A Nagykanizsai Halis István Városi Könyvtárban végzett használói felmérés
(jelentés a vizsgálatról)

Készítette: Tóth Andrea, 2003. január

I. Bevezetés

A Halis István Város Könyvtárban könyvtárhasználati szokások megismerése céljából indult el a kutatás.
A felmérés kezdete előtt már ismertük az országos felmérést, amelyet a holland ELISA, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete, az Informatikai és Könyvtári Szövetség szervezett.
Ez a vizsgálat kiterjedt a könyvtárhasználat mértékére, jellegére, intenzitására és minőségére. Ezért legelőször megvizsgáltuk, hogy ezen kutatással kapott eredmények relevánsak-e a mi kutatási céljainknak megfelelően. A kapott statisztikai adatok és mutatók tanulmányozásával bebizonyosodott, hogy megfelelő információt nyújtanak a Halis István Városi Könyvtár használóinak szokásairól is, ugyanakkor összehasonlítható adatokat kapunk az országos felméréssel. Így a helyi sajátosságok megismerésével képet nyerünk a könyvtár szolgáltatásainak jelenlegi helyzetéről, amely alapját képezi a könyvtári szolgáltatások színvonalának folyamatos, igényekhez igazodó emelésének.

Az országos kutatás eredményeinek tanulmányozása után tehát úgy döntöttünk, hogy az általuk kidolgozott kérdőívet fogjuk lekérdezni könyvtárunkban is. A reprezentativitás biztosítása céljából úgy döntöttünk, hogy a kérdőív sokszorosítása után, véletlenszerűen kiválasztott olvasóktól fogjuk kérni a kérdőív kitöltését.
A vizsgálat elején a tervezett elemszám ötszáz volt, ám a kutatás megkezdése után világossá vált, hogy ez a populációméretet nem tudjuk elérni az idő hiánya miatt, mivel az önkitöltősre szerkesztett kérdőívet magunk kérdeztük le, ami sokkal több időt igényelt, mintha azt az olvasók tették volna.
A kérdőív lekérdezése 2002. novemberében és decemberében zajlott, ezen idő alatt 331 kérdőív került lekérdezésre.
A feldolgozása spss programmal történt 2003. januárjában, s utána készült el az elemzés és a szöveges kiértékelés.
A függelék tartalmazza a kérdőívet, valamint táblázatos formában az egyes kérdésekre adott válaszokat. Az abszolút számok és az összes válasz százalékában kiszámított értékek mellett az is pontosan látható, hogy hogyan válaszoltak a felmérés egyes kérdéseire az egyes alcsoportok egyéni jellemzők (nem, kor, iskolázottság) alapján.

A következő fejezet tartalmazza az eredményeket és a következtetéseket.

II. Megjegyzések és elemzés

II. 1. Válaszadás

II. 1. 1. Összkép
A fentiekben már említettek szerint nem sikerült teljesíteni az előre kitűzött elemszámot, az ötszázat. Így valamelyest elmaradtunk az országos átlagtól is, de abban a kutatásban is voltak hasonlóan alacsony elemszámot produkáló közkönyvtárak.
A lekérdezett 331 kérdőív mind értékelhető volt, így ez tekinthető a végleges elemszámnak.

II. 1. 2. Nemek szerinti megoszlás
A felmérés során több nő vett részt a lekérdezésben, mint férfi. A nők aránya eléri a 70%-ot, míg a férfiaké 30%. Ez meglehetősen nagy eltérést mutat, de arányaiban alig haladja meg az országos felmérés átlagát (60:40).
A női válaszadók magasabb aránya valószínűleg azzal magyarázható, hogy általában a nők többet használják a könyvtárat, mint a férfiak.

II. 1. 3. Életkor szerinti megoszlás
A válaszadók életkor szerinti megoszlása az életkor növekedésével egyre csökkenő tendenciát mutat.
A 15-18 éves korosztály szinte egy harmadát teszi ki a megkérdezetteknek.
A legmagasabb arányszámot a 19-25 évesek képviselik.
Az idősebb korosztályok pedig már egyre csökkenő arányszámot képviselnek.

A 25 év alattiak magasabb aránya nem meglepő, hiszen a használók nagy része diák. A főiskolások és egyetemisták magas elemszámának lehetséges oka, hogy a lekérdezés a szorgalmi időszak végére, s a vizsgaidőszak elejére esett, s ilyenkor ők gyakrabban látogatják a könyvtárat.
Az iskolás korúak magasabb részesedése mellett észrevehető, hogy a többi korosztály alulreprezentált a teljes népesség arányszámához viszonyítva.

II. 1. 4. Iskolai végzettség szerinti megoszlás
Az iskolai végzettség szintjét tekintve jelentős túlsúly mutatkozik a középiskolai végzettséggel rendelkezők javára. Ugyanakkor elég magas arányszámot mutat az egyetemet, főiskolát végzettek száma is, s ezzel szinte megegyezik az általános iskolát végzettek aránya.
A másik szembetűnő adat, hogy a szakmunkásképző iskolát, szakiskolát végzettek aránya számottevően alacsony, még az öt százalékot sem éri el.

Az általános iskolát végzettek magas arányánál figyelembe kell venni, hogy nagy részüket a 14-18 éves korosztály teszi ki, mivel nekik még nem lehetett lehetőségük a középiskola befejezésére, így a legmagasabb befejezett iskolai végzettségnek az általános iskola minősül.

II. 1. 5. A munkaviszon jellege szerinti megoszlás
Ha a válaszadók jelenlegi élethelyzetét vesszük figyelembe, akkor kiderül, hogy a könyvtár fontos tanulóhely. A válaszadók több mint fele (67%) diák, s a válaszadóknak több mint fele nappali tagozatos, amely nagyon magas arány.
A megkérdezetteknek csak 20%-a tartozik az aktív keresők közé.
Azoknak a száma, akik nem dolgoznak, nem is tanulnak nagyon kevés, 10%, tehát ők nyugdíjasok, munkanélküliek, otthon levő anyukák.

Tehát a számok egyértelműen mutatják, hogy a könyvtár a tanulók számára nyújt igényelt szolgáltatásokat, ők azok, akik leginkább igénybe veszik.

II.1.6. A lakóhely és a könyvtár székhelye szerinti megoszlás
A megkérdezetteknek közel 70%-a Nagykanizsán lakik, itt veszik igénybe a könyvtár szolgáltatásait, s több mint 30% -nak nem itt van a lakhelye.

 

II. 2 A szükséges információ megszerzése

A válaszadókat megkértük, hogy nevezzék meg, hogy általában hogyan szerzik meg az általuk igényelt vagy számukra szükséges információt. A kérdőívben több lehetőség közül választhattak, de válaszok száma ötnél lett limitálva.
A leggyakrabban megnevezett információforrás a közkönyvtár volt (mivel ennek látogatói lettek megkérdezve). A válaszadók közel 80%-a jelezte, hogy innét szerzi be a számára szükséges információt.
Kevéssel maradt el ez mögött a televízió és a rádió, a megkérdezettek 64,4%-a jelölte be ezt.
A televízió után következnek a saját könyvek 49,8%-kal, valamint a saját újságok, folyóiratok 41,1%-kal.
Viszonylag sokan - 40,5% - említették a kollégákat, ismerősöket, személyes kapcsolatokat információforrásként.
Az interneten keresztül való tájékozódás ugyancsak magas arányt képvisel.
A megkérdezettek 26,6%-a az otthoni internet hozzáférhetést is megjelölte, a könyvtárban 24,2%, egyéb intézményben pedig 19,6% választja az interneten keresztül való információszerzést.
Ha ezek az a számok önmagukban még nem igazán magasak, de ha egybevetjük ezeket, akkor már az interneten keresztül való tájékozódás 70%-kal figyelemreméltóan magas százalék.
A könyvtári adatbázisokat viszont nagyon kevesen használják, mindössze 8,2%.
A szolgáltató cégtől, egyéb intézményből, hivataltól kevesen jutnak információhoz (5-6%).
Tehát a könyvtárlátogatók között meghatározó, hogy a könyvtárat, mint információforrást az első helyre teszik, jellemző náluk, hogy az olvasást is előtérbe helyezik, valamint a világhálón keresztül is szép számmal tájékozódnak.

II. 3. Információ és kommunikáció technológiai eszközök és elérésük a háztartásokban

A könyvtárhasználók otthonában megtalálható technológiai eszközök között a video-lejátszó éri el a legmagasabb arányt (78,9%), CD-lejátszója 74%-uknak van, amely szintén figyelemreméltó.
A megkérdezett könyvtárhasználóknak több, mint fele (61,9%) rendelkezik otthon személyi számítógéppel, viszont az internet hozzáférhetés ehhez képest igen alacsony, a számítógéppel rendelkezők csupán egyharmada tud élni a világháló nyújtotta lehetőségekkel.
Fax készülékkel a megkérdezettek nagyon kis hányada rendelkezik (6,6%).

II. 4. Mióta látogatja a közkönyvtárat?

A könyvtárba beiratkozott látogatók nagyrészt hosszabb ideje járnak ide.
A megkérdezettek harmada egy-három éve tagja a könyvtárnak, s majdnem ennyien már több mint öt éve járnak ide.
Egy évnél kevesebb ideje járók aránya is meghaladja a 26%-ot.

II. 5. A könyvtárhasználat rendszeressége

A könyvtárhasználat rendszerességét vizsgálva elmondható, hogy azoknak az aránya magas, akik rendszeresen járnak könyvtárba.
A megkérdezetteknek a 30%-a hetente legalább egyszer jön könyvtárba, 25,4% hetente többször is.
Havonta kétszer jár könyvtárba 17,2%-uk, s havonta jön a megkérdezettek közel egyötöde.
Az ennél ritkábban járók száma elhanyagolható.

II. 6. Más könyvtárak látogatása

A megkérdezetteknek csupán 40%-a látogat más könyvtárat is, tehát nagyobb részt ebből a könyvtárból nyerik az információkat, csak ennek az anyagára támaszkodnak.
Akik más könyvtárakat is látogatnak, nagyrészt (54%-ban) azért teszik, mivel máshol van az iskolájuk, mint a lakhelyük. Valamint 47,7% mondja azt, hogy a különböző könyvtárak jól kiegészítik egymást, s 34%-uknak tanulmányaihoz, kutatómunkájához van szüksége arra, hogy több helyről szerezze be a számára szükséges könyvtári információkat.
Az a bírálat, hogy egy könyvtárból egyszerre kevés dokumentumot lehet kölcsönözni a más könyvtárakat látogatók 9%-ánál jelentkezett.
Azok akik azt kifogásolták, hogy máshol nagyobb a választék, szélesebb a kínálat, csak 7% volt.

II. 7 A könyvtárhasználat jellege

A könyvtárak számára az egyik legizgalmasabb és legfontosabb kérdés, hogy mely szolgáltatásaikat, s milyen rendszerességgel veszik igénybe.
1. A leggyakrabban használt szolgáltatás a könyvek kölcsönzése. A megkérdezettek 63,4% rendszeresen, 28,7%-uk alakalmanként veszi igénybe e szolgáltatást.
2. Tőlük jóval lemaradva következik az újságok, folyóiratok olvasása. Rendszeresen 21,8%, alkalmanként 41,7% olvas helyben.
3. A harmadik helyen van az internet használata. A látogatók 21,8%-a rendszeresen, 30%-uk pedig alkalmanként internetezik a könyvtárban.
4. Ezután következik a könyvek helyben olvasása. A megkérdezettek 19,6%-a rendszeresen, 39%-uk alkalmanként olvas a könyvtárban.
5. Viszonylag magas azoknak az aránya is, akik rendszeresen mennek könyvtárba kölcsönzési idejüket meghosszabbítani (15,4%), alkalmanként pedig 43,8%.
6. Felvilágosítást vagy segítséget rendszeresen 14,8%-uk, alkalmanként 48%-uk kér.
7. A közönség rendszeres könyvtárlátogatásának egyik oka az olvasóterem használata 14,2%-ban, alkalmanként ezt a szolgáltatást 36,6%-uk veszi igénybe.
8. Ezután következik a beszélgetés ismerősökkel. Közel 20%-uk rendszeresen kihasználja az alkalmat, hogy ismerőseivel, barátaival kommunikáljon, s alkalmanként 44,4%-uk.
9. A katalógus használata is még viszonylag gyakori: rendszeresen 12,7% alkalmazza, alkalmanként pedig 25,1%.
10. A válaszadóknak kevesebb, mint tizede beszélget a könyvtárossal rendszeresen, kölcsönöz videokazettát, használ számítógépes adatbázisokat, kölcsönöz könyvtárak között, fénymásol.
11. CD-ROM kölcsönzése, helyben használata, a zenehallgatás, hangkazetta, CD kölcsönzése, sajtótermék kölcsönzése nagyon kevesek által használt, a megkérdezettek több, mint 90%-a egyáltalán nem veszi igénybe.

A megkérdezettek szinte mindegyike igénybe veszi a könyvtáros segítségét.
A válaszadók szinte egyötöde rendszeresen kér segítséget.