január 18-ig vagy akármeddig, mert azért a veszély az fenyegető veszély, egyébként való igaz képviselő úr a számítástechnikához korlátozottan értek, szakértő céget, a VIKÁRIUS-t kérdeztem meg, hogy látnak-e aggályos kérdéseket az előterjesztésben. Az ő véleményükből közöltem itt valamit, kiegészítettem a saját kérdéseimmel. Úgy gondolom azért valóban megválaszolandó kérdések, nekem tökéletesen megfelel, hogyha január 18-ig a dolog megoldódik, de komoly ügyről van szó, az óvatosság fontos.

    Törőcsik Pál: Kérdezem van-e valakinek még kérdése? Mivel nincs több kérdés a vitát lezárom és az előterjesztésnek egy határozati javaslatáról kell hogy döntsünk. Önök előtt van a határozati javaslat, a 11. oldalon láthatók a költségelemek. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az előterjesztés szerint elvileg egyetért az informatikai kft. létrehozásával, felkéri a polgármestert, hogy a Kft. létrehozására vonatkozó részletes javaslatot terjessze a közgyűlés elé. Határidő: 2000. január 15. Van-e javaslat? Nincs. Amennyiben nincs, … Tarnóczky úr ügyrendi gombot nyom.

    Tarnóczky Attila: Nekem egy kérdésem lenne, biztos, hogy a polgármester felelős az előterjesztésért? Mert nem biztos, hogy meg tudja csinálni. Nem kellene esetleg az előterjesztőket megnevezni felelősként, hiszen ők tudják, hogy miről van szó, milyen elképzeléseik vannak, másként nem nagyon fog működni.

    Törőcsik Pál: Kérdezem az előterjesztőket, hogy az előterjesztésért felelős Györek László és Tóth László és a határidő január 15-e.

    Györek László: A felvetés teljesen jogos, köszönöm szépen alpolgármester úr, Valóban mi foglalkoztunk vele a legtöbbet, de úgy gondolom, hogy mögöttünk nem áll egy hivatal, aki az előkészítő munkában segít, ezért az a javaslatom, hogy a felelős Tüttő István polgármester helyett Törőcsik Pál alpolgármester legyen.

    Törőcsik Pál: Fejemre szóltam. Aki ezzel egyetért, akkor most a határozati javaslatot azzal a módosítással, hogy felelős Törőcsik Pál alpolgármester. Kérem szavazzunk.

     

    A közgyűlés 18 szavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

     

    389/1999.(XII.21.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az előterjesztés szerint elvileg egyetért egy informatikai kht. létrehozásával.

    Felkéri az alpolgármestert, hogy a kht. létrehozására vonatkozó részletes javaslatot terjessze a közgyűlés elé.

    Határidő: 2000. január 15.

    Felelős : Törőcsik Pál alpolgármester

     

     

     

  3. Előterjesztés az önkormányzat vagyonrendeletének megalkotására (írásban)
  4. Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester

     

    Törőcsik Pál: A vagyonrendelet következne, de visszavonom. Januárban újra előterjesztésre kerül. Felteszem szavazásra a kérdést, hogy ezt a témát elnapoljuk a januári közgyűlésig.

     

    A közgyűlés 19 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

     

    390/1999.(XII.21.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az önkormányzat vagyonrendeletének megtárgyalását a januári soros közgyűlésig elnapolja.

    Határidő: 2000. január 31.

    Felelős : Tüttő István polgármester

     

     

  5. Javaslat a pénzbeni és természetben nyújtható szociális támogatásról szóló 45/1999.(VII.28.) sz. rendelet módosítására (írásban)
  6. Előadó: Dr. Csákai Iván bizottsági elnök

     

     

    Kelemen Z. Pál: Szeretném megköszönni, hogy a rendelettervezet a mai napra elkészült, amit a Szociális és Egészségügyi Bizottság kezdeményezett a múlt közgyűlés alkalmával. Egy apró módosítást javasolnék az e) pontban, egyébként a rendelettervezet elfogadását javaslom. Az apró módosítás az e pontban a következő: ápoló és az ápolt közös háztartásban él, illetőleg az ápoló tartós ottléte környezettanulmánnyal bizonyítható. A rendelet módosítása azért szükséges, mert nem mindig élnek közös háztartásban, lehet, hogy a szomszéd utcában él, de ott alszik az ápoltnál, illetve tartósan ott tartózkodik. Erről egy környezettanulmánnyal, szemrevételezéssel egy gyakorlott szociális szakértő szinte pillanatok alatt meggyőződik. Én ezt a módosítást javasolnám.

    Dr. Csákai Iván: Bizottságunk javaslatára került be újra ide ez a javaslat, az ápolási díj újra megállapítása és mi úgy gondoljuk, hogy az a 208 fő aki jelenleg ebben részesül, ki kell mondani, hogy kihalás utján jó néhány meg fog szűnni, de évente 2-3 ember aki évente ide jelentkezik. Bizonyos megszorításokat bevettünk ebbe a rendszerbe, az eredeti rendeletünknek egyik pontjával van nagyon nagy problémánk, nevezetesen az 1. §. 6. francia bekezdésének az utolsó mondatával vagy teljesen képtelen és a háziorvos igazolja. Ezt, hogy a háziorvos igazolja, szeretném kivetetni, és ehelyett azt, hogy a Szociális és Egészségügyi Bizottság 3 fős bizottságot bíz meg hogy bírálja el, hogy alkalmas-e arra, hogy az ápolási díjban részesüljön.

    Tarnóczky Attila: Megfontolásra javaslom a rendeleti javaslatot. Komoly ügyről van szó, jelzi egyrészt a 208 a jelenlegi létszám. Jelzi egyébként az is, hogy 30-40 millió forintos kiadást jelent éves szinten a városnak és hadd ne soroljam fel, hogy az összes többi szociális támogatás mennyit jelent, aminek töredékét kapjuk meg állami támogatáskor. Maga a felvetés, hogy esetlegesen egy háziorvosi javaslat elegendő ebbe a rendszerbe bekerülésre más feltételek mellett valóban aggályosnak tartható. Egy háziorvos és az érintett között olyanfajta kapcsolat van, amely kapcsolat nem biztos, hogy adott esetben a háziorvost a probléma reális megítélésére ösztönzi. Nagyon finoman akartam fogalmazni, nem biztos, hogy sikerült. Az a fajta dolog viszont, hogy 3 tagú bizottságot nevez ki a Szociális Bizottság, nem tudom milyen körből egyébként – remélem nem a saját kebeléből, mert az…. lenne, az pillanatnyilag ötlet szinten mérlegelendő. Én azt kérem a képviselőtársaimtól, hogy napoljuk el a kérdést a januári közgyűlésre, addig a Szociális és Egészségügyi Bizottság terjessze elő pontosan, hogy miféle orvosi vizsgálattal dönthető el objektív módon, hogy az illető ebbe a körbe bekerülő személy vagy sem. Annál inkább megtehetjük ezt, mert megismétlem, amit múltkor elmondtam, hogy a jogászok állásfoglalása szerint az utolsó rendeletmódosítás után a korábban ápolásban részesültek. illetve ápolóik a rendszerből nem kerülnek ki. Tehát a dolog nem annyira sürgő, hogy most rögtön helyre kellene hozni egy hibánkat. Viszont nem szabad most egy másikat elkövetni azonnal.

    Kelemen Z. Pál: A bizottság 3 tagja orvos, van közöttünk egy szülész-nőgyógyász, van közöttünk egy sebész, van közöttünk gyermekorvos, szóval ezt nem lehet a dilettánsok gyülekezetének tekintetni. Ezen kívül kérem szépen abban a bizottságban a kórház szociális főnővére is ott van, azonkívül abban a bizottságban kiváló szakemberként a mozgássérültek megyei vezetője is ott van. A bizottság képes ilyesmit elbírálni, és képes létrehozni társadalmi munkásokkal olyan személyeket, akik ezt elbírálják. Én ezt az érvet nem tartom elfogadhatónak.

    Dr. Csákai Iván: Tulajdonképpen megelőzött Kelemen Z. Pál egyrészt, a másik pedig az, hogy ez a közgyűlés létrehozott egy bizottságot és hogyha a bizottság kompetenciájába nem lehet utalni egy 3 fős bizottság kijelölését, akkor hozzuk vissza januárra. Ennyi a véleményem.

    Tarnóczky Attila: Nekem élénk fantáziám van kedves képviselő társaim, de hogy bizottsági üléseken orvosi vizsgálatok is történnek eléggé bizarr ötletnek tűnik. Mindenesetre az is elképzelhető lehet, hogy elvonulnak Önök egy rendelőbe és valóban vizsgálódnak. Szerintem szó fogja érni a ház elejét ebben az esetben, de fontolják meg, a javaslatomat fenntartom. Még egyszer megismétlem, hogy a januári közgyűlésig semmilyen érdek nem sérül és egy megfontolt döntést lehet hozni.

    Törőcsik Pál: Én azt hiszem, hogy félreértés van valahol a Szociális és Egészségügyi Bizottság javaslata a 3 fős, nem tudom, hogy ő a bizottság tagjaiból gondolta ezt a három fős bizottságot, én úgy vettem ki, hogy nem okvetlenül a bizottság tagjai sorából, hanem ez lehet bárki, szakorvos stb.

    Dr. Csákai Iván: Ezért vetettem fel azt, hogyha a bizottság kompetenciája arra nem terjed ki, hogy 3 főt kijelöljön, akkor visszahozzuk januárra.

    Törőcsik Pál: Több hozzászóló nincs, a vitát lezárom. Először a módosító indítványokról szavazunk. Az első, a legdrasztikusabb rész: alpolgármester úr javasolta az elnapolást és a januári közgyűlésre való vissza hozatalt.

    Tarnóczky Attila: Nem drasztikus.

    Törőcsik Pál: Hát nem drasztikus, ez a legerősebb javaslat. Szavazunk.

     

    A közgyűlés 7 szavazattal, 12 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

     

    Törőcsik Pál: Kelemen Z. Pál módosító javaslata az 1. §. e.) bekezdés kiegészülne, a szöveget kérem Kelemen Z. Pál úr pontosan idézze.

    Kelemen Z. Pál: Az ápoló és az ápolt közös háztartásban él, illetőleg az ápoló tartós ottléte környezettanulmánnyal bizonyítható.

    Törőcsik Pál: Erről szavazunk.

     

    A közgyűlés 18 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

     

    Törőcsik Pál: Második módosító javaslat Dr. Csákai Iván úr részéről. Kérem pontosítsa a javaslatát.

    Dr. Csákai Iván: A 6. franciabekezdés ugyanebben a §-ban, vagy teljesen képtelen és ezt nem a háziorvos, hanem a Szociális és Egészségügyi Bizottság által meghatározott 3 személy felülvizsgálja.

    Törőcsik Pál: Képviselőtársaim a “felülvizsgálja” helyett az “igazolja” kifejezést javasolják. Akkor igazolja, így egyetért vele Csákai úr?

    Dr. Csákai Iván: Igen.

    Törőcsik Pál: Erről szavazunk.

     

    A közgyűlés 18 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

     

    Törőcsik Pál: Most pedig a rendelet egészéről szavazunk.

     

    A közgyűlés 19 szavazattal, 2 tartózkodással a rendelettervezetet elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

     

    67/1999.(XII.22.) számú rendelet

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 67/1999.(XII.22.) számú rendelete a pénzbeni és természetben nyújtandó szociális támogatásokról szóló 45/1999.(VII.28.) számú rendelet módosítására.

    (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)

     

  7. Javaslat címzett támogatási maradványról történő lemondásra (írásban)
  8. Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester

     

    Törőcsik Pál: Ha nincs kérdés, hozzászólás, kérem szavazzunk erről.

     

    A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúan) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

     

    391/1999.(XII.21.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Kórház “A” épületének rekonstrukciójához - az 1997. évi XLV törvény 1. számú mellékletének 54. sorszámán – jóváhagyott 531.000.000 Ft címzett támogatási keretből 99.302 Ft maradványról lemond.

    Határidő: 1999. december 31.

    Felelős : Tüttő István polgármester

     

     

  9. Előterjesztés a Zrinyi u. 33. szám alatti épület használati szerződésének módosítására, meghosszabbítására (írásban)
  10. Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester

     

     

    Balogh László: Az OKSB a Kanizsa Felsőoktatásáért Alapítvány jogos kérelmét természetesen egyhangúlag támogatta. Néhány értelemszerű módosítást kértünk, ez be is került az anyagba. Megjegyzem, hogy kisebbségi vélemény volt, hogy a használatbab adási szerződés 2001. december 31-ig kerüljön meghosszabbításra, mert ez az akkreditálási folyamatot előnyösen befolyásolhatná. Nagykanizsa nem mondhat le a közeljövő egyik legpozitívabb üzenetének minél bővebb és egyöntetűbb támogatásáról.

    Birkner Zoltán: Csak egy megjegyzésem lenne. Önök és én is az előbb gondolkodás nélkül 15 évre megszavaztuk a vívócsarnokot. Az előbb a Mikkamakka Háznak 3 évre gondolkodás nélkül megszavaztuk a támogatást. Uraim, mi ez a negatív diszkrimináció. Legyen kedves valaki magyarázza el nekem, mert ezt én nem értem. Tehát mi ez az egy év. Már csak azért is kérdezem ezt Önöktől Uraim, mert van egy-két megjegyzésem, persze ez csak nekem nem tetszett, még egyszer mondom nem a kuratórium nevében nyilatkozom, hanem Birkner Zoltán képviselő nevében nyilatkozom. Van egy ilyen mondat pl. a kiegészítésben, hát az nagyon tetszett, az 5. pont az oktatási tevékenységnél a főiskola és a főiskolai jellegű képzéseknek elsőbbséget biztosít. Kérdezem én, hallottak Önök arról, hogy ott esetleg ruhaipari szövetkezetet szeretne ott valaki berendezni? Azt szeretném ezzel érzékeltetni Önökkel, hogy ez csak az én szememet szúrta, még egyszer hozzáteszem, hogy egy kicsit úgy érzem, hogy ilyen bizalmatlanság jelent meg ennek az ügynek a kapcsán, holott éppen el kell mondjam Önöknek, hogy most sikerült egy másoddiplomást képzést szervezni Nagykanizsára, talán olvasták a különböző fórumokon és médiumokban. Ez annyit jelent, hogy februártól Nagykanizsán egy másoddiplomás menedzserképzés fog indulni, azaz az alapítvány teszi a dolgát, mellette párhuzamosan folyik az akkreditációs eljárás. Annak nem tudjuk a kimenetelét. Én most megkérdezem Önöktől, hogy aki azt javasolta, hogy csak egy évre kapja meg használatba az alapítvány azt az épületet, az felmérte-e ilyen kitétellel, hogy ezzel talán az akkreditációs folyamatot felgyorsítják. Kérem szépen ez egy, ne haragudjanak nem akarom minősíteni, ez egy elképzelhetetlen elképzelés, ugyanis az akkreditáció pontosan azt követeli meg, hogy minél több épület minél tartósabb használattal legyen egy adott induló főiskola kezében és ez abszolút abnormális ami ez ellen hat, és még egyszer mondom, hogy semmiféle szinten nem befolyásolja az akkreditációt az, hogy egy évre vagy fél évre adja-e át a város ezt az épületet. Még egy megjegyzésem lenne, az előbb a vívócsarnok kapcsán hallottunk egy-két számot. Uraim, a város eddig rengeteget tett a Kanizsa Felsőoktatásáért Alapítványért. Ezt köszöni az alapítvány, ezt elmondhatom az ő nevükben is. És ez most a magam nevében mondom: csak azt elfelejtik sokan, hogy az az épület, amely most egy tökéletesen berendezett és működtetett épület, abban még kb. 45 cégnek 30 millió forintja fekszik. Azaz Önök valami olyasmiről akarnak dönteni, illetve hát került elő így az anyag egy évre, hogy az alapítvány felhajtotta ezt a plusz 30 milliót, ezzel az egész város értékét emelte 30 millió forinttal, az ég egy adta világon nem kér csereértékként semmit, és akkor erre egy éves. Az a javaslatom kérem tisztelettel, hogy ugyanolyan eljárással mint az összes többi, pl. a Mikkamakka háznak, azt gondolom ez is van annyira fontos ügy, és ezzel nem a Mikkamakkát akarom leértékelni, 3 évre szeretném kérni ezt a használatba adási szerződést. Köszönöm és elnézést kérek, hogyha kicsit más hangnemben fogalmaztam.

    Tarnóczky Attila: Én igazából arra a bejelentésre szeretnék visszatérni, amit Birkner képviselő is jelzett, miszerint az egy éves használatba adás az az akkreditációs folyamatot gyorsítja. Hát ez volt a mai este, ami elég furcsa este volt, legmulatságosabb bejelentése. Az akkreditációs folyamat elindult, ezek után egy dolog lehet még, hogy a minisztériumban az akkreditációs bizottsághoz és a parlamenthez ezt a gyorsító határozatunkat elküldjük. Aztán várjuk, hogy gyorsítja a folyamatot vagy sem. Hát ne!

    Kelemen Z. Pál: Én itt hallgattam Birkner urat, csak nem egészen értem, mert itt valakinek célzott valamit, ki az aki módosította a szerződést. Én az előbb hallottam Balogh László urat, aki azt mondta, hogy 2001. december 31-ig is esetleg. Akkor Balogh László úrnak mondta többes számban, mert én nem ismerek senkit sem, aki módosítgatott volna a szerződésen vagy bármiben ellenkezett, hogy hosszú távon ez a létesítmény hosszú távon a főiskolához kerüljön, ilyenfajta ellenkezést én nem tapasztaltam. Tessék már megmondani, hogy ki módosítgatott itt, kért szót?

    Dr. Horváth György: Én nem emlékszem erre az egyébfajta módosítgatásra pedig ott voltam. Egyet viszont felajánlok társadalmi munkába, hogy kijavítom legközelebb ezeket a helyesírási hibákat. Hát nézzétek, szégyellem magamat.

    Marton István: Horváth képviselőtársam által elmondottakkal kapcsolatban csak annyit, hogy nem neki kellene szégyellni magát ebben az ügyben. A másik, én alapvetően vitatkozó típus vagyok, de itt a 2. oldal első bekezdésében 4 bizottság álláspontját tükrözi a 2. sz. melléklet, én azért a 4 bizottság egyöntetű álláspontjával nem szívesen vitatkoznék és talán nem is kellene az ügyben mélyebb vitát folytatni, szakbizottsági szakaszban ez megtörtént, a 4 bizottság javaslatával egyetértek, megszavazom.

    Törőcsik Pál: Több hozzászólás nincs, a vitát lezárom, szavazni fogunk. Először Birkner Zoltán úr módosító javaslatát teszem fel szavazásra. Kérem képviselőtársamat pontosítsa a módosító indítványt.

    Birkner Zoltán: Egyetlen dologról szól, hogy nem 2000. december 31-ig, hanem 2002. december 31. napjáig. Ez a használatba adási szerződés 4. pontjánál, tehát itt szeretnék módosítást kérni.

    Törőcsik Pál: A módosító indítványról szavazunk.

     

    A közgyűlés 15 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

     

    Törőcsik Pál: Most pedig az egész előterjesztésről és a határozati javaslatról fogunk szavazni.

     

    A közgyűlés 16 szavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

     

    392/1999.(XII.21.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Kanizsa Felsőoktatásáért Alapítvánnyal 1998. október 8-án kötött használatba adási szerződést a melléklet szerint módosítja azzal, hogy a 4. pontban megjelölt határidő 2002. december 31.

    Határidő: 2000. január 31.

    Felelős : Tüttő István polgármester

     

    Törőcsik Pál: Marton István képviselő úr ügyrendi gombot nyom.

    Marton István: Ez akkor azt jelenti, hogy a 2-es számú melléklet így lép érvénybe?

    Törőcsik Pál: A 4. pontban a határidő 2002. december 31.

    Marton István: Bocsánat, de nem erről szavaztunk. Arról szavaztunk, így szól a határozati javaslat, hogy a közgyűlés a Kanizsa Felsőoktatásáért Alapítvánnyal az 1998. október 8-án kötött használatba adási szerződést a mellékelt szerződés szerint módosítja.

    Törőcsik Pál: Igen.

    Marton István: A mellékelt szerződésben nem ez van.

    Törőcsik Pál: Éppen azzal a módosító indítvánnyal, azért először azt módosítottuk, és a módosított használatbavételi szerződés szerint. Nem? Sorrendiségét tekintve először a módosító indítványról szavaztunk, utána pedig a… Kérem ez sorrendiségét tekintve így történt, köszönöm szépen. A jegyzőkönyvben vissza lehet nézni.

    Marton István: Fel kellett volna olvasni, hogy hogy szól az az egy mondat és az nem történt meg.

     

     

  11. Előterjesztés Nagykanizsa, Zárda utca 1970-es hrsz-ú ingatlanon található önkormányzati tulajdonú bérlemények helyzetéről (írásban)

Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester

 

 

Tóth László: Az Ügyrendi és Jogi Bizottság a mai ülésén megtárgyalta az előterjesztést és a következő határozati javaslatot terjeszti a közgyűlés elé:

A bizottság nem ért egyet a bérleti jog visszavásárlásával, természetesen ezzel párhuzamosan nem tudja elfogadni az 1600 Ft/m2 bérleti díjat sem és felkéri a közgyűlés a polgármestert a keresetlevél benyújtására a 2. pontnak megfelelően.

Törőcsik Pál: Mint ahogy hallottuk, az Ügyrendi és Jogi Bizottság a 2. határozati javaslati pontot támogatja. Egyéb vélemény? Több hozzászóló nincs a vitát lezárom, szavazni fogunk. Először az Ügyrendi és Jogi Bizottság javaslatáról szavazunk, kérem az Elnök urat, ismételje meg a határozatukat.

Tóth László: A következő határozati javaslatot terjesztem a közgyűlés elé:

A közgyűlés nem ért egyet a bérleti jog visszavásárlásával, természetesen nem tudja ezért elfogadni az 1600 Ft/m2 bérleti díjat sem. Ezért a bérleti díj megállapítása érdekében felkéri a polgármester urat a keresetlevél benyújtására. Magyarul nem kívánjuk visszavásárolni a bérleti jogot.

Cserti Tibor: Fajsúlyos kérdésről van szó, én úgy ítélem meg….. nem tárgyalta. Ennek lehet, hogy valamilyen oka van. Én javaslom ennek a kérdésnek jelen pillanatban a napirendi pontról való levételét.

Törőcsik Pál: Ügyrendi javaslat volt a napirendi pontról való levétele, ezt fogjuk először megszavazni. Van-e még észrevétel, javaslat? Nincs. Kérem az ügyrendiről szavazunk először. Cserti képviselőtársunk indítványozta, hogy a Gazdasági és a Pénzügyi Bizottság tárgyalja meg az ügyet és vegyük le napirendről. Ügyrendi javaslat történt, ezután erről szavaznunk kell. Ha az ügyrendit előterjesztő Cserti Tibor kíván módosítani ezen, akkor megteheti még a szavazás előtt, mert az ő ügyrendi.

Cserti Tibor: A kérdés lényege az, hogy van-e olyan szempont…. a döntés következtében…. Ha van ilyen, akkor tessék előhozni. …

Törőcsik Pál: Addig akkor képviselő úr az ügyrendi javaslatát vonja vissza. Igen. Mivel egyszer a vitát lezártuk, akkor szavazzunk arról, hogy a vitát erről újra megnyissuk-e. Van valakinek olyan, amit el kíván mondani? Akkor újra megnyitjuk a vitát, mert egyszer lezártuk. Tehát most ha újra, akkor szavazni kell, hogy megnyitjuk a vitát róla. Ha van valakinek érdemi. Erről most szavazunk, aki a vita megnyitása mellett. Kérem erről szavazunk.

 

A közgyűlés 12 szavazattal, 7 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Törőcsik Pál: Kinek van érdemi észrevétele, ami befolyásolna?

Böröcz Zoltán: Időközben jutott a tudomásomra jegyzőnőtől egy olyan tény, ami a döntésünk meghozatalát valójában sürgeti, pontosabban jelentős anyagi hátrány érheti esetleg az önkormányzatot, ha nem megfelelő döntést hozunk. Tehát ez az oka annak, hogy én sem tudtam és én is tiltakoztam volna, hogy a Pénzügyi Bizottság és a Gazdasági nem tárgyalta. Viszont az a kérésem, hogy jegyzőnő ezt mondja el nekünk hangosan. Ha úgy érzi, hogy ez önkormányzati érdekből nem teheti meg nyílt ülésen, akkor kérem mondja el úgy, hogy a témát ne érintse, de magát a joghelyzetet igen. Nem kell ezért szerintem zárt ülést tartani. Előttünk van írásban, jegyzőnő meg tudja úgy fogalmazni, hogy nem említ neveket. Tehát van ennek egy sürgetettsége, most tudtam meg és ez befolyásolja a döntésemet. Kérem, hogy hallgassuk meg.

Törőcsik Pál: Kérdezem a jegyző asszonyt, hogy van-e mód a képviselőket nyílt ülésen tájékoztatni erről?

Dr. Tuboly Marianna: Röviden annyit mondanék, hogy a kereset indítás elhúzódása hátránnyal járhat. Ennyit röviden, akkor a részletekbe nem megyek bele.

Törőcsik Pál: Képviselőtársaim számára egyértelmű. Van-e még, aki ezzel kapcsolatban véleményt akar, mielőtt a vitát lezárnánk? Nincs? Akkor a vitát lezárom. Kérdezem Cserti képviselő urat, hogy kíván-e? Ez természetes, csak a napirendről való levételt és elhalasztást nem. Jó. Mert az ügyrendit egyszer visszavonta.

Tehát akkor marad az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke által elmondott és Önök által már ismert javaslat. Erről fogunk szavazni most, kérem tegyük meg.

 

A közgyűlés 17 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

 

 

 

393/1999.(XII.21.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése nem ért egyet a bérleti jog visszavásárlásával, és nem tudja elfogadni az 1600 Ft/m2 bérleti díjat sem. A bérleti díj megállapítása érdekében felkéri a polgármestert a keresetlevél benyújtására.

Határidő: azonnal

Felelős : Tüttő István polgármester

 

 

21.) Tájékoztató a szervezetett bűnözéssel összefüggő törvényi szabályozásból adódó önkormányzati feladatokról (írásban)

Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester

 

 

Törőcsik Pál: Képviselőtársaim előtt van. Hozzászólást nem látok. A vitát lezárom, szavazni fogunk róla. A határozati javaslat Önök előtt, hogy a tájékoztatást tudomásul vették. Kérem szavazzunk.

 

A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

394/1999.(XII.21.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a szervezett bűnözés elleni törvényből eredő feladatokkal kapcsolatos tájékoztatást tudomásul veszi.

Felelős: Tüttő István polgármester

 

 

22.) Előterjesztés a szociális gondozó és szervező létszám foglalkoztatására (szóban)

Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester

 

 

Törőcsik Pál: Önök előtt van az előterjesztés. Hozzászólás nincs. Határozati javaslatot kell megfogalmazni ebben az ügyben, amely úgy szól, hogy a közgyűlés hozzájárul a kettő fő alkalmazásához és a támogatás feletti rész kifizetéséhez. Így szólna a határozati javaslat. Kérem erről szavazzunk.

 

A közgyűlés 11 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

 

395/1999.(XII.21.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsa és környéke Foglalkoztatási, Szociális és Közművelődési Közhasznú Társaság által működtetett szociális gondozó és szervező projektben 2000. évtől kezdődően részt kíván venni és 2000. december 31-ig 2 fő foglalkoztatásának költségeihez – 20.000 Ft/hó/fő – hozzájárul.

Felkéri a polgármestert a szükséges intézkedések megtételére.

Határidő: 1999. december 31.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

23.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város az Ifjúságért Önkormányzati Szövetségben való tagságára (írásban)

Elóadó: Balogh László bizottsági elnök

 

 

Balogh László: Kérem támogassák.

Törőcsik Pál: Egyéb hozzászólás nincs, a vitát lezárom. Szeretném itt kiemelni, hogy nem egyszerű, hanem minősített többséget igényel azt hiszem. Ez költségvetést érintő dolog, ezért minősített többség. Tehát minősített többséget igényel, kérem képviselőtársaimat szavazzunk.

 

A közgyűlés 11 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el és a következő határozatot hozza:

 

396/1999.(XII.21.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése nem támogatja a város tagságát Az Ifjúságért – Önkormányzati Szövetségben.

 

 

Törőcsik Pál: Óriási csapás érte volna, ha 54 ezer Ft erejéig, holott ehhez nekünk igen jelentős érdekünk fűződött volna. De most már eső után köpönyeg.

Most pedig zárt ülést fogunk elrendelni. Egy pillanat, még nem menjenek el képviselő társak, mert zárt ülésről is szavaznunk kell. Kérem a zárt ülésről szavazzunk.

 

A közgyűlés 11 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

 

(Szünet)

 

  1. Javaslat a Nagykanizsa I. sz. Futball Club Szolgáltató Kft. működésével kapcsolatos intézkedések megtételére (írásban)

Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester

 

Törőcsik Pál: Ennél a napirendi pontnál zárt ülést kívánunk. Erről az előbb próbáltunk szavazni, most újból szavazásra teszem fel, zárt ülésről fogunk dönteni most. Kérem a zárt ülésről szavazzunk.

 

A közgyűlés 12 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

 

Törőcsik Pál: Akkor ismét szünetet kell elrendelni, vagy van még aki kint tartózkodik?

Dr. Tuboly Marianna: Ehhez elég az egyszerű többség.

Cserti Tibor: Akkor ebben a témában harmadszor szavazunk.

Tarnóczky Attila: Azért kedves képviselőtársaimat figyelmeztetném a helyzet fonákságára. Ugye a törvény, de az SZMSZ is úgy szól, hogy zárt ülést tart fegyelmi eljárás megindítása alkalmával, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele. Ebben a helyzetben az érintettet megkérdezni nem tudjuk, de adott esetben nagyon kényelmetlen, akár peres helyzetbe is kerülhetünk.

Dr. Fodor Csaba: Miről szavazunk most?

Törőcsik Pál: Legyen-e zárt. Újból szavazunk zárt ülésről. Kérem szavazzunk.

 

A közgyűlés 18 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Zárt ülés

A zárt ülésen elhangzott hozzászólásokat, javaslatokat, döntéseket a zárt ülésről készített külön jegyzőkönyv tartalmazza.

 

A zárt ülésen hozott 397/1999.(XII.21.) számú határozat nem került kihirdetésre.

Törőcsik Pál alpolgármester más tárgy vagy hozzászólás hiányában az ülést 22.50 órakor bezárta. (Az ülésről készített hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza.)

 

 

Kmf.

 

 

Dr. Tuboly Marianna
Törőcsik Pál
jegyző
alpolgármester

 

 

1999. december 21. soron kívüli

 

Jegyzőkönyv

Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 1999. december 21-én (kedd) 23.00 órakor tartott soron kívüli üléséről.

Az ülés helye: Hevesi Sándor Művelődési Központ Kamaraterme

(Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-7.)

Jelen vannak: Antalics Dezső, Balogh László, Dr. Baranyi Enikő, Bicsák Miklós, Birkner Zoltán, Böröcz Zoltán, Budai István, Dr. Csákai Iván, Cserti Tibor, Dr. Fodor Csaba, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Horváth György, Dr. Kalmár Béla, Kelemen Z. Pál, Kiss László, Marton István, Röst János, Tarnóczky Attila, Tóth László, Tóth Zsuzsanna, Törőcsik Pál, Zsoldos Ferenc képviselők.

 

Tanácskozási joggal megjelentek: Dr. Tuboly Marianna jegyző, Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Beznicza Miklós, Dr. Partiné Szmodics Györgyi, Dr. Nemesné Dr. Nagy Gabriella, Dr. Pintérné Grundmann Frida osztályvezetők.

 

Törőcsik Pál: Köszöntöm a megjelenteket. Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen van, ezért az ülés határozatképes, azt megnyitom.

Folytatólagos közgyűlésünk elején jeleztem, ma soron kívüli ülést tartunk. Először is a napirendi pontokat fogjuk megszavazni. Napirendi pontként elsőként javaslom a gépjármű várakozóhelyek létesítéséről szóló rendelet módosításáról. Kérem ez lenne az első napirend. Második napirend a polgármesteri tájékoztató az önkormányzat pénzügyi helyzetéről. Harmadik javaslat saját hatáskörű előirányzat módosítására. Negyedik az ANTS baseball és softball club támogatási kérelme. Az ötödik Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal 1-664/1999. számú határozata elleni fellebbezés írásban. Ezekről a napirendi pontokról napirendi pontonként kérném a szavazásukat. Napirendi pontonként kell szavazni.

Röst János: Csak arról lehet szavazni, amit a képviselők aláírtak javaslatként. Ha ebből egy nem volt aláírás alatt, akkor vagy küldjünk körbe egy papírt és írjuk alá a rendkívülit, mert megsértjük az SZMSZ-t így.

Törőcsik Pál: Ezen a papíron szerepel mind az öt napirendi pont, úgyhogy a formai követelményeknek is eleget tettünk. Itt amit én most körbevittem, szerepelt rajta.

Tehát az 1. napirendi pontról kérem a szavazást.

 

A közgyűlés 15 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Törőcsik Pál: 2. napirendi pontról szavazunk.

 

A közgyűlés 16 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Törőcsik Pál: 3. napirendi pontról szavazunk.

 

A közgyűlés 16 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Törőcsik Pál: 4. napirendi pontról szavazunk.

 

A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

Törőcsik Pál: 5. napirendi pontról szavazunk.

 

A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő napirendi pontokat tárgyalja:

 

Napirendi pontok

 

  1. Javaslat a gépjármű várakozóhelyek létesítéséről szóló önkormányzati rendelet módosítására (írásban)

Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester

2.) Tájékoztató az önkormányzat pénzügyi helyzetéről (szóban)

Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester

3.) Javaslat saját hatáskörű előirányzat módosítására (írásban)

Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester

  1. Az ANTS Baseball és Softball Club támogatási kérelme (írásban)
  2. Előadó: Balogh László bizottsági elnök

  3. Zalaegerszegi Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal 1664-4/1999. sz. határozata elleni fellebbezés (írásban)

Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester

 

 

 

 

1.) Javaslat a gépjármű várakozóhelyek létesítéséről szóló önkormányzati rendelet módosítására (írásban)

Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester

 

Törőcsik Pál: Mint ismeretes s Plazával kötött szerződés értelmében építési engedélyt adta be. Egy híja van még, hogy az előírt parkoló a rendeletünkben előírt parkolóhelyeknek nem felel meg, hiányzik 80 parkolóhely. A törvény értelmében az önkormányzat helyi rendeletében az országos szabályozástól 50%-ban eltérhet. Erre vonatkozó előterjesztés a rendelet módosítására Önök előtt van. Így az építési engedély, amennyiben módosítjuk a helyi rendeletünket az egerszegi hatóság által kiadható, így a vételár hátralévő részét utalni tudja a vevő számunkra. Indokként ennyi a legfontosabb.

Marton István: Ezzel az anyaggal valamikor délután 1 órakor találkoztunk először. Érdemben nem tudtuk megtárgyalni, illetve hát született egy Ügyrendi Bizottsági határozat, amit nem tudom pontosan, hogy az elnök miért nem ismertet. Nekem olyan kérdésem van, ha az OTÉK 42.§ (10) bekezdése lehetőséget ad valamire, akkor miért kell azzal automatikusan élnünk akkor, amikor mondjuk az az alapszerződés sincs előttünk, amiről tudnunk kellene pontosan, hogy mit vállalt a Plaza. Azért gondoljunk bele pontosan, hogy mit jelent ennyi parkolónak a megépítését elengedni, ennek mi az anyagi vonzata. Másik oldalról is kell, hogy érintse a költségvetést, nem csak ilyen irányból, már bocsánat. Én úgy gondolom, hogy ebben a pillanatban én semmiképp sem vagyok döntési helyzetben, mert nincs előttem az alapszerződés amiben a másik szerződő fél, meg az önkormányzat által vállalt kötelezettségek fel vannak tüntetve. Ennyi parkoló építést elengedni? Pillanatnyilag nem látom az indokát.

Törőcsik Pál: Én válaszolnék a kérdésre. Több alkalommal is egyeztettünk ezzel kapcsolatosan. Az építtető jelezte azt, hogy az országos törvényben előírt parkolóhelyek száma gyakorlóhelyek száma gyakorlatilag irreálisan magasan volt megállapítva. Ezen lehet vitatkozni. Jelen esetben minden plaza építése, mely az országban lezajlott azt igazolja, hogy ilyen arányú parkolóhely létesítése nem indokolt. Egyébként a megállapodásban ez külön nem szerepel, de a parkolóhely megváltás, amire másik lehetőség mutatkozik a vevő hajlandó. A másik része a dolognak amit még indokként fel lehet hozni az, hogy az építési munkálatokba az alapozási igénye a terület mocsaras mivolta miatt jelentős plusz terheket indukál. De ettől függetlenül a költségvetésbe betervezett összeget, tehát magát a költségvetést ebből a szempontból nem érinti. Tehát ez külön, ilyen megállapodás nem tartalmazott. A másik dolog ami miatt én indokot elmondtam, hogy mi az oka, hogy ezt a rendelet módosítani az építési engedély mihamarabbi kiadása és a vételár hátralévő részének mielőbbi folyósítása érdekében mindenképpen érdekünk.

Marton István: Elképedve hallgatom az indoklást. Hogy a terület mocsaras? Mikor a területet eladtuk, előtte 10 nappal 13 ezer Ft-ért adtuk el a TOTAL-nak m2-ét. Ezt csak olyan memória felfrissítésnek szánom tisztelt uraim. Ez a terület rettenetesen alacsony áron ugye, a fele alatti összegért 5000 Ft/m2-ért került eladásra, ez elképesztő számomra, de ettől van egy sokkal nagyobb veszély is. Ha most valaki kedvéért kivételt teszünk az eddig alkalmazott előírások rovására, akkor eddig a döntésig indokolt mindenki másnak, de ezután már nem, hogy betartsa az előírásokat. Ennek a vonzata, úgy gondolom, hogy csak sok-sok 10 millió Ft-ban mérhető. Tehát most már végképp az a véleményem, hogy ebben a pillanatban mi döntést nem hozhatunk.

Röst János: Kérdezném, hogy ha ebben az évben nem kapja meg az építési engedélyt a Plaza, ez a város költségvetését mennyiben érinti? Gondolom, hogy jelentősen érinti. Mindenképpen támogatnám a megszavazását.

Törőcsik Pál: Az idénre ne terveztük be, ez január hónapban fog befolyni, tekintettel a hátralévő idő és az eljárás miatt. Ez tudom mondani. Tehát az idei költségvetési dolgainkat nem érinti, viszont jövő januárban igen. Több hozzászólás nem lévén. A költségvonzatával kapcsolatban annyit, hogy 80 parkolóhely az 32 millió Ft. Ennyi a vonata. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen plusz költséget a vevő nem hajlandó és sehol nem fizetett egyik városban sem. Se Miskolcon, se Győrben, se máshol.

Marton István: Nem két fillérről van szó.

Törőcsik Pál: Nem két fillérről, még arról van szó, hogy a vevő visszalép. Van még egy ilyen verzió, e mellett lehet dönteni.

Marton István: Vissza kell utasítanom, amit alpolgármester úr mond, mert mi az, hogy plusz költség. Hát aki építéssel foglalkozik az pontosan tudja, hogy hány m2 üzletre mennyit kell építeni. Szó nincs itt plusz költségről, ezt neki be kellett kalkulálni akkor, amikor azt az egész dolgot elindította. És hangsúlyozom, hogy ettől sokkal nagyobb veszély az, hogy az összes többi vállalkozó ezután ezzel fog jönni és teljes joggal és nem 10 milliókat, hanem akár 100 milliókat is lehet bukni, ha ez az egy ügy mindössze 32 milliót érint tisztelt uraim. Döbbenet ez számomra.

Törőcsik Pál: A plusz költség nem a plusz építési költség, vagy az alapozás költsége volt, hanem a plusz költség ott merült föl neki, hogy plusz ennyi parkolóhelyet kell megváltani.

Marton István: Én erről beszéltem.

Birkner Zoltán: Nagy tisztelettel kérem, hogy figyelmeztesse Marton urat, hogy harmadszor szólt hozzá az ügyhöz. Nem volt személyes érintettség, nem volt megnevezve. Szerintem volt lehetősége eddig nyilatkozni, kérem szavazzunk, hiszen már megtörtént, illetve kérem, hogy zárja le, ha nem akar senki más hozzászólni.

Törőcsik Pál: Kérem, a vitát lezártuk. Kérem, a rendeletmódosításról szavazunk.

 

A közgyűlés 12 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

 

 

 

 

 

398/1999.(XII.21.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a gépjármű várakozóhelyek létesítéséről szóló 10/1999.(III.23.) számú önkormányzati rendelet módosításával nem ért egyet.

 

 

2.) Tájékoztató az önkormányzat pénzügyi helyzetéről (szóban)

Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester

 

Beznicza Miklós: Nagyon röviden szeretném ismertetni a mai állapot szerint és a várható két hét visszamenőleges forrás és kiadás oldalát egybevetve, hogy mi várható év végéig. A 99 évi költségvetés 330 millió hitelfelvétellel számolt. December 20-i állapotot tudom mondani Önöknek, december 20-án az igénybevett hitel nagysága 132 millió Ft, tehát elméletileg 200 millió Ft még a felveendő hitel nagysága. Valószínűsíthetően ez a hitel teljes egészében felvételre fog kerülni az alábbiak miatt. A mai állapot szerint a tárgyi eszközértékesítés módosított előirányzata, amely az eredetihez képest természetesen alacsonyabb, mert már Önök ezt módosították, várhatóan realizálódik. Egy vitás tétel van benn, a Fő út 7. szám alatti épület értékesítésének közel 20 millió Ft-ja. De a mai nap megérkezett a Műemlékvédelmi Felügyelőség elővásárlási jogról való lemondó nyilatkozata, tehát valószínűsíthetően ez is be fog jönni. Az illetékbevételeknél várható túlteljesítés, a következő napirendnél ez már újra téma lesz. Azon megállapodás alapján, amelyet Önök szentesítettek két hónappal ezelőtt egy 18 millió Ft-os plusz bevételt utalt az Illetékhivatal a számlánkra. Jelenleg bizonytalan elem a költségvetésben az iparűzési adótételnél a 100 millió Ft-os feltöltési kötelezettség … december 20-a, mai állapot szerint még 60 millió hiányzik, erre holnap vagy holnapután tudunk pontosat mondani, hogy mennyiben jó ez az egyenleg, tervezhetetlennek tűnt a tétel. Korábbi évektől eltérően, okulva a pénzmaradvány jóváhagyásakor jelentkező dilemmákkal, mind az intézményeknél, mind a hivatalnál az intézmények részére a felhasználástól függetlenül kiutalásra került a tárgy évi költségvetésük teljes előirányzata, tehát ha felhasználják, ha nem a számlájukon lesz. Ez pénzmaradványkor komoly mennyiségű összeg, ez jelenleg 100 millió Ft nagyságrendet jelent. Tehát az intézmények ennyit nem hívtak le a mai naping a számlánkról. Az utalások nagy része a mai napon meg fog történni vagy holnap megtörténik. Már viszont kiutalásra került minden középiskola részére az év közben a szakképzési alapból kölcsönvett pénz, ez mintegy újabb 20 millió Ft-ot jelent. Ezzel szeretném megkönnyíteni azt az év végi tisztánlátást és a dilemmát, amely az intézményeknél az év végi pénzmaradványnál fölmerült. Tehát magyarul azt szeretnénk, hogyha az intézményeknek sem alulfinanszírozása nem lenne, sem kölcsön pénze a hivatalban, illetve az önkormányzatnak a megfelelő számláján és ezzel teljes hitelállományt igénybe kell, hogy vegyünk.

Külön témaként szeretném felhívni a figyelmet az ún. többször, az év során többször figyelembe vett és figyelem ráirányított bérlakás számlára. Ezen bérlakás számla ez ún. kamatmentes finanszírozást biztosított egész évben részünkre. Az induló állomány volt 166 millió Ft. Erre a számlára komoly befizetések jöttek és komoly kiadások is mentek. Ezen számlára viszont az év végével a feltöltési kötelezettséget meg kell tennünk, közel 180 millió Ft-os nagyságrend az, amit év közben kamatmentesen használtunk a számláról, ezt év végi hitellel vissza kell, hogy pótoljuk. És ez ha megtörténik, akkor az évet úgy nyitjuk, hogy erről a számláról újra le tudunk venni pénzt, de év végén visszafizetési kötelezettség újra fog jelentkezni ezen a számlán. Ez a számlaegyenleg visszapótlása egy kicsit több a tervezettnél, ugyanis az IKI-től a bérlakás értékesítés bevételéből sokkal több bejött, mint a III. negyedévi módosított összeg. A kintlévőségek elég szépen jöttek és el is vontuk az IKI-től. Az év során megemelésre került a két csatornatársulat által felvett hitel nagysága, ez Palin esetében plusz 15 milliót jelentett, Miklósfa esetében plusz 25 milliót, amit természetszerűleg az önkormányzati önrészt mentesítette egész évben, ebből következően nem az év során került a teljes hitelösszeg lehívásra, ezzel megspórolva az egész évi kamatot és a kamattételt, de ez természetszerűleg most jelentkezik és egy összegben visszapótlásra kell, hogy kerüljön ezen két számlára. Amennyiben ezek a visszapótlások a december 31-i egyenlegnél már jelentkeznek, úgy a 2000 évnél várhatóan, ha a közgyűlés is úgy dönt a 80 millió Ft-os hitelt az év első negyedévében vissza tudjuk fizetni, tehát nem visszük magunkkal, annak a kamattétele komoly nagyságrend lesz az egész évben. Természetesen ennek egyetlen függvénye van, mint amit az előbb mondtam, hogy az iparűzési adó a feltöltési kötelezettséget hogy teljesítik a vállalkozások. Ez viszont 24 vagy 48 órán belül fog kiderülni.

Törőcsik Pál: Kérdezem, hogy van-e kérdés az elhangozott tájékoztatóhoz. Nem látok kérdést, ezért az elfogadásról szavazzunk. Kérem erről szavazzunk most.

 

A közgyűlés 16 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

399/1999.(XII.21.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az önkormányzat pénzügyi helyzetéről szóló tájékoztatót tudomásul veszi.

 

3.) Javaslat saját hatáskörű előirányzat módosítására (írásban)

Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester

 

Törőcsik Pál: Önök előtt van az előterjesztés. Szeretném kiegészíteni, illetve egy szempontot, többek között a felsorolt indokolás szerepel, hogy bizonyos kiadásokhoz forrásként a Balatoni úti telekértékesítésből várható 15 milliós bevétel terhére szavaztunk meg kiadást. Ez a törvény szerint nem lehetséges, ezért most egy új forrást fogunk megjelölni, hogy a Kanizsa Újság Kft, Kanizsa TV Kft., Kanizsa Uszoda Kft., Olajbányász SE és MÁV NTE részére a megszavazott, elfogadott utalásokat megtehessük. Határozati javaslat Önök előtt van, kérem, hogy van-e kérésük ezzel kapcsolatban.

Röst János: A karácsony miatt most nem mennék bele ebbe a vitába főleg amiatt, mert mindenki ismeri a történetet, és nem akarok most feszültséget kelteni. Viszont szeretném javasolni a 3. napirendi pontnál két határidőt megjelölni, az egyik a végleges, a december 31. az maradjon, viszont a kft.-nek, illetve az abban szereplő sport clubnak a kifizetés, az holnaputánig, tehát 22-ig. Milyen nap van ma, 21 van ma? Akkor 23-ig kérném rögzíteni. Annyi módosítást kérnék, hogy gyakorlatilag két határidő legyen, az egyik a végrehajtás, a másik pedig a kifizetés megtételére, mert mivel közeleg az év vége és igazán elég sok idő eltelt már a korábbi rendelethez képest is és nem szeretném, hogy később még egyszer előkerüljön ….

Törőcsik Pál: Kérdezem osztályvezető urat, hogy a utalások megtételére a fenti határidő, tehát 22., 23. ugye, tartható-e?

Beznicza Miklós: 48 órán belül, csütörtökön van legközelebb utalás.

Törőcsik Pál: Kérem, hogy a 3. határozati javaslati pontnál ezt majd figyelembe véve szavazzunk. Más kérdést nem látok, ezért a vitát lezárom és most a határozati javaslatokról szavazunk. 1. határozati javaslatról kérnék szavazni most.

 

A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Törőcsik Pál: A 2. határozati javaslatról szavazunk most.

 

A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Törőcsik Pál: A 3. határozati javaslatról szavazunk most azzal a kiegészítéssel, amit Röst képviselő úr mondott, ezzel együtt kérem elfogadni.

 

A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Törőcsik Pál: A 4. határozati javaslatról szavazunk most.

 

A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

 

400/1999.(XII.21.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. hozzájárul a mellékletben felsorolt önállóan gazdálkodó költségvetési intézmények előirányzatainak módosításához. Felkéri a polgármestert, hogy az év végi zárszámadáskor a határozatban foglaltakat a rendeletbe építse be.
    2. Határidő: 1999. december 31.

      Felelős : Tüttő István polgármester

    3. a közhasznú munkások foglalkoztatásával kapcsolatosan felmerült kiadások fedezetére a Szociális Foglalkoztató részére intézményfinanszírozásként 28.936 eFt bevételi, 28.936 eFt kiadási előirányzatot biztosít az alábbiak szerint:

A fenti pótelőirányzat fedezetéül a közgyűlés a Polgármesteri Hivatal alábbi bevételeit, illetve céltartalékát jelöli meg:

Összesen: 28.936 eFt

Felkéri a polgármestert, hogy az év végi zárszámadáskor a határozatban foglaltakat a rendeletbe építse be.

Határidő: 1999. december 31.

Felelős : Tüttő István polgármester

    1. felhatalmazza a polgármestert, hogy a közgyűlés 57/1999.(XII.1.) számú rendeletében biztosított támogatások és a céltartalék fedezetét (15 millió Ft) az illeték bevételi többlet terhére biztosítsa, a Balatoni úti telekértékesítés bevételi előirányzatával a tárgyi eszközértékesítés előirányzatát csökkentse.
    2. Felkéri a polgármestert, hogy az év végi zárszámadáskor a határozatban foglaltakat a rendeletbe építse be.

      Határidő: a végrehajtásra: 1999. december 31. a kifizetésre: 1999. december 23.

      Felelős : Tüttő István polgármester

    3. hozzájárul, hogy a Polgármesteri Hivatal dologi kiadásait 2.000 eFt-tal csökkentse, ugyanezen összeggel a felhalmozási kiadások előirányzatát növelje.

Felkéri a polgármestert, hogy az év végi zárszámadáskor a határozatban foglaltakat a rendeletbe építse be.

Határidő: 1999. december 31.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

4.) Az ANTS Baseball és Softball Club támogatási kérelme (írásban)

Előadó: Balogh László bizottsági elnök

 

Balogh László: Mint előterjesztő feltétlenül szólni akarok eztán minden ilyen előterjesztés kapcsán is, mert nem szeretnék félreértésre okot adni. Az ANTS legfényesebb éve volt 1999. Egy évtizedes fennállását ünnepelte, közben bejutott a kupagyőztesek Európa Kupájának a döntőjébe, Európa legjobb 24 kupacsapata közé. Szükséges 500 ezer Ft nevezési díj, az OKSB 8 igen, 2 nem szavazattal javasolja, hogy a nevezési díjhoz 250 ezer Ft-tal járuljunk hozzá, melynek fedezetéül az Oktatási Minisztérium által meghirdetett pályázatban felszabaduló önrészt jelölhetjük meg. Tehát van forrás, de jelezzük, hogy ez nem jelenti azt, hogy jövőre a sporttámogatási rendelet által megszabott pénzösszegen kívül is tudjuk támogatni a nemzetközi szereplését a klubnak. Erre a bizottsági ülésen is felhívtuk a figyelmet, így kérjük a klubot, hogy ennek fényében mérlegelje jövő évi terveit. De most még kérem, hogy az imponáló eredménylistát és minőséget támogassuk.

Tarnóczky Attila: Hát igen, ez a klub elég gyakori vendégünk az utóbbi időben bizottsági szinten is, pénzt kérve és kapva közgyűlési szinten is. És hát az anyagban láthatók a jövő évi tervek a hozzá tartozó költségekkel, úgyhogy javasolnám a határozati javaslat folytatását a következő kiegészítéssel: egyben, mármint az önkormányzat tájékoztatja a klubot, hogy a nemzetközi szereplés költségeit viselni nem tudja, mármint az önkormányzat.

Törőcsik Pál: Kérdezem előterjesztő urat, egyetért-e a módosítással?

Balogh László: Igen.

Törőcsik Pál: Ebben az esetben, ha az előterjesztő egyetért, akkor szükséges a módosító indítványról szavazni? Az előbbi gyakorlat szerint nem, akkor több hozzászólás nem lévén előterjesztő elfogadta Tarnóczky úr módosító indítványát. Ezzel együtt kérem a határozati javaslat szavazását. Erről szavazunk most.

 

A közgyűlés 14 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

401/1999.(XII.21.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az ANTS Baseball és Softball Club részére a 2000. évben való nemzetközi szereplés nevezési díjához 250 ezer Ft-tal hozzájárul, melynek fedezetéül az OM által meghirdetett pályázatban felszabaduló önrészt jelöli meg, egyben tájékoztatja a clubot, hogy a nemzetközi szereplés költségeit viselni nem tudja

Határidő: 1999. december 27.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

 

 

 

5.) Zalaegerszegi Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal 1664-4/1999. sz. határozata elleni fellebbezés (írásban)

Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester

 

Törőcsik Pál: Ez az a bizonyos fellebbezési ügy, ismerős a dolog. A Király u. 31. lejegyzésével kapcsolatos ügy. Az anyag rendelkezésükre áll, a határozati javaslat is itt áll azt hiszem mindenki előtt.

Röst János: Szeretném kérni alpolgármester úrtól, hogy a zárt ülésnek a határozatát ismertesse majd a végén, mert ezt meg kell tenni az SZMSZ szerint.

Törőcsik Pál: A törvény szerint nem kell, mert tulajdonosi körben jártunk el. A következő, maradjunk a napirendi pontnál, tehát a határozati javaslat ott van, amelyben a fellebbezés benyújtására polgármester urat felhatalmazza. Ehhez a napirendi ponthoz hozzászólás nincs, akkor a vitát lezárom, és erről szavazunk most. Kérem, szavazzunk.

 

A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

402/1999.(XII.21.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsa, Király u. 31. szám alatti nagykanizsai 31/11., 35., 105/5. és 105/9 hrsz-ú ingatlanok telekalakítási ügyében Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala által 1666-4/1999. számú 1999. december 8-án kelt határozata elleni fellebbezés benyújtásával egyetért.

Felkéri a jegyzőt, hogy intézkedjen a törvényes határidőn belül a fellebbezés elkészítéséről és benyújtásáról.

Határidő: 1999. december 27.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

 

Törőcsik Pál alpolgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén az ülést 23.40 órakor bezárta. (Az ülésről készített hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza.)

 

 

Kmf.

 

 

Dr. Tuboly Marianna
Törőcsik Pál
jegyző
alpolgármester